Pest Megyi Hírlap, 1971. május (15. évfolyam, 102-126. szám)

1971-05-19 / 116. szám

VETERÁNTEMETÉS Hetvenkét esztendős korá­ban elhunyt Kettler Pál, a munkásmozgalom régi harco­sa, a köztiszteletben álló váci veteránok egyike. Öt gyerme­ket nevelt fel, a hajógyár dol­gozójaként ment nyugdíjba. Tíz évig volt a váci munkás­őrség tagja. Az idős párttagot megillető végső tiszteletadással búcsúztatják ma, szerdán délután negyed hat órakor az alsóvárosi temetőben. Vasárnap: vásár Május 23-án, vasárnap Vá­cott — a Rádi úti nagytéren — országos állat- és kirakodó­­vásárt tartanak, ahova vész­mentes helyről, szabályos já­­rlatlevéllel minden fajta állat felhajtható. Napközi otthon — öregeknek Ezerkilencszázhatvanötben hozták létre Vácott az első öregek napközi otthonát. Az­óta is 30 teljesen magányos, gondozásra szoruló idős váci ember tölti a napjait az alsó­­városi otthonban, ahol cse­kély térítés mellett, naponta kétszer étkezhet, s ahol rádió, televízió, folyóiratok és köny­vek segítik aktív pihenését. A városi tanács egy újabb napközi otthon kialakítását tervezi a középvárosban. A vá­rosi tanács egészségügyi osz­tályán Murányi Erzsébet szo­ciálpolitikai előadótól érdek­lődtünk a feltételekről. Elmondotta: az öregek nap­közi otthonát azok számára hozták létre, akiknek hozzátartozójuk. Hatszáz nincs fo­rint feletti nyugdíjnál az ebéd 5 forint 85 fillérbe kerül na­ponta, 400 és 600 forint kö­zött a térítés 2 forint 95 fil­lér, 400 forint jövedelem alatt teljesen ingyenes az ellátás. _ Megtudtuk azt is, hogy az öregek középvárosi napközi otthona húsz idős vácinak nyújt egésznapos pihenést. Még vannak üres helyek. Az érdeklődők keressék fel a vá­rosi tanács egészségügyi osz­tályán Murányi Erzsébetet. PEST MEGYEl HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XV. ÉVFOLYAM, 116. SZÁM 1971. MÁJUS 19., SZERDA HAVI 250 FORINTOS PROBLÉMA Miért szűnt meg a verőcei gyermekklub? Az a hír járja Verőcéről, hogy itt minden kulturális kezdeményezés jó talajra ta­lál. Havonta telt ház előtt ren­dezik az író-olvasó találkozó­kat, klubkönyvtárukban pél­dául egyszerre két gyerekklub is működött. A könyvbarátoké most is tartja foglalkozásait, a másik, amelyiket csak egy­szerűen „gyerekklub” néven tartottak számon, megszűnt. Zémann Zsuzsa, az általános iskola fiatal tanárnője volt a klub vezetője, tőle érdeklőd­tünk: — Miért hagyták abba a foglalkozásokat ? — Tulajdonképpen ma sem tudom. A kéthónapos működés alatt a gyerekek megkedvel­ték a vasárnap délelőtti fog­lalkozásokat. A világnézeti előadástól a vetítésig sok min­den belefért a programba. Jól sikerült a télapó- és a fenyő­­faünnepség. A november 7-i műsort pedig maguk a gyere­kek állították össze. Megláto­gattuk a nemzetközi ifjúsági tábort, szánkóversenyt tartot­tunk Királyréten. A szülők is elégedettek voltak a klubbal. Azt mondták, szívesen enge­dik ide a gyerekeket. Aztán a könyvtárvezető kö­zölte velem, hogy a tanács úgy döntött, hogy a klub nem mű­ködhet tovább, mert a havi kétszázötven forint tisztelet­díjat a könyvbarát szakkör kapja meg. A községi párt­­szervezet februári ülésén fog­lalkozott a gyerekklub ügyé­vel, akkor Kürtös József, volt tanácstitkár meg is ígér­­­te, hogy előteremtik a havi kétszázötvenét, de azóta