Pest Megyei Hírlap, 1982. július (26. évfolyam, 152-178. szám)

1982-07-01 / 152. szám

Közvélemény és piac Fogyasztók Tanácsa Június 25-én a városi tanács vb-termében megalakult a vá­ci Fogyasztók Tanácsa. Az ala­kuló ülésen megjelent Lippai József, a Fogyasztók Pest me­gyei Tanácsának elnöke. A megjelenteket István Kálmán, a Hazafias Népfront városi bi­zottságának titkára üdvözölte, majd ismertette az új társadal­mi szervezet célját. A Fogyasztók Tanácsának elnö­ke Mészáros Gyula nyugdíjas, titkára Zemplényi Zsuzsanna tanárnő lett. A tanács huszon­három tagja közül ötvenen az állami és társadalmi szerveket, hatan a város ellátásáért fele­lős vállalatokat, szövetkezete­ket, tizenketten a fogyasztókat képviselik. A vásárlók a Fo­gyasztók Tanácsához a Haza­fias Népfront városi bizottsága címére (Vác, Sztáron Sándor utca 18.) küldve juttathatják el észrevételeiket. Az első ülésen kidolgozták az 1982. évi munkatervet. Ezek szerint a tanács minden ne­gyedévben egyszer tart teljes ülést. A két ülés között szak­csoportok végzik a munkát. Elhatározták, hogy szeptember­ben megrendezik a fogyasztók fórumát, melynek célja, hogy ott bárki elmondhassa igényét, panaszát a termelő és ellátó vállalatok, szövetkezetek veze­tőinek, az ellenőrző szervek­nek, egyben A Fogyasztók Fóruma a piac- és közvéle­ménykutatás szerepét is be­tölti. Szeptemberben rendezik meg a fogyasztási cikkekről tárgyaló fórumot, mert ekkor még elég idő lesz arra, hogy a boltok az igényeket figyelem­be véve a karácsonyi csúcsfor­galomra is felkészülhessenek. búéi Mozink­ Kultúr Filmszínház (Lenin út 58.); július 1-én és 2-án Szenzáció című színes, ameri­a­kai filmvígjáték van a műso­ron.­­ Július 3-án és 4-én a Cha-cha-cha című új magyar filmet vetítik, 14 éven felüli nézőknek. Irta és rendezte: Kovácss János. Főszereplők: Rudolf Péter, Tallós Rita, Hollósi Frigyes és Géczy Do­rottya. Zene: Hungária együt­tes. Madách Filmszínház (Lenin út 63.): július 2-án a Szabad­lábon Velencében című fran­cia—olasz bűnügyi film­víg­já­tékot játsszák, III-as helyáron. — Július 3-án a kétrészes Ruszlán és Ludmilla című szí­nes, szinkronizált szovjet fil­met vetítik, dupla helyárral. 17%iía A PEST MEGYEI HÍRLAP VÁCI JÁRÁSI ÉS VÁC VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXVI. ÉVFOLYAM, 152. SZÁM 1982. JÚLIUS 1., CSÜTÖRTÖK A régmúlt hét szerzett adósságok Modern házak közt régi telepesek Nemcsak a tanács feladata Mint tudjuk, egyetlen tár­sadalom fejlődése sem men­tes az ellentmondásoktól, csu­pán azok mélysége és felold­hatósága különböző. A szocia­lista társadalomban az anyagi és szellemi téren keletkező el­lentmondások feloldhatók. Az is igaz, hogy az adott körül­mények gyorsíthatják, átmenetileg késleltethetik vagy a megoldást. Hol tartanak? A váci járás területén ilyen anyagi ellentmondásnak tűnik az elegáns, új házak, a meg­változott falukép mellett né­hol még megmaradt korszerűt­len öreg házak, telepek alkot­ta kép. A hivatalos elnevezés szerint a szociális követelmé­nyeknek meg nem felelő tele­pekről van szó, melyek fel­számolásáról, lakóinak kor­szerű lakáshoz juttatásáról már az V. ötéves terv idősza­kára is programot dolgoztak ki. Mint arról dr. Török Antal, váci járási hivatal elnöke legutóbb beszámolt az MSZMP váci járási végrehajtó bizott­ságának tanácskozásán, az el­ső tervezet 1965-ben készült el. Akkor a járás 27 telepén 285 család élt a korszerű követel­ményeknek meg nem felelő körülmények között. A legtöbben Ácson, Fóton, Szobon és Sződligeten, vala­mint Verőcemaroson. Hamaro­san széles körű társadalmi ös­­­szefogás szerveződött, aminek az eredményeként 75 központi keret felhasználásával, 73 pótkeret kiutalásával 148 csa­lád részére sikerült új otthont teremteni. Ezzel egy időben zajlott az üresen álló, magán­­tulajdonban lévő házak meg­vásárlása is, ami által 26 csa­ládon sikerült segíteni. Mint az adatokból kitűnik, maradt még tennivaló a követ­kező öt évre is, noha már az előző tervidőszakban szeret­tek volna a közigazgatás veze­tői a dolog végére járni. Ehhez azonban nem elég a szándék, sokszor úgy tűnik, a pontos terv és következetes végrehaj­tás, az előzetes felmérések alapján tervezett anyagi keret sem. Kell és sokszor hiányzik az érdekelteik aktív közremű­ködése és áldozatvállalása is. Úgy látszik