Pest Megyi Hírlap, 1981. december (25. évfolyam, 281-305. szám)
1981-12-23 / 300. szám
AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI XXV ÉVFOLYAM. 300 SZám Árai 1,40 forint 1981. DECEMBER 23., SZERDA r VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Egyszerű, de nagyszerű Ceglédi ötlet a siker útján hennénk — egyszerű, de nagyszerű szerkezet. Sárközi Ferenc, a gazdaság termelési igazgatóhelyettese már részletesebb tájékoztatással is szolgál: — Ne vegye dicsekvésnek, de ez a szem- és csutkazúzalékkészítő gép, vagy az egyszerűség kedvéért nevezzük darálónak, jobb a jelenlegi masináknál, talán azért is, mert meghökkentően egyszerű, anélkül, hogy primitív lenne. Az elmúlt év őszén 2100 tonna zúzalékot készítettünk a géppel. Az eddigi tapasztalatok szerint a takarmány minősége kifogástalan, éppolyan, amilyet a szakemberek reméltek. A gép szem- és csutkazúzalékból óránként 20 tonna takarmányt készít 35—45 százalékos víztartalommal. Villamos energiával nagyon gazdaságosan üzemeltethető, de, ha ez nincs, két MTZ 80-as traktor is működtetni tudja. Ezt a változatot most tervezik szakembereink. A ceglédi darálógép nagy sikert aratott a hazai gazdaságok körében. Még az ősszel bemutatóval egybekötött tanácskozáson ismerhették meg az új masinát, s máris nagy az érdeklődés a tsz-ekből, állami gazdaságokból. Nagyobb, mint amire a ceglédiek számítottak. Már termelési rendszer is jelezte vásárlási szándékát partner gazdaságai részére. Mégpedig nem kis szériában: 50— 100 darálóra lenne szükségük. A mezőgazdasági gépek értékesítésében érdekelt nagykereskedelmi vállalat is tájékoztatást kért a ceglédi gépről. A siker kétségtelen, de mit mond a gazdaság, ki tudja-e elégíteni a jelentkezők igényeit? Az igazgatóhelyettes mondja: — A darálógép funkcionális minősítése most van folyamatban. A gép gyártására alkalmas az újszilvási lakatosüzemünk, a mennyiségi és a minőségi igényeknek egyaránt megfelelő. Vásárlóinknak körülbelül 1982 júniusában tudunk szállítani a darálóból, részletes felvilágosítással, tájékoztatással szívesen szolgálunk a helyszínen. A még nyitott kérdésekre a takarmány tavaszi felhasználása után tudunk választ adni. Reméljük, az eddigiekhez hasonlóan, kedvezőt. G. M. Nagy érték az abraktakarmány. Nem véletlenül törik szüntelenül a takarmányozásban jártas szakemberek a fejüket azon, miként állíthatnának elő nemcsak jó minőségű, megfelelő tápértékű, de olcsó tömegtakarmányt a jószágoknak. Magától értetődő, hogy nemcsak a szántóföldön kell jeleskedni, hanem az előállításához szükséges gépek, berendezések megtervezésében, gyártásában is. Ugyanis, sok múlik a mindentudó masinákon a megtermelt takarmánynövények feldolgozásánál. A Ceglédi Állami Tangazdaság mérnökei által készített darálót röviden úgy jellemez . Cserebere urcsa piacra járunk ki napról napra, mert azt kell vennünk, hogy tudomásul amit eladásra kínálunk, az kevesebbet ér, mint korábban. Ráadásul nem pillanatnyi szeszélye a piacnak, hogy kevesebbet ad, mint tegnap, hanem olyan tartós magatartás ez a vevők részéről, amit ha tetszik, ha nem tetszik, tudomásul kell vennünk. Napjainkban például három és félszer több vágott baromfit kényszerülünk eladni egy tonna kakaóbab megvétele fejében, mint a hetvenes évek első harmadában. Van persze választási lehetőség; nem importálunk kakaóbabot, ámde akkor mi lenne a gyermekek csemegéivel? Van. választási lehetőség, erőfeszítéseket teszünk arra, olcsóbban, kisebb ráfordításokkal állítsuk elő a baromfihúst. Egyvalamiben nem kínálja fel ez a furcsa