Pest Megyi Hírlap, 1981. május (25. évfolyam, 101-126. szám)
1981-05-22 / 118. szám
\ A PEST MEGYEI HÍRLAP GÖDÖLLŐI JÁRÁSI ÉS GÖDÖLLŐ VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA VIII. ÉVFOLYAM, 11S. SZÁM 1981. MÁJUS 22., PÉNTEK • • Összehangolják a képességeket ( Műszaki hálózat a járásban A járási pártbizottság kezdeményezésére 1979-ben láttak hozzá a szakemberek központi üzemjavító bázis létrehozásához, amelynek hatóköre a községeinkben működő mezőgazdasági üzemekre terjed ki. Ebben az évben jutottak el addig, hogy beszámolhassanak az eddig történtekről a járási párt-végrehajtó bizottságnak. Időközben az elnevezés változott, járási műszaki hálózattá. Általánosabb tehát az eredetinél, ami nemcsak az útkeresésre utal, hanem a tartalom és cél pontosabb megfogalmazásét is jelzi. Bonyolult gépek Mezőgazdaságunkban az elmúlt 10—15 évben forradalmi változások következtek be. A gépesítésben ez egyebek között azt jelenti, hogy a mai traktor az elődöknek a nyolctízszeresét képes elvégezni, a kombájn vágószélessége megduplázódott, jelentősen nagyobbak a hozamok, egy-egy területről sokkal több termést kell betakarítani. A teljesítmény növekedésével arányosan váltak bonyolultabbá a gépek, javításukhoz mind nagyobb tudású szakemberek kellenek. Bonyolultabbá és sokrétűbbé is, többféle szakismeret szükséges működtetésükhöz. Mivel nagy karbantartásukhoz, teljesítményűek, nem fordulnak elő tömegesen a gazdaságokban, a speciális szaktudás — ha van —, nincs állandóan lekötve. Másfelől elképzelhetetlen, hogy a gazdaságok ezeknek a gépeknek a sokrétűségéhez alkalmazkodva a szakemberek teljes körét foglalkoztassák. Előfordulhat, hogy a karbantartás, javítás nem felel meg a követelményeknek, csökken a gépek teljesítménye, idő előtt tönkremennek. Kedvező helyzetben A gépek, berendezések munkába állításával párhuzamosan valamennyi gazdaságban kialakultak a műhelyek, amelyek hol jobban, hol kevésbé ellátják a javítás, karbantartás feladatait. S mivel arra nincs lehetőség, hogy egy nagy központi üzemet hozzanak léte a járásban, a műszaki hálózat megszervezése mellett döntöttek. A hálózat a gazdaságok együttműködése révén valósul meg. Célja, az üzemek műszaki szolgáltatásainak gazdaságos fejlesztése, a meglevő kapacitások kihasználásának koordinálása, a működő alapvető mezőgazdasági gépek és berendezések, azok részegységeinek tervszerű javítása, az elméleti és gyakorlati kutatás eredményeinek gyors megismertetése és elterjesztése. Járásunk sajátságos és nagyon kedvező helyzetben van. Gödöllőn működik a MÉM Műszaki Intézet, az ország legnagyobb agráregyeteme, annak tangazdasága, a gödöllői búza- és borsótermesztési rendszer. Ezeken a helyeken magas színvonalú technikai és technológiai kutatás is folyik, s mivel az intézmények részei a hálózatnak,lehetőség nyílik az eredmények mielőbbi átültetésére a gyakorlatba. A műszaki hálózat tevékenységi körének meghatározásakor ezeket a tényeket nagyon is figyelembe vették. A gépjavítási és karbantartási technológiák kidolgozása, illetve adaptálása, a gazdaságok műszaki objektumainak fejlesztése, az ehhez szükséges gépi berendezések közös, koordinált beszerzése, a szakemberek képzése feltételezi a városunkban lévő mezőgazdasági oktatási és kutatási intézményeinek részvételét a hálózatban. Nem érdektelen idézni abból, amit az egyetem és műszaki intézet vállal: fejlesztési terveket és dokumentációkat dolgoz ki a taggazdaságoknak, technológiai előírásokat készít, folyamatosan információt ad a kutatások eredményeiről, a minőségellenőrző képességét rendelkezésünkre bocsátja, szabad kapacitását fenntartja a hálózatnak, a többi között részegységek felújítására. S mit vállal a tangazdaság? Üzemelteti a konszignációs anyag- és mobilizálja a alkatrészraktárt, taggazdaságok elfekvő készleteit, bizonyos típusú gépeket a szavatossági időn túl megjavít. A járási műszaki hálózat lényegét és mostani szerepét