azonban, hogy itt némi gondok mutatkoztak. Az említett lakásokban ugyanis az átlagosnál maga­sabb a természetes szaporulat, gyakori a gyermekek házassága, felgyorsul az korai új családok kialakulásának folya­mata, s a kiutalt új lakásba már nem egy, hanem több csa­lád költözik, újabb feszültsége­ket teremtve, vagy a régi, le­bontásra ítélt épületben ma­radva. Különösen az agglo­merációs övezetben konzervá­lódnak így az állapotok. Az adott körülmények miatt így mindössze 7, a szociális köve­telményeknek valóban nem megfelelő telepet sikerült fel­számolni. Hogyan tovább? A VI. ötéves terv első évé­ben széles körű felmérést foly­tattak a járási hivatal munka­társai a még megmaradt 21 telepen. Az itt élő 183 család közül most 84 igényelt ked­vezményes lakásépítési köl­csönt, s közülük 63-an rendel­keznek is az előírt feltételek­kel. A tervidőszakra szóló me­gyei kölcsönfelosztás ismere­tében ma már biztosnak lát­szik, hogy az igénylők többsé­ge hozzáláthat az új otthon felépítéséhez, vagy építtetésé­hez, s hogy 1985-ig megszűn­het a Göd—Kincsem, Nagy­­börzsöny Csanád-puszta, Ácsa Dankótelep, a fóti Sallai utcai és a nagybörzsönyi korszerűt­len lakóépületekből álló telep is. Ahhoz, hogy ez sikerüljön, a helyi és a járási vezetők, nem utolsósorban a telepek la­s­kóinak szoros együttműködé­se, a központi szervek támo­gatása szükséges. Meg kell küzdeni azokkal a gondokkal is, melyeket a kivitelező vál­lalatok hiánya okoz, vagy pél­dául, mint Nagymaroson és Nagybörzsönyben tapasztal­ható, ma még kevés a beépí­tésre alkalmas telek, azaz beépíthető házhelyek magán­ a tulajdonban vannak. Aki ma építkezni akar, jogszabályok szerint 180 ezer­­ forintot kaphat családi ház építésére, vásárlására pedig 100 ezret. A szülőkkel együtt költözők plusz 30 ezer forint kölcsönhöz juthatnak, egy többletszoba építése esetén. Ezt különösen a fiatal házasok lakásgondjainak megoldásánál fontos mérlegelni, s körükben jelenti a legtöbb gondot, mert előtakarékossággal még nem rendelkeznek, s ezért közülük a lehető legkevesebben tudnak építkezni vagy vásárolni. Így aztán, miközben a járási hi­vatal vezetői például figyelem­mel kísérik és támogatják az Alagi Állami Tangazdaság el­avult cselédlakásainak felszá­molását, a gazdaság Szobon szervezett lakásépítési akcióit, azzal a veszéllyel is számol­niuk kell, hogy újabb, a szo­ciális követelményeknek szin­tén meg nem fellelő telepek alakulhatnak ki helyenként. Erre számítanak Vámosmi­­kolán és Nagybörzsönyben is. — Mindent meg kell hát ten­ni, hogy ez ne következzék be — hangsúlyozza a több pél­dányban elkészült jelentés, mely konkrét intézkedésként javasolja, hogy a lehető legna­gyobb körültekintéssel kell fel­használni a rendelkezésre álló anyagi forrásokat, a tanácsi szerveknek a telepek felszá­molására tett erőfeszítései mellett hangsúlyozza a mun­kaadók felelősségét is, akiknek a jövőben még többet kell tenniük a közös gond megol­dása érdekében. Mert ha ez nem történik meg, ha a fokozott segítség­­nyújtás elmarad, ez a hátrá­nyos helyzetben élő emberek, családok életét nehezítő el­lentmondás tartós lesz, még sokáig nem lehet feloldani. Gyorsabb megoldást Az anyag szerint változtat­ni kellene a kölcsönnyújtás feltételein is. Gondolom, nyu­godtan hozzátehetjük: az érintettek közreműködése, az utak-módok keresése, a meg­oldás gyorsítása, változó nyeikkel arányban, szintén ige­n tennivalók sorába tartozik. K. T. I. Göd Az idei Fészek-napok Az idén is megrendezik Gö­dön a Fészek-napok gazdag eseménysorozatát, július 26. és augusztus 2. között. Ulrich Zsigmond festőművész mutat­kozik be munkáival a közön­ségnek 26-án 17 órakor, a gö­di tanácsteremben. Másnap az Ady-klubban fiatal amatőr képzőművészek tárlata, 28-án a művelődési házban „A mun­­kásmozgalom alakjai és ese­ményei” címmel bélyegkiállí­tás nyílik, 31-én pedig úttörő -veterán találkozóra kerül sor az úttörőtáborban, ahol gödi, dunakeszi és kalocsai pajtások hallgatják meg az idős emberek emlékezéseit. Este a Fészekben a Zrínyi Miklós Katonai Akadémia ze­nekara lép fel, majd Kincses Veronika, Palócz László, Ró­zsa Sándor operaénekesek ad­nak műsort. (Rossz idő esetén ezt a rendezvényt a Dunake­szi Művelődési Központban tartják meg.). Augusztus 1-én megkoszo­rúzzák az országút melletti munkásmozgalmi emlékmű­vet, ahