Pest Megyi Hírlap, 1978. február (22. évfolyam, 27-50. szám)

1978-02-19 / 43. szám

6 kMswusp Vizsgálat felelősségrevonás Mérlegen a népi ellenőrök munkája A Pest megyei Népi Ellenőr­zési Bizottság legutóbbi ülésén értékelte a népi ellenőrzés ta­valyi munkáját. Az elmúlt év­ben 1717 népi ellenőr tevé­kenykedett a megyében; erköl­csi megbecsülésük érdekében általánossá fokozása hogy munkájukat írásban vált, is elismerik, úgy, hogy erről munkáltatóik is értesüljenek. TERVEN FELÜL IS A tervezett vizsgálatokat, mind a megyei, mind a járási és városi bizottságok megtar­tották; a helyi párt- és álla­mi szervek kérésére terven felüli feladatokat is vállaltak. A megyei NEB az elmúlt év­ben befejezett 13 vizsgálata közül öt terven felüli volt, a 91 járási vizsgálatból 17. Az ellenőrzések elsődleges célja a vizsgálatban érintettek és felügyeleti szerveik munká­jának segítése. A tapasztalt hibák kijavítása érdekében a népi ellenőrök javaslatokat tesznek, illetve felhívnak törvényes állapot helyreállítá­­­sára. Kettőszáznegyvenhat szervnek tettek javaslatot, eze­ket egy kivétellel elfogadták; a törvényes állapotok helyreállí­tására tett felhívásoknak is eleget tettek. Három személy ellen javasoltak fegyelmi vizs­gálatot. A NEB kezdeményezésére, ugyancsak három személy el­len indítottak kártérítési el­járást, az általuk okozott kár csaknem teljes egészében, meg­­­­térült. A kezdeményezett 41 szabálysértési eljárásból 43-at lefolytattak. Egyéb eljárást nyolc szervnél 215 ellen kezdeményeztek, személy­eztük eredményeképpen 136 ezer 460 forint térült vissza az ál­lamnak. KÖZÉRDEKŰ BEJELENTÉSEK A közérdekű bejelentések száma az 1976. évi 285-tel szem­ben tavaly 245-re csökkent. Ez a tendencia azonban nem min­den járásra érvényes. Kevesebb volt a bejelentés a váci, a ceg­lédi, a budai, a nagykátai és a ráckevei járásban, emelkedett viszont a szentendrei, a gödöl­lői, a dabasi járásban és Nagy­kőrösön. A közérdekű bejelen­­tések között tavaly jóval több volt a névtelen, mint 1976-ban. Ha a közérdekű bejelentések tartalom szerinti megoszlását vizsgáljuk, meg kell állapítani, hogy a bejelentőknek több mint egyharmada a jogszabá­lyokkal, illetve a szocialista gazdálkodás elveivel ellenté­tes magatartást kifogásolt. A közérdekű bejelentések 39 százalékát a népi ellenőrök vizsgálták ki, 13 százalékukat más módon, saját hatáskörben sikerült elintézni, 30 százalék vizsgálatára más szervet kér­tek fel, 6 százalékot hatáskö­ri okokból áttettek az illeté­keshez, 1 százalékuk adással, felvilágosítással tanács­ren­deződött, s 11 százalék volt a vizsgálatra alkalmatlannak ítélt. A saját hatáskörben vizs­gált közérdekű bejelentések több mint fele megalapozott volt, egytizede — bár alapos volt — nem orvosolható, egy­­harmadát alaptalannak talál­ták. A névtelen bejelentések­nek a fele volt megalapozott. A bejelentések vizsgálatának lezárása után 60 vizsgált és 33 felügyeleti szervnek tettek javaslatot, ezeket legnagyobb többségük elfogadta. A törvé­nyes állapot helyreállítására 13 vizsgált szervnek és 4 felügye­leti szervnek továbbítottak fel­hívást, ezeket végre is hajtot­ták. Fegyelmi eljárást 34 sze­mély ellen javasoltak, ezek kö­zül