Pest Megyi Hírlap, 1973. október (17. évfolyam, 230-247. szám)

1973-10-12 / 239. szám

1973. OKTOBER 12., FENTEK Vállalatoknak, közületeknek ÁROKÁSÁSI, TALAJEGYENGETÉSI, VALAMINT RAKODÁSI MUNKÁT azonnalra vállal A GÖDÖLLŐI ÉPÍTŐIPARI SZÖVETKEZET Cím: Gödöllő, Dózsa György út 67. Tel.: 456. I “­k/UI-MP ÚJ OTTHONOKAT TEREMTENEK Házépítés kőműves Egy délelőtt a gödöllői Alsóparkban Négyemeletes, csupa üveg házak sorakoznak Gödöllőn, az alsóparki lakótelepen. A szélső sávházak kitárt abla­kain pillekönnyű nylonfüggö­nyök, az erkélyek üvegfala mögött ruhák száradnak. Száztizenkét lakásba már be­költöztek a boldog tulajdono­sok. A szemet gyönyörködtető kész házak mögött azonban javában építkeznek, éppen egy pontház nyolcadik emeletét öntik ki betonból. Vajon kik dolgoznak itt, e szürke falak között a legkorszerűbb, úgy­nevezett alagútzsalus techno­lógiával ? Az építésvezetőt kerestem (40 év körüli férfire számítot­tam), s meglepetésemre csinos, fiatal nőt, Gárdos Árpádnét találtam ezen a poszton. (Meg­jegyzem, az építkezésen töltött négy óra alatt kívüle egyetlen nőt sem láttam.) Irányításá­val 1975-ig 624 új otthon ké­szül az Alsóparkban. Amíg az épülőfélben levő házhoz érünk, elmondja, hogy jelenleg 120-an dolgoznak az építkezésen, létszám fele alvállalkozóké, az a építők jó része pedig: lakatos, és csőszerelő. Azelőtt elképzel­ni sem lehetett építkezést kő­művesek nélkül, most pedig csak a már kész épületet bur­kolják. Huszonéves brigád A talajból magasan kiemel­kedő, igen széles nyomtávú sínpár vágja el az utat, a vá­gányok végén egy esetlen óriás ágaskodik, a jókora be­tonnal telt tartály tartalmát kifordítja, s máris újabb ada­gért nyúl. Magasan fönt házfalon az új zsaluzámot sze­n­telik. — A lakók és a szakemberek véleménye szerint melyik jobb, az alagútzsalus vagy a blokkház? — Az az igazság, hogy az alagútzsalus módszerrel leg­alább másfélszer annyi idő alatt épül a ház, mint az elő­re gyártott elemekből, hiszen idő kell a beton megkötéséhez. Azt hiszem azonban, ezt a hát­rányát bőven kárpótolja, hogy sokkal tágasabb lakóhelyiségek építhetők, mint a blokkokból. A ház pincéjéből serény munka zaja szűrődik ki, s éles fény hasít a szemünkbe. A csőszerelők kopácsolnak, me­netet vágnak, hegesztenek. Készül a ház hőközpontja. Amikor figyelmesebben körül­nézek, feltűnik, hogy a 10—15 szorgoskodó szerelő milyen fiatal, 20—24 évesek, de még tizenegynéhány éves srácok is akadnak köztük. Meglepeté­semre Bodó Gyula reagál: — Igen, fiatal a brigádunk, közülünk a legidősebb 34 esz­tendős, de a brigád átlagélet­­kora 23—24 év. Magam is 23 éves vagyok. — Mióta dolgozik a PÁÉV- nél? — 1969 óta, de korábban ta­nuló is itt voltam. — Szereti a szakmáját? — Természetesen, különösen ilyenkor ősszel, amikor fontos a gyors és precíz munka, amikor bizonyítani lehet, amikor tud­juk, hogy rajtunk áll vagy bu­kik, beköltözhető lesz-e a ház még a tél előtt. Mert ilyenkor válik különösen fontossá munkánk. Hiába dolgoztak jól a a tapétások, a parkettások, a­ vakosok, fűtés nélkül a friss be­ton falak már ősz elején is rettentő hidegek. Csőerdő a hőközpontban Most látom, hogy mindegyi­kük állig begomb­olt munka­ruhában, sapkával