Pest Megyi Hírlap, 1977. október (21. évfolyam, 231-256. szám)

1977-10-21 / 248. szám

IV. ÉVFOLYAM, 248. SZÁM 1977. OKTÓBER 21., PÉNTEK Szorgalommal, kitartással Évről évre szebb eredmények A péceli szerelőipariak gondjai Pácél egyik csendes részén, a Kölcsey utcában találhatók a helyi Vas- és Szerelőipari Szövetkezet telephelye és köz­ponti irodái. Igaz, a lakatos­­ipari részleg egy összetákolt melléképületben van, az iro­dák is egy évekkel korábban vásárolt családi házban. Itt beszélgetünk Juhász Györggyel, a szövetkezet elnökével. Az elnök fiatalember, innen a ne­gyedik X-en, de négy másik társával a szövetkezet alapí­tó tagja. Mint mondja, jóban és rosszban kitartanak, egy­szer több, másszor sikerrel, de mindig kevesebb egyazon szorgalommal dolgoznak. Majd a minden mondatában visszatér nagy dilemmára, amely évek óta foglalkoztatja őket: megszüntetés, összevonás, vagy más megoldás. Volt időszak, amikor a kü­lönböző mendemondák miatt a szövetkezet tagságának és dolgozóinak­­ létszáma egyhar­­madára csökkent. Ma valami­vel jobb a helyzet, s talán rö­videsen döntenek arról is, hogy a jól működő szövetke­zet megfelelő körülmények között dolgozhasson. Nem kérnek támogatást, saját fo­rintjaikból és hitellel mint­egy __, hatmilliós költséggel új te­__­lephelyet szeretnének fel­építeni, amelyhez a nagyközségi tanács adná a telket. A megyei tanács határozata szerint néhány részlegük, mi­vel fontos lakossági szolgálta­tást látnak el, fejleszthető, mások létszámát nem növel­hetik. Néhány évvel ezelőtt szó volt más szövetkezettel való egyesülésről, ennek azon­ban különböző akadályai van­nak, maga a tagság sem szí­vesen fogadná. Ez a bizonytalanság rá­nyomta bélyegét a szövet­kezet tevékenységére, en­nek ellenére évről évre szebb eredményeket értek el. Két éve valamivel kevesebb mint nyolcmillió forint volt az árbevételük, az idén majdnem dupláját, tizenötmilliót tervez­tek. Az akkori 1,4 milliós nye­reséggel szemben az idén 4,2 milliót terveztek, az első fél­évben 3,2 milliót teljesítet­tek. Szövetkezetük dunabogdá­­nyi részlegében évente mint­egy 4,5 millió forint értékben vízmértéket készít húsz dol­gozó. Ezzel az eszközzel egész országot ők látják el,az Megrendelőjük a napok­ban már az 1980. évi szál­­­lításra kötött szerződést. Galgahévizen létrehozott részleg az Egyesült Izzónak dolgozik, góliátégők fejrészét szerelik, de készítenek varró­gép-alkatrészeket is egy NDK- beli cégnek. A péceli központi lakatos­­ipari részleg többnyire elavult gépekkel, a Fémmunkás Vál­lalatnak gyárt egyedi alkat­részeket és a Központi Fizikai Kutatóintézetnek berendezé­seket. A szövetkezet villany­­szerelői a Tejipari Vállalatnál és más cégeknél végeznek fel­újítást és karbantartást. Négy szocialista brigád te­vékenykedik a szövetkezet­ben, kettő Galgahévizen. Ezek a közösségek a Nagy Októbe­ri Szocialista Forradalom 60. évfordulója tiszteletére vállal­ták, hogy a tervezett árbevé­telt teljesítik, ezzel is alapot teremtve az új telephely kiala­kításának. Az évforduló tiszteletére 10 ezer forint értékű társadalmi munkát is vállaltak a szövet­kezet dolgozói, ezt­­ is túltelje­sítették, eddig 11 ezer forintot értek el. A péceli telephelyen dolgozók önkéntes munkával kijavították az épület tető­­szerkezetét, lefestették a gé­peket. A asszonyokból galgahévizi, főleg és leányokból álló brigádok családtagjaikkal együtt az óvoda építésénél segítettek. Á. I. VELEKEDÉSEK