Pest Megyi Hírlap, 1978. február (22. évfolyam, 27-50. szám)
1978-02-19 / 43. szám
6 kMswusp Vizsgálat felelősségrevonás Mérlegen a népi ellenőrök munkája A Pest megyei Népi Ellenőrzési Bizottság legutóbbi ülésén értékelte a népi ellenőrzés tavalyi munkáját. Az elmúlt évben 1717 népi ellenőr tevékenykedett a megyében; erkölcsi megbecsülésük érdekében általánossá fokozása hogy munkájukat írásban vált, is elismerik, úgy, hogy erről munkáltatóik is értesüljenek. TERVEN FELÜL IS A tervezett vizsgálatokat, mind a megyei, mind a járási és városi bizottságok megtartották; a helyi párt- és állami szervek kérésére terven felüli feladatokat is vállaltak. A megyei NEB az elmúlt évben befejezett 13 vizsgálata közül öt terven felüli volt, a 91 járási vizsgálatból 17. Az ellenőrzések elsődleges célja a vizsgálatban érintettek és felügyeleti szerveik munkájának segítése. A tapasztalt hibák kijavítása érdekében a népi ellenőrök javaslatokat tesznek, illetve felhívnak törvényes állapot helyreállítására. Kettőszáznegyvenhat szervnek tettek javaslatot, ezeket egy kivétellel elfogadták; a törvényes állapotok helyreállítására tett felhívásoknak is eleget tettek. Három személy ellen javasoltak fegyelmi vizsgálatot. A NEB kezdeményezésére, ugyancsak három személy ellen indítottak kártérítési eljárást, az általuk okozott kár csaknem teljes egészében, megtérült. A kezdeményezett 41 szabálysértési eljárásból 43-at lefolytattak. Egyéb eljárást nyolc szervnél 215 ellen kezdeményeztek, személyeztük eredményeképpen 136 ezer 460 forint térült vissza az államnak. KÖZÉRDEKŰ BEJELENTÉSEK A közérdekű bejelentések száma az 1976. évi 285-tel szemben tavaly 245-re csökkent. Ez a tendencia azonban nem minden járásra érvényes. Kevesebb volt a bejelentés a váci, a ceglédi, a budai, a nagykátai és a ráckevei járásban, emelkedett viszont a szentendrei, a gödöllői, a dabasi járásban és Nagykőrösön. A közérdekű bejelentések között tavaly jóval több volt a névtelen, mint 1976-ban. Ha a közérdekű bejelentések tartalom szerinti megoszlását vizsgáljuk, meg kell állapítani, hogy a bejelentőknek több mint egyharmada a jogszabályokkal, illetve a szocialista gazdálkodás elveivel ellentétes magatartást kifogásolt. A közérdekű bejelentések 39 százalékát a népi ellenőrök vizsgálták ki, 13 százalékukat más módon, saját hatáskörben sikerült elintézni, 30 százalék vizsgálatára más szervet kértek fel, 6 százalékot hatásköri okokból áttettek az illetékeshez, 1 százalékuk adással, felvilágosítással tanácsrendeződött, s 11 százalék volt a vizsgálatra alkalmatlannak ítélt. A saját hatáskörben vizsgált közérdekű bejelentések több mint fele megalapozott volt, egytizede — bár alapos volt — nem orvosolható, egyharmadát alaptalannak találták. A névtelen bejelentéseknek a fele volt megalapozott. A bejelentések vizsgálatának lezárása után 60 vizsgált és 33 felügyeleti szervnek tettek javaslatot, ezeket legnagyobb többségük elfogadta. A törvényes állapot helyreállítására 13 vizsgált szervnek és 4 felügyeleti szervnek továbbítottak felhívást, ezeket végre is hajtották. Fegyelmi eljárást 34 személy ellen javasoltak, ezek közül már az utolsó kettő is folyamatban van. A közérdekű bejelentések vizsgálati tapasztalatai 19 esetben kártérítési eljárás megindítására késztették a NEB-et, az okozott 28 ezer 700 forintos kár 100 forint híján megtérült. Büntető eljárást három személy ellen kezdeményeztek, a hármuk által okozott kár 158 ezer forint volt. A NEB javaslatára 10 személy ellen indítottak szabálysértési eljárást, eddig kilencükre szabtak ki 17 ezer 200 forint bírságot. Lefolytatták a kezdeményezett 18 egyéb eljárást is, eredménye: 222 ezer 700 forint térült vissza az államnak, s 110 forint értékben kártalanítottak