Pest Megyi Hírlap, 1977. január (21. évfolyam, 1-25. szám)

1977-01-07 / 5. szám

1977. JANUÁR 7., PÉNTEK Négy és fél millió gomb Szentendréről A szövetkezeti ruhaipar mil­liós gomb- és csatigényének mind jelentősebb részét egy gyorsa­n fejlődő szentendrei gombü­zem elégíti ki. Az üze­met négy esztendővel ezelőtt vette át a Gyomai Halászati Szövetkezettől az OKISZ La­bor. E néhány év alatt azon­ban óriási változások történtek itt. Az üzem teljes korszerű­sítését tavaly fejezték be. Az épületeket kívül-belül kitata­rozták, új épületrészt is építettek. A külső szemlélő számára is tetszetős változáson túlmenően azonban korszerűsítették munkafolyamatok technológiá­­­ját, ami e­gyüttjárt, számos, a dolgozók egészségére káros kö­rülmény megszüntetésével. Sa­ját műszaki részlegük közre­működésével készítettek két új elektromos kemencét, ami nemcsak meggyorsította a ter­melést, hanem jelentős minő­ségi javulást is eredményez a termékeknél. Az új épületrésziben jól fel­szerelt szociális helyiségeket, — hideg-meleg vizes mosdót, tusolót, éttermet — létesítettek. Új raktárhelyiséget is kiala­kítottak, ahol az egyre nagyobb mennyiségű nyersanyagot, termeléshez szükséges kelléke­­­ket, s a készárut az eddiginél kedvezőbb feltételek mellett tárolhat­ják. A fejlődés eredményeként, a gombtermelést négy év alatt kétszeresére növelték. Tavaly már négy és fél millió gombot készítettek kétszázféle fazon­ban és különböző színekben. A csatválasztékot, a legújabb di­vatigényeknek megfelelően, bő­vítették. A megnövekedett ter­melést kisebb létszámmal ér­ték el, mint ahányan négy esztendeje dolgoztak. Most további gépesítést ter­veznek, s ezzel újabb munka­lehetőségeket teremtenek a helyi nődolgozóknak. Az idei tervek között a gomb- és csatválaszték további bővítése szerepel. Még ebben az évben új ter­mék is piacra kerül. A bútor­iparnak kívánnak újfajta, tet­szetős bútorgombokat gyárta­ni. A választékos kollekció összeállítása most van folya­matban. K. Z. %Müao A korai vaskortól napjaink történelméig... A pomázi honismereti szakkör széles körú tevékenysége Az ember régi törekvése és vágya, hogy megismerje az őt­­ körülvevő világot, közvetlen környezetét. Társadalmunk tá­mogatja az ebbéli igényeket amellett, hogy az emberi kul­túra hagyatékát közkinccsé akarja tenni. A legszebb gö­rög váza, antik ékszer sem ér semmit azonban, ha csak na­gyon kevesen láthatják. Nos a három éve újjászer­vezett­ pomázi honismereti szakkör osztja ezt a véle­ményt és ennek szellemében tevékenykedik. Lelkes kutató­munkájuk eredményeit nemcsak a laikus, hanem a régész szakemberek is elismeréssel szemlélik. Kapcsolataik a szentendrei Ferenczy Múzeummal kevés helyen tapasztalható ered­ménnyel jártak. A Pomázon és környékén talált leleteiket a múzeum leltárába veszi (szakértően konzerválják, res­taurálják), ám az értékes tár­gyak — amelyek között a ró­mai kori fegyverektől az idő­számításunk előtti III. század­ból származó szarkofágon át sok etruszk edényekig nagyon sok érdekes emlék van —, a szakkör tulajdonában­ marad­nak. Félreértés ne essék, nem ar­ról van szó, hogy a szakkör tagjai ásatásokat folytatná­nak. Ez vétkes könnyelműség volna, hiszen a szakértelem nélkül feltárt emlékek elvesz­nek a tudomány számára. Te­hát nem ásatnak, hanem a tudomásukra gészeti