Pest Megyi Hírlap, 1977. október (21. évfolyam, 231-256. szám)

1977-10-13 / 241. szám

n ra%'r: ■ ■ ■ r .. ' • i i « ■ « A r* m IV. ÉVFOLYAM, 241. SZÁM 1977. OKTÓBER 13., CSÜTÖRTÖK A Nagy .Október évfordulójának jegyében Reményteljes távlatok nyíltak Művelődési programunk pillérei A járási hivatal tanácster­mében értekezletre jöttek össze a járás művelődési há­zainak igazgatói és a községi könyvtárak vezetői, hogy megbeszéljék a most induló közművelődési évad felada­tait, terveit. Az értekezleten részt vett Nyíri Tibor, a já­rási pártbizottság osztályveze­tője is. Zalavári László, a járási hivatal művelődésügyi osztá­lyának vezetője a munkatervi feladatok közül kiemelte a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójá­nak méltó megünneplésére tett kezdeményezéseket, ame­lyek az év hátralevő időszaká­nak feladataiban jelentős szerepet kaptak. Az ünnepi készülődés jegyé­ben kiemelt feladat az ifjú­ság és a munkásosztály köré­ben végzett tevékenység foko­zása, a módszertani munka javítása, a politikai ideológiai kérdések előtérbe állítása. Ezt a munkát segíti a járási könyvtár által készített aján­ló jegyzék, amely az évfor­dulóra javasolt olvasmányokat, az ünnepi megemlékezések műsoranyagát tartalmazza. A pártbizottság kezdemé­nyezésére 60 év története címmel kiállítási anyag ván­dorol községről községre és az év folyamán a járás vala­mennyi településére eljut, ké­pekben dokumentálva azt az utat, amelyet a szovjet állam a mai napig elért a­ gazdasá­gi, társadalmi, politikai, ka­tonai és kulturális élet terü­letén. A hozzászólásokból hogy járásunk minden kitűnt, köz­ségében meghatározott terv alapján készülnek az évfor­duló megünneplésére. Az ün­nepi megemlékezések színvo­­­nalát sok helyen az irodalmi színpadok műsorai biztosít­ják, de készülnek a többi ön­tevékeny művészeti együtte­sek is, hogy tánccal, dallal köszöntsék a szovjet népet. Az énekkarok az új szovjet him­nuszt tanulják, a helytörténe­ti szakkörök a nagy napok még élő tanúinak visszaemlé­kezéseit gyűjtik, a könyvtárak az eseményeket dokumentáló könyvkiállításokat rendeznek, szervezik az Olvasni jó moz­galom résztvevőit. A TIT- csoportok előadói a művelődé­si házakban működő kiscso­portok tagjainak tartanak szakterületükkel összefüggő ismeretterjesztő előadásokat. A filmszínházakban szovjet filmeket vetítenek, s több helyen rendeznek találkozókat veteránokkal, szovjet emberekkel. Az ifjúsági klubokban vetél­kedőket készítenek elő, témá­juk a Szovjetunió hatvan évé­nek története lesz. A közművelődésben — mondotta Zalavári László — nem lehet rövid távra ter­vezni. A most folyó közmű­velődési tevékenység eredmé­nyei is zömmel a nyolcvanas években kamatoznak majd. Ezért a közvetlen feladatokat megfogalmazó párthatározatok mellett, terveink készítésekor egyre inkább a párt program­­nyilatkozatára kell támasz­kodni. A termelési szerkezet, a társadalmi magatartás, az életmód fejlődésének a szocia­lista építéssel járó eredmé­nyei kell, hogy művelődési programunk egyik pillérét al­kossák. A másik kiindulópont társadalmunk valósága. Ter­veink lehetnek és legyenek is távlatiak, de elsősorban a napjaink kérdéseire választ kereső embert kell segítenünk az eligazodásban. Az ismere­tek fejlesztése és terjesztése nélkül az ember nem képes meghódítani a világot,­­nem ké­pes fejleszteni önmagát. A megjelentek örömmel vet­ték tudomásul, hogy a járás gazdaságai ebben az évben igen komoly anyagi segítséget nyújtanak a művelődési há­zaknak. Az együttműködési szerződések arról vallanak, hogy a művelődési házak többsége képes a velük szem­ben támasztott művelődési igények kielégítésére. Nagyon jó példa erre a túrás művelő­dési ház és a túrát termelő­szövetkezet közötti megállapo­dás, amely elsősorban a