Pest Megyei Hírlap, 1982. január (26. évfolyam, 1-26. szám)

1982-01-29 / 24. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP CEGLÉDI JÁRÁSI ÉS CEGLÉD VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXVI. ÉVFOLYAM, 34. SZÁM 1982. JANUÁR 29., PÉNTEK Latolgatják: megéri-e? Sokak fantáziáját megmozgatta Műszaki tervezés, lagzirendezés, üveggyűjtés Új fogalmakkal, új szerve­zeti formákkal ismerkedünk: gazdasági munkaközösség, vál­lalati gazdasági munkaközös­ség, kisszövetkezet, ipari és szolgáltató szövetkezeti szak­csoport, kisvállalat, szerződé­ses üzemeltetés, leányvállalat. A vállalkozó kedvűek bön­gészik a rendeleteket, latol­gatják, megéri-e járatlan úton próbálkozni. Sokan tanácsta­lanok, s ők kérdéseikkel Ceg­léden a városi tanács terme­­lés-ellátásfelügyeleti osztá­lyát kereshetik fel. Érdeklődők — Mily­en vállalkozási for­mák iránt érdeklődnek Ceg­léden? — kérdeztük Lakos Lászlóné dr. osztályvezető-he­lyettest. — Cegléden hét ipari szö­vetkezet működik, de még egyiktől sem jelezték, hogy esetleg egyes részlegek kisszö­vetkezetté kívánnak szerve­ződni. Legtöbb érdeklődő a gazdasági munkaközösségekkel kapcsolatos kérdéseivel kere­sett fel bennünket. — Kik hozhatnak létre, és milyen feltételekkel és munkaközösséget?gazdasá­g Magánszemélyek alakít­hatnak társasági szerződéssel — melyet ügyvéddel kell el­lenjegyeztetni —, jogi szemé­lyiséggel nem rendelkező gaz­dasági munkaközösséget. En­nek az előzetes — hatósági —, jóváhagyás mellett feltétele az is, hogy tagjai közül legalább egy rendelkezzen képesítéssel ahhoz a tevékenységhez, ame­lyet folytatni kívánnak. Ezek­nek a polgári jogi társaságok­nak egyébként 2—30 tagja le­het. — Milyen tevékenységeket folytathat a gazdasági mun­kaközösség? — Végezhetnek fogyasztási és egyéb szolgáltatást, kisüze­mi termelést, gazdálkodó szer­vezetek tevékenységét kiegé­szítő tevékenységet, valamint ezek szervezését és elősegíté­sét — például hiánycikkek gyártását, lakossági szolgálta­tást. Nem folytathatnak ke­reskedelmi, továbbá olyan te­vékenységet, melyet a jogsza­bályok állami gazdálkodó szervezetek hatáskörébe utal­nak. — Cegléden alakul-e gaz­dasági munkaközösség? — Jelentkezett már három közösség. Kilencen — mérnö­kök, műszaki rajzoló, gépíró — például gazdasági szerve­zetek tevékenységét kiegészí­tő, műszaki tervezést vállal­nának. Mellékfoglalkozásként végeznék ezt a munkát vala­mennyien. Többek között gép­könyvek, műszaki leírás ké­szítésével, hő- és légtechnikai tervezéssel és ezek mássági számításaival gazdasá­foglal­koznának, vállalnák munka­­védelmi, energiafelügyeleti, vagy egyéb hatósági ellenőr­­­zésre a műszaki előkészítést. Számottevő szellemi tőkét hasznosítanak ezzel. — Vannak vállalkozók lajszint alatti műtárgyak­ra­— kút, emésztőgödör, vízvezeték —, készítésére. Nagy az igény erre a mélyépítési szolgálta­tásra, mint ahogy szükség lesz városunkban a harmadik alakuló gazdasági zösség — építőipari munkakő­javítás, szolgáltatás —, munkájára is. Ők