talán legjobban a taggazdaságok vállalása jellemzi, legalábbis a nem hozzáértőnek. Ők ugyanis meglevő kapacitásukat a többiek érdekeit szem előtt tartva működtetik, szerződést kötnek egymással a kölcsönösen előnyös kihasználásra. Két példa: A túrás termelőszövetkezetben javítják majd a tehergépkocsikat, a kerepestarcsai gazdaságban lesz a gépesítési adatfeldolgozás. Törekvés és cél Az eddig kialakult helyzetet figyelembe véve szakosítják a járás gazdaságainak műhelyeit, hogy bizonyos típusokat, részegységeket egy helyen javítsanak, ott, ahol erre a legjobbak a feltételek, mind tárgyi, mind személyi oldalról. Magától értetődik, hogy a fejlesztésben is ezt az elvet és gyakorlatot követik. Hangsúlyozzuk: a leírtak, a szakosodás is, még nem a ma feladata, hanem a törekvés, a cél. A folyamat elején vagyank, amit a műszaki hálózat idei terve is tükröz. A tervben ilyenek szerepelnek: megrendelések összegyűjtése és aktualizálása, elfekvő felmérése, a műszaki készletek intézet és az egyetem ajánlásaink elterjesztése, információs áramoltatás megszervezése, címjegyzékek elkészítése és közreadása, szerződés alapján a résztvevők vállalás-igénylés rendszerének megindítása. Nem ez az első ilyen próbálkozás az országban. Másutt is kísérleteztek vele, ami mutatja, megérett rá az idő, kialakulóban az igények és a lehetőségek. Az eddigi kísérletek nem hozták a várt eredményt. Talán azért, mert túl sokat markoltak. A kudarcokból tanulva járásunkban óvatosabban fogtak a munkához, ezért is lett a bázis helyett műszaki hálózat. A fokozatosság elvét betartva valószínűleg eredményesebben érhetik el a célt: a gépek, berendezések színvonalához hasonló karbantartó- és javítószolgálatot. K. P. A Közép-magyarországi Közmű és Mélyépítő Vállalat dolgozói rövidesen befejezik művelődési központhoz, vezető aluljáró bal oldali feljárójának betonozását. Képünkön: a zsaluk közé töltik a csővezetékeken érkező betont. Barcza Zsolt elvétele A művelődési központban Filmmúzeumi sorozat Páratlan akció Pest megyében Nagy sikerű filmekből állították össze a gödöllői városijárási művelődési központ nyári filmmúzeumi napjainak programját. A minden bizonnyal sokakat érdeklő akció eddig páratlan Pest megyében s a bemutatandó filmeket eddig csak a budapesti Filmmúzeumban, legnagyobb illetve az ország városainak egykér filmszínházában vetítették. A művelődési központ és Pest megyei Moziüzemi Vállaalat közös szervezésében először e héten, pénteken, este hattól és nyolctól a Bonnie és Clyde című színes amerikai gengszterfilmet játsszák a színházteremben. Június ötödikén — akárcsak minden alkalommal, pénteken — Pasolini, olasz rendező Oidipusz királya következik, június 19-én pedig az Egy éjszaka Casablancában című amerikai burleszkfilm. Júliusban három vetítés lesz: 3-án a Butch Cassidy és a Sundance kölyök című western, 17-én az American Graffiti (A rock nagy évtizede) című amerikai film, 31-én pedig az amerikai—angol koprodukcióban készült A lepkegyűjtő című alkotás jelenik meg a vásznon. A nyári filmmúzeumi napokat augusztus 14-én egy régi, 1941-ben készült magyar film, az Egy tál lencse zárja, amelyben olyan nagy egykori sztárok szerepelnek, mint Jávor Pál, Karádi Katalin, Kiss Manyi, Makláry Zoltán. Árammérőgyár / KISZ-esek külföldön Több kirándulást is tervez az idén a Ganz Árammérőgyár KISZ-szervezete. Legutóbb a Magas-Tátrában jártak négy napig. Az IBUSZ-programon a KISZ-esekből és szakszervezeti aktívákból verbuválódott árammérőgyári csoport bejárta a gyönyörű hegyvidék legnevezetesebb tájait. Voltak a Lomnici-csúcs legtetején, a Csorba-tónál, Késmárkon. Végigmentek a Tarpataki-vízesés mentén, s hazafelé megnézték Krasznahorka várát. A nagy sikerű külföldi járás biztosíték arra, hogy a többi tervezett kirándulásra is sokan elmennek majd a fiatalabbak és az idősebbek közül is. Galgamácsa Kiütéses győzelem született Lejátszották a galgamácsai Galgaparti