Pest Megyei Hírlap, 1982. január (26. évfolyam, 1-26. szám)
1982-01-17 / 14. szám
A PEST HEGYES HÍRLAP CEGLÉDI JÁRÁSI ÉS CEGLÉD VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXVI. ÉVFOLYAM, 14. SZÁM 1983. JANUÁR 17., VASÁRNAP A kórházban Sikeres volt az átszervezés Kevesebbet éjszakáznak a műtősnők A hosszú hétvégék széles körű elterjedése új feladat elé állította az egészségügyi intézményeket, alkalmazkodniuk amelyeknek kellett megváltozott körülményekhez. a Az ezzel összefüggő és más szervezési kérdésekről beszélgettünk dr. Szabadfalvi Andrással, a ceglédi kórház igazgató főorvosával. — Hogyan körvonalazódtak az ötnapos munkahét bevezetésével kapcsolatos kórházi teendők? Betegfelvételi részleg — Arról kell gondoskodnunk, hogy az intézetünk által gyógykezelt betegek a hét minden napján folyamatosan el legyenek látva. Az ápolás — az eddig megszokott formában — három műszakban folytatódik ezentúl is. Az orvosi munka körében módosul a helyzet, hiszen hétfőtől péntekig kell letölteniük munkaidejük zömét. Szombaton és vasárnap az intézeti orvosi feladatok zömmel az ügyeletes orvosok csoportjára hárulnak. A hétvégi ügyeleti szolgálat, illetve a sürgősségi betegellátás megszervezése megnövekedett követelményeket rótt a kórházra. Ez tette szükségessé a fekvőbeteg-gyógyintézet ügyeleti rendjének korszerűsítését, amelyről miniszteri rendelet intézkedik. — Miben nyilvánul meg ennek a lényege önöknél? — A betegfelvétel korszerűsítése volt a teendőnk, amelyet az eddigi szükségleten túl az is indokolt, hogy a hét végén — az ügyeleti idő meghosszabbodása miatt — várhatóan több lesz a sürgős kórházi beutalások száma. Ezeknek az embereknek egy része kórházi ápolást igényel, ugyanakkor jelentős számban lesznek olyanok is, akikről rövid megfigyelés után kiderül, hogy állapotuk nem teszi szükségessé, hogy befeküdjenek intézetünkbe. Ennek megfelelően felállítottuk betegfelvételi részlegünket, élén egy sokoldalúan képzett főorvossal. Ez az egység folyamatosan működik, nemcsak a hétvégi napokon, hanem éjjel, nappal állandóan. A sebészeti osztály részlegeként jött létre és ott két kórtermet erre a célra szabadítottunk fel. Az ambuláns rész a főépület földszintjén kapott helyet. A kialakult körülmények lehetővé teszik, hogy a sürgős betegfelvételt ez a részleg lássa el, a szülészeti, a baleseti, a psychiatriai és a gyermekgyógyászati esetek kivételével. Olyan ügyeleti csoport szerveződött, amelynek többféle szakorvos tagja, és szükség esetén konzíliumra igénybe vehetők, behívhatók más specialisták is. Szombaton egyébként a laboratórium és a röntgen is rendelkezésre áll, így gyors vizsgálat és a diagnózis megállapítása után a beteg hamar a megfelelő osztályra kerül. A felvétellel kapcsolatos adminisztrációt is helyszínen elvégzik. Az a távalati célunk, hogy — további átcsoportosítás után — az egész, kibővített részleg egy helyen, a földszinti szárnyban, kapjon helyet. Az eddig eltelt időszak tapasztalatait hamarosan elemezni fogjuk. Központi mtőszolgálat — Milyen más változtatásokat hajtottak végre a közelmúltban? — Múlt év októberében megszerveztük központi műtőszolgálatunkat A korábbi gyakorlat az volt, hogy a műtősnők egy időben öt helyen voltak ügyeletben. Volt, ahol alig győzték a sok munkát, máshol