Pest Megyi Hírlap, 1980. január (24. évfolyam, 1-25. szám)

1980-01-11 / 8. szám

-A. CEGLÉDI JÁRÁS ESC XXIV. ÉVFOLYAM, 8. SZÁM A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA 1980. JANUÁR 11., PÉNTEK Egyetértenek az irányelvekkel Ahol megnőtt a munka becsülete Vezetőségválasztó taggyűlés a ruhagyárban A párt a Lapt Szervezetek ja­nuári vezetőségválasztó tag­gyűléseinek első napirendi pontja a kongresszusi irányel­vek megvitatása. Így történt ez a napokban a Május 1. Ruhagyár 2-es pártalapszerve­­zetében is, ahol a tanácskozás­­on rész­t vett Ujszászi Ró­bert, a megyei pártbizottság tagja, a munkásőrség megyei parancsnokának helyettese és Kiss Katalin, a városi párt­­bizottság politikai munkatár­sa. Nagy Sándor, az alapszer­vezet titkára vitaindítójában elmondotta, hogy a kommu­­nis­ták körében érdeklődés és várakozás előzte meg az Irányelvek közreadását, majd alaposan tanulmányozták va­lamennyien, és egységes állás­­foglalás született. pártcsoportülésen is kibővített megbe­szélték, és építettek a párton kívüliek véleményére is. A ruhagyáriak — mint az ország ötven kiemelt nagyvál­lalata egyikének dolgozói — elsősorban saját termelési ta­pasztalataikra, gondjaikra, munkahelyi észrevételeikre és törekvéseikre vetítve közelí­tették meg a témát. Maguk is érzik az üzem- és munkaszer­vezés javításának fontosságát, a termelési feltételek megte­remtésének szükségességét. Fontos, hogy a kellékek, anyagok­ időben rendelkezé­sükre álljanak. Saját tapasz­talatuk igazolja, hogy az ex­port összehangolt tevékenység­­et igényel. A pártcsoport-értekezleten az is megfogalmazódott, hogy az októberben kísérleti jelleggel bevezetett diffe­renciált bérezés kedve­zően érvényesül, és a jö­vőben minden területen ennek elterjesztésére kell törekedni. Azzal is egyetértettek, hogy a párt belső életét még tar­talmasabbá kell tenni, emel­ve az alapszervezetben vég­zendő munka színvonalát. A Vitában sokan részt vet­tek. Morvai Zoltánná­szb-tit­­kár a párt- és a szakszerveze­ti bizalmak munkájának ös­­­szehangolását említette köve­telményként, majd a munka­helyi demokrácia továbbfej­lesztésének tairól beszélt. helyi tapasztala­t szocialista munkaversenyben rejlő lehe­tőségeket méltatta, amely al­kalmas eszköz a gazda­ági feladatok­­ megvalósítására. Csóri István, az alapszervezet szervezőtitkára a személyi fe­lelősség erősítésének fontos­ságát hangsúlyozta, továbbá a fiatalok helyes kiválasztásáról és megfelelő felkészítéséről szólt. Varga Ferencné, a pártve­zetőség megelőző titkára a taggyűlési beszélgetések ta­pasztalatait foglalta össze, megállapítva, hogy mindenki az irányelvek alapos ismere­tében, felelősséggel formált véleményt. Többen leszögez­ték, hogy a törvényességet a jövőben még erélyesebben­­ kell betartatni az állampolgá­rokkal. A gazdaságpolitikai agitáció jó az üzemben, min­den munkapadhoz eljut, ám a jövőben a célok ismeretében jobban kell ösztönözni a cse­lekvésre. A jobb minőségű munkához felkészült szakem­berek kellenek, s ez a felnőt­tek szakmunkássá