Pest Megyi Hírlap, 1977. április (21. évfolyam, 77-100. szám)

1977-04-20 / 91. szám

XXI. ÉVFOLYAM, 91. SZÁM 1917. ÁPRILIS 20., SZERDA Csendes, zárt település Várják a csövek• Tornaterem épül • Olcsó telkek Szód, a veresegyházi és gödi vasútvonal között fekvő, há­rom és fél ezer lakosú község, ritkán ad hírt magáról: csen­des, zárt település. Zártsága a régi önellátó mezőgazdasági jelleg részleges megőrzéséből és a bevándorlóknak nem túl vonzó földrajzi fekvésé­ből származik. Fejlődőben Szódon kevés az idegen, a lakosság meglehetősen homo­gén maradt. A faluban nagy a rokonság, a Zerinkák, Dun­­kák és a többiek szerteágazó famíliák. A helyi tsz vonzása jelentős, de a helyben munkát vállalókon kívül, a többségben levő ingázó, kétlaki munkás­családok között is hagyomá­nya van a kertgazdálkodásnak és az állattartásnak.­A tavaszi falukép is a régi, rendezett falvakat idézi, a por­ták előtt tisztaság, a főúton virágba borult a meggyfasor. A község a hatvanas években újjászületett, a sátortetős há­zak között alig látunk már fe­hérre meszelt, kisablakos pa­rasztházat, viszont állnak már az első emeletes épületek. A pénz megtalálta az utat a faluban. Szód elzárt, de nem elmaradott település. S hogy mivel nem kell eb­ben a községben a tanácsel­nöknek különösebben foglal­koznia, azt már egy korábbi vb-ülésen megtudtuk. — Szód közbiztonsági szem­pontból a járás nyugalmas köz­ségei közé tartozik — mondta a rendőrség körzeti megbízott­ja. — Néhány kisebb jelentő­ségű garázdaságon és mezei lo­páson kívül súlyosabb szabály­­sértés tavaly nem történt. Víz - szatyorban — Milyen községfejlesztési tervek foglalkoztatják a taná­csi vezetést? — kérdeztük Sim­or István tanácselnöktől. — Köztudott, hogy egy-egy község nem gazdálkodik túl nagy összeggel, ezért aztán mi is jelenleg két régi törekvés megvalósítására összpontosí­tunk, a vízvezetékrendszert és az iskolai tornatermet akarjuk felépíteni. Ez utóbbi terveit je­lenleg a budapesti műszaki egyetem épületszerkezeti tan­széke készíti. A beruházás ös­­­sze-­költségét körülbelül há­rom és fél millió forintra be­csülték. A kulturális műsorok megrendezésére is alkalmas terem építését még az idén megkezdjük, és jövőre, re­mélhetőleg, elkészülünk vele. Panasz a bolti eladókra — A község számára hos­­­szú idő óta a legfontosabb beruházás a Sződligettel közös vízvezetékrendszer megépítése lesz. Sződön ugyanis szinte használhatatlanok a kutak, a csecsemőknek a szomszéd köz­ségekből vagy a munkahe­lyükről hozzák a vizet a szü­lők. A KÖJÁL a vendéglőben megtiltotta a közétkeztetést, sőt fagylaltot sem lehet ké­szíteni a községben. Érthető tehát, hogy a lakosság jelen­tős része nagyon várja már a csövek lefektetését. A munkát Sződligeten még az idén meg­kezdik, nálunk pedig 1980-ra készülne­­ el vele. — Rosszak az utak, nincs művelődési ház. Milyen a ke­reskedelmi ellátottság? — Beton utunk helyenként valóban szinte életveszélyes, néhol 25—30 centiméteres lyu­kak tátonganak, a kátyúk be­tömésére azonban nekünk nincs pénzünk, viszont már többször sürgettük kijavítását, gazdája ugyanis a Közlekedési és Postaügyi Minisztérium. A művelődési házról a jelenlegi beruházási stop idején, egye­lőre le kellett