Pest Megyi Hírlap, 1980. május (24. évfolyam, 101-126. szám)

1980-05-18 / 115. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP VÁCI JÁRÁSI ÉS VÁC VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXXV. ÉVFOLYAM, 115. SZÁM 1880. MÁJUS 18., VASÁRNAP A vámosmikolai ifjúgárdisták sikere Országos hírnevet szereztek — Vámosmikola? Melyik megyében is van? — kérdez­ték a körmendi határőrlakta­nyában, amikor a Pest megye színeit képviselő csapat meg­érkezett az ifjú ffárda határőr rajok II. országos találkozó­jára. Néhány nap múlva azon­ban már mindenki tudta a vá­laszt. Április végén rendezték meg azt a versenyt, amely tavaly Győrben volt. Akkor a miko­­laiak a kilencedik helyen vé­geztek, annak ellenére, hogy a megígért segítséget a fel­készüléshez nem kapták meg. Az élet idén megismételte ön­magát: most is csupán egy héttel a találkozó előtt értesí­tették a csapatot, s mire a ki­kérők megérkeztek, alig ma­radt három nap a gyakorlás­ra. Új tagokkal — Nagyon jól hasznosíthat­tuk a győri tapasztalatokat — kezdi beszélgetésünket Kiss Dezső, a vámosmikolai KISZ- bizottság titkára. — Tavaly ugyanis a gránátdobás és lövészet, valamint a tesztláp­a kitöltése nem úgy sikerült, mint ahogy szerettük volna. Most a rendelkezésünkre álló rövid időben elsősorban eze­ket gyakoroltuk. Az időjárás nem kedvezett, szinte végig szakadt az eső, így jobbára a szobákba szorultunk. Ennek el­lenére — ezt az eredmény is igazolta — sikerült alaposan felkészíteni a csapatot, s ez Nagy Ernesztinnek és Nagy Dénesnek, valamint Gyenes Lajos szakaszvezetőnek is kö­szönhető. A KISZ-bizottság titkára a politikai ismeretek gyarapítá­sáért tett sokat. Már a ver­seny előtti napokban látszott, hogy az idén fegyelmezettebb, lelkesebb gárda jött össze. A tavalyiakból csupán négyen maradtak: Nagy Dénes pa­rancsnok, Nyéki Gábor, Divi­­nyi László és Megyimorecz Gusztáv. Mellettük öt új tag került a csapatba: Csikós Im­re, Csernyászki László, Nagy Ernesztin, Tóth Magdolna és Kómár Ilona. — Szerencsés helyzetben va­gyunk, mert a nagyközség üzemei és a termelőszövetke­zet, valamint a határőrség sok segítséget ad az ifjú gárda,sza­kaszunk fenntartásához, ki­képzéséhez — folytatja Kiss Dezső. — A téesz több mint tízezer forintért vásárolt ne­künk gyakorlóruhákat, Váci Kötöttárugyár helyi tele­­ pének kollektívájától is kap­tunk néhány darabot. Termé­szetesen igyekszünk mi is se­gíteni viszonzásul: rendezvé­nyeken, ünnepségeken dísz­őrséget, rendezőket adunk, emellett az ifjúkommunisták rendszeresen társadalmi mun­kákkal segítik a szövetkezetet és az üzemet. A körmendi szervezők igen­csak ki­tettek magukért, a ti­­­zennégy megye és a főváros képviseletében megjelent csa­patoknak kényelmes szállást és tartalmas programokat szer­veztek. A megnyitót Móricz István, az ifjú gárda országos parancsnoka tartotta, s a fia­talok tájékoztató előadást hall­hattak a KISZ és az ifjú gárda időszerű feladatairól a haza­fias és honvédelmi nevelésben. Sikeres lövészet A háromnapos találkozó „fénypontja” a harcitúra volt. A nyolctagú csapatokat tíz­percenként