már az utolsó kettő is fo­lyamatban van. A közérdekű bejelentések vizsgálati tapasz­talatai 19 esetben kártérítési eljárás megindítására késztet­ték a NEB-et, az okozott 28 ezer 700 forintos kár 100 fo­rint híján megtérült. Büntető eljárást három személy ellen kezdeményeztek, a hármuk ál­tal okozott kár 158 ezer forint volt. A NEB javaslatára 10 személy ellen indítottak sza­bálysértési eljárást, edd­ig ki­­lencükre szabtak ki 17 ezer 200 forint bírságot. Lefolytat­ták a kezdeményezett 18 egyéb eljárást is, eredménye: 222 ezer 700 forint térült vissza az államnak, s 110 forint értékben kártalanítottak magánszemé­lyeket. A közérdekű bejelentések okai többfélék. Ezek közé tar­tozik, hogy egyes gazdálkodó egységeknél — különösen szövetkezeti szektorban ■— még a mindig nem kielégítő a szám­viteli bizonylati fegyelem épp­úgy, mint a társadalmi tulaj­don védelme; gyenge a belső és a felügyeleti ellenőrzés. Gyakori, hogy bürokratikus ügyintézést tapasztalva a beje­lentők végső elkeseredésükben a népi ellenőrzéstől várják, sokszor négy-öt éve húzódó ügyük elintézését. Az igazság­hoz tartozik az is, hogy az ál­lampolgárok egy része felületes ismeretek alapján tesz bejelen­tést. Az utóvizsgálatok nagyon hasznosaknak bizonyultak, se­gítik a bejelentések és jövőbeni intézését, jelenlegi mert a vizsgált szervek tudják; a NEB ellenőrzi, hogy­ták-e javaslataikat.végrehajtói­ MAGÁNPANASZOK A magánpanaszok száma is csökkent; 1976-ban még 141-en, tavaly már csak 115-en fordul­tak a NEB-hez. A legtöbb pa­nasz — akárcsak 1976-ban — a megyei NEB-hez, valamint a budai, a ráckevei, és a váci járáshoz érkezett. Negyvenkét százalékuk államigazgatási ügyintézést kifogásol. A ma­gánpanaszoknak 32 százalékát kivizsgálták, 21 százalékát sa­ját hatáskörben orvosolták, ugyancsak 21 százalékot továb­b bítottak más szervekhez kivizs­gálásra, az ügyek 3 százalékát hatásköri okokból tették át, 12 százalékot pedig felvilágosítás­sal, tanácsadással rendeztek, 6 százalékuk nem igényelt intéz­kedést. A magánpanaszokkal kap­csolatban a 34 vizsgált és 16 felügyeleti szervnek tett ja­vaslatokat többségükben el­fogadták; egy szervet felhívtak a törvényes állapotok helyre­­állítására; három személy el­len fegyelmi, egy ellen kárté­rítési, kettő ellen egyéb eljá­rást kezdeményeztek, vala­mennyit lefolytatták. A pana­szokra a helyi tanácsi szervek ügyintézésének hosszadalmas­sága, valamint az adott okot, hogy a kifogásolt határozatok több esetben nem voltak meg­alapozottak. A népi ellenőrök hasznos munkája felelősségteljes , és szép is. A legnagyobb többsé­­gük szívvel-lélekkel teszi dolgát, abban a tudatban, hogy a ezzel hozzájárul a gazdasági, társadalmi életben fellelhető hibák megszüntetéséhez. Hatos Erzsébet Az Útinform jelenti Ilyenkor, télvíz idején naponta olvashatjuk lapjainkban a címet: Az Útinform­ jelenti. Alatta a szöveg hol hosszabb, hol meg rövidebb, függvényeként az időjárásnak. Tartalma nélkülözhetetlen híradás a közutakon folyó építési munkála­tokról, a veszélyes szakaszokról, az esetleges elterelésekről, hóakadályokról. Szolgáltatás ez a javából, amelyre nagy szük­ségük van a közlekedőknek. A téli hónapokban sűrűn csörög a telefon