mondanunk. Ke­reskedelmi hálózatunkra nincs különösebb panasz, a sződi boltokból csak a mirelit áruk hiányoznak, de Csörögön, tavaly átadott, új élelmiszer-­­ üzletben sokszor még az alap­vető cikknek számító zsír, liszt és cukor sem kapható. Sorra érkeznek a panaszok a bolt dolgozóinak magatartására, akik meg nem engedhető hangnemben beszélnek a ve­vőkkel. — A csörögi falurész, mely a múlt évtizedben illegálisan, építési engedélyek nélkül szü­letett meg, ma már Szódhoz tartozik, Vácduka pedig né­hány év óta Szód társközsége. Milyen feladatok várnak a ta­nácsi vezetésre ezeken a tele­püléseken? Két véglet: Csörög és Vácduka — A két helység ellátottsá­gának színvonala szinte végle­tesen különböző, ezért fel­adataink is eltérőek. Csörögön az orvosi rendelő és az óvoda megépítése, illetve az elektro­mos hálózat kibővítése vár megoldásra, azaz egy új tele­pülés alapvető szociálisintéz­mény-hálózatát kell megte­remtenünk, az ezer lakosú Vácdukán viszont már majd­nem minden van, amire egy jól felszerelt kisközségnek szüksége lehet, az ott lakók vezetéken kapják a vizet, gáz­cseretelepük, egészségházuk, óvodájuk és megfelelő üzlet­­hálózatuk működik, jelenleg csak az óvoda kétcsoportosra bővítését tervezzük. Vácduka, jó ellátottsága ellenére, furcsa módon mégis stagnáló, sőt las­san apadó lélekszámú falu­ pedig nem is fekszik messzebb a vasúttól, mint Sződ. Az új igénylőknek ott könnyen és olcsón tudnának telket adni, Sződön és Csörögön ugyanak­kor egyre kisebb terület áll már a tanács rendelkezésére. B. E. KÉZILABDA Kettős mérkőzés A kézilabda NB II. második fordulójában a váci kettős mérkőzésen egy döntetlen és egy győzelem született. PENOMAH—MTK-VM 10:10 (2:3) PENOMAH: Bán, Sluch, Papp, Kucsa, Bonifert (2), Ré­tiné (1), Nógrádi, Pelyhes, Tóth (3), Bártfai, Szpiszár (4). Lámpalázasan kezdett az NB II-be újból felkerült PENO­MAH a tavaly még NB I/B- ben játszó neves fővárosi együttes ellen. A félidőben a vendégek vezettek 3:2-re, de 10 perces PENOMAH rövidzárlat következett, melynek eredmé­nyeképp, 7:3-ra alakult az eredmény. Már-már úgy látszott, hogy lefutott azonban mérkőzésről van szó, a hajrára egymást múlták felül a PENOMAH-já­­tékosok, és az egyik pontot meg tudták szerezni. E találkozó befejeztével ke­rült sor a Váci Fonó—Újkígyós bajnoki mérkőzésre. Váci Fonó—Újkígyós 17:9 (7:3) VÁCI FONÓ: Kovács, Krá­­lik, Molnár (5), Oroszki (3), Librecz, Baranyi, Török (3), Csabuda (4), Danyi (1), Cseszár (1), Kovacsics, Nyers. Néhány percig egyik csapat sem tudott gólt elérni, majd egyre jobban kiütközött a ven­dégek egysíkú játéka, és a Fonó 6:2-re elhúzott. A második játékrészben át­alakult a Fonó támadósora, s az átalakítás gólokat hozott, 16:6-ra alakult az eredmény, a hazai csapat javára, s a Pápát nélkülöző Fonó, ilyen arány­ban is, megérdemelten győzött. A következő mérkőzésre a Fonó Szarvasra utazik, míg a PENOMAH április 23-án, szombaton, a F­orte-pályán rangadó mérkőzést Forte együttese ellen.játszik a (toldi) V Fiatalok a DCM-ben Értékelték a KISZ-munka eredményeit A Dunai Cement- és Mész­művek KISZ-bizottsága a kö­zelmúltban beszámolt a városi KISZ-bizottságnak a munkás­ifjúság körében végzett idő­szerű feladatok