Pest Megyei Hírlap, 1982. január (26. évfolyam, 1-26. szám)
1982-01-29 / 24. szám
A PEST MEGYEI HÍRLAP CEGLÉDI JÁRÁSI ÉS CEGLÉD VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXVI. ÉVFOLYAM, 34. SZÁM 1982. JANUÁR 29., PÉNTEK Latolgatják: megéri-e? Sokak fantáziáját megmozgatta Műszaki tervezés, lagzirendezés, üveggyűjtés Új fogalmakkal, új szervezeti formákkal ismerkedünk: gazdasági munkaközösség, vállalati gazdasági munkaközösség, kisszövetkezet, ipari és szolgáltató szövetkezeti szakcsoport, kisvállalat, szerződéses üzemeltetés, leányvállalat. A vállalkozó kedvűek böngészik a rendeleteket, latolgatják, megéri-e járatlan úton próbálkozni. Sokan tanácstalanok, s ők kérdéseikkel Cegléden a városi tanács termelés-ellátásfelügyeleti osztályát kereshetik fel. Érdeklődők — Milyen vállalkozási formák iránt érdeklődnek Cegléden? — kérdeztük Lakos Lászlóné dr. osztályvezető-helyettest. — Cegléden hét ipari szövetkezet működik, de még egyiktől sem jelezték, hogy esetleg egyes részlegek kisszövetkezetté kívánnak szerveződni. Legtöbb érdeklődő a gazdasági munkaközösségekkel kapcsolatos kérdéseivel keresett fel bennünket. — Kik hozhatnak létre, és milyen feltételekkel és munkaközösséget?gazdaság Magánszemélyek alakíthatnak társasági szerződéssel — melyet ügyvéddel kell ellenjegyeztetni —, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági munkaközösséget. Ennek az előzetes — hatósági —, jóváhagyás mellett feltétele az is, hogy tagjai közül legalább egy rendelkezzen képesítéssel ahhoz a tevékenységhez, amelyet folytatni kívánnak. Ezeknek a polgári jogi társaságoknak egyébként 2—30 tagja lehet. — Milyen tevékenységeket folytathat a gazdasági munkaközösség? — Végezhetnek fogyasztási és egyéb szolgáltatást, kisüzemi termelést, gazdálkodó szervezetek tevékenységét kiegészítő tevékenységet, valamint ezek szervezését és elősegítését — például hiánycikkek gyártását, lakossági szolgáltatást. Nem folytathatnak kereskedelmi, továbbá olyan tevékenységet, melyet a jogszabályok állami gazdálkodó szervezetek hatáskörébe utalnak. — Cegléden alakul-e gazdasági munkaközösség? — Jelentkezett már három közösség. Kilencen — mérnökök, műszaki rajzoló, gépíró — például gazdasági szervezetek tevékenységét kiegészítő, műszaki tervezést vállalnának. Mellékfoglalkozásként végeznék ezt a munkát valamennyien. Többek között gépkönyvek, műszaki leírás készítésével, hő- és légtechnikai tervezéssel és ezek mássági számításaival gazdasáfoglalkoznának, vállalnák munkavédelmi, energiafelügyeleti, vagy egyéb hatósági ellenőrzésre a műszaki előkészítést. Számottevő szellemi tőkét hasznosítanak ezzel. — Vannak vállalkozók lajszint alatti műtárgyakra— kút, emésztőgödör, vízvezeték —, készítésére. Nagy az igény erre a mélyépítési szolgáltatásra, mint ahogy szükség lesz városunkban a harmadik alakuló gazdasági zösség — építőipari munkakőjavítás, szolgáltatás —, munkájára is. Ők lakáskarbantartást vállalnak majd, vízvezeték-szerelő, lakatos, festő-mázoló fogtak össze. Vállalkozók — Érdekes ötletekkel is felkeresték önöket? — Egy tevékeny, vállalkozó kedvű hölgy, a lehetőségek iránt érdeklődött. Szívesen bonyolítana le családi ünnepségeket, a menyasszony ruhájának megrendelésétől, az ünnepi asztal megtérítéséig mindent elintézne. Kevesebb izgalom, utánjárás előzne meg így egy-egy lakodalmat, de baráti társaságok összejöveteleinek, vagy bankettek rendezésében is szívesen részt venne. — Másik érdeklődő külföldi márkájú — vissza nem váltható —, üvegeket gyűjtene össze, s minden egyéb, még