Pest Megyi Hírlap, 1977. május (21. évfolyam, 101-126. szám)
1977-05-14 / 112. szám
IV. ÉVFOLYAM, 112. SZÁM K? r HÍRLAP különkiadása 1977. MÁJUS 14., SZOMBAT Négy szövetkezet nagy vállalkozása Tanulmányterv modern telephez A korábbi évekhez képest ásókat javult az állattenyésztési ágazat a Bag—hévízgyör iki Petőfi Termelőszövetkezet■ ben, tejtermelésüket a lendületes felfutás jellemzi. Az 1974-ben egyesült két termelőszövetkezetben mostohák voltak a szarvasmarha-tenyésztés feltételei A hévízgyörki felső tanyán tartottuk a teheneket, a telep gödörben fekszik, befolyik a víz, nincs kiépített útja. A tejszállítók nehezen tudták megközelíteni, ezért a saját, öttonnás teherautóinkkal kellett fuvaroznunk a tejet — tájékoztat dr. Szécsi László, főállattenyésztő. Aztán közbejött az IM—3-as. Ideiglenes megoldás — Járásunkat, s így szövetkezeteink földjeinek egy részét átszeli az új. Táblákat tör kettőbe, épülő út, kerülőutakra kényszeríti a szállítójárműveket, a munkagépeket. De ez csak az egyik oldal. A másik az, hogy a gazdaságok kártalanítást kaptak, s ebből a pénzből ésszerű szervezéssel enyhíthetek a háborgatás okozta károk. Mi lett a sorsa a felső tanyának? — A telep 70 méterre van az úttól, állattartásra végképp alkalmatlan, ezért ki kell ürítenünk. Az elmúlt év végén hajtottuk át a teheneket Bagra, s a tanyán csak a növendékek és a hízómarhák maradtak — ideiglenesen, amíg a hatóságok, állategészségügyi szempontból engedélyezik. A határidő 1977 vége. — Milyen körülmények várták az állatokat Bagón? — Bagón egy 108 férőhelyes fejő- és egy 38 férőhelyes elletőistálló található, itt tartják a szárazon álló teheneket is. A növendékek a Galga melletti legelőre kerülnek, majd őszre fedett helyet építünk nekik. Hizlalással ilyen körülmények között nem foglalkozunk tovább. A délibikákat értékesítjük,növen. A körülmények azonban hamarosan megváltoznak. Nagy vállalkozásba kezdett ugyanis négy szövetkezet..., de ne vágjunk a dolgok elébe. Előbb nézzük, hogy milyen a jelenlegi állomány és milyen eredményeket értek el tavaly a termelőszövetkezet tehenészetében? — Állományunk nagyon vegyes, tiszta vérű magyartarkák és kosztromaival keresztezettek, valamint Holstein-friz R Í borjak hatók benne. Az elmúlt találévben 146 tehenünktől 442 ezer liter tejet értékesítettünk. Az egy tehénre eső átlag 3 ezer kil liter volt. Ez különösen akkor szép, ha tudjuk, hogy 2 év alatt mintegy hétszáz literrel emelkedett az átlag. Megtartják az állatokat — Milyen tervekkel indultak az idén? — Az első negyedévre csak 620 literes átlagot irányoztunk elő. A szerényebb terv a tejtermelésben ciklikusságon kívül mutatkozó két tényezőt vett figyelembe. Az egyik, hogy tavaly megfelelő mennyiségű és minőségű takarmánnyal rendelkeztünk, az idén viszont kevés és az etetnivaló: a tavalyi silány kedvezőtlen időjárás miatt béltartalma gyenge, nem várhatunk tőle jó hatást. A silók összes savtartalmának 90 százaléka ecetsav, etetésre csak jobb híján alkalmas. Meglehetősen igénybe vette az állatokat a költözködés is, az áthajtás után visszaesett a tejhozam. A félév végéig teheneink fele leellik, s ez javulást eredményez majd. A főállattenyésztő azt is elmondta, hogy a termelőszövetkezet saját szarvasmarhaállományát 1980-ig nem kell növelni, a gyarapodás a mostani körülmények között lehetetlen volna. Az állatokat azonban meg kell tartani, hogy a tervezett új telepet legyen majd miből feltölteni. Szóljunk tehát az új telepről. Beszélgetésünk közben is éppen tanácskoztak: a Bag-hévízgyörki Petőfi, a galgamácsai összefogás, az ikladi Galgaparti és a vérségi Barátság Termelőszövetkezet elnökei és főkönyvelői fogadták a Magyar Nemzeti Bank megyei-járási fiókjának képviselőjét, hogy a tervezett építmény pénzügyi kérdéseit megbeszéljék. A négy gazdaság szarvasmarha-tenyésztési egyszerű gazdasági együttműködést kötött. Az 1200 férőhelyes, modern, kötetlen