ÉS SZOKÁSOK Forr az új bor a pincékben fúrásunk településein ai­fi •f­él olyan család, amelyik­nek nem volna néhány tőke­szőlője, ne készítenének ma­guknak jó hazai bort. A szom­szédok, ismerősök kölcsönké­rik egymástól a szőlőprést, a darálót, naphosszat mossák a boroshordókat, vásárolják 40—50 literes ü­vegballonokat, a Öregek és fiatalabbak szakér­telemmel magyarázzák a bor­kezelés fortélyait, sebbek cukorfokot, a tehető­mérnek. Járásszerte maligánt dicsérik az idei bő termést, régi szo­kásnak megfelelően a szomszé­dok kóstolót küldenek szőlő­ből, mustból. A félig kiforrt murcit kóstolgatják a pincék mélyén, vagy a kamrákban. Manapság a szüret kezdi visszanyerni régi hírnevét. Igaz, nincsenek több holdas szőlősgazdák, de nagyon so­kan préselnek maguknak egy kis saját italt, hogy legyen disznóölésre, karácsonyra, hosszú téli estékre. Ilyen táj­a­kan az italboltok forgalma is megcsappan valamelyest. Úgy tartják, bármilyen savanyú a saját termés, mégis az az iga­zi. Az sem baj, ha egy kicsit dohos a bor, ezzel is azt bi­zonygatják, hogy nem pincé­szetből származik. Persze, ez egy kicsit csalafinta véleke­dés, hiszen a dohosság, nem kellően ápolt hordóra is utal­hat. Mondják, nincs más, a boroshordó sokba kerül. Álla­mi boltban évente legfeljebb egyszer lehet kapni, literen­ként 10—12 forintért. Jóval drágább a kádármester által készített hordó. Most, hogy bő a termés, egy-egy eperfa hor­dó literéért 15—20 forintot is elkérnek. Igaz, gyönyörűen csiszolt­­tól. Marad tehát a régi, apáink­nagyapáinktól örökölt, amely rendszerint dohos, hor­­dószagú. Az öregek szerint a hordókezelés is külön tudo­mány. Némelyek rá, hogy csak borral esküsznek szabad mosni, mások a forrázás mel­lett kardoskodnak. Akadnak, akik különböző főzetekkel próbálják helyrehozni. Főznek bele meggyfa, szederlevelet, oltanak benne darabos mészt, gyalulják, kaparják, sőt ve­nyigével is kiégetik. A leg­egyszerűbbnek mégis a rend­szeres karbantartás, szárítás, kénezés látszik.mosás. A jó bortermelő nem ad kölcsön hordót, régebben a hordókérés sértésnek számí­tott. A kiskertekben termelt sző­lőből igen jó minőségű bor készíthető. Persze fajtája vá­logatja. E téren is találkozha­tunk igaz, vagy kevésbé igaz vélekedéssel. Mondják, hogy a fehér delavár szőlő rókaszagú, a szlanka bora nem áll el. A bőtermő otelló fanyar, csak vízzel keverve jó. Vannak vi­dékek, ahol a felfogott friss esővízzel kezelik, mondván, abban kevés az ásványi anyag. No és persze a cukrozás. Há­rom-négy liter vízhez egy ki­ló cukor kell — vallják. Cukorból persze mégsem lesz jó bor. A szeszfokot emelheti ugyan, de az íz, a zamat megmarad, bármit is csinálnak vele. Ismerek egy kiskerttulajdonost, akinek ál­landóan van muskotályos bora, holott ilyen szőlője nincs is. Egyszerű — mondja —, van egy olajfajta, annak az íze ha­sonlít a muskotályra. Hát ilyen italra nem nagyon lehet rá­mondani, hogy: egészségére! L ft­oTr tehát az új bor a hor­dókban, demizsonokban, a kiskerttulajdonosok egy ré­sze lassan önellátóvá válik. Attól persze nem kell tarta­ni, hogy vendég hiányában az italmérések bezárnak. Ács István ISASZEG Vöröskeresztesek összejövetele Az isaszegi cigánylakosság körében nemrégen megalakult Vöröskereszt-szervezet máso­dik összejövetelét holnap, szombaton 16 órakor tartja a művelődési ház nagy­termében. Győri Sándor, község gyógyszerésze, a Vörös- a kereszt jelentőségéről tart