Pest Megyi Hírlap, 1977. május (21. évfolyam, 101-126. szám)

1977-05-05 / 104. szám

A közös erőfeszítés eredményeként javult az egészségügyi ellátás Minisztériumi vizsgálatot tárgyalt meg a megyei tanács végrehajtó bizottsága Az Egészségügyi Miniszté­rium 1976 októberében és no­vemberében széles körű, az egészségügy egészére kiterjedő vizsgálatot tartott Pest megyé­ben. A vizsgálat erdményét, összefoglaló megállapításait a Pest megyei Tanács végrehaj­tó bizottsága tegnap délelőtti ülésén megvitatta, és megha­tározta a további teendőket. A végrehajtó bizottság ülésén megjelent dr. Zsögön Éva, az Egészségügyi Minisztérium ál­lamtitkára. Mindazok, akik a vizsgála­tot folytatták, mind pedig a tanács vb-tagjai hangsúlyoz­ták: ha csak a két utóbbi öt­éves tervciklusra tekintenek vissza, akkor is megállapítha­tó, hogy a megye egészségügye nehéz, elmaradott helyzetből indult. Éppen ezért — hang­zott az egészségügyi vizsgá­lat jelentése is — a nehézsé­gek mellett elismerést érde­melnek azok, akik erőfeszítés­sel, felelősséggel dinamikus fejlődést bontakoztattak ki. Pest megye egészségügyi el­látásának gondjait a megye speciális helyzete határozza meg. A megyei kórház a fő­városban tölti be hivatását, és nem tudja döntően befolyá­solni a megyei lakosok egész­ségügyét. Jó példa Kistarcsa " A két új — váci és ceglédi­­ [UNK]— kórház felépítése és elisme­résre érdemes működése új le­hetőséget teremtett a gyógyí­tásban. Másrészt a területi el­­ellátás jól kidolgozott szerve­zési, irányítás- és ellenőrzési rendszerével sokat segített a korábbi nehézségek enyhíté­sében. A fejlődést biztosítja a kistarcsai kórház felépítése. Az Egészségügyi Minisztérium országosa­n is példamutatónak ítélte azt az összefogást, terv­­szerűséget, amely a kórház­építkezést jellemzi. A megye egészségügyi tevékenységére­­— mint a vizsgálat összefog­lalta — egészében a tervsze­rűség, a lehetőségek maximá­lis kihasználása a jellemző. A jó munkának mindenekelőtt az az alapja, hogy a megyei pártbizottság és a megyei ta­nács vezetői nagy hozzáértés­sel és akarással támogatják az egészségügyi ellátás javítását. Ennek tudható be a többi kö­zött az is, hogy az etikai hely­zet nemcsak javult, megfelelő a megyében. Az orvosi és az egészségügyi középkáder-ellátás a megye legtöbb helységében megoldott, az illetékesek sok gondot for­dítanak a káderutánpótlásra, a fluktuáció megakadályozására, a káderképzésre. Négy-öt évenként minden orvosnak le­hetősége van részt venni az Orvostudományi Kutató Inté­zet továbbképzésén. Emellett a más lehetőségek is biztosítják szakmai továbbképzést. Ugyanez elmondható a gyógy­szerészek képzésére is. A kö­zépfokú egészségügyi szakem­berek képzése szakközépisko­lákban, szakiskolákban törté­nik, de mód van a munka melletti tanulásra is. Korszerűtlen körülmények között Az eredmények között tart­ható számon a kórház-rende­lőintézeti egység kialakítása. A gödöllői és a szentendrei ren­delőintézetek működése lénye­ges előrelépést jelentett az egészségügy számára. A Pest megyei, a váci, a ceglédi, a dunakeszi rendelőintézetek korszerűtlen körülmények