Pest Megyi Hírlap, 1978. február (22. évfolyam, 27-50. szám)

1978-02-17 / 41. szám

1978. FEBRUÁR 17., PÉNTEK Márkaszerviz A Trabant márkaszervizben. Az ország útjain több mint 100 ezer Trabant gépkocsi fut. A 2-es számú AFIT 5. sz. Üzeme, a Trabantok márka­­szervize évente mintegy 70 ezer kocsit gondoz, illetve ja­vít. — Múzeumi statisztika. El­készült a Pest megyei Múzeu­mok Igazgatóságának év végi összesítő statisztikája. A ren­delkezésre álló adatok szerint Szentendre múzeumait az el­múlt esztendőben 671 ezren lá­togatták meg. 1976-ban a lá­togatók száma 407 ezer volt. A Kovács Margit-gyűjteményt 475 ezer, a Czóbel-gyűjteményt 77 ezer, a művésztelepi galé­riát 11 ezer, a Népművészetek Házát 45 ezer érdeklődő te­kintette meg. Híradás az állatpiacokról Nagy a kereslet a növendék sertések iránt Élénk a kereslet az állatpia­cokon a növendék sertések iránt, az árak ennek megfele­lően magasak, ami azt hogy várhatóan az idén jelzi, csökken a tavalyi élénk sem ter­melői kedv. A kistermelők szí­vesen vásárolnak malacokat, süldőket az állatpiacokon, an­nak ellenére, hogy 12 kilogram­mos súlyig a malac kilóját át­lagosan 60 forintért árusítják és a süldőkért is 10—20 száza­lékkal nagyobb összeget kér­nek, mint az elmúlt évben ilyenkor; egy-egy süldőért hivatalos felvásárlási árnál 6— a 8, sőt gyakran 10 forinttal is többet adnak kilónként. Az állatforgalmi és húsipa­ri vállalatok az elmúlt hetek­ben malacot nem is tudtak fel­vásárolni az állatpiacokon, az árak olyan irreálisan magasak voltak, hogy az ipar nem ju­tott szóhoz, és süldőből is többet vásároltak volna, mint amennyire végül is lehetősé­gük nyílott. Viszont januárban mintegy 28 ezer süldőt vásá­roltak a korábban megkötött szerződések alapján. Az év el­ső heteiben tehát az állami felvásárlás szabad piaci ársza­bályozó szerepe csak többen érvényesült, a kismér­tavasz vége felé azonban — akárcsak máskor — várhatóan mérsék­lődnek majd a szabad piaci árak.­ Az állami ipar erőfeszítése­ket tesz a kistermelők koca­megrendeléseinek kielégítésé­re. Az első félévben várhatóan 30 ezer kocát helyeznek ki a kistermelőkhöz, mégpedig ked­vezményes feltételekkel. sxMliav A Szabadság Termelőszövetkezetben Középpontban a gazdálkodás Alapszervezeti beszámoló taggyűlések után Az MSZMP Központi Bizottsága 1977. december 1-i ülésén megállapította: „A mezőgazdasági termelésben fő feladat az 1977-es évben elért eredmények megszilár­dítása és a hozamok további növelése. A termelés 2—3 százalékos növelésének a feltételei adottak. Az állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek hasznosítsák job­ban termelési adottságaikat, fokozzák a gazdálkodás eredményeit.” Ötvenmilliós többlet Az idei gazdálkodási felada­tok érthetően központi helyen szerepeltek a Pest megyei ál­lami gazdaságok és termelő­­szövetkezetek pártszervezetei­nek beszámoló taggyűlésein. Különösen időszerű volt e té­ma a Szabadság Termelőszö­­vetkezet beszámoló taggyűlé­sein. A Szabadság és Dimitrov, valamint a felsőpakonyi Búza­kalász Termelőszövetkezetek egyesülésével létrejött 3000 hektáros közös gazdaság dol­gozó most adnak számot első közös évük eredményeiről. — Nehéz volt a tavalyi év — mondja Csipay Ferenc, a ter­melőszövetkezet pártbizottsá­gának titkára. — Fő célunk az volt, hogy Budapest déli kör­zetében és a dabasi járásban — a fővárosiakat és a környék­belieket mezőgazdasági termé­kekkel ellátó — közös gazdasá­got alakítsunk ki. Példát mutatnak — Az első évet sikeresen fe­jezzük be, a tervezett 760 mil­lió forintos árbevétel helyett 50 millióval többről számol­hatunk be. A kommunisták fáradhatatlan nevelő munkája, segítő, az egyesülés előnyeit megértető szava nélkül azon­ban aligha beszélhetnénk most ilyen sikerekről. A pártbizott­ságunk irányításával dolgozó hét alapszervezet beszámoló taggyűlésein, melyek éppen