Pest Megyi Hírlap, 1980. február (24. évfolyam, 26-50. szám)

1980-02-09 / 33. szám

NAGYKŐRÖSI A A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXIV. ÉVFOLYAM, 33. SZÁM 1980. FEBRUÁR 9., SZOMBAT Gépesített telepőr Slusszkulccsal indul a táp Ha 10—15 esztendővel ez­előtt valaki arra kért­­ volna, írjak mezőgazdasági sci-fit, avagy tudományos-fantaszti­kus riportot arról, miként mű­ködnek majd a jövő állatte­nyésztő telepei, bizonyára egy vezérlőpult előtt ülő szakem­ber képe ötlik először fel ben­nem. A képzeletbeli szakem­bereknek csupán annyi a dol­ga, hogy a villogó gombsort figyelje. Az információkat az elektromos idegvégződések ve­zetik az irányító központba. Ha valaki 1930-ban arra kérne, írjak riportot egy Pest megyei gazdaság korszerű te­henészeti kombinátjáról, ak­kor elmondanám, vannak dol­gok, amelyek 15 éve állan­dóak. A gondozók szóki­mon­­d­óak maradtak, vitáznak — hellyel-közzel káromkodnak is —, ha egy szakmai megbe­szélésre hiába kerekeznek ki a tsz e távoli majorjába. De... A főállattenyésztő, a kisze­melt gazdaságunkban a mű­szerfalról olvassa le, nem szi­várog-e a tejhűtő csöveiből a gáz, működik-e a fejőház fű­tése, nem fáznak-e a borjak. A zöld lámpák a zavarmen­tes üzemelést, a pirosak fel­gyulladása a hibát jelzi... Műszerfalon a jel — Az energiaválság korsza­kában mindenki igyekszik a gazdasági életben olcsóbb, egyszerűbb megoldásokat be­vezetni. Nem ennek az ellen­kezője történik-e Pilisvörös­­váron, s csupán újabb költsé­geket eredményez a tehené­szet elektromos figyelőszolgá­latának megépítése — kérde­zem Piehl János főállatte­nyésztőtől miközben az ő és Telkai József nevű kollégájá­nak újításával ismerkedem. — Minél értékesebb egy ál­lomány, minél többe kerül egy telep, annál fontosabb, a folyamatos üzemelés. Az im­port tehenektől évente és egye­denként 5 ezer 700 liter tejet fejünk, s várhatóan a máso­dik helyre kerülünk a Hol­­stein-Friz szarvasmarhák ka­tegóriájának Pest megyei ver­senyében. Az sem kis dolog, hogy a 660 férőhelyes létesít­ményre 35 millió forintot köl­töttünk. Nem engedhetjük meg, hogy akár fél napig víz nélkül maradjunk, netán a téli időszakban befagyjanak az önitatók. Márpedig ez ak­kor is bekövetkezhetik, ha a dolgozóink között egyetlen lel­kiismeretlen ember sincs. Csu­pán egy példát hadd sek ezzel kapcsolatban. említ­Már használtuk a jelzőkészüléket, amikor a műszerek a te­j­hő­mérséklet hirtelen emelkedé­sét mutatták. — Hibás a hű­tő — véltük. A javításra­ ki­küldött szerelő váltig erősít­­gette, rendben találja a gépet. Végül csak a hibajelzőnek lett igaza: szivárgott a hűtőanyag, bár a berendezés kifogástala­nul dolgozott Minden forint Talán öt évvel ezelőtt ki­sebb jelentőséget tulajdonítot­tunk volna e kérdésnek, 1980- ban azonban létfontosságú lett minden forint megtakarítása. Bármennyire korszerű is a te­lep, a meglehetősen sűrűn elő­forduló primitív üzemzava­­varok igen nagy kárt okozhat­­­­nak a gazdaságnak. — Hány féle feladatot lát el a gépesített telepőr? — Az említetteken kívül re­gisztrálható a silótornyok ta­karmányszintje, de már ké­szül a napi adagokat is mé­rő szerkezet, tehát hétféle, a zökkenőmentes üzemelés szempontjából meghatározó, feltétel követhető szemmel a telepvezetői irodából. Az ér­dekességek közé tartozik, az is, hogy a táptartályokból csak az értékes cikkhez nem fér­hetnek hozzá illetéktelenek. Az elmondottakból kiderül, egy