kö­zött működnek, mégis igye­keznek betölteni hivatásukat, — helyzetükön a megyei ta­nács­ mielőbb változtatni kí­ván. A megye üzemegészségügyi ellátását is jónak ítélték. Oly­kor szakemberhiány gátolja az egyenletes munkát, ennek el­lenére tevékenységük jól szol­gálja a dolgozók egészség­ügyét. A KÖJÁL tevékenysé­gét szintén elismerték, noha meglehetősen mostoha körül­mények, feltételek között dol­gozik, és kádergondokkal küzd. 1966-ban, tizenegy év­­­­vel ezelőtt határozta el a ta­nács vb az új KÖJÁL-szék­­ház (laboratórium, munkahe­lyek) felépítését, de építési kapacitás hiányában sajnos még mindig csak az alapozás­nál tartanak, s legfeljebb 1979- ben költözhet majd új, a munkára alapvető hatást gya­korló otthonába a KÖJÁL. Részletesen elemezték a vb tagjai a megye fekvőbeteg­ellátását. Jelenleg is a fővá­rosi kórházakban biztosított ágyak enyhítenek a megye gondjain. A kistarcsai kórház felépítése után sem mondhat le a megye ezekről az ágyak­ról, s ebben az Egészségügyi Minisztérium is támogatja. Er­re annál inkább szükség van, mert pl. a ceglédi korszerű kórházban tízezer lakosra csak nyolc ágy jut, a váci kór­házban tíz. Ezek a számok mindennél világosabban mu­tatják, milyen súlyos gondok­kal küzd a megye. A kórházak közül jelenleg a Semmelweis Kórház dolgozik a legnagyobb nehézségek közepette. Rossz elhelyezése, korszerűtlen ellá­tása ellenére is megállapítható azonban, hogy betegellátása magas színvonalú. Sok gondot jelent a nagykőrösi kórház ügye is, ahol a kórház-rende­lőintézet korszerűtlen körül­mények között és állandó or­voshiánnyal küszködve végzi feladatát. A fővárossal közösen Mind az Egészségügyi Mi­nisztérium, mind a megyei ta­nács vb értékelte a szakgyó­gyászat, valamint a betegség­­megelőzés helyzetét. Többségé­ben elismerték a szakágaza­tok fejlődését, így a többi kö­zött az ideg-elme ellátás ja­vulását, vagy a tüdőgondozás színvonalának emelkedését, különösen az orvosok magas képzettségét, szaktudását mél­tatták —, ugyanakkor azonban néhány terület elmaradottsá­gára is utaltak. Így a többi kö­zött sürgős megoldásra vár az onkológiai ellátás, amely a me­gyék között jelenleg utolsó he­lyen áll. A fertőzőbeteg-ellá­tást is csak a fővárossal együtt tudja biztosítani a megye, akárcsak a bőrbetegség gyó­gyítását. Az anya-, gyermek- és ifjú­ságvédelmi munkával külön foglalkozott a végrehajtó bi­zottság. Nehezíti a megyei szintű irányítást az a tény, hogy az illetékes megyei gyer­mekgyógyász főorvos hosszú ideje beteg, a helyettesítést sem oldották meg. A vezető védőnők tőlük telhetően min­dent megtesznek a munka el­látásáért, hozzáértésük, lelki­ismeretességük, a nehézségeket zokszó nélkül való vállalásuk — áthidalja a problémákat. A szülészeti-nőgyógyászati fekvőbetegeket csak részben látják el a megyei kórházak, nagy részüket ma is a fővá­ros kórházaiban fogadják. Emiatt nehéz kialakítani az egységes megyei gyógyítási szemléletet, az egységes szín­vonalat. A tanács vb megállapította, hogy a terhesgondozás is ja­vításra vár. Nincs megyei szin­tű család- és nővédelmi ta­nácsadó. A házasság előtt ta­nácsadás