végrehajtásá­ról. A jelentés részletesen ele­mezte a munkásifjúság hely­zetét a DCM-ben, a KISZ po­li­ti­kai befolyásának növekedé­sét a fiatalok körében, a KISZ szerepét az üzemi demokrácia rendszerében, az ifjúság poli­tikai és szakmai képzésének és továbbképzésének kérdéseit, továbbá azokat az intézkedése­ket, amelyekkel a munkásfia­talok családalapítási feltételeit javították. Ingyenes jogi tanácsadás A szakmaközi bizottság szervezésében, holnap, ápri­lis 21-én, délután 5 órától ingyenes jogi tanácsadás lesz a váci pártbizottság (Lenin út 45.) épületében: a Váci Járási Ügyvédi Munkaközösség ügye­letes tagja várja a tanácsot kérőket. HARS­ÁN­YI GÁBOR ESTJE Ma, szerdán, 7 órakor Har­sányi Gábor színművész mu­tatkozik­ be önálló esten a váci közönségnek, a Madách Imre Művelődési Központban. Köz­reműködik Lelkes Péter zongo­raművész. Környezetünk védelme a vöröskeresztesek feladata is Mindenütt megvalósítható ötletek Az utóbbi hetekben meg­élénkült az élet a Vöröske­reszt-szervezetekben. Beszámo­ló és tisztújító taggyűlések­ készültek, számba vették, mit valósítottak meg terveikből a harmadik kongresszus óta. Paulicsek Imréné, a városi és Bitter Antalné, járási titkár szerint az eddig megtartott gyűléseken a szervezet munká­ja, céljai iránti nagyobb ér­deklődést tapasztalták, ami nemcsak a hallgatóság nagy számából, hanem abból is ki­tűnik, hogy az üzemekben és intézményekben, a járás köz­ségeiben ez idő tájt beszéd­téma a választás. A szervezetek kétharmadá­ban már megválasztották az új vezetőséget, s elkészítették a következő hónapok prog­­­ramját. A programokból is és taggyűléseken elhangzott felszólalásokból, javaslatokból is sok hasznos, mindenütt fel­használható, megvalósítható ötletet meríthetnek a titkárok. A Fóti Gyermekváros alap­szervezetei például elhatároz­ták, hogy A tiszta udvar — rendes ház mozgalom mintájá­ra, mozgalmat szerveznek a hálótermek és iskolai tanter­mek, a társalgók és műhe­lyek tisztaságának séért. A mozgalom megőrző­eredmé­nyeit rendszeresen értékelik, s a környezetük védelmében, szépítésében kitűnő közössé­geket jutalmazzák. A környezetvédelem felada­tairól egyébként úgyszólván valamennyi összejövetelen szó esett. S nemcsak a közvetlen, munkahelyi, lakóközösségi, ha­nem a távolabbi, az egész köz­ség, a lakótelep, a város tisz­taságáért érzett felelősség benne volt a felszólalásokban.is (b. h.) Zenélni tanulnak A Váci Állami Zeneiskolában csaknem valamennyi hang­szerrel megismerkedhetnek a diákok.* Ottjártunkkor Fazekas László, az ütőhangszerek tanára, egy ritmussorozatot mutatott be tanítványának. Ifj. Fekete József felvétele KÜLÖNVÁLT A TUDOMÁNYOS ISMERETTERJESZTŐ TÁRSULAT JÁRÁSI ÉS VÁROSI SZERVEZETE Harmincegy megyei küldött A Madách Imre Művelődési Központban tartotta idei köz­gyűlését a Tudományos Isme­retterjesztő Társulat váci járá­si-városi szervezete. Megjelent a tanácskozáson a Pest megyei TIT képviseletében Földes Ist­ván titkár és dr. Vámosi Nán­dor alelnök, ott volt Tóth Al­bert, a járási pártbizottság tit­kára, Visnyi István, a városi pártbizottság osztályvezetője, s részt vettek mintegy hatvanan a helyi TIT-tagok közül. Az elnöklő Pornói István megemlékezett dr. Szabó