Pest Megyi Hírlap, 1981. július (25. évfolyam, 152-178. szám)

1981-07-03 / 154. szám

GötrfiLUM v uitn A PEST MEGYEI HÍRLAP GÖDÖLLŐI JÁRÁS­ ÉS GÖDÖLLŐ VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA VIII. ÉVFOLYAM, 154. SZÁM 1981. JÚLIUS 3., PÉNTEK Tangazdaság Betakarítás teljes A hét közepétől járásszerte teljes erővel megindult az aratás, amellyel szinte egy időben a borsók betakarítása is folyik. A gödöllői Tangaz­daságban, csakúgy mint legtöbb nagyüzemben, az árpa a aratásával kezdték a kalászo­sok kombájnolását. Elegendő gép — Már a múlt szombaton hozzáfogtunk volna ehhez a nagy nyári munkához, de közben tizenhat milliméter csapadék hullott, s még a vi­szonylag lazább szerkezetű gödöllői talajokon is várnunk kellett hétfőig — tájékoztatott Csató Sándor, a gazdaság nö­vénytermesztési osztályvezető­je, aki Horváth Ferenc gépesí­tési osztályvezetővel a két, Kartalról jött kombájnost és gépeiket fogadta szerdán a repülőtéri úti gépudvarban. — Kombájnjaink tárolása és fölkészítése a kartali és a nagygombosi kerületben tör­tént, mivel a gabonáink nagy része ott van — mondja Hor­váth Ferenc. — A gödöllői kerületben viszont csak árpa, mintegy négyszáz hektáron. Öt géppel már napok óta tart az őszi árpa vágása, de úgy ítéltük, hogy még kettőre szükség van ahhoz, hogy az időjárás engedelmével szom­baton vagy vasárnap be is fe­jezzük az árpa betakarítását jól fizető lucerna Amíg a városközeli táblá­kon az NDK-gyártmányú E—516-os kombájnokkal az árpát aratják, Nagygonboson és Kartalon, ahol összesen mintegy 1100 hektár fajta­, az­az magborsó van, huszonkét szovjet SZK—5-ös takarítja be ezt a növényt. — Tizenkét arató-cséplő gépre szereltünk borsóvágó adaptert, amellyel a rendre­vágás történik, majd egyna­pos száradás után a többiek­kel csépeljük ki a magborsót — magyarázza Csató Sándor. — A szemtermés a kartali ve­tőmag-feldolgozó és -tároló üzembe kerül, ahol most csak egy előtisztítón megy át, vég­leges tisztítása és vegyszeres zsizsiktelenítése ősszel mert ugyanott előbb még lesz, búzavetőmag feldolgozása, ki­a készítése, fémzárolása foglalja el az embereket és a gépeket Ugyancsak tart a gazdaság­ban a lucerna második növe­­dékének betakarítása, a borsó­talajok elmunkálása a nagy teljesítményű nehéztárcsákkal. Túl vannak a zöldborsó beta­karításán is, a növény hozzávetőleg 34 mázsát adott hektáronként. Ennek az 500 hektárnyi területnek nagy részébe őszi búza kerül a majd, de a nagygombosi ke­rületben, a Zagyva folyó mel­lett egy 50 hektáros táblát silókukoricának vetettek el. Azért ott, mert ha szükséges, öntözni tudják ezt a takar­mánynövényt­. Közepes zöldborsó Jól haladnak tehát a mun­kálatokkal a tangazdaságban, az viszont nem rajtuk múlott, hogy nem minden növény fi­zet jól. A zöldborsó átlagát már említettük, s közepesne­k ítélhető. A fajtaborsó sem ke­csegtet sokkal jobban, mert az aszályos időszak ezt a nö­vényt is megviselte. Az eddig learatott táblák hektárjairól átlagosan húsz mázsa szem­termést takarítottak be. Most inkább a takarmányfronton jobb a helyzet: a lucerna má­sodik növedékének jót tettek az esős időszakok, amik azon­ban ezt a munkát nem hát­ráltatták, így már a hét köze­pén negyven százalékát leka­szálták, s szárítóüzembe vit­ték. __________ F. I. erővel A lucernának kedvezett az esős idő A Folyóiratolvasó Néhány napja jó ötletet va­lósítottak meg a gödöllői mű­velődési központban: az intéz­mény előcsarnokában hírlap­­olvasót nyitottak, ahol napi- és