a fején dolgozik. — Hogyan jut eszébe egy fiatalembernek, hogy csősze­relő legyen? — Pláne egy vidéki gyerek­nek? — toldja meg kérdése­met az építésvezető. — Nyírbátori vagyok — folytatja a fiatal szakmunkás —, s köztudott, hogy 10—15 éve a Nyírségben csak el­vétve volt elhelyezkedési le­hetőség az iparban. Két uno­kabátyám akkor jött föl Pestre és itt vállaltak mun­kát a vállalatnál. Amikor ki­kerültem az iskolából, engem is felhoztak, s többféle szak­ma közül választhattam. Ez tetszett, és nem bántam meg. Érdekes a munkám, jól kere­sek, télen általában 2800— 3000, nyáron egy ezressel több a fizetésem. — Gyakran jár haza? — Nyírbátorra ritkábban. Megnősültem, itt lakunk Kar­talon. A csőszerelők rajzokról dol­goznak. Hisz a sok, különbö­ző átmérőjű csövet nem lehetne katonás rendben fel­is szerelni, csak mérnöki irányí­tással. Mint megtudtam, hőközpont egyetlen kis helyi­­­ségében 100 méternyi, külön­böző vastagságú cső feszült a falak mentén, a lakásokba pedig további hideg-meleg víz 600 méternyi szállító cső kerül. Sokrétű szakma A pincéből a legmagasabb, már kizsaluzott emeletre ka­paszkodunk, a korlát nélküli lépcsőkön. A szél szabadon süvít ■ keresztül-kasul a beton­falak között. Egy védettebb zugba húzódva beszélgetünk Tóth Gergely épületlakatos­sal, aki valaha Dunakeszin tanulta a szakmát. — Hogyan lesz egy jármű­­lak­atosból épületlak­atos? — Egyszerűen. Megnézi, többiek hogy csinálják és ne­m kilát. A mi szakmánk igen sokrétű, nem okozhat külö­nösebb nehézséget, hogy a ko­rábbitól darabokkal eltérő formájú­val­dolgozunk. Az épületlakatos munkája is pre­cizitást igényel, hiszen a be­tont erősítő acéltüskéket na­gyon pontosan a fal közepé­re kell építenünk. A zsaluko­csi beállítása sem könnyű, egy sor fémdobozt kell mil­liméter pontosan felerősíte­ni. A kocsik különben 305, illetve 405 centiméter szé­lesek, ennek megfelelően a szobák négy, a vizes blok­kok három méter szélesek. — Mikor érez elégedettsé­get? Minden szint befejezése után, vagy, ha kész az egész épület? — Akkor, amikor épületről levonulunk, a nyers hiszen gyakran kell számolni áram­i szünettel, amikor nem mű­ködik a daru, tehát áll az építkezés, máskor hiánya akadályozza drótszövet a mun­kát. Ezek a rajtunk kívülálló hibák bosszantanak, rontják a teljesítményünket. Toronydarus Amikor megkezdődik az ebédidő, végre Tóth István toronydaru-kezelő is lemászik 45 méter magasra épített kuc­kójából, a daru kezelőfülké­jéből. — Nem unatkozik öt órán át egyedül? — Nincs időm rá, figyelem az építkezést, amelyhez dél­előtt 30—35 köbméternyi be­tont szállítottam, és beszélget­ni is tudok a kollégákkal URH-készüléken. A Pest megyei Állami Építő­ipari Vállalatnál három éve vezették be az új, alagútzsalus technológiát és azóta annyira elterjedt, hogy az ez évre ter­vezett 730 lakásból 488-at csú­szózsaluk segítségével épí­tenek. Czibor Valéria Értesítjük vásárlóinkat, hogy szaküzletünkben lengyel bükk csaphornyos parkettát és csehszlovák ajtókat, ablakokat is árusítunk ÉRDÉRT Vállalat 26. szaküzlete. Nagykőrös, Rákóczi u. 1. sz. Bemutatjuk az Őrséget Megjelent az őrségről szóló első útikönyv a Savaria Tou­rist kiadásában. A fényképek­kel, térképekkel