piac a választás lehetőségét. Abban, hogy jóval több csirkehús cserélődik át kakaóbabra, mint hat-nyolc esztendeje. Erre ugyanis nincs semmiféle befolyásunk. Könnyű a képletesség mögé látni. A furcsa terep, amelyen mozgunk, a világpiac, az áruknak az a nemzetközi cserélődése pénzre vagy más árukra, szolgáltatásokra, amelynek szükségszerű részesei vagyunk. Nemcsak azért, mert hazánkban lehetetlen kakaóbabot termeszteni, hanem azért is, mivel, saját áruink nem jelentéktelen részét ezen a piacon kell eladnunk, lévén a belső kereslet az előállított mennyiségnél jóval kisebb. A megye textilgyárai például, ha csupán a hazai keresletre termelnének, rövid idő alatt árbevételük felét, kétharmadát veszítenék el, amint ez a helyzet a konzervgyárakban, a híradástechnikai üzemekben is. Nehéz, bonyolult cserebere ez, a sok éve hivatásos üzletelőket sem kíméli meg a meglepetésektől, mert jelentősek az áringadozások, a piac nyugtalan, váratlan drágulási hullámok söpörnek át rajta, ahogy olykor megmagyarázhatatlan az olcsóbbodás. Ma nem lelni olyan gazdasági vezetőt a termelőhelyeken, aki ne nagy óvatossággal beszélne kiviteli tevékenységük holnapjáról, mivel napról napra tapasztalja: a piac könyörtelen, nem sajnálja a termelőt, nem azt mérlegeli, hogy az előállító milyennek ítéli áruját, hanem azt, neki mennyit ér meg. Ez a magatartás szorította fokról fokra hátrább például a megye tartósítóiparának áruit az árlistán, amint ezt tette a megyéből kikerülő villamos motorok, híradástechnikai alkatrészek egy részével is. Egy részével, ismételjük a hangsúlyosság kedvéért, mert az áruk egy másik része — de sajnálatosan a kisebb hányada — a remélt, a tervezett áron kél el. Az áruknak ez a másik része az itthoni legkorszerűbbnek számít, pontosan érkezik a megrendelőhöz, minősége egyezik a szállítási szerződésbe foglaltakkal. A Külkereskedelmi Minisztérium tapasztalatai szerint a kivitel tíz, tizenkét százalékát nem a szerződés szerint teljesítik a hazai vállalatok; a legtöbb gond a minőséggel van. Ami elgondolkoztató adat, ám nemcsak olyan értelemben, hogy fényt vet bizonyos termelői magatartásra. Kerül ebből a fényből a fejlesztési elgondolások és döntések következményeinek megvilágítására is, hiszen — például — a tartósítóipar mai gondjai valóban abban a korábbi helyzetben gyökereznek, amikor szinte kizárólag a termelés mennyiségi teljesítményeinek növelése volt a fontos és elmaradt a közvetlen háttér — így a technológiai hűtőtárolás, a csomagolás, a raktározás, az anyagmozgatás — fejlesztése. Amit a gyárak nagyon is akartak — Nagykőrösön például sorozatban készültek okos javaslatok a csomagolás korszerűsítésére —, ám nem jött meg hozzá az igen. Most, a következmények nyögésekor viszont mi értelme lenne firtatni, nyolc vagy tíz esztendeje miért nem és kik nem mondták ki az igent?! Nincs értelme firtatni ezt, ám okulni belőle elengedhetetlen. Hatásosabb folytatni a csereberét világpiacon: jogos társadalmi igény szembeszegezése termelőkkel, a külkereskedőkkel. Ezek a mai csereberék azonban tegnapi és tegnapelőtti határozások, döntések, elcselekedetek jegyeinek hordozói, tehát gyakran olyan objektív jellemzőkkel kényszerülünk szembenézni, amiken most nem lehet változtatni, a módosítás időt követel. Nem szabad éppen ezért kétségbe vonni a termelési szerkezet átalakítása időigényességét, de kételkedni kell a termékszerkezet módosításának lassú ritmusában, mint objektív adottságok tükröződésében. A kettő közötti különbség összemosása rendkívül veszélyes következtetésekre