hetilapokat is olvashatnak a látogatók. Lehetőséget nyújta­nak a folyóiratok helybeli kölcsönzésére, erre hétfőn és csütörtökön 16-tól 20, vasár­nap 14-től 18 óráig van mód.' Péceli költségvetés Fontosság szerint rangsorolva Mint ismeretes, községi ta­nácsaink két nagyobb pénz­ügyi alappal gazdálkodnak. A költségvetésivel, amelynek nagy részét a tanács és intéz­ményeinek, az iskoláknak, az óvodáknak, a bölcsődéknek, az egészségügyi hálózatnak működtetésére, a kulturális és a a sportlétesítmények támoga­tására költik egyebek mellett. A másik, a fejlesztési alap, amelyből elsősorban a közsé­get, várost gyarapító új léte­sítmények: iskolák vagy tan­termek, tornatermek, orvosi rendelők, utak, járdák, hidak, célcsoportos lakások épülhet­nek. Öt év alatt Mindkét alapra jellemző, hogy annak egy részét a helyi tanácsok bevétele, a többit állami, vagy ahogy egyébként nevezik, a felsőbb tanácsi hozzájárulásból nyerik. Ez utóbbival azt jelzik, hogy a pénzt a nagy kalapból, a me­­­gyei tanácson mint főhatósá­gukon keresztül kapják. Jel­lemző az is, hogy a helyi bevé­telek mindig kisebbek, mint amelyet támogatásként kap­nak. A péceli nagyközségi tanács például, ahogy arról Tóth Ist­ván tanácselnök a VI. ötéves tervüket ismertetve elmondta, az elkövetkező öt évben 113 millió forintos költségvetési alappal gazdálkodik, s ebből a saját bevétel 44 százalék, azaz 50 millió, a felsőbb tanácsi hozzájárulás részaránya 56 százalék, mintegy 63 millió fo­rint. fejlesztési alapjuk hasonló­képpen áll össze: a 60 millió­ból körülbelül 20 származik a lakosság által majd befizeten­dő községfejlesztési hozzájá­rulásból, telekadóból, út- és közműfejlesztésből, földhasz­nálati díjakból és egyebekből, s 40 millió forint lesz az álla­mi segítség. Fogalmazhatunk tehát úgy, hogy a községi intézmények, létesítmények fenntartása, fej­lesztése alig volna lehetséges, ha a tanácsok csak a saját anyagi forrásaikra támasz­kodhatnának. Miért érdemes ezt szóba hozni? Egyebek mellett azért, mert akár mint adófizető állampolgárok (hi­szen mindenki fizet valami­lyen címen!), akár mint a köz­célú intézmények (óvodák, is­kolák, egészségügyi intézmé­nyek, utak, járdák) használói­nak igen­is közünk van ah­hoz, honnan, mire és men­­nyit költenek a lakóhelyünk életét irányító testületek, fele­lős vezetők. Községgazdálkodás Akármelyik pénzforrást néz­zük, mindegyiket becsülni kell, főképpen pedig azokat a létesítményeket, amelyeket kö­zös munkánk eredményéből, a mi javunkra alkotnak egy­­egy településen, s ezeket is másképpen látjuk, ha a mon­dottakról tiszta képet nyerünk. De térjünk vissza oda, hogy mire s mennyit fordítanak a költségvetési pénzeszközökből Pécelen a hatodik ötéves terv­ben. A gazdasági ágazatra, amelybe a közlekedés, a keres­kedelem, az általános község­­gazdálkodás és a vízügy sze­repel, több mint 11 millió fo­rintot fordítanak; az egészség­ügy és a szociális ellátás öt év alatt várhatóan 14 milliót emészt fel, ennek több mint kétharmadát a járóbeteg-ellá­tás, az anya- és csecsemővé­delem, illetve a szociális fel­adatok költségeire fordítják. A többit a kulturális ágazat, az óvodák, az iskolák, a köz­­művelődési intézmények fenn­tartása igényli. Ezekből talán kiderül, hogy bizony pénzbe kerül, állami pénzbe is, ha éppen a tanács­ra megyünk ügyet intézni, ha orvoshoz, jogi vagy rendbiztonsági szervhez éppen for­dulunk, ha iskolába, óvodába, műsoros estre visszük a gyere­ket. Pécelen a költségvetési alap