lakáskarbantartást vállal­nak majd, vízvezeték-szerelő, lakatos, festő-mázoló fogtak össze. Vállalkozók — Érdekes ötletekkel is fel­keresték önöket? — Egy tevékeny, vállalkozó kedvű hölgy, a lehetőségek iránt érdeklődött. Szívesen bo­nyolítana le családi ünnepsé­geket, a menyasszony ruhájá­nak megrendelésétől, az ün­nepi asztal megtérítéséig min­dent elintézne. Kevesebb iz­galom, utánjárás előzne meg így egy-egy lakodalmat, de baráti társaságok összejövete­leinek, vagy bankettek ren­­dezésében is szívesen részt venne. — Másik érdeklődő külföl­di márkájú — vissza nem váltható —, üvegeket gyűjtene össze, s minden egyéb, még hasznosítható limlomot, hul­ladékot, a lakásokat járva. De jelentkezett a MÉH Vállalat is, hogy dolgozóival mellék­­foglalkozásban ugyanezt a te­vékenységet hétvégeken el­végezteti. — Magánfuvarozásra, sze­mély- és teherszállításra lesz-e Cegléden lehetőség? — Nagyon sok a jelentkező, de még nem döntöttünk, hogy adunk-e ki ilyen engedélye­ket. Ha lesz lehetőség, akkor is csak korlátozott mivel a Volán és a számban, szolnoki SZÖVTAXI is ellátja ezeket a feladatokat. Közös vizsgálat A fuvarozás helyzetét ta­valy a népfronttal és a népi ellenőrzéssel közösen vizsgáltunk, mely­­ vizsgálat eredménye szolgál alapul ah­hoz, hogy eldöntsük, az em­lített vállalatok a lakosság árufuvarozási és személyszál­lítási igényeit megfelelően ki­elégítik-e. Amennyiben nem, akkor adunk ki magánszemé­lyeknek is engedélyt, ha meg­kapjuk a végrehajtási utasí­tást, amely a január 1-től ér­vényben lévő rendelethez még nem áll rendelkezésünkre. Gy. A. A szolnoki rádió műsora Február 1-től 7-ig Hétfő, 17.00: Hírek. 17.05: Nyugdíjasok magazinja. 18.00: Alföldi krónika. 18.15: Sláger­koktél. 18.26—18.30: Hírössze­foglaló. Lap- és műsorelőzetes. Kedd, 17.00: Hírek. 17.05: Adamo és Rita Pavone énekel. 17.15: Segítsünk, de hogyan? 17.35: Tóth Miklós szolnoki ci­­terás játszik. 17.50: Benkó-dixieland zenekar ját­­­szik. Közben: Noteszlap. 18.00: Alföldi krónika. 18.15: A Neo­­ton família új felvételeiből. 18.26—18.30: Hírösszefoglaló, lap- és műsorelőzetes. Szerda, 17.00: Hírek. 17.05: Frank Sinatra slágereiből. 17.15: Hazai holmi. Körmendi Lajos írása. 17.20: Új kórusfel­vételeinkből. A szolnoki jár­műjavító férfikara 17.30: Zenés autóstop, énekel. 18.00: Alföldi krónika.­­18.15: Örök­zöld melódiák. 18.26—18.30: Hírösszefoglaló, lap- és mű­sorelőzetes. Csütörtök, 17.00: Hírek. 17.05: Louis Armstrong­ énekel. 17.15: Tervek, célok, eszközök. 17.35: Kórushangverseny a Vándor Sándor énekkari fesztivál Szolnok megyei bemutatóiból. 18.00: Alföldi krónika. 18.15: Tánczene a szerzők előadásá­ban. 18.26—18.30: Hírösszefog­laló. Lap- és műsorelőzetes. Péntek. 17.00: Hírek. 17.05: Ritmusródeó. 17.35: Grafikon. Gazdaságpolitikai riportműsor. 18.00: Alföldi krónika. 18.15: Nótakedvelőknek. 18.28—18.30: Hírösszefoglaló. Lap és műsor­­előzetes. Szombat. 7.00: Román nyel­vű műsor. 7.30: Rádióvíkend. A tartalomból: Hírek. Piaci kör­kép. Lapszemle. Filmlevél. 