lelőhelyeket jutó ré­be je­lentik a múzeumnak. Természetesen nem merül ki ezzel a tevékenységük. A mintegy negyventagú törzs­­gárdával dolgozó szakkör ha­vi rendszeres összejövetelein meghívott előadók, köztük vi­lághírű régész professzorok, mint például Gerevich László, tartanak előadásokat, ezenkí­vül sok kirándulást is szer­veznek egy-egy híres régésze­ti kutatás színhelyére. Külön érdekesség, hogy az előadáso­kat magnószalagra, a kirán­dulásokat pedig filmre rögzí­tik, hogy a tanulnivalót könnyebben elsajátíthassák. Korra, nemre és foglalko­zásra tekintet nélkül tagja le­het a körnek mindenki, a pomázi családok történetét kutató segédmunkástól, kora vaskor szerelmese geoló­­­gusig, egyetemi tanárig. Ter­mészetesen a tagok érdeklődé­si köre hihetetlenül skálájú. A kora kőkortól széles Tanácsköztársaság eseményei­n nek pomázi vonatkozásaira terjed ki, és A pomázi tanács örömmel érdeklődéssel figyeli szakkör munkáját (egyébként a már a tanács elnökét, Boros Istvánt is megfertőzte a ré­gészláz). Az anyagi támogatástól sem zárkózik el. A helytörténeti klub tagjai időszakos kiállításokat is szerveznek a lakosságtól gyűjtött és a szentendrei régé­szek által feltárt tárgyi emlé­kekből. A kiállításokat a klub termében tekintheti meg Po­­máz és a környék községei­nek lakossága. Kovács Attila Ernő Munkában a nádaratók Gépek segítik a munkát Dolgoznak a nádaratók. A keményre fagyott tavakon, zsombékokon gépek segítik a termés betakarítását. A kom­bájnok mozgását nehezíti a hótakaró, a kévék szállítását azonban megkönnyíti. Ennek ellenére, a nagyobb havazástól tartva, gyorsítják a munkát a nádvágók, hogy jó minőségben, megfelelő hosszúságban kerül­jön le termőhelyéről a vízi­növény. A kévébe kötött nádat 12 felé osztályozzák, kötege­lik a felhasználás szerint. A szép fényű, kemény szárú sziki nád keresett külföldön: évente 50—60 ezer kévét exportálnak belőle. A tartós, növényi hőszigetelő természetes ugyanis luxuscikk lett a műanyag ko­rában. Náddal fedik az alpesi hétvégi házakat, s különböző fonatú lakberendezési tárgyak, bútorok készülnek belőle. nádgazdaságok egyre több nád­i tetőfedést vállalnak a jellegze­tes alföldi épületeken náddal fedik a kiskunsági nemzeti park székházát is. Zsámbék új tanácsterme Kétségkívül romjaiban is szép a templom Zsám­bék legrégibb épülete, de talál­ható még a köz­ségben számos öreg ház is. Pél­dául a nagyközsé­gi közös tanács­nak is vagy száz­húsz esztendős ré­gi hona. épület az ott­Sarokház­ két utcára szóló frontján helyez­kednék el a hiva­tali helyiségek, udvari szárnyépü­letében pedig a tanácstereim. Hajdanában korcsma volt eb­ben a házban, an­nak szálája, nagyterme az ud­a­varon báli mulat­ságra, vasárnapi táncra szolgált és tágassága alkal­massá tette arra, hogy összeüljön benne Hiszen a tanács, ötventagú a testület, ennyi embernek hely kell. jókora Talán éppen a terem miatt esett a vá­lasztás erre az épületre, amikor a szűk helyett községháza nagyobbat másikat, keres­tek. Mindeneset­re mielőtt tanács­ház lett volna, vagy negyedszá­zada, alaposan ki­tatarozták, megfe­lelően átalakítot­ták az öreg korcs­márt. Az a szárny, ahol a terem van, azonban elég gyorsan, már 1963-ban annyira megviselt lett, hogy életveszé­lyessé vált. Attól kezdve a művelő­dési házba hívták egybe ülésre a nagyközségi kö­zös tanácsot. Há­zasságkötő terem pedig nem volt a tanácsházán. A tanácselnök szo­bájában mondták ki a mátkapárok egymásnak a bol­dogító igent. Szép bútorzattal keresv­­ezett ez a szoba, nem is parányi, mégis szűk ahhoz, hogy elegendő he­lyet adjon a nász­népnek. Sok volt emiatt a panasz. 