Pest Megyi Hírlap, 1977. október (21. évfolyam, 231-256. szám)

1977-10-16 / 244. szám

Gazdag választékot kínálnak Azt tartja a mondás, az ember nem egy-két esztendőre vásárol bútort. Ez igaz, de íz­lésünk alakulását, a divat vál­tozását, vagy a lakáscserét követően a legtöbben mégis rászánják magukat a család életében jelentős beruházásra, a bútorvásárlásra. Ilyenkor aztán reményekkel, elképzelé­sekkel telve keressük fel bútoráruházakat, s kérjük az a ízlésünknek, pénztárcánknak megfelelő berendezési tárgya­kat. Aki a Szabadság úton lé­vő bútoráruházat keresi fel vásárlási szándékkal, ritkán távozik csalódottan. Az 1974 júniusában átadott üzlet csar­nokszerű kiképzése jó lehető­séget ad arra, hogy a különböző lakószobákat, szekrénysorokat összeállít­va is bemutathassák a vásárlóknak.­ Ugyancsak a választékot nö­veli a 4—4,5 milliós raktár­­készlet is, amelyet általában az igények alapján szereznek be. Csaknem egyidőben 10— 15 féle komplett lakószoba, 8—10 féle szekrénysor, és a legújabb ülőgarnitúrák talál­hatók az üzletben. Az ország legnagyobb kapnak árut — bútorgyáraiból a Bubiv, a Zala, a Kanizsa, a Kardo, a mátészalkai gyárakból érke­zik rendszeresen a szállít­mány. A gyerekbútorok között is a legjobb, legújabb típu­sokat találhatjuk: a Lehel, a Laci, a Balázs fantázianevű termékekből vá­logathatnak a vásárlók. Az áruházban nemcsak a gödöllőiek és a járásban élők vásárolnak rendszeresen, ha­nem Heves. Nógrád megyéből, Budapestről, sőt az ország tá­voli vidékeiről is felkeresik az üzletet. Nem véletlen ez az érdeklődés, a helyes kereske­delmi szemlélet következté­ben kialakult választék igazolja az áruház nép­szerűségét, magas forgal­mát. Az üzletben az idősebb és a fiatalabb korosztály, a kertes, vagy tízemeletes házakban la­kók egyaránt megtalálhatják az ízlésüknek és a lakás mé­reteinek megfelelő bútort. Az olcsóbb termékek éppúgy kap­hatók, miként a több tízezer forintos, rendkívül szép jugo­szláv szekrénysor. A havi 4,5—5 milliós for­galomhoz hozzájárul az is, hogy nemcsak a bútort, ha­nem a különböző lakberende­zési tárgyakat, díszítőket is megvásárolhatják itt az érdek­lődők. Állandóan nagy vá­lasztékban kaphatók lakás­­textíliák, lakásvilágítási cik­kek, kerámiák és egyéb, a la­kásban nélkülözhetetlen búto­rok, tárgyak. Növeli a bolt nép­szerűségét, hogy a vevők egyé­ni kívánságait is igyekeznek a lehetőségekhez mérten telje­síteni, s alkalmanként lakbe­rendezési tanáccsal is szol­gálnak. Általában a délelőt­ti és a késő délutáni órákban hárul nagy feladat az áruház 12 dolgozójára, ekkor keresik fel ugyanis a legtöbben vásár­lási szándékkal az üzletet G. M. Találkozó az egyetemen Az új tanévben az Agrár­tudományi Egyetem rádiója, az ATE-stúdió is számba ve­szi feladatait. A sulirádiót nagy megtiszteltetés érte, el­nyerték a VI. országos stúdiós találkozó jogát, amely külön műszaki és szervezési felada­tokat jelent. Erre az összejö­vetelre szeretnék átadni és munkába állítani az úgyneve­zett alsós stúdiót, amit az A- épület alsó szintjén helyeztek el. A műszakisok sokat fára­doztak a technikai berende­zések tökéletesítésében. Orosz­lánrésze van ebben a munká­ban Palágyi Gábornak, a stú­dió műszaki vezetőjének. Az