Pest Megyi Hírlap, 1979. március (23. évfolyam, 50-76. szám)

1979-03-14 / 61. szám

4 város legújabb bölcsődéje Széles körű társadalmi összefogással készült el a város legújabb bölcsődéje a Lövész utcában. A korszerű épületben hatvan gyermeket helyeztek el. A képen a nagycsoportosok levegődnek a délelőtti napsütésben. Apáti-Tóth Sándor felvétele „Sebesült voltam, nem jött ólom a szememre" Fegyverben a Tisza-hídnál Vöröskatonák emlékeznek A TANÁCSKÖZTÁRSASÁG IDEJÉN a magyar vöröshadsereg vezérkara harcok közepette felállította a Cegléden, az I. hadtestparancsnokságot. Ezzel a hadtesttel szándékozott áttörni a Tiszán, majd ha befejeződnek a győzedelmes felvidéki harcok. Addig ez a hadtest védte egész hosszában a folyó jobb partját, hadműveletekbe nem kezdett. A cél az volt, hogy elterelje a figyelmet az északi fronton támadó ezredeink akcióiról. A vörös századok beásták magukat a Tisza töltésén, figyelték és lekötötték az agressziós csapatokat. A csongrádi vashidat mind a mieink, mind az ellenség megtartotta épségben,ugyanazon szándékkal: ők is ezen akartak átvonulni a front megindulásakor. A közel három hónapos lövészárok-nyugalmat leginkább a mi harcosaink bontottál meg csekély erőkkel való áttöréseikkel. Május harmadikára így emlékezik Nyújtó Ferenc, volt vörös századparancsnok: „Hajnalban egy mozdony két-három teherkocsit tolt át maga előtt a vasúti hídon, az ellenség oldalára. dült egy mellvédes Elöl görplatókocsi, mögötte ágyús és géppuskás vagonok. A megálltak és tüzet túlparton az ellenségre. Addig nyitottak amíg ki nem fogytak a lőttek, lőszerből, majd nyugodtan visszavonultak. A vállalkozást Drocsák Antal népbiztos vezette, hozzánk képest idős, ötven-ötvennyolc éves, halk szavú, bátor ember. Jóval később, Mindszentnél nyolc-tíz csónakkal, csónakonként tíz-tizenkét vöröskatonát szállítottunk át az ellenség vonalai elé. Ez a rohamosztag több géppuskát vitt magával, tüzükkel tisztította meg az utat. Többször is fordultunk újabb csoportokkal. Elfoglalták Mindszentet, Szentest és Hódmezővásárhelyt. Erre a térségre az ellenség hat ezredet vetett be, vissza kellett vonulni. Mindszenten egy parasztházba húzódtunk. Hatan voltunk ceglédiek. Sebesült voltam, még a parton csapódott belém három gránátszilánk, nem jött álom a szememre. Éjfél tájt idegen hangok szűrődtek be az ablakon, az intervenciósok vonultak az utcán, a sötétben kiáltoztak, szuronyaik, kulacsaik csörögtek, ahogy egymáshoz verődtek. Fölkeltettem bajtársaimat és kerítéseken, mellékutcákon át siettünk a Tiszához. A folyónál komp állt és mi ellenséges tűzben keltünk át a túlsó partra. Fedezetül a mindszenti gáton maradt hat vöröskatona, két géppuskával. Mikor elfogyott a hevederekből a töltény, belevetették magukat a folyóba. Mi már a Tisza közepén jártunk, ők igyekeztek utánunk. Az úszva agresszorok lőtték őket, ott merültek el a szemünk ’láttára, géppuskástól, érettünk áldozva életüket.” szíjjártó fal EMLÉKEZIK vissza erre így nagy vállalkozásra: „A szentetesi Kurca-parton beástuk magunkat. A rajok közt igen nagy, mintegy kétszáz lépés hézag volt, nem valami biztonságos, de sokat nem gondolkodtunk rajta, bíztunk magunkban. Egy hete, tíz napja