Pest Megyi Hírlap, 1977. március (21. évfolyam, 50-76. szám)

1977-03-03 / 52. szám

1977. MÁRCIUS 3., CSÜTÖRTÖK Bale­se­tveszélyes játszótér Budaörsön, az Arany János utcában lévő gyermekjátszó­teret nagy örömmel vették birtokukba a gyerekek. Vas­kerítés azonban csak az egyik részére került, a másik fele szabadon maradt, ezért a gyer­mekek testi épségét veszély fenyegeti. Erről már több hó­nappal ezelőtt írt a Pest me­gyei Hírlap. A be nem kerített részen ugyanis autósok hajta­nak keresztül elég gyakran. Szerintem — különösen most, hogy közeleg a tavasz — fel­tétlenül gondolniuk kellene az érdekelteknek a játszótér tel­jes bekerítésére. Kis ügyről van szó, s mindez könnyen orvo­solható egy kis jóakarattal. Tóth István Budaörs ­/(írt,.r. Eredményes évet zártak Tököl­ön a Vörös Csi­llag­­ Emelőszövetkezet 590 fős ísága zárszámadó közgyű­­rt tartott a helyi művelődő­­házban. Pesuth Ambrus elnök be­li mólójában elmondta, hogy gazdaság nyereségesen zárta 1976-os évet. Ehhez az edményhez hozzájárult az hogy a faluban levő két emelőszövetkezet egyesült, a nagyobb termőterülethez juttak, ahol a korszerű ág­­technika segítségével szép edményeket értek el. Nőtt a­rméshozam búzából, rozs­ul, őszi árpából. A vasipari emléküzemág is túlteljesítet­­évi tervét. A termelőszövet­szet rendszeresen támogatja jugdíjasait is. A beszámoló­ban megvál­asztották a tiszt­­égviselőket. Több érdekes ozzászólást és javaslatot kö­­etően a tags­ág egyhangú sza­bással úgy határozott, hogy catlakozik a csepeli dolgozó v­ersenyf­elhívásához. Ezután edves ünnepség keretében megvendégelték a termelősz­­­erkezet dolgozóit. ★ Szeretnék beszámolni a tö­­bli falugyűlésről is. A jelen­­erők tájékoztatást kaptak az emúlt év eredményeiről, va­­amint az idei tervekről. Tavaly átadták az új áttatá­­sos iskolát. Bővítették a vil­­anyhálózatot a Lenin telepen, s községen áthaladó ország­­utat is felújították, és a Duna mellett tábort építettek az út­­örőknek. Megkezdték az új flmszínház tető alá hozását, a tervek szerint 150 személyes esz. Az eredményekhez a helyi érmelőszövetkezet, a lakosság, valamint a Pestvidéki Gép­gyár is hozzájárult önzetlen segítségével. Az idén kerül sor a műve­­velődési ház felújítására. Újabb betonjárdák épülnek, s tovább bővítik a villanyháló­zatot. Beszámoltak arról is, hogy megalakult a helyi kró­­nikaírók és a kiskertbarátok szakköre. Az elhangzott hozzászólá­sokra a nagyközségi tanács vezetői válaszoltak. Bundics Péter Tököl Megközelíth­e­te­tlen Újtelep Szeretném, ha soraimat köz­­zétennék a Pest megyei Hír­lapban. Ezt a helyzet javíta­tonságos lenne a közlekedés. Az itt élő embereknek döntő többsége családos, több gyere­ket nevelnek, s a hidegben tüzelőre van szükségük. Ilyen körülmények között azonban az újtelepi 450 házban aligha akad olyan ember, aki bármi­lyen fuvart elvállalna. Nagyon jó lenne megnyug­tató megoldást találni — akár társadalmi összefogással is. Ta­lán lehetne a vasúttól kise­lejtezett köveket szerezni, vagy esetleg máshonnan sala­kot hozatni. Minél előbb segí­teni kell az újtelepiek gond­ján. Id. Lengyel Ferenc Pécel Úttörők karneválja Az elmúlt napokban a ba­­gi 2900-as számú Szemerey Jú­lia úttörőcsapat megrendezte immár hagyományos úttörő­­karneválját. A helyi