vezethetne, s ez a veszély fönnáll, a várakozással, hogy ki és miben, mikor lépjen. Az irányításnak és a termelési egységeknek ugyanis nem azonosat kell lépniük! Mészáros Ottó Munkásgyűlés a Csepel Autógyárban Idei év a továbbképzés záloga A Csepel Autógyárban immár sokéves hagyomány, hogy az éves produktumot ünnepélyes külsőségek között munkásgyűlésen értékelik, s meghatározzák a soron következő feladatokat. A hatalmas, 22 ezer négyzetméteres alvázgyártó csarnokban kedden délután, a műszak végén más volt mintegy hatezer mulott. Az eseményen részt vett Balogh László, az MSZMP Pest megyei pártbizottságának titkára, dr. Juhász Ádám ipari minisztériumi államtitkár, Jakab Sándor, a SZOT főtitkárhelyettese, valamint a ráckevei járás pártés állami vezetői. — Az 1981. évi tervet december 21-én, hétfőn teljesítettük — jelentette dr. Novák Béla vezérigazgató. Majd hangsúlyozta, hogy az egy évvel ezelőtt meghatározott célokat elérték, s e tény értékét növeli: a feladatokat a számítottnál kedvezőtlenebb külgazdasági feltételek között hajtották végre. A Csepel Autógyár készárutermelése az idén meghaladta a 8,3 milliárd forintot. Közel 11 ezer autóbusz alvázat kapott az Ikarusz, s így mind mennyiségben, mind minőségben a megrendelők teljes megelégedésére dolgoztak a szigetszentmiklósiak. A nagyüzem rugalmasan alkalmazkodott a gyakran változó igényekhez, az ebből származó többletfeladatokat jól és gyorsan oldották meg, hozzájárulva ezzel a legnagyobb partner sikereihez is. Külön említést érdemel az amerikai megrendelésre gyártott 206-os, és a repülőtéri autóbuszalváz gyártása. Maradék nélkül teljesítette a gyár a rubel elszámolású kötelezettségeket, így a sebességváltóból több mint 13 ezer, szervókormányból pedig majdnem 21 ezer darabot gyártottak. Örvendetes tény, hogy a termelés mennyiségének ingadozása mellett is nőtt a munka hatékonysága. A vállalati nyereség ezért az előző évi 428 millió forintról, 500 millióra gyarapodott. Az anyag- és energiatakarékosságot szolgáló intézkedésekkel 50 millió forint önköltségcsökkentést értek el, ezen belül 14 millió forintos megtakarítást tettek lehetővé az újítások. Ez a tavalyi eredménynél ötven százalékkal több. Bár a csökkentése érdekében selejt még sok a tennivaló — hangsúlyozta dr. Novák Béla —, az idén 8,4 százalékkal csökkent, tehát jelentősen javult a minőség. Az importanyagok helyettesítésével tízmillió forintot takarítottak meg. Mindezek együttes eredményeként ebben az évben több mint 4 százalékkal javult a termelékenység. A termékszerkezet korszerűsítésében nagyot lépett előre a gyár: kifejlesztették a sokféle speciális célra alkalmas D—750 típusú teherautócsaládot, amelynek bel- és külföldi piacokon az értékesítési lehetőségei igen jelentősek. A gazdasági feladatok mellett nagy gondot fordítottak a dolgozók élet- és munkakörülményeinek javítására. Míg tavaly 85-en, addig az idén 129- en kaptak lakásépítési kölcsönt , 1930-al összehasonlítva kétszer annyian kaptak lakást. A vállalat törzsgyárában elutasított óvodai kérelem sincs. A következő év feladatairól szólva a vezérigazgató kiemelte, hogy a továbblépést az eddigi eredmények teszik lehetővé. Jövőre öt százalékkal nő a termelés mennyisége. Ennek jelentősége akkor érthető igazán, ha tudjuk: az előző éveket inkább a csökkentés jellemezte. Jövőre az idei hat százalékkal szemben, hétszázalékos lesz a bérfejlesztés. A munkásgyűlésen most először jutalmakat is átadtak. Tizenheten kaptak kiváló dolgozó kitüntetést. Őket és munkásgyűlés résztvevőit Jaakab Sándor köszöntötte, majd