Budapesten, az Útinform ügyeletén, a Népköztársa­ság útján. Sárga téglácska lett kattog a telexgép, az ügye­szobában­­ most éppen Moldován Éva és Garázsi Györgyné „tartja a frontot”. Akad munkájuk bőven: a megyékből küldik egymás után a pillanatnyi helyzetnek megfelelő összesítő jelen­­­­téseket. A falon hatal­mas, az országos úthá­lózatot feltüntető térkép, s a jelentések nyomán rövidesen kialakul a legfrissebb kép. A mágn­eses térképen sárga szí­nű téglácska jelzi, ha járha­tatlan valamelyik útszakasz. A zöld színű , arra utal, hogy ott csupán fél nyomsávon le­het közlekedni. A kék pedig óva int a száguldástól, jelen­tése: Vigyázat! Jegesedés! Gyors a tájékoztatás, egy pil­lantás a kódtérképre, s már­is leolvasható minden fontos tudnivaló. — Az elmúlt év végéig na­ponta kétszer változhatott csak a mindenttudó térkép — mondja Virágh Lajos, az Út­­inform vezetője. — A KPM megyei közúti igazgatóságai­tól hajnalban és kora délután kaptuk meg a szükséges in­formációkat. Ezzel a mód­szerrel azonban nem tudtuk elég gyorsan nyomon követni a valóságot, hiszen a közbe­eső időszakban alaposan meg­változhatott — akár kedve­zően, akár pedig kedvezőtle­nül — a helyzet. URH a hómarón — A KPM közúti főosztá­lyának döntése alapján vál­toztatunk az eddigi hírközlési gyakorlaton — mondja Vi­rágh Lajos. — A mostani rendszer kétlépcsős, megma­rad a megyéktől naponta ér­kező összesített adatközlés. Ezenkívül minden változásról értesítenek bennünket tele­xen, vagy URH-hálózaton. Szerte az országban mint­egy háromszáz személygépko­­­­csi tart útellenőrző szolgála­tot. A tapasztalatok szerint átlagosan 3—4 óránként járja­­ be minden ügyeletes a maga területét. Persze, a főútvona­lakat gyakrabban­­ átfésülik, mint a mellékutakat. És nem­csak az ügyeleti kocsik, ha­nem még a hómarók is fel vannak szerelve URH-val, az őrjáratok miközben hely­­­zetjelentést adnak, prognózist is készítenek. És ha hull a hó? Több ezer gép áll készenlétben, délbe lép a gépesített Műkö­appa­rátus: sószóró autókat, hóeké­ket, hómarókat vetnek be a közúti igazgatóságok üzem­mérnökségei, ha szükséges, küldenek segédcsapatok­at Volán vállalatok, végső eset­­­ben — ha elzárt településről sürgősen orvoshoz, kórházba kell valakit szállítani — segít a honvédség is. Erre azonban — szerencsére — ritkán kerül sor. Az vi­szont már mindennapos je­lenség, hogy az autósok vidé­ken­­ járva nem tudják, hová is fordulhatnának felvilágo­sításért. Pedig a közúti igaz­gatóságok szívesen állnak az érdeklődők rendelkezésére. Tábla az alatt — Somogy megyében már lehet látni a címet és a tele­fonszámot feltüntető táblákat — mondja Marnitz László köz­lekedési mérnök. — Rövide­sen a többi megyében is, hi­szen a KRESZ kimondja, hogy csak az abban elfoga­dott közlekedési jelzőtáblákat szabad használni. A majdani megoldás: a nagy „l” betűt feltüntető — információra utaló — tábla alatt kiegészí­tő táblákat szerelnek fel, raj­ta a keresett címmel, telefon­számmal. F. Gy. Vasútfinálé Ceglédről a Börzsönybe A Cegléd—Hantháza kö­zötti 20,7 kilométeres vasútvo­nalon február 28-án közleke­dik utoljára szerelvény. Már­cius elsején Pest megyei fiata­lok kezdik­ meg a bontást hantházai