Pest Megyi Hírlap, 1980. május (24. évfolyam, 101-126. szám)
1980-05-25 / 121. szám
A PEST MEGYEI HÍRLAP CEGLÉDI JÁRÁS ÉS CEGLÉD VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXIV. ÉVFOLYAM, 121. SZÁM 1980. MÁJUS 25., VASÁRNAP A műszaki fejlesztés szerepe Munkaszervezés a Mechanikai Művekben Aboiny életében fontos dátum volt 1971. január 4-e. Ekkor indult tulajdonképpen a település nagyarányú iparfejlesztése, melynek lendületet adott a párt X. kongresszusának útmutatása, amely a vidéki iparfejlesztést szorgalmazta. Abonyban egy sor, addig szerényen meghúzódó munkahely létfeltétele lett biztonságosabb, és az egykori gépállomás — néhai kúria — épületébe a budapesti Mechanikai Művek telepített üzemrészt, amely az évek során gyáregységgé fejlődött. Abonyban a nőknek főként a ház körüli munkából jutott. A férfiak a „férfias” állásokat töltötték be, keményen dolgoztak, sokan pedig szakmát tanulva eljártak a szomszédos városok ipari üzemeibe. Abban az időben Abonyban több mint 3 ezer nő várt állandó munkalehetőségre. Sokuknak épp ez, a fémmunkás üzemrész adott kenyeret. A gyáregység 63 személyt foglalkoztatott kezdetben, két esztendővel később már 308-an dolgoztak ott, s jelenleg a létszám a 700 személyt meghaladja. Az egykori gépállomás épületéből, s a mellette elkészült műhelyekből először olajkályhák, tartozékok kerültek ki, ezek gyártásával foglalkoztak. A közösséget, a munkahelyi magatartást, a szervezett, irányított munkát a helybeliek hamar megszokták. Nem maradt el az anyagi és erkölcsi elismerés sem, módjuk nyílt arra, hogy egy-egy szakterülettel közelebbről megismerkedhessenek, és ne csak segéd- vagy betanított, hanem szakmunkások lehessenek. A kezdet óta, a fejlődés során sok változás történt. A termékek fajtája is megváltozott, most telefonkészülékeket gyártanak Abonyiban. Megbirkóztak a változással járó nehézségekkel. A gyáregységben becsülete van a jó munkának, ezt számtalan elismerés, kitüntetés bizonyítja. Sok a törzsgárdatag, a kiváló dolgozó, eredményesek a szocialista munkaversenyek, példásan helytállnak szocialista brigádjaik. Jó szervezéssel, valamint a Dolgozz hibátlanul! munkarendszer erősítésével igyekeznek pótolni a még ki nem cserélt, öreg gépek miatti hiányosságokat. Ebben az esztendőben módosult a gazdasági szabályozórendszer, s ez kiterjedt a gazdálkodás valamennyi területére, így a gyáregységre is. Tudják, hogy okos, jól tervezett munkaerő-gazdálkodással mind többre vihetik, felhasználják az elmúlt ehhez évek tapasztalatait. Idei cselekvési programjuk is ezt szorgalmazza. Az idei bérszínvonalat 3 százalékkal kívánják emelni, ebből egy százalék a bértömegtartalék felhasználásából, a többi a létszámrendezés megvalósításából alakulna ki. Üzemrészenként tartanak felmérő vizsgálatot, s ennek ismeretében akarják egyensúlyba hozni az itt-ott mutatkozó felesleget, illetve hiányt. Tudják, vigyázni kell, mert a munkafegyelem, valamint szervezettség egyensúlya fontos : meggyőzésre, megértetésre szükség van. A munkaerőgondok enyhítésében a műszaki fejlesztésnek is jelentős szerep jut. Figyelemmel kell kísérniük állandóan a piac alakulását, az anyagköltségeket és azt is, hogy termékük mit hoz, milyen gazdaságos. Jól tudják a Mechanikai Művek abonyi gyáregységében, hogy a feladatot teljesíteni nem könnyű. Gondolni kell — új termékfélékről lévén szó — a szakmai továbbképzés, a begyakorlás lehetőségeire. Meg kell teremteni az ehhez szükséges feltételeket. Magasabb színvonalú munkaszervezésire törekszisnek, és a fegyelmet is erősíteni akarják. Terveikről, intézkedéseikről legutóbb a párt járási végrehajtó bizottságának számoltak be, megerősítve elhatározásukat: az eddiginél is még jobban, eredményesebben akarnak dolgozni, hiszen munkahelyük a járás legnépesebb ipari üzeme, s példát kell mutatniuk. E. K. A városépítés lehetőségei Teremtsünk esztétikus környezetet Soha jobb alkalom annak taglalására, milyen elméleti elgondolások, érvek