hasznosítható limlomot, hulladékot, a lakásokat járva. De jelentkezett a MÉH Vállalat is, hogy dolgozóival mellékfoglalkozásban ugyanezt a tevékenységet hétvégeken elvégezteti. — Magánfuvarozásra, személy- és teherszállításra lesz-e Cegléden lehetőség? — Nagyon sok a jelentkező, de még nem döntöttünk, hogy adunk-e ki ilyen engedélyeket. Ha lesz lehetőség, akkor is csak korlátozott mivel a Volán és a számban, szolnoki SZÖVTAXI is ellátja ezeket a feladatokat. Közös vizsgálat A fuvarozás helyzetét tavaly a népfronttal és a népi ellenőrzéssel közösen vizsgáltunk, mely vizsgálat eredménye szolgál alapul ahhoz, hogy eldöntsük, az említett vállalatok a lakosság árufuvarozási és személyszállítási igényeit megfelelően kielégítik-e. Amennyiben nem, akkor adunk ki magánszemélyeknek is engedélyt, ha megkapjuk a végrehajtási utasítást, amely a január 1-től érvényben lévő rendelethez még nem áll rendelkezésünkre. Gy. A. A szolnoki rádió műsora Február 1-től 7-ig Hétfő, 17.00: Hírek. 17.05: Nyugdíjasok magazinja. 18.00: Alföldi krónika. 18.15: Slágerkoktél. 18.26—18.30: Hírösszefoglaló. Lap- és műsorelőzetes. Kedd, 17.00: Hírek. 17.05: Adamo és Rita Pavone énekel. 17.15: Segítsünk, de hogyan? 17.35: Tóth Miklós szolnoki citerás játszik. 17.50: Benkó-dixieland zenekar játszik. Közben: Noteszlap. 18.00: Alföldi krónika. 18.15: A Neoton família új felvételeiből. 18.26—18.30: Hírösszefoglaló, lap- és műsorelőzetes. Szerda, 17.00: Hírek. 17.05: Frank Sinatra slágereiből. 17.15: Hazai holmi. Körmendi Lajos írása. 17.20: Új kórusfelvételeinkből. A szolnoki járműjavító férfikara 17.30: Zenés autóstop, énekel. 18.00: Alföldi krónika.18.15: Örökzöld melódiák. 18.26—18.30: Hírösszefoglaló, lap- és műsorelőzetes. Csütörtök, 17.00: Hírek. 17.05: Louis Armstrong énekel. 17.15: Tervek, célok, eszközök. 17.35: Kórushangverseny a Vándor Sándor énekkari fesztivál Szolnok megyei bemutatóiból. 18.00: Alföldi krónika. 18.15: Tánczene a szerzők előadásában. 18.26—18.30: Hírösszefoglaló. Lap- és műsorelőzetes. Péntek. 17.00: Hírek. 17.05: Ritmusródeó. 17.35: Grafikon. Gazdaságpolitikai riportműsor. 18.00: Alföldi krónika. 18.15: Nótakedvelőknek. 18.28—18.30: Hírösszefoglaló. Lap és műsorelőzetes. Szombat. 7.00: Román nyelvű műsor. 7.30: Rádióvíkend. A tartalomból: Hírek. Piaci körkép. Lapszemle. Filmlevél. 8.05: Szerkesztik a hallgatók. Közben: riportok a hét eseményeiről. 9.00: Mit csinál ön szombaton és vasárnap? 10.00: Hírek. 10.05: Ötven év táncmelódiáiból. 10.27—10.30: Műsorelőzetes. Vasárnap. 8.30: Szlovák nyelvű műsor. 9.00: Hírek, programajánlat, alföldi lapszemle. 9.10: Lukácsi Huba népdalokat énekel. 9.25: Az írott szó erejével. 9.45—10.00: Sammy Davis felvételeiből. Közben: Műsorelőzetes. Az adások mindennap a 222 méteres középhullámon hangzanak el. Moziműsor Cegléd, Szabadság Filmszínház, szombaton és vasárnap: A birodalom visszavág (amerikai tudományos-fantasztikus film). A kamaramoziban: Vámmentes házasság (finn—magyar film). A mesemoziban, délután és vasárnap délelőtt: Ahogy a macskafalviak megbüntették a verebet (mesefilmsorozat). Abony, szombatoni és vasárnap : Manhattan (amerikai filmvígjáték). Vasárnap, délután : Szarvacska Manócska (szovjet mesefilm). Albertirsa, vasárnap: Nevem: Senki (olasz kalandfilm). Ceglédbercel, vasárnap: Kopaszkutya (magyar film). Törtei, vasárnap, délután: Légy jó mindhalálig (magyar film). Este: Rendőrök háborúja (francia bűnügyi film). Infoivá, bandukolva Hangszerre álmodja érzéseit Fóka bácsi, Start, Rekord, Hurrikán Azok