irányítja a figyelmet. Képzésére Meleg István, a gyáregység igazga­tója elmondotta, hogy az 1979-es tervet sikerrel teljesítették, jelentős dol­lárbevételre tettek szert, mivel termékeik 70 száza­léka tőkés exportra megy. A többi szovjet megrendelés, illetve a hazai kereskedelem számára készül. A ceglédiek élen járnak a 11 gyáregység között, és ebben a szellemben kell munkálkodni az idén is. A fejlesztésre ebben az évben kevés a lehetőség. A megle­vő munkaerővel helyesen kell gazdálkodni, érvényesíteni mun­ka anyagi megbecsülését.­­ Amióta bevezették a differen­ciált bérezést, az emberek jobban megtalálják a számítá­sukat, gondolkodva dolgoznak, keresik a munkaműveletek egyszerűsítésének módját. Kiss Józsefné főkönyvelő hasznosnak tartotta az irány­elveikkel kapcsolatos vitát, amelyben megfogalmazódott, hogy a jövőben sokkal többet kell tenni a célok megvaló­sításáért. A pártalapszervezet a feladatokra jól felkészítette az embereket, így várhatóan a tervciklus utolsó évében sem marad el a jó eredmény.­­ Újszászi Róbert a vitában elhangzottakat summázva ar­ról beszélt, hogy a napi gon­dok köré csoportosultak hozzászólások. Értik az embe­­­rek, hogy mit vár tőlük az ország, s ez azt jelenti, hogy lehet rájuk számítani. A na­gyobb fegyelemre, szigorúbb takarékosságra hívta fel a fi­gyelmet. Az új vezetőségre háruló nagyobb feladatról be­szélt, amely a pártélet to­vábbfejlesztését tűzi célul. Fontos, hogy a párton belüli döntéseket a választott szer­vek kollektíván hozzák, a határozatok mindig konkrét feladatokat jelöl­jenek meg, s ezek vég­rehajtására kellő felelős­séggel, egy emberként tö­rekedjenek. Ócsai Attiláné műszaki veze­tő találóan állapította meg, hogy nem elég az irányelve­ket egyszer elolvasni, hanem az emlékezetben frissen tart­va, alkalmazni kell őket a mindennapi munkában. A vitában elhangzottakat Nagy Sándor foglalta össze, elmondva, hogy a kommunis­ták véleménye alapján készí­tik el az irányelvekkel kap­csolatos állásfoglalást. A tag­gyűlés a vita összefoglalását elfogadta, és kijelöl­te az ál­lásfoglalás megszerkesztésében részt vevő személyeket. A taggyűlés — titkos sza­vazással­ — megválasztotta az új vezetőséget. Titkár ismét Nagy Sándor lett, a meó dol­gozója. A vezetőség tagjai: Borsos Lajosné művezető, Czi­­nege Béláné adminisztrátor, Csűri István vasaló és Harczi Istvánná művezetőhelyettes. Kiss Katalin a pártbizottság nevében fejezte ki jókívánsá­gait az új vezetőségnek, és további jó munkát kívánt a kommunistáknak, akik már eddig is bebizonyították, hogy felelősséggel végzik munkáju­kat, és magukénak vallják a kongresszusi irányelveket. T. T. CEGLÉDI APRÓHIRDETÉSEK A Ceglédi Tiszti Klub felvételre keres: sza­kácsot, portást, taka­rítónőt és népművelé­si előadót. Érdeklőd­ni lehet Cegléd, Kos­­suth F. u. 1. sz. alatt. Beköltözhető családi ház Cegléd, Szélma­lom zug 4/a. szám alatt eladó. Érdeklőd­ni lehet 16 óra után és vasárnap Cegléd Török Ignác utca 21. szám._________________ Tanya sürgősen el­adó, szobabútorral együtt, közel a vá­roshoz és köves út­hoz. Tanya területe jószágtartásra is al­kalmas. Érdeklődni lehet: Aranyi Lajos­­nénál. Cegléd, XIV. kerület Kernács te­lep 23. (Külső Jász­berényi útnál). Szalag utca 20. számú szoba, konyhás ház azonnal bekötözhe­­tően eladó Érdeklőd­ni : Cegléd, Örkényi út 925. (Gerje-telep után.)