Dózsa György Mű­velődési Központ nagytermét zsúfolásig megtöltötték az ál­talános iskola tanulói és az ér­deklődő szülők. Hatvan kis­diák részvételével jelmezbál­ra került sor, zsűri értékelte a legjobbak kollekcióit. Iszlai Albert Bag eszközeink, kisgépeink pen­géit nem lehetne élesíteni. A brigád tagjai — vezetőjük Dudok János — Kalácska La­jos, Szabó Károly, Rapolder Márton, Urbán József, Chapó Ákos és Tamás — valamen­­­nyien többször kitüntetésben részesültek, és elismert dolgo­zói a gazdaságnak. Ezen a munkaterületen fokozottan szükséges a jó kollektív mun­ka, az összeszokottság. Ami­kor robbantás vagy sestés kö­vetkezik, nincs sok helye beszédnek, gyorsan cselekedni a kell, de úgy, hogy közben vi­gyázni kell egymás testi ép­ségére. S ha bármelyiküket megkérdezzük e szakma szép­ségeiről, szinte egyöntetűen válaszolnak: nem hagynák el ezt a munkahelyet semmi pénzért. Padányi Lajos Budakeszi A TIT a diákokért Magam is középiskolás diák vagyok, ezért örömmel tapasz­talom, hogy a Tudományos Is­meretterjesztő Társulat kü­lönböző programjaiban ránk is gondol. A ráckevei járásban elter­jedtek és népszerűek a TIT- előadások, rendezvények. Szi­­getszentmiklóson a 2-es számú általános iskolában Pelsőczi László pedagógus fáradhatat­lan aktivistának bizonyul: az úttörőknek túrákat, kirándulá­sokat szervez, ami nagy segít­séget nyújt a gyerekeknek a tananyag elsajátításában. En­nek keretében a szigetszent­­miklósi úttörők minden évben ellátogatnak az Országházba. Mindemellett Pelsőczi László a pedagógusok megyei sportta­lálkozójának megrendezésében is hosszú évek óta aktívan közreműködik. A TIT-program keretében az a elmúlt napokban Farkas László, dunaharaszti gimnázium pedagógusa látogatott el a ráckevei Ady Gimnázium diákjaihoz: az olvasás szerepé­ről, fontosságáról beszélt. If­j. Váczi Károly Szigetszentmiklós Könyvtárosok megbeszélése A ceglédi szakszervezeti könyvtárosok József Attila klubjának tagjai az elmúlt na­pokban tartalmas összejövete­len találkoztak egymással az SZMT körzeti könyvtárának helyiségében. Czinege Jánosné könyvtárvezető már az előké­szítésnél gondosan ügyelt arra, hogy a résztvevők számára hasznos és tartalmas progra­­most álítsanak össze. Csertői Oszkár irodalomtör­ténész előadásában elemezte a szovjet irodalom különböző korszakait. Arra kell töreked­ni — mondotta —, hogy a vi­lágirodalmi rangot jelentő mű­veket a munkásolvasókkal foglalkozó könyvtárosok mi­nél jobban megismerjék. Ehhez segítséget nyújt a Szovjet Iro­dalom című magyar nyelvű folyóirat: tartalmas és szóra­koztató olvasmányaival már meghódította a magyar olva­sókat. Az előadás után könyvtárosok munkáját érté­­­kelték. A helyi üzemek, intézmé­nyek, szakszervezeti könyvtá­rosait dicséretben részesítet­ték, a legjobbaknak Csőke An­na megyei könyvtárigazgató jutalmakat adott át. Maczelka Tibor Cegléd Buda vidéki kőbányászok A kőbányásznak nehéz, fá­radságos a munkája. Igaz, egyben izgalmas és érdekes is, amint nap mint nap kitermeli a szükséges mennyiséget. A Buda vidéki Erdőgazdaság Petőfi, brigádja már hosszú A péceli Újtelep sajnos, évek óta állítja elő azokat a szinte megközelíthetetlen, kaszaköveket, köszörűköveket. Nincs olyan út, amelyen bsz- amelyek nélkül háztartási jának érdekében