voltunk már a lövészárokban, szemben az ellenség állásaival. Nem tudom, hogy mi okból, kinek a hibájából volt, hogy lőszer utánpótlást nem kaptunk. Azt a kevés töltényt, amit magunkkal hoztunk, ellőttük, azután már az ellenségtől elszedett vagy elhányt patronokat rakosgattuk egyenként a puskába, azokkal lődöztünk régi gazdáikra. De nem hiszem, hogy sok kárt tettünk bennük, mert a golyó kisebb volt a mienknél, elsütöttük, de célozni nem lehetett, hiszen lötyögött a puskacsőben. A Karcánál egyre fogytunk, sokan elestek, megsebesültek. Az ellenséges állások közel voltak, töltény nélkül, rövid géppuskatűz támogatással szuronyosan rohamoztuk őket. Emlékszem, egy másik század parancsnoka, nevét már nem tudom, egy szál pisztollyal járt előttünk. Sajnos, annyiszor vissza kellett mindvonulnunk, pedig már csak lépések választottak el az agressziósok átkaitól.” Ecser József, volt zászlóalj parancsnok: „A hídfőben a parancsnokokat fölcserélték iskolát végzett főtisztekkel, tőlem a zászlóaljat Nádai Béla százados vette át, Nyújtó Ferenc századát Szathmáry hadnagy. Nyújtó egy műszaki alakulathoz került, én a hadbírósághoz. A hadbíróságon dolog nem volt, puskát fogtam és önként vettem részt egy-egy vállalkozáson. Egy akción átlőtték a combomat, sebesülten jöttem haza Nyújtó Ferenccel a hadikórházba.” A nagyantant fenyegetésére tanácskormány delte csapatainkat a visszarendelvidékről, Stromfeld lemondott, megkezdődött az általános visszavonulás. Kádks Gyula így folytatja visszaemlékezéseit: „Július 15—20-a tájban vonattal Gátérig utaztunk, onnan gyalogmenetben Csongrádra. Ott egy éjszakát töltöttünk, másnap tovább gyalogoltunk a szentesi hídfőre. Állást foglaltunk. De akkorra már megindult az ellenség előnyomulása. ‘Egy járőrrel mentem Szentes alá, a város hét kilométerre volt tőlünk. Közben betértünk egy tanyába, ott géppuskások pihentek. Arra lettünk figyelmesek, hogy Szentes felől jönnek vissza a lovasok és a tüzérek. Minket előre vittek. Akkor sebesült meg Dobos Pista a lábán." Otthagytuk, fogságba került, kórházba vitték. Naplementre visszajöttünk a hídfőbe. Az ellenség tüzérséggel lőtte a hidat. Esett az eső, mi behúzódtunk egy közeli tanyába. Másnap, talán július 29-én, visszavonultunk Félegyházára. A dohánygyárban szállásoltak el. MÁSNAP BEVAGONÍROZTAK, hoztak . Abonyba. Innen egy puskás szakasszal kirendeltek Tetétlenre, tábori őrsöt alakítottunk, de készültünk el vele, jött alig az ellenség nagy erőkkel, erre meghátráltunk. Mire Abonyba visszatértünk, az állomás előtti kastélyban már ott volt a sok antant tiszt: francia, angol és más nemzetbeli.” Hídvégi Lajos gra tus é~2-| IHiiiÉli A CEGLÉDI JÁDÁS ÉS CEGL?? XXIII. ÉVFOLYAM, 61. SZÁM PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA 1919. MÁRCIUS 14., SZERDA Megvalósítható célok Magasab színvonalú pártmunka A beszámoló taggyűlések tapasztalatai Városszerte befejeződtek az összevont és az alapszervezeti beszámoló párttaggyűlések. A mozgalmi élet e fontos fórumainak tapasztalatairól, eredményeiről Balog György, az MSZMP városi bizottságának titkára adott tájékoztatást. ■ Az összevont és az alapszervezeti taggyűlések három fő témakört érintettek. Értékelték az 