vonalvégen — tár­a­sadalmi munkában. A MÁV a megszűnt vasúti pálya anya­gait a Pest megyei KISZ bi­zottságnak ajándékozta azzal a céllal, hogy azt a börzsönyi úttörővasút újjáépítéséhez fel­használják. A Dunakanyar közkedvelt kisvasútjának mű­ködési engedélye üzembizton­sági okok miatt az idén lejár, s teljes rekonstrukciója mint­egy 50 millió forintba kerül. A széleskörű társadalmi mun­ka — s most a MÁV segítsége — eredményeként a költségek jelentősen csökkenthetők. Üvegvisszaváltó automatát helyezett üzembe — egyelőre kísérletképpen — a Kőbányai Közért Vállalat egyik boltjában. A vásárlónak csak az automatába kell helyez­nie az üveget, és a gép kifizeti a megfelelő ellenértékét. Újítások, találmányok Export után is jár a díj Gyártási eljárást dolgozott ki egy vállalat alkalmazott­ja és arra szabadalmi oltal­mat kapott. A találmányt a vállalat húsz éve alkalmazza és ezért eddig százezer forin­tot fizetett. Nemrég négy be­rendezést szállítottak külföld­re, amelynél a találmányt szintén felhasználták, de ezért az illető semmit se kapott. Emiatt hatvanezer forint megfizetéséért pert indított. A vállalat azzal védekezett: a megoldást a külföldi meg­rendelők államában szaba­dalom nem védi, a feltaláló pedig a hazai felhasználási díjat megkapta, tehát többet nem követelhet. Ennek elle­nére hajlandók hatezernégy­száz forintot fizetni. Végső fokon az ügyben a Legfel­sőbb Bíróság a feltalálónak 17 ezer 500 forintot ítélt meg. Az ítélet indoklása szerint a feltaláló akkor is jogosult találmányi díjra, ha a mun­káltató vállalati érdekből a szabadalomra nem kíván kül­földi oltalmat szerezni. Amennyiben a találmányt is­mertetés, illetve kezelési uta­sítás formájában — akár dí­jazás nélkül is — a vevő ren­delkezésére bocsátották, fel­találói díjat tartoznak fizet­ni. Általános szakmai szo­kás és gyakorlat szerint a li­­cencdíjat annak a berende­zésnek értéke arányában ál­lapítják meg, amelynél a mű­szaki megoldást hasznosít­ják. — Bírósági gyakorlat sze­rint általában a feltalálói díj a licencdíj 40—60 százalékáig terjedhet — hangzik tovább az ítélet. — Ettől természe­tesen — adott körülmények­től függően — el lehet tér­ni. Ezúttal a Legfelsőbb Bí­róság a feltalálói díj össze­gének megállapításánál te­kintetbe vette, hogy a szolgá­lati találmány kidolgozása két évtizeddel ezelőtt tént. Azóta a vállalatnak tör­a megoldással kapcsolatos be­fektetései megtérültek, az ér­tékesítésen kívül semmiféle tevékenységére nem volt szük­ség. V 1978. FEBRUÁR 19., VASÁRNAP Grófék púpos Warszawával Klasszikus kasszafúrás? Az Ítélet: 40 év légy ház­ a tűnődött el néhány pillanatig a bitó — nem, ilyen az utób­bi időben nem történt. A 70- es években tárgyaltam egy Szuvák nevű, majd egy másik mackós ügyet, de hát azok sem csináltak éppen finom, fine­szes munkát. A maiak nyers erővel dolgoznak, a fúrót fel­váltotta a csákány meg a paj­­szer. Az új módszer persze, óriási zajjal jár, ezért a leg­többen már az első kísérle­teknél lebuknak. Grófékat szerencséjükön kívül csak szer­n­yezettségük segítette át ezen a buktatón, hiszen ők is, főleg az első időkben, kíméletlenül szétvertek minden páncél­­szekrényt. .. Gróf és társai nagy soro­zatát az