tartású tehenészeti telep tanulmánytervét az Agrártudományi Egyetem készítette. Ha a megyei szervek igent mondanak, hamarosan elkészülhet a kivitelezési terv. Jövőre alapoznak — Felmerülhet a kérdés: minek ennyit tervezgetni? — A tanulmányterv méta bürokratikus túlzás. Megvizsgálják, hogy kell-e, itt és most, egy ilyen lehet-e drága telepet megépíteni. Gazdaságossági számítások serege kell ahhoz, hogy az érdemi tervezés elkezdődhessék, s hogy ne végezzünk felesleges munkát, a megvalósult építmény valóban megfeleljen a céloknak és beváltsa a hozzá fűzött reményeket. A tárgyalások folynak. Egyelőre végleges döntés nem született. Az előzetes elképzelések szerint a telepet jövő év elején alapoznák, s 1980. januárjában adnák át. A szövetkezet jelenlegi állapotait tekintve, bizony elkel az új létesítmény. Korszerűtlen körülmények között és kis számban nem kifizetődő az állattartás. Így van ez a társuló gazdaságokban is. Tejből pedig egyre több kell. G. Z. Utak — emberek - közlekedés A télen dózerekkel bontották le Gödöllőn a Táncsics út 6-os számú házat. Ez szükséges volt, hiszen kell a hely az új lakásoknak. Csakhogy a házfalakat a járdára döntögették, s az agyagos törmelék egy részét nem takarították el. Így esős időben a gyalogosok leszorulnak az úttestre. Tekintve, hogy Táncsics útnak az új forgalmi a rend szerint megnőtt a szerepe, a gyalogosok úttesten való közlekedése nemcsak kellemetlen, hanem a forgalmat is lassítja, és baleseti veszélyt rejt magában. ★ Nem is hinnénk, hogy Gödöllőn van zsákutca. Pedig van. Zsákutcába juthat az az idegen, aki nem a moziba, hanem a 3-as útra igyekszik Blaha felől a Bajcsy-Zsilinszky és a Gábor Áron utcán át. Ha ugyanis a tanácsháza előtt befordul a filmszínház felé — bízva abban, hogy ott egérutat nyer — téved. Mivel a jobb keze felől levő oszlopon csak egy várakozni tilos táblát lát, zsákutcát jelzőt nem. (Mondhatnánk, ilyen rövid utcácska végét illik észrevenni. Az idegen azonban honnan tudhatná, milyen hosszú az út.) ~ Tény, hogy a járművezetők a vasúti átjárókat szeretik a legkevésbé. A 3-as főutat a Palotakertnél keresztező HÉV- átjáró pillanatnyilag valamennyi környékbeli út-, vasútkereszteződésen túltesz, már ami az elhanyagoltságát illeti. Lassan oda jutunk, hogy motorkerékpárral életveszélyes, gépkocsival sem kevésbé balesetveszélyes a rajta való áthaladás, akkora lyukak tátonganak a sínek két oldalán. Az ilyen átjárók helyreállítása, rendszeres karbantartása — tudjuk — különleges probléma. Mégis több figyelmet kellene ráfordítani, hiszen rendkívül nagy a forgalom ezen a környéken. K. Z. P. i Augusztusban adják át Ételbár épül Gödöllőn, az Alsóparki HÉV megálló mellett. A Nógrád megyei Állami Építőipari Vállalat dolgozói augusztusban adják át az új létesítményt. Képünkön: Péli János brigádja előregyártott elemekből állítja össze a falakat. Ifj. Fekete József felvétele OLVASÓINK FÓRUMA Talán nm szólt hiába Könnyen súlyos szerencsétlenséghez vezetett volna az eset, amelynek csütörtök este, az isaszegi állomáson voltam szemtanúja. A Budapestre tartó, háromnegyed tízkor Isaszegre érkezett személyvonaton utaztam. Amikor a vonat megállt az állomáson, a mellettünk lévő vágányon elindult egy tehervonat. Ilyen már sokszor előfordult, mint gyakori utazó, többször tapasztaltam, hogy a mozgó vonatok között riadtan álldogálnak az utasok. Csütörtökön este más is történt. A vonattal érkezett haza egy isaszegi diákcsoport. A harminc gyerek közül csak tíznek sikerült időben leszállnia a vonatról, a többiek a hirtelen meglóduló szerelvényen maradtak, s kétségbeesetten igyekeztek megkapaszkodni az ajtóban. A kísérő tanárnő kiabálására, nehogy leugorjanak, a kalauz is észrevette a bajt, s a vonat újra megállt a kijárati jelző előtt. A gyerekek az állomás végéről jöttek vissza. A tanárnő bement a forgalmi irodába. Hogy mit intézett, nem tudom, de