sokszor formális, és összeolvad a család- és nővé­delmi szaktanácsadással. Javításra vár a bölcsődei helyzet, ebben az ötéves terv­ben mindenképpen új helyek építésével enyhítenek a gondo­kon: zsúfoltak a jelenlegi böl­csődék, jó néhány helyen kor­szerűtlenek a gyermekintéz­mények és sok anya nem áll­hat munkába, mert nem tudja elhelyezni kicsinyét. Eredményt hozó segítőkészség A megye egészségügyi és szociális ellátottsága a negye­dik ötéves terv alatt javult. A kórházi ágyak száma 526-tal, a napi szakorvosi óra 476-tal, az üzemorvosi óra 28-cal, az általános orvosi körzet 26- tal, a gyermekorvosi körzet 49-cel, a szociális otthoni he­lyek száma 200-zal, a csecse­mőotthoni 80-nal nőtt. A fej­lődést elismerve, a tanács vb mégis elégedetlenségét fejezte ki amiatt, hogy bizonyos be­ruházások, fejlesztések elma­radtak, vagy elhúzódtak. Így a többi között a monori ren­delőintézet nem épült fel, s a bölcsődei helyek bővítésére szánt csaknem 24 millió fo­rintból csak 14 millió forintot használtak fel. Gyálon is fel­épült egy négy munkahelyes körzeti rendelő, de ez csak fele a tervezettnek. A szociális fejlesztésre 5 millió 800 ezer forintot terveztek, ezzel szem­ben hétmillió forintot áldoztak az intézményekre. A megyei tanács vb hang­súlyozta, hogy az Egészségügyi Minisztérium reális, mindenre kiterjedő objektív vizsgálata önmagában is segít az egész­ségügyi problémák megoldásá­ban. Évek során kialakult a jó együttműködés, a feladatok megvalósításában való készsé­ges segítés, s a vizsgálat alatt is megnyilvánult a támogatás. Ez megsokszorozza az anyagi és az erkölcsi erőt. A további együttes erőfeszítés lesz az alapja annak, hogy az egyen­letes, gyors fejlődés folytatód­jék, javuljon a kórházi hely­zet, a fekvőbeteg-ellátás. A lakosság gyógyítása, betegség­­meglőzése korszerű körülmé­nyek között, magas szinten le­gyen. S. A. i Csoroszlya Kezdem belátni, hogy aki olykor a nyilvánosság előtt közlésre szánja el magát, ki van téve annak, hogy a nem létező kisördög megtréfálja. Ez történt a Figyel a monitor, nem marad üres sor című, a május 3-i számban közölt cik­kem egyik mondatával is. A gabonavető gépekről írt anyagban, elhallás miatt, té­vesen jelent meg, hogy a tábla szélén a sorvégeken a vetőgép saroglyáit kell kiemelni a föld­ből. Ilyen szerkezet vetőgépen nincs. Van ellenben csoroszlya, ami utat nyit a magnak a ta­lajba. F. I. i A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA IV. ÉVFOLYAM, 104. SZÁM ,A 1977. MÁJUS 5., CSÜTÖRTÖK Mit tesznek Versegen a tejhozam növeléséért? Járásunk termelőszövetke­zeteinek tavalyi tejhozamait vizsgálva, szembetűnő a kü­lönbség a legeredményesebb vácszentlászlói Zöldmező és leggyengébb eredményt elért kartali-versegi Barátság kö­zött. Az előbbiben magasan meghaladták az országos átla­got, az utóbbiban messze el­maradtak attól. A Barátság 850 darabot számláló szarvas­marha-állományában csupán 360 volt a tehén, a fejési átlag pedig 2140 liter. Ennek okai­ról beszélgettünk Hrkai Pál elnökkel. Selejtezés — Mielőtt bármilyen okot is említenék, szót kell ejtenem egy lényeges folyamatról, a