__________________ 120 literes hűtőszek­rény eladó. Cegléd, Bem utca 27. szám. Eladók 200 kg-os hí­zók. Cegléd, Wesselé­­nyi utca 12. szám. Fiatal, gyermektelen házaspár albérleti la­kást keres. Cím: ifj. Pomázi Mihály. Cse­­mő, iskola diVő 1. sz. November 7. Tsz. Külön bejáratú szoba albérletbe kiadó. Ceg­léd, Szén utca 18. Ház eladó. Déllő utca 16. Cegléd, szám alatt. Nagy ebédlőasztal el­adó. Cegléd, Damja­­nich utca 38. szám. Cegléd legmagasabb részén, zöldövezetben egy déli fekvésű por­ta eladó. Érdeklődni lehet: Kovács Ferenc, Cegléd,­­Budai út 16. Kenderföldön beépít­hető 3 db kb. 190 négyszögöl telkek el­adók. Érdeklődni le­het: özv. Halmi Fe­­rencnénél, Cegléd, XIV. ker. Csákány utca 27. szám alatt. Naposcsibe előjegyzé­sét megkezdtük. Ceg­léd, Lúd utca 3. szám alatt.__________________ Hízók és vágni való csirkék eladók. Ceg­léd, Lúd utca 3. szám. I Több búza, kukorica Jászkarajenőn az Árpád Termelőszövetkezet kollektí­vája ősszel csatlakozott azok­hoz, akik külön vállalásokat tettek a XII.­­ pártkongresszus és felszabadulásunk közelgő 35. évfordulója tiszteletére. Elhatározták, hogy ebben az évben igyekeznek hektáron­ként negyven mázsa búzát termeszteni. (Búzatermeszté­sük utóbbi négyévi átlagter­mése hektáronként 35 mázsa volt.) A kukoricaföldekről hektáronként 60 mázsát sze­retnének»* 'beta­karítan­i. Gon­­dos tala­j el­ők­észí­t­éssal, vegy­szeres műveléssel, a technoló­giai fegyelem tovább szigorí­tásával szeretnék ezt elősegí­teni. Esőben, hóban kerékpáron Hivatása — a gondoskodás Mindenütt szívesen fogadják .. azo­k a fiatal magyar tündérek kinyitják az ajtókat, és belépnek azokba a kis do­hos, zsúfolt, szegényszagú és sötét lelki életű, vizes falú, rossz kútvízű, babonákban hívő, elcsigázott magyar testű mély­ségbe, ahol először gyanakvás­sal, ellenséges és szemérmes­­ röstelkedéssel fogadják őket — írta Móricz Zsigmond „Védőnők” című riportjában a Pesti Napló 1938. február 18-i számában. Nyilas Jánosné fiatalasszony, védőnő és családanya. Mai magyar tündér? Aligha. Inkább mai ember. Értője a szakmának, immár tizennégy éve, amióta képesítését kézhez kapta. Azóta egy helyben dol­gozik. Albertirsán. .. Ezek a fiatal magyar tündérek kinyitják az ajtókat, és belépnek a kis dohos, zsú­folt ...” « Szerteágazó munka Nyilas Jánosné minden reg­gel kinyitja az egészségház aj­taját, és belép a korszerűen berendezett­­ tágas helyiségbe. Szolgálata ott kezdődik, a 14 év alatti gyermekek gondozá­sával, majd folytatódik a ter­­tesgondozással, a tanácsadás­sal és a családlátogatással. Az imént írtam, hogy csa­­ádanya, tehát otthoni mun­­kája is akad bőven. Reggel fél hatkor kel. Reggeli készítés, a gyerekek elindítása az