magánszemélyeket. A közérdekű bejelentések okai többfélék. Ezek közé tartozik, hogy egyes gazdálkodó egységeknél — különösen szövetkezeti szektorban ■— még a mindig nem kielégítő a számviteli bizonylati fegyelem éppúgy, mint a társadalmi tulajdon védelme; gyenge a belső és a felügyeleti ellenőrzés. Gyakori, hogy bürokratikus ügyintézést tapasztalva a bejelentők végső elkeseredésükben a népi ellenőrzéstől várják, sokszor négy-öt éve húzódó ügyük elintézését. Az igazsághoz tartozik az is, hogy az állampolgárok egy része felületes ismeretek alapján tesz bejelentést. Az utóvizsgálatok nagyon hasznosaknak bizonyultak, segítik a bejelentések és jövőbeni intézését, jelenlegi mert a vizsgált szervek tudják; a NEB ellenőrzi, hogyták-e javaslataikat.végrehajtói MAGÁNPANASZOK A magánpanaszok száma is csökkent; 1976-ban még 141-en, tavaly már csak 115-en fordultak a NEB-hez. A legtöbb panasz — akárcsak 1976-ban — a megyei NEB-hez, valamint a budai, a ráckevei, és a váci járáshoz érkezett. Negyvenkét százalékuk államigazgatási ügyintézést kifogásol. A magánpanaszoknak 32 százalékát kivizsgálták, 21 százalékát saját hatáskörben orvosolták, ugyancsak 21 százalékot tovább bítottak más szervekhez kivizsgálásra, az ügyek 3 százalékát hatásköri okokból tették át, 12 százalékot pedig felvilágosítással, tanácsadással rendeztek, 6 százalékuk nem igényelt intézkedést. A magánpanaszokkal kapcsolatban a 34 vizsgált és 16 felügyeleti szervnek tett javaslatokat többségükben elfogadták; egy szervet felhívtak a törvényes állapotok helyreállítására; három személy ellen fegyelmi, egy ellen kártérítési, kettő ellen egyéb eljárást kezdeményeztek, valamennyit lefolytatták. A panaszokra a helyi tanácsi szervek ügyintézésének hosszadalmassága, valamint az adott okot, hogy a kifogásolt határozatok több esetben nem voltak megalapozottak. A népi ellenőrök hasznos munkája felelősségteljes , és szép is. A legnagyobb többségük szívvel-lélekkel teszi dolgát, abban a tudatban, hogy a ezzel hozzájárul a gazdasági, társadalmi életben fellelhető hibák megszüntetéséhez. Hatos Erzsébet Az Útinform jelenti Ilyenkor, télvíz idején naponta olvashatjuk lapjainkban a címet: Az Útinform jelenti. Alatta a szöveg hol hosszabb, hol meg rövidebb, függvényeként az időjárásnak. Tartalma nélkülözhetetlen híradás a közutakon folyó építési munkálatokról, a veszélyes szakaszokról, az esetleges elterelésekről, hóakadályokról. Szolgáltatás ez a javából, amelyre nagy szükségük van a közlekedőknek. A téli hónapokban sűrűn csörög a telefon Budapesten, az Útinform ügyeletén, a Népköztársaság útján. Sárga téglácska lett kattog a telexgép, az ügyeszobában most éppen Moldován Éva és Garázsi Györgyné „tartja a frontot”. Akad munkájuk bőven: a megyékből küldik egymás után a pillanatnyi helyzetnek megfelelő összesítő jelentéseket. A falon hatalmas, az országos úthálózatot feltüntető térkép, s a jelentések nyomán rövidesen kialakul a legfrissebb kép. A mágneses térképen sárga színű téglácska jelzi, ha járhatatlan valamelyik útszakasz. A zöld színű , arra utal, hogy ott csupán fél nyomsávon lehet közlekedni. A kék pedig óva int a száguldástól, jelentése: Vigyázat! Jegesedés! Gyors a tájékoztatás, egy pillantás a kódtérképre, s máris leolvasható minden fontos tudnivaló. — Az elmúlt év végéig naponta kétszer változhatott csak a mindenttudó térkép — mondja Virágh Lajos, az Útinform vezetője. — A KPM megyei közúti igazgatóságaitól hajnalban és kora délután kaptuk meg a szükséges információkat. Ezzel a módszerrel azonban nem tudtuk elég gyorsan nyomon követni a valóságot, hiszen a közbeeső időszakban alaposan megváltozhatott — akár kedvezően, akár pedig kedvezőtlenül — a helyzet. URH a hómarón — A KPM közúti főosztályának döntése alapján