remélem, nem szólt hiába! Deáki Zita Isaszeg A városban ülésezett a megyei koordinációs bizottság Többségük állandóan dolgozik Kedvezményes lakásépítési hitelt kapnak A cigány lakosság helyzetének javításával foglalkozó megyei koordinációs bizottság héten Gödöllőn tartott ülést. A a járási hivatal és a városi tanács elnökének jelentése alapján megbeszélte a járás községeiben, illetve a városban élő cigány családok életkörülményeit, beilleszkedésüket, beilleszkedésük meggyorsításához szükséges további teendőket. A bizottság tagjai a nap első felében a máriabesnyői és domonyi cigánytelepre látogatatak el, hogy a helyszínen győződjenek meg az ott élők lakáshelyzetéről és egyéb gondjairól. Segédmunkások A járás huszonhat községéből húszban élnek cigányok: az összlakosság 3,5 százaléka, 550—600 család. A cigány lakosok 60 százaléka már beilleszkedett, állandó munkát vállaltak, egyéni és családi életük rendezett. Sokkal találkozhatunk közülük különböző társadalmi munkaakciókban. A megállapodott családokban a születési arányszám alacsonyabb, mint a vándorlókéban. A cigány lakosok száma hullámzik. Nógrádból, Hevesből, Szolnokból folyamatosan települnek át járásunk községeibe. Mivel a munkaképesek zöme nem rendelkezik általános iskolai végzettséggel, túlnyomórészt segédmunkát végeznek. A fiatalabbak között, akik befejezték a nyolc általánost, szakmunkásokat is találunk. Versegen nyolcan gépkocsivezetők. Túrán él egy festő kisiparos. Feltűnően kevesen dolgoznak termelőszövetkezetben. A tanácsok és munkaadók kapcsolata rendszertelen, nem kísérik kellő figyelemmel a cigány lakosság munkahelyi tevékenységét, a munkaadók is kevés segítséget adnak beilleszkedésükhöz. Az utóbbi időben e tekintetben is történtek változások. A Goldberger Textilgyár arról tájékoztatta a vérségi tanácsot, hogy a náluk dolgozó cigány munkások ellen semmi kifogás nincs. Segélyezéssel kapcsolatban is megkeresik a vállalatok a helyi tanácsokat. Az érdekelteknek az a véleményük, hogy ma már a munkahelyeken türelmesek velük szemben, a kisebb fegyelmi vétségeket is elsimítják személyes beszélgetésekkel. A fegyelemsértés leggyakoribb fajtája az egy-két napos, bejelentés nélküli, igazolatlan távol maradás. Némellyeken a szocialista munkahenemcsak a brigádban brigádok lévők, hanem más cigány dolgozók élet- és munkakörülményeit is állandóan figyelemmel kísérik, és igyekeznek segíteni társaiknak. Általános szokás, hogy egy-egy munkahelyre kisebbnagyobb csoportok mennek. Ezt az üzemek is méltányolják, igyekeznek őket egy műszakba tenni. Ikladon, a műszergyárban a nagycsaládosoknak, csekély térítés ellenében, hazavihető ebédet is adnak. Iskolázottság A felmérések szerint, azok a fiatalok, akik elvégezték az általános iskolát, kivétel nélkül munkát vállalnak, éppen ezért arra kell törekedni, hogy minél többen fejezzék be iskolai tanulmányaikat. A tanácsok és az üzemek iparkodnak a már nem iskolás korúakkal is elvégeztetni a nyolc osztályt. Valkón kilencen járnak a dolgozók esti iskolájába, de a nagyobb gyárakban is megszervezték az esti tanulást, Dányból négyen tanulnak a Kőbányai Textilművek esti iskolájában. A munkaképes nők foglalkoztatása lényegesen újabb a férfiakénál. Ez alacsoelsősorban azzal magyarázható, hogy igen korán férjhez mennek és a nagy család miatt, körülményes az elhelyezkedésük. A tanácsok ugyan minden gyermeket felvennének bölcsődébe és óvodába, sajnos — számuk ugyan évről évre nő — ezt a lehetőséget ma még kevesen használják ki. Megbecsülés Erkölcsi megbecsülésük minden munkahelyen azonos a többi dolgozóéval. Megjutalmazzák őket, megkapják a törzsgárdajelvényt stb, jutalomüdülésre azonban ritkán küldik őket, többnyire azért, mert nem vállalhatják a minimális térítést sem. Ugyanez áll az iskolai tanulókra is, akiknek az üdültetésben való aránya nagyon kicsi. A cigány lakosság több mint negyven százaléka telepeken lakik. Az