sor feladatot a gépek lát­nak el. Ezek szerint kisebb a foglalkoztatottak száma is? — Természetesen a techno­lógia alapján 27, a valóság­ban mindössze 23 ember tevé­kenykedik a majorban A te­henészetet és a 100 ezer férő­helyes baromfitelepet mind­össze 4 szerelő szolgálja ki. Klíma és takarmány — Ami beválik az egyik ál­latfajnál, a másik esetében akár hasznavehetetlen is lehet. Kipróbálták-e a szóban forgó módszert a szárnyasoknál? — Nyilvánvalóan más prob­lémák adódnak a csirkéknél és mások az úgynevezett nagy­állatoknál. A brojlerhizlalás­­ba két tényező szól bele első­sorban: a klíma és a takar­mány. Az új istállókba a bá­bolnai rendszerű hőmérséklet­szabályozókat szereltük be. Ezek kitűnő műszerek, de ja­vításuk nehézkes, pontosabban csak a magas fokon képzett szakemberek képesek rendbe hozni őket. Az elhúzódó repa­rálás, a kézi irányítást teszi szükségessé, s ez semmikép­pen nem biztosítja a kívána­tos temperáltságot. A hőmér­sékleti ingadozás túl nagy, 4— 5 fok. — Mivel a szövetkezet nem rendelkezik megfelelő specia­listával és olyan vállalkozó sincs, aki hajlandó lenne ál­landó ügyeletesként elhelyez­kedni, ebben az ágazatban is változtatni kényszerültünk. Hosszas próbálkozás után el­készült a szuper légkondicio­náló, ami nemcsak azt érzé­kelteti, hogy milyen meleg van a termekben, hanem arról is értesüléseik vannak, jól ér­­zik-e a csibék magukat az adott páratartalmú levegőben. — S mi történik, ha a ba­romfiház klímaberendezése el­romlik? — A szerkezet automatiku­san a biztonsági üzemre kap­csol, s ha ez is tönkremegy emberi beavatkozással is át­állítható a hőmérséklet-szabá­lyozó. — Említette a takarmányo­zás fontosságát. A legtöbb bajt abból származik — a gondo­­­zók is gyarló emberek —, hogy a műszakban levők el-elszun­­dítanak a csendes és kihalt éjszakai telepen. Sikerült-e ezt a problémát is megoldaná? Jelez az elektronika — Igen. A külső tartályból a tápot behordó csiga akkor indul meg, amikor a garatban levő ablak mennyisége a kri­tikus mérték alá csökken. A folyamatosság­ garantált. Ha mégis rendellenességet tapasz­tal a jelfogó, azt az elektroni­ka utasítására egy kürt adja a kezelő tudtára. t­ A régi és új módszer közti­különbséget a termelési eredmények érzékeltetik leg­inkább. Míg tavaly szeptem­berig 2,6 kilogramm volt a fajlagos abrakfelhasználás és a csirkék 6,3 százaléka hul­lott el, ezt követően a veszte­ség 3,5 illetve 4,2 százalékra csökkent, egy kilogramm súly­­gyarapodás elérése érdekében pedig csak 2,23 kilogramm tá­pot etettünk meg ... Ezt mondja Piehl János. Megint mások, vezető szak­emberek azt állítják, hogy az újítást célszerű lenne mi­előbb bevezetni a megye ál­lattartó szövetkezeteiben. Az idő ugyanis sürget. A nagy­számú baromfi, az értékes te­hénállomány tartására beren­dezkedett gazdaságokból ked­vezőtlen hírek érkeznek: egy­re növekednek a költségek, csak az képes megállítani, a kiadások gyarapodását, aki gyorsan alkalmazkodik az új­­ feltételekhez. Valkó Béla Kisegítő gazdaságok Szarvasmarhatartás A mezőgazdasági könyvhó­­nap keretében a napokban Kósa István járási állatte­nyésztési fő­felügyelő a szarvas­­marha- és sertéstenyésztésről tartott értékes előadást. Rész­letesen ismertette a szarvas­marha- és sertéstenyésztés ala­kulását városunkban és kör­nyékén. A tenyésztésre vonat­kozóan pedig hasznos taná­csokat adott a hallgatóságnak. A főfelügyelő elmondotta, hogy