változtatunk az eddigi hírközlési gyakorlaton — mondja Virágh Lajos. — A mostani rendszer kétlépcsős, megmarad a megyéktől naponta érkező összesített adatközlés. Ezenkívül minden változásról értesítenek bennünket telexen, vagy URH-hálózaton. Szerte az országban mintegy háromszáz személygépkocsi tart útellenőrző szolgálatot. A tapasztalatok szerint átlagosan 3—4 óránként járja be minden ügyeletes a maga területét. Persze, a főútvonalakat gyakrabban átfésülik, mint a mellékutakat. És nemcsak az ügyeleti kocsik, hanem még a hómarók is fel vannak szerelve URH-val, az őrjáratok miközben helyzetjelentést adnak, prognózist is készítenek. És ha hull a hó? Több ezer gép áll készenlétben, délbe lép a gépesített Műköapparátus: sószóró autókat, hóekéket, hómarókat vetnek be a közúti igazgatóságok üzemmérnökségei, ha szükséges, küldenek segédcsapatokat Volán vállalatok, végső esetben — ha elzárt településről sürgősen orvoshoz, kórházba kell valakit szállítani — segít a honvédség is. Erre azonban — szerencsére — ritkán kerül sor. Az viszont már mindennapos jelenség, hogy az autósok vidéken járva nem tudják, hová is fordulhatnának felvilágosításért. Pedig a közúti igazgatóságok szívesen állnak az érdeklődők rendelkezésére. Tábla az alatt — Somogy megyében már lehet látni a címet és a telefonszámot feltüntető táblákat — mondja Marnitz László közlekedési mérnök. — Rövidesen a többi megyében is, hiszen a KRESZ kimondja, hogy csak az abban elfogadott közlekedési jelzőtáblákat szabad használni. A majdani megoldás: a nagy „l” betűt feltüntető — információra utaló — tábla alatt kiegészítő táblákat szerelnek fel, rajta a keresett címmel, telefonszámmal. F. Gy. Vasútfinálé Ceglédről a Börzsönybe A Cegléd—Hantháza közötti 20,7 kilométeres vasútvonalon február 28-án közlekedik utoljára szerelvény. Március elsején Pest megyei fiatalok kezdik meg a bontást hantházai vonalvégen — tárasadalmi munkában. A MÁV a megszűnt vasúti pálya anyagait a Pest megyei KISZ bizottságnak ajándékozta azzal a céllal, hogy azt a börzsönyi úttörővasút újjáépítéséhez felhasználják. A Dunakanyar közkedvelt kisvasútjának működési engedélye üzembiztonsági okok miatt az idén lejár, s teljes rekonstrukciója mintegy 50 millió forintba kerül. A széleskörű társadalmi munka — s most a MÁV segítsége — eredményeként a költségek jelentősen csökkenthetők. Üvegvisszaváltó automatát helyezett üzembe — egyelőre kísérletképpen — a Kőbányai Közért Vállalat egyik boltjában. A vásárlónak csak az automatába kell helyeznie az üveget, és a gép kifizeti a megfelelő ellenértékét. Újítások, találmányok Export után is jár a díj Gyártási eljárást dolgozott ki egy vállalat alkalmazottja és arra szabadalmi oltalmat kapott. A találmányt a vállalat húsz éve alkalmazza és ezért eddig százezer forintot fizetett. Nemrég négy berendezést szállítottak külföldre, amelynél a találmányt szintén felhasználták, de ezért az illető semmit se kapott. Emiatt hatvanezer forint megfizetéséért pert indított. A vállalat azzal védekezett: a megoldást a külföldi megrendelők államában szabadalom nem védi, a feltaláló pedig a hazai felhasználási díjat megkapta, tehát többet nem követelhet. Ennek ellenére hajlandók hatezernégyszáz forintot fizetni. Végső fokon az ügyben a Legfelsőbb Bíróság a feltalálónak 17 ezer 500 forintot ítélt meg. Az ítélet indoklása szerint a feltaláló akkor is jogosult találmányi díjra, ha a munkáltató vállalati érdekből a szabadalomra nem kíván külföldi oltalmat szerezni. Amennyiben a találmányt ismertetés, illetve kezelési utasítás formájában — akár díjazás nélkül is — a vevő rendelkezésére bocsátották, feltalálói díjat tartoznak fizetni. Általános szakmai szokás és gyakorlat szerint a licencdíjat annak a berendezésnek értéke arányában