Pest Megyi Hírlap, 1975. február (19. évfolyam, 27-50. szám)

1975-02-13 / 37. szám

Vetőmite>eFáfáer gépkocsihasznáht... NEB-tervek 1975-ben Feltárják a hiányosságokat A közelmúltban k­ét foly­tatásban megjelent riport­ban számoltunk be a gödöllői járási-városi népi ellenőrzési bizottság elmúlt esztendei, s tegyük hozzá, nagyon széles körű munkájáról. Kiegészí­tésképpen ehhez kívánkozik a járási-városi NEB idei munkaterve is, melyet az alábbiakban — ha nem is túl részletesen —, közzéteszünk. Legelső nagyszabású vizs­gálatuk egy országos megbí­zatásnak tesz eleget, témája: az állampolgárok lakás-, te­lek-, és üdülőtulajdonát sza­bályozó rendelkezések, vala­mint az ingatlanforgalom ala­kulásának, helyzetének vizs­gálata. Ezzel kapcsolatos mun­kájuk már ebben a hónapban elkezdődik. Érdekesnek ígérkezik az a vizsgálat is, mely során az egyes fogyasztási cikkek im­portját „nézik meg”. Ez egy utóvizsgálat lesz, hiszen 1972- ben már foglalkoztak ezzel, azóta viszont a helyzet már sok téren megváltozott. Az utóbbi években gyak­ran tapasztalható, hogy egyes növényfélék termelése a ked­vezőtlen vetőmagellátás miatt visszaesik. Megyénkben ezért a vetőmagtermelést, továbbá a kedvezőtlen vetőmagellátás következtében előállt helyze­tet mérik fel. Ennek jegyé­ben teszi vizsgálat tárgyává járásunkban a járási-városi NEB a vetőmagtermelés, -for­galmazás és -ellátás helyze­tét. Nem kevésbé ígérkezik érdekesnek a sertéstenyésztés és -felvásárlás helyzete a ház­táji gazdaságokban témájú vizsgálat sem, mely során­­ a tenyésztést és a felvásár­lást akadályozó tényezőket­­ mérik fel, majd tesznek ja­­vaslatot ezek felszámolására.­­ Az erre vonatkozó­ kor­mányrendelet betartását el­lenőrzi az az utóvizsgálat, mely során a közületi szer­vek, intézmények, vállala­tok, hivatalok és szövetke­zetek rendelkezésére álló gép­járművek rendeltetés szerinti használatát és a menetokmá­nyok vezetését „teszik mik­roszkóp alá”. Ez ugyancsak egy utóvizsgálat lesz. Azért van rá szükség, mert az alap­­vizsgálat során több jogsza­bálysértést és hiányosságot tártak fel. Most ezek meg­szüntetését ellenőrzik. Ugyancsak a NEB tervei között szerepel a népesedés­­politikai határozat egyes pont­jai végrehajtásának vizsgá­lata. Ennek az a célja, hogy megállapítsák, a gazdálkodó egységek milyen seket hoztak a több intézkedő­gyerme­kes családok segítésére. F. B. Vitadélután az ATE-n A miniszter válaszol A gödöllői Agrártudományi Egyetem gyakori vendége dr. Dimény Imre, mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter, aki az egyetem fiataljai előtt feb­ruár 14-én, pénteken délután fél kettő órai kezdettel vita­indító előadást tart az egye­tem pinceklubjában. Az elő­adás címe: Az élelmiszer-gaz­daság közgazdasági szabályo­zásával kapcsolatos tapaszta­latok és azok­­ Várható fejlesz­tése. Az előadás előkészítését, szervezését az egyetem és lebonyolítását diákklubja vál­lalta. A miniszter vitaindító­ját várhatóan nagy érdeklő­dés kíséri majd, mert­ a szak­mai jellegű előadás, illetve az azt követő vita a hallgatók felkészülését is segíti. Új gépekkel A Hazai Fésűsfonó és Szö­vőgyár kistarcsai gyárában az idei termelési terv 25 száza­lékkal haladja meg a tavalyit. Ebben az évben 1424 tonna fo­­­­nalat készítenek. Ezt a tavaly­­ felszerelt 74 millió forint ér­tékű géppark teszi lehetővé. Az előfonódóban és a festődé­ben korszerű gépek zakatol­nak, de vannak még elavult üzemrészek is. A gyár tervei között szerepel, hogy a fésülő­ben is új berendezésekkel vált­ják fel a 30—50 éves gépma­tuzsálemeket. Képünkön a gyűrűsfonoda egyik modern gépsora. Gárdos Katalin felvétele Anyakönyvi hírek Született: Szabó Imre és Bak Irén: Tímea, Molnár Sándor és Kol­­lárdi Zsuzsanna: Tamás, He­gedűs Sándor és Antal Erzsé­bet: Ágnes, Molnár Sándor és Szűcs Irén: Balázs, Zágonyi