alig volt tennivaló. Amióta végrehajtottuk a központosítást, öt helyett elegendő három ügyeletes, s ez minden szempontból jó. Ahogy korábban az altató orvosok és asszisztensek önálló osztállyá szervezése bevált, ugyanígy ez is. Azóta a műtők kihasználtsága egyenletesebb, és szakmai szempontok alapján szabják meg a műtétek sorrendjét. A műtősnők máris érzik az új rendszer adta előnyöket, hiszen kevesebb éjszakájukat kell ügyeletben tölteni, csökkent a rájuk nehezedő súlyos teher. Ráadásul szakmailag változatosabb a felfrissítik, felszínen munkájuk, tartják korábbi ismereteiket és sokoldalúbbá válnak. Új vérellátó állomás — Másfél éves előkészítés előzte meg a központi műtőszolgálat bevezetését, s ma már elmondhatjuk, hogy kedvező visszhangra talált, és ami a legfontosabb, a gyógyításban kitűzött céljainkat, a hatékonyabb, szervezettebb munkát szolgálja. Az eddigi tapasztalataink alapján állítjuk össze szervezeti és működési szabályzatát, és csak most, a próbaidő leteltével helyezzük ide állományilag is az itt dolgozókat korábbi osztályainkról. — Hogyan halad a régi kórházépület rekonstrukciója? — Befejező szakaszához közeledik. 1970-ben, amikor kiköltöztünk az öreg épletekből, megkezdődött felújításuk, korszerűsítésük, átalakításuk. Azokban kapott helyet a minden igényt kielégítő baleseti sebészet, a modern szemészet és az orvosszállás. Legutoljára maradt az egykori gyermekosztály egyemeletes épületének rendbehozása. Decemberben birtokba vették a Dél-Pest megyei Tanács Építőipari Vállalat munkásai. Ők alakítják ki belőle a jelenleginél nagyobb vértranszfúziós állomást. Ehhez a munkához jelentős anyagi támogatással járul hozzá az Egészségügyi Minisztérium. (A volt véradóállomás helyén, a főépületben gyógyszertárunkat bővítjük, ahol helyet kap az infúziós laboratórium is, amelynek legfontosabb berendezési tárgyai már megérkeztek.) A Vöröskereszt városi és járási szervezetétől azt kérjük, hogy — a kivitelezést gyorsítandó — szervezzen társadalmi munkát. Természetesen mi, kórháziak is megfogjuk a lapát nyelét, segítünk abban, amiben tudunk, mert azt szeretnénk, ha az év végére elkészülne a Nagy terveink rekonstrukció. vannak vele, hiszen sok járóbeteg kezelését, utángondozását is elláthatja majd más feladatai mellett — mondotta dr. Szabadfalvi András igazgató főorvos. Tíz ufi a bílisriívűkön Kétszázan tanulják a gyors- és gépírást az Április 4. Közgazdasági Szakközépiskolában Cegléden. Képünkön a III/A. osztályban gyakorolnak a diákok. Apáti-Tóth Sándor felvétel © Helyre kerül ináén pultsor A Cegléd és Környéke Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalatnak a járási székhelyen és Dél-Pest megye területén 165 kisebb-nagyobb boltja, ABC kisáruháza van. Ezekből Cegléden 43 található és lassan befejezéséhez közeledik a 49-ik, a Károlyi Mihály lakótelepen épülő ABC kisáruház. Nagy szükség van rá, hiszen a környéken levő, élelmiszert, háztartási vegyiárut, kozmetikai és néhány, apróbb cikket árusító bolt kevés, környéken pedig újabb, ötszintes épületek csoportja készül, több száz családnak ad otthont, szükség lesz az ellátás fejlesztésére. A vállalat a múlt esztendőben több mint 1 milliárd forintos forgalommal számolhatott. A vásárlás általában összhangban van a lakosság