Pest Megyi Hírlap, 1977. május (21. évfolyam, 101-126. szám)

1977-05-03 / 102. szám

1977. MÁJUS 3., KEDD ! Mint lapunk első oldalán­­ hírt adunk róla, Pest me­­­­­­gye járásaiban és városaiban vidám, hangulatos volt a­­ május elsejei ünnepségek­­ sorozata. Az alábbiakban­­ rövid összefoglalóban adunk 1 képet erről. A budai járásiak az érdi strandparkban — Gazdagodó, egyre tartal­masabb életünk számtalan je­lével találkoztunk országszer­te, de szűkebb hazánkban, Pest megyében, a Budai járás­ban és itt Érd nagyközségben is — mondta ünnepi beszédé­ben Aranyosi László, a Pest megyei pártbizottság osztály­vezető-helyettese, a budai já­rás ünnepségén. S mindazok, akiknek elisme­réssel szóltak munkájukról: az Ipari Szerelvény- és Gépgyár, az Érdi Mezőgép Vállalat, a Diósdi Csapágygyár, a Mecha­nikai Művek, a PEMÜ, a Benta-völgye Termelőszövet­kezet, s a többi 25 intézmény dolgozói, az általános és közép­­iskolás diákokkal együtt ott ünnepeltek az érdi strand­parkban, több mint tízezren. Az ünnepi nagygyűlés elnök­ségében foglalt helyet Krasznai Lajos, a járási pártbizottság el­ső titkára, dr. Köllner Ferenc, a járási hivatal elnöke és Gáspár András, a járási KISZ- bizottság titkára. A nagygyűlés után egész na­pos majálison szórakozhattak az ünneplők. A kabaréműsorra fővárosi művészeket hívtak meg, de fellépett a helyi mű­velődési otthon ének- és tánc­kara is, a gyerekeknek bábmű­sort rendeztek, este pedig strandibál zárta a programot. Néptáncosok a nagykátai menet élén A menet élén iskolások, ka­rikagyakorlatot bemutató lá­nyok, néptáncos fiúk és lányok és kis egészségőrök. A 2. szá­mú általános iskola modelle­zői földíszített nyitott gépko­csin repülőgép-modelleket mu­tattak be. Majd jöttek a töb­biek, a nagykátai járás ipari üzemeinek, termelőszövetkeze­teinek, iskoláinak — összesen mintegy hatvan intézménynek — dolgozói, alkalmazottai és tanulói, körülbelül négyezren, vidám, lelkes hangulatban. A Bajcsy-Zsilinszky út, Jászberényi út, a Petőfi Sándor­­ utca, a Dózsa György út és a Szabadság tér házainak abla­kaiból, a kitárt kapukból ér­deklődők sokasága szemlélte a vidáman integető felvonuló­kat, akiket a járási pártbizott­ság székházánál üdvözöltek a járás és a nagyközség politikai és társadalmi vezetői. A hosszú menetoszlopot feldíszített te­herautók sora zárta. Rajtuk foglaltak helyet a Magyar—Ko­reai Barátság Tsz, az ÉMÁSZ, a Költségvetési Üzem, a MÉK nagykátai telepének és a Tápió —Hajta Vízgazdálkodási Tár­sulat dolgozói. Az ünnepi megemlékezés a Szabadság téri KRESZ-park­­ban folytatódott, ahol a Him­nusz után Kiss Tibornak, a Ha­zafias Népfront nagyközségi bizottsága elnökének megnyitó szavai után Soltész Lajos, a HVDSZ megyei titkára mon­dott ünnepi beszédet. Az ün­nepségen részt vett dr. Ádám Mihály, az MSZMP Pest me­gyei bizottságának osztályve­zetője, Pataki Márton, a já­rási pártbizottság első titkára, Keszi József, a járási hivatal elnöke és dr. Vámos Marietta, országgyűlési képviselő. Az ün­nepség az Internacionáléval fe­jeződött be, majd műsor követ­kezett, amelyben fellépett a Tápiómente együttes is. Dél­után térzenét hallhattak a köz­ség lakói. Május elsejét az egész já­rásban megünnepelték. Vala­mennyi községben megemlé­keztek a munkásosztály ünne­péről, Tápiószelén például fák­lyás felvonulással. A szentendrei járás Pomázon találkozott Vasárnap reggel pattogó, vidám indulók hangjaira éb­redt a virág- és zászlódíszbe öltözött Pomáz, hogy a nem­zetközi munkásosztály sereg­szemléjének napján vendég­látó gazdája és színhelye le­gyen a szentendrei járás köz­ponti ünnepségének. A hang­­szórók zenével, május jelsza­vaival köszöntötték a felvonu­lásra igyekvőket. Az iskolák, intézmények, üzemek, válla­latok ünneplő csoportjai dél­előtt fél