alsós stúdióban készült el a süketszoba is, amely vetek­szik a legjobb, hasonló beren­dezések minőségével. Palko­­vics István munkáját dicséri a stúdió új keverőpultja, ez­ félkész műsorok vágására és kész műsorok lejátszására is alkalmas. Tervezik még, hogy az egész kollégiumban kijavít­ják a hangszórókat, s ahol szükséges, ki is cserélik őket. Az országos stúdiós találko­zóra a kollégiumi rádió meg­hívottai között szerepel az egyetem rektora, dr. Pethő György, Papp István kollé­giumi igazgató, a Magyar Rá­diótól pedig Vitray Tamás, An­tal Imre, Petress István, Po­gány György és még sokan mások. Szeretnék, ha a talál­kozó jól sikerülne, s tovább öregbítené az egyetem és a stúdió jó hírnevét. Műsoraikról rengeteg kriti­kát kapnak, elismerőket, el­marasztalókat egyaránt. Arra törekednek, hogy a bírálatok alapján, még jobban kielégít­sék a hallgatók kívánságait. Magazin-műsort szerkesztenek, s ott kívánnak lenni minden fontosabb eseményen. Teljes apparátusukkal részt vesznek a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója tiszteletére a kollégiumban rendezett vetélkedőkön, a ki­állítások megnyitóján, a bará­ti találkozókon. B. Eleven viták, beszélgetések KISZ-bizottságok beszámolója Általánosítható tanulságok­kal szolgált a galgamácsai és a Budavidéki Erdő- és Vad­gazdaság gödöllői kerülete KISZ-bizottságainak beszá­molója a KISZ járási bizott­ságán. Ezekről a tapasztala­tokról beszélgettünk Flóris Ti­borral, a KISZ járási bizott­ságának titkárával. Támogatás — A KISZ-esek is anyagi gondokkal küszködnek, prog­ramjaik valóra váltásához pénzre van szükségük. Mi­lyen a helyzete a két bizott­ságnak? — Az ifjúsági szervezet kü­lönféle támogatásban része­sülhet. A galgamácsaiak pél­dául évente a termelőszövet­kezettől 30, a községi tanács­tól 20 ezer forintot kapnak s ehhez jön még, ha tár­sadalmi munkájukért kö­zösen kapnak pénzt. Ez az összeg nagy, különösen ha hozzávesszük, hogy hatvanan vannak KISZ-esek. Az erdé­szek sem állnak rosszabbul, a gazdaságban 40 KISZ-esre a saját cégüktől kapott 50 ezer forint jut. Ennyi pénzzel gaz­dálkodni nagy felelősséget je­lent. — Hogyan költik el a pénzt a fiatalok? — A galgamácsaiak elkészí­tik akciótervüket s a támoga­tók erre utalnak. A tavalyi mozgalmi évben például kül­földön is jártak a mácsai KISZ-esek. Az Erdő- és Vad­gazdaságban más a helyzet. Ott a két alapszervezet kap 25—25 ezer forintot, ifjúság­­politikai alap címén, de a tá­mogatók­ a fiatalok vélemé­nyét kevésbé kérik ki, mint Galgamácsán. Három fórum — Milyen gondokkal küsz­ködnek a KISZ-bizottságok a mozgalmi munkában? — Nehezen bontakozik ki az Edzett ifjúságért mozgalom. Ebben az egyéni felelősségen van a hangsúly. lapokon feltüntetett A feladat­követel­ményeket a KISZ-tagok ellen­őrzés, igazolások nélkül teljesíthetik, s bizony az öntá­rs datról, a felelősségérzetről be­szélhetnénk. — Mi az, ami dicséretes a két bizottság működésében? — Mindkét helyen időben megkezdték a politikai kép­zést. Három fórum áll a járás KISZ-lstáinak rendelkezésére. A járási bizottság szervezi a titkárképzőt, amelyen nem­csak a bizottsági és alap­szervezeti titkárok, hanem a vezető utánpótlás is részt vesz. Az alapszervezetekben a