Lajos és Molnár Margit: Zsu­zsanna, Fercsik Mihály és Ko­vács Ilona: Bernadett, Tóth László és Kertész Valéria: Tímea, Szabó János Balázs és Kviring Rozália: Szilvia Ilona, Hegedűs István és Ka­marás Erzsébet: Gábor, Kli­­mász László és Lakatos Ilona: László, Lévay István és Hor­váth Irén: Irma, Orbán Imre és Varga Erzsébet: Mónika, Tóth Lajos és­­ Tóth Hona: Csilla, Csarankó Jenő és Ha­­mara Judit: László, Selmeczi István és Furulyás Julianna: László, Silye Béla és Finta Magdolna Ilona f Anita And­rea, Kolbász István és Kovács Mária: Mária Erzsébet, Sápi Pál és Szűcs Mária: Zsolt, Anga Sándor és Pintér Mária: Erika, Milus Péter és Szonda Margit: Krisztina, Csámpai Károly és Bangó Julianna: Attila, Wéber Attila és Budai Erzsébet: Attila, Csongrádi István és Tusán Margit: Csaba, Fogd István Béla és Gyarmati Erzsébet: Lívia, Lelik Pál és­ Lázár Anna: Pál, Udvardi Lajos és Hegedűs Erzsébet: Péter, Gorisevszki József és Sarai Ilona, Tamás Kázmér. Házasságot kötött: Dr. Hajdi László és Kántor Emőke Erzsébet. Elhalálozások: Laukó Ferenc, Fekete Lő­rinc, Bács József­né Gyön­gyösi Emerencia, Radácsi Ká­roly Ottó, Zd­enák Mártonná Poór Vilma, Tokaji Julianna, Kutsera Tibor Ernő.­­ Botlik Névadót tartott: Benjámin Jenő és Petró Eszter: Beatrix. II. ÉVFOLYAM, 37. SZÁM 1975. FEBRUÁR 13., CSÜTÖRTÖK ■Hídverők az M­ 3-ason Megkezdődött az M—3-as autópálya gödöllői csomópont­jánál a felüljáró építése. A Gödöllő határában — a Dó­zsa György úton — épülő híd alapjait a Közúti Építő Vál­lalat hídfőmérnöksége készíti. Terveik szerint június utolsó napjaiban elkészülnek a ies hídszerkezettel. tel­(Gárdos Katalin felvétele) Öten az egészségügyi alapellátásért Brigád a III-as körzetben Kell-e száz recept naponta? Egyoldalas gépelt x papír fekszik előttem, tartalma szó szerint a következő: „A péceli III. orvosi körzet dolgozói úgy határoztak, hogy az egészségügyi alapellátás töké­letesítése érdekében szocialis­ta brigádot hoznak létre. Az együttesbe tartozó sze­mélyek: dr. Varga László kör­zeti orvos, Tóth Lászlóné kör­zeti ápolónő, Zsíros Istvánná asszisztensnő, Galtsik Lajosné védőnő és Guth Gáborné gyógyszerész. Program: Szocialista humá­num és bánásmód a betegek körében. A rendelési idő pon­tos betartása. A táppénzes fe­gyelem megszilárdítása. Taka­rékosság a gyógyszerek, köt­szerek rendelésében, felhabo­­nálásá­ban. A gyógyszertár és az orvosok aktív, együttműkö­dése a gyógyításban; szakmai továbbképzés. Egységes rész­vétel a község egészségügyi kultúrájának továbbfejleszté­sében. A politikai és a kultu­rális feladatok egységes vég­rehajtása.” Az orvos lelkiismerete Igen, az olvasó is méltán csodálkozhat, hogy ilyenről még nem is hallott, mármint az effajta komplex egészség­­ügyi brigádról. Lehet is cso­dálkozni, m­ert a megalakult brigád tagjai valóban nem utánoztak senkit, nem másol­tak le egy követendő jó pél­dát, hanem maguk alkották azt meg, fenntartás nélkül a betegek érdekében. Túlzás nélkül mondhatjuk,­ hogy az ötlet, a kezdeményezés úttörő jellegű. Hogy mi is a céljuk, alap­jában véve kiderül a két pontból álló — idézett — programból. Mégis érdemes kicsit részleteznünk, mert ha beválik, bizony nem ártana, ha az effajta mozgalmak el­terjednének a járásban, vagy éppenséggel a megyében. Szó esik a programban bánásmódról, a humánumról. a Nem sokat beszélünk ugyan róla, azonban sokan tudják — legalábbis azok, akik gyakori vendégek e körzeti orvosi ren­delőkben —, hogy a bánás­mód, a hangnem sokszor — hajlékonyan fogalmazva — kívánnivalót hagy maga után. A péceli III-as orvosi körzet­ben most hivatalosan is meg­fogadták, hogy ott nem lesz így (bár eddig sem volt). A programba ez mégis beletar­tozik, hiszen a szocialista hu­mánum alatt nemcsak megfelelő bánásmódot értjük,­­ hanem a kapcsolattartást is. Ehhez