Összefogás Tsz SE tömegsportbizottsága által szervezett kispályás labdarúgó-bajnokság 5. fordulóját. Aszódi Fiúnevelő—Alagi Állami Gazdaság 5-0. Vezette: Makk. Jó mérkőzést vívott a két csapat, az aszódiak gyors csatáraik révén, szereztek gólokat. Dicsérhető a csapatok a sportszerűsége is. Vácegresiújfalu község Honvéd—Váckis 2-4. Vezette: Pesti. Óriási meglepetés született! Szép gólokat lőttek a csatárok. Galgamácsai Tsz Medosz— Galgamácsai Tsz Gépész 0-2. Vezette: Vankó. Nagyon küzdelmes mérkőzésen szerezte meg a két pontot a gépészcsapat. Vácegres község—Domonyi öregfiúk 3-5. Vezette: Pesti. A domonyi csapat 2-3-ról jött fel! Az Iklad—Galgamácsa öregfiúk vegyes csapat játék nélkül jutott a két ponthoz és 3. a tabellán, elszámolható gólhoz a mácsai KISZ-bizottság csapatával szemben. Lejátszottak egy elmaradt mérkőzést is: Galgagyörki Fémmunkás— Vácegresi Honvéd 1-9 Vezette: Negyela. A honvédek kiütéses vereséget mértek a hazaiakra. Unghi egymaga hat gólt lőtt. A tabellát a Domonyi Öregfiúk vezeti 8 ponttal, a 2. helyen a Fiúnevelő Intézet áll, a 3. pedig a Tsz Gépész együttese. Aszód Könyvtár a klubban Olvasnivaló és lemezjátszó Társadalmi munkával, maguk a dolgozók alakították ki azt a klubhelyiséget az aszódi postahivatal pincéjében, amely azóta otthont ad a brigádösszejöveteleknek, a hivatalos és a családi eseményeknek. A közelmúltban rádiót, lemezjátszót vásároltak s itt rendezték be a szakszervezeti könyvtárat is, amely szakkönyveken kívül szépirodalmi olvasnivalót is kínál a postásoknak. Domony Járási tűzoltóverseny A résztvevőknek izgalmas, a nézőknek pedig látványos lesz a vasárnap 9 órakor kezd dődő járási tűzoltóverseny, amelyet a domonyi sportpályán tartanak. A versenyben a községek férfi, női, ifjúsági és úttörő önkéntes tűzoltórajai küzdenek a jó helyezésekért. « A fél falu sportmajálisa Ezen a héten Galgamácsán Sportmajálist szervezett a galgamácsai szövetkezeti sportegyesület tömegsportfizottsága, amely sok résztvevőt csalt a váckisújfalui pályára. Délután kettőtől este nyolcig legalább százan kergették a labdát, például a nősök,nőtlenek és az alvég—felvég kispályás labdarúgó-mérkőzéseken. Volt még lepényevés a talicskaverseny, kicsiknek. sportmajális sikerét bizonyítja, hogy a kisközség lakóinak legalább a kétharmada volt a rendezvényen, mint versenyző és mint néző. Dicséret illeti a főszervezőket, elsősorban id. Kiss Gyulát és egész családját, Nagy Jánost és feleségét, valamint Pell Jánost és mindazokat, akik lelkes közreműködésükkel megteremtették ezt a nagyszerű lehetőséget. Jon Ezen a hét végén, szombadélután Galgamácsán rendeznek sportmajálist. A főszervező a Kiskút SC baráti köre. Városi moziműsor A medvefókák a szigeten. Szovjet film. Csak 4 órakor. Volt egyszer egy vadnyugat, I—II. Amerikai—olasz film, 6 órakor. Kézilabda Nehéz győzelem született Az IM Vasas csapata a legutóbbi fordulóban a Csepel Autót fogadta. A mérkőzés úgy kezdődött, hogy az ikladiak nagy gólarányú győzelmet aratnak. Az első félidő 10. percében már 8-2-re vezettek. Ebben az időszakban jól védekeztek, a támadásbefejezések azonban nem voltak tökéletesek, biztosnak látszó helyzeteket hibáztak el. A félidőt ennek ellenére hétgólos vezetéssel zárták. A második félidő is gólgyártással kezdődött, 18-11-re alakult az eredmény, de a továbbiakban sajnos semmi sem sikerült, az Autó pedig nagyobb sebességre kapcsolt, 21-22-re alakult az eredmény, ezekben a percekben tehát az ellenfél 11, az ikladiak csak három gólt szereztek. Hétmétereseket és ziccereket is kihagytak. A mérkőzés utolsó 5 percében szerencsével sikerült megszerezniük az ikladiaknak a győzelmet. A Vasas a következő összeállításban szerepelt: Márta — Liszkai (2), Szalay (2), Raffai (5), Gólya (5), Fehér (4), Sima (3). Csere: Hortobágyi (2), Galgó, Majoros, Basa, S. G. A május elsejei háromnapos ünnepet követő hétfőn a bagi iparcikk- és élelmiszerbolt előtti autóbuszmegálló