Pest Megyi Hírlap, 1977. május (21. évfolyam, 101-126. szám)

1977-05-05 / 104. szám

' A közös erőfeszítés eredményeként javult az egészsé­mellátást Minisztériumi vizsgálatot tárgyalt meg a megyei tanács végrehajtó bizottsága M0NOB»71DÍKI Az Egészségügyi Miniszté­rium 1976 októberében és no­vemberében széleskörű, az egészségügy egészére kiterje­dő vizsgálatot tartott Pest megyében. A vizsgálat ered­ményét, összefoglaló megállapí­tásait a Pest megyei Tanács végrehajtó bizottsága tegnap délelőtti ülésén megvitatta és meghatározta a további teen­dőket. A végrehajtó bizottság ülésén megjelent dr. Zsögön Éva, az Egészségügyi Minisz­térium államtitkára. Mind a vizsgálat lefolytatói, mind pedig a tanács vb-tagjai hangsúlyozták: ha csak a két utóbbi ötéves tervciklusra te­kintenek vissza, akkor is meg­állapítható, hogy a megye egész­ségügye nehéz, elmaradott helyzetből indult. Éppen ezért — hangzott az egészségügyi vizsgálat jelentése is — a ne­hézségek mellett elismerést ér­demelnek azok, akik erőfeszí­téssel, felelősséggel dinamikus fejlődést bontakoztattak ki. Pest megye egészségügyi el­látásának gondjait a megye speciális helyzete határozza meg. A megyei kórház a fővá­rosban tölti be hivatását és nem tudja döntően befolyásol­ni a megyei lakosok egészség­ügyét. Jó példa Kistarcsa A két új — váci és ceglédi l­­•— kórház felépítése és elisme­­­­résre érdemes működése új le­ i­ Íhetőséget teremtett a gyógyí­tásban. Másrészt a területi el­látás jól kidolgozott szervezé­si, irányítási és ellenőrzési rendszerével sokat segített a korábbi nehézségek enyhítésé­ben. A fejlődést biztosítja a kistarcsai kórház felépítése. Az Egészségügyi Minisztérium or­szágosan is példamutatónak ítélte azt az összefogást, terv­­szerűséget, amely a kórház­építkezést egészségügyi jellemzi. A megye tevékenységére — mint a vizsgálat összefoglal­ta — egészében a tervszerűség, a lehetőségek maximális­­ ki­használása a jellemző. A jó munkának mindenekelőtt az az alapja, hogy a megyei párt­­bizottság és a megyei tanács vezetői nagy hozzáértéssel és akarással támogatják az egész­ségügyi ellátás javítását. En­nek tudható be a többi között az is, hogy az etikai helyzet nemcsak javult, hanem megfe­lelő a megyében. Az orvosi és az egészségügyi középkáder-ellátás a megye legtöbb helységében megoldott, az illetékesek sok gondot for­dítanak a káderutánpótlásra, a fluktuáció megakadályozására, a káderképzésre. Négy-öt éven­ként minden orvosnak lehető­sége van részt venni az Orvos­tudományi Kutató Intézet to­vábbképzésén. Emellett más lehetőségek is biztosítják a szakmai továbbképzést. Ugyan­ez elmondható a gyógyszeré­szek képzésére is. A középfokú egészségügyi szakemberek kép­zése szakközépiskolákban,­ szakiskolákban történik, de mód van a munka melletti ta­nulásra is. Korszerűtlen körülmények között Az eredmények között tart­ható számon a kórház-rendelő­intézeti egység kialakítása. A gödöllői és a szentendrei ren­delőintézetek működése lénye­ges előrelépést jelentett az egészségügy számára. A Pest megyei, a váci, a ceglédi, a du­nakeszi rendelőintézetek kor­szerűtlen körülmények között működnek, mégis igyekeznek betölteni hivatásukat —, hely­zetükön a megyei tanács mi­előbb változtatni kíván. A megye üzemegészségügyi ellátását is jónak ítélték. Oly­kor szakemberhiány gátolja az egyenletes