iskolá­ja, s férjéé Budapestre, a Ko­rányai Gyógyszergyárba. Aj­án magára is szakít pár percet,­­ máris indul, hogy nyolc óra előtt kinyissa az ajtót... Albertirsa nagy kiterjedésű község, tanyák is tartoznak hozzá. — Hogyan tudja átfogni ezt a nagy területet? — kérdem. — Hogyan közlekedik? — Kerékpárral! — És ősszel, ha zuhog az iső? — Kerékpárral! — És télen, ha a metsző hi­­deg bekúszik a kabát alá? — Kerékpárral! Mindezit mosolyogva mond­­a, nem neheztelve. De miért s neheztelne? Hivatása van: védőnő! Az összehasonlítás önként és kézenfekvően kínálkozik. Változó világ gényebb, megjelennek a legsze­legjobban sorsüldö­­zött kis házakba... eljutnak ... a szegény, földes, nyirkos, tbc, tífusz, giliszta és még ezer fertőző szervezettől s gondtól, bajtól, pénztelenségtől elnyú­zott kis magyar zsellérházak­ba ...” A védőnő feladata, ma, 1979- ben 1938-hoz viszonyítva, negyven év múlva sem válto­zott: bejárnak a házakba. De a házak változtak meg! — Ismerek olyan családot — mondja Nyilas Jánosné —, nem is egyet, ahova eleinte még putriba jártam, mert ott laktak. S ma... saját, tiszta házuk van. A tiszta szót nyomatékkal ejti, a fogalom sokat jelent. Tisztaság. Az egészséges élet alapfeltétele. „... azonnal hozzá kell fogni a tisztogatáshoz, a védekezés­hez. Ki kell nyitni az ablakot, ki kell söpörni a homokot, amivel ősidők óta tömítik az ablakok­, hogy a meleg ki ne menjen...” — Munkámból eredően — válaszol a­ Móricz-idézetre — bejáratos vagyok a község sok házába. Kendőzetlenül látom az életet, hiszen nem tudják, hogy mikor jövök. Nem ké­szülnek fel, tehát a minden­napi életüket látom. Azt, amit folyamatosan élnek. Szinte hi­hetetlen, hogy annak idején Móricz Zsigmond mennyi nyo­morúságot látott... Számítanak rá Nyilas Jánosné máshoz szo­kott, noha ő is járt putrikban. Mikor is? Alig tíz évvel az­előtt. Az élet ritmusa hihetet­lenül felgyorsult. „... Ma még csak három vármegye van, amelyik száz százalékig be van szervez­ve ...” — természetesen 1938- ban. És ma, 1979-ben, az egész országban, minden községben ismerik a „mai magyar tün­­dérek”-et, a védőnőket. — Amióta képesítésemet megkaptam, amióta megismer­tek, vagyis tizennégy éve, aj­tót még nem csuktak be előt­tem. Ha jövök, szélesre kitár­ják ... És ennél nagyobb elisme­rést védőnő nem kaphat. Bíznak benne! Szeretik! Szá­mítanak rá! Karácsonyi István Toll­asl­abda-ered­mények' Nem maradt el a siker Birkózás: Nagykőrösön Miskei Árpád emlékére tiszteletdíjas kötött­fogású, felnőttversenyt ren­deztek. A ceglédiek három első helyezést szereztek. 62 kg-ban: 1. Sárosi Tibor, 68 kg-ban: 1. Talaka Mihály, 74 kg-ban: 3. Soltész János. Nehézsúlyban: 1. Pálinkás Miklós. Az úttörő-olimpia megyei döntőjéről az első három he­ly­ezett juthatott tovább súly­csoportonként a Debrecenben sorra kerülő területi döntőre. Tizenketten képviselhették a ceglédi színeket ezen a találko­zón, ahol csak Támadi­­ Tibor­nak sikerült kiharcolnia a to­vábbjutást. A helyezések itt ehhez kevésnek bizonyultak, hiszen csak a legjobbak