közül való, aki próféta szeretne lenni — a saját hazájában. Fehér Ferenc Cegléden született. Képesítése könyvelő, tervező, statisztikus, jelenleg a Vízkutató és Fúró Vállalat adminisztrátora. Ismert, markáns személyisége a város könnyűzenei életének, zeneszerző és szövegíró. Az ősszel tartott ceglédi koncert kezdetén néma meghajlásából zúgó taps emelte fel. Arcvonásai kimunkálatlanok, elrajzoltak. Egy belső világ — Még ma is gyakorta megidézem anyámat. Foszló képekben hívogatom azt a kilenc hónapot, míg engem hordott magában. Puha álmai lehettek akkoriban. Születendő fiáról, a szépről, az okosról, az egészségesről... Képzelgett. Ha csak sejtette volna is, tán föl sem riad: születési rendellenességgel jöttem a világra. — önmaga százszor vett erejére volt szüksége, hogy elfogadja, viselje az immár meg nem változtathatót. De belenyugodni sohasem tudott. Örök felkiáltójel, kérdőjel maradtam az életében. Igaz, ezt velem egy pillanatig sem éreztette. Annyit kaptam, s tettem, mint testvéreim. Talán ezért lehetséges, hogy csak igen későn váltak kézzelfoghatóvá önnön korlátaim. Tizenhat éves koromban hallottam először saját hangomat magnetofonon, mondhatom, szörnyű volt, mintha villám járt volna át. S ez meghozta a felismerést is: körül kell rajzolnom lehetőségeimet, s ezen belül folyton-folyvást nőm. A lehetőségek pedig egy belső világ felé vezettek, melynek kiteljesítése, majd megmutatása célom lett, s egyben csakazértis indulatomnak.talaja . Félve és önmagam elől menekülve jutottam el a zenéhez, szinte belébújtam. Megnyugtatott, s mint anyag a színtiszta tartalmat jelentette. A zenében való tevőleges részvételem egy apró játékkal kezdődött: magyar szövegeket írtam a hajdani Beatres-dallamokra. Egyszer, a vonaton utazva, jókedvünkben a gombafejűek szerzeményeit kántáltuk, persze a magunk módján. A fülkében idegenek is ültek. Egyikük hozzánk lépett, kalapjában összedobált papírpénzt nyújtott, csak hagyjuk már abba. Ellenszenvvel löktem félre a kalapot, mondván, hogy mindennél többet ér, ha énekelhetünk. — Az első dalomat az utcán lépkedve dúdoltam kerekre. Meg voltam győződve, hogy kitűnő. Hű, de messze volt pedig tőle! Gyerekes önbizalommal küldtem el az első, majd a második táncdalfesztiválra néhány kompozíciómat. Ezeket gyorsan vissza is dobták. Sokára értettem meg, hogy jó dalt írni nem is olyan egyszerű dolog, s csak tudatosan lehet. Kell, hogy egyénisége legyen a zenének is, szövegnek is. Még szerencse, hogy a hibákat kizárólag magamban kerestem és találtam meg, így jóval könnyebb volt előbbre lépni. — Közben lehetőségem nyílt arra, hogy egy rockzenekarban játsszak szájharmonikán, gitáron és orgonán. De az igazi nagy feladatot abban az együttesben kaptam, amelyre itt a városban talán még sokan emlékeznek, a Fóka bácsiról van szó. Zenei autodidakta lévén, háromszor annyit kellett dolgoznom, mint a többieknek, de a hangszeres játékot valójában közöttük tanultam meg. S amikor elkezdtük játszani a szerzeményeimet... Szerzői koncert — 1976-ra összegyűlt néhány önkritikával írt nóta, melyeket már közönség elé lehetett vinni. Várnai Csaba, aki maga is zenész, a popvilágban szokatlan önzetlenséggel lálta, hogy együttesével válönálló szerzői koncerten mutatja be dalaimat. Soká nyaggatták a hangszereket, mire összeállt a program. Izgultam, vajon lesz-e kinek játszani? Később csak bámultam, amint háromszáznál is több fiatal dübörgött be a Dózsa klubba. Titkon reméltem, de hogyan is számíthattam volna ekkora sikerre! No, nem a sajátoméra, hanem a