1974-ben elha­tározta a tanács a düledező tanács­terem helyreállí­tását, amihez vi­szont nem rendel­kezett kellő pénz­zel. Jó időbe tel­lett, amíg előte­remtette, de ta­valy augusztus­ban végre az épí­tőmunkások hoz­záfoghattak a me­gyei tanács anya­gi támogatásával a helyreállításhoz. December köze­pére újjávarázsol­­tan elkészült az épületszörny. December vé­gén a múlt év utolsó tanácsülése volt az első, amit az újjáépült és nagyon ízlésesen, szépen berende­zett teremben sze­rény ünnepséggel megtartottak. De nemcsak tanács­terem ez a helyi­ség, hanem ez lesz ezentúl a há­zasságkötések he­lye is. Ide már befér a násznép. Meg is volt benne az év befe­jezte előtt az első esküvő, Bögöly György vadász vezette Press Má­ria Szabó kiskereskedőt Zoltánné anyakönyvveze­tő elé. A vőlegény Győr megyei, a menyasszony pe­dig pilisvörösvári lakos. Hogy miért tartották lagziju­­kat Zsámbékon ? Mert a menyas­­­szony kis boltjá­ban itt kínálja a vevőknek a virá­got. Mint egy óriási uborka Termést érlel a kakaófa A szegedi egyetemi bota­nikus kert egyik legértéke­sebb növénye, a több mint 20 éves kakaófa újból termést ho­zott. A fán óriási, uborkához hasonló formájú két nagy ter­méstok fejlődött. Egyelőre még zöld színűek, de néhány hét múlva sárgára érnek. terméstokokban képződnek A kakóbabok, vagyis a magvak.­­ Ezeket beérésük után izzasztó­szekrényekben csíráztatják majd ki. Így próbálják elsza­porítani a kevés hazai bota­nikus kertben található me­legégövi növényt. Ráckeve közbiztonsága kielégítő Két-három italboltot kellene bezárni Ráckevén a múltt év utolsó tanácsülésein a nagyközség közbiztonsági helyzetéről szá­molt be Bodor István rendőr főhadnagy, a nagyközségi rendőrőrs parancsnoka, a­ki mindenekelőtt hogy a közrendet rámutatott, kiemelke­dően veszélyeztető cselekmény 1976 folyamán nem történt Ráckevén. Viszont a különbö­ző bűncselekmények száma az előző évhez mérten emelke­dett Megnyugtató azonban, hogy az egyes bűncselekmé­nyek egymással nem függnek össze és nem szervezett bűn­­szövetkezettek követik el azo­kat A károsultak vétke is 1975-ben még csak 59, de 1976-ban már 72 bűntény for­­dul­t elő. A társadalmi, illetve személyi tulajdon sérelmére elkövetett bűncselekmények száma emelkedett Magyarán mondva, több volt a lopás. Ebben azonban sokszor a ká­rosultak is vétkesek. Több italbolt előtt parkírozó kerék­párt loptak el és ezek közül csak egyetlenegy volt lezárva. Aki azt elemelte, nyomban le­fülelték, mert feltűnt, miért nem ül a kerékpár nyergében és miért csak tolja maga előtt. KRESZ-szabály, hogy a ke­rékpáros sem fogyaszthat sze­szes italt. Ha pedig valahol le­­száll a gépről, és azt magára hagyja, a kerekét le kell lán­colnia. Ahogy más üdülőtelepeken, a ráckevein is gyakran fosz­tanak ki hétvégi házakat. Fel­merült az a gondolat, jól szol­gálná a megelőzést, ha a hét­­végiház-tulaj­donosok őrt fo­gadnának. Ez az elgondolás azonban nem valósulhatott meg, mert a tulajdonosok vo­nakodnak összeadni az őr bé­rét