Pest Megyi Hírlap, 1980. május (24. évfolyam, 101-126. szám)

1980-05-13 / 110. szám

Nagygyűlés előtt a 18. választókerületben Közügyekért égő emberek Gáspár Sándor látogatása Holnap 14 órakor Gáspár Sándor, az MSZMP Poli­tikai Bizottságának tagja, a SZOT főtitkára, Pest me­gye 18. választókerületének országgyűlési képviselő­­jelöltje a választópolgárok elé áll, Vácott nagygyűlést tart. Egy képviselőjelölt azonban akkor élvezheti iga­zán választói bizalmát, ha nem csupán gyűléseken, ren­dezvényeken találkozik a dolgozókkal, hanem munká­juk közben is felkeresi őket, osztozik örömeikben, s ha lehet, részt vállal gondjaikból. A napokban például Gáspár Sándor a Pest megyei pártbizottság titkáraival, a megyei tanács elnökével ült össze konzultációra, a politikai, gazdasági kérdések megyei tapasztalatairól folyt az eszmecsere. Tegnap a kora reggeli órákban pedig Gáspár Sándor választókerületébe, Ráckevére, Tökölre, Szigethalomra, Szigetszentmiklósra és Halásztelekre látogatott, Cser­­venka Ferencnének, az MSZMP Központi Bizottsága tagjának, a Pest megyei pártbizottság első titkárának, valamint dr. Mondok Pálnak, a Pest megyei Tanács el­nökének társaságában. Sokkal gyarapodtak A délutáni órákig több mint száz dolgozóval találkozott. Természetesen nem mindenki­vel tudott beszédbe elegyedni, hiszen például a tököli öre­gek napközi otthonának va­lamennyi lakója szeretettel várta­­, de nevükben Kiss Lászlóné otthonvezető szólt. Az egészséges, sok-sok szeretettel barátságos, berende­­zett öregek napközi otthona életéről ő mondotta el: nem­csak a kosztot, az egészség­ügyi ellátást, az órák lassú pergését oldották fel lakóik számára, hanem igazi „ott­hont” teremtettek a község öregeinek. Megünneplik a születésnapokat, együtt ol­vasnak, filmet vetítenek, autóbusszal kirándulnak, szó­­rakoznak. S míg Kiss László­né beszélt­­, Tarnai József, Syurcsik István, Rudó Si­monná és mások is közbeszól­tak, erősítvén Kiss Lászlóné szavait, valóban boldog na­pokat töltenek együtt. Tíz idős ember már egész héten lenn lakik az otthonban, mert jól érzi magát, kiegyen­s­­úlyozottan tér meg hét végén családtagjai közé. Jövőre már negyven úgynevezett bennlakásost fogadhat az öregek napközi otthona. A tököli rendelőintézetben is csupán­­ dr. Bodnár Zsig­­mond orvos tájékoztatta a vendégeket. A vendégek ak­kor érkeztek, amikor sok fe­lülvizsgálatra gyülekező be­teg várakozott, s nézték meg az új egészségházat, közben­­közben tőlük kérdezve: elé­gedett­ek-e az új intézmén­­­nyel ? Vezényszóra sem vála­szolhattak volna egységeseb­ben a betegek, igazán semmi kifogásuk nem lehet, bizony nagyon elégedettek. így tud­ta meg Gáspár Sándor, hogy míg korábban csak két or­vos látta el a község 7000 la­kosát, az új egészségház oly­annyira megoldotta a gondo­kat, hogy a legnagyobb zsú­foltság esetén is legfeljebb egy órát kell várakozniuk a be­tegeknek. Dr. Bodnár Zsig­­mond tizennyolc éve gyógyítja Tököl betegeit, de azt mond­ják, soha nem látták olyan boldognak, mint mostanában, amióta ily nagyot fejlődött az egészségügy Tökölön. A szigethalmi Betonyp­uro­­la tulajdonosai boldog­ béké­én játszottak a mostanában átkán ragyogó napsütésben. A vendégek sem zavarták meg a bújócskát, a rajzolást, játékautók berregését — így a volt igazán szép az az új gyermekintézmény, amelyet a község vezetői joggal dicsér­tek: a kiváló, együttműködés­ben korrekt Nyugat-magyar­országi (soproni) Erdő- és Fa­gazdaság építette számukra. A PÁÉV nem teljesíti határ­időre a szigetszentmiklósi munkáslakások felépítését. De ami igaz, igaz: ami már fel­épült, tetszetős