Nagykőrösön és határá­ban a legutóbbi összeírás sze­rint hat és fél száz tehenet tartottak a háztáji gazdasá­gokban. A borjakkal, hízóbi­kákkal együtt mintegy 1200 a jószágok száma. Azóta a ház­táji gazdaságokban 2—3 szá­zalékkal csökkent az állatok száma, annak ellenére, hogy a tehéntartásra jelentős állami támogatás buzdítja a tenyész­tőket. Ennek okát részben tenyésztők kiöregedésébe is ke­­­reshetjük, no meg a városi életforma terjedésében. Szólt az előadó a tehéntar­tás bevált, eredményesebb, ol­csóbb módszereiről. A legelte­tés mellett — mondotta — fo­kozottabban kell használni ta­karmányozásra a szudáni fü­vet és a féléretten lesilózott­ kufcorioaabrakot. Ez kedvező hatással van "a tejhozamra. így érik el sokan a ceglédi járás akkor vehető ki eleség, ha a ban és Nagykőrösön is a te­­raktáros egy kulccsal zárja az henenkénti 4000—4200 literes áramkört. Mechanikus úton 1 éves átlag tejtermelést. A kisegítő gazdaságokban a nagyüzemek segítségével di­namikusan fejlődik a sertés­tartás. Tavaly Nagykőrösön a Hús- és Adatforgalmi Válla­latnak 22 ezer hízott sertést adtak el. A sertéstenyésztést a kis­termelőknél megkönnyíti az anyai sertéstartás. Bár a nagy­üzemiek a sertéshizlalásinál 1 kg hús előállításához a sta­tisztikák szerint, kevesebb ta­karmányt használnak fel, a kistermelőknél is igen jók a tenyésztési és hizlalási ered­mények. Az előadás után Kósa Ist­ván a feltett kérdésekre vála­szolt. K. L. Szabálysértés, bírság A község érdekeit védik .A városi tanács vb igazga­­téssel, paragrafusok nélkül is­tási osztályán dr. Hanny Ka­talin, a szabálysértések szak­értője. Ő az, a­ki pontosan tud­ja, hogy mi, nagykőrösiek mi­kor, s miért hagyjuk ott a he­lyes utat, anélkül, hogy bűn­cselekménybe keverednénk, megoldható. Ezt valamennyien tudjuk, a szabálysértési ható­ságnak mégis gyakran kell foglalkoznia ezekkel az nevezett fülemüleperekkel,úgy­, S hogy itt emberi hibák­ról, a személyiség torzulásáról van szó, arra bizonyíték törzs­vendégeink névsora. Mert gondja mindenkinek lehet, ám az mégiscsak feltűnő, ha va­lakinek negyedévenként adó­dik valamilyen megoldatlan nehézsége. Persze a hatóság tevékenységét ez nem befo­lyásolhatja. Mindig arra kell gondolnunk, hogy az, aki ed­dig tucatszor alaptalanul vá­daskodott, most éppen olyan ügyet hoz elénk, melyben iga­za van. Vagyis az a dolgunk, hogy az igazságot kiderít­sük .. Kideríteni az igazságot . Ez annyiban igaz, hogy a fel­d­erí­tett szabálysértésekkel valóban mi foglalkozunk. Azt azonban magam sem hiszem, hogy valamennyi szabálysértés a hatóság elé kerül. Vagyis a nagykőrösiek görbe útjairól itt az igazgatási osztályon sem tudhatunk mindent. Minden­esetre tény, hogy nagyon gya­kori tanúi és mérlegelői va­gyunk elmérgesedett, s tulaj­donképpen alaptalanul meg­romlott emberi kapcsolatok­nak. ■ — Mert hát vitatkozni, gyű­lölködni nagyon sok apróság­gal kapcsolatban lehet. Ám azt még senki sem derítette ki, hogy miért kell a hatósá­got felkeresni csak azért, mert a szomszédnak kutyája van, vagy mert nem tetszik, ahogy átnéz a kerítésen. Persze na­gyon kellemetlen lehet, ha a szomszéd kutyája folyton az ablakunk alatt ugat, de e probléma jó szóval, egyetér­­ tsak tettenérés után — Hasonlítson össze két évet. Növekedett-e a szabály­sértési ügyek száma? — Igen, de ez nem feltétle­nül azt jelenti, hogy rosszab­bak lettünk, hanem azt, hogy az állampolgári fegyelem