1978-as helyi gazdaságpolitikai cselekvési program végrehajtását és megszabták az idei esztendő feladatait. Számot adtak az ideológiai munkáról és a közművelődésben elért eredményekről, továbbá a párt belső életének alakulásáról. Lakóhelyünkön hat munkahelyen volt összevont taggyűlés. A pártvezetőségek területén a pártcsoportok önértékelései tartalmilag jól előkészítették az 1978-ban végzett munkáról szóló beszámolót. A tagság egyéni munkavégzésének elbírálásán túl az egyes csoportok összegezték területük gazdasági és politikai tevékenységének tapasztalatait, továbbítva észrevételeiket az alapszervezeti pártvezetőségekhez. . A tavalyi cselekvési programokat színvonalasan és okfeltáró módon értékelték a pártvezetőségek. Ezzel alapot teremtettek az kedvező újabb tennivalók meghatározásához. A beszámolókban az eddiginél nagyobb hangsúlyt kapott a még kihasználatlan lehetőségek igénybevétele, a jobb szervezés, a takarékosabb, hatékonyabb gazdálkodást lehetővé tevő javaslatok megfogalmazása. A kidolgozott és az elfogadott programok konkrétak, de nem túl részletezettek. A tennivalók meghatározása mellett megfogalmazták azok ismertetésének módját, és ellenőrzésének formáját is. Az összevont taggyűléseken a pártdemokrácia érvényesülése is kifejezésre jutott. A tagsága élt jogaival, s tovább javult pártvezetőségek minősítő szerepe, ami a tartalmi előkészítésben és a vitában egyaránt megmutatkozott. Az ideológiai és közművelődési feladatoknak példamutatóan tett eleget a Május 1. Ruhagyár, a KÖZGÉP, az egészségügyi pártvezetőség és — egyes témakörökben — a MÁV pártvezetősége. A párt életének belső fejlődését lényegretörően, megfelelő példákkal alátámasztva mutatták be a vezetőségek, önkritikusan szólva az eredményekről és a feladatokról. Az alapszervezeti beszámoló taggyűléseket mindenütt — ahol pártcsoport működik— szervezeti és társadalmi előkészítés előzte meg. Ez a munka jelentősen hozzájárult az előterjesztések igényességhez, színvonalasságához, s ahhoz, hogy a beszámolók foglalkozzanak a tagságot az év folyamán érdeklő kérdésekkel. A taggyűlési értékelések többsége okfeltáróan és cselekvésre ösztönzően adott számot az alapszervezet munkájáról. Az 1978. évi cselekvési programokban foglaltakat valamennyi alapszervezetben végrehajtották. Általános, kedvező tapasztalat, hogy — a cselekvési programok alapján — kialakultak a pártalapszervezetek gazdasági munkát ellenőrző, irányító és segítő tevékenységi formái, módszerei, és eredményesen támogatják a pártmunka eszközeivel az esztendő fontos feladatainak végrehajtását. A beszámolókban és a vitában hangot kapott az ütemes termelés feltételeinek biztosítása, amely alapvető a hatékonyság és a minőség javításában. Kiemelt feladatnak tekintik a készletgazdálkodás javítását, a többi közt a KÖZGÉP-ben, az EVIG- ben és a MEZŐGÉP-nél. A párt belső életében érezhető az 1976. évi tagkönyvcserék és elbeszélgetések kedvező hatása. Ez nagyban hozzájárult ahhoz, hogy az elmúlt időszakban tovább szilárdult a szervezeti élet és a fegyelem. Különösen színvonalas beszámolók hangzottak el a KÖZGÉP II-es, és IV-es, a Május 1. Ruhagyár I-es és II.