Azt mondják, ha betörő jár náluk, kárukat amúgy is megtéríti a biztosító. Ama két­ségkívül jó reklám a biztosí­tónak, de egyúttal biztatás is a betörőnek. Kerékpárok lámpa nélkül A kerékpárosok egy része még mindig nem világítja ki gépét, holott a világító beren­dezés most már nem hiány­cikk. Mégis akad olyan rácke­vei kerékpáros, aki kivilágí­­tatlan kerékpárja miatt már annyi bírságot fizetett, hogy azon a pénzen vadonatúj ke­rékpárt vásárolhatott volna. Az előfordult verekedések, testi sértések indító oka a túl­zott italfogyasztás volt. Tizen­egy esetben tett a rendőrség javaslatot kényszer alkohol­elvonó kúrára, majdnem min­dig apák vagy anyák ellen, gyermekeik védelme érdeké­ben. Ittas személy kiszolgálá­sa miatt két, fiatalkorúaknak szeszes italt kiszolgálók ellen szintén két, botrányos részeg­ség miatt kilenc, garázdasá­gért négy személy ellen tettek szabálysértési feljelentést. Számos más természetű sza­bálysértést helyszíni bírságo­lással intézn­ek el A tanácstagok kérték A rendőrség tiltott helyen való fürdésért, csendháborítá­sért, gépjármű-menetokmány szabálytalanságáért, tömeg- közlekedési eszköz sáért, parkrongálásért, rongáló­tiltott helyen táborozásért és köztisz­tasági szabálysértésért jogo­sult a helyszínen bírságolni. Ismétlődés esetén azonban szabálysértési feljelentést tesz. Ilyen alapon az év folyamán a rendőrségtől 32 feljelentés érkezett a tanácshoz. További 76 feljelentés pedig többnyire ma­gánszemély­ektől. Több tanácstag is felszólalt a tanácsülésen a közbiztonság helyzetének tárgyalása során. Két-három italbolt bezárását, a többiek nyitva tartási idejé­nek szűkítését követelték. Ez irányban a tanács intézkedik. Sz. E. A fiatalokat vonzzák a szakkörök Tanulási lehetőségek Nagykátán A nagykátai nagyközségi pártbizottság 1975. júliusában határozattá emelte a helyi ta­nács intézkedési tervét, amely 1985-ig tartalmazza a közmű­velődés tennivalóit. Másfél év után a nagyközségi párt-vég­rehajtó bizottság most értékel­te az eddigi munkát. Az értékelésit alapos felmé­rés előzte meg, s gondosan összeállított­ jelentés összegezi az eredményeket, tennivaló­kat. A felmérés nemcsak a he­lyi művelődési központ, könyvtár és a filmszínház te­­­vékenységére terjedt ki, ha­nem vizsgálati tárgya volt a nagyobb gazdasági egységek közművelődési munkája is. Sokatmondó számadat: nagykátai Kossuth, valamint a a Magyar—Koreai Barátság Ter­melőszövetkezet, a Telefon­gyár és a Zöldség-Gyümölcs­feldolgozó 1470 embert foglal­koztat. Közülük nagyon, sokan, 447-en nem végezték el az ál­talános iskola nyolc osztályát Az ok mindenekelőtt abban ke­resendő, hogy a vállalatok erre nem ösztönzik megfelelően dolgozóikat, annak ellenére, hogy egy részüknél igényként jelentkezik a tanulás vágya, mert ez jobb munkájuk köve­telménye is. Egyes vállalatok­nál az alacsony műszaki szín­vonal vitathatatlanul gátolja a munkások továbbtanulását. Ebből a helyzetből a Tele­fongyár igyekszik elsőnek ki­lábalni: az idei tanévben ki­helyezett tagozatot nyitott, a 2. számú általános iskola segítsé­gével. Követendőnek értékel­ték ezt a kezdeményezést. A beszámoló értékelte művelődési központ tevékeny­­­ségét is. A jelek szerint az idén az eddiginél jelentősebb mértékben tudják majd a fia­talok érdeklődését lekötni. A foglalkozásokra a