8.05: Szerkesztik a hallgatók. Közben: riportok a hét ese­ményeiről. 9.00: Mit csinál ön szombaton és vasárnap? 10.00: Hírek. 10.05: Ötven év táncme­lódiáiból. 10.27—10.30: Műsor­előzetes. Vasárnap. 8.30: Szlovák nyel­vű műsor. 9.00: Hírek, prog­ramajánlat, alföldi lapszemle. 9.10: Lukácsi Huba népdalokat énekel. 9.25: Az írott szó erejé­vel. 9.45—10.00: Sammy Davis felvételeiből. Közben: Műsor­előzetes. Az adások mindennap a 222 méteres középhullámon hang­zanak el. Moziműsor Cegléd, Szabadság Filmszín­ház, szombaton és vasárnap: A birodalom visszavág (amerikai tudományos-fantasztikus film). A kamaramoziban: Vámmen­tes házasság (finn—magyar film). A mesemoziban, délután és vasárnap délelőtt: Ahogy a macskafalviak megbüntették a verebet (mesefilmsorozat). Abony, szombatoni és vasár­nap : Manhattan (amerikai filmvígjáték). Vasárnap, dél­után : Szarvacska Manócska (szovjet mesefilm). Albertirsa, vasárnap: Nevem: Senki (olasz kalandfilm). Ceglédbercel, va­sárnap: Kopaszkutya (magyar film). Törtei, vasárnap, dél­után: Légy jó mindhalálig (ma­gyar film). Este: Rendőrök há­borúja (francia bűnügyi film). Infoivá, bandukolva Hangszerre álmodja érzéseit Fóka bácsi, Start, Rekord, Hurrikán Azok közül való, aki próféta szeretne lenni — a saját ha­zájában. Fehér Ferenc Cegléden szü­letett. Képesítése könyvelő, ter­vező, statisztikus, jelenleg a Vízkutató és Fúró Vállalat adminisztrátora. Ismert, mar­káns személyisége a város könnyűzenei életének, zene­szerző és szövegíró. Az ősszel tartott ceglédi koncert kezdetén néma meghajlásából zúgó taps emelte fel. Arcvonásai kimun­­kálatlanok, elrajzoltak. Egy belső világ — Még ma is gyakorta meg­idézem anyámat. Foszló ké­pekben hívogatom azt a ki­lenc hónapot, míg engem hor­dott magában. Puha álmai le­hettek akkoriban. Születendő fiáról, a szépről, az okosról, az egészségesről... Képzelgett. Ha csak sejtette volna is, tán föl sem riad: születési rendelle­nességgel jöttem a világra. — önmaga százszor vett erejére volt szüksége, hogy el­fogadja, viselje az immár meg nem változtathatót. De bele­nyugodni sohasem tudott. Örök felkiáltójel, kérdőjel ma­radtam az életében. Igaz, ezt velem egy pillanatig sem érez­tette. Annyit kaptam, s tettem, mint testvéreim. Talán­ ezért lehetséges, hogy csak igen ké­sőn váltak kézzelfoghatóvá önnön korlátaim. Tizenhat éves koromban hallottam elő­ször saját hangomat magne­tofonon, mondhatom, szörnyű volt, mintha villám járt volna át. S ez meghozta a felisme­rést is: körül kell rajzolnom lehetőségeimet, s ezen belül folyton-folyvást nőm­. A lehe­tőségek pedig egy belső világ felé vezettek, melynek kitel­jesítése, majd megmutatása célom lett, s egyben csakazértis indulatomnak.talaja . Félve és önmagam elől menekülve jutottam el a ze­néhez, szinte belébújtam. Megnyugtatott, s mint anyag a színtiszta tartalmat jelentette. A zenében való tevőleges rész­vételem egy apró játékkal kez­dődött: magyar szövegeket ír­tam a hajdani Beatres-dalla­­mokra. Egyszer, a vonaton