a közelmúltban fejeződtek be, nagy hangsúlyt kaptak az idei feladatok. Csizmadia Benedek alap­szervezeti titkár, a gondnokság és a rendészet vezetője a déli mezőgazdasági körzet párt­kollektívájában tevékenykedik. Most az alapszervezeti taggyű­lésen felszólalókat idézi:­­ Bogár János gépkocsiveze­tő a termelőszövetkezeti kül­döttértekezleten megismert tervekről beszélt. Elmondta: fegyelmezett és pontos mun­kával, körültekintőbb szer­vezéssel a rozs átlagtermését 4, a búzáét pedig 6 mázsával le­het javítani hektáronként. Minden kommunistának köte­lessége ezért a példamutatás. Megemlítette, hogy tavaly szombati és a vasárnapi mun­­­kák alkalmával a kommunisták voltak az elsők, akik a gépekre ültek, s szinte magukkal ra­gadták a dolgozókat. — Kovács László gépkocsi­­vezető és anyagbeszerző pártcsoport munkáról beszélt.­­ A tavalyi tapasztalatok bizo­nyították, hogy a munkahelyen­ként kialakított pártcsoportok helyett eredményesebben mű­ködnének a területi közösségek. Egy éve még sokan kétkedve fogadták a két budapesti és a felsőpakonyi termelőszövetke­zet egyesítésének hírét. Akad­tak a közös gazdaságokban né­­hányan, akik nem értettek egyet az egyesüléssel. Az em­berek többsége azonban meg­látta az új lehetőségeket. Bizal­muk, a jövőbe vetett hitük megfogalmazódott a taggyűlé­seken is. — Idén két kommunista szombat szervezését terveztük — mondja még Csizmadia Be­nedek. — Több párttagunk azonban — ismerve munkahe­lye dolgozóinak véleményét — javasolta, hogy tartsunk még egy plusz kommunista műsza­kot, mivel sok még a tennivaló környezetünkben, amely tár­sadalmi munkát igényel. Egy brigád, egy osztály Lindner Szigfrid, a kettes számú pártalapszervezet ve­zetőségi tagja a rugógyártó melléküzemben dolgozó kom­munisták és szocialista bri­gádtagok számolt be­ kezdeményezéséről . Az alapszervezet tagjai állás­foglaltak beszámoló tag­gyűlésükön, hogy továbbfejlesz­tik — az egy üzem egy iskola nyomán — munkahelyükön kialakult egy brigád, egy osz­tály mozgalmat, amelynek im­már egyes kollektívák esetében szép hagyományai vannak. A Tyereskova és a Budai Nagy Antal szocialista brigád évek óta patronál a gyáli általános iskolában egy-egy osztályt. A kollektíva sokszor hívta már meg a gyerekeket üzemlátoga­tásra, de a brigádtagok is el­látogatnak az iskolába, ahol a munkájukról beszélnek a diá­koknak. Bandur János személyzeti osztályvezető az ötös pártalap­szervezet vezetőségi tagja. Eb­ben a hatvantagú pártközös­ségben főként mezőgazdasági munkával foglalkozók élnek, többségük traktoros, gépkocsi­­vezető és kertészeti dolgozó. — A termelési feladatok ter­mészetesen fő helyen szerepel­tek a beszámoló taggyűlésün­kön — mondja Bandur János. — Közös gazdaságunk, mely az egyesülés után nőtt valójá­ban nagyüzemmé, jól bizonyít­ja a mezőgazdaság fejlődésé­nek irányát. Megnövekedtek a lehetőségeink, s ezt érzik a dolgozók, különösképpen a kommunisták. Megnyilvánult mindez a beszámoló taggyű­léseken is, amelyeken sok al­kotó ötlet és javaslat hang­zott el. A párttagok kezdemé­nyezésére vállalták a dolgo­zók: úgy növelik a tojáshoza­mot, hogy közben csökkentik az önköltséget. Ugyancsak fel­ajánlották, hogy kisebb takar­mányfelhasználással több hús­csirkét nevelnek az idén. — A tavalyi eredmények alapozzák meg e vállalásokat. Tavaly — az év második felé­ben — 5 millió forintért 30 ezer férőhelyes csirkenevelő házat épített a szövetkezet. Ez eredményezte, hogy baromfi­húsból 1288 tonnát hozott for­galomba a gazdaság, 262 ton­nával többet, mint 1976-ban a három jogelőd termelőszövet­kezet együttesen. Virág Ferenc Kocatartó kistermelők figyelmébe ajánljuk: előnyös feltételekkel továbbra is vásárolhat vemhes kocasüldőt az állatforgalmi és húsipari vállalatoktól Kérjük, hogy rendelését mielőbb juttassa el felvásárlóinkhoz, kirendeltségeinkhez, ahol részletes