indították, s tájé­kozódásukat a terepen menet­vázlat segítette. A csaknem ti­zenegy kilométeres útvonalon nyolc ellenőrző ponton külön­böző feladatokat kellett meg­oldania a versenyzőknek. Volt megfigyelés, nyomolvasás, teszt­lap, lövészet, szennyezett te­repszakasz leküzdése, kötél­mászás patak felett és határ­őrismeret. A vámosmikolai csapatnak a lövészet sikerült a legjobban, de hadd említsük meg­, hogy a raj egyik­ tagja, Csikós Imre volt a százhúsz versenyző között az egyedüli, aki hibátlanul töltötte ki a tesztlapot. — Még idehaza Kiss Dezső alaposan felkészített minket — mondja sikeréről az ELEC­­THERM Szövetkezet vámosmi­kolai telepének fiatal esztergá­lyosa. — Sokat jegyzeteltem, s ezeket a harcitúra előtt még egyszer átnéztem. Nagyon fon­tos volt a napi tájékozottság is. Amikor vége volt a ver­senynek, külön jutalomként hat könyvet kaptam. Serleget kaptak Másnap tartották az ered­ményhirdetést. Az első helyen a Borsod megyeiek, a másodi­kon a Vas megyét képviselő Körmendiek, a harmadikon pe­­dig a vámosmikolaiak végez­tek! A szép siker emlékére a csapat díszes serleget, tárgy­jutalmakat és vásárlási utal­ványokat kapott. A díjakat dr. Ábel László vezérőrnagy, BM határőrség politikai cso­­­portfőnöke adta át. Idehaza többen gratuláltak a sikerhez, amely mindenkép­pen megérdemelt, hiszen­­ a vámosmikolai szakasz évek óta nemcsak a járás, de a megye legjobb IG-alakulatai közé tartozik. A kiképzést na­gyon komolyan veszik. Rend­szeresen gyakorolnak, s elmé­letileg is rendszeresen gyara­pítják ismereteiket. Egyre több fiatalt vonnak be a honvédel­mi nevelésbe, s ma már csak­nem húsz állandó tagja van a szakasznak. A mikolai gárdisták harma­dik helye országos hírnévhez juttatta a járásbeli települést. A búcsúzásnál már a körmen­diek sem kérdezték: „Vámos­mikola? Melyik megye is?” Furucz Zoltán 2601 Vác, Pf. 32. Szúnyogokról, játszótérről Nemrég olvastam Greff Ta­­másné panaszát a lapban, me­lyet a lakótelepi szúnyogin­vázió miatt írt. Sem választ nem kapott, sem intézkedés nem történt. Soraimmal szeretném én is felhívni az illetékesek fi­gyelmét, hogy ez már köz­egészségügyi probléma. Tudni­illik a mi negyedünkben „két­féle” szúnyog csíp. Az egyik, amit mi csak „háziszúnyog”­­ként becézünk, itt tenyészik évek óta, télen-nyáron. Élet­eleme adott, hisz az utóbbi évek alatt átadott házak alag­sora vízben áll. Fordultak az ott lakók az újsághoz, szóvá­­tették tanácstagi beszámolón is. A közmondás mifelénk mó­dosul: „A szó elszáll, a levél elsikkad, a víz megmarad”! A másik fajta a „mocsári” szúnyog, amelyek patak part­ján és a Liget szélén élőket tiszteli meg. Kisgyerekkel leg­jobb, ha az anyuka már dél­után négykor felmegy a la­kásba, mert megjelennek ezek a rovarok és csípésük megda­gad, diónyi kemény sebeket eredményezve. Ablakot nyitva hagyni az itt lakóknak termé­szetesen ezért nem lehet már a kora délutáni órákban sem. Azt megértjük, hogy a vágó­híd, a ligeti szennyvíztelep, vagy a tsz istállói felől napon­ta többször felszálló illatok el­len nem tehetünk semmit. Az elöntött alagsorok kitisztítása és