kapcsolódik az a tény, hogy az orvosi körzeteket, il­letve a körzeti orvosokat ne­héz ellenőrizni, így sok min­den az illető orvos lelkiisme­­retére van bízva, mint pél­dául: a téli hónapokban min­dig fűtött-e a várószoba, be­tart­ják-e a rendelési időt, s nem utolsósorban, mennyire alapos a vizsgálat, vagy egy sürgős hívásra mennyi idő múltán mennek ki? A beteg és a fiola A táppénzes fegyelem meg­szilárdítása ugyancsak sokat jelent, s az már közhelyszám­ba megy, hogy népgazdasági érdek is, hogy az egészsége­sek dolgozzanak. Sőt, még ezen is túlmutat az, hogy a a rossz munkahelyi közérzet tapasztalatok szerint sokszor viszi el az embereket az or­vos várótermébe. A feladat tehát kettős: amennyire le­het — elsősorban persze, be­szélgetés útján — egy pszi­chológus módszereivel meg kell tudakolni a betegállo­mányba lépni szándékozótól, hogy mi is a baja-gondja, ha már orvosilag semmit nem le­het kimutatni. Másrészt a táppénzesekkel szemben ak­tívabb terápia kell, vagyis több ellenőrzés, hogy ne ma­radjon a beteg magára, éjjeli­­szekrényén a gyógyszeres fio­lákkal. Mert ez is népgazda­sági érdek. Takarékosság ... lám, nincs is terület, ahol ne lehetne al­kalmazni. A brigádvezető, dr. Varga László körzete a leg­nagyobb Pécelen még három felnőtt­ (ezenkívül és egy gyerekkörzete van), naponta átlagosan 70—80 beteg vagy betegjelölt fordul meg nála. Az orvos számításai szerint naponta átlagosan hatvan embernek kell receptet írnia, sokszor persze többet is, ez pedig naponta 80—100 darab vényt jelent. Ezek a gyógysze­rek pedig összesen — teljes árat számítva — 4—10 ezer forintot érnek. Ez egynapi „forgalom”, egy körzetben. Persze nem arról van szó, hogy spórolni kell a gyógysze­rekkel, hanem arról, hogy ’ feleslegesen kár pazarolni! Dr. Varga László, ha beteg­hez megy ki, soha el nem mulasztja megnézni a gyógy­szeres fiókot. Tapasztalatai szerint ott az esetek többségé­ben megtalálhatók a ban felírt gyógyszerek, koráb­sok­szor felbontatlanul. A tenni­valók, a megelőző módszerek persze, csiszolódnak, kiala­kulnak. Az viszont máris elő­relépés: mielőtt az orvos fel­írja az orvosságot, kérdezze meg, nincs-e belőle otthon? Sokszor van,­ és a beteg tud­ja is. Nélkülözhetetlen együttműködés Fontos az együttműködés a gyógyszertárral is. Előfordul, hogy egyik-másik orvosság át­menetileg nem kapható, s jó, ha ezt a patika jelzi a kör­zeti orvosnak­, azt ne írja fel. Általában a gyógyszerek he­lyettesíthetők egy másikkal. Ha viszont a beteg odamegy a recepttel, s a felírt orvosság nincs, üres kézzel távozik, ez pedig a gyógyulás rovására megy. Lényeges dolgok a pa­tikák selejtező akciója is, mely során a régi, sokszor már romlott orvosságokat ják a „gyűjteményből”.kiszór­A felvilágosító munka, az önképzés, a tanáccsal és a pártbizottsággal való együtt­működés fontosságát kár részletezni, mindez szorosan kapcsolódik a fentiekhez. A péceli brigád nagy lépést tett az egészségügyi alapellá­tás jobbá tétele felé, köve­tendő példát adva. Fehér Bél:«*"' Kisdobosfarsang A kistarcsai általános isko­la — mint­­ sok éve már — idén is megrendezi hagyomá­nyos kisdoboskarneválját. A vasárnap délután, a­­ Hazai Fésűsfonó- és Szövőgyár kis­tarcsai gyárának kultúrtermé­ben megtartandó bálra a paj­tások már ezekben a napok­ban készítik önálló, páros és csoportos jelmezeiket. A leg­ötletesebb maskarákat kisdobosvezetőkből és a szü­­­lői munkaközösség tagjaiból alakult zsűri értékeli, a leg­szebb jelmezek tulajdonosai pedig jutalmat kapnak. A tombola és a jelmezek felvonulása után következő tánchoz a zenét a tanárokból alakult zenekar szolgáltatja majd. Guba Anna kisdobosvezető, Kistarcsa A Gödöllői Építőipari Szövetkezet AZONNAL FELVESZ BÁDOGOS ÉS TETŐSZIGETELŐ SZAK- ÉS BETAN­ÍTOTT MUNKÁSOKAT Cím: 2101 Gödöllő, Dózsa György u. 67. Telefon: 456.

Next