elő­adást, egészségügyi problé­mákról dr. Juhász János kör­zeti orvos, az állampolgári jo­gokról és kötelességekről Skul­­téti László, a rendőrség körzeti megbízottja. Ezenkívül Farkas Mihálynéval, a községi Vörös­kereszt-szervezet csúcstitkárá­val megbeszélik a tervezett 80 órás iskolai tanfolyammal kapcsolatos teendőket. Mozgalmas kulturális élet közművelődés a kisközségekben Sikeresen működik, felbom­lott, most alakult, nincs után­pótlás — ezek a legtöbbször elhangzott szavak az aszódi művelődési ház igazgatójával folytatott beszélgetésünkben. Programok — Először házon belül kel­lett valamit elindítani, ami­kor két és fél éve idejöttem — mondja Dinnyés László. — Szerveztünk, programokat készítettünk, s ennek nyomán valamelyest fellendült a kö­zösségi élet. Most már job­ban figyelhetünk a társköz­ségek, kisebb közösségek mű­velődésére is. A népművelő feladata nem könnyű, de se­gítenek a könyvtárosok, a ta­nárok és főleg a lelkes fiata­lok. A helyi Petőfi Mú­zeumban­ és a fegyveres erők klubjában közművelődési ta­nácsot alakítottunk, amely az egységes közművelődési szem­lélet felé halad. — Aszódon jelenleg a leg­nevezetesebb az Új Tükör Klub. Milyen szórakozási, mű­velődési lehetőségük van ezen­kívül a község lakóinak? — Az Új Tükör Klub való­ban a legnevezetesebb cso­portunk. Hetenként egyszer találkoznak a gimnázium új könyvtárában, ők tényleg úgy dolgoznak, ahogy a nagy­könyvben meg van írva. Múlt évi kitűnő munkájukat az or­szágos második helyezés is bizonyítja. A díjjal járó 20 ezer forint jutalmat felsze­relés vásárlására fordítják. Klubok — Ifjúsági klubunk iro­dalmi színpada és az énekkar a városi ünnepségeken sze­repelt. Sajnos, az utóbbi fel­bomlott, nagyon szeretnénk új tagokkal életre kelteni. Nagy sikere volt a szabás­varrás tanfolyamnak, két­­ év alatt kétszázhuszonöten vé­gezték el. Kudarcba fulladt próbálkozásunk a kismama- és nyugdíjasklu­b megszerve­zésére, pedig a gyerekek fel­ügyeletéről is gondoskodtunk volna. Néptánccsoportunk me­gyei döntős volt a legutóbbi Ki mit tud?-on Ezenkívül gyermekbalett- és bábszak­körünk van. — Ikiad kis település. Ott milyen szórakozást találha­tunk? — Ifjúsági és utazók klub­ja működik a társközségben, énekkar, fúvós- és citeraze­nekar, fotószakkör. Eredmé­nyes az óvodások filmklubja. Tartottak olyan TIT-előadást, amelyen százharmincan vet­tek részt, s ez, a község lélek­számát tekintve, nagy dolog. Szakkörök — És Domonyban? — Domony az utóbbi évek­ben sokat fejlődött, a könyv­tár látogatottsága például 1975- ben a járási statisztikában az utolsó helyen volt, tavaly el­érte az átlagot. Az ifjúsági klub az iskola pincéjében ka­pott helyet, látogatói a tánc­csoport fiú tagjai — népi­­ek a nemdohányzó társaság. Ala­kul egy másik ifjúsági klub is, a régi iskolában szépítenek maguknak egy termet a fiata­lok, a vakolásnál tartanak. — Citerazenekar, irodalmi és bábszakkör Domonyban is van. Az idén ősszel kezdte meg munkáját a cigány kép­zőművész szakkör. Az általá­nos iskolás gyerekek itt feste­nek, faragnak, öntenek gipsz­mintákat. Távolabbi között szerepel a cigány terveik ba­bonák gyűjtése. — Legközelebb mikor hal­lat magáról a nagyközségi mű­velődési ház? — Október 29-én tartjuk a Petőfi-szavalóversenyt. Várjuk a jelentkezőket, községenként egy felnőtt és egy általános is­kolás nevezhet. A november 7-i járási ünnepség az Ipari Műszergyárban lesz, a műsort az aszódi irodalmi színpad adja. Ráskai