Pest Megyi Hírlap, 1976. augusztus (20. évfolyam, 181-205. szám)
1976-08-11 / 189. szám
Á r PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XX. ÉVFOLYAM, 189. SZÁM 1976. AUGUSZTUS 11., SZERDA Ősszel kezdődik a politikai oktatás Tevékeny a városi népfrontbizottság A Hazafias Népfront májusi küldöttértekezletén megalakult az új városi bizottság amely a hatodik kongresszus eőkészületeinek jegyében látt munkához. A bizottságban az elnökség soraiban sok fiatal, több a lány és az asszony, arányos képviseletet kaptak a munkások, a mezőgazdaságban dolgozók, az alkalmazottak és az értelmiségiek. A növekvő feladatok ellátására alkalmas a testület. A Hazafias Népfront városi bizottsága a napokban ülést tartott, amelyen Tankó Zoltán, a bizottság elnöke köszöntötte a megjelenteket, majd Banczik Tivadar népfronttitkár áttekintést adott a mozgalmi munka fontosabb mozzanatairól. A feladatok elvégzését segíti a béke- és barátság-, a környezetvédelmi, honismereti, a társadalmi a munkát szervező és a nőbizottság. Fontos teendői vannak mindegyiknek. A békehónap eseményeinek előkészítése, a barátsági találkozók megrendezése, a szolidaritási akciók lebonyolítása egyaránt nagy fontosságú. A környezetvédelem területén Cegléden is sok a tennivaló. A krónikaírás, a helytörténeti kutatás ugyancsak a népfrontmozgalom sajátja már hosszú idő óta. A társadalmi munka ádlása lehetővé teszi össze vana nagyobb hatékonyságot, azt, hogy mindig a legfontosabb cél megvalósítását szolgálják az erőfeszítések Ezúttal végzett munka számontartása, a és — ennek alapján — a legszorgalmasabb városlakók elismerésére teendő javaslat is hatáskörébe tartozik. A nőbizottság munkaterülete ugyancsak sokféle: az iskolai szülői munkaközösségekkel éppúgy tartja a kapcsolatot, mint a gyámhatósággal, megvizsgálva az állami gondozásban levő, nevelőszülőknél élő gyerekek helyzetét. Szervezi a gyereknapot, az öregek napját és számtalan más feladatot old meg. A népfronttitkár elmondta, hogy az 1976—77-es évadban négyféle politikai előadássorozat hangzik el, mindegyik öt témát ölel fel. Ezeket a vasipari szövetkezetben, a Május 1. Ruhagyárban, az EVIG-ben, a Stylus Faipari Szövetkezetben és KÖZGÉP-ben rendezik. Politikai vitakör kezdődik a többi között a Kossuth Művelődési Központban, a múzeumban és más, kis létszámú munkahelyeken. Az ősszel ismét megszervezik a szülők iskoláját, a nők és az ifjak akadémiáját, a munkásakadémiát. Segítséget nyújtanak a nyugdíjasok és a kismamák klubjának működéséhez, előadásokat tartanak a kisiparosoknak, támogatják a kertbarátok működését. A szakmaközi bizottsággal karöltve hívják életre a szocialista brigádvezetők klubját. A népfront súlyt helyez a tanácstagok támogatására. A közelmúltban fejeződtek be a velük folytatott beszélgetések, amelyek átfogó képet adtak az egyes tanácstagi választókörzetek életéről, gondjairól, kívánságairól. A tanácstagok elmondották, miben értek el eredményeket és hol várnak segítséget, az eddiginél több törődést. Sok hasznos javaslat, észrevétel hangzott el, amelyeket a továbbiakban szem előtt tartanak. A bizottság megvitatta, majd elfogadta a testület második félévi munkaprogramját. Tevékenységük középpontjában a hatodik népfrontkongresszus által meghatározandó feladatok ismertetése és végrehajtása áll. Az ősszel megbeszélésre hívják össze a városi tanács termelés-ellátásfelügyeleti ágának munkatársait, a oisztáhelybeli ÁFÉSZ és a MÉK-kirendeltség vezetőit, hogy tájékozódjanak a várható téli gyümölcs- és zöldségellátásról. Két alkalommal üzemi fórumot rendeznek, amelyen a nők helyzetével és ifjúságpolitikai kérdésekkel foglalkoznak. szülői munkaközösségek