modellező szakkörrel közöse­n önálló he­lyiséget kapnak. Jó kezdemé­nyezésnek bizonyult az is, hogy a művelődési központ munkatársai vasárnap délelőt­tönként összejöveteleket tarta­na­k a fiatalok számaira a kü­lönböző szakkörökben. A művelődési központ és a járási-nagyközségi könyvtár közötti kapcsolatot a jövőben szorosabbá kívánják tenni. Üzemb­­e hozni, könyvtárakat kell let­mert az olvasótábor növelésének ez az egyik mód­ja. A könyvtárnak egyébként jelenleg 2492 tagja van és ez az itt élő emberek 21 százalé­ka. A könyvtárt is fejlesztet­ték, otthonosabbá tették, s így érthető, hogy az irodalmi es­tek, az író—olvasó találkozók és a külpolitikai fórumok szí­vesen látogatott rendezvények. Kaposi István Takarékos gyáliak Egy éve áll lakosság szolgála­a­tában a takarék­­szövetkezet Gyá­­lon. Azóta 150— 200 ügyfél fordul meg ott naponta. A csaknem 2000 tagú szövetkezet­ben a tervezettnél hatszor nagyobb forgalmat bonyolí­tanak le. Nagy Iván felvétele 5 Madár-idegenforgalom Bár a Balatont összefüggő jégpáncél és hótakaró borítja, a tó környéke mégis mene­dékhelyet kínál a madárvilág­nak. A halászok megfigyelései szerint az utóbbi napokban megélénkült a Balaton madár­­idegenforgalma. A kisebb ta­vakról a Balaton csaknem 600 négyzetkilométeres háborítat­lan vidékére sereglettek különféle madarak. A r­aná­a­sok, a vízbefolyók és az úgy­nevezett hevesek környékén a madarak sötét foltokban tar­kítják a jégmezőt. Az Északi-tenger vidékéről sok kerceréce, a Szovjetunió tundráiról pedig több csapat kontyos réce érkezett a tóra. A tanács jó helyre fordítja a forintokat Valamennyi beruházás a nagyközség lakosságát szolgálja A pomázi tanács eredmé­nyes évet zárt. A község egész területén sikerült tavaly befe­jezni a vízvezeték-hálózat épí­tését, amely 36 kilométer hos­­­szan viszi a friss, tiszta ivóvi­zet a nagyközség egész terüle­tén. Átadátk a szennyvízcsator­na-hálózat első szakaszát is, megteremtve ezzel az ország­szerte célszerűnek talált több­szintes, modern lakóházak építésé­nek alapvető feltételeit. Új villanyhálózatot is Pomáz belterületének kapott kilenc utcája, több mint két kilomé­ter hoszan. A négy transzfor­mátorállomással nagyban meg­javították az eddig ingadozó hálózati áramerősséget. Az elektromos hálózat fejlesztésé­re mintegy kétmillió forintot költöttek. Nemcsak a közműhálózat fej­lesztésében értek el eredmé­nyeket, hanem kulturális és az egészségügyi beruházások­kal is gazdagodott Pomáz. Hogy mást ne említsünk, új könyvtárt, kiállítótermet, tíz bölcsődei helyet, orvosi ren­delőt kapott a község. Termé­szetesen ez nem minden, de ki tudná felsorolni azt a sok ap­ró-cseprő dolgot, amelynek csak hiányát érzi meg az em­ber a mindennapi Persze ne csak a múlt életben­ ményeit nézzük, hanem ered­tessünk egy pillantást az idei tervekre is. Az új 12 tantermes iskola felépítse, az óvodák szemé­lyi és tárgyi feltételeinek ja­vítása, a szakmunkásképzés — ezek mind a közeljövő tenni­valói. Beszámoltatták a községi ál­latorvost az állategészségügy helyzetről, a tenyésztési adatokról, s megvizsgálták fel­a szociális követelményeknek nem megfelelő lakótelepek felszámolásának kérdését és nyolc új tanácsi lakás építésének megkezdését. Meg­határozták a kulturális és szo­ciálpolitikai munka feladatait. Kovács Attila Ernő

Next