sem­mi sem történt. Csele József, az iskola igaz­gatója: — Szülők, pedagógusok egy­aránt örültünk a gyerekklub­nak. Nem mindegy, hogy hol töltik a vasárnap délelőttöt a gyerekek. A klubba egyre többen jártak, s akkor se hiány­zott senki, amikor a temp­lomban beat-misét tartot­tak. Ez sem utolsó szempont. Két­százötven forint miatt­­ nem szabad egy jól működő klubot megszüntetni. Gondoltunk ar­ra is, hogy a két verőcei üzem, az erdőgazdaság feldolgozó üzemének, illetve az ipari por­celángyárnak kérjük a segít­ségét. Az utóbbiak szívesen­ támogatnák a gyerekklubot, de mivel nem önálló üzem, a központjuk jóváhagyását kell kérni. Fitter István tanácselnök: — Nehéz a tanácselnök dol­ga Előre meghatározott fej­lesztési alapból gazdálkodunk. Tavaly 60 ezer forint jutott a könyvtárra, az idén már csak 57. Az egyik szakkört meg kel­lett szüntetni, mi a könyvba­rátokét találtuk fontosabbnak. Honnan vegyem el a pénzt? A jól működő sportkör ötezer forintját vagy azt a háromez­ret, amit az úttörőcsapatnak adtunk a jubileumra. Marad a fejlesztési alap. Ha onnan veszem el a pénzt, kevesebb lesz a járda, a vízvezeték vagy a villany. A tanácsülés május 27-i ülésén az utóbbit fogom javasolni. A­­ tanácstagokon múlik, hogyan döntenek. Ha a gyerekklnt­ra szavaznak, akkor ismét kezdődhetnek a foglal­kozások. Ha nem, akkor náluk tessék apellálni. Csulák András SZERDA Vizsgahangverseny Szerda este hat órakor ismét vizsgahangverseny színhelye lesz a váci Madách Imre Művelődési Központ Vox-terme. A zeneiskola öt, zenei pályára készülő növendéke mutatkozik be: Biró Ágnes és Tesánszky Jud­it zongorán, Farkas Pál hegedűn, Rózsa Márta fuvolán és Ujhelyi Éva gitáron játszik Händel, Scarlatti, Chopin, Schumann és Bartók műv­éiből.Bach, A szerdai vizsgázók tanárai: Marton Klára, Mányi Erzsé­bet, Cs. Nagy Tamásné és Erdélyi Sándor. Vietnami vendégek A Hámán Kató iskolában nagy örömmel fogadták a Bu­dapestről érkezett kedves vendégeket. Hoang Cuong, a Viet­nami Demokratikus Köztársaság nagykövete és felesége meg­tekintette az iskolaépületet, majd részt vett a tanulók műsoros ünnepségén. Képünkön: Győri József­né igazgató a vendégek­kel. (Gadosné felvétele) AHOL ISMERETLEN A MUNKAERŐHIÁNY — Az üzemvezetőt keresem. Bent van? — Attól függ, milyen ügy­ben keresi. Ha téglát akar, ak­kor nincs itt. Egyébként a ke­mencénél van. Ilyenformán kezdődött őr­­bottyáni gyárlátogatásom. Ma­gyarázták, naponta keresik fel őket ilyen vagy olyan össze­köttetésre hivatkozva. Az egész országban hiánycikk a tégla. Szoboszlai József, a téglagyár, pontosabban a Kőbányai Épü­letkerámiai Vállalat őrbottyá­­ni üzemének vezetője szerint hiába. — Mi különleges, úgyneve­zett B-kábel téglát gyártunk, és csak igen kis mennyiségű ikersejt- és falazótéglát, gyár körüli bányák kiváló mi­­­nőségű anyagot adnak, azért tértünk rá erre a termékre.