ve­zetőségi tagok az aktivisták körén, a többiek pedig a poli­tikai vitakörökben bővíthetik ismereteiket. A vitakörök kap­tak egy-egy csomagot, amely­ben módszertani és tartalmi útbaigazítást tartalmazó fü­­zetecskéket, könyveket, mun­kafüzetet találnak. A politikai képzés irányítóinak az a vé­leménye, hogy a kijelölt té­mákat nem kell mereven ke­zelni, a KISZ-tagok érdek­lődési körének megfelelően, eleven vitákat, tanulságos be­szélgetéseket kell folytatni. Ennek van értelme. — Hogyan értékelte a já­rási bizottság a két beszámo­lót? — A galgamácsaiak munká­ját találtuk jobbnak, hozzá­állásuk megfelelőbb. A köz­ségi KISZ-szervezetet négy éve, lényegében változatlan összetételű bizottság irányítja, összeszoktak, ismerik egymást és a tagságot. Az Erdő- és Vadgazdaságban nehezebb kö­rülmények között dolgoznak a fiatalok a mozgalomban. A gazdaság központja Budaörsön található, s a gazdasági át­szervezés tette szükségessé, hogy külön bizottságot alakít­sunk. A központ ifjúsági szer­vezetével nincs megfelelő kap­csolatuk. Javaslat — Mit javasoltak, mivel tudnák javítani tevékenysé­güket? — A járási bizottság java­solta, kodjanak hogy jobban támasz­a pártszervezetre, feladataikat az ő segítségük­kel könnyebben oldhatják meg. Kapcsolódjanak be te­vékenyen az üzemi négyszög munkájába, használják ki jobban az anyagi támogatást és építsenek ki gyümölcsöző kapcsolatot a gazdasági ve­zetéssel. — Milyen konkrét feladatok állnak a galgamácsai és az erdőgazdasági KISZ-esek előtt? — Miként járásszerte, a Nagy Októberi Szocialista For­radalom 60. évfordulója meg­ünneplésére készülnek, vetél­kedőket, találkozókat, megem­lékezéseket tartanak. G. Megütötték a játékvezetőt kiállítások és sérülések Sajnos, még mindig nincs helyük a szövetségi nap részt­vevőinek, legfeljebb a nap alatt, ha süt. A legutóbbi szö­vetségi napon felhős idő jár­ta, és esett az eső. A vára­kozók a fák alá, vagy a fal mellé menekültek, s közben — nem először — abban­­ re­ménykedtek, hogy előbb-utóbb megfelelő helyet kapnak. A legutóbbi forduló sem múlt el meglepetések nélkül. Mindkét osztályban előfor­dultak sérülések és kiállítások. A Kartal II—Valkó, másod­­osztályú találkozó 0—0-ás mér­kőzésállásnál a 80. percben fél­beszakadt. A Kartal II. tulaj­donképpen a vérségiek csapa­ta. Egy héttel korábban a Gö­döllő II-vel vívott mérkőzésük ért véget botrányosan, ezért az intéző bizottság úgy határo­zott, hogy a Valkó elleni talál­kozót Aszódon kell megrendez­ni. Sajnos a 80. percben meg­ütötték Szabó játékvezetőt. Úgy látszik a vérségi sportolók és a sportbarátok nem tanultak az előző esetből, az is lehet, hogy nem kívánnak tovább játszani a bajnokságban. Visszalépni persze békésebb körülmények között is lehetne. A mérkőzésekről jelentjük. I. osztály: Mogyoród—Veresegyház 5—2 (2—1). Vezette: Lovász. A jó s­amad mérkőzésen a 15. percben kiállítás miatt 10 főre csökkent a veresegyházi csa­pat. A megfogyatkozott vendé­gek ellen könnyen győztek a hazaiak. Galgahévíz—Honvéd Mali­­novszk­ij SE 2—2 (1—0). Vezette: Urbán. A hévíziek már 2—0-ra ve­zettek a tartalékos Honvéd el­len. Pécel—Aszód 0—1 (0—0). Vezette: Molnár. Kitűnő játékvezetés mellett a a gyenge napot kifogók közül szerencsésebb