tervezésénél már számoltak a most épülő s várhatóan 1983- tól működő, 12 tantermes is­kolával és a tornateremmel is, hiszen a kiadások akkor meg­nőnek. Utak felújítására egy­milliót költenek, amiből vár­hatóan a Baross, a Wesselényi és talán még a Petőfi utcák szőnyegezésére jut fedezet. Orvosi ellátás Az egészségügyi kiadásokban az eddig elért színvonal tar­tására törekszenek, erre futja a pénzből. A korábbi tervidő­szakban épült meg központi orvosi rendelőjük, megfelelő körülményt teremtettek a kör­zeti és a fogorvosi ellátáshoz. A járóbeteg-rendelésben azon­ban előbbre szerretnének lép­ni, egyebek közt tervbe vették a fizikoterápiás kezelés meg­szervezését. Ugyancsak fontos feladat­ként tartják számon az idő­sekről való gondoskodást. Az öregek napközi otthonának ki­alakítására ugyan nem jutott pénzük, a szociális segélyek mellett azonban társadalmi se­gítséggel ki szeretnék terjesz­teni a házi gondozást. A már említett 12 tantermes iskolá­val együtt konyha is épül, aminek révén növelik majd a napközis elhelyezést, sőt az óvodai­­ étkeztetést is bővíteni szándékoznak Pécelen. Fehér István Egészségügy kitüntetések, elismerések Az egészségügyi dolgozók városi-járási bizottsága és a városi-járási egészségügyi osztály szervezésében Sem­­melweis-ünnepséget tartottak tegnap a járási hivatal nagy­termében. Ünnepi beszédében dr. Lenner Aladár, a kerepes­­tarcsai kórház főigazgató fő­orvosa méltatta a 163 éve született Semmelweis Ignác Fülöp életét és munkásságát, akinek példamutatása, tanítása ma is rendkívül aktuális. Az egészségügyi napjának ünnepségén dolgozók kitün­tetéseket és jutalmakat adtak át. Az egészségügyi miniszter Kiváló Munkáért kitüntetés­ben részesítette dr. Tóth Zol­tánt a közegészségügyi-jár­ványügyi szolgálat vezetőjét, Fássy Bálintné kerepestarcsai védőnőt, dr. Tankó Géza kar­tali körzeti orvost és Molnár Jánosnét, a szadai szociális otthon dolgozóját. Miniszteri dicséretet kapott dr. Pavetics József kerepestarcsai körzeti főorvos, dr. Sárospataki György vérségi körzeti orvos, dr. Pöstényi István galgahéví­­zi körzeti orvos és Horváth Ilona, a gödöllői szociális ott­hon dolgozója. Az ünnepségen került sor az egészségügyi dolgozók kollek­tívái részére meghirdetett úgy­nevezett munkamegjavító moz­galom eredményeinek értéke­lésére és eredményhirdetésére Ebben az első helyezett a Magyar—Szovjet Barátság la­kótelepi bölcsőde Sweitzer munkakollektívája lett. A má­sodik helyezést a Stromfeld sétányon levő bölcsőde Brunszvik Teréz, a harmadi­kat a János úti lakótelep böl­csődéjének Teleki Blanka munkakollektívája nyerte el. A bagi községi sportkör a járás talán legrégibb sport­egyesülete. Itt már akkor is rúgták a labdát, amikor a környező községekben ez még nem volt­ divat. Lehet, hogy a messzi országokba eljutó híres bagi követők hozták az első futballt Bagra, de az is lehet, hogy valamelyik községi veze­tő, jegyző, tanító, esetleg a mesterek egyike szerettette meg a bagiakkal ezt a sport­ágat. Mezítlábas bajnokság A járás minden sportszere­tő embere, aki túljutott ötve­nedik életévén, szívesen emlé­kezik a negyvenes éveknek azokra a forró hangulatú mér­kőzéseire, amelyeket a bagi piros-fehér mezes labdarúgók vívtak az akkori bajnokságo­kon. A felszabadulás utáni évek mezítlábas bajnokságait gyor­san követte a területi bajnok­ságok kiírása, s ennek kere­tében a bagiak olyan nagy együtteseket fogadhattak, mint a Tatabánya, vagy éppen va­lamelyik fővárosi csapat. Egy­­egy