szo­cialista brigádok kulturális vállalásainak teljesítését segí­ti. Hasonló kezdeményezéseket, próbálkozásokat találhatunk más községekben is. Az együttműködés kezdetben tar­togathat előre nem látható buktatókat, okozhat gondo­kat, de ha a szerződéskötők valóban az emberért, a közsé­gek kulturális életének fej­lesztéséért szerződtek,­­akkor az eredmény nem maradhat el. A művelődési intézmény­­vezetők feladatkörüket csak úgy képesek ellátni, ha folyamatosan és rendsze­resen képzik magukat. Ennek a vágynak és felismert szükségletnek a jegyében dol­gozták ki az 1977/78-as esz­tendő továbbképzési program­ját, amelynek célja a közmű­velődési munka minőségének javítása, a művelődési ottho­nok funkcióinak számbavétele és gyakorlati megvalósítása. Az évadnyitó értekezleten elhangzottak bizonyítják népművelők közötti párbeszé­­­dek fontosságát, mert az őszinte eszmecsere feltárja a jelenlegi helyzetet, s a megol­dás lehetőségét adó, különfé­le új utakat-módokat. F. Pálya — társadalmi munkában Az erdőkertesi sportkör je­­­­lenéről, jövőjéről beszélget­­­­tünk Sebő Jánossal, a kör elnökével, örömmel sport- , új­­ságolta, hogy Erdőkertesen­­ sok a lelkes sportbarát, akik­nek felajánlásaira, munká­­­­jára alapozni lehet. Bizony­­­­ságul említette a hétszemélyes­­ elnökséget, s a harminc ak­­­­tívát, akik a község sportéle­­­­tét irányítják, szervezik. S­­ bár jelenleg csak két szak­­­­osztály működik, a kézilab­da és a labdarúgó, mégis hét csapatuk szerepel a­­ külön­böző bajnokságokban. A köz­ségi pártszervezet és a ta­nács támogatása sem hiány­zik. A sportolók és a sportbará­tok többsége eljáró, vagy be­járó dolgozó, mégis szakíta­nak időt, megtalálják a mód­ját, hogy segítsenek a község sportjának megerősítésében. A labdarúgópályának vízve­zetéket építettek munkában, s már társadalmi készülnek a tervek, hogy legyen vil­lanyvilágítás is. A társadal­mi munkák fáradhatatlan sokságot szerveztek, amely­­szervezője Pásztor Gyula. Kispályás labdarúgó-baj­­ben kilenc csapat szerepel. A sportágat népszerűsíten­dő, előzőleg villámtornát ren­deztek, s ezen Veresegyház, Galgamácsa és Őrbottyán képviseltette magát. A bitu­is menes kézilabdapálya fölé villanyt szereltek, nincs te­hát akadálya az esti mérkő­zéseknek sem. Erre pedig nagy szükség van, hiszen a bejárók csak későn tudnak játszani. Sokan látogatják a mérkőzéseket, s hogy Erdő­kertesen ilyen népszerű a kispályás labdarúgás, abban nagy szerepe van a tömeg­sport irányítóinak: Pomozi Pál, Terebes Sándor, Osváth Sán­dor és Gáspár Béla fárad­hatatlanul dolgozik. Sebő János ugyan nem di­csekszik vele, de mi elmond­juk: tavaly megkapta a sport érdemes dolgozója kitünte­tést. Korábban a községben sportolt, 1947 óta szervezi és irányítja a község sportéle­tét. Az ő, és a többiek jó mun­káját dicsérik a sikerei, s a kispályás sportklub labda­rúgó-bajnokság is, amelynek jelenlegi állása így fest: 1. Őrbottyán 14 11 2 1 64-22 24 2. Ady brigád Ifi 12 — 4 53-25 24 3. Béke út 16 10 — 6 60-43 20 4. Bogáncsdomb 15 9 1 5 42-23 19 5. Kézilabda 15 8 2 5 52-28 13 6. Téglagyár 16 8 — 8 37-40 16 7. MHSZ 13 7 1 5 33-2* 15 R. Rákóczi út 16 3 — 13 19-89 6 9. Hosszúház 16 1 1 14 11-52 3 Csiba József i !JUBILEUMI VÁLLALÁS ASZÓDON Diákok a gimnáziumért A Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom 60. évfor­dulóját nemcsak a termelő­üzemekben, a jubileumi mun­kaversenyben s a különböző megemlékezéseken munkával. Az aszódi ünnepük Petőfi Sándor Gimnázium és Gépipa­ri Szakközépiskolában is tervszerűen készülnek arra, hogy diákoknak és tanárok­nak egyaránt hasznosítható, tartalmas élményt adjon az ünnep. Nem kampányfeladat­nak, hanem folyamatos, a tan­tervbe és a munkatervbe be­épített munkának tekintik a megemlékezést. Munkának, hiszen