tízkor gyülekeztek a Hősök terén, majd a tarka felvonulás a Kossuth Lajos, a Szerb, a Bem József utcán haladt végig a nagygyűlés színhelyére, a művelődési ház udvarára. Az ünnepet köszöntő tömeg soraiban láttuk Szilá­gyi János, nyugalmazott rendőr vezérőrnagyot, a me­gyei pártbizottság tagját, Má­tok Lajost, a járási pártbizott­ság első titkárát, Kiss Máriát, a járási KISZ-bizottság tit­kárát. A nagygyűlésen Szendrődi Ferencné, a járási hivatal osz­tályvezetője, a járási párt­­v­égrehajtó bizottság tagja mondott ünnepi beszédet. A májusi ünnepségek évek óta hagyományos immár szín­foltja Pomázon, hogy a nagy­gyűlésen osztják ki a község­fejlesztésben az utak, járdák, parkok építésében legtöbb tár­sadalmi munkát végzett ta­nácstagoknak, tanácstagi kör­zeteknek, vállalatoknak, intéz­ményeknek, szocialista brigá­doknak az elismerő oklevele­ket. Most is szocialista brigá­dok, KISZ-szervezetek, terme­lőszövetkezetek, vállalatok, in­­tézmények, szülős kösségek részesültek munkakő­elisme­résben. A nagygyűlést követő mű­sorban nagy sikert aratott az 1- es számú iskola kisdobosai­nak tánca, a felsőtagozatosok kendő- és labdagyakorlata, a 2- es számú iskola énekkara, valamint a művelődési ház cigányklub­jártak művészegyüt­­tese is. Az ünnepi program után vidám majális, szórako­zás várta a járásból összese­­reglett ünneplőket. Szigetszentmiklós a ráckeveieket fogadta Aligha kell az ünnep han­gulatával, gondolati tartal­mával jobban összecsengő környezet, mint Szigetszent­­miklóson volt. A munkáshata­lom teremtette és a sok tár­sadalmi összefogással felépült József Attila telep utcáin nem­zetiszínű és piros zászlók sor­fala várta a felvonulásra gyü­lekezőket. Már a meghirdetett indulás előtt másfél órával be­népesült a II. számú általános iskola környéke. Délelőtt fél tízkor indult a sokezres me­net, amelyben felvonultak a ráckevei járás és Szigetszent­miklós politikai, állami és gazdasági vezetői, a Autógyár, a Pestvidéki Csepel Gép­gyár, a Duna Termelőszövet­kezet, a 4-es számú Sütőipari Vállalat, a Szerszámgépipari Művek Fejlesztési Intézete, az I. számú Szolgáltató Vállalat, a Szigetfő Szakszövetkezet és a helyi háziipari szövetkezet dolgozói. A kisdobosok és az úttörők csoportjai élénkítet­ték a színpompás felvonulást. A szigetszentmiklósi nagy­községi tanács előtt, a téren tartották a nagygyűlést, ame­lyet Misefa János, a nagyköz­ségi pártbizottság titkára nyi­tott meg. Az elnökségben he­lyet foglaltak: dr. Major Mik­lós, a Pest megyei pártbizott­ság tagja, megyei főügyész; Jónás Zoltán, a járási párt­­bizottság első titkára; Raffai Béla, a járási hivatal elnöke, valamint az üzemek politikai és gazdasági vezetői. Az ün­nepi beszédet Polgárdi József, a 4-es számú Sütői­pari­­ Vál­lalat igazgatója tartotta. A lelkes hangulatú nagy­gyűlés után a járás művészegyüttesei adtak amatőr nagy sikerű műsort, amelyben köz­reműködött az ideiglenesen hazánkban állomásozó szovjet hadsereg egyik folklóregyüttese is.alakulatának Majálison gyülekeztek a százhalombattaiak Gyerekzsivajtól visszhang­zott már kora reggel Százha­lombattán a Dunai Kőolajipa­ri Vállalat vízisport-telepe. A társadalmi munkában épült üdülőben a DKV dolgozói lát­ták vendégül a vár” apra­ját, nagyját. Az ünnepséget délelőtt fél tízkor, a házigazdák nevében Zimányi László nyitotta meg. Az KISZ-titkár elnökség­ben foglalt helyet Balázs Gé­­záné, a városi pártbizottság első titkára, Cselőtei István, a megyei pártbizottság munka­társa, Ferenczi Illés, a városi tanács elnökhelyettese és So­­korai Istvánná, a Hazafias Népfront városi bizottságának titkára. A munkásosztály nemzetközi ünnepéről Jánky Zoltán, a városi szakmaközi szakszervezeti bizottság titká­ra emlékezett meg, beszédé­ben felidézve azokat az