alapján készül egy város fejlesztési terve, mint most volt a jelölőgyűlések idején, a választások előtt. Ezeken az összejöveteleken a szűkebb lakóterület közösség képviselői értesülhettek a konkrét változásokról, eredményekről. Sokunkat érdekel azonban ennek az igen sokrétű munkának az elméleti háttere is, mivel számtalan tényezőt figyelembe kell venni, hogy a jövőnek szólóan ahhoz, alakítsuk környezetünket. A felelősségérzet, amely azt diktálja, hogy a jövő nemzedék számára is használható és esztétikus környezetet teremtsünk, egy több ágazatra kiterjedő előkészítő munkát feltételez a városrendezési tervek, elgondolások kialakításánál. Erről a témakörről a Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság egyik vidéki szervezetének, a Békés megyei csoportnak az elnöke dr. Takács János fog ismertetést adni május 26-án, hétfőn délután 14 órakor a ceglédi pártházban. A szakterület alapos ismerője az előadó. Tudományos munkákat ír a területfejlesztésről, és fő hivatásiként megyéje településfejlesztését irányítja, a Békés megyei Tanácsnál. Előzetes tájékozódás után a kívülálló szemével is összehasonlítható példát tud adni az elméletről és a helybeli gyakorlatról. Erre mód lesz továbbá azért is, mert a ceglédi városi tanács képviselője korreferátumként saját terveinket fogja vázolni az előadás után. Az SZVT eddigi rendezvényeihez hasonlóan most május 28-án is olyan előadást lesz alkalmuk meghallhatni a részvevőknek, amelyre városunkban még nem volt példa. Sárik Jánosné SZVT-titkár Önjáró ponyvavarró gépek Saját tervezésű önjáró varrógépekkel gyorsítják a mezőgazdasági üzemek gyártott nagyméretű számára takaróponyvák készítését a Kenderfonó-, és Szövőipari konfekciógyárában. A Vállalat gyakran 200 négyzetméteres nagyságot is elérő ponyvákat , azelőtt 4—5 segédmunkás vonszolta konfekcionálás közben a varrógép asztalán. A vállalat műszaki kollektívája megfordította a technológiát: most a gép halad sínpáron a varrónővel együtt a hatalmas ponyva mellett, s varrja meg az anyagot, így jóval könnyebb és termelékenyebb a munka. Az új technológia, s az egyidejűleg bevezetett gyártáselőkészítés és szalagrendszer segítségével 180 százalékkal növelték ponyvakészítés termelékenységét. Korábban 75 dolgozóra volt szükség 700 000 négyzetméter ponyva készítéséhez. irány a Dunakanyar Ma indultak első, tavaszi közös kirándulásukra a Magyar Autóklub ceglédi szervezetének tagjai. A csoport Vác felé vette útját, megtekintik a város nevezetességeit, majd Börzsönybe, Királyrétre autóznak tovább, hogy a májusi erdő színpompájában gyönyörködhessenek. Mivel útba esik, nem kerülik el a szintén szép élményt kínáló vácrátóti arborétumot sem. Jutalomutazás a Szovjetunióba Felhők fölött, a tenger mellé Négyen, már indulásra készen Rakonczai Ildikó, Pantó Anna, Matusinka Judit és Szerdahelyi István. Négyüknél, legalábbis a ceglédi Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakmunkásképző Intézetben, aligha tud többet bárki is a legnagyobb szocialista országról: nemrégiben ugyanis harmadik helyezést értek el Ki tud többet a Szovjetunióa ról? elnevezésű vetélkedő országos döntőjén. Régi versenyzők Hárman közülük harmadévesek: végzős felszolgáló, illetve élelmiszer-eladó tanulók , és régi versenyzők is egyben. Az 1977-ben, a szakmunkástanulóknak megrendezett erőpróbán István NDK-utat nyert, tavaly pedig Ildikó és Anna mehetett Csehszlovákiába, körutazásra. Az idei vetélkedőn — az elsőéves Judittal kiegészült csapat jutalma: tíznapos üdülés Szocsiban, a Fekete-tenger mellett. (Juditra vár egyébként az a felelősségteljes feladat, hogy az elkövetkezendőkben újjászervezze az iskola csapatát, s legalább két éven át tovább vigye az immár hat esztendeje tartó verseny hagyományait.) A tápiószentmártoni illetőségű Ildikó szerint „kár, hogy pont az országos döntőn könnyelműsködtük el a dolgokat. Még két pont kellett volna, s ott lehettünk volna a televíziós döntőn...” Persze, sem