állapítják meg, amelynél a műszaki megoldást hasznosítják. — Bírósági gyakorlat szerint általában a feltalálói díj a licencdíj 40—60 százalékáig terjedhet — hangzik tovább az ítélet. — Ettől természetesen — adott körülményektől függően — el lehet térni. Ezúttal a Legfelsőbb Bíróság a feltalálói díj összegének megállapításánál tekintetbe vette, hogy a szolgálati találmány kidolgozása két évtizeddel ezelőtt tént. Azóta a vállalatnak töra megoldással kapcsolatos befektetései megtérültek, az értékesítésen kívül semmiféle tevékenységére nem volt szükség. V 1978. FEBRUÁR 19., VASÁRNAP Grófék púpos Warszawával Klasszikus kasszafúrás? Az Ítélet: 40 év légy ház a tűnődött el néhány pillanatig a bitó — nem, ilyen az utóbbi időben nem történt. A 70- es években tárgyaltam egy Szuvák nevű, majd egy másik mackós ügyet, de hát azok sem csináltak éppen finom, fineszes munkát. A maiak nyers erővel dolgoznak, a fúrót felváltotta a csákány meg a pajszer. Az új módszer persze, óriási zajjal jár, ezért a legtöbben már az első kísérleteknél lebuknak. Grófékat szerencséjükön kívül csak szernyezettségük segítette át ezen a buktatón, hiszen ők is, főleg az első időkben, kíméletlenül szétvertek minden páncélszekrényt. .. Gróf és társai nagy sorozatát az elmúlt évek legvakmerőbb bűncselekményei között tartotta számon tavaly őszig a bűnügyi krónika. S bár azóta a Ferenc postarablás gátlástalan körúti elkövetési stílusa, szinte , korszakos jelentőségűvé vált a magyar bűnüldözés történetében, valószínűleg a másfél milliós mackósügy sem merül egyhamar feledésbe. A Legfelsőbb Bíróság nemrégiben hozott jogerős ítélete után Pest megye Thököly úti törvényházában a nagyszabású bűnper utolsó szakaszához érkezett, a bírósági dolgozók a lefoglalt bűnjeleket: gépkocsikat, ékszereket, magnetofonokat... postázzák a tulajdonosoknak. G. F. kettős élete A történet 1974. végén egy kispesti vendéglőben kezdődött. Ladányi László és Drobilich Gábor szállítómunkások, Kemesey Ervin sofőr, valamint Gróf Ferenc taxis a külvárosi kocsmában állapodtak meg, hogy nehéz fizikai munka helyett „könnyű pénzt” szereznek, éjszakai betörésekkel. S miután előre kikötötték azt a mindvégig betartott szabályt is, hogy csak az részesül a szajréból, aki részt vesz az akcióban, megkezdődtek a bűncselekmények. Az autóstársaság alig egy hónap alatt ablakbetörésekkel és kel 100 ezer lakatfelfeszítésekforint értékű árut lopott Nógrádtól a Balaton vidékéig különböző kocsmákból és vegyes boltokból. Az ügy tehát egy szimpla, bár lendületes betöréssorozatnak indult — és nem is tartott soká. Grófot ugyanis januárban őrizetbe vette a rendőrség, de előtte a csoportnak még volt ideje abban, hogy a taxis megegyezni elviszi a balhét, vagyis magára vállalja a bűncselekményeket. Több hónapos letartóztatás azonban júniusban Gróf után kiszabadult és ez döntő fordulatot adott az eseményeknek. A még nem jogerősen másfél évi börtönre ítélt férfi egyik rabtársától megtanulta, hogyan kell páncélszekrényeket kinyitni, s ezzel a társaság vagy megkezdődött vállalkozása, egyszersmind Gróf Ferenc kettős élete. A másodfokú ítélet előtt álló férfi ugyanis nappal gépkocsikísérőként dolgozott, éjszaka viszont a már állás nélküli, bűncselekményre specializálódott társaival együtt betöréseket követett el. Lábnyomok gipszben Természetesen, kesztyűben dolgoztak, s már az első alkalommal, a kispesti maszeklakatos Arzheim-Wertheim típusú házikasszájánál úgy döntöttek, hogy a mackók elszállításához a púpos Warszawa látszik legalkalmasabbnak. Két órán belül szereztek tehát egy ilyen öreg lengyel kocsit, és a mindössze egymázsás törpe mackó minden komplikáció nélkül az új köztemető mögötti kiserdőbe került. A szakmai utasítás a páncél sebezhető pontjairól