elmúlt évek legvak­merőbb bűncselekményei kö­zött tartotta számon tavaly őszig a bűnügyi krónika. S bár azóta a Ferenc postarablás gátlástalan körúti elkö­vetési stílusa, szinte , korsza­kos jelentőségűvé vált a ma­gyar bűnüldözés történetében, valószínűleg a másfél milliós mackósügy sem merül egyha­mar feledésbe. A Legfelsőbb Bíróság nemrégiben hozott jogerős ítélete után Pest me­gye Thököly úti törvényházá­ban a nagyszabású bűnper utolsó szakaszához érkezett, a bírósági dolgozók a lefoglalt bűnjeleket: gépkocsikat, ék­szereket, magnetofonokat... postázzák a tulajdonosoknak. G. F. kettős élete A történet 1974. végén egy kispesti vendéglőben kezdő­dött. Ladányi László és Drobi­­lich Gábor szállítómun­kások, Kem­esey Ervin sofőr, valamint Gróf Ferenc taxis a külvárosi kocsmában álla­podtak meg, hogy nehéz fizi­kai munka helyett „könnyű pénzt” szereznek, éjszakai be­törésekkel. S miután előre ki­kötötték azt a mindvégig be­tartott szabályt is, hogy csak az részesül a szajréból, aki részt vesz az akcióban, meg­kezdődtek a bűncselekmé­nyek. Az autóstársaság alig egy hónap alatt ablakbetöré­sekkel és kel 100 ezer lakatfelfeszítések­­forint értékű árut lopott Nógrádtól a Ba­laton vidékéig különböző kocs­mákból és vegyes boltokból. Az ügy tehát egy szimpla, bár lendületes betöréssorozat­nak indult — és nem is tar­tott soká. Grófot ugyanis ja­nuárban őrizetbe vette a rend­őrség, de előtte a csoportnak még volt ideje abban, hogy a taxis megegyezni elviszi a balhét, vagyis magára vállal­ja a bűncselekményeket. Több hónapos letartóztatás azonban júniusban Gróf után ki­szabadult és ez döntő fordu­latot adott az eseményeknek. A még nem jogerősen másfél évi börtönre ítélt férfi egyik rabtársától megtanulta, hogyan kell páncélszekrényeket ki­nyitni, s ezzel a társaság vagy megkezdődött vállalkozá­sa, egyszersmind Gróf Ferenc kettős élete. A másodfokú íté­let előtt álló férfi ugyanis nap­pal gépkocsikísérőként dolgo­zott, éjszaka viszont a már ál­lás nélküli, bűncselekmény­re specializálódott társaival együtt betöréseket követett el. Lábnyomok gipszben Természetesen, kesztyűben dolgoztak, s már az első al­kalommal, a kispesti maszek­lakatos Arzheim-Wertheim tí­pusú házikasszájánál úgy dön­töttek, hogy a mackók elszál­lításához a púpos Warszawa látszik legalkalmasabbnak. Két órán belül szereztek tehát egy ilyen öreg lengyel kocsit, és a mindössze egymázsás tör­pe mackó minden kompliká­ció nélkül az új köztemető mögötti kiserdőbe került.­­ A szakmai utasítás a páncél se­bezhető pontjairól­­ tökélete­sen helyesnek bizonyult, s így egyetlen éjszaka csaknem annyit kerestek Kenneseyék (40 ezer forint + 200 dollár készpénz, egy autónyeremény­­betétkönyv és egy zacskó aranyékszer),­­ mint korábban egy hónap alatt. A társaság a sikeres akció után szervezettebbé tette munkát. Ladányi és Drobilich a nappal gépkocsival az országot járta és kasszákat keresett, s a kifürkészett páncélszek­rényekhez éjjel visszatértek. A mendei erdészet, majd a pásztói, balatonakarattyai és dabasi ÁFOR-kutak pénz­­szekrényeinek elszállítása és szétverése után (a zsákmány: 200 ezer forint), a mogyoródi tsz-központba mentek, ahol Gróf nappali munkája