selejtezésről. Tehénállomá­nyunk átlagéletkora 6 év fe­lett van, ami igen magas, má­sutt az öt évet sem éri el. Ta­valy kilencvenet selejteztünk ki, az idén nyolcvanat fogunk. Az utánpótlást saját alap­anyagból biztosítjuk. A selejtezés a tejtermelés fokozását szolgálja, de arról nem szól az elnök, lévén vér­ségi, hogy a két község ter­melőszövetkezeteinek egyesü­lésekor a kartali telepen a te­hénállomány jelentős hányada olyan keresztezett egyedekből állt, egy részük most is meg­van, melyeknél a tejhozam nö­velésére a takarmányozás színvonalának lényeges emelé­se esetén sem számíthattak. Ez nem mentség, az elnök meim is hivatkozik rá. — Az alapvető problémát a takarmányozás jelentette. Szö­vetkezetünk az árunövények termelésére helyezte a fő súlyt, emiatt viszonylag kicsi volt a takarmánynövények termőterülete. A szarvasmar­hák tömegtakarmányozását például a zöldborsó mellékter­mékére alapoztuk, valamint besilóztuk a kukoricaszárat. Tejtermelésünkre igen kedve­zőtlenül hatott, hogy fővetésű silókukoricával nem foglalkoz­tunk. A takarmányozás ugyan olcsó volt — egy liter ráfor­dítási költsége 5,60 — csak a mennyiség volt kevés. — Ma már minden gazda­ságvezető tisztában van azzal, hogy önmagával az időjárással semmit sem lehet megmagya­rázni, kár volna azonban el­hallgatni, hogy az aszályos nyár, majd a csapadékos őszi hónapok is közrejátszottak ab­ban, hogy a lucernaszénát nem jó minőségben gyűjtötték be. A gyenge takarmányozás ked­vezőtlenül hatott az üszőneve­lésre is. Fejletlenségük miatt kitolódott a megtermékenyí­tés ideje és ezért akadozott az utánpótlás. Szemléletváltozás — Mit kell tehát megváltoz­tatni a tejtermelés növelésére? — Elsősorban szemléletün­kön kellett változtatni, az áru­növények rovására jelentősen növeltük a takarmány termő­­területét. Vásároltunk két siló­kombájnt, terveink szerint ezekkel takarítjuk be a lucer­na ötven százalékát. Reméljük, e nagy teljesítményű gépekkel időben betakaríthatjuk és jut­tathatjuk tárolóba a kukoricát és a lucernát. — A tárolással is volt gond­juk? — Nem volt megfelelő nagy­ságú tárolóterünk, aminek következtében a zöldborsóból készített siló 20 százaléka ki­mondottan rossz minőségű volt. Ezen úgy kívánunk segí­teni, hogy az AGROKER-en keresztül előre gyártott eleme­ket szerzünk be — teherautó­ink már szállítják is a lábat­­lani cementgyárból — s fal­­közötti silókat építünk, kartali és vérségi telepünkön. A te­henészeti telepen kétszáz va­gon silót befogadó tárolót lé­tesítünk, a szenázsnak. Lesz pihenőnap ? A termelés alapvető té­nyezője, szervezője és irányí­­tója az ember. Mi írható az állattenyésztésben, nevezete­sen a tehenészeti telepen, al­kalmazottak számlájára. Le­het-e még többet követelni tő­lük? tak . Hiányosságok mutatkoz­ó munkafegyelemben; vagy később érkeztek, vagy korábban távoztak. Pihenőna­pot nem tudtunk az itt dol­gozóknak adni. Ebbe a mun­kakörbe nagyon nehéz vállal­kozót találni, különösen fér­fiakat. Azt hiszem, azért ta­láltunk megoldást. A fejőshez, amely teljesen gépesített, há­rom asszonyt vettünk fel az 1-es istállóba, később a többi­ben