munkát, ennek ellenére tevékenységük jól szol­gálja a dolgozók egészségügyét. A KÖJÁL tevékenységét szin­tén elismerték, noha meglehe­tősen mostoha körülmények, feltételek között dolgozik és kádergondokkal is küzd. Ti­zenegy évvel ezelőtt, 1966-ban határozta el a tanács vb az új KÖJÁL székház (laboratórium, munkahelyek) felépítését, de kapacitás hiányában sajnos még mindig csak az alapozás­nál tartanak, s legfeljebb 1979-ben költözhet majd új, a munkára alapvető hatást gya­korló otthonába a KÖJÁL. Részletesen elemezték a vb tagjai a megye fekvőbeteg-el­­látását. Jelenleg is a fővárosi kórházakban biztosított ágyak enyhítenek a megye gondjain. A kistarcsai kórház felépítése után sem mondhat le a megye ezekről az ágyakról, s ebben az Egészségügyi Minisztérium is támogatja. Erre annál in­kább szükség van, mert pl. a ceglédi korszerű kórházban tízezer lakosra csak nyolc ágy jut, a váci kórházban tíz. Ezek a számok mindennél világo­sabban mutatják, milyen sú­lyos gondokkal küzd a megye. A kórházak közül jelenleg a Semmelweis Kórház dolgozik a legnagyobb nehézségek kö­zepette. Rossz elhelyezése, korszerűtlen ellátása ellenére is megállapítható azonban, hogy betegellátása magas szín­vonalú. Sok gondot jelent a nagykőrösi kórház ügye is, ahol a kórház-rendelőintézet korszerűtlen körülmények kö­zött és állandó orvoshiánnyal végzi feladatát. A fővárossal közösen Mind az Egészségügyi Mi­nisztérium, mind a megyei ta­nács vb értékelte a szakgyó­gyászatot, valamint a betegség­­megelőzés helyzetét. Többségé­ben elismerték a szakágazatok fejlődését, így a többi között az ideg-el ésellátás javulását, vagy a tüdőgondozás színvona­lának emelkedését, különösen az orvosok magas képzettségét, szaktudását méltatták —, ugyanakkor azonban néhány terület elmaradottságára utaltak. Így a többi között sük­­s­gős megoldásra vár az onkoló­giai ellátás, amely a megyék között jelenleg utolsó helyen áll. A fertőző beteg­ellátást is csak a fővárossal együtt tud­ja biztosítani a megye, akár­csak a bőrbetegség gyógyítá­sát. Az anya-, gyermek- és ifjú­ságvédelmi munkával foglalkozott a végrehajtó külön bi­zottság. Nehezíti a megyei szintű irányítást az a tény, hogy az illetékes megyei gyer­mekgyógyász főorvos hosszú ideje beteg, a helyettesítést sem oldották meg. A vezető védő­nők tőlük telhetően megtesznek a munka mindent ellátá­sáért, hozzáértésük, lelkiisme­retességük, a nehézségeket zok­szó nélkül való vállalásuk­­ áthidalja a problémákat. A szülészeti-nőgyógyászati fekvőbetegeket csak részben látják el a megyei kórházak, nagy részüket ma is a főváros kórházaiban fogadják. Emiatt nehéz kialakítani az egységes megyei gyógyítási szemléletet, az egységes színvonalat. A tanács vb megállapította, hogy a terhesgondozás is javí­tásra vár. Nincs megyei szintű család- és nővédelmi tanács­adó. A házasság előtti tanács­adás sokszor formális és össze­olvad a család- és nővédelmi szaktanácsadással. Javításra vár a bölcsődei helyzet, ebben az ötéves terv­ben mindenképpen új helyek építésével enyhítenek a gon­dokon: zsúfoltak a jelenlegi bölcsődék, jónéhány helyen korszerűtlenek a gyermekin­tézmények és sok anya nem állhat munkába, mert nem tud­ja elhelyezni kicsinyét Eredményt hozó segítőkészség A megye egészségügyi és szociális ellátottsága a negye­dik ötéves terv alatt javult. A kórházi