mérkőzésen kétezer szur­koló is megjelent, s a bagi meccsek járási eseménynek számítottak. Könczöl Ferenc sportköri elnök is szívesen emlékezik ezekre az időkre. Látom, jólesik neki, amikor elmondom, hogy aktív labda­rúgó korában az egész bagi csapatban egyedül ő viselt fe­hér csukát. — Rangja, becsülete volt ezekben az években a focis­táknak. A sportoló fiatalt nemcsak mozgásáról, edzett­ségéről, hanem elsősorban kulturált magatartásáról, a közösséghez tartozás adta biz­tonságáról lehetett felismerni. Akkor még nem volt a pályán öltöző. Otthon öltöztünk, és a tisztára mosott szerelésben mentünk végig a falun. Gye­rekek hada kísért bennünket. Szülők, rokonok, barátok, de még a lányok is büszkén, örömmel és biztatóan néztek ránk. A faluval való együtt­élés adott nekünk szárnyakat a mérkőzéseken. Váratlan siker Könczöl Ferenc szavait sok társának életpályája bizonyít­hatja, mint ahogyan az ő kar­rierje is igazolja állításának valóságát. Kora fiatalságától közfunkciókat töltött be. Ott volt a földművesszövetkezetek, aztán a termelőszövetkezetek szervezésénél, s ma a túrát Kubai—Magyar Barátság Ter­melőszövetkezet elnökhelyette­se. A bagi sportkör elnökévé néhány hónappal ezelőtt vá­lasztották. Beszélgetésünkre a művelődési központban került sor, amikor a kispályás labda­rúgó-bajnokság legjobbjait ju­talmazták, s a bajnoki for­dulót értékelték. A sportkör tömegsportbizott­sága szervezte a bajnokságot. Juhász Attila tornatanár bizottság elnöke, s így az ő a szavait jegyzem. — A bizottságnak tagja Kis Viktor műszaki előadó, a köz­ségi pártalapszervezet titkára, valamint ifjú Katona István egyetemi hallgató. Kívánni sem lehetne jobb munkatársa­kat. Tudtuk, hogy Bagón első­sorban a labdarúgásnak van hagyománya, ezért szerveztük meg a kispályás bajnokságot. Nem számítottunk arra, hogy ekkora lesz az érdeklődés. Az első hírre kilenc csapat neve­zett, s ők végigküzdötték a fordulókat.­­ Részt vett a játékban a termelőszövetkezet, a Mező­gép, a Jókai utca, a Puskin utca, a Zenészek csapata, vala­mint az ifjúsági klub, TA-PED (tanácsi alkalmazot­­­tak és pedagógusok), a Gézen­gúzok és a Vörös ördögök já­tékosai. Száz fő játszott az együttesekben, s körülbelül ugyanennyien szurkoltak egy­­egy mérkőzésen. A bajnokság végéhez közeledve szinte az egész falut megmozgató ese­mény volt egy-egy barátságos összecsapás. Több sportágban A művelődési központban rendezett eredményhirdetésre most is sokan összejöttek. Jó­kedvűen figyelték az értéke­lést, tapsolták a legjobbakat. A bajnokságban első helyezést ért el a Petőfi Termelőszövet­kezet együttese, második lett a Jókai utcaiak csapata, a harmadik helyet a TA­PED játékosai szerezték meg. Ju­hász Attila már a tervekről szól: — Meghirdettük a Nyári Kupát, s úgy tűnik, hogy 13-14 csapat játékosai rúgják majd a bőrt. Szeretettel várjuk a hévízgyörkieket képviselő já­tékosokat is. Gondoltunk lányokra, asszonyokra. Az ő a részükre röplabda-bajnoksá­got hirdetünk. Tervezzük te­nisz- és kosárlabdapálya épí­tését. A nyár második felében Ki az ügyesebb, ki­ a gyorsabb címmel sportvetélkedőt szer­vezünk, amelyen bárki részt vehet. Könczöl Ferenc, a sport ba­­gi veteránja örömmel hall­gatja a fiatal testnevelő ter­veit, aztán nem bántóan, csak úgy, az idősebb barát jogán megjegyzi: Összehasonlítás — A felszabadulás után ha sikerült valamelyik nagy el­lenfél skalpját megszerez­nünk, jutalmul kenyeret kap­tunk: házi kemencében sütött, a jóságtól pirosló kenyeret. Ma