­­ A bányában WK 30-as kotrógép dolgozik, a szállítás is emberi kéz érintése nélkül történik. Az ötszáz méter hos­­­szú szállítószalagon jut el az alapanyag a keverékhöz és az őrlőre­ndszerbe. Itt már csak 70 százalékos a gépesítés, de ez is nagyon jó arány. A pré­selés után, az időjárástól füg­gően, hosszabb-rövidebb ideig áll a nyerstégla. Azután égetik. Érdemes ezt a kemencét meg­nézni Kétmilliós beruházással építettük. Még nincs egy hete sem, hogy termel. — Bár már 1902-től éget­nek téglát Őrbottyánban, még­is joggal mondhatjuk, hogy a gyár fiatal, hiszen az üzemet 1952-ben, a bányát tíz évvel később gépesítettük. Az igé­nyek olyan gyorsan növeked­nek, hogy a kerámiaipar ne­hezen­­ tud lépést tartani Há­rom éve kutatófúrásokat vé­geztünk, hatvan évre elegendő kiváló minőségű alapanyag áll a rendelkezésünkre. Ellentét­ben az ország többi üzemével, nálunk ismeretlen a munka­erőhiány. Az üzem száz dolgo­zójának — nagyobb részt nők­nek — kétezer forint fölött van az átlagfizetésük. A fejlesztési terv első lépcsőjén már túlju­tottunk, megépítettük az új kemencét. Ezután új samotbé­­lést kell építenünk, s áttérni a gáztüzelésre. A fizikai munka szinte eltűnik az üzem­ből, a nyers tégla ki- és behordását is gépesítjük. Ma ez a legnehezebb munka. A IV. ötéves terv végére éven­ként kétmillióval több téglát termelünk, ami végeredmény­ben 14 millió égetett téglát je­lent. Cs. A. Gutái — a smpiomk mnpmiu Íme, egy nem mindennapos zso­képályafutás tör­ténete. Gutái István hí­res gátlovas volt. Elesett az első Vi­lágháborúban. Az ő fiáról lesz most itt szó: Gutái Já­nosról, aki tízéves korában, 1920-ban került Pejacse­­vich Albert is­tállójához, Adag­ra. Élete első ga­loppversenye: 1922. október 22- én, a Megyeri úton. Ezer mé­teren győz, Nimfa nevű lovával. 1923-ban már 55 futamot nyer meg. 1924: Harminc­öt hazai győze­lem, s az első kül­földi siker: (nem babonás) az év fo­lyamán 13 bécsi versenyben győz. A magyar der­­byt először 1926- ban nyeri. Ez az esztendő hoz­za első sampion-b­ajnokságát. (Sampion az a zsoké, ki az év folyamán a legtöbb futamot nyeri.) 1926-ban Gutai 44-szer halad árt a célvonalon — az élen. 1927: Duplázott a derby és sampionátus, magyar még­pedig fantasztikus sok futam­győzelemmel, élete egy év alatt szerzett legtöbb futamgyőzel­mével, 63 elsőséggel. Ha fi­gyelembe vesszük, hogy ha­zánkban, abban az időben, évente körülbelül 80 verseny­napot tartottak, átlag nyolc fu­tammal, ez azt jelenti, hogy az összfutamok tíz százalékát ő nyerte. Gutai sikere teljén, 1928 és 1929-ben változatlanul sam­pion, melyet 30-ban újabb magyar derbygyőzelem követ. A harmincas években három­szor, 35-ben, 38-ban és 39-ben sampion, még 1940-ben meg­nyeri az egyetlen cseh derbyt Adatok: Tizennyolc év alatt négy magyar, egy cseh derby­győzelem és kilenc sampion­­bajnokság. A sampiongyőzel­­mek terén ez világcsúcs, még egy fantasztikus szám. S 18 év alatt 754 futamot nyert meg. A háború után tovább ver­senyez. 1952-ben Gulianarral megnyeri Varsóban a Buda­­pest-díjat, mint mondja: magyar zászló és a Himnusz, a először életében, könnyeket csalt a szemébe. 1953-ban minden indok nél­kül megvonták, mint lovasnak és idomárnak egyaránt, a mű­ködési engedélyét. E méltány­talanságra gyógyír: visszakapja működési 1957-ben enge­délyét. S egy végső adat: 30 év alatt Gutai János 1200-szor haladt át futamgyőztesként a célvo­nalon. Az emlékek közt tallózva ki­derül még: nincs nagy díj Magyarországon, de a régi, bé­csi üzemnél sem, melynek tör­ténetét egy-egy legendás Gutai győzelem ne tette volna emlé­kezetessé. Honfitárs, Naplopó, Bűvész, Csákány, Gitanó ... és még so­rolhatnánk a