szerkesztőségtől. kérem a Szentendrei mozaik MUNKÁSOK A FŐISKOLÁN Az elmúlt napokban kedves vendég látogatta meg Szent­endrén a Kossuth Lajos Kato­nai Főiskola határőr tanszékét. Aszalós Jánosnét, a Pest me­gyei Vegyi és Divatcikkipari Vállalat helyi üzemének párt­titkárát fogadták a hallgatók a munkásőrség fennállásának 20. évfordulója alkalmából. Aszalós Jánosné a munkás­őrség alapítói közé tartozik, húsz éve tagja a testületnek. A meghívott vendég élmény­­beszámolója után a leendő határőr tisztek rövid műsor­ral emlékeztek meg a mun­kásőrség jubileumáról. A ba­ráti találkozón a hallgatók a főiskola emblémáiéval díszí­­tet emléktárgyat nyújtottak át Aszalós Jánosnénak. Géczi Sándor frigy: Szentendre , BATYUSBÁL A NYUGDÍJASKLUBBAN A szentendrei nyugdíjas­­klub tagjai bátyus farsangot rendeztek. A hangulatos esten szép számmal vettek részt az idős emberek. A klub fáradhatatlan veze­tője, Csanádi Mártonná rend­szeresen gondoskodik tartal­mas kikapcsolódásról. Heten­ként egy alkalommal találkoz­a­nak egymással a résztvevők, s kulturális rendezvények mellett havonta egy alkalom­mal jogi tanácsokat is kapnak. Jó a kapcsolatuk a helyi ta­náccsal, a népfrontbizottság­gal, valamint az üzemekkel, intézményekkel. Az idén tíz alkalommal kirándulnak klub tagjai. A gazdag prog­­­ram eredményeként e közösség 150 embernek nyújt hétről hétre tartalmas együttlétet. Jesztrebszki Béla Szentendre Szóvá tettük, intézkednek A segítség nem késik Két héttel ezelőtt, lapunk Postabontás rovatában Mázsa Zoltán monori-erdei lakos azt kifogásolta, hogy lakóhelyén nincs gázcseretelep. Leírta azt is, hogy az iletékesek koráb­ban már ígéretet tettek prob­lémájuk megoldására, mind­eddig mégsem történt hatha­tós intézkedés. Monori­erdei olvasónk írá­sára levélben válaszolt Czmo­­rekné dr. Varga Ilona, a mo­nori nagyközségi tanács vb­­titkára. Tudomásunkra hozta: a kérdéses területen, a meg­lévő, ideiglenes telephely tűz­veszélyes, ezért nem lehet használni. A helyzet javítása érdekében az új telephely megépítésére már megtették a lépéseket: felvették a kapcso­latot Susánszki Lajos monori­­erdei lakossal a terület rendel­tetésszerű kijelölésére, meg­felelő körülmények biztosítá­sára. A monori nagyközségi ta­nács vb-ti­tikárának válaszában örömmel olvastuk, hogy min­dent megtesznek a probléma megnyugtató rendezése érde­kében. Szerkesztői üzenetek B. T., Kocsér: együttérzünk önnel, igyekszünk segítségére len­ni. M. V., Dunabogdány: a Pest megyei Tanács művelődési osztá­lyától kapott válasz szerint a szer­ződéses évek nem számítanak be a háromévenkénti feljebbsorolás­­ba. Ebben az esetben a véglege­sítés időpontja a mérvadó. Nem történt baleset... Az évek során nemegyszer előfordult már, hogy olva­sóink nem mindenapi ügyben fordultak szerkesztőségünk­höz. Ezúttal két hasonló té­májú levelet adunk közre, minden kommentár nélkül, bízva abban, hogy az érde­keltek okulnak a történtekből. Hiszen mindkét esetben csak­ a véletlen szerencsének kö­szönhető, hogy nem történt baleset... Bene István péceli olvasónk (Pesti u. 79.) ezeket írta szer­kesztőségünkbe küldött levelé­ben: Az elmúlt év őszén furcsa eset történt velünk. A Rákos­völgye Termelőszövetkezet te­herautójának egyik kereke menet közben kiesett, begu­rult az