erőfeszítések ellenére, eddig csupán Aszódon, Erdőkertesen és Veresegyházon sikerült felszámolni a cigánytelepet. A tanácsok sokféle intézkedést tesznek lakáshelyzetük javításáért. Legtöbbször ingyen vagy kedvezményes áron adnak nekik telket. Kedvezményes lakásépítési hitelt százharmincöten kaptak, lakásvásárlási hitelt ötvennégy család vett igénybe. A munkahelyek kölcsönnel, bontási anyaggal segítik őket. Az ingyenes telekjuttatás egyre nagyobb gondot jelent a helyi tanácsoknak, hiszen építési területhez szinte kizárólag kisajátítással juthatnak. Egyebek között ezért is lényeges, hogy a cigány lakosság hátrányának felszámolását szélesebb társadalmi alapokra helyezzük, amire különböző határozatok megteremtik a feltételeket. K. P. I Szombati jegyzet Fegyelem Állampolgári fegyelem. A közért, a közösségért önként vállalt mérsékletesség. Tudatosan, nem azért, mert nem illik, mert megbüntetnek. A muszájfegyelem béklyóz, a bölcs belátás nem csupán a szabadság látszatát adja, mozgási terünk valóságosan is kitágul, hiszen mentesít a rettegéstől: jaj, csak észre ne vegyék, mit szólnak majd hozzá! Ballagok az egyetem felé. A tízemeletes ház egyik nagy ablakán szép női kéz nyúlik ki, valamit elenged. Újságdarab. Enyhe szellő kapja föl, táncoltatja, sodorja. Rövid időközönként a kecses ujjak egy másodikat, harmadikat, negyediket is útjára bocsátanak. Lebegnek, hullanak a könnyű bombák. Becsukódik az ablak, a finom kéz elhúzza a függönyt. Követem a szállongó papírok útját, egymásután érnek földet. Nem jól mondom: vizet. A házakat körülvevő tócsákben pihennek meg,egyikén élhetnénk, semmit se ront néhány papírfecni, elég nagy a rendetlenség anélkül is. Ha majd rendezik a terepet, elkészülnek a parkok, virágágyások, nem nyúlik ki a kéz az ablakból? Gödöllő és Budapest között ma csupa olyan HÉV- szerelvény közlekedik, amelynek kocsijaiban tilos dohányozni. Nikotinra éhes emberek kínos-keservesen viselik el a 45 perces kényszerű, böjtöt. Rákosfalvát elhagyva, általános rágyújtás. Mintha vezényszóra ... A tizennégy éves, tejfehér bőrű leányka is, a hetvenéves, igen elegáns férfiú is. Egy perc, és az Örs vezér téren vágni lehet a füstöt. Ha eggyel odébb volna a végállomás, még kibírnák. Gödöllőn, más várótermekben is késsel, ollóval, pengével, körömráspollyal keresztbe-kasul fölszabdalják a menetrendet. Ők tudják az indulási időt. A többiek? Ugyan! Aki Gödöllőn fölszáll a vonatra, bezárt rabnak érzi magát. A Az ablakon se főútvonalon, télen, se nyáron nem látni ki. A homályban az ülések nem tűnnek nagyon piszkosaknak. Az ikladi szárnyvonalon több kocsit végigjártam, szutykos bennük minden. Ételmaradék, tej-, leves-, borfoltok a padok támláján. A szeméttartók bűzlenek. A dohányzókupékról ne is szóljunk. Még a mennyezeten is csikk. Hogy nem tisztítják őket? Persze. De többnyire felnőtt emberek használják a vonatot. Példák, példák, példák. Bármelyik gyár öltözőjébe lépve otthon érzem magam. Mintha ugyanaz volna, ahol évekig lemostam magamról az olajat és a vasport. Pedig előtte sosem jártam falai között. Külleme megtévesztésig hasonló. A gondnok, a fenntartási üzem dolga volna csupán az állagmegóvás? Tíz, húsz, száz nemtörődöm hány gondnokkal ellensúlyozható? És hány forinttal? A tudatformálással hivatásszerűen foglalkozók időről időre statisztikákat készítenek: megkísérlik a lehetetlent, nyomon követni, rögzíteni a tudat mozdulásait. Egyszerűbb módszert ajánlok: a kíváncsiak, beszámoltatok menjenek a a parkokba, üljenek fel vonatra, a HÉV-re, nyissaaak be üzemi öltözőkbe és — urambocsá’ — közillemhelyekre. Minden statisztikánál érzékletesebb képet nyerhetnek tudatunk állapotáról. Fegyelem, és másokért, önmagunkért a közért, közösségért vállalt mértékaletesség. Belátás. S mint ilyen, a civilizáltság, műveltség, az ízlés fokmétője. Bölcs önszabályozás. Szabadságunknak nem korlátozója, kiszélesítője. Kör Pál