melletti árok zöld füvében egy fél, barna-pirosra sült, foszlós fonott kalács lapult. A kalács mellett gyerekek játszottak, a megállóban felnőttek várakoztak és beszélgettek. Senki nem vette észre a kalácsdarabot Mondják, hogy akis nyugdíjjal rendelkezőknek komoly jövedelemkiegészítő forrásul szolgálnak a szemétgyűjtő telepek, ahová feneketlen gyomrú zárt teherautók hordják, a városi kukák tartalmát. Zsemle, kifli, zsúrkenyérdarabok, a pékáruk gazdag választéka kerül a gyűjtögetők zsákjába, hogy állati takarmánnyá váljék. Néztem a zöldellő fűben lapuló barna-piros félkalácsot és gyerekkori emlékeim közül eszembe jutott apám intő szava, amikor figyelmetlenségem, vagy féktelen játékosságom miatt földre ejtettem a sóval ízesített puha kenyeret. — Vedd fel, és csókold meg! — Más családoknál is hallottam hasonló intést. Igaz, nem ebben a korban éltünk, akkor még az a mondás járta: ha kenyér van, minden van. Rangja volt annak a portának, amelyiken a kenyérnekvaló újtól újig kitartott. Nagy szégyennek számított lisztet venni a boltban. Hányan osontak este, amikor a redőnyöket leengedték, a szatócshoz, vagy a Hangya szövetkezeti boltba, hogy nagy titokban elrebegjék, mint az imát: kérek egy sütetre valót az új termésig! Az asszonyok vállalták ezt a megalázó, nyomorúságot kiteregető, ám a családnak az életet jelentő hitelben történő vásárlást. Érthető, hogy ők lettek a kenyéralkotás művészeivé is. Napokig nem tudtam szabadulni az árokban heverő fonott, foszlós kalács képétől. Sok barátomnak idéztem a látottakat. A fiatalok nem értették zúgolódásomat. Ők olyan természetesnek veszik és tartják a kenyeret, mint a levegőt, vagy a vizet, amely az életnek természetes velejárója. Az idősebbek közül is sokan visszakérdeztek : miért a felháborodás? Egy szelet kalács. Sokkal nagyobb értékek tűnnek el, mennek veszendőbe. Az én korosztályom tagjai közül még sokan látták és tanúsíthatják, hogy a kenyér sütése ünnepszámba ment. Már a sütést megelőző napon felbolydult a család. Az anyák, az asszonyok kora este elkészítették a teknőben a kovászt. Abban a teknőben, amelyben sokszor a csecsemőt is ringatták. Kenyér és bölcső — szívet melegítő kapcsolat. A kenyérdagasztó asszonyok virrasztottak. Figyelték a kovász fejlődését. Kora hajnalban munkához láttak. Befűtötték a búboskemencét, vagy az udvar végében építettet. Külön tudomány volt a tészta dagasztása is, amely szép és élvezetes, de ugyanakkor verejtékes is, mégis örömmel végezték. Dagasztás után a tésztát addig pihentették, amíg meg nem kelt. Kihúzták a kemence parazsát, bevetették a megkelt kenyeret, és az este korgó gyomorral lefeküdt család a friss lángos és kenyér illatára ébredt. Ma is valami gyerekkori boldogság járja át az embert, ha a kemencében sült, tejföllel ízesített lángosra gondol, ha felidézi a pirosra sült kenyér ropogós héját, foszlós belét. Az aratást, azt az egykor annyira kemény munkát, ma észre sem vesszük. Azaz mégis! Aratás táján a főút két oldalát, ahol hatalmas teherautók sora hordja magtárba a kenyérnek valót, vastagon borítja a búzaszem. Valamikor kalászgyűjtögető emberek járták a határt. Minden elhullajtott kalászért lehajolt a mindennapi kenyérért küzdő ember. Az ünnep utáni kép ismét eszembe jut. Foszlós, fonott barna-piros kalács darabja az árokpart zöldellő füvében ... Fercsik Mihály Zöld fűben fonott kalács ISSN 0133-1937 (GÖDÖLLŐI Hírlap) A Tessedik Kupáért A magyar mezőgazdasági oktatás kiváló úttörőjének emlékére, a kézilabdasport népszerűsítésére és a résztvevő csapatok felkészítése érdekében nyaranta megrendezik Gödöllőn a Tessedik Sámuel-tornát, amelyet a GEAC szervez. A klub ügyvezető elnöke, dr. Nacsa János elmondta, hogy már elküldték meghívót a kiszemelt NB I-es a és NB II-es csapatoknak remélik, hogy miként korábban, most is sok jó gárda érkezik majd a városba, amelynek sportszerető közönsége már számon tartja ezt a kézilabda-csemegét. I\