ja­vult. Több szabálysértés kerül a hatóság elé. Nézzük azonban a számokat. A társadalmi és a személyi tulajdon elleni sza­bálysértések száma 1978-ban a határozatok szerint 39 volt. A kirótt bírság összege megkö­zelítette a 30 ezer forintot Tavaly viszont már 56 határo­zatot hoztunk társadalmi tu­lajdon elleni vétségek ügyé­ben, s 17-et a személyi tulaj­don megkárosításával kapcso­latban. Természetesen, s erre a jogszabályok is lehetőséget adtak, növekedett a bírságok összege is. — Elkövetnek-e a nagykő­rösiek környezetvédelmi sza­bálysértéseket? — Sajnos ,igen, s ezekből az ügyekből tavaly négy került a hatóság elé. Ezeken kívül ter­mészetvédelmi ügyben is rót­tunk ki bírságot. — A szabálysértési hatóság foglalkozik az engedély nélkül italt mérők jobb belátásra va­ló térítésével is... — Bögb­ecsárdát fenntarta­ni nyilvánvalóan szabálysér­tés. Bírságolni azonban csak tettenérés esetén lehet. Az ilyen ügyek vizsgálatában ez a lényeges motívum. Ebben se­gít többek között a pénzügy­­őrség. Nem tesznek feljelentést . Arra nem számíthatunk, hogy a bögrecsárdák vendégei tesznek feljelentést. Minden­esetre tavaly e területen is sikerült a közösség érdekeit védeni, s Tömösközi Sándort, özv. Szárító Ambrusáét és Kovács Balázsáét tiltott szesz­­kimérésért megbüntettük. — Szabálysértési bírságot kiróni nem lehet kellemes fel­adat ... — Valóban nem az, de a közösség érdekeit képviselni mindenképpen kötelességünk... Zs. E. A szolnoki rádió műsora Február 11-től 17-ig Hétfő, 17.00: Hírek. 17.05: Néps­zerű szimfonikus muzsi­ka. 17.15: A pártértekezletek­ről jelentjük. 17.35: Török­szentmiklósi kórusok énekel­nek. 17.40: Fejlődő városok: Túrkeve. 17.55: Könnyű Törökszentmiklós, hangszerszóló. 18.00: Alföldi krónika. 18.15: Melódiákoktól. 18.26—13.30: Hírösszefoglaló, lap- és mű­sorelőzetes. Kedd: 17.00: Hírek. 17.05: Soul ritmusban. 17.15: Úttörő­­híradó. 17.25: Kunhegyesi, kunsági népdalokat énekel Melis György és Solti Károly. Közben: Üzemi lapszemle. 17.35: A magunk erejéből is. 17.45: A Neoton együttes fel­vételeiből. 18.00: Alföldi kró­nika. 18.15: Funky ritmusban. 18.26—18.30: Hírösszefoglaló, lap- és műsorelőzetes. Szerda, 17.00: Hírek. 17.05: a Mai dalok: Dinnyés József és Kaláka együttes énekel. 17.15: Farmer és nyakkendő. Ifjúsági magazinműsor. 17.45: Beatparádé. 18.00: Alföldi kró­nika. 18.15: A tegnap slágerei­ből. 18.26—18.30: Hírösszefog­laló, lap- és műsorelőzetes. Csütörtök, 17.00: Hírek. 17.05: Hétközben. Aktuális magazinműsor. 18.00: Alföldi krónika. 18.15: Tánczene a szerzők előadásában. 18.26— 13.30: Hírösszefoglaló, lap- és műsorel­őzetes. Péntek, 17.00: Hírek. 17.05: Ritmusrodeo. 18.00: Alföldi krónika. 18.15: Örökzöld meló­diák. 18.26—18.30: Hírösszefog­laló, lap- és műsorelőzetes. Szombat, 9.00: Hét végi ka­leidoszkóp. (A tartalomból: Hírek. Lapszemle. Sokakat ér­dekel. A héten történt. Hét vé­gi karcolat, sport- és kulturá­lis program. Előzetes jövő heti műsorainkból.) 9.30: Csíki Pál újszászi énekes és a szolnoki Horváth Béla népi zenekará­nak felvételeiből. 9.50: Ő el­jött vadászni, ő meglőtte. 10.10: Régi lemezalbumok, da­lok. Zalatnai Sarolta és Ko­vács Kati első nagylemezéről. 10.30: Műsorzárás. Vasárnap. 9.00: Lapszemle. 9.05: A kecskeméti szimfo­nikus zenekar játszik. 9.25: A kecskeméti jurátus. 