a gimnáziumban is vállalásokat tettek a diákok és az oktatók, így például minden osztály vállalta, hogy egy szaktantermet, kabine­tet feldíszít, és segít mű­szaki fejlesztésében. A tavaly májusban elkészült iskolai parkot is tovább csino­sítják, s a teherforgalomra szolgáló belső közlekedési utat is társadalmi munkában építik meg. A hatvan évvel ezelőtti ese­mények a témája a kulturális rendezvényeknek is. Az isko­la KISZ-szervezetében, a kol­légiumi diáktanács készítette munkatervben is megkülön­böztetett figyelmet szentelnek az évfordulónak. A reszortfe­lelősök például a politikai vi­takörök és előadások szerve­zésével veszik ki részüket a munkából. Az iskolarádióban és az iskolaújságban is hall­hatnak, olvashatnak a tanárok és a diákok az évfordulóhoz kapcsolódó politikai, közgazda­ságtani, művészeti adásokat, cikkeket. Irodalmi színpadot és tánc­csoportot szerveznek, szoro­sabbra fűzik a kapcsolatot az aszódi Petőfi Múzeummal is. A történelmi kabinetben a múzeum anyagából ren­deznek kiállítást. Bővítik a kulturális kapcsola­tokat is, a gimnázium tavaly elkészült új könyvtárában kap otthont az aszódi Új Tükör klub. Ezenkívül vöröskeresztes kiállítást, rendeznek­ tisztasági versenyt Elkészült az iskolában a ta­nári klub is, amit az igazgató vezetésével maguk az oktatók építettek, díszítettek és ren­deztek be. A kellemes, ottho­nos környezet a tantestület közösségi életének fellendítését szolgálja. A pedagógusklub még az idén két előadást tart, az elsőn, november elején Kardos Győző a Galga-vidék munkásmozgalmáról, a máso­dikon, decemberben a túrái Galgamenti Rákóczi Termelő­­szövetkezet elnöke, Lévai Fe­renc, a mezőgazdaság korsze­rűsítéséről beszél. Az Edzett ifjúságért mozga­l­lomban a tömegsportnapokon a jubileumi versenyeken vehetnek részt a tanulók. Vasszerelők a pilléreken Az M3-as autópálya Má­­riabesnyő és Bag közötti sza­kaszán épülő, 278 méter hos­­­szan ívelő híd tartópillérén dolgozik a Hídépítő Vállalat vasszerelő brigádja (alsó kép). Helyére kerül a vasból ké­szült kosár (jobboldalt). Barcza Zsolt felvételei Tizenkettőtől tizennyolc százalékig Béremelés az egyetemen A kormányhatározat után, szeptember elsejétől a gödöl­lői Agrártudományi Egyete­men is felemelték az egyete­mi és a főiskolai oktatók, a gyakorló iskolai tanárok, az óvodai dolgozók és az okta­tást kiszolgáló gazdasági, mű­szaki és adminisztratív alkal­mazottak fizetését. Erről tá­jékoztatót Szelecz Ferenc gaz­dasági főigazgató-helyettes.­­ Nagyságrend szerint az oktatóknál 16 százalékos, az egyéb dolgozóknál pedig 12 százalékos átlagbéremelésre volt keret. A MÉM és a pedagógusszakszervezet ren­delete alapján az egyetemi szakszervezettel egyetértés­ben, a tanársegédek és az ad­junktusok bérét 18 százalék­kal emeltük. A differenciálás után az egyetemi tanári fize­tések 13 százalékkal, a docen­si fizetések pedig 14 százalék­kal növekedtek. iskolai pedagógusok A gyakorló egysége­sen 18 százalékos béremelés­ben részesültek. A béremelés­re fordítható keret a differen­ciálás előtt kötelező bérfej­lesztést is tartalmazott, amely az oktatóknál a keret több mint hatvan százalékát, az egyéb dolgozóknál százalékát, a gyakorló hetvenöt isko­lai pedagógusoknál pedig har­minc-negyven százalékát tet­te ki.