nyert. Az aszódi Gendur sérülést szen­vedett. Zsámbok—Szada 1—1 (0—0). Vezette: Tóth. Kemény mérkőzés, egy-egy kiállítással. Hévízgyörk—Isaszeg 0—1 (0—1). Vezette: Imre. A sportszerű mérkőzésen egy véletlen sérülés is történt. Túra—Kartal 4—2 (4—1). Vezette: Surman. A Túra már a 20. percben 4—0-ra vezetett. A vendégek két tizenegyessel szépítettek és egy-egy kiállítás is tarkította a mérkőzést. Kerepes—GEAC 2—2 (1—1). Vezette: Darnyik. A látottak alapján az egyete­misták győzelmet érdemeltek volna. II. osztály: Domony—Bag 3—1 (1—1). Vezette: Maszlagh. Gyenge iramú mérkőzésen a bagi Mikket kiállította a já­tékvezető. Dány—Erdőkertes 4—1 (1—1). Vezette: Rácz. A sportszerű mérkőzésen Er­délyi József, az erdőkertesiek játékosa úgy sérült meg vélet­lenül, hogy kórházba kellett szállítani. Nagytarcsa—Gödöllő II. 1—0 (0—0). Vezette: Lovász. A 88. percben esett szeren­csés góllal nyertek a hazaiak. Kartal II—Valkó 0—0. Vezette: Szabó. A 80. percben a játékvezetőt megütötték, a mérkőzés félbe­szakadt. A bajnokság állása: I. osztály: Az intéző bizottság közlemé­nye szerint két mérkőzés kez­dési időpontját módosították. A Valkó—GSC II. találkozó ok­tó­bber 16-án, délelőtt fél tizenegy órakor Valkón, az Erdő­kertes—Domony összecsapás pedig október 16-án, 12 órakor Erdőkertesen lesz. Csiba József ÜNNEPI SPORTPROGRAM A Nagy Októberi Szocialis­ta Forradalom 60. évforduló­ja tiszteletére a városi-járási Testnevelési és Sportfelügye­lőség atlétikai szövetsége no­vember 5-én, délután három órakor az Alsóparkban No­vember 7-e mezei futóversenyt rendez a járás és a város ál­talános és középiskolai tanu­lóinak és a sportegyesületek tagjainak. Nevezni a helyszí­nen lehet, az első három he­lyezett oklevelet kap. A tekesport kedvelői no­vember 6-án, délelőtt nyolc órakor versengenek Aszódon a fegyveres erők klubjának tekepályán, hogy elnyerjék a November 7-e Kupát. A ver­seny az üzemek, a vállalatok, az intézmények dolgozói, fia­taljainak lehetővé teszi, hogy teljesítsék az Edzett ifjúságért mozgalom követelményeinek egy részét. Nevezni november elsejéig lehet a sportfelügye­lőségen: 2100 Gödöllő. Pf. 29. Egy üzemből, intézményből csak egy­ — 2 személyes — csapat indulhat, női csapatok is versenyezhetnek. Gödöllőn az egyetemi pá­lyán ugyancsak november 6- án, délelőtt fél kilenckor kez­dődik a kézilabda villámtor­na. Nevezni a tekeversenyhez hasonlóan lehet. Az első he­lyezettek vándorserleget és ké­zilabdát, valamint oklevelet kapnak. Cs. 1. Honvéd MSE 7 6 1 — 20- 5 13 2. Mogyoród 7 5 1 1 20-14 11 3. Aszód 7 4 1 2 21-11 9 4. Zsámbok 7 3 3 1 9- 5 9 5. Kartal 6 4 — 2 21- 9 8 6. Kerepes 7 3 2 2 13-13 8 7. GEAC 6 2 3 1 20-12 7 8. Pécel 7 3 1 3 9- 9 7 9. Galgahévíz 7 2 3 2 11-20 7 10. Veresegyház 7 3 — 4 10-14 6 11. Túra 7 2—5 11-15 4 12. Szada 7 — 3 4 8-16 3 13. Hévízgyörk 7 1—6 7-18 2 14. Isaszeg 7 1 — 6 5-24 2 II. osztály: 1. Dány 7 4 2 1 24-10 10 2. Bag 8 2 5 1 17-15 9 3. Domony 8 4 1 3 14-14 9 4. Gödöllő II. 8 3 2 3 12- 8* 8 5. Kartal II. 8 3 2 3 16-10 8 6. Nagytarcsa 8 3 1 4 16-20 7 7. Erdőkertes 8 3 1 4 12-17 6 8. Valkó 7 2 1 4 9-24 5 AZ EGYIKET RÁKÓCZI ÜLTETTE Emlékfasor Isaszegen GONDOZZÁK, ÁPOLJÁK Az 1849. április 6-i isasze­­gi csata halottainak