jövedelmének alakulásával. Kertes házak negyede Új tanácstagot jelölt a körzet Időközi tanácstagi választásra készülődnek Pest megye 99 tanácstagi kerületében, hogy a megüresedett helyeket, felelősségteljes posztokat elfoglalhassák azok, akikre bizalommal adja voksát környék, vagyis a tanácstagi a kerület lakossága. Víz a kertek alatt Cegléden a napokban a Május 1. Ruhagyár tanácstermében vettek részt a jelölőgyűlésen a város 40. számú körzetének lakói. Népes közösség gyűlt össze, fiatalokat, időseket egyaránt érdekelt a hogyan tovább. A levezető elnök szerepét Kóczián Antal, a területi V. pártalapszervezet titkára vállalta el, részt vett a gyűlésen Berta Ferenc, a párt városi bizottságának titkára, dr. Horváth Géza, városi tanács vb-titkára, Sáarik Jánosné, a városi tanács megbízott elnökhelyettese, Kovácsné Szabó Veronika, a Hazafias Népfront városi bizottságának titkára. A 40-es körzet úgynevezett „nehéz terület”. Nehéz, mivel a város szélén, mélyen fekvő területén található. Fejlődésére különösebb jellemző adatot nem lehet említeni, hiszen nincsen sok munkást foglalkoztató ipari termelőüzeme. Ide tartozik viszont a Vörösmarty tér és környéke, ahol csapadékos időben ugyancsak áldatlan állapot uralkodik. Sok a kertes kis családi ház, a kertek egy részét veszélyezteti a téli olvadás, tavaszi esőzés. Laki László volt a tanácstag, de egészségi állapotát méltányolva lemondását a városi tanács elfogadta, érdemei elismerése mellett. Megbízatása megszűnt. A jelölőgyűlésen megköszönte a körzet lakóinak bizalmát, s kérte, segítsék majd utódját a munkájában. Tavaly a körzetben nem történt sok dolog. Az Etelka utca járdáját sikerült megcsinálni, de seregnyi járulékos munka még hátra volna. Emellett számos utca emel szót szilárd burkolatú járdáért, kialakított vízelvezető árokrendszerért. Lesz mit tenni. Mindez a lakosság társadalmi összefogása, s ha szükséges, úgy kétkezi segítsége nélkül nem megy. Telkek, tervek Sárik Jánosné a város fejlődéséről tartott rövid ismertetőt. Soron következő feladat van, rengeteg. Ám, alaposan megfontolva a dolgokat, nyújtózkodni csak addig lehet, ameddig a takaró ér. A lakásépítési akció fő kérdés marad, s hangsúlyt kapnak magánerőből, OTP-segítséggel a kezdeményezett építkezések. Bővíteni kell a városi szennyvíztisztító telepet, melynek tisztított vizét a közeli Magyar-Szovjet Barátság Tsz használja majd öntözéses gazdálkodáshoz. Sok utca vár szilárd burkolatú járdára. Az új létesítményeket a több esztendőre szóló városfejlesztési terv szerint helyezik el. Cegléd továbbra is részt vesz a Pest megyei településfejlesztési versenyben. Elfogadták a jelöltet A Hazafias Népfront városi bizottságának titkára, Kovácsné Szabó Veronika ezután a bizottság nevében megtette javaslatát a jövő tanácstagjára. A jelenlevők egyhangúlag és észrevehetően örömmel vették tudomásul, hogy jelöltjük éppen Sárik Jánosné. Hozzászólásaikban kifejezést adtak bizalmuknak és jelezték, szívesen vállalkoznak lakóhelyük korszerűsítésére, szépítésére, ha ehhez segítséget, irányító útmutatást kapnak. a Az időközi választásra, mint jelölőgyűlésen elhangzott, január 24-én, vasárnap kerül sor. Hogy a választás gördülékenyen, lebonyolódjon, zökkenőmentesen s mielőbb eredménnyel járjon, jó lenne, ha