során felfedezett egy fényt. A mogyoródi páncélszek­monstru­mot azonban sem felnyitni, sem megmozdítani nem tud­ták, s ekkor került szóba, hogy speciális felszerelésekkel akár a helyszínen is dolgozhatná­nak. Grófot egyébként más­nap délelőtt véletlenül egy mogyoródi fuvarhoz ismét osz­tották be, s amikor kiértek a tsz-be, saját szemével lát­ta, hogyan öntik gipszbe, az éjszakai betörő, vagyis önön lábnyomát. Az alvilágban is ritka szám­ba menő „élmény” után La­dányiék néhány napig elke­rülték a főváros környékét és Pápa—Győr között, majd a Sajó mentén fosztogattak egyre tervszerűbben. Gróf, a társaság koponyája először ar­­­ra figyelt fel, hogy ponként a benzinkutak vasárna­pgész hét végi bevételét a páncél­­szekrényekben hagyják, ké­sőbb pedig az ő ötlete alapján kutattak fizetésnapok előtt nagy summák után a tsz-ek­­ben. S időközben a bűnszövet­kezet nemcsak taktikusabbá, hanem szakmailag is képzet­tebbé vált, hiszen felfedeztek egy olyan amit egyetlen páncélszekrényt, vasfűrésszel ki lehetett nyitni (!), így a to­vábbiakban gyakran nem kel­lett a 2—3 mázsás vaskasztni szállításával bajlódni. Sőt, Da­­dányiék Gazdag István mo­torszerelővel speciális szer­számokat, ólomkalapácsot, mo­toros gyorsvágót és torziós fe­­szítőrudat is készítettek, s ez­zel már a nagyméretű Wer­­theim, Hirsch, valamint a Ma­­dersflüger Wien típusú mac­kók felnyitása is lehetséges­sé vált. Betörés — alibiből Az egyre dörzsöltebb cso­port újabb és újabb sikerek után már annyira vakmerő­vé vált, hogy Pesterzsébeten, a rendőrségtől 50 méterre le­vő benzinkút épületébe is betörtek, sőt, Gyálon hidegvérrel rabolták ki olyan haj­nalban a postát, hogy csak akkor menekültek el a gép­kocsikkal, amikor a helybe­liek szinte testközelbe értek. Ezekben a hetekben­­ azonban már a Pest megyei­­ Rendőr- főkapitányság parancsot adott minden éjszakai járőrének, hogy legalább óránként ellen­őrizzék a körzetükben levő ÁFOR-kutakat, a betörések leggyakoribb színhelyét. A nyomozók szisztémája bevált, december 14-én a dömsödi benzinkút koromsötét épületé­ben várakozó rendőrt Gróf már későn vette észre. A be­törők gépkocsija ugyan még elrobogott, de Gróf már aznap reggel rendőrkézre került. La­dányi, és Drobilich ezután még — hogy társukról eltereljék a gyanút —, végrehajtották az utolsó, a kilencvenharmadik betörést, de hiába.­san mindannyian a Hamara­rendőr­főkapitányság Aradi utcai fog­dájába kerültek. T*r A Pest megyei Bíróság ös­­­szesítése alapján Ladányiék 1974. decemberétől 1975. de­cemberéig háromnegyed mil­lió forint készpénzhez rak a páncélszekrények jutat­feltö­rése révén, s a különböző el­lopott autók és gázpalackok, a hektószámra elvitt italok és más áruféleségek értéke szin­tén körülbelül háromnegyed­millió forintra rúgott. Az utób­bi tárgyakat szerteágazó or­gazdahálózat értékesítette, s ezért a bűncselekményért 14 vádlottra szabtak ki pénzbün­tetést, illetve szabadságvesztést.felfüggesztett A bűnszövetség tagjai közül Ladányi Lászlót 11 és fél évi, Gróf Ferencet 10 és fél évi, Kem­esey Ervint 10 évi és Dro­bilich Gábort 8 évi ítélte a Legfelsőbb fegyházra Bíróság: A szerszámkészítő Gazdag Ist­ván büntetése 1 év börtön. Babus Endre

Next