udvarunkba, ott ös­­­szetörte kétéves fiam lábhaj­tásos kocsiját, majd a konyhá­ban egy szé­ken keresztülgá­zolva a gyerekszobába gurult, s széttörte a szekrény egyik fiókját. A szerencsén múlt, hogy személyi sérülés nem történt. Anyagi kárunk két­ezer forint körüli volt. rendőrség a helyszínen levet­­­te a tehergépkocsi rendszám­­tábláját. A gépkocsivezető kárt elismerte, rendezését ma­a­gára vállalta. Az okozott kárt úgy ahogy kijavította. Tudjuk, hogy kárunk teljes mértékben már nemigen térül meg, de nagyon jó lenne, ha a közutakon csak olyan jár­művek közlekednének, ame­lyek nem veszélyeztetik az emberek testi épségét. Véle­ményem szerint a gazdaság­nak több figyelmet fordítania teherautóinak kellene mű­szaki állapotára. Ezért írtam meg furcsa esetünket. ★ Szilágyi József százhalom­battai olvasónk (Augusztus 20. utca 5.) leveléhez mellékelt egy másfél centiméter hosszú, rozsdás drótot is. S hogy mindezt hol találta, arról így írt: Nemrégiben a Postabontás rovatban olvastam arról, hogy a vásárlók dicsérték az aszódi kenyér minőségét.­ Nekünk sem lehet panaszunk, hisz Százhalombattán is hasonló a helyzet. Sajnos azonban február 16-án nem mindennapi dolog történt. Vásároltam egy kilós tatai rozskenyeret, aminek az íze kitűnő — csak egyetlen hibája volt: belesütöttek egy másfél centis, görbe, rozsdás drótot is, amit ezúton mellé­kelek levelemhez. A kenyér címképén a Pest megyei Ta­nács IV. számú Sütőipari Vál­lalatának neve olvasható. Ráckevei út — kérdés Miért bontották föl? Megkésett közműfejlesztési hozzájárulás Nem múlik el nap, hogy szerkesztőségi postánkban ne olvashatnánk a községfejlesz­téssel kapcsolatos észrevételek­ről. Olvasóink örömeiket és gondjaikat ilyen esetekben egyaránt tudatják velünk. Maradtak a gödrök Az elmúlt napokban Rácke­véről kaptunk hasonló témájú levelet. Feladója Világos Ká­­rolyné a Moszkva utca 2. szám alatt lakik. A következőket ír­ta: A Pest megyei Hírlap rend­szeres olvasója vagyok és mindig örülök, ha jó hírekkel számolnak be a lapban. Saj­nos azonban akad egy-két kedvezőtlen jelenség is. Sze­retném, ha az én soraimat is leközölnék. Talán azzal kezdeném, hogy járási központunk, Ráckeve, az utóbbi néhány évben szépen fejlődik, gazdagodik. Épült itt ABC­, ruházati, műszaki áru­ház, új mentőállomás, óvoda, s üdülő. Bővítik az úthálózatot is, így került sor a Gábor Áron és a­ Moszkva utcára, ahol ko­rábban akkora sár volt, hogy közlekedni is alig lehetett. Négy évvel ezelőtt, 1973 nya­rán nagyszerű közutat kap­tunk rövid idő alatt, s ez érin­tette a bölcsödét, az óvodát, a KISZ-lakásokat és a mentőál­lomást. A mentőállomás szá­mára egyébként is rendkívül fontos volt a körforgalom ki­alakítása. Örömünk azonban nem tar­tott sokáig. Tavaly különböző okok miatt már itt-ott az új utat felbontották. Ősszel már nemcsak az óvoda és a bölcső­de, hanem a kenyérgyár­­­ ár­nyékén is frissen ásott árkok keresztezték egymást. A köz­lekedés ezen a részen lehetet­lenné vált. Idővel az árkokat betemették, de egy-egy mé­lyebb gödör még mindig akad. Az útburkolatot nem javítot­ták ki, így továbbra is sárban, víztócsákon keresztül visszük gyermekeinket bölcsődébe, óvodába. A magam részéről nagyon bosszantónak tartom ezt a helyzetet, de az igazi meglepetés csak