illusztrált könyvecskét dr. Csiszár Ká­roly, az Őrség kiváló ismerő­je írta. Az országos idegen­­forgalmi hálózatba csak nem­régen bekapcsolt, szép, nyu­gat-magyarországi tájról min­den tudnivalót tartalmaz, ami a turistáknak szükséges. Ismerteti a vidék történetét, természetrajzát,­ sajátos tele­pülésszerkezetét, néprajzát, nevezetességeit, az odautazás és az ottani üdülés gyakorlati tudnivalóit. Bemutatja a hí­res szalafői pityerszert, amely a népi építészet hazai értékei közé legnagyobb tartozik. Német, angol, francia és orosz nyelvű összefoglaló ismertető is helyet kapott a kiadvány­ban. Jubilál az UVATERV Tízezer kilométer út, ötezer vasúti híd Tízezer kilométer utat, öt­­­­ezer vasúti hidat tervezett ed­­­­dig egyebek között az Út és 1 Vasúttervező Vállalat, amely­­ megalakulásának most ünnep­li 25. évfordulóját. Ebből az alkalomból Skoda Lajos igaz­gató csütörtökön sajtótájékoz­tatót tartott, s beszámolt ered­ményeikről és a feladatokról. Az UVATERV, mint az or­szág egyik legnagyobb tervező vállalata, részt vett a közleke­déspolitikai konc­epció megva­lósításában, a közúti hálózat fejlesztési terveinek kidolgo­­zásában, legújabban pedig a Minisztertanács határozata alapján megvalósítandó 500 kilométeres autópálya-hálózat tervezésében. Az úthálózat fejlesztése a hidak építését is megkívánja. A vállalat tervezésében az M­ 7-es autópálya Budapest—Za­­márdi közötti 110 kilométeres szakaszán például 138 híd épült a különféle terepakadá­lyok­ átívelésére. Az építési munkák meggyorsítására elké­szültek a 30 méter átívelésére alkalmas korszerű, előregyár­tott vasbetonhíd típustervei. t Az élmény­, tananyag Rendhagyó irodalmi óra a szentendrei Rákócziban Hogy szerdán az utolsó óra, a magyar, nem olyan lesz, mint a többi, a nyolcadikosok régóta tudták. Tanáruk, Erdei Lászlóné, aki" ötödikes koruk óta vezeti őket az irodalom alkotásai között, bejelentette már, hogy erre az órára ven­dégek érkeznek az iskolába, a szentendrei Rákócziba, azaz a Rákóczi úti általánosba. Tankönyvön kívül Szerdán tanárnőjük ban nem egyedül lépett való­az osztályba. Öt felnőtt vett részt az órán. Két vendég Buda­pestről, Horgas Béla költő és Takács Márta előadóművész­nő. Érdeklődésből, kíváncsi­ságból és, persze, nem utolsó­sorban tapasztalatszerzés cél­jából is végighallgatta az órát az iskola két igazgatóhelyet­tese, Gál Katalin és Lender Lászlóné is. Az órakezdés szokatlan kö­rülményei után­­ a tanárnő a két budapesti vendéget be­mutatta a 24 érdeklődéssel várakozó nyolcadikosnak — rögtön kiderült, hogy nem­csak külsőségei miatt tér el ez az óra a megszokottaktól. Anyaga miatt is. Horgas Béla vezetésével Mándy Iván Szür­ke ló című novelláját dolgoz­ták fel a tanulók. Ez az írás nem szerepel a tananyagban. Rendhagyó tehát az óra azért is, mert nem az a célja, hogy a tananyagot mélyítse el. Ilyen óra­­ valóban ritkaság. A gyerekek, persze, már hal­lottak, olvastak ilyesmiről. Szentendre más iskoláiban már tartottak rendhagyó iro­dalmi órát. De a Rákócziban ez az első. Taps az osztályban Természetesen nagyon gyor­san kiderült az is, mi az óra tulajdonképpeni célja. ugyan senki sem közölte ezt a gyerekekkel, nem is volt