­­ A béremelés az egyete­mi tanárokat és docenseket nyolcszáz-ezer forinttal, az adjunktusokat és tanársegéde­ket hatszáz-nyolcszáz forint­tal, a többieket pedig két­százötven-ötszáz forinttal érinti. A béremelés általános megelégedést keltett egyete­münkön, ezért úgy gondolom, hogy hosszabb távra rendez­te a fizetéseket. Ehhez járul még az, hogy a hároméven­ként kötelező béremelésre for­dítható összeg megduplázó­dott. A mostani béremelés után januártól természetesen rendelkezésre áll az az éven­kénti ötszázalékos bérfejlesz­tési összeg is, amely a kötele­ző béremelésre és az egyéb bérfejlesztésre fordítódik. T. L. A Golgo-vidék munkásmozgalma Előadás az IMI-ben Előadást tartanak, holnap, október 14-én, délután 2 óra­kor az ikladi Ipari Műszergyár KISZ-klubjában. Az Ipari Mű­szergyár oktatási és közműve­lődési osztálya, valamint a Pe­tőfi Múzeum által rendezett klubdélutánon, a múzeumi hó­nap alkalmával, Asztalos Ist­ván múzeumigazgató, a Galga­­vidék munkásmozgalma cím­mel tart előadást. Folytatása október 21-én ugyanott és ugyanabban az időben Kardos Győzővel az aszódi Petőfi Gimnázium és Gépipari szak­­középiskola tanárával. Jegyzet Egy méternyi járda A helyes közlekedés­i törvény, szabályait már az óvodában tanítják, az elő­írásokat mindenkinek is­mernie kell. A KRESZ-nek érvényt kell szerezni, min­denáron. Még akkor is, ha más, fontos érdekkel kell összehangolni. Mint például a művelő­dési központ építésénél. Mert vajon ki vonná két­ségbe, hogy az építők mun­kájához megfelelő terület kell, s hogy azt, a zavarta­lan munka érdekében kerí­téssel körbe kell venni. Csakhogy: a Mozi iskola előtt ott a gyalogátkelőhely, amely ugyancsak forgal­mas. Hiszen nagyon sokan erre közelítik meg a helyi- és távolsági buszok meg­állóhelyét s a túlsó oldalon található, PEFÉM és az irodaház épületeit. A leg­közelebbi zebrán három­szor is át kell menni a köz­úton, nem beszélve a kerü­lőről. Az átkelést azonban a már említett kerítés aka­dályozza. Az építők nem sok helyet hagytak itt, gyalogátkelő egyik végén a a biztonságos Egyensúlyozni, közlekedéshez. araszolni kell, miközben az úton autók haladnak. gondossággal jobb Egy kis megol­dást találhattak volna, csu­pán egy méterrel kellett volna beljebb rakni a kerí­tést, s a kecske is jól la­kott volna, a káposzta is megmaradt volna. Azaz, az építőknek és a gyalogosok­nak is maradt volna elég hely. Persze még nem késő! Cs. J. Ma este Túrán , Műsoros divatbemutató A Galga vidéke ÁFÉSZ a tú­rai művelődési házban ma, csü­törtökön este 6 órakor műsoros divatbemutatót rendez. Közre­működik: Vámosi János, Záray Márta, Angyal János, Fónay Márta, Berényi Anna, Szikora Jenő, Gellért Péter, Jancsó Pé­ter és Idrányi Iván. Anyakönyvi hírek Született: Lovicska Pál és Durányik Irén: Tímea, Ha­jós János és Rézműves Sa­­rolta: László, Szitás András és Strobel Emília Gabriella: András, Nyári Sándor és Sza­bó Julianna: Sándor, Mészá­ros István és Fekete Mária: Zoltán, Demendi Mihály és Szabó Margit: Margit, Fi­­tyus István és Pálinkás Er­zsébet Márta: Erzsébet Már­ta, Farkas István és Gáspár Piroska: Katalin, Kovács Zol­tán Béla és Bárándi Márta: Szilárd, Nagy István és Ha­­nák Julianna Mária: Natá­lia, Csaja István és Mervald Jolán Vilma: Zoltán, Sápi Ist­ván és Demcsák Margit: Sza­bolcs, Szekeres János és Tóth Mária: Mária, Pál István Fe­renc és Varga Margit: Mar­git Julianna, Csató Sándor és Barócsi Margit: Orsolya, Kovács István és Takács Ilona: Edina, Tóth János és Oláh Anna: Katalin, Csom­bor Lajos Annamária, és Ocskó Mária: Ficsor László és Elek Edina: Edina, Vidák Sándor és Brűmmel Ibolya: Sándor, Haiser Sándor és Du­­nai Mária: Sándor, Sápi yen­­del és Sápi Julianna: Dóra, | Drávucz Nándor és Tóth An­­­­na: Anita, Farkas László és­­ Budai Ibolya: László nevű | 1 gyermeke. Névadót tartott: dr. Villá­­­nyi László és Emőkes Judit:­­ I Kinga nevű gyermekének. Házasságot kötött: Lesz­ i­kóczy Ferenc Zoltán és Födi­­ Mária, Szafka Pál László és­­ Király Magdolna, Petrovics­­ Tibor Sándor és Koncz Má­­­­ria, Bálint József és Berki­­­s Erzsébet. Elhunyt: Bánóczy Pál, Gö­­­­döllő Blaháné út 154., Kovács­i Szilárd, Szada, Dózsa György­i utca 27/b., Czeglédy Gyula, Gödöllő kastély. Orosz Jó­zsef, Dámóc, Fő út 173.

Next