utazva, jókedvünkben a gom­bafejűek szerzeményeit kán­­táltuk, persze a magunk mód­ján. A fülkében idegenek is ültek. Egyikük hozzánk lé­pett, kalapjában összedobált papírpénzt nyújtott, csak hagyjuk már abba. Ellenszenv­vel löktem félre a kalapot, mondván, hogy mindennél többet ér, ha énekelhetünk. — Az első dalomat az ut­cán lépkedve dúdoltam kerek­re. Meg voltam győződve, hogy kitűnő. Hű, de messze volt pe­dig tőle! Gyerekes önbizalom­mal küldtem el az első, majd a második táncdalfesztiválra néhány kompozíciómat. Ezeket gyorsan vissza is dobták. So­kára értettem meg, hogy jó dalt írni nem is olyan egysze­rű dolog, s csak tudatosan le­het. Kell, hogy egyénisége le­gyen a zenének is, szövegnek is. Még szerencse, hogy a hi­bákat kizárólag magamban kerestem és találtam meg, így jóval könnyebb volt előbb­re lépni. — Közben lehetőségem nyílt arra, hogy egy rockzenekarban játsszak szájharmonikán, gi­táron és orgonán. De az igazi nagy feladatot abban az együt­tesben kaptam, amelyre itt a városban talán még sokan em­lékeznek, a Fóka bácsiról van szó. Zenei autodidakta lévén, háromszor annyit kellett dol­goznom, mint a többieknek, de a hangszeres játékot való­jában közöttük tanultam meg. S amikor elkezdtük játszani a szerzeményeimet... Szerzői koncert — 1976-ra összegyűlt néhány önkritikával írt nóta, melye­ket már közönség elé lehetett vinni. Várnai Csaba, aki ma­ga is zenész, a popvilágban szokatlan önzetlenséggel lálta, hogy együttesével vál­ön­álló szerzői koncerten mutatja be dalaimat. Soká nyaggatták a hangszereket, mire össze­állt a program. Izgultam, va­jon lesz-e kinek játszani? Ké­sőbb csak bámultam, amint háromszáznál is több fiatal dübörgött be a Dózsa klubba. Titkon reméltem, de hogyan is számíthattam volna ekko­ra sikerre! No, nem a sajáto­méra, hanem a dalokéra. Pár nappal a hangverseny után gimnazista lányok állítottak meg az utcán,­­ zavartan bök­ték ki, csodálkoznak azon, hogy egy minden külcsín nél­kül való ember hogyan írhat ilyen szép dallamokat. Nem tagadom, jólesett ez a nagyon is tapintatlan dicséret. Ekkor már időszerűnek látszott mű­ködő együttesekkel kapcsola­tot teremteni. A Start zenekar állandóan műsoron tartotta a számaimat, majd következett a ceglédi Rekorddal és a bu­dapesti Hurrikánnal való együttműködés. A Szolnoki Rádió is sugározza zenémet. Most: vokális rock — Mostanában sűrűsödik körülöttem az idő. Talán ez annak a jele, hogy eljutottam egy olyan szakaszba, amikor már érdemes tervezni. Ez a terv persze közösségi jellegű. Arra a munkára alapoz, ame­lyet a Varga Erikával, Takács Zsókával, Csanád Lászlóval al­kotott kvartettünk végez. Kis csapatunk a vokális rockzené­ből töltekezik, s ennek kifi­nomult, egyéni hangzását pró­bálja megvalósítani. Nagy biz­tonságot jelent közös felfede­zettünk, Varga Erika plaszti­kus, szép hangja, megjelenítő ereje. Azt hiszem, az ő nevét érdemes megjegyezni már most is, amikor még csak te­hetséges. Az 1982-es év igen nehéz lesz. Lehet, hogy való­ra válik egy rég