vezetőivel ismertetik az új iskolai rendtartást. Összegezik a családi és társadalmi ünnepségek tapasztalatait, és megszabják a további teendőket. A bizottsági ülés megtárgyalta, majd jóváhagyta az augusztus 20. megünneplésére tett előkészületeket. (tamasi) CEGLÉDI ÁLLAMI TANGAZDASÁG Több sertéshús ság A Ceglédi Állami Tangazdacsemői sertéshústermelő üzemében a napokban termelési tanácskozást tartottak, amelyen Felföldi Sándor üzemigazgató értékelte végzett munkát, és beszámolt a az idei első félév eredményeiről. Az első hat hónap során kimagasló tervteljesítést értek el, ugyanis a célul tűzött 1S ezer 550 mázsa sertéshús helyett 20 ezer 891 mázsát értékesítettek, így félévi tervüket 112,6 százalékra teljesítették. Ez pénzben azt jelenti, hogy június végéig 63 millió 973 ezer forint árbevételre tettek szert. A csemői sertéstelep jelenlegi állatállománya 33 ezer 342 darab, melyből húszezer jószág hízik, tízezer malacot nevelnek, a többi tenyészállat. Naponta 15—20 ellik, és mindennap tenyészkoca 150—200 malac születik. A beszámolót több hozzászólás követte, és Csonka Tibor, a tangazdaság igazgatója elismerését fejezte ki az elért eredményekért a dolgozóknak. (k. 1.) Napról napra cseperednek A kelleténél kisebb testsúllyal világra jött újszülötteket féltő gonddal ápolják, gondozzák a ceglédi kórház gyermekosztályának koraszülött részlegében. Növekedésükhöz a kedvező feltételeket, egyenletes hőmérsékletet teremtik meg, szakképzett gondozók felügyeletével,és páratartalmat biztosító inkubátorok Apáti-Tóth Sándor felvétele A betakarításban helytálltak a fiatalok Megtisztelő feladat kombájnosnak lenni A napokban befejeződött a ceglédi járásban a gabonabetakarítás. A határban a legmelegebb napokban is serény munka folyt. Idősebbek és fiatalok együtt dolgoztak azért, hogy a sokat érő termés mielőbb raktárba, védett helyre kerüljön. Boros Jánostól, a KISZ járási bizottság titkárától megtudtuk, hogy az idei gabonabetakarításban szinte kivétel nélkül minden termelőszövetkezetben ott dolgoztak a fiatalok. A mezőgazdasági munkák közül a fiataloknak ma elsődlegesen az a vonzó, ahol gépekkel, az új technikával dolgoznak. Így termelőszövetkezeteink KISZ-alapszervezeteinek gerincét is a műhelyekben, a szállításban dolgozó fiatalok jelentik. Mikor betakarításról beszélünk, egy kicsit mindenki magáénak érzi a határt, méregeti, becsülgeti a termelést. — Termelőszövetkezeteink fiataljai, mint azt a KISZ KB falusi és mezőgazdasági osztályának munkatársával a tszben tett látogatásunk is igazolja, részesei a nagy mezőgazdasági munkának, a betakarításnak. Kora hajnaltól késő estig fáradhatatlanok, teljesítik egyéni vállalásaikat. Abonyban, a József Attila Tsz-ben az egyik SZK—5-ös kombájnt fiatalok kezelhették — a tsz legfiatalabb kombájnosai, Somodi Imre és a KISZ- alapszervezet vezetőségi tagja, Zsemlye József. Somodi Imre épp azokban a napokban töltötte be huszonegyedik életévét, szinte munkájával ünnepelt. Hatodik éve, hogy részt vett az aratásban, és igen büszke volt arra, hogy ő lehetett a gép ura. Zsemlye József alig egy éve szerelt le, innen vonult be, ide is jött vissza, ő első éve, hogy önállóan kombájnozott. Szikár, vékony fiatalember — arra a kérdésre, hogy hogyan lett kombájnos, így válaszolt: — Szeretem a gépeket, műhelyben dolgozom, de nagyon örültem, hogy főnökeim kombájnozni hívtak és boldogan vállaltam. Felelősségteljes munka, megbecsültek minket, gondoskodtak rólunk, naponta főtt ebédet hozott a tsz autója a határba. Pásztor Pál, a termelőszövetkezet elnöke így vélekedett a fiatalok munkájáról: — Az aratáshoz minden évben a legszorgalmasabb, legbecsületesebb