-es, a Fűrész-, Lemez- és Hordóipari Vállalat, a Nagykőrösi Konzervgyár ceglédi gyáregységében, az ÉVIG III-as és a DÉMÁSZ-kirendeltség alapszervezeteinél. A beszámolókat tartalmas viták követték. A hozzászólók felelősséggel beszéltek a cselekvési programok végrehajtása során szerzett tapasztalatokról, és hat tettek az idei javaslat afeladatok meghatározásához. A vitában •helyet kapott a KISZ tevékenységének fejlesztése és a pártépítő munka. Az idei esztendőnek a taggyűlések által meghatározott gazdaságpolitikai tennivalói reálisak és végrehajthatók. Az általában kedvező kép mellett a módszereket tekintve kétféle jelentős eltérés észlelhető. Előfordul, hogy némely feladatok meghatározása elnagyolt, illetve észlelhető túlrészletezés is. A fejlődés, az előrelépés záloga, hogy a cselekvési programot, a gazdasági intézkedések melllett a politikai agitáció területeit is kijelölik, egyaránt utalva a szakszervezetekben dolgozó kommunisták és a KISZ-szervezetek feladataira. Az 1978. évi munkáról beszámoló taggyűlések, s az általuk megfogalmazott feladatok a korábbinál színvonalasabb tevékenységéről, magasabb szinten adtak számot. A pártszervezetek jól jelölték meg az 1979. évi célokat, a pártélet minden területén megfelelő programot adva azok megvalósításához. Kőhalmi Dezső Dalolva juráinak A Ceglédi Vasutas Szakszervezeti Vegyeskar március 18- án, vasárnap tartja — fennállása hatvanadik évfordulóját ünneplő — jubileumi megemlékezését. Délelőtt tíz órakor az énekkarok, amelyeket erre az alkalomra meghívtak a ceglédiek, a Rákóczi úton felvonulnak a Szabadság térre, ahol fél likőr a Kossuth-szobor előtt hangzik el a megemlékezés a Tanácsköztársaság kikiáltásáról és a Vasutas Énekkar megalakulásáról. Az ünnepség az emlékművek megkoszorúzásával és az Internacionálé elé éneklésével ér véget. Délután három órakor a Kossuth Művelődési Központ emeleti nagytermében hangversenyt rendeznek, amelyen fellép a ceglédi vegyeskar, a nagykőrösi férfikar, a Ceglédi Pedagógus Énekkar, a Bem József Szakmunkásképző Intézet énekkara, a Dunakeszi Járműjavító Férfikara és a Kassai Lyra Vegyeskar. Makramét csomóznak Kézimunkatanfolyam Március 15-én, csütörtökön 16 órakor a ceglédi Kossuth Művelődési Központ igazgatósága makramé kézimunka tanfolyamot indít. Várják a jelentkezőket. Pénteken a bajnok ellen Válogatottak Cegléden Egypercnyi megállás sincs az asztalitenisz NB I. tavaszi idényében. A vasárnapi kitűnő rajt (18:7 a Bp. Postás ellen), s a szerdai szegedi vendégszereplés után, pénteken délután öt órakor már harmadik találkozóját vívja a Ceglédi VSE férfigyüttese. Ekkor a Vasutas Teleki utcai kultúrházában a tavalyi bajnokot, a BVSC együttesét látják vendégül, a válogatott Gergellyel és Takács II-vel. A ceglédiek győzelmi esély nélkül állnak asztalhoz, de remélhetőleg küzdelemre késztetik a vendégeket. A ceglédiek játékának megfelelő értékmérője lehet ez az összecsapás, rámutathat arra, hogy a március 28-i VVK mérkőzésig miben kell még javulniuk. A DVSE—BVSC vasutasrangadó igazi sportélményt ígér a szurkolónak. U. L. AMS@A tósak _ Tavaszi ingvásár -EGYSZÍNŰ ÉS MINTÁS, DIVATOS FÉRFIINGEK 120 Ft-OS REKLÁMÁRON KAPHATÓK ■S> A a mi ALBLERTIRSAI DIVATÁRU BOLTJÁBAN: Albertirsa, Pesti út 42.