Géza vezető ügyészről, a társulat ta­valy elhunyt elnökéről. A já­rási-városi szervezet elnöksé­gének beszámolóját az 1972— 1976. években az állandóan változó és növekvő társadalmi igények figyelembevételével végzett munkáról Szabóné Va­lentin Magdolna járási titkár és Lieszkovszky Tibor városi titkár ismertette. Legfontosabb feladataik kö­zé tartozott az ismeretterjesz­tésben részt vevők világnézeti nevelése, a termeléssel közvetlenül összefüggő szakismeretek terjesztése, az általános műveltség színvo­nalának emelése, a szocialista hazafiságra és a proletár inter­nacionalizmusra való nevelés, a szocialista életmód kialakí­tását segítő előadások megtar­tása. Megemlékeztek az időszerű eseményekről, Magyarország felszabadulásának 30. évfordu­lójáról, a 900 éves Vácról, a szovjet állam megalakulásának 50., Petőfi Sándor születésének 150., a magyar szabadságharc 125. évfordulójáról, Budapest centenáriumáról. A 23 szakosztály öt év alatt Vácott 1677, a járásban 3 ezer 43 előadást tartott. Népszerűek a munkás-, mező­­gazdasági, politikai, helytörté­neti és egyéb akadémiák. Lá­togatottak az irodalmi, jogi, művészeti, csillagászati, egész­ségügyi és egyéb sorozatok, a területen, az üzemekben szer­vezett tanfolyamok. Tizen kértek szót a beszá­molót követő vitában, majd a közgyűlés kimondta a já­rási és a városi szervezet különválását. Járási elnök dr. Nagy Imre ve­zető ügyész, elnökhelyettes Alt Gyula, a Magyarországi Szlo­vákok Demokratikus Szövetsé­gének munkatársa, városi el­nök Ágh Bíró Béla iskolaigaz­gató, elnökhelyettes Pornói Ist­ván iskolaigazgató. Megválasztották az elnök­ségi tagokat és azt a 31 TIT- tagot, aki a várost és a járást képviseli majd a megyei kül­döttgyűlésen. P. R. 61 van az Álomország? Ha úgy tetszik, elképzelhetet­lenül messze, ha úgy tetszik, mindennél közelebb. Álomor­szág ugyanis játék. Van, aki tudja játszani, van, aki nem. a Hogy hol lehet játszani ezt csodavilágot? Mindenütt. Még színházban is! ★ Az átlagéletkor a nézőtéren hat év körül lehet. Csak azért olyan magas, mert néhány óvónő és egy-két kíváncsisko­dó felnőtt is helyet foglalt a sorok szélén. Különben a töb­biek óvodások. Kis-, közep­es nagycsoportosok, mindan­­­nyian kíváncsiskodók, percek alatt megszüntetik akik a színházterem szokásos ünne­pélyességét: csivitelnek. ★ Hirtelen sötét lesz. És csönd. És nincs fény a szín­padon. És bejön, akit vártak, akiről már napok óta izgatot­tan beszéltek a gyerekek. Be­jön Móka Miki. De nem ám csak úgy be­ront! Először egy integető kéz bújik ki a függönyből, az­tán egy lóbáló láb bukkan elő. Majd a tar fej. S minden egyes testrész újabb öröm a nézőtéren. Ezután kezdődik el az uta­zás. Utazás­­ Álomországba. Móka Miki gőzmozdonnyá változik, s lassan elindul, nyögve, fújtatva. S utána pö­fékel a nézőtéren 400 kismoz­­dony. Kattognak a sínek és a váltók, négyszáz vonat robog egyre erősebb robajjal. Végre elérkezik az első állo­más: nagy visítással, zörgés­sel, csörömpöléssel behúzza magát a sok-sok kézifék. Itt vagyunk Pantomimfal­ván! Hogy mi történt e titokzatos nevű faluban, anyuka-fák és természet-apukák között, azt, sajnos, nem lehet elmondani. Hiszen éppen azért hívják az állomást Pantomimfalvának, mert itt mindent mutogatnak az emberek.