kerül­tek be. Támadi 35 kg-ban nyert. A további eredményeik: 41 kg-ban: 2. Dobozi Tibor (kötöttfogásban), 6. Bóbis Lász­ló (szabadfogásban), 53 kg-ban: Kósik Tibor. Tatabányán rendezték meg a fiatalok versenysorozatának országos döntőjét melyen a te­rületi bajnokok és a főváros legjobbjai vehettek részt. Tá­madt itt is jól helytállt, ezüst­érmes lett, bár nem sok hiány­zott a végső, teljes sikeréhez sem. Asztalitenisz: A pajtások Szegeden adtak egymásnak randevút az orszá­gos úttörő-olimpiai döntőn, ahol a Táncsics iskola tanuló­ja, Szily György az idősebb korosztályban az első helyre esélyes Molnártól a legjobb nyolc között kikapott. Végül azzal végzett a nyolcadik he­lyen, hogy ezután Molnár (Miskolc) meglepetésre véget szenvedett a nála vere­jóval szerényebb tudású ellenfelétől. Mint arról lapunk is beszá­molt, szép ceglédi siker­­ szüle­tett a TTT Kupa fiú verse­nyén. Harczi Zsolt második lett korcsoportjában. Az idősebbek között (1965— 66-os születésűek) három fia­talt indított a CVSE. A legjobb tizenhat között Szily a hatva­ni Maksától nyert állás után. Mester az esztergomi Kerekes­től kapott ki. Pintér a legjobb harminckettő között esett ki a további küzdelemből. Tollaslabda: Ifjúságiak indulhattak a Hatvanban rendezett viadalon, melyen a Hatvan Kupáért küz­döttek a résztvevők. A járást a Karatetétleni SE ikét fiú játé­kosa képviselte. A népes me­zőnyben— a sorsolás szeszélye folytán —, már az előcsatáro­­zások során mérkőzött egymás­sal a két karatetétleni sportoló, s így egyikük már hamarabb búcsúra kényszerült. Végül Nagy Ervin harmadik lett és a KTSE az összetett pontver­senyben — 13 ponttal — a harmadik lett. Százhúsz indulója volt a Pest megyei szövetség által rendezett országos felnőttver­senynek, melyen kitűnően sze­repeltek a Karatetétien ver­senyzői. Nem csak helyezést szereztek, hanem Fehér János elsősége révén a férfi egyéni döntőt is sikerrel vívták meg. Fehér 74 résztvevő között érte el ezt a jó eredményt. A nők­nél a dánszentmiklósi Guba Klára és a tetétleni Bathó Má­ria tett ki magáért leginkább Eredmények: férfiak: 1. Fe­hér János (KTSE), 2. Csanda (BÁV), 3. Petrovits (FŐKERT), 4. Tóth (MAFC), 5. dr. Pipicz Sándor (KTSE). Nők: 1. Szebe­­ni Mariann (III. ker.), 2. Pet­rovits (FŐKERT), 3. Guba (DSK), 4. Agárdi (FŐKERT), 5. Bathó (KTSE). U. L. Teli hűtőpultok Mintha most szedték volna Nevetgélő gyerekcsapat osz­tozkodik a Cegléd és Környé­ke Élelmiszer Kiskereskedel­mi Vállalat 22. számú önki­­szolgáló boltja előtt. Boldogan kapkodnak a nyitott szájú zacskó felé, amelyből sötét valamiket szednek ki. Köze­lebb érve látni: mélyhűtött szilva a csemegéjük. Nyáron tán meg sem kóstolták, állha­tott teli tállal az­­ asztalon, most bezzeg jólesik! A diák­zseb is győzi az árát. Ezen a télen választékosnak ígérkezik szinte kiskereskedelmi és valamennyi szövetke­zeti élelmiszer- és csemege­boltban, az önkiszolgálókban, a mélyhűtött gyümölcsök, zöldségek kínálata. Kelendő a zöldbab, zöldborsó, a gyalult tök, paraj, szeletelt uborka, a