világhírű lovak neveit. A régi lapkivágások bizonyítják,­ hogy lovastechni­káját csodálattal bámulta a világ: ülését, villámgyors­ak­ elölt, szívósságát, küzdő ked­vét. S a legtöbb, a legnagyobb szó: Gutai tudását még zsoké­társai sem bírálták, csodálták. Pedig nem hanem akár­milyen korszakra esett Gutai sportpályafutása. A 20-as, 30- as évek ugyanazt jelentette a magyar galoppversenyágban, mint az ötvenes évek eleje a magyar labdarúgásban. Ellen­felei nem kisebb zsokék vol­tak, mint Sejbál, Balogh, Esch Gy., Csaplár... Gutai emlékezik: élete leg­nagyobb lova Naplopó. nyerte a legtöbb versenyt Vele harmincas években. Budapes­­­ten 1925. május 10-én, az új lovaspálya megnyitásakor, az első versenyszám a Váci-díj volt, ezt Montaltó-val nyerte. Pályafutása alatt többször esett, de törése sohasem volt Legkedvesebb lova- Hellász, melyet 1946 és 1952 között, mint tréner és lovas szerezett meg. Gutai János minden idők legnépszerűbb, legeredménye­sebb versenylovasa. Élete fo­lyamán külföldi ajánlatok­ özönével halmozták el, de hű maradt Alaghoz. 1969-ben ő ment nyugdíjba. Szép búcsú volt. Az ő lovasa, Varga Fe­renc, kapta a sampionátust Istállóját 1970-ben Kovács II. László vette át De Gutai János ma is dol­gozik. Nem hiába lett pálya­futása során kétszeres kiváló dolgozó, mint nyugdíjas is ott sürög-forog az alagi istállók­­­ban. Alagon, ahol 1920-ban, 14­1 éves korában kezdte, Alagon, melyhez egy percig sem ma­radt hűtlen — egy életen át Solymosi László A legkedvesebbel, Hellasszal, amint épp a Millenniumi díjat nyeri Budapesten 1948. május 23-án. A­ „legkönnyesebbel”, a var­sói győztes Gulianarral. A legnagyobba!: Naplopóval, 1926-ban Budapesten, midőn a kétévesek nagydíját nyerte. 1 1 DUNAKESZI — ALIG Millennium - világrekorderrel Lapunk ezeranyagos tu­dósítói sorába lép, íme, most a gödöllői Csiba Jó­zsef és a vecsési Fekete Jó­zsef példáját követve, a du­nakeszi Solymosi László is, ki szintén győzte kíváncsi­sággal, fürgeséggel, lelkese­­déssel, tollal és türelemmel. Mert miképp nem könnyű mesterség egy megye új­ságírójának lenni, éppúgy nagy felelősség egy falu, egy nagyközség vagy egy város újságírójaként éve­ken át helytállni. Solymosi László, Dunakeszin és kör­nyékén helyi megbízottja a Váci Naplónak és a Pest megyei Hírlapnak egyaránt. Most, az ezredik tudósí­tás megjelenésekor minde­nekelőtt nem ő kérdez, ha­nem ő felel (de a kérdése­ket el is hagyhattuk): — Első tudósításom 1961. augusztus 5-én, szombaton jelent meg „Két követel­ményt teljesítettek” cím alatt. A váchartyáni ifjúsá­gi nap eseményeiről szá­moltam be olvasóinknak. — 1964-től a dunakeszi 3. számú általános iskolában politechnikára tanítom a gyerekeket. Jelenleg a VIII/a. osztályfőnöke va­gyok. Ez az első osztály, melyet búcsúztatok ... — Mindenről szívesen írok, de nem titok: szívem­­hez legközelebb a sport áll. — Magam is sportolok. A megyei II. osztályban sze­replő Gödi TSZ SK sakk­csapatának vagyok a tagja, s szintén a gödiek színei­ben teniszezem is. Solymosi László hallga­tott a szívére, ezredik tudó­sítása sportportré, s mivel a sporton belül a lovas té­mákra különös szeretettel tér vissza újra és újra, ez­úttal a világ sampion-vi­­lágrekorderét kereste fel otthonában, Alagon. A. B. T. \

Next