Erzsébet rr Őszi úttörőnap Versegen Az őszi úttörőnapon a vérségi pajtásoknak emlékezetes élményekben volt részük Az úttörők az erdőben igyekeztek teljesíteni a próba követelményeit, a kisdobosok az iskola ud­varán mérték össze ügyességüket. A vidám, hangulatos na­pot tábortűz zárta. Bene Mihály felvétele A FÉSZEKBEN Zsámbokiak fővárosi sikere Francia vendégeknek mu­tatták be a zsámbokiak híressé vált lakodalmasukat a fővá­rosi művészek kedvelt talál­kozóhelyén, a Fészek klubban. Százhúsz touloni gyönyörköd­hetett a színpompás felvonu­lásban és a népi szokásokat megőrző lakodalmasban. A vé­gén már a francia lányok szá­jából is hangzott a Rétest et­tem, megégettem a számat dal Ez a gill legény boldogan fogja emlegetni, hogy táncolt Bajnóczi Marikával, a menyasszonnyal. A mély fotelokba a táncosnők csak így tudtak leülni. Czangár Gyula felvételei ISKOLÁSOK VERSENYE Körzeti döntő Kartalin A napokban két jelentős ál­talános iskolás bajnokság színhelye volt a kartali sport­egyesület pályája. Itt rendez­ték az aszódi körzet iskolái­nak labdarúgó- és kézilabda­bajnokságát. Az egyesület nemcsak a pályával segítette a találkozók zavartalan lebo­nyolítását, játékvezetőkről is gondoskodtak. Zsigri József pályagondnok és Baróczky Jó­zsef kézilabda-játékos mind­végig jól és igazságosan bírás­kodott. Először a túrái, a vérségi és a hazai úttörők mérték ös­­­sze tudásukat labdarúgásban, nagypályán. A legfelkészülteb­beknek a kartaliak bizonyul­tak, két győzelmükkel bejutot­tak a járási döntőbe. A kézilabda körzeti bajnok­ságra három iskola fiúcsapata nevezett be: az aszódi 2-es számú, a vérségi és a kartali. Ezúttal is a kartaliak voltak a legjobbak, ez azonban nem véletlen, hiszen a sportágnak múltja van a községben, az iskolások is nyertek már já­rási bajnokságot. A nézők, látva a hazaiak lendületes já­tékát, meggyőződhettek arról is, hogy a kézilabdának nem­csak múltja, jövője is van Kartalon. A fiúk után öt iskola — Tú­ra, Hévízgyörk, Bag, Aszód 1. számú, Verseg — leánycsapata játszott körmérkőzést. A rend­szeres edzés különösen a turaiak játékán érződött, de okosan, higgadtan játszottak a hévízgyörkiek és a bagiak is. Eredmények, fiúk: Aszód II. —Verseg 15—7, Kartal—Aszód II. 18—3, Kartal—Verseg 33— 2. A járási döntőbe az aszódiak és a kartaliak jutottak be. Lá­nyok: Túra—Bag 6—0, Hévíz­györk—Verseg 5—0, Bag— Aszód I. 6—2, Hévízgyörk— Bag 6—3, Aszód I.—Verseg 4— 1, Túra—Hévízgyörk 4—3, Hé­vízgyörk—Aszód I. 2—0, Túra —Verseg 9—0, Bag—Verseg 6 —2, Túra—Aszód I. 11—0. A járási döntőbe a túrái és hévízgyörki csapat jutott. A a gólkirályi címet a fiúknál Jakus József (Kartal) 25, a lá­nyoknál Kiss Katalin (Túra) 11 góllal érdemelte ki. B. M. Bajnokok az Öregfiúk A galgamácsai kispályás labdarúgó-bajnokság 8. for­dulójának eredményei: TA­PED—Vácegres község 3—0, Galgamácsai MHSZ—Tsz. Gé­pész 0—3, Váckisújfalu köz­ség—SE öregfiúk 1—5, Tsz. Agronómiai—összefogás SE 2—2, Állami Gazdaság—ME­­DOSZ — szabadnapos. A bajnoki táblázatot az SE öregfiúk csapata vezeti 25 ponttal. Második a 21 pontos Összefogás SE, a harmadik Állami Gazdaság MEDOSZ- nak 17 pontja van. Az SE öregfiúk együttese már meg­nyerte a bajnokságot, a kö­vetkező fordulóból mégis ki­emelkedik az SE öregfiúk— Összefogás SE találkozó. Mind­két csapat presztízsmérkőzés­nek tekinti az összecsapást, amelyre vasárnap, 23-án dél­előtt fél tízkor kerül sor az általános iskola pályáján.

Next