is sor kerül erre, így biz­tosíthatjuk a pihenőnapot és szigorúbban megkövetelhet­jük a munkaidő kihasználását. Javítani szándékozunk a te­henészeti telep munkai körül­ményein. Bár eddig is volt öl­töző, az idén 38 ezer forintért faházat vásároltunk, amelynek felállításával megvalósul a kí­vánalmaknak megfelelő feke­­­­te-fehér öltöző. Ezen felül 180 ezer forint beruházással üze­mi utat építünk. — Október elseje óta üzemi állatorvosa van szövetkeze­tünknek, április elején Keré­­nyi János személyében tízéves gyakorlattal rendelkező egye­temi végzettségű került a telep élére.szakember — Emelkedett-e a hozam az első negyedévben? — Sajnos nem. De ez nem a dolgozókon múlott, hiszen az elm­últ hónapokban a takar­mányozás nem javult. Néhány napja viszont rozsos-bükkö­­nyös keveréket és lucernát etetünk, ami máris kedvezően hat az istállóátlagra. Másfél literrel emelkedett. Az idén különben nem állítottunk ma­gunk elé túl nagy követelmé­nyeket, tehenenként évi két­ezerötszáz litert szeretnénk ki­fejni. Bene Mihály DIÁK—TANÁR ÖSSZEFOGÁS Könyvtár, pihen­őpark az aszódi grffinázlandban Új könyvtárral és pihenő­parkkal gazdagodott az elmúlt héten az aszódi Petőfi Sándor Gimnázium és Gépészeti Szakközépiskola. Ennyi a hír, s ez önmagában hovatovább nem is szenzáció. Legalábbis az nem, hogy ismét felépült, el­készült, született valami új az aszódi középiskolában. Mert aki figyelemmel kíséri az iskola falain belüli változá­sokat, észrevehette hogy diákság és a tantestület, Cser­e László igazgató vezetésével, az utóbbi időben alaposan hoz­zálátott a tanintézet szépíté­séhez, gazdagításához. Az­ el­múlt ősszel kaptunk először meghívót, néznénk meg az új kondicionáló termet. Megnéz­tük s elámultunk. A két he­lyiségből álló és remek spor­tolási lehetőségeket nyújtó felvonulási épületet társadalmi munkával a diákok alakítot­ták át. Így áll a helyzet a könyv­tárral is. Három hónapig dol­goztak az igazgató tervei alap­ján és irányításával a tanárok és a diákok. Tordai György péceli asztalos készítette az állványokat, s az álmennyeze­tet. Pénzbe csak a fotelek, a csillárok és a villanyszerelés került. A régies stílusban berende­zett, kézimunkákkal díszített könyvtárterem mellett tanári dolgozót és raktárhelyiséget is kiképeztek; 15 ezer kötet rolásához elegendő a hely.tá­Klausmann Ferencné, párt­összekötő tanár: — Akárcsak a februárban felavatott KISZ-klubban, a könyvtárban is a KISZ-isták ügyelnek a rendre. KISZ-klub. Ez is társadal­mi munkában készült. Sza­bályzatának diákszemmel aligha akad pikánsabb részle­te, mint az, hogy benne tanul­ni tilos­. Óraközi, délutáni ta­nulásra, a klub előtti, tanuló­nak berendezett folyosó szol­gál. A KISZ-klub kényelmes­­ termében színesteve, magnó, lemezjátszó várja a ráérő ta­­­nulókat, s itt tölthetik idejüket buszra vagy vonatra váró bejárók is. A helyiség ügyes-bajos dol­gai a diákokra tartoznak, ők is takarítják. A seprő, a porszívó jó előtanulmány volt a komo­lyabb szerszámok kezeléséhez. Mert az udvaron ásót, fejszét, lapátot forgattak az elmúlt hetekben az aszódi középisko­lások. — Elhatároztuk, hogy