magának, sem pedig a társainak nem vethet a szemére semmit: hetente legalább négy-öt órán át böngészgették a Szovjetunió című képes folyóirat évfolyamait meg a könyveket, a lexikonokat. „Méghozzá egyvégtében, szeptembertől márciusig, az utolsó pillanatig — teszi hozzá Anna, aki Nagykőrösről jár be Ceglédre, az iskolába. — így verekedtük át magunkat a városi, aztán a megyei döntőn is.” Ha valaki azt hinné, hogy a nagy készülődés a tanulás rovására ment, az téved. A három hölgy tanulmányi átlaga — egységesen — 4,4 volt legutóbb és Istváné is, ahogy mondja: „háromnyolc volt, de már mostanra jobban alakul...” Kérdezni is tudni kell Úgy vélem, valamennyien hasznosíthatták iskolai tanulmányaikban is a Szovjetunióról szerzett információikat. A művészetek, a sport, a tudomány és technika, az orvostudomány és a politika kérdéseiben egyaránt járatosnak kell lenniük. Nevet velik: a vetélkedő egyik mesefeladata volt kérdéseket feltenni az ellenfeleknek. A ceglédieknek sikerült olyan kérdéseket kieszelni, amelyre senki sem tudott válaszolni. A debrecenieket úgy kihozták a sodrukból, hogy azok a mikrofont lóbálva fenyegetőztek: „megálljatok, ezt még visszakapjátok!” (Nem kapták vissza, ők megfeleltek nekik.) Mégis, milyen kérdések voltak? „Hát — gondolkodik el az abonyi Matusinka Judit — például az, hogy milyen hosszú a Bajkál—Amúr vasútvonal?” Milyen hosszú? — teszem fel a „keresztkérdést” kíváncsian. „Háromezerkétszáz kilométer ‘ — vágja rá a választ egyből Ildikó, aki pedig a művészetekkel kapcsolatos kérdések specialistája volt, s nem is az infrastruktúráé... Segítő tanárok Tárgyilagosan leszögezik: tanáraik segítsége nélkül aligha juthattak volna el a döntőig. „Nagyon sokat köszönhetünk nekik” — mondja egyikük, s a többiek rábólintanak a szóra. Aztán nagy kanyart vesz a beszélgetésünk: hiába, most már mindannyian izgatottan várják a találkozást a Szovjetunióval s a szovjet emberekkel. Július elsején indulnak, repülőgéppel, így hát nemsokára megkezdhetik a visszaszámlálást. Ki mit hoz az útról? Népművészeti tárgyakat, óriás Misamackót, „a lehető legnagyobbat, ami van”, aztán meg „szép élményeket, mindenképpen”. Már egymás közt csevegnek, szövik a terveket a nyárra, az utolsó, nagy vakálóra, a felejthetetlennek ígérkezőre. Aztán hirtelen elhallgatnak. Lehet, hogy mégsem tudnak mindent a Szovjetunióról? Anna, a nagykőrösi teszi fel a fogas kérdést: „Gyerekek, mit gondoltok, van-e a Fekete-tengerben cápa...?” összenéznek, nevetnek. V. I. A készétel kiállja a próbát Korszerű táplálkozás - egészséges élet Terítéken a gyári készítmények a Délután öt óra, messe ® még vacsora ideje, a terített asztalok körül csoportok ülnek mégis népes a Helyőrségi Művelődési ceglédi Központ éttermében. Várakozáss él, hiailk zajban múlnak a percek, a konyha csapóajtajának résén kellemes illatok surrannak a helyiségbe, követik a tányért, evőeszközöket hozó,, rendező asszonyokat. Az érdeklődést ez még jobban felcsigázza, nagyokat nyel az is, aki eddig nem volt éhes. Van, aki feláll az asztaltól, felkerekedik, elindul a terem oldalszárnyába, hogy szemügyre vegye az alkalmi bemutatót, melyet készítményeiből a Nagykőrösi Konzervgyár rendezett, s hörpöl előiltaüfcént egy pohánka gyümölcslevet, birset, őszi- vagy kajszibarackot, kökényitalt. A teli kancsó ott az asztalon, kóstoló ez is. A vendég bírál A gyár bemutatót tart a ceglédi háziasszonyoknak. A bemutatót, amely a meghívó szerint a Korszerű táplálkozás — egészség! figyelemketítő címet kapta, a művelődési központ vezetősége, a gyár vezetősége, a Cegléd és Környéke Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat, valamint a városi-járási egészségügyi osztály közösen szervezte. A vendégsereget különösen toborozni sem kellett, a munkahelyekről hívtak meg egy sereg asszonyt, munkásnőt, irodistát, pedagógust, sőt olyanokat is, akik gyermekgondozási szabadságukat töltik, vagy épp anyai örömök elé néznek. Volt, aki csemetéjét is elhozta. A