embereket válogatjuk. Nálunk megtisztelő feladat kombájnosnak lenni, nyolctagú brigád két legfiatalabb tagja, Imre és Jóska sokoldalú, jó szakember. Munkájukra lehet számítani, az A tsz elnöke így nyugtázta aratást. Jó hangulatban, mert árpából 35 mázsa, búzából 37 mázsa termett hektáronként, és a tervezett időre befejezték az aratást. H. I. Szőlők Cegléden AZ ELSŐ SZŐLŐK az öreghegyben voltak, keletkezésükig sem az írások, sem az emlékezet nem nyúlik vissza. Szabad foglalásúak voltak, lehúzódtak a Pesti és a Budai út között a város fölötti aktokig. A krónikák megemlítik, hogy török időkben a ceglédi népa nők Kőrösre való futása után hazajártak házaikat gondozni és a szőlőket művelni. A második nagy szőlőtelep jóval későbbi, létrejöttét mindinkább elhatalmasodó futóhomoknak köszönheti, amikor déli pusztáikon már rideg gulyák, ménesek, ökörcsordák és juhnyájak legeltek, s a legelőkre betört a futóhomok. 1315-ben jelent meg az uradalom fölhívása, a homokra szerződést kötöttek. „Melly Czeglédi Uradalom és ugyan Czegléd Mező Varassa közt az úgy nevezett Gerje Sivány homok Szöllőnek való föl osztása végett e következendő föltételek alatt köttetett. Először: A Földes Uraság az egész mintegy 653 jugerum, vagy már miolta föl mérődött, többe is szaporodott Tájékot, melly tsupa Sivány homokból áll, és a közönséges legellőnek közepette fekszik, szöllőnek az olyan Czeglédi Lakosok közt fogja föl osztani, akiknek a bé ültetésre és további megmunkáltatásra elgendő értékek vagyon. Másodszor: Az ezen ültetendő Szöllőből esendő Dézsma a jelenvaló Contraktus helyben hagyása napjától a tizedik esztendőre határoztatik. Határoztatik még: egynéhány helyeken a homok partokat el egyenesíteni, más helyeken a laposokat nagy fáradsággal eltölteni, az egész tájékot közerővel körül árkolni, eleven Sövénynél beültetni, kapukat állítani kötelesek. A Tőkék közé fákat, kukoritzát, krumplit, vagy egyébb termesztvényt ültetni lészen nem szabad. Hogy mindezek szorosabban végrehajtódjanak, a Városi Tanáts egy Hegymestert fog választani. Eltelvén pedig a tíz esztendők, minden szöllő birtokos köteles lészen a termésének nyoltzadikát tiszta mustban beadni.” Ezek a szőlők az 110 négyszögöles latin jugerumok (holdak) után először Juger, később Ugger néven váltak ismertté. A negyvennyolcas polgári forradalomig Cegléd három határrészén volt szőlő: az öreghegyen kilenced dézsmára 1764 hold, az Agyerokban nyolcadra 1335 hold, és az uradalom saját kezelésű 34 holdas Cserő-pusztai szőleje. A bordézsmát a ma is használatos évszázados cserei pincébe hordták. A SZŐKEHALMI GAZDAKÉPZŐ 1846-tól minőségi változást idézett elő a bortermelésben. Tangazdaságának többek között törzsgyümölcsöse, faiskolája és szőlőtelepe volt. Ez utóbbi az Európában legjobban bevált fajtákat gyűjtötte és a legkorszerűbben gondozta, nemes vesszeit eladta. Szőkehalmán, a paraszti műveléssel szemben, rajnai módon kezelték a szőlőt. A nagy telepítések a Pascum commum, a közlegelő fölosztásával kezdődtek, a huszonháromezer holdon nyájak forogtak addig. 1864-ben történt az elkülönítés, azaz az uradalom által is és a jobbágyok által is használt nagy füves térség megosztása és magántulajdonba helyezése. A volt jobbágyok egy egész telek után 22 hold legelőt kaptak, még a házas zsellérek is két-két holdat. Ezeket járandóságoknak nevezték. A Mizsei út mentén még ma is járandóságoknak mondják ezeket a parcellákat. A Csengerit 1888-ban, Csemőt 1895-ben, a Tölest és az Irtványt 1903-ban, a Hosszúhomokot 1904-ben telepítették be. A homoki szőlők azzal a fölbecsülhetetlen előnnyel jártak, hogy bennük a filoxéra nem pusztított, dúsan termettek és