azért kocogunk, hogy a fölösleges kilóinkat ledolgoz­zuk. Ugye, milyen nagy a kü­lönbség? Az idősebbek értik a kérdés lényegét, a fiatalok kissé értetlenül mérlegelik az összehasonlítást. Pedig tényleg nagyot változtak az idők! F. M: Megváltozott idők kispályán, nagypályán Bagón Bravúros tavaszi szereplés A GSC öregfiúk labdarúgó­­csapata az NB II-nek megfe­lelő középcsoportban kezdte az 1980/81-es bajnokságot, és mint hírül adtuk, nagyon gyen­ge őszi szezont zártak. Mind­össze két győzelemre és há­rom döntetlenre tellett az erő­ből, hatszor vesztesként fejez­ték be a találkozókat. Hét ponttal az utolsó helyen vár­ták a tavaszt. Már-már az osztálytól búcsúzóknak számí­tottak, de idén megváltozott a gárda. A megszerezhető huszonkét pontból tizenötöt gyűjtöttek be tavasszal, majdnem het­venszázalékos sikert értek el. Az őszi arány a győzelmek javára fordult és hamarosan a középmezőnybe sikerült fel­­nyomulniuk, elfeledve a kiesé­si veszélyt. Idegenben is, de főleg hazai pályán tett ki magáért ekkor a csapat, itthon mindössze kétszer történt pontosztozko­dás, idegenben is csak a baj­nok Budafok és az érmes 22. sz. Volán késztette megadásra a GSC-t. Végül szoros küzde­lemben az előkelő negyedik helyen végzett a csapat. Végig kiemelkedően, ki­egyenlítetten­­ söprögetett Rab, megbízhatóan romboltak a szélsőhátvédek, Malik, J­á­­vorszki és tavasztól Nagy. A csapat másik legjobbja, Kaiser a középpályán igazi karmes­ter volt. Tasnádi szorgalmá­val keltett jó benyomást, Kaj­ai irányító- és szervezőkészsé­ge viszont hiányzott hosszú időn keresztül a csapat játé­kából. Sokáig sérült volt, így a tavaszi szezonban egyedül ő hiányzott a régi nagyok közül. A csatársorban Faliszel­ eredményességével hívta fel magára a figyelmet, Juhász szintén gólerős volt, újonc lé­tére. Sárréti az öreg még min­dig jól bírja a nagyiramú mér­kőzéseket, szervezése és lel­kesedése örök például szolgál­hat a fiataloknak. Varga ka­pus magabiztosan őrizte há­lóját, gyakran játszott Báthori, Kocsis és Pintér,még külön érdekesség, hogy kapusok sérülései miatt Adám­­ István, a GSC ügyvezető elnö­ke is beugrott a tavaszi sze­zon végén, nem is sikertele­nül. Kiemelkedő tavaszi szezont és bravúros bajnoki véghajrát zárt tehát az öregek csapata és népszerűségben továbbra is vetekszik a megyei I. osz­tályban szereplő fiatalokkal. M­ iG. Üzemi labdarúgó-bajnokság A több évtizedes hagyomá­nyoknak megfelelően a baj­nokság befejeztével a labda­rúgó tömegsport gyári legnagyobb árammérő­eseménye, az üzemi labdarúgó-bajnok­ság. Ez idén hat részleg indí­tott csapatot: a Műszerész, a Forgácsoló, a Szerszám, TMK és a Présöntő üzemek, a valamint az Iroda. Két hétig keddtől péntekig naponta két-két mérkőzésen dől el a díszes trófea sorsa, július 10-én már bajnokot avatnak. Kiegyensúlyozottnak ígérkezik a mezőny, bár most is a Műszerészüzem az első számú esélyes, hiszen ott sze­repel a legtöbb volt profi: Kőszegi, Hegedűs, Rab P., Rab J., Bara, Jávorszki, Báthori, hogy csak az ismertebbeket említsük. Erősödött a TMK is tavalyhoz képest a Garázs odacsatolásával. Az Iroda is felvonultat néhány klasszist, mint például: Kaiser, Temes­vári, Tasnádi. Izgalmas mérkőzésekre van kilátás és biztos, hogy jó szó­rakozást hoz a bajnokság a dolgozóknak, akár játszanak, akár nézők lesznek. Városi moziműsor Sivatagi show. Amerikai természetfilm 4 órakor. Túl a félelmen. Francia, bűnügyi film. 6 és 8 órakor. ISSN om­iasi (Qödaiirti Hírlap)

Next