és kiváló mi­nőségű. Gáspár Sándor kí­sérői társaságában néhány la­kást is megtekintett, mint mondotta: aki ide beköltözik igazán boldog lehet, s a vál­lalatok, amelyek segítik saját munkásaikat lakáshoz jutni, szintén elismerhetik, jó célra és jó helyre fordították pén­züket. Még a padlószőnyegek, a tapéták, a felszerelések tetszést váltottak ki a láto­n­­gatókból. És mennyi gond... Nem lehetett mindent meg­nézni, ami mostanában épült, szépült a 18. választókerület­ben. Legfeljebb egy pillantás az épülő szigethalmi nyolc tantermes iskolára, más köz­ségben a postára, vagy a nem régen átadott ABC-re, az íz­léses magánlakásokra, a gya­rapodó, szüntelen fejlődő községekre, nagyközségekre — de a „mindent látás” hiányát pótolta az alapos, mindenre kiterjedő tájékoztatás, ame­lyet mindenütt nagy érdeklő­déssel hallgatott meg Gáspár Sándor. A ráckevei járás székhelyén, Ráckevén, Jónás Zoltán, az MSZMP ráckevei járási­zottságának első titkára Bi­és Raffay Béla, a járási hivatal elnöke számolt be a járás éle­téről. Mint mondották: amit 1980-ra terveztek, jó mert a pártértekezlet, tervek, vala­mint a tanácstagi jelölő gyű­lések, a szakszervezeti vá­lasztások felszólalói igazolják, mindenütt a közösség érde­kének megfelelően, a legfon­tosabb feladatokat kiválasztva küszködnek a jobbért. Beszámoltak az országgyű­lési képviselőjelöltjüknek ar­ról, hogy a tanácstagi válasz­tások első szakasza — a jelö­lés — sikerrel befejeződött, a legtöbb helyen nagy volt az aktivitás. Jellemző volt, hogy sehol nem egyéni ügyekben szólaltak fel a lakosok, ha­nem társadalmi gondokat képviseltek. A járás vezetői ugyanakkor nem hallgattak a problémákról sem. A többi között elmondot­ták, hogy sokat tettek a gyermekintézmények bővíté­séért, s míg 1975-ben 3300 gye­rek juthatott óvodába, 1979- ben már 4600. S bár szembe­tűnő a növekedés, mégis fe­szítőbb a gond mint koráb­ban. 1975-ben ugyanis 68 szá­zaléka kerülhetett be a jo­gosultaknak az óvodába, ta­valy azonban csak 65,9 szá­zaléka! A lakosság száma 96 ezerről 102 ezerre növekedett. A járás lakosai értik az ország nehézségeit, ezért nem is várják tétlenül a problé­mák megoldását: mindenütt társadalmi munkával, össze­fogással bővítik lehetőségei­ket. Reális tájékoztatás A községeket, a nagyközsé­geket járva, a vendégek meg­győződhettek arról: a járás vezetői reálisan tájékoztatták őket dolgaikról. Nem akadt egyetlen hely sem, ahol ne említették volna központi helyen a lakosok összefogását, az üzemek segítését, a sze­rény forintok megsokszorozá­sát, amelynek jelentősége nem­­ is mindig az anyagi tőkében­­ rejlik, hanem a szocialista er­kölcs tükröződésében. Gáspár Sándor ki is fejezte: vannak tőkés országok, ahol anyagilag jobban élnek, mint mi, magyar dolgozók mégsem cse­­­rélnének velük. A szocialista rendszer fölénye abban van, hogy mi emberül élünk e tár­sadalmi rendben, nem me­gyünk el közömbösen senki gondja mellett. Mi nemcsak akarunk valamit, hanem a dolgozókat mozgósítani is tudjuk az okos, hasznos ügyek megvalósítására. Sza­bad időben, munkát, fáradsá­got áldozva kész a társadalom felsorakozni egy iskola, egy óvoda, bölcsőde vagy út meg­építéséért. Szinte válasz volt Gáspár Sándor szavaira a halásztelki tanácselnöknő, Bunder T. Ivánná tájékoztatója. Vissza­(Folytatás a 3. oldalon) A szigeszentmiklósi munkáslakásoknál. PEST MEGYEI AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXIV. ÉVFOLYAM, 110. SZÁM Ára 1.20 forint 1980. MÁJUS 13., KEDD VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜL­JETEK! Európai eszmecsere a BVT zárónapján A népek