dalokéra. Pár nappal a hangverseny után gimnazista lányok állítottak meg az utcán, zavartan bökték ki, csodálkoznak azon, hogy egy minden külcsín nélkül való ember hogyan írhat ilyen szép dallamokat. Nem tagadom, jólesett ez a nagyon is tapintatlan dicséret. Ekkor már időszerűnek látszott működő együttesekkel kapcsolatot teremteni. A Start zenekar állandóan műsoron tartotta a számaimat, majd következett a ceglédi Rekorddal és a budapesti Hurrikánnal való együttműködés. A Szolnoki Rádió is sugározza zenémet. Most: vokális rock — Mostanában sűrűsödik körülöttem az idő. Talán ez annak a jele, hogy eljutottam egy olyan szakaszba, amikor már érdemes tervezni. Ez a terv persze közösségi jellegű. Arra a munkára alapoz, amelyet a Varga Erikával, Takács Zsókával, Csanád Lászlóval alkotott kvartettünk végez. Kis csapatunk a vokális rockzenéből töltekezik, s ennek kifinomult, egyéni hangzását próbálja megvalósítani. Nagy biztonságot jelent közös felfedezettünk, Varga Erika plasztikus, szép hangja, megjelenítő ereje. Azt hiszem, az ő nevét érdemes megjegyezni már most is, amikor még csak tehetséges. Az 1982-es év igen nehéz lesz. Lehet, hogy valóra válik egy rég remélt rádiófelvétel. Erre kell készülnünk, az eddiginél jóval nagyobb fedelemmel, türelemmel. Néha el-elábrándozom, képzeletemben ilyenkor egy csillámló fekete korong jelenik meg, egy hanglemez, rajta a dalaim... — Miféle visszhang a dal? Ha fonalán a forrásig megyek, egy őrült szép világot találok, benne a saját képére formált emberekkel,ők csendítenek meg minden hangot, értelemét, érzelemet, én csak összeszedegetem, sorba rendezem, a hangszerre álmodom. De sohasem sikerül tökéletesen. A dalok mind-mind befejezetlenek, nincs idő rá, hogy véglegessé csiszoljam őket. Saját tökéletlenségüket nem is bocsátják meg nekem. Varga Sándor Rajtolnak a tekézők Négy első Szentendrén ASZTALITENISZ Pest megye újonc és serdülő egyéni bajnokságára Szentendrén került sor. Ceglédi VSE-t képviselők kiemelkedtek a mezőnyből, a lehető hatból négy első helyezést szereztek meg. Eredmények, (Leány) újonc egyéni: 1. Szabó Adrien, serdülő egyéni: 1. Szabó Adrien. Szabó párosban a nagykőrösi Hajóssal az oldalán ezüstérmet szerzett, ezzel az egész bajnokság legeredményesebb játékosa lett. Fiú: újonc egyéni: 1. Szálkas Attila, 2. Orosz Tamás, 3. Halmai Attila. Említést érdemel még Rossi ügyes játéka, aki a legjobb nyolc közé jutott. Serdülő egyéni: 1. Iván Csaba (Nagykőrös), 2. Türei Ferenc. Serdülő párosban: 1. Szappanos Csaba—Türei Ferenc, 3. Orosz—Palásti Tibor. TEKE A KÖZGÉP pályáján 24 induló részvételével került sor Pest megye egyéni felnőtt bajnokságára. A házigazda ceglédiek nagy fölényben voltak, az első hat közé nem is tudott más szakosztály képviselője bekerülni. A végeredmény: 1. Sándor József 450, 2. Nyíri Ferenc 444, 3. Rónaszéki Lajos 426, 4. Sárik Sándor 423, 5. Molnár Károly 419, 6. Pintér János 414 fával. A KÖZGÉP tekézői másnap — a bajnoki rajt főpróbájaként — Egerben indultak a Spartacus Kupán, ahol csapatban 4737 fával (minden versenyző gurított) az ötödik helyen végeztek, egyénileg a következő teljesítményekkel: Rimóczi Zoltán 811, Szakter 808, Sütő 805, Pintér 800 fával. A HÉTVÉGE SPORTMŰSORA SZOMBAT Teke • A csapatsportágak közül — a ceglédi csapatok közül — újra a tekézők kezdenek leghamarabb. A tavaszi félidényre — amikor nincs kieső — az eredeti NB csoportot kettéosztották, II-es ahol az együttesek oda-visszavágó alapon döntik el a helyezések sorsát. Az első fordulóban a tavalyi ezüstérmes