málna, szamóca, meggy és szilva. Jut a konyhakész éte­lekből is, amelyeket szinte csak melegíteni kell. Munkában emberek és gépek Járható a főútvonal A legutóbbi hóesés sok mun­kát adott a KPM ceglédi üzem­mérnöksége területén is. Első­nek a járáson áthaladó orszá­gos főútvonal közlekedésének biztonságáról gondoskodtak, majd ezt követték a fontosabb, a településeket összekötő utak és végül a mellékutak. A főút­vonalak nem havasak, hanem vizesek, biztonságosan járha­tóak voltak. Az üzemmérnök­ség emberei, gépei a mellék­­utakat hóekézték. Nyolc hóeke és több mint húsz gyalogmun­kás volt szolgálatiban. Az üzemmérnökség irodájában ál­landó ügyeletet tartanak, kap­csolatban vannak az Útinform­­mal, szükség esetén nagyobb erőpróbát is kiállnak. Mindent megtesznek, hogy zavartalan, biztonságos legyen a közleke­dés a járás útjain, amelyeket fontossági sorrend szerint ke­zelnek. Kérik a járművezető­ket is, hogy a csúszások, koc­canások, balesetek elkerülése végett ha az út- és a látási vi­szonyok úgy kívánják, közle­kedjenek lassabban, körülte­kintőbben. Kitart a készlet tavaszig Fóliasátorban növekszik a primőr A tél nemcsak a hóval hagy nyomot a ceglédi piacon, ha­nem azzal is, hogy kisebb a keddi, pénteki piacos délelőt­­tök forgalma, sietősebbek a vevők, kevesebben vannak a magánárusok. Az alapellá­tásról ezen a télen eddig nem lehet rossz szót szólni. Gyü­mölcsről, zöldségről gondos­kodnak a termelőszövetkeze­tek, beszerez és árusít az Áfész és a Zöldért sem ma­rad adós. Burgonya, hagyma, káposz­ta, gyökérzöldség és sárgaré­pa van bőven. A tsz-elárusító­­helyeken tojást, a pavilonsor­­beli magánárusoknál időnként gombát és házi száraztésztát is lehet kapni. A dióbél, a máj­ bolti áron kapható. Nem hiánycikk a savanyított ká­poszta, sőt a Lenin Tsz hen­tesáruboltjában a friss bon­tott csirke és a disznótoros jó falat sem. A tanyasiak jó hazai ízeket hoznak a piacra: kínálják saját eltevésű para­­dicsomjukat, savanyúságjaikat, befőttjeiket üvegszám. Házi száraztészta náluk is kapható. A piaci beszélgetésekből ar­ra lehet következtetni, hogy hamarosan primőrre is szá­míthatunk: több portán fog­lalkoznak ismét fóliasátras retek, karalábé, paprika ter­mesztésével. Moziműsor Cegléd, Szabadság Film­színház, szombaton és vasár­nap, délután: Az állatok vála­szolnak (magyar természet­­film). Este: Pantaleon és a hölgyvendégek (dominikai filmvígjáték). A kamaramozi­ban: Érintés (svéd—amerikai film) A mesemoziban: Az örök fiatalság birodalma (ro­mán mesefilm). Abony, szombaton és vasár­nap: A blokád folytatása I— II. (szovjet film). A művész­­moziban : Csillagos perc (Ga­garin, a megvalósult álom, szovjet film). A mesemo­ziban : Michaela a hóvi­harban (román mesesorozat). Albertirsa, vasárnap, délután: Csizmás kandúr a világ körül (japán rajzfilm). Este: A veréb is madár (magyar filmvígjá­ték) Ceglédbercel, vasárnap: Sztrogoff Mihály (bolgár­­olasz—francia—NSZK kaland­film). Törtei, szombaton és vasárnap: Vendégek vadnyu­gaton (román westernfilm).

Next