ágyak száma 526-tal, a napi szakorvosi óra 476-tal, az üzemorvosi óra 28-cal, az általános orvosi körzet 26-tal, a gyermekorvosi körzet 49-cel, a szociális otthoni helyek szá­ma 200-zal, a csecsemőotthoni 80-nal nőtt. A fejlődést elis­merve, a tanács vb mégis elé­gedetlenségét fejezte ki amiatt, hogy bizonyos beruházások, fejlesztések elmaradtak, vagy elhúzódtak, így a többi között a monori rendelőintézet nem épült fel, s a bölcsődei helyek bővítésére szánt csaknem 24 millió forintból csak 14 millió forintot használtak fel. Gyálon is felépült egy négy munkahe­lyes körzeti rendelő, de ez csak a fele a tervezettnek. A szo­ciális otthonok fejlesztésére 5 millió 800 ezer forintot tervez­tek, ezzel szemben 7 millió fo­rintot áldoztak az intézmények­re. A megyei tanács vb hangsú­lyozta, hogy az Egészségügyi Minisztérium reális, mindenre kiterjedő objektív vizsgálata önmagában is segít az egész­ségügyi problémák megoldásá­ban. Az évek során kialakult a jó együttműködés, a feladatok megvalósításában való készsé­ges segítés, s a vizsgálat alatt is megnyilvánult e támogatás. Ez megsokszorozza az anyagi és az erkölcsi erőt. A további együttes munka lesz az alapja annak, hogy az egyenletes gyors fejlődés folytatódjék, javuljon a kórházi helyzet, a fekvőbeteg ellátás. A lakosság gyógyítása, a betegségek megelőzése kor­szerű körülmények között, ma­gas szintű legyen. S. A. Tárlat a művelődési házban Május 7-én, 16 órakor, gyömrői Petőfi Sándor Mű­­­velődési Házban megnyitják Faragó Pál festőművész kiál­lítását. 35IX. ÉVFOLYAM, 104. SZÁM 1977. MÁJUS 5., CSÜTÖRTÖK Hz idén bdejezik az elektromos szerelést Épül a vízműhálózat, fejlődik a nagyközség Sok társadalmi munkát vállaltak az üllőiek Üllő nagyközség tanácsa ülést tartott, melyen megtár­gyalta az Üllő—Gyömrő nagy­községek ivóvíztársulat intéző­­bizottságának tájékoztatóját a közművesítési munkákról, to­vábbá értékelte a községfej­lesztési és -szépítési verseny eredményeit. A tanácsülésen részt vett Béki Ferencné or­szággyűlési képviselő és dr. Fördős István állatorvos, me­gyei tanácstag is. Bata János, a víztársulás el­nöke, beszámolójában ismer­tette, hogy a múlt év végén az egyéni érdekeltek száma Gyömrőn 3 ezer 270-re, Üllőn 2 ezer 384-re­ emelkedett. vízműhálózat kiépítésének tel­­­jes költsége várhatóan 129 millió 513 ezer 559 forint lesz, a kivitelezési határidő pe­dig 1979. június 30-ra, másfél évvel korábbra hozzák előre. Az év folyamán elkészült az I. számú kút, 6 ezer 800 méter hosszú nyomócsőhálózat, 3 ezer 330 méternyi távvezeték, ezer­ötszáz méter hosszú főnyomó­cső és ürítővezeték. Az idén befejezik a vízmű­épület elektromos szerelését. Üllőn 11 ezer 700, Gyömrőn 16 ezer 700 méter hosszú a víz­hálózat. Két 500 köbméteres alsó tároló és két 500 köbmé­teres ellennyomó medence sze­repel a tervek között, továbbá útépítés, vasút alatti átfúrás, kétszer a Nagyl+ita—Újszász és egyszer a Budapest—Cegléd vasútvonal alatt. Üllőn a vízhálózat építését már ebben a hónapban folytat­ják, a Gyömrői, Virág, Szövet­kezet, József Attila, Ecseri, Malom, Vörös Hadsereg, Bik­­sza Miklós, Bem, Török, Dózsa György, Szegfű, Kistemető, Arany és Damjanich utcák ál­tal határolt területen. Az intézőbizottság azt tapasz­talta, hogy a községek belte­rületén végzendő munkák megkezdésekor az érdekeltségi hozzájárulások