remélt rádió­felvétel. Erre kell készülnünk, az eddiginél jóval nagyobb fedelemmel, türelemmel. Né­ha el-elábrándozom, képzele­temben ilyenkor egy csillámló fekete korong jelenik meg, egy hanglemez, rajta a dalaim... — Miféle visszhang a dal? Ha fonalán a forrásig megyek, egy őrült szép világot találok, benne a saját képére formált emberekkel,­­ők csendítenek meg minden hangot, értele­mét, érzelemet, én csak össze­szedegetem, sorba rendezem, a hangszerre álmodom. De so­hasem sikerül tökéletesen. A dalok mind-mind befejezet­le­nek, nincs idő rá, hogy vég­legessé csiszoljam őket. Saját tökéletlenségüket nem is bo­csátják meg nekem. Varga Sándor Rajtolnak a tekézők Négy első Szentendrén ASZTALITENISZ Pest megye újonc és ser­dülő egyéni bajnokságára Szentendrén került sor. Ceglédi VSE-t képviselők ki­­­emelkedtek a mezőnyből, a le­hető hatból négy első helye­zést szereztek meg. Eredmények, (Leány) újonc egyéni: 1. Szabó Adrien, ser­dülő egyéni: 1. Szabó Adrien. Szabó párosban a nagykőrösi Hajóssal az oldalán ezüstérmet szerzett, ezzel az egész ba­jnok­­ság legeredményesebb játéko­sa lett. Fiú: újonc egyéni: 1. Szálkas Attila, 2. Orosz Tamás, 3. Halmai Attila. Említést ér­demel még Rossi ügyes játéka, aki a legjobb nyolc közé ju­tott. Serdülő egyéni: 1. Iván Csaba (Nagykőrös), 2. Türei Ferenc. Serdülő párosban: 1. Szappanos Csaba—Türei Fe­renc, 3. Orosz—Palásti Tibor. TEKE A KÖZGÉP pályáján 24 in­duló részvételével került sor Pest megye egyéni felnőtt baj­nokságára. A házigazda ceg­lédiek nagy fölényben voltak, az első hat közé nem is tu­dott más szakosztály képvise­lője bekerülni. A végeredmény: 1. Sándor József 450, 2. Nyíri Ferenc 444, 3. Rónaszéki Lajos 426, 4. Sá­rik Sándor 423, 5. Molnár Károly 419, 6. Pintér János 414 fával. A KÖZGÉP tekézői másnap — a bajnoki rajt főpróbája­ként — Egerben indultak a Spartacus Kupán, ahol csa­patban 4737 fával (minden versenyző gurított) az ötödik helyen végeztek, egyénileg a következő teljesítményekkel: Rimóczi Zoltán 811, Szakter 808, Sütő 805, Pintér 800 fá­val. A HÉTVÉGE SPORTMŰ­SORA SZOMBAT Teke • A csapatsportágak kö­zül — a ceglédi csapatok kö­zül — újra a tekézők kezde­nek leghamarabb. A tavaszi félidényre — amikor nincs ki­eső — az eredeti NB csoportot kettéosztották, II-es ahol az együttesek oda-visszavágó alapon döntik el a helyezések sorsát. Az első fordulóban a tavalyi ezüstérmes Bp. Postás látogat a KÖZGÉP SE ottho­nába. Találkozójuk a Teleki utcai pályán fél 11 órakor kez­dődik. VASÁRNAP Kézilabda: a járásból Kara­tetétlen, Abony és Albertirsa, Ceglédről a 203-as DSK és a KÖZGÉP II. indít csapatot a Nagykőrösön sorra kerülő Tol­di Kupa kézilabda teremtor­nán. Az első összecsapás ki­lenc órakor kezdődik. U. L. ISSN 0133-3500 (Ceglédi Hírlap) Péczely Sarolta Cegléden Emlékezetes dalest Sajnálatosan ritka esemé­nye hangversenyéletünknek a dalest. Közönsége megcsappant volna és mintha meg­elégedne a hanglemezek, rá­dió- és televízióközvetítések ilyen jellegű kínálatával. Pe­dig