május 1-e tiszteletére az iskola bo­zótos, elhanyagolt területét sé­táló-, pihenőparkká alakítjuk. — újságolta Cser László. — Tervünk valóra váltását segí­tette a gödöllői fafeldolgozó és értékesítő üzem igazgatójával és KISZ-szervezetével kötött együttműködési szerződés, ők készítették el a rusztikus er­dei bútorokat, az asztalokat, a padokat. Ott jártunkkor az utolsó si­mításokat végezték: a gyep­ágyakat igazgatták, a kerítést festették a fiúk és a lányok, de az árnyat adó fák tövében már sokan üldögéltek a padokon, sétáltak a friss, jószagú kert­ben. Klausmann Ferencné: — A járókelők, látva, hogy egymás után vágjuk ki a fá­kat, irtjuk a bozótot, felhábo­rodtak iparkodásunkon, de rögtön megnyugodtak, amikor az új fákat, bokrokat ültető tanulókat is felfedezték. S hogy a park sokkal szebb lett, azt ma már senki sem vonhatja kétségbe. Mint ahogy azt sem, hogy legközelebbi terveik is az ok­tatási feltételek javítását, diákok, tanárok jobb közérze­­­tét szolgálják. Hogy mik ezek a tervek? A könyvtár feletti helyiségben tanári klubot sze­retnének, a tornaterem és a kondicionáló helyiség között pedig már képzeletben ott lát­ják a fedett tanuszodát. G. Z. SPORT­­+- SPORT + SPORT­­+- SPORT Egyetlen mérkőzés volt vasárnap VÁLTOZÁSOK A KEZDÉSI IDŐKBEN Május elsejére nem sorsoltak mérkőzéseket a járási labda­rúgó-bajnokságban. Egyetlen találkozóra, a Túra—Honvéd Malinovszkij összecsapásra ke­rült sor, amely mint ismeretes, az első fordulóból maradt el. A szövetségi nap ezúttal csen­des baráti találkozó volt. A zsámbokiak képviselője újsá­golta, hogy szépen halad az új öltöző építése, eddig 47 ezer forintnyi anyagot használtak fel, a társadalmi munka érté­ke 145—150 ezer forint. A ter­vezéstől a kivitelezésig minden önzetlen munkával készül. Saj­nos a bádogosmunkára nincs fedezet, ezért a tetőt nem tud­ják befejezni. Az intézőbizottság több ké­résnek adott helyt, így a má­jus 8-ra kisorsolt mérkőzések kezdési idejében változások lesznek. A módosítás a követ­kező: Isaszeg II.—Domony 13 óra, Erdőkertes—Kerepes 14.30 óra, Valkó—Gödöllő II. 15.30 óra. Döntés született arról, hogy a jövő kedden 18 órakor tárgyalja az elnökség a péce­­liek fellebbezését, melyet fegyelmi bizottság határozatá­­­val szemben nyújtottak be. A bagiak intézője, Némedi Sán­dor javasolta, hogy a kétszer elhalasztott GEAC—Bag talál­kozót május 25-én játsszák. Döntést nem hoztak. A május elsején lejátszott mérkőzésről a következőkben számolunk be. Túra—Honvéd Malinovszkij 1—1 (1—0) Vezette: László. Óriási érdeklődés kísérte a a találkozót. Ezer néző előtt már harmadik percben tizen­egyessel vezetéshez jutottak a hazaiak. A turaiak a sportsze­rű találkozón továbbra is sok helyzetet kidolgoztak, de érté­kesítésükkel adósak maradtak. A Honvéd játékosai védekez­tek, és rajtaütésszerű támadá­sokkal igyekeztek meglepni el­lenfelüket. A vasárnapi forduló mérkő­zései: Veresegyház—Aszód, Bag—HMSE, Pécel—Mogyoród, Dány—GEAC, Túra—Galgahé­­víz, Hévízgyörk—Zsámbok. A II. osztályban: Valkó—Gödöl­lő II, Erdőkertes—Kerepes, Isa­szeg II—Domony, Szada—Nagy­­tarcsa, Cs. J.

Next