befizetése meg­élénkül. A befizetett hozzájá­rulás nagyon fontos, mert ar­ra alapozva kap hitelt a tár­sulás. A lakosságtól és a közü­­letektől összesen 10 millió fo­rint kerül a kasszába, s ahhoz hozzá kell számítani a taná­csi vízügyi alap támogatását, valamint az OTP-hitelt is. A második napirendi pont előadója Molnár Károly ta­nácselnök-helyettes részlete­sen ismertette a községfejlesz­tési és -szépítési verseny ered­ményeit. Megelégedéssel álla­pította meg, hogy a gazdaságok, társadalmi szervek, intézmények több­sége, a tanácstagok és a lakosság a korábbi évek­hez képest jóval több tár­sadalmi munkát vállalt. A legnagyobb, 2 millió 580 ezer forint értékű munkát ka­matozó akció közterületek par­kosítása, fásítása, az utak, jár­dák karbantartása, az árok rendezése és tisztítása volt. Az elvégzett társadalmi munka értéke 5 millió 61 ezer, egy la­kosra jutó értéke pedig 317 forint volt. Az eredményekből világosan kitűnik, hogy a lakosság szíve­sen fogadta a községfejleszté­si és -szépítési versenymozgal­mat és igyekezett a korábbi évekhez hasonlóan elősegíteni, a kitűzött célok megvalósításá­ban aktívan részt venni. Erdei Gábor tanácselnök be­jelentette, hogy Kiss Sándor, a művelődési ház igazgatója nyugdíjba vonul, ezért a ta­nácsülés, megköszönve eddigi munkáját, érdemei elismeré­sével felmentette tisztsége alól. A művelődési ház új igazgató­ja Németh Károly lett. Az interpellációk a kenyér- és tejellátás javítását, a helyi járatú autóbuszfor­duló elkészítését, a Bimbó út megjavítását, a játszó­tér mellé forgalomszabá­lyozó jelzőtáblák kihelye­zését és a házszámtáblák pótlását kérték. Az ülés végeztével, a tanács­tagok megtekintették a 16 tan­termes iskola építését. (cm) — - -.........— --------------------------------------------------* - Tavaszi h­atárszemlék dolgoznak a földeken Elvetették a kukorica kétharmadát — A járás termelőszövetke­­­­zeteiben jól haladnak a tava­­­­szi mezőgazdasági munkák — kaptuk a tájékoztatást a járási hivatal élelmiszergazdasági és kereskedelmi osztályától. A 14 ezer 800 hektárra tervezett tavaszi vetésből tízezer hektáron már elve­tették a magvakat. Befejezéséhez közeledik a bur­gonya ültetése: 1200 hektáron kerül földbe a gumó. A vecsé­si, a pilisi, a monori tsz már végzett a burgonyaültetéssel. Napraforgót 400 hektáron termeszt a gombai Fáy András és a sülysápi Tápióvölgye tsz. A hét végére befejezik a nap­raforgó vetését e két közös gazdaságban. A háztájiakkal együttesen, 7 ezer 276 hektáron kell elvetni a kukoricát. Az utóbbi napok kedvező időjárása meggyorsí­totta a vetését. Több mint ötezer hektáron már földbe kerültek a ten­geriszemek. Szorgoskodnak a kertésze­tekben is. Megkezdődött a ká­posztafélék, valamint a paradi­csompalánták kiültetése. Jelentős feladat lesz ebben a hónapban a tavaszi­ határ­szemlék megtartása: vala­mennyi községben a tsz-ek szakemberei, a községi taná­csok szakigazgatási szervével közösen, végigjárják a határt, s intézkednek a parlagon ha­gyott, megműveletlen földterü­letek hasznosításáról. (g) Beillatozza a környéket Csak az orgona maradt hűséges Talán a lakótelepre ... A vidéken élő emberek ta­lán legkedvesebb virága az orgona. Alig akad olyan ud­var, melyben ilyentájt ne pompázna egy-egy illatos, szemet gyönyörködtető fa, vagy bokor.