felvilágosítással is szolgálnak. ÁLLATFORGALMI ÉS HÚSIPARI TRÖSZT A Budapesti Közlekedési Vállalat villamosjármű-vezetői és trolibuszvezetői tanfolyamot szervez férfiak és nők részére. Feltétel: betöltött 20. életév, 8 általános iskolai végzettség, büntetlen előélet. A tanfolyam a képzés 12 hetes időtartama alatt a részvevőknek havi 2200 Ft-ot, járműveinkre ingyenes utazási igazolványt adunk, valamint szükség esetén bölcsődei, óvodai helyről és munkásszállásról gondoskodunk. Felvilágosítás és jelentkezés: Budapest VII., Kertész u. 10., a felvételi irodában, valamint a vállalat minden telephelyén. Telefon: 422-130, 1489-es mellék. A munkások értik mit várnak tőlük TALPRAÁLL A SZENTENDREI BETONGYÁR­­ Az igazgatót megtapsolták, pedig súlyos, kemény kat használt. — Kell! szava­csináljuk! Várják tőlünk!Meg­Balogh József, a Beton- és Vasbetonipari Művek szent­endrei gyárának vezetését ta­valy az év elején vette át. Az­óta megismerte a kollektívát és viszont­ a munkások megtudták, mit akar az igaz­is­gató. Mindenekelőtt azt, hogy megrendelést ne utasítson vis­­­sza a gyár. Tavaly májusban, a szocialista brigádvezetők ta­nácskozásán nem valami ró­zsás helyzetről adott számot. — Jelentős lemaradásunk van! Ezt így nem csinálhatjuk tovább! Becsületbeli kötelesség A szentendrei gyár éves terve 246 millió tavalyi volt. Lemaradás az előző forint­ról 13 millió. A hátrány év­le­dolgozása, csökkentése: becsü­letbeli kötelesség — határo­zott a kollektíva. És az idén, az év első mun­kásgyűlésén Balogh József be­jelentette: az elmúlt évi ter­vet 101,9 százalékra teljesítet­te a gyár, összesen 250 millió forint értékű terméket gyár­tottak és adtak át a megren­delőknek. A gyári eredmény 17,3 millió forint, háromszáz­­ezerrel több a tervezettnél. Az­után egymás után hangzot­tak el a számok, a résztvevők szorgalmasan jegyezték, mi­ből, mennyit kell kislakás-építéshez gyártani. A szükséges födémelemekből mintegy és fél millió darab készül, két A mozaiklapból negyedmillió négyzetméternyit gyártanak. A Siómé gravitációs betoncső­ből pedig 300 ezer méter szennyvízcsatorna építhető. Az elmúlt esztendőben 22 kilométer Sentab-csövet szál­lítottak ivóvíz-vezeték építé­séhez, az idén hat kilométer­rel többet kérnek a hazai meg­rendelők. Azt sem titkolta el az igaz­gató, hogy az idén a termelés emelkedése mellett a létszám további csökkenésére lehet szá­mítani. Ezért is beszélt a szo­kottnál szigorúbban. Azzal mindenki tisztában van, hogy új dolgozó csak ritkán jelent­kezik felvételre. Abban vi­szont a kollektívának is szere­pe van, hogy hányan és főleg miért mennek el. Meg kell kérdezni az embereket, hogy érzik magukat, szükségük van-e segítségre. A gépek kar­bantartása mellett nem feled­kezhetnek meg a munkások közérzetéről, körülményeiről. — A munkaerőhelyzet to­vábbi romlását kívánjuk meg­akadályozni a létszám konver­tálhatóságával — mondta az igazgató. A munkások kíván­csian figyelték , mi rejlik e furcsa szó mögött. Megtud­ták. A legmagasabb Szeretnék, ha egy dolgozó több munkafolyamatot is meg­tanulna. A szerelő például nemcsak megjavítja a targon­cát, hanem alkalom­adtán ve­zeti is, de ha kell, ellátja az éppen hiányzó híddarus fel­adatát. Az elképzelések megvalósí­tását segíti, hogy a BVM ve­zérigazgatósága rövidesen közgépkezelő tanfolyamot be­in­dít. Sok mindenről szó esett még a munkásgyűlésen. A terme­lékenység növeléséről, a vesz­teségidő csökkentéséről, a munkaidő jobb kihasználásá­ról, a technológiai fegyelem betartásáról, megszigorításá­ról — mindarról, ami nélkül nem teljesíthető a BVM szent­endrei gyárának eddigi leg­magasabb (tavalyi áron szá­mított) 255 millió forintos ter­ve. Az igazgató beszámolóját követő taps jelezte: a munká­sok értik, mit várnak tőlük. Szabó Margit A budai járásban a legjobb áruminőség és választék Diósdon A diósdi községi