9.50: A Santana együttes felvételei­ből. 18.00—18.30: Sport és mu­zsika. Az adások mindennap a 222 méteres középhullámon hang­zanak el. Piaci jelentés Pénteken nagy és élénk piac volt. A baromfipiacra is sok apró jószágot hoztak. A sze­­mestermény-piacon a búza li­terje 5—5,50, az árpa 4, morzsolt kukorica 4,50, a nap­a­raforgómag 12 forintért kelt A gyümölcs- és zöldségpia­con az alma 7—16, a héjas dió 30—35, a dióbél 130, az aszalt szilva 35, a burgonya 5,20—6, a kelkáposzta 8—12, a fehér káposzta 10, a hordós káposzta 14—15, a karalábé 8, a zeller 12, a gyökér 12—18, a sárga­répa 8—9, a vöröshagyma 9— 10, a fokhagyma 60—80, a kö­leskása 24—26, a száraz bab 16—32 forint volt. A baromfipiacon a tyúk párját 140—200, a vágócsirkét 70—160, a kacsát 170—180, a tyúktojást 2 forintért árulták. A halászati szövetkezetnél az élő halat 20—45, a csirkemellet 58, a csirkeaprólékot 24, csirkelábat 6, a nyúlmájat 60­0 forintért mérték. Moziműsor Hair: Színes amerikai film­musical. (14 éven aluliaknak ne­m ajánlott!) Előadás kezde­te: 4, 6 és 8 óra. SPORT — SPORT — SPORT — SPORT — SPORT A körösi tornászlányok sikere Monor volt a színhelye az 1979/80-as tanévi megyei kö­zépiskolás női C-kategóriás tornász csapatbajnokság má­sodik fordulójának. A kicsi hely és a 17 csapat miatt zsú­folt volt a verseny, egyszerre 4 helyen és szeren be gyakorlataikat a mutatták résztve­vők. A körösiek jól szerepel­tek, az első három helyet el­hódították ellenfeleik elől. A gimnazisták jól versenyeztek, a hosszú felkészülés eredmé­nye jól kijött most, mindhá­rom csapatuk 1 hellyel előbbre lépett. A toldisok idegesked­tek, főleg talajgyakorlataik so­rán. Eredmények: 1. Nagykőrösi Gimnázium A (Tóth Mária, Kornyik Györ­gyi, Tusor Erzsébet, Kiss Éva, Kollár Éva, Pap Andrea) 172,2; 2. Nk. Toldi DSK (Takács Andrea, Balogh Ildi­­­kó, Nyúl Ágnes, Sima Mária, Mocsáry Gizella, Hévízi Már­ta) 170,1; 3. Nk. Gimnázium B (Hajdú Csilla, Toricska Anita, Schulcz Ágnes, Kelecsényi Nó­ra, Varga Éva, Tóth Orsolya) 167,1; 11. Nk. Gimnázium C (Téren, Pap E., Simon, Sára, Kovács V., Lebanov) 158,2; 14. Nk. Nordi DSK B (Bosnyák, Pálfy, Mócza, Udvardi, Kovács M.), 138,6 ponttal A befejező forduló dönt vég­legesen a két­ körösi középis­kola csapatai között. A kosárlabdázás hírei A Kecskemét városi után­pótlás kosárlabda-bajnokság téli harmadik fordulójában két körösi vonatkozású fiú mérkőzésére is sor került a szomszéd városban. Úttörő­ c. Tiszakécskei isk. I. —Nagykőrösi Arany isk. 94-­ 5 (57-6). A korcsoportjában or­szágosan a legjobbak közé tartozó kécskei csapat bizto­san nyert. Legjobb dobók: Szilágyi (8) és Gulyás (5). Minik. Nk. Arany isk.— Kecskeméti SC (Jókai isk) 28-4 (14-2). A jól játszó körösi fiúk ilyen különbségű győzel­me is megérdemelt. Ld.: N. Szűcs (15) és Nemes (11). MAI SPORTMŰSOR Asztalitenisz Sportotthon, 9 óra: a kon­zervgyári üzemi KISZ-bizott­­­ság versenye. Birkózás Budapest: felnőtt kötöttfo­gású nemzetközi Matura Mi­­hály-emlékverseny. Kosárlabda Kecskemét: a városi úttörő- és minibajnokság téli 4. for­dulója. Természetjárás Dunakanyar—Budapest: a Nagykőrösi Kinizsi túrája. Teke Temetőhegyi pálya, 15.: Nk. Áfész—Volánbusz (Nk.) ba­rátságos csapat mérkőzés. Torna Vác: a megyei középiskolás férfi csapatbajnokság 2. for­dulója. VASÁRNAPI SPORTMŰSOR Birkózás Bp.: felnőtt kötöttfogású nemzetközi Matura-emlékver­­seny. Dorog: országos serdülő kötöttfogású verseny. Sakk Dunaharaszti: D. MTK—Nk. KIOSZ, megyei I. csapatbajnoki mérkőzés.osztályú S. Z.

Next