Sebestyén Béla, a Komócsin Zoltán szocialista brigád vezetője ismertette a brigádvezetők munkaverseny-felhívását Az ünnepélyes munkásgyűlés már a karácsony jegyében, az impozáns karácsonyfa csillagszóróinak meggyújtásával ért véget. K. X. A munkásgyűlés résztvevői a nagycsarnokban Dr. Novák Béla vezérigazgató ünnepi beszédét tartja Halmágyi Péter felvételei Ma: 3. oldal: Pest megyében is takarékcsekk 8. oldal: Csúszkáltak elcsúsztak a mártoniak 7. oldal: Heti jogi tanácsok 8. oldal: Mi változik és mi nem? Zászlóbontás huszonöt éve Gyors, kényelmes utazás Elkészült a fővárost és környező 44 települést magában foglaló agglomerációs övezet közép- és hosszútávú közlekedésfejlesztési programja. A tervezet szerint az agglomerációs területek forgalma szervesen kapcsolódik a budapesti tömegközlekedési csomópontokhoz. A cél az, hogy az agglomeráció egy távolabbi pontjáról is legfeljebb 35 perc alatt — átszállás nélkül — lehessen a budapesti közlekedési csomópontokra eljutni. A tervezet a fejlesztés három ütemét szabja meg. Ezek magukba foglalják a tömegközlekedési eszközök útvonalainak — a Volán-járatok, HÉV, a budapesti autóbusz és a villamos, valamint metró — várható alakulását. Nagy figyelmet fordít a terv a településfejlesztési programra, arra is, hogy az ingázók gyorssan, kényelmesen utazhassanak. Legsürgetőbb a Vác—Gödöllő térségében lakók utazási gondjainak megoldása. Ez szorosan kapcsolódik a Budapesti Nagy Sportcsarnok mellett létesülő új Volán autóbusz-pályaudvar jövő évi átadásához. Felszabadulási emlékm Perbálon Harminchét esztendővel ezelőtt, ezekben a napokban szabadult fel a budai járás három stratégiailag kulcsfontosságú községe: Perbál, Tök és Zsámbék. A szovjet csapatok ezen a vonalon állták útját a fővárosból kitörni készülő fasisztáknak. A harcok alkalmával 23 fiatal katona halt hősi halált. Köztük volt — a szemtanúk visszaemlékezései szerint — egy ifjú, aki amúgy is szűkös élelmiszeradagját megosztotta a község gyermekeivel. Közel négy évtizeddel a felszabadulás után, az elesett szovjet katonák emlékére formázta meg Bajnok Béla szobrászművész a gyermekeknek adakozó hős alakját. A három méter tíz centiméteres, kőbe fogalmazott kegyelet és hála Perbál község központjában emlékeztet a háború szörnyűségeire, a béke minden körülmények közötti megőrzésének fontosságára. A tegnap délutáni szoboravatáson részt vett Duschek Lajosné, az MSZMP KB tagja, a MNOT elnöke, az MSZBT alelnöke, Kozma Erzsébet, a Molnárné Magyar Úttörők Szövetsége Elnökségének titkára, Országos Krasznai Lajos, az MSZMP Budai Járási Bizottságának első titkára, dr Tóth Albert, a Pest megyei pártbizottság osztályvezetője, dr. Kertai Tamás, a Budai Járási Hivatal elnöke, Szemethy Lászlóné, a Budai Járási Pártbizottság titkára köszöntötte Nyikolaj Konsztantyinovics Rasznyikov ezredest, a Szovjetunió magyarországi nagykövetségének, és Jurij Alekszandrov Vaszilijevics őrnagyot, az ideiglenesen hazánkban állomásozó déli hadseregcsoport egyik alakulatának képviselőjét. Duschek Lajosné ünnepi beszéde után, szovjet és magyar katonák, munkásőrök díszsorfala előtt a párt-, az állami, a társadalmi és tömegszervezetek, a dolgozó kollektívák és a község lakossága képviselői elhelyezték az emlékmű talapzatán a kegyelet és hála virágait. Az ünnepség záróaktusa a községi úttörőmúzeum megnyitása volt, amelyet társadalmi munkával, 200 ezer forint értékben építettek Perbál lakói. Bajnok Béla szobrászművész alkotása — előtte a díszőrséget álló katonák és munkásőrök Erdősi Ágnes felvétele