ez az intim műfaj az elő­adóművész és a közönség köz­vetlen kapcsolatában, a kon­certteremben tud teljes szép­ségében kibontakozni. Ezért is okozott nagy örömet számom­ra, hogy Cegléden, az Erkel Ferenc Állami Zeneiskola hangversenytermét zsúfolásig megtöltötték az érdeklődők, sőt, néhányan már csak a folyosón hallgatták Péczely Sarolta dalestjét. A műsor első felében Schu­bert-művek szerepeltek: a Shakespeare-ve­rsre vált Silviához; majd Kompo­Goethe ihlette dalok: a Ganymed, A hárfás éneke I., II., III., és a Nyughatatlan szerelem, illet­ve a Kolma panasza, vala­mint az Ave Maria Walter Scott szövegére és a Stollberg soraira írt Ének a hullámo­kon. Péczely Sarolta német szöveggel énekelte a dalokat, de a közönség Závodszky Zol­tán ihletett fordításait, illetve Gábor Ágnes ugyancsak ki­tűnő szövegét is kézhez kap­ta. Sokszor reklamáltam már, hogy kevés az írott fogódzó a hangversenyeken. Most, ami­kor egy dalest esetében ez jó­formán elengedhetetlen a mű­vek követéséhez, csak a cséret hangján szólhatok ke­a rendezőkről, hogy a magyar szövegeket biztosították. A szünetet követően Boros Attila műsorvezető, a Ko­­dály-dalok felhangzása előtt arra hívta fel a figyelmünket, hogy amikor ezeket a műve­ket halljuk, nemcsak a nagy zeneköltő művészetében gyö­nyörködhetünk, hanem feldol­gozásain keresztül, a magyar népzene, népünk dallamvilá­gának legszebb kincsei is kö­zel kerülhetnek hozzánk. Az első négy ének — Haj, haja; Nausika; Mezei dal; Fáj a szívem —, szövegírói között olyan szerzőket írnk, mint Arany János dalá­és Móricz Zsigmond. A magyar népzenekötetekből a Magas kősziklának; a Jaj, de szeren­csétlen időre jutottam; az If­júság mint sólyom madár; a Tőlem a nap...; a Csillagom, révészem, a Szőlőhegyen ke­resztül és a Dunanóta szere­pelt a műsorban. Már korábban is kifejtet­tem, hogy Péczely Sarolta ki­tűnően iskolázott, szép hang­gal rendelkezik. Az intim hangulatú, nem túlméretezett hangversenytermek­ lehetősé­geivel jól élő, kellemes meg­jelenésű és atmoszférát te­remtő művész. A Schubert­­dalok tolmácsolásában árnyalt finom ívű előadást nyújtott. Különösen az Ave Maria pia­­nei és a két záró mű, az Ének a hullámokon és a Nyughatatlan szerelem volt meggyőző interpelálásában. Az igen nehéz, fárasztó mintegy ötvenperces első rész alig tíz percet pihenve, utána egy háromnegyed órás Kodály­­műsort énekelt. Valószínűleg ennek is tudható, hogy itt már nem tudott olyan élményt nyújtani. Ebben a részben a Nausika, a Fáj a szívem egyes részletei és a Tőlem a nép... sikerült a legszebben. A záró Duna nótára elfáradt hangja, s­ néhol meg-megbicsaklott­ közönség így is ráadást köve­­­telt, s kapott egy Fauré-dalt. Péczely Sarolta repertoárjáról természetesen nem hiányozhat­nak a Kodály-művek, de egy teherbírásához körültekin­tőbben mért válogatás esetén győzhet majd meg azok igazi előadásáról. A művésznő zongorakísérő­je ifjabb Fasang Árpád volt, aki méltán tolmácsolta a ze­neszerzők elképzeléseit. Pintér Emőke /y í

Next