hatalmas hasznot hoztak a ceglédieknek, így a homoki borok léptek a klasszikus tokaji, Balaton-vidéki és más hegyvidéki borok helyébe. A városon nagy pincék épültek és szüret idején özönlöttek ide a borkereskedők és ügynökök. Az élénk kereslet lázba hozta Ceglédet, minden erdőt kiirtottak és minden alkalmas legelőt föltörtek. Az erdő és szőlő helyes aránya, a fölszabadulással került egyensúlyba A TERMÉST ŐRIZNI KELLETT a tolvajoktól. A csőszöknek holdanként két icce bort adtak a gazdák. Ezt a természetbeni fizetést 1854- ben pénzen váltották meg, icénként 3 pengőkrajcárral. Negyvennyolc előtt senki hamarabb nem szedhette szőlőt a parancs előtt. A tiszta tartó és a tanács közösen állapodtak meg a dézsmacsalások elkerülésére. A szüretre az engedélyt dobszóval hirdették. Verték a tizedesek, és a nép vidáman készülődött. A hagyományos bürgét levágták, a szekerek hordták a szüretelőket az őszi hajnalokon szét a határba. Az öreg szőlőkbe a Szőlő utcán vonultak, melyet ma a Felszegi út zár le a befelé vezető dűlőúttól, helyette a Budai úton és a Pesti úton járunk. A LÁNYOK, ASSZONYOK DOLGA volt a szedés, a férfiak a nagy fapréseket csavarták tempósan. Pipa lógott a szájukban, s a mustot éppen csak megkóstolták, inkább az előre szedett újbort iszogatták. A gyereksereg a dűlőutak homokján hancúrozott. Béke lengett a tájon és szelíd, simogató napmeleg, mustos kocsik nyikorogtak, a bakon vénemberek ültek, igen lassan haladtak, be-bekiáltottak a gazdáknak a gunyhók elé: „Létté?” Vagy a szokásos jókívánságot: „Bű szüretet, nagy csizmát!” Hídvégi Lajos RAJTOL A KÉZILABDA NB II Rangadó az első fordulóban TÖBB ELŐKÉSZÜLETI MÉRKŐZÉS Augusztus 15-én rangadóval kezdődik a férfi kézilabda NB II-ben a bajnokság őszi idénye. A jelenleg 15 ponttal a második helyen álló KÖZGÉP SE a 16 pontos, első helyezett MMG-t fogadja. Találkozójuk sorsdöntő lehet a bajnoki címért folyó versenyfutásban. A ceglédiek esélyei megnövekedtek, hiszen a tavaszi, Kecskeméten lejátszott, s elvesztett mérkőzés után a Kézilabda Szövetség játékvezetői műhiba miatt helyt adott a KÖZGÉP óvásának, és augusztus 25-én újra összemérik erejüket a csapatok. A ceglédieknek tehát még egy lehetőségük nyílt pontjaik gyarapítására. — Az 1—3. hely egyikén szeretnénk végezni, de természetesen nem mondunk le az első hely megszerzéséről sem. A rajtra jó formába lendülünk. Aki a rangadókkal telített első fordulókban kiemelkedően tud szerepelni, nagy lépést tehet az NB I B-be jutáshoz — mondotta Ferenc, a csapat edzője.Imregi — A felkészülés során mit tettek, hogy felülmúlják vetélytársaikat? — kérdeztük a szakvezetőt. — A játékosok érzik felelősségüket, s ez közrejátszott abban, hogy sikeres volt nyári felkészülésünk. Kevés volt a hiányzás, s emellett a szorgalmat és a fegyelmezett munkát sem hiányolhattam. Július 13- tól 15-ös kerettel, heti négy alkalommal edzettünk, örülünk, hogy most már Szrapkó, Zsiga és Szabó L. személyében három kapusunk is van. A felkészülésben részt vett a fiatal Nagy Malizs János is,és Stefanovics. — Milyen előkészületi mérkőzéseket vívtak? — Ott voltunk Fonyódon a Balaton Kupán és Dunaújvárosban az Alkotmány Kupán. Mindkét tornán többször is pályára léptünk, jó erőfelmérést jelentettek ezek, a magasabb osztályú ellenfelek ellen vívott összecsapások. A felkészülés utolsó két hetében fő feladatunk a labdabiztonság megszerzése, s néhány — a mozgás alapjául szolgáló — figurális gyakorlat elsajátítása, gyakorlása volt. U. L. A BMMPEX NYERSBŐRTELEPE gépkocsivezetői jogosítvánnyal rendelkező munkagépkezelőt, valamint nyersbérmunkára segédmunkásokat alkalmaz. Két műszak. Jelentkezés: Cegléd, Lovász utca 2.