mindenki a kora reggeli órákban megjelenne a választás színhelyén, az urna előtt. E. K. Pásztornak, csikósnak Tisztet vittek a menyecskék Hideg marhák, ménesek járták a határt A SZÁLLÁSOK állattartó helyek voltak a középkori nagy pusztákon, a török korban virágzottak, mert a lábon járó jószágot elhajthatták a martalékok elől, míg a gabonát, bort nem vihették magukkal. Búzát, szőlőt csak annyit termeltek a ceglédiek, amennyit elfogyasztottak az újig. Jövedelmük a hízómarhából származott és a juhok húsából, gyapjából. Híres marhahajtó utak vonultak át a városon, s a tőzsérek a barmot ezerszám hajtották a tálján, osztrák, nagynémet, cseh és lengyel vásárokra. A hatvanezer holdas határban csupán kétezer ugaros holdat műveltek búzának, árpának, kölesnek, a többi mind legelő volt. A sokezer rideg marháról följegyzéseink nincsenek, nagy tömegükre a korabeli pásztorok vallomásaiból következtethetünk. A hódoltsági népekkel csupán a kosokat, anyajuhokat és bárányokat vallatták be a török defterdárok. Ezeket a gondos adóösszeírásokat Ankarában őrzik. A rideg marhák és ménesek a beláthatatlan pusztákon legeltek éber pásztorok vigyázása alatt. A rideg pásztorok a szállásokon éltek odakint, télen, nyáron a jószággal, kerített állásokon. Ott álltak a kunyhók, karámok és szénaboglyák. Mellettük, ha szántottak is, abban csak takarmányt termeltek. A pásztortanyákon asszonynép nem tartózkodott, a gulyások, göbölyösök, csikósok csak akkor láttak menyecskét, ha azok tisztát (fehérneműt), laskát, kenyeret, szalonnát vittek ki nekik a városról. Húsban nem szenvedtek hiányt, mert ha ráéheztek, hamar eltört egy-egy borjú lába, kimúlt néhány bárány. Az őszi rovásokon csak a „bűrivel számoltak el” a gazdáknak, a húsát nem kereste senki. A kinti életről a régi határvillongások jegyzőkönyvei szólnak. A tanúk egytől egyig pásztorok voltak, eskü alatt tett vallomásaikban magukról is beszéltek, nemcsak a vitatott városhatárokról. Mindjárt a török kivonulása után, 1690- ben került sor a szele-ceglédi perre. Akkor még legelő volt Cseke, Félegyháza, Kajnár, Karantka, Szentdemeter, Szőr, Cserő, Bérces, Mátévölgy, Vajtaszilas, Kápolna, Szőkeegyháza, Kosár, Bécs, Varjas és Kengyel, Árpád-kori pusztafalu. Északon. A déli nagy páskomon a körösiekkel, nyársapátiakkal és az irsaiakkal villongtunk, ezekről más alkalommal már írtam. A JUHÁSZOK, CSIKÓSOK, göbölyösök és gulyások ekkor itt még kizárólag magyarok voltak, változatos életükben egyszer katonáskodtak a végvárakban, másszor barangoltak az utakon, cselt vetettek agáknak, bégeknek, török főembereknek váltságdíjak reményében. Förgetegben, nagy havak idején, ha farkasok ordítottak a pusztán, bekéredzkedtek a pásztortanyákba, híreket hoztak a várak ostromairól, vitézi énekeket énekeltek a törökverő katonákról. A tatárokkal 1658-ban vívott harcban hősi halált halt Kádár István históriáját még a múlt században is tudták Cegléden. A teljes szöveget egy a kéziratos könyvünk őrzi. Ezek sokat próbált legények gyakran kint is ragadtak, elszegődtek pásztornak. 