tökéletesen helyesnek bizonyult, s így egyetlen éjszaka csaknem annyit kerestek Kenneseyék (40 ezer forint + 200 dollár készpénz, egy autónyereménybetétkönyv és egy zacskó aranyékszer), mint korábban egy hónap alatt. A társaság a sikeres akció után szervezettebbé tette munkát. Ladányi és Drobilich a nappal gépkocsival az országot járta és kasszákat keresett, s a kifürkészett páncélszekrényekhez éjjel visszatértek. A mendei erdészet, majd a pásztói, balatonakarattyai és dabasi ÁFOR-kutak pénzszekrényeinek elszállítása és szétverése után (a zsákmány: 200 ezer forint), a mogyoródi tsz-központba mentek, ahol Gróf nappali munkája során felfedezett egy fényt. A mogyoródi páncélszekmonstrumot azonban sem felnyitni, sem megmozdítani nem tudták, s ekkor került szóba, hogy speciális felszerelésekkel akár a helyszínen is dolgozhatnának. Grófot egyébként másnap délelőtt véletlenül egy mogyoródi fuvarhoz ismét osztották be, s amikor kiértek a tsz-be, saját szemével látta, hogyan öntik gipszbe, az éjszakai betörő, vagyis önön lábnyomát. Az alvilágban is ritka számba menő „élmény” után Ladányiék néhány napig elkerülték a főváros környékét és Pápa—Győr között, majd a Sajó mentén fosztogattak egyre tervszerűbben. Gróf, a társaság koponyája először arra figyelt fel, hogy ponként a benzinkutak vasárnapgész hét végi bevételét a páncélszekrényekben hagyják, később pedig az ő ötlete alapján kutattak fizetésnapok előtt nagy summák után a tsz-ekben. S időközben a bűnszövetkezet nemcsak taktikusabbá, hanem szakmailag is képzettebbé vált, hiszen felfedeztek egy olyan amit egyetlen páncélszekrényt, vasfűrésszel ki lehetett nyitni (!), így a továbbiakban gyakran nem kellett a 2—3 mázsás vaskasztni szállításával bajlódni. Sőt, Dadányiék Gazdag István motorszerelővel speciális szerszámokat, ólomkalapácsot, motoros gyorsvágót és torziós feszítőrudat is készítettek, s ezzel már a nagyméretű Wertheim, Hirsch, valamint a Madersflüger Wien típusú mackók felnyitása is lehetségessé vált. Betörés — alibiből Az egyre dörzsöltebb csoport újabb és újabb sikerek után már annyira vakmerővé vált, hogy Pesterzsébeten, a rendőrségtől 50 méterre levő benzinkút épületébe is betörtek, sőt, Gyálon hidegvérrel rabolták ki olyan hajnalban a postát, hogy csak akkor menekültek el a gépkocsikkal, amikor a helybeliek szinte testközelbe értek. Ezekben a hetekben azonban már a Pest megyei Rendőr- főkapitányság parancsot adott minden éjszakai járőrének, hogy legalább óránként ellenőrizzék a körzetükben levő ÁFOR-kutakat, a betörések leggyakoribb színhelyét. A nyomozók szisztémája bevált, december 14-én a dömsödi benzinkút koromsötét épületében várakozó rendőrt Gróf már későn vette észre. A betörők gépkocsija ugyan még elrobogott, de Gróf már aznap reggel rendőrkézre került. Ladányi, és Drobilich ezután még — hogy társukról eltereljék a gyanút —, végrehajtották az utolsó, a kilencvenharmadik betörést, de hiába.san mindannyian a Hamararendőrfőkapitányság Aradi utcai fogdájába kerültek. T*r A Pest megyei Bíróság összesítése alapján Ladányiék 1974. decemberétől 1975. decemberéig háromnegyed millió forint készpénzhez rak a páncélszekrények jutatfeltörése révén, s a különböző ellopott autók és gázpalackok, a hektószámra elvitt italok és más áruféleségek értéke szintén körülbelül háromnegyedmillió forintra rúgott. Az utóbbi tárgyakat szerteágazó orgazdahálózat értékesítette, s ezért a bűncselekményért 14 vádlottra szabtak ki pénzbüntetést, illetve szabadságvesztést.felfüggesztett A bűnszövetség tagjai közül Ladányi Lászlót 11 és fél évi, Gróf Ferencet 10 és fél évi, Kemesey Ervint 10 évi és Drobilich Gábort 8 évi ítélte a Legfelsőbb fegyházra Bíróság: A szerszámkészítő Gazdag István büntetése 1 év börtön. Babus Endre