ezután követ­kezik. Nemrégiben kaptunk egy határozatot, amely szerint minden család — akiket az út érintett — közműfejlesztési hozzájárulás címén kétezer forintot fizessen be. Szerintem már az is fura, hogy mindezt három évvel az út elkészülése után tudatták velünk. Ezenkívül van a hatá­rozatnak egy olyan mondata, miszerint a hozzájárulás ös­­­szegének megállapításánál fi­gyelembe veszik a társadalmi munka értékét is. Lehetséges-e ez egyáltalán? Félreértés ne essék: nem a pénz befizetése ellen emelünk szót. Pusztán az út állapota miatt. Átmeneti állapot Ráckevei olvasónk észrevé­telére Bukovszki István, a he­lyi nagyközségi tanács építési­­műszaki előadója válaszolt. A levélírónak teljesen igaza van, de nem szabad megfeled­kezni arról sem, hogy átme­neti állapotról van szó. Az úthoz kapcsolódó közműfej­lesztési hozzájárulást pedig azért kapták megkésve az ér­dekeltek, mert az erre vonat­kozó, 1970-ben megjelent ren­delet végrehajtási utasítását 1972 végén kaptuk meg, s ne­künk a helyi sajátosságok fi­gyelembevételével kellett megállapítanunk a befizeten­dő összeg nagyságát Ez azon­ban nem ment egyik napról a másikra, hiszen értékelnünk kellett a telkeket is. A rende­let szerint pedig minden olyan telek, vagy ingatlantulajdo­nosnak, akinek a telkét köz­vetlenül érinti a fejlesztés — út-, víz-, villany-, szennyvíz­­csatorna-, járdaépítés — an­nak egyszeri közműfejlesztési hozzájárulást kell fizetnie. — Mindenképpen furcsa helyzet alakult ki: egy újon­nan megépült utat kellett fel­bontani ... — így igaz. De sajnos kényszerhelyzetbe kerültünk. Azon a területen, ahol a le­vélíró él, még 1970-ben meg­kezdődött a szennyvízcsator­na-hálózat építése. Pénzügyi nehézségek miatt azonban munkát két év múlva abba a kellett hagyni. A holtpontról úgy tudtunk kimozdulni, hogy 1974 elején megalakult a he­lyi csatornamű társulat. Ezt követően tovább folytatódott a szennyvízcsatorna építése, de a korábban lefektetett csö­vek már elszennyeződtek, s a karbantartáshoz kellett 1976 őszén felbontani néhány he­lyen az 1973 nyarán elkészült utat. A hálózat első üteme 1977 július végére készül el, a társulatnak pedig 1977. május 15-ig minden körülmények között rendbe kell hoznia a korábban felbontott utat. Közösen ledolgozták — A társadalmi munka ér­tékét figyelembe veszik-e a közműfejlesztési hozzájárulás összegének megállapításánál? — Természetesen. Hadd mondjak erre két példát. Bajcsy-Zsilinszky utcaiak ko­­­rábban a járdaépítésnél el­végezték a szükséges föld­munkát, az egy lakosra jutó összeget levontuk az 1200 fo­rintos közműfejlesztési hozzá­járulásból. A nagyközség új­telepi részén, a Dömsödi út egy részén pedig — 200 méter hosszúságban — a lakók szin­tén közösen elkészítették a járdát, a földmunkától egé­szen a betonozásig. Mi az anyagot adtuk, így a Dömsödi útiaknak nem kellett a járda utáni közműfejlesztési hozzá­járulást befizetniük. Szívesen megtettük volna ugyanezt az útépítés során a Gábor Áron és a Moszkva utca esetében is, de az itteni út nem társadal­mi munkában készült el. Úgy hiszem, a példákból eg­yértel­­műen kiderült: a rendelet egyben arra is ösztönöz, hogy a ráckeveiek a lehetőségekhez képest igyekezzenek minél többet tenni lakóhelyük fej­lesztése érdekében. Falus Gábor

Next