idő­ket, amikor még nem forra­dalmi hagyomány, hanem for­radalmi tett volt a május megünneplése. Ezután eseményekben gaz­dag majális kezdődött. A vá­ros üzemeinek dolgozói az im­már hagyományos május 1-i labdarúgókupán mérték össze erejüket. Ezután rendezték meg az öregfiúk labdarúgó­mérkőzését, amelyre más vá­rosok kőolajipari vállalatai­nál dolgozó csapatok is eljöt­tek. A gyerekek Szepes Péter kedves bábműsorában gyö­nyörködhettek, majd a szállója előtt rendezett DKV asz­faltrajz-, kerékpár­­görkorcsolyaversenyen roller- és adtak számot ügyességükről. A program a vízisport-te­­lepen tartott bállal zárult. Eztek a szentendrei felvonuláson ötezer szentendrei színpom­pás felvonulása a Papszigeten haladt végig. Igazi május! Vi­dám zeneszó, léggömbök, zász­lók, transzparensek, táblák er­deje, parányi óvodások és köz­­tiszteletben álló veteránok, táncoló fiatalok és példamuta­tó eredményekkel büszkélkedő szocialista brigádok, katonák és civilek tarka tömege — így lehetne lefesteni azt a lát­ványt, amely vasárnap délelőtt tíz órakor, a felvonulás kezde­tén a vendégek, a nézők elé tárult Szentendrén. A zöld pázsiton, felállított tribünön munkások, parasztok, párt- és állami vezetők foglal­tak helyet, köztük Gabányi Lajos, a megyei pártbizottság osztályvezetője, Simon János, a városi pártbizottság első titká­ra, Marosvölgyi Lajos, a váro­si tanács elnöke, Kazai Barna vezérőrnagy, a Kossuth Lajos Katonai Főiskola parancsnoka, és ott voltak a társadalmi és tömegszervezetek képviselői. A felvonulók élén a Lenin úti általános iskolának a KISZ Központi Bizottsága vörös selyemzászlajával kitüntetett 4480-as számú Bem József út­törőcsapata haladt. Őket kö­vették a város többi oktatási intézményének tanulói — óvo­dások, általános iskolások, gimnazisták és szakmunkás­­tanulók — nevelőikkel, taná­raikkal együtt A munkáskol­lektívák közül elsőként a Pest megyei Fémipari Vállalat dol­gozói, szocialista brigádjai vo­nultak el az emelvény előtt, majd a kétszeres kiváló címet elért Építéstudományi Intézet kollektívája következett, vala­mint a Volán 20-as Vállalat szentendrei főnökségének dol­gozói. A szintén kiváló címet elnyert Építőipari Szövetkezet után a fennállásának 30. évfor­dulóját ünneplő Kossuth Lajos Katonai Főiskola parancsno­kai, tanárai, hallgatói, dolgozói vonulta­k végig a pázsittal sze­gélyezett úton. A Beton- és Vasbetonipari Művek szent­endrei gyárának soraiban ün­nepelt a Kilián György nevét viselő, 14-szer szocialista címet nyert csőgyártó brigád. Az Er­dészeti Vállalat, Fa- és Vegyesipari a háromszoros él­üzem PEVDI Írószergyár kö­zössége, a Szentendrei Papír­gyár, a Városgazdálkodási Vállalat, az ipari és szolgálta­tó szövetkezetek kollektívái­nak, a tanács, a posta, az OTP, a vízmű, az elektromos művek, az egészségügyi intézmények dolgozóinak színes, tarka tö­mege következett ezután. A hangosbemondó a felvonulás közben a termelésben, a mun­kában elért sikereiket méltat­ta.A majálist popkoncert, sportversenyek, villámszornák színesítették. Tudósítottak: Czibor Valéria, Kiss György Mihály, Kriszt György és Hámor Szilvia A felvételeket készítette: Geleta Pál és Nagy Iván V­idámság, hangulat, verőfény Pest megye járásainak és városainak ünnepén A dolgozók ezrei gyűltek össze az érdi strandfürdő árnyas fái között. Kisdobosok haladtak a menet élén a szentendrei felvonuláson. A pomázi 2. számú általános iskola tanulói színes kendőkkel. Valódi popfesztivál Szolidaritási koncertet ren­dezett május elsején, Szent­endrén, a papsziligeti kem­pingben a Budapesti Műszaki Egyetem KISZ-bizottsága, az Interkoncert és az ORI közre­működésével. Az előadást — melyen fellépett a Collegium Musicum (pozsonyi zenészek), a Kaszakő, a Gúnya együttes és Boros Lajos, a Láma együttes, a