sírhelyeit ma már csak két, egymástól távolabb fekvő síremlékcso­port jelzi. A két sírcsoport között mintegy kilencven fejfa volt valamikor, de ezek az idők folyamán elkorhad­tak, elvesztek. Ezért támadt az isaszegieknek az a gondola­tuk, hogy a régi sírhelyek kö­zött egybefüggően telepített fasorral kellene a sírok egy­­betartozását maradandóan megjelölni. Az isaszegi múzeumbarátok köre elnökségének tagja, dr. Szele Lajos magot szedett ar­ról a somfáról, amelyet — a hagyományok szerint — II. Rákóczi Ferenc Sárospatak­ról vitt legkedvesebb ba­rátjának kertjébe ívoltóra és ott saját maga ültette el. Az idővel hatalmassá terebélye­sedett fához fűződő emlék az is, hogy állítólag­­ Petőfi Sán­dor is több verset írt alat­ta. A magokból az isaszegi er­dőgazdaságban Szilárdi Jó­zsef és munkatársai neveltek szép facsemetéket, amelyeket ünnepélyesen a magyar és a lengyel néphadsereg napjá­ra emlékezve ültettek el, töb­bek között Fehér Béla, a gö­döllői járási pártbizottság el­ső titkára, dr. Süpek Zoltán, a gödöllői járási hivatal el­nöke, Kovács Istvánná, or­szággyűlési képviselő, Bodro­gi A­ndrás, az isaszegi nagy­községi tanács elnöke. Cse­metét ültetett a poznani a Magyar Kulturális Egyesület, Lengyel nagykövetsége, Népköztársaság az isaszegi pártszervezet és a Hazafias Népfront helyi szervezete, az óbudai természetjárók és so­kan mások. Az ünnepség résztvevői a községben elhelyezett tizen­egy emléktáblát is megko­szorúzták. Az Állami­ Erdő­­gazdaság isaszegi kerületének dolgozói vállalták, hogy a növekvő fákat, gondozzák, ápolják. Két hét múlva újra Nyugdíjasoknak szólt a zene Pécelen, az elmúlt napok­ban a Hazafias Népfront köz­ségi bizottsága, a Vöröskereszt helyi szervezete, valamint a szakmaközi bizottság mintegy 150 nyugdíjast látott vendé­gül. A nagyközségben élő csaknem 1200 nyugdíjast kép­viselő idős emberek zsúfolá­sig megtöltötték a Művelődé­si Otthon nagytermét. A talál­kozón megjelentek a nagy­község vezetői, a szövetkeze­tek képviselői, Pécel veterán­jai. Lehoczky Endre, a nép­front titkára meleg szavakkal köszöntötte az idős lakosokat, méltatta a nyugdíjas találko­zók több évre visszatekintő hagyományait, s röviden tájé­koztatta a jelenlevőket a köz­ség fejlődéséről. A találkozót színvonalas műsor tette emlékezetessé. Fellépett a közismert Rajkó j zenekar, tagjai közül hárman péceliek, Boros Jolán, Kiss Károly magyar nótaénekes és a Boros testvérek. A műsort követően aján­déktárgyakat sorsoltak ki — ezzel is kedveskedve az idős embereknek — majd a meg­hívott vendégek a késő esti órákig beszélgettek a község vezetőivel. A nyugdíjastalálko­zók sora ezzel nem ért vé­get. Két hét múlva a buda­pesti Tejipari Vállalat szak­mai bemutatóján találkoznak ismét­ a község nyugdíjasai. A találkozó sikeréért, a min­taszerű szervezésért Erdős Sándort, a helyi népfrontbi­zottság elnökét illeti dicsé­ret. A. I. Őszi napsütésben Vénasszonyok mondják, ám az őszi nyarának meleg, napsütéses napokat gyermek és ifjú, középkorú és idősebb egyaránt szívesen tölti a sza­badban. Felvételünk a vérsé­gi óvodában készült, ahol a kicsinyek, egyikük-másikuk, bizony túlöltözve, vidáman játszanak a hatalmas fa ágain. Bene Mihály felvétele

Next