­ Buszunkkal Üllőre, a Göbö­lyös-megállóba érkezünk, ahol az egyik ház járdájára kinyú­ló orgonatookor alatt kislány­­ka ácsorog. Magasba tartott fejjel bámulja a szép­­ virá­gokat. Nyúj­tózkodik, kapasz­kodik, de nem éri fel. Két kisgyerek — első, má­sodik osztályosok lehetnek —, közeledik feléje, a azonban tovább ballag.kislány A fiúk közül az egyik a ke­rítésre ugrik, és kis kapasz­kodás után letör egy szép gal­­­lyat, de még nem ér földet, amikor a kapuból idős asszony lép ki, és a seprőjét magasba tartva, fenyegetően fut a fiúk felé. Persze, a fiúk is futnak, ka­bátjuk kigombolódik, saljuk két oldalt úszik utánuk a le­vegőben. A kislányhoz érve, hirtelen megállnak, és átnyújt­ják neki a virágot, de annyi­ra kapkodják a levegőt, hogy szóhoz nemigen juthatnak. Az idős asszony, aki korát meghazudtoló frisseséggel lo­holt ez idáig, megáll, és sep­rűjének nyelére támaszkodik, az arca megenyhül, még mo­solyog is. Talán eszébe jutott valami? - Özv. Kiss Béláné, kezében csokor orgonát száll fel a monori szorongatva kistemp­­lom előtti megállóban a busz­ra. Mellém ül. — Hová viszi azt az illatos virágot? — kérdezem tőle. — A temetőbe­n hangzik a sóhajnyi válasz, majd kis szünet után hozzáteszi: — Az uram sírjára. Elmondja, hogy a férje na­gyon szerette a virágot, az orgonabokrot is ő ültette és amióta meghalt, minden esz­tendőben visz ilyentájt a sír­jára egy csokornyit. — Hány éve halt meg? — Tizennégy. © Vecsésen, a piactér környé­kén, az egyik ablakban gyö­nyörű, nemesített orgonák díszlenek. ELADÓ! — olva­som a mellette levő kis táb­lácskán. Becsengetek. Idős asszony nyit kaput. — Mennyi virágot adott el? — kérdezem. . — Egy szálat sem ez idáig — mondja nevetve, és legyint. — Nem kell az orgona sen­kinek sem errefelé. Arra gon­doltam, hogy kiviszem az OTP-lakótelepre, mert ott biz­tosan elkelne, de szégyen­lem. .., pedig olcsón adnám. Hirtelen felém fordul. — Hány szálat kér? — Én tulajdonképpen nem is azért — mentegetőzöm za­vartan, de a ház asszonya köz­bevág: — Tudom én azt lelkem. lat.És átnyújt erővel egy szó­— De honnét tudja? — kér­dezem, most már meglepőd­ve. — Honnét, honnét — és kö­zelebb hajol —, hát szoktak a férfiak orgonát Csak a nők veszik­ vásárolni ? A vasadi a határban egyre több az elhagyott, lebontott tanya. Némelyikből olyan ré­gen elköltöztek, hogy már az egykori otthon helyét sem látni, csak az orgonabokrok árulják el, ott valaha élet volt. A gazda hűtlen lett, elköl­tözött, ki a faluba, ki a teme­tőbe, csak az orgona maradt hűséges régi, megszokott he­lyéhez, dacolva az idővel, s a deréknyi gazzal. Virágzik, be­illatozza a környéket, várja, csalogatja az idegent, hátha betör valaki egy ágat. Kovács György 0 A nap kulturális programja MOZIK Gomba: A kék katona. Mo­­nor: Különben dühbe jövünk! Űri: De hová tűnt a 7. század? Vecsés: Vigyázat, Vadnyugat! MŰVELŐDÉSI HÁZAK Mentén, 17-től 19 óráig: a gyermek pávakör foglalkozása. Monoron, 14-től 16-ig: az énekkar próbája (a gimná­ziumban), főzőszakkör 14.30-tól 16-ig: a foglalkozása (a­­ Kossuth iskolában). Sülysá­pon, 13-tól 19-ig: a Gobelin Háziipari Szövetkezet kiállítá­sa, 14.30-tól: gitároktatás. — Szívem szeret címmel, műsoros estet rendeznek má­jus 7-én, szombaton, 18 órakor, a sülysápi művelődési házban. A műsorban fellép Feleki Ka­mill, Jákó Vera, Ihász Gábor, Király Ákos, Auth Ede és Tu­rán János.

Next