★ Közben Móka Miki két ba­rátja, egy bendzsós fiú és egy nagyon szép gitáros lány bukkan fel a­ színpadon. A botladozó beszédű, kikáltónak mondott barátok piacról éne­kelnek. Kapható ott kőbölcső és hajnövesztő, teknősbéka és gumióvoda. A felnőtt tempó­ban előadott sok gyerekdal érthetetlen abrakadabra a ki­csinyeknek. A figyelem pilla­natok alatt megbomlik. Egyre több gyerek indul az óvó né­nivel WC-re. — Ebben nincs semmi ne­vetséges — mondja az előttem ülő kisfiú, aztán innen is, onnan is bekiabálják: — Hol van Móka Miki? ★ Kisvártatva megérkezik — és zakatol tovább a temérdek gyerek­mozdony, most már Nagyanyókafalva felé. Folyta­tódik a játék. Egy fogszabályozós kislány lesz a színpadon a nagyma­ma, egy tejfölösfejű fiú a mus­kátli, egy magas lány az elő­szobaajtó. A többiek a néző­téren meglepetést készítenek a nagyinak. Sok-sok kis kaland után, elkészül a nagyanyának sütött néhány száz bejgli, és ezzel el is búcsúzik Móka Miki. Persze, a megkezdett uta­zást otthon folytatni lehet. ★ Valamit azonban még el kell mondanunk. Móka Miki a színpad deszkáin, anyuka­ fák alatt, kis csokor ibolyát sze­dett. A képzelet virágait aján­dékba nyújtotta egy, az első sorban ülő kislánynak, de közben egyetlen lila ibolya­szál kiesett a csokorból. Móka Miki megmutatta, hol van az elhullt virágszál, a kislány lehajolt,’ s a színházterem kék szőnyegpadlójáról felemelte a virágot. A gyerekek közül mindenki természetesnek vette, hogy ha leesett az ibolya, akkor fel kell venni. Így tett csodát Móka Miki, vagyis Levente Péter, a nagyszerű színész Vá­cott, így vitte el lelkes közön­ségét Álomországba. S amikor elment, alig hang­zott fel taps a nézőtéren. Valahogy nem akart véget érni a mese. Az óvó néniknek szinte kü­­lön-külön kellett kihívogat­niuk a gyerekeket a sorok közül. Babus Endre MÓKA MIKI CSODATÉTELE 400 kismozdony+1 \( Előadó: dr. Gánti Tibor A Magyar Televízió Szabad­­egyeteme vasárnap délutáni sorozata a Föld keletke­zését tárgyalta. A jelenlegi eredmények alapján, az élet mintegy 3,4 milliárd éve je­­­lent meg földgolyónkon. Az április 24-i adás is ezzel az izgalmas, foglalkozik,érdekes szakasszal A kétszer 50 perces, színes adás előadója dr. Gánti Tibor biokémikus, a váci gimnázium volt tanulója, aki vegyészmér­nökként, pályafutásának kez­detén, a Forte laboratóriumá­ban is dolgozott. Könyvei: Az élet princípiu­ma, Forradalom az élet kuta­tásában, A kvarkoktól a galak­tikus társadalomig, nemcsak teljesen új szemléletet hoz­nak a biológiába, nemcsak egyértelmű magyarázatát ad­ják az élet keletkezésének, de megnyitják az utat a mestersé­ges élő rendszerek előállítása felé is. Dr. Gápfi Tibor elmondta, hogy az említett kétrészes egyetemi adás után önálló, hatrészes sorozatban látjuk majd a képernyőn. A sorozat címe: A bolygókutatás évtize­de. A Petőfi utcában él édesap­ja. Egykori váci diáktársai és Forte­ gyári kollégái érdeklő­déssel figyelik a fiatal tudós szép pályafutását. (P.) Üzemi fogadóóra A Magyar Hajó- és Daru­gyár váci gyárában április 21- én, csütörtökön délután kettő­től üzemi fogadóórát tart Kor­ber Ilona, a városi tanács vég­rehajtó bizottságának tagja.

Next