rá szükség, maguktól rájöttek. «Mándy Iván novelláját Ta­kács Márta mutatta be, ked­vesen, ragyogó humorral, s amikor az utolsó mondat elhangzott, az osztályban vá­ts­zatlanul és teljesen szokat­lanul — kitört a taps. Senki sem biztatta erre a gyereke­ket, se korábban, se ott az órán. Nem is udvariasságból tapsoltak, a művészi előadá­sért, az irodalmi élményért. Vagyis voltaképpen miért? Azért, mert a novella hallga­tása közben — s végül is mi más lenne az a sokat emlege­tett irodalmi élmény? — na­gyon jól érezték magukat. A taps ezt a jó érzést, ezt az élményt fejezte ki, és kö­szönte meg. S ha Mándy Iván novellája nem is tartozik tananyaghoz, az élmény, a ha­­­tás annál szorosabban össze­függ vele. Minden új iroda­lomtanítási erőfeszítésünk leg­főbb célja, hogy megszerettes­sük a gyerekekkel az irodal­mat, hogy olvasó emberré ne­veljük őket. A szürke hétköznapokon is Ez, persze, csak akkor kép­zelhető el és valósítható meg, ha minden új irodalmi alko­tással való találkozás új él­ményt nyújt a tanulóknak Ilyen értelemben tehát az él­mény tananyag. Még az isko­lai hétköznapoknak a rend­hagyó óráknál érthetően szür­kébb, kedvezőtlenebb körül­ményei között is. A taps után rendben folyta­tódott tovább az óra. Kérdé­sek és válaszok hangzottak el, mint máskor. A novella be­mutatásának élménye azon­ban nem szállt el nyomtala­nul a kérdések után: végig meghatározta az óra légkörét. Annál inkább, mert az órave­zető Horgas Béla kérdései szinte mind arra irányultak, hogy ennek az élménynek születését az értelem számára a megmagyarázzák. S a gyere­kek — érdeklődő, tehetséges osztályról van szó — jókedv­vel, szinte izgatottan vettek részt a munkában, jóformán mindegyikük szerepelt vala­hogyan, amit megkönnyített, hogy Mándy Ivánt és néhány művét nagyon sokan ismerték, korábbról. A legfontosabb tanulság A hangulatos, érdekes óra után az igazgatóhelyettesi iro­­dában a három pedagógus rögtön meg is beszélte a ta­pasztalatokat. Sok fontos do­logról esett szó. De a legfon­tosabbnak mind a hárman azt­ tartották, hogy bármilyen ne­héz, a hétköznapok „szürke verklijében” is legalább töre­kedni kell arra,­ hogy minden irodalomóra élményt nyújt­son a tanulóknak. Csak ez a törekvés teheti teljessé a ta­nár hivatását. Ö. L. GÉPTAN Halásztelken a Pest me­gyei Mezőgazdasági Szak­munkásképző Intézetben a harmadéves tanulók óráikon a zöldség- és géptan­gyü­mölcstermesztésben alkalma­zott munkagépek és berende­zések szerkezetével, működé­sével ismerkednek. A foglal­kozásokon a kisebb hibák ki­javításának módját és a gé­pek karbantartását is megta­nulják. Képünkön Kustra László tanár irányításával az RS—09 univerzális traktor se­bességváltójának működését tanulmányozzák. Gárdos Katalin felvétele Villamos Kisgépgyár, Cegléd könnyű betanított munkára azonnali felvételre keres női és férfi munkavállalókat és segédmunkásokat. Kereseti lehetőség a kollektív szer­ződés szerint. Kedvező munkahelyi körülmények! Korszerű és minden igényt kielégí­tő szociális ellátottság! Jó közlekedés! Jelentkezni lehet munkaügyi osztályán: Cegléd XIII., Külső-Törteli út 12. „MÁR MOST KAPHATÓ.________________ A KÉZBESITŐKNÉL­L ÉS AZ ÚJSÁGÁRUSOKNÁL.

Next