döntöttek sorsukról Békedemonstráció Ráckevén Öt napon át a világ béke­mozgalma Budapestre tekin­tett. Hazánk Parlamentje adott otthont annak a kima­gasló jelentőségű eseményso­rozatnak, amely a Béke-világ­­tanács ülésével vette kezdetét, majd a hét végén a népek vi­lágparlamentjének Szófiában megrendezendő szeptemberi találkozójának előkészületei­vel folytatódott, hétfőn pedig az európai nemzeti békemoz­galmak képviselőinek találko­zójával zárult. A felelősségteljes eszmecse­re jelentőségét méltatta a hét­fői tanácskozáson Kovács Bé­la, az főtitkára. Országos Béketanács Kiemelt jelentősé­gűnek tulajdonította, hogy a Béke-világtanács elnökségé­nek szombaton az európai biz­tonságról és együttműködés­ről, békemozgalmi feladatok­ról elfogadott dekrétuma a tettek mezejére szólít minden­kit, akit aggaszt a világbéke sorsa. A budapesti fórumon csak­nem 80 ország, 12 nemzetközi tömegszervezet mintegy 300 képviselője vett részt, tolmá­csolta népének békeóhaját. Az egyik delegátus szavaira em­lékeztetett Kovács Béla. A küldött arról beszélt, hogy a győzelem napját ünnepeljük, 35 esztendeje diadalmaskodtak a világuralomra törő fasiszta fegyverek felett a szövetséges országok haderői Európában. Akkor a romok fölött megfo­gadtuk — mondotta —, hogy minden erőnkkel megőrizzük a békét, visszafordítjuk azokat a hatalmakat, amelyek ismét népek millióit áldoznák föl, újra lángba borítanák a vi­lágot. S ezek az erők az utób­bi évtizedek során tán még soha ilyen elszántsággal nem munkálkodtak, mint napjaink­ban, amikor földkerekségünk szinte minden térségén a hi­degháború hangulata hűti az enyhülést, az agresszív impe­rialista körök igyekeznek meg­­dermeszteni a nyílt tárgyalá­sok és a kölcsönösen előnyös együttműködés légkörét, ami­kor a Közel-Keleten, a Perzsa­öböl, az Indiai-óceán és Karib-tenger térségében a há­­­ború zsarátnokát szítják, ami­kor az Egyesült Államok — európai szövetségeseit sodor­va kritikus helyzetbe — kö­zéphatósugarú rakéták telepí­tését gokba­ tervezi a NATO-ország Kontinensünk békéje töré­keny, sehol a világon nem olyan nagy egy nukleáris konfliktus veszélye, mint ezen a földrészen. Itt vonható meg a legnyilvánvalóbban a két határvonal, s a két legerősebb politikai-katonai szövetség, a 31 éve fennálló NATO, s a 25 éves Varsói Szerződés hadere­jének ütközőpontja. Kontinen­sünk népei válaszút előtt áll­nak, vagy az enyhülés politi­kája győzedelmeskedik és bé­kében élünk, vagy fokozódnak az ellentétek, a fegyverkezési verseny. S a népek már dön­töttek, a béke mellett téve le a voksot, ezt tükrözte a buda­pesti találkozó is. Az európai nemzeti béke­mozgalmak képviselőinek ta­lálkozóján — melyen felvált­va elnökölt Gordon Schaffer, az európai biztonsági és együttműködési brit bizottság elnöke és Jean Pavett, a BVT titkára — a kibontakozó szé­les körű vitában számos or­szág küldötte között szólalt fel Hans Joachin Oeffler, NSZK- ból érkezett delegátus, a ke­resztyén békekonferencia nem­zetközi titkára. Elmondotta, hogy, hazájában egyre na­gyobb tömegekhez jut el a bé­kemozgalom felvilágosító sza­va, a lakosság mind nagyobb számban döbben rá, hogy az eurórakéták telepítése idegen hatalom érdekeinek szolgáltat­ja ki az országot, félelmet szül és egyre nagyobb ellenállást kelt. Hasonló békemozgalmak bontakoznak ki Írországban, amely a közös piaci kilencek közül az egyetlen atlanti tömb­­ben kívül álló állam — mon­dotta el Priensis Mac Aong­­husa, az ír nemzeti békemoz­galom elnöke. Javasolta, hogy a szófiai népek világparla­mentjén vitassák meg orszá­ga nemzetközi kapcsolatainak gondjait, helyzetét, amire an­nál is inkább szükség van, mert a szomszédos Nagy-Bri­­tannia mai politikai vezetői egyértelműen elkötelezték ma­gukat az USA agresszív poli­tikája mellett. Nem jellem­ző-e, hogy Ankarában talál­koznak majd a jövő hónap­ban a NATO külügyminiszte­rei? — tette fel a kérdést Mah­­mut Dikerdem, a török béke­bizottság elnöke. Az a szerep, amit Törökországnak szántak az iráni fiaskó után, nyilván­való: Izrael és Egyiptom ol­dalán öltse fel a zsandár uni­formisát a Közel- és Közép- Kelet térségében, amely egy­re inkább az imperialista esz­kaláció színhelye. Nehéz helyzetben vannak a spanyol békemozgalom zászló­vivői — hangoztatta Josep Montserrat-Torrents, a kata­lán béketanács képviselője. Fel kell nyitniuk az emberek sze­mét, ráébreszteni őket a va­lóságra, arra, hogy hazug pro­paganda áldozatai, ha elhi­szik, hogy hazájukat a szocia­lista országok közössége ve­szélyezteti.­­ Ám a félrevezetett és a közömbös emberek közül mind többen eszmélnek, s te­­s­szik magukévá a békét akaró mozgalmak céljait, orvosok, tudósok tiltakoznak a Carter­(Folytatás a 2. oldalon) Dr. Kovács Béla, az Országos Parlamentben az európai nemzeti Béketanács főtitkára köszönti békemozgalmak képviselőit. i A keresztyén békekonferencia vezetői Kádár Jánosnál Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára hétfőn az Országházban fogadta a keresztyén békekon­ferencia vezető személyiségeit, dr. Tóth Károly református püspököt, a keresztyén béke­­konferencia elnökét, Filaret kijevi és galíciai metropolitát, a folytatólagos bizottság elnö­két, dr. Lubomir Mirejovskyt, a cseh testvéregyház lelkészét, a keresztyén békekonferencia főtitkárát, Paulos Mar Grego­­riust, az indiai szír ortodox egyház metropolitáját, alelnö­­köt, dr. Karl Immert, az NSZK-beli rajnai tartomá­nyi egyház elnökét és dr. Bartha Tibor református püs­pököt, a Magyarországi Egy­házak Ökumenikus Tanácsá­nak elnökét, a keresztyén bé­kekonferencia tiszteletbeli el­nökségének tagját. A keresztyén békekonferen­cia vezetői azon a tanácskozá­son vesznek részt, amelyet az európai béke és biztonság madridi értekezletének támo­gatására hívott össze a moz­galom. A szívélyes légkörű találko­zón érintették a nemzetközi helyzet és a békemozgalom több fontos időszerű kérdését, a különböző világnézetű em­berek együttműködésének le­hetőségét, és szükségességét a békéért és a haladásért. Jelen volt Miklós Imre ál­lamtitkár, az Állami Egyház­ügyi Hivatal elnöke. KÖZÉLET Trautmann Rezső, az Elnö­ki Tanács helyettes elnöke búcsúlátogatáson fogadta Jo­han­landot, A. Beelaerts van Blok­­a Holland Királyság rendkívüli és meghatalmazott nagykövetét, aki végleg el­utazott Magyarországról. Lázár György, a Miniszter­­tanács elnöke, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja hétfőn a Parlamentben fogad­ta Václav Hulát, a Csehszlo­vák Szocialista Köztársaság kormányának sőt, az Állami elnökhelyette­Tervbizottság elnökét, a CSKP KB elnök­ségének tagját. Simon Pál nehézipari mi­niszter vezetésével küldöttség utazott a KGST fémkohászati állandó bizottsága 52. ülésére a lengyelországi Ustronba. Florent Nisibának, a Kon­gói Munkapárt Politikai Bi­zottsága tagjának, a központi bizottság sajtó-, propaganda- és tájékoztatási osztálya ve­zetőjének, tájékoztatási, pos­taügyi és távközlési minisz­ternek a vezetésével látoga­tást tett hazánkban a Kongói Munkapárt küldöttsége. Barcs Sándornak, az Inter­parlamentáris Unió magyar csoportja elnökének vezetésé­vel delegáció utazott Brüs­­­szelbe, az unió IV. európai együttműködési és biztonsági konferenciájára.

Next