Neoton és a Fo­nográf — több mint három­ezer majálisozó fiatal nézte végig A koncert előtt és a fel­lépések közti szünetekben Ke­resztes Tibor discoprogramoz tt piy/vfy^f t A BME KISZ-bizottsága a negyvenötezer forintnyi bevé­telt a VIT-folyószámlára és a szolidaritási alapba fizeti be. Hozzájárulnak a szülők, a tsz és a mesteremberek Szeptemberben nyit az inárcsi óvoda El tudja képzelni azt a nagy­szerű érzést, amikor már min­den darab tégla a helyén van? Szabó Pál, az inárcsi közös községi tanács elnöke ezzel a kérdéssel kezdte találkozá­sunkkor mondanivalóját. Az épülő, ötvenszemélyes óvodá­ról volt szó: a falak már elké­szültek, eredeti helyére került a tetőszerkezet is, rövidesen megkezdődnek a belső szak­ipari munkák. S ha visszapil­lantunk az elmúlt évek ese­ményeire, nyilvánvalóvá vá­lik, hogy a tanácselnök örö­me teljes mértékben indokolt. Az inárcsiak legégetőbb gondja ugyanis, hogy ke­vés az óvodai hely. Három, egyenként huszonötös létszámú csoportban vigyáz­nak napközben a gyerekekre, de a helyzetre jellemző, hogy az egyiket már a Páva-kör klubhelyiségében kellett elhe­lyezniük. Az új óvodára pedig öt éve gyűjtik a pénzt: egy­millió-nyolcszázezer forintot szánnak erre. A valós képhez hozzátarto­zik az is, hogy nemcsak anya­gi nehézségek hátráltatták az inárcsi tervek valóra váltá­sát. Nem találtak kivitelezőt: a községben nem működik költségvetési üzem, a helyi Március 21. Termelőszövetke­zetnek — bár mindig segít, ha tud — nincs építőrészlege. Az­tán — az idő egyre sürgetett — mégis kínálkozott egy meg­oldás : a termelőszövetkezet vállalkozott a generálkivite­lezésre, s megállapodtak ab­ban, hogy az inárcsi kisiparo­sok folyamatosan szakipari munkát — elvégzik a egyebek közt — a belső vakolást, festést, a villanyszerelést —, s a gondoskodnak arról, hogy víz és megfelelő meleg is legyen az épületben. A tanácselnök tájékoztatása szerint gesztus a mesteremberek szép ré­széről az is, hogy a végső árból tíz száza­lékot elengednek. Ilyen előzmények után tavaly augusztusban végre elkezd­hették az építkezést. Az alapo­kat a szülők segítségével ás­ták ki, akik betont kevertek, zsaluztak, s társadalmi mun­kájuk értéke eléri a hetven­ezer forintot. A termelőszövet­kezet anyagot szállított a hely­színre. De segítettek a fiata­lok is. Az elkövetkezendő hó­napokban számítanak még sportköri tagok és a termelő- a szövetkezet KISZ-eseinek tár­sadalmi munkájára. Úgy ter­vezik, hogy ez év szeptembe­rében megnyitja kapuit az új óvoda, amely hatezer négyzet­­méternyi területen épül, pon­tosan a Gagarin-telep szom­szédságában: ott, ahol néhány évvel ezelőtt még pusztaság volt, de ma már legalább öt­ven takaros családi ház emel­kedik, s csaknem minden ott­honban gyereket nevelnek. Az óvoda tehát nagyon jó hely­re kerül... De más területen is jól kell gazdálkodni a rendelkezésre álló pénzzel Inárcson. Az is­kolai napközis csoport a ta­nács egyik helyiségében ka­pott helyet — nyilvánvalóan ideiglenes megoldásként. Ezen a problémán is rövidesen se­gítenek, hiszen a régi óvoda épületét felújítják, s szeptembertől már ide költözhetnek a gyerekek.napközis A rendelkezésre álló pénz célszerű felhasználásáról tet­tek tanúbizonyságot az útépí­tés során. Kizárólag erre kap­tak az 1976—1980-ig terjedő tervidőszakban egymillió fo­rint állami támogatást. Ahol lehetett, igyekeztek spórolni: az anyagot például közelebb­ről hozatták, mint azt a kivi­telező vállalat javasolta. Ilyen körülmények között pedig inárcsi Iskola utcában és az kakucsi Sastelepen egyenként a kétszázhetven méternyi szi­lárd burkolatú út épült ta­valy. Mindkét területen nagy örömmel vették mindezt az emberek, tudomásul hiszen — különösen esős időben — korábban szinte járhatatlan volt ez a vidék. F. G.

Next