Bp. Postás látogat a KÖZGÉP SE otthonába. Találkozójuk a Teleki utcai pályán fél 11 órakor kezdődik. VASÁRNAP Kézilabda: a járásból Karatetétlen, Abony és Albertirsa, Ceglédről a 203-as DSK és a KÖZGÉP II. indít csapatot a Nagykőrösön sorra kerülő Toldi Kupa kézilabda teremtornán. Az első összecsapás kilenc órakor kezdődik. U. L. ISSN 0133-3500 (Ceglédi Hírlap) Péczely Sarolta Cegléden Emlékezetes dalest Sajnálatosan ritka eseménye hangversenyéletünknek a dalest. Közönsége megcsappant volna és mintha megelégedne a hanglemezek, rádió- és televízióközvetítések ilyen jellegű kínálatával. Pedig ez az intim műfaj az előadóművész és a közönség közvetlen kapcsolatában, a koncertteremben tud teljes szépségében kibontakozni. Ezért is okozott nagy örömet számomra, hogy Cegléden, az Erkel Ferenc Állami Zeneiskola hangversenytermét zsúfolásig megtöltötték az érdeklődők, sőt, néhányan már csak a folyosón hallgatták Péczely Sarolta dalestjét. A műsor első felében Schubert-művek szerepeltek: a Shakespeare-versre vált Silviához; majd KompoGoethe ihlette dalok: a Ganymed, A hárfás éneke I., II., III., és a Nyughatatlan szerelem, illetve a Kolma panasza, valamint az Ave Maria Walter Scott szövegére és a Stollberg soraira írt Ének a hullámokon. Péczely Sarolta német szöveggel énekelte a dalokat, de a közönség Závodszky Zoltán ihletett fordításait, illetve Gábor Ágnes ugyancsak kitűnő szövegét is kézhez kapta. Sokszor reklamáltam már, hogy kevés az írott fogódzó a hangversenyeken. Most, amikor egy dalest esetében ez jóformán elengedhetetlen a művek követéséhez, csak a cséret hangján szólhatok kea rendezőkről, hogy a magyar szövegeket biztosították. A szünetet követően Boros Attila műsorvezető, a Kodály-dalok felhangzása előtt arra hívta fel a figyelmünket, hogy amikor ezeket a műveket halljuk, nemcsak a nagy zeneköltő művészetében gyönyörködhetünk, hanem feldolgozásain keresztül, a magyar népzene, népünk dallamvilágának legszebb kincsei is közel kerülhetnek hozzánk. Az első négy ének — Haj, haja; Nausika; Mezei dal; Fáj a szívem —, szövegírói között olyan szerzőket írnk, mint Arany János daláés Móricz Zsigmond. A magyar népzenekötetekből a Magas kősziklának; a Jaj, de szerencsétlen időre jutottam; az Ifjúság mint sólyom madár; a Tőlem a nap...; a Csillagom, révészem, a Szőlőhegyen keresztül és a Dunanóta szerepelt a műsorban. Már korábban is kifejtettem, hogy Péczely Sarolta kitűnően iskolázott, szép hanggal rendelkezik. Az intim hangulatú, nem túlméretezett hangversenytermek lehetőségeivel jól élő, kellemes megjelenésű és atmoszférát teremtő művész. A Schubertdalok tolmácsolásában árnyalt finom ívű előadást nyújtott. Különösen az Ave Maria pianei és a két záró mű, az Ének a hullámokon és a Nyughatatlan szerelem volt meggyőző interpelálásában. Az igen nehéz, fárasztó mintegy ötvenperces első rész alig tíz percet pihenve, utána egy háromnegyed órás Kodályműsort énekelt. Valószínűleg ennek is tudható, hogy itt már nem tudott olyan élményt nyújtani. Ebben a részben a Nausika, a Fáj a szívem egyes részletei és a Tőlem a nép... sikerült a legszebben. A záró Duna nótára elfáradt hangja, s néhol meg-megbicsaklott közönség így is ráadást követelt, s kapott egy Fauré-dalt. Péczely Sarolta repertoárjáról természetesen nem hiányozhatnak a Kodály-művek, de egy teherbírásához körültekintőbben mért válogatás esetén győzhet majd meg azok igazi előadásáról. A művésznő zongorakísérője ifjabb Fasang Árpád volt, aki méltán tolmácsolta a zeneszerzők elképzeléseit. Pintér Emőke /y í