1701- ben Stephani Balogh nyolcvanéves pásztor így vallott: „Nyilván tudom az felül említett Berencseket, más néven Cseke halmát Czeglédi földnek lenni, midőn fiatal koromban Érsek Újvárban katonáskodtam, ezen a mai földön az öreg katonáktul és ez Földön levő Gulyásoktul gyakorta meghallván. És Móricz Jánosnak, az Gulyásnak azon Berencsekh mellett szokott állása lenni tavasz felen.” Michael Gulyás: „ez előtt kilencz esztendővel, 1692-ben Gulyás lévén Czegléden, az Marhát mindenkor el merészeltem ereszteni a Berencsik halmáig.” Andreas Konkoly: „Dóra Mihálytul is hallottam ennek előtte ciciter húszon öt esztendőkkel, 2676- ban, hogy az Berencsek halma az Czeglédi földön legyen, miért is Marháim sokszor jártak azon nevezett halomig.” Ezt vallotta Stephanus Kiss, aki 1660-ban járatta itt marháit, ugyanígy Georgius Tóth ménespásztor, aztán Jacobus Fekete 1658-tól. Georgius Vida: „még atyámnak az attyátul hallottam Szalonta Veszedelemkor 1658-ban, hogy mondotta volna, hogy Czegléd Várassanak határa az Berencsek halma alatt legyen és el is járt az Czeglédi Marhával senkitül sem háborgatva.” Mások is, mint Joannes Gyeney, Suba István, Vizi István, Vásonyi János ezt mondták. A török kori szállások keskeny sávban húzódtak végig a szelei határon Cseke-Berencsiktől a szentdemeteri romokig. A per még ötven év múlva sem ért véget, a vitatott területet 1752-ben föltérképezték harminchét pásztortanyával. De körülöttük már szántóföldek és tanyák tünedeztek, mert ekkorra — az urbárium kibocsátása után — föllendült a mezőgazdálkodás is. A város lakossága 1701-től háromszázötvenről földuzzadt négyezerötszázra, a pásztorok szállásai földmíves tanyákká alakultak, s a kimért jobbágytelkeken dús jövedelmet hoztak a gabonafélék. A kincstár Mária Terézia háborúiban fölvásárolt minden búzát, zabot, szénát, szalmát, bort, vágómarhát és nyergeslovat. Ez a több évtizedes korszak juttatta jobbágyainkat díszes öltözethez, fölhalmozott tőkéhez, tömött kamrákhoz és tele pincékhez. AZ ÉSZAKI VIDÉKEN megszüntetett szállások a XVIII. század utolsó harmadában közelebb települtek a városhoz, a ma is Szállásoknak nevezett határrészekre, a déli nagy páskom kapujába. Ám alig hatvan év után, 1813-ban ezeket is felszámolták, a lovak és szarvasmarhák kikerültek a gazdák tanyáira, a fertályosoké pedig a városrendezéssel kimért aktokra. Jelen századunk fordulóján az akiok is eltűntek, beépültek lakóházakkal. Ma már se szállás, se akol. Emléküket a földrajzi nevek őrzik. Hidvégi Lajos Jászkarajenőn Főaatca, fényárban Fényárba borul esténként Jászkarajenőn a Néphadsereg útja, mióta a TITÁSZ szakemberei befejezték a lámpafelújítási munkálatokat. A régi, elavult megoldás helyett új, energiatakarékos higanygőzlámpákat szereltek fel, amelyek nemcsak energiát takarítanak meg, de több fényt is adnak. A továbbiakban folytatják a közvilágítás korszerűsítését. ISSN 0133—2900 (Ceglédi Hírlap) Moziműsor Cegléd, Szabadság Filmszínház, szombaton és vasárnap: A macska rejtélyes halála (olasz film). A kamaramoziban: Halálgyár az őserdőben I—II. (szovjet film). A mesemoziban, délután és vasárnap délelőtt: A csodatevő palatábla (szovjet mesefilm). Abony, szombaton és vasárnap: Tűzharc (angol bűnügyi film). Vasárnap délután: Elektromos eszkimó (angol film). Albertirsa, vasárnap: Hotel a „Halott Alpinistához” (szovjet tudományos-fantasztikus film). Ceglédbercel, vasárnap: ABBA (svéd—ausztrál filmvígjáték)Törtei, szombaton és vasárnap: Emberek és farkasok (olasz film).