tanács leg­utóbbi ülésén a kereskedelmi ellátás javuló, ám még min­dig­ nem teljesen kielégítő voltáról számolt be Hermann Ferenc, a községi tanács el­nöke. Legutóbb másfél évvel ezelőtt vizsgálták, hogy a köz­ség lakói elégedettek-e a bol­tokban kapható áruk minősé­gével és választékával, s most megállapították, hogy azok az alapvető problémák, ame­lyek akkor voltak, azóta jó­részt megszűntek. Több bolt A javulás elsősorban an­nak köszönhető, hogy több az üzlet. Átalakították és meg­nyitották a Lenin utcai élel­miszerboltot, ugyancsak meg­nyílt az István téren az a modern, jól felszerelt hús­bolt, amelyet a Nyugat-Pest megyei Élelmiszer Kiskeres­kedelmi Vállalat épített. Dol­gozik a felújított sütőüzem és a hozzá tartozó kenyérbolt is, valamint a korszerűsítés miatt korábban hosszabb ideig be­zárt termény- és zöldségbolt. Az állami kereskedelmet jól egészíti ki a magánkereskede­lem, zöldséget, vegyesárut, kö­tött- és rövidárut, valamint papírt és írószert árusítanak. Segít az ellátásban a Budapest XXII. kerületében levő zöld­ség- és vegyesbolt is, akárcsak az MGM diósdi gyárának bü­féje. Mindennek alapján elmond­ható, hogy Diósd kereskedel­mi ellátottsága ma már a leg­jobb a budai járásban, s a boltok forgalma — akárcsak a község lakosainak száma — évről évre szinte ugrássze­rűen emelkedik. A tanács megállapítása sze­rint az üzletek a növekvő igényeit az lakosság­iaszték növelésével, az áruvá­áru­­összetétel szükség szerinti vál­toztatásával igyekeznek ki­elégíteni. Kérdőíves közvé­lemény-kutatást is folytat­tak, a száz megkérdezett kö­zül hatvanegy válaszolt. Ész­­revételeik a valóságot tük­rözik, bár voltak, akik túl­zott igényekkel álltak elő. Marad a kenyér A lakosság véleménye alap­ján a tanács a következőket állapította meg: a tőkehús- és húskészítmény-ellátás ál­talában javult, de az úgyne­vezett vörösáruból — felvá­gottból — nagyobb a keres­let, mint a kínálat. Előfor­dul, hogy az ABC-áruház a tíz-tizenkét mázsa megren­delt áruból csak egy-két má­zsát kap meg. Hétfőnként különösen szegényes a kíná­lat, ennek oka viszont jó­részt a boltok szűkös tároló­kapacitása. Tavaly óta a Budatej Vál­lalat szállítja a tejterméke­ket a községbe, s azóta az el­látás jelentősen javult. Ed­dig sok panaszra adott okot, hogy a diósdi sütőüzemben készült kiváló minőségű te­nyér nagy részét más közsé­gekben hozták forgalomba, s a községből elszállított ke­­nyér helyett Érdről hoztak pótlást. Többször is előfor­dult, különösen hétvégeken, hogy reggel kilenc-tíz órakor már nem lehetett kenyeret kapni. A tanácsülésen a sütő­üzem vezetői megígérték, hogy ezentúl nem engedik elszállítani Diósdról az ott ké­szült nagyon jó kenyeret. A korábbi évekhez több, jobb és olcsóbb képest­séghez jutott a lakosság. zöld­A tanács felhívta a kereskedők figyelmét, hogy törekedje­nek a bébiételek választéká­nak növelésére; ez azért fon­tos, mert tavaly meghárom­szorozódott az egy-három éves gyermekek száma. Csak az ABC Az üzletek nyitvatartási ide­jével a lakosság túlnyomó része elégedett, s mint a kér­dőíveken adott válaszokból kiderült, általában nincs pa­nasz a kiszolgálásra, viszont az ABC-áruház dolgozóival kapcsolatban több merült fel. A panaszok kifogás okát vizsgálva megállapították, hogy az eladóknak csak a fe­le szakképzett, nagy részük kezdő, fiatal. A tanács felhív­ta a boltvezető figyelmét az alkalmazottak nevelésére. A Nyugat-Pest megyei Élel­miszer Kiskereskedelmi Vál­lalat ebben az ötéves terv­ben nem tervez további fej­lesztést. A tanács viszont úgy látja, hogy — tekintettel a község lakosságának gyara­­podására és az üdülőterület növekedésére — szükség len­ne az ABC-áruház alapterü­letinek növelésére és felsze­­reitségének javítására. A községben más területen tovább bővül a bolthálózat, h­amarosan trafikot és virág­boltot nyitnak. H.E.

Next