vendégek nemcsak kóstolót, hanem tájékoztatót is kaptak, megismerkedhettek a Nagykőrösi Konzervgyár történetével, jelenével, termelési eredményeivel, terveivel, tári Endre szaktanácsadó Déjóvoltából. Néhány — tulajdonképpen mindenkit érdeklő — kulisszatitkot is megtudhattak: megismerkedhettek a dobozos árun látható, a szavatosságot, a gyártási időit jelző kódszámsor jelentőségével, a légmentesen zárt üvegek csavaros kupakjainak szakszerű eltávolításával, valamint a konzerv melegítésének módjával. Megtudhatták, hogy az országban az első, konzervet készítő gyár a nagykőrösi volt, s az akkor csak gyümölcses tevéssel foglalkozott. Ételkonzervgyártás csak az 1960-as években kezdődött. A gyár most Közép- Európa legnagyobb konzervgyára, évente 10 ezer tonna árut készít, ebből exportál is. Ebben az évben 2> milliárd forint termelési értéket kívánnak elérni. Új ízek a sorban Tájékoztatás közben, a minőséget mintegy igazolva, asztalra kerültek a frissen melegített gyári készételek: ragu és habgulyás, rakott- és töltöttkáposzta, paradicsommártás húsgumbóccal — megannyi jó falat. Fogyott is, nem kellett kínálni. A falatozók közben minősítettek és véleményt mondtak, kérdeztek, számoltak, mérlegeltek. Egybehangzó jó vélemény alakult ki a gyári készítményekről. Többen említették, hogy számukra nem újdonság minden, hiszen rendszeres vásárlói a nagykőrösi vesen teszik konzerveknek. Szívese változatossá az étrendet. Jó, ha van otthon néhány dobozzal, üveggel, ha vendég érkezik, és akkor sem feledkeznek meg róla, ha hosszabb kirándulásra, utazásra készülődve válogatnak elemózsiát. Széles választék Cegléden a legtöbb élelmiszerboltban kapható a Nagykőrösi Konzervgyár majd’ minden terméke. A legnagyobb választék a 22-es, tanácsházi önkiszolgáló boltban van. Ez után a bemutató után bizonyára fellendül a jellegzetes gyári emblémával ellátott készítmények forgalma: hadd kóstolja meg a család is! Vagy ha kóstolta, hát elevenítse fel a finom ízeket, egy-egy tízórai vagy gyors ebéd, vacsora alkalmával. A legújabb Dózsa-portré — Kiss István Kossuth-díjas szobrászművész nemrég feáállított, Dózsát ábrázoló szobort portréja. A ceglédi Dózsa laktanyát díszíti — mint lapunkban már megírtuk Bíró József felvétele4 Választási gyűlés Május 26-án, hétfőn délután 6 órai kezdettel választási gyűlést tartanak Jászkarajenőn a művelődési házban. Az előadó a IX. választókerület országgyűlési képviselőjelöltje, Győre Sándor, az Elnöki Tanács tagja, az abonyi Ságvári Termelőszövetkezet elnöke lesz. Olvasó ifjúság Az Olvasó ifjúságért című pályázatot felszabadulásunk 35. évfordulója alkalmából hirdették meg a tavasszal, s különösen az üzemi munkás fiatalok, valamint a szakszervezeti könyvtárak figyelmébe ajánlották. A pályázat három szakaszos lesz, s első fordulója 1981 tavaszáig, a KISZ X. kongresszusáig tart. Cegléden az SZMTE Körzeti Könyvtára felkészült az érdeklődők és pályázók segítésére. Szívesen adnak felvilágosítást, ismertetik az érdeklődőkkel a pályázattal kapcsolatos tudnivalókat. Seregnyi könyvük is az olvasók rendelkezésére áll. Hétfőn este Látomás Cegléden, a Kossuth Művelődési Központban, az emeleti nagyteremben hétfőn, május 26-án este fél nyolc órakor kezdődik a Látomás sorozat következő, vetített színesfénykép-bemutatója. A közönség ezúttal Kaczur Pál Középázsiai Képek című sorozatát láthatja, ismeretterjesztő tájékoztató és a vidék népi zenekultúrájából ízlítőt adó hangfelvétel kíséretében. A bemutatót Szabó Alfréd, a városi tanács vb művelődési osztályának vezetője nyitja meg. Közép-Ázsiát Kürti György, a Kossuth Gimnázium igazgatóhelyettese ismerteti. Jászkarajenőn Gyurkovics Zsuzsa előadói estje Hétfőn, május 26-án este 19 órakor kezdődik Gyurkovics Zsuzsa színművésznő előadói estje a jászkarajenői Petőfi Művelődési Ház klubtermében, a művelődési ház és a községi könyvtár rendezésében. A műsort Nyerges Ferenc zongorán közreműködik vezeti, Prokopius Imre zongoraművész.