erélyes fertőtlenítése, illet­ve a hathatós szúnyogirtás azonban az illetékesek felada­ta. A másik panaszom, nagyon sok kisgyermekes anyuka pa­nasza még rajtam kívül. A la­kótelepen tizenöt (15!) játszó­teret terveztek. Ha jól szétné­zünk, tizenöt hinta sincs és van körülbelül ezernyolcszáz gye­rek. A „beígért” gyerekekről nem is beszélve, akik öt éven belül megszületnek. A negyed tízéves. Az első lakótelepi gye­rekek is már kiskamaszok. A hintát, homokozót kinőtték. Kedves Illetékesek! Nem le­hetne a most rendezés alatt álló patakparton olyan ping­pongasztalokat, nyújtókat fel­állítani, amilyenek a Duna­­parton vannak? Nem kellene egy lakótelep környékének is legalább úgy lánézni, mint a nemzetközi víziút partjának? Nemsokára itt a szünidő, és sokasodni fog a „kulcsos” gye­rekek száma. Nincs ahol ke­rékpározzanak, és azt hiszem, pározsi közbiztonságunk sem olyan, hogy a gyerekek egye­dül a Ligetben focizhatnának. Biztos, hogy sokat megoldana, ha a lakótelepi gyerekek vé­gig a patakparton sportolhat­nának, rúghatnák a bőrt, ol­vasgathatnának. Ha százból csak ötven nem cigizik, nem „slukkol” az alagsorokban, bandába verődve, már meg­érte. És még egy: nemrég be­fejezték egy játszótér betono­zását. Kérdem én, ki fog ott kisgyerekkel hintázni? Nem jobb lett volna minél több zöldet telepíteni és egy szob­rot vagy csobogót elhelyez­ni? Sokkal emberibb lenne az itt élők környezete, embersé­gesebb, mint betonhoz betont „ragasztani”. Herédi Gáborné Vác, Erdős Bernát u. 23. IV/15. Sétaút, játszótér... Hlyen lesz a változó Duna-part? Körülbelül öt évvel ezelőtt kezdődött el Vácott a Duna­­part rendezése. A városi tanács kommunális és költségvetési­­ üzeme az elmúlt években fo­lyamatosan végezte ezt a mun­kát, amelynek eredményeként ma már a révállomástól egé­szen a kupoláig kialakult egy összefüggő zöldterület. De a munka még korántsem fejező­dött be. A kommunális üzem műszaki osztályán készült ter­vek szerint, ugyanis a Duna­­part rendezése egészen a Gom­bás-patakig fog terjedni.­­ A terület rendezésének elsősorban az a célja, hogy a város lakossága számára pihe­nési, sportolási, szórakozási centrumot hozzunk létre. Eh­hez adott a szép környezet is — kezdte a beszélgetést Elen­ti János, a kommunális és költségvetési üzem műszaki vezetője. — Már korábban el­készült a játszótér, sétautak létesültek. Idén­ mintegy 20 ezer négyzetméteres területen pihenőparkot építünk, egészen a Tímár utcáig. Sportparadicsom S hogy mi lesz a folytatás? A későbbiekben, az anyagi le­hetőségektől függően végzik í­jd a kommunális üzem dolgozói a területrendezést. A tervek között szerepel, hogy a Tímár utca és a Várlépcső kö­zötti szakaszon, valóságos sportparadicsom fog­­ épülni, amelynek az lesz az érdekes­sége, hogy minden korosztály megtalálhatja majd a számá­ra legvonzóbb sportolási lehe­tőségeket.­­ Kézilabda-, teke-, kosár­labda- és röplabdapálya épül, de lesz tornapálya is. A terület egy része aszfaltos, illetve sa­lakos lesz, s ezt­ nemcsak sportolás szempontjából volna a szerencsés kihasználni. A vá­ros lakosságánnak közel egyhar­­mada a Földváry téren vagy annak közelében lakik. Ponto­san ezért hasznos lenne — bár egyelőre más vélemények is vannak — a majálisokat is itt megrendezni, hiszen a hely is adott a nagyobb tömegek szá­mára. Vácott sok gondot okozott már eddig, hogy a városi strand már nem képes kielégíteni a növekvő igényeket. Vagyis szükség lenne a strand bővíté­sére. De vajon ez a legjobb megoldás? Közös érdek — Az előírás szerint egy négyzetméter vízfelület mel­lett, tíz négyzetméter zöldte­rülettel kell rendelkeznie strandnak. A városi strand bő­­­vítése az ott levő szűkös hely miatt nem a legszerencsésebb, megoldás. Csakhogy... A Du­­na-parton a József Attila sé­tány meghosszabbításával az ott levő szabad terület alkal­massá tehető egy minden igényt kielégítő strand számá­ra. Ennek a létesítménynek a megvalósítására a terv sze­rint, a későbbiekben fog sor kerülni. Úszómedencék, öltö­zők lesznek itt, vagyis min­den, ami szükséges. Egyre több gondot okoz a városban gépkocsival való parkolás is, a A József Attila sétányon ter­vezett parkoló ezeken a gon­dokon is sokat enyhít majd. A tervek igazán szépek, csakhogy ezek megvalósítása már nem könnyű feladat. Az eddigiek során körülbelül nyolcmillió forintot emésztett fel a területrendezés. Egy je­lentős, mintegy 220 ezer négy­zetméteres területet a Duna mentén fel is kell tölteni. En­nek a költsége, az 1976-os ter­vezési árakat alapul véve, kö­rülbelül 45 millió forint, parkosítás költsége pedig mint­­­egy 10 millió forintot tesz ki. — Vállalatunk a városban levő üzemek, intézmények szá­­­mára lehetővé tette, hogy a náluk felhalmozódott törme­lékeket, földet ide rakják le.­­ Így tulajdonképpen ingyen fel­töltődik a terület, amelyen az­tán mi a szükséges tennivalók után elvégezhetjük a parkosí­tást ... — mondotta Honti Já­nos. Mivel a Duna-part rendezése a város lakosságának közös érdeke, joggal vetődhet fel a kérdés, hogy társadalmi mun­kák szervezésével nem lehet­ne-e csökkenteni a költsége­ket? — Korábban a társadalmi munkák elvégzéséhez az üzem biztosította az anyagot, ma már ezt nem tudjuk megtenni, m­ivel a mi költségünk is csök­kent. A jelenlegi költségveté­sünk, amely éves szinten 3,4 millió forint, s 4,1 millióra lenne szükség, csak arra ele­gendő, hogy a város 650 ezer négyzetméternyi zöldterületét, közel 11 ezer utcai fáját kar­bantartsuk, s hogy a munká­hoz szükséges gépeket üzemel­tessük. Jelenleg a meglevő zöldterületek gondozása fon­tosabb, mint új területek ki­alakítása. Ahhoz, hogy a Du­na-part rendezése teljes mér­tékben elkészülhessen, s ott a tervezett létesítmények is fel­­épül­jenek, legalább 15 évre van szükség... Gondatlanul? Ha a város zöldterületeiről van szó, társadalmi munkások­ban nincsen hiány. Az üzem társadalmi m­unkaszerződést kötött a városi KISZ-bizott­­sággal az idei esztendő első hat hónapjára, amely alapján a fiatalok rendszeresen részt vállalnak a munkából, ásnak, fát ültetnek, gereblyéznek, el­végzik a legfontosabb teendő­ket. De ahhoz, hogy a kom­munális üzem mintegy 50 dol­gozójának és a társadalmi munkásoknak a tevékenysége igazán hasznos lehessen, a vá­ros lakosságának is nagyobb­ fegyelmet kellene tanúsítania. Szinte már közhely, annyiszor hangzott el, hogy az utcán és a parkokban ne szemeteljünk, mégis alig van eredménye a felhívásnak. Különösen a la­kótelepek környékén a gond, hogy az emeleti lakásokból minden fölöslegessé vált ka­­catot kiszórnak az ablakon a lakók, a gépkocsik a gyepen parkolnak, ha van, magánös­­vények létesülnek a gyalog­utak mellett, a hulladék a tá­rolóedények­­ körül sorako­zik... Ez a sok-sok aprónak tűnő gondatlanság megannyi plusz költséget jelent azoknak, akik azzal is törődnek, hogy a város tiszta és szép legyen. Csitári János A jövő hét eseményeiből HÉTFŐN, a művelődési köz­pont magnós klubjában a hó­nap felvételeit játssza le D. Zarka György. KEDDEN: Koncz Zsuzsa ad hangversenyt délután fél hat­kor és este 8 órakor a mű­velődési központ színházter­mében. Közreműködik a Főnix együttes és Bakacsi Béla. — A Göncöl-klub és csillagászati szakkör e heti előadásában a polaimetriáról hallanak az ér­deklődők. SZERDÁN, délután 4 óra­kor a művelődési filmklubjában a Hair központ című amerikai filmet mutatják be. A vitát Flamm János pszicho­lógus vezeti. A pedagógus klubban a nagyszülők gyermekszeretetéről esik okos szó.­­ A Kötöttárugyárban dél­után 2 órakor ismeretterjesz­tő előadás keretében Leyer Lászlóné beszél a szakszerve­zeti munka nyilvánosságáról. Az Esze Tamás laktanyában délután 4 órakor Sütő András: Csillag a máglyán című szín­művéből készült filmből ren­deznek vitát. CSÜTÖRTÖKÖN: a szocia­lista brigádvezetők klubjának tagjai a népligeti Planetáriu­mot tekintik meg. Az új bará­tok klubjában szabad klubna­pot tartanak. PÉNTEKEN: a Dunakanyar Fotóklub alkotócsoportja kül­földi nemzetközi kiállításokra állít össze kollekciókat. SZOMBATON, délelőtt 11 órakor a tavaszi bábbérlet elő­adásában Vitéz László kaland­jaival ismerkednek meg a gyerekek. VASÁRNAP a gyermekeké Vác. A gyermeknapon, melyet a Madách Imre Művelődési Központ, a KISZ városi bi­zottsága és a városi úttörőel­nökség rendez, 9 és fél tíz között avatják fel az új úttö­rőket és kisdobosokat, majd Muszti Bea és Dobai András köszönti a gyermekeket. Tíz­től tizenegyig a Bóbita együttesé lesz a színpad, báb­Varázspálca és a három kis­a malac című játékot adják elő. Tizenegytől tizenkettőig mini­cirkuszban gyönyörködhet­nek, melynek műsorában fel­lép Rovó Gábor bűvész, Bá­lo ga Mihály artista és Józsa Margit bohóc. Este fél nyolc­kor a svéd zenei hét kereté­ben az Állami Zeneiskolában rendez hangversenyt a Magyar Zeneművészek Szövetsége, Kórusok Országos Tanácsa és a Vác város Tanácsa. A versenyen fellép a Liszt hang­Fer­renc kamarakórus, a Monte­verdi kamarakórus és a Vox Humana énekkar, Szemere Erzsébet énekművész és Ella István orgonaművész. Vezé­nyel Maklári József,­­ Párkai István és Kollár Éva, zongo­rán közreműködik Ney Gábor. B. H. Újra várják a vendégeket Felkészültek az idegenforgalmi szezonra A várható, nagy nyári turis­taforgalom kapcsán beszélget­tünk Varga Józseffel, a Vác városi Tanács osztályvezető­helyettesével arról, hogy mi várható a vendéglátóipar te­rületén a következő hónapok­ban? — A város kereskedelmi és vendéglátóipari ellátottságát, fejlesztését osztályunk mindig fontosnak, kiemelkedőnek tar­totta — mondta. — A tanács a tervidőszakok folyamán erő­feszítéseket tett arra, hogy megfelelő hálózatot alakítson ki, ne­­ csak a város centrumá­ban, hanem a peremkerüle­teken is. Tanácstagi, lakossági javaslatokra átmenetileg ma­gánkereskedők, magánsütöge­­tők részére adtunk ki engedé­lyeket. — Hol várható fejlődés? — A vendéglátóipar helyze­tét úgy ítélhetjük meg, hogy a rendelkezésünkre álló esz­közökkel növeljük az üzletek kulturáltságát, színvonalát. En­nek érdekében a Pest megyei Vendéglátóipari Vállalat Széchenyi utcai ételbárt külön a teremmel bővítette, ahol ren­dezvényeknek megfelelő he­lyiséget sikerült kialakítani. A Váci Áfész a Diadal téren tervezi egy bisztró megépíté­sét, amely az alsóvárosi ven­déglátás helyzetét oldaná meg kulturáltan. A város centru­mában, a 2-es számú főút mentén viszonylag megfelelő a vendéglátóipari hálózat. A Fehér Galamb étterem, bisztró, a Széchenyi utcai étel­a bár, a Halászkert és a Duna cukrászda alkalmasak az át­menő- és az idegenforgalom ellátására. — Mit tesznek az ételforga­lom növelése érdekében? — Nagy erőfeszítéseket te­szünk ezen a fontos munkate­rületen. Ellenőrzéseinknél ta­pasztaltuk, hogy az étlapok most választékosabbak, mint a korábbi években voltak. Sze­repel az étlapokon olcsóbb étel, találkozunk gyermekmenüvel. Hiányoljuk viszont azt, hogy a váci vendéglátóüzemek ve­zetői étkezésnél nem tesznek vizet az asztalra. Nagyobb gondot kellene fordítani az előzékeny és udvarias kiszol­gálásra. Papp Rezső Orvosi ügyelet Hétfőn dr. Afra Tamás, ked­den dr. Hajmer Viktória, szer­dán dr. Kiss Péter, csütörtö­kön dr. Kovács Pál, pénteken dr. Csömör Pál, szombaton és vasárnap dr. Bea Mátyás tart ügyeletes orvosi szolgálatot Vácott, a régi kórház épületé­ben (Vác, Március 15. tér 9.). Az éjszakai és ünnepi ügyele­tet teljesítő orvosokat a 11-525- ös telefonszámon lehet hívni. A beosztás hétközben meg­változhat. Moziműsor Kultúr Filmszínház (Leniin út 58.) május 19-től 21-ig dél­után fél 5-kor: A Farkasszi­get rejtélye (színes szinkro­nizált román kalandfilm), es­te fél 7 és fél 9 órakor: Ál­­­­lamérdek (amerikai film, 14 éven felüli nézőiknek). Madách Filmszínház (Lenin út 63.) május 19-én, rendkí­vüli adásnapon: A dominó elv (színes, szinkronizált ame­rikai film, 14 éven felüli né­zőknek!). Eltemették dr. Tahin Gyulát Vácott, az alsóvárosi teme­tőben nagy részvét búcsúztatták a 74 éves mellett kor­ban, súlyos betegség után el­hunyt dr. Tahin Gyula fog­­szakorvost, nyugalmazott ren­delőintézeti főorvost. Az egészségügyi dolgozók nevében dr. Ruzsicska Béla nyugalmazott főorvos méltat­ta az elhunyt érdemeit: a harmincas években szervezői készsége segítette a megvaló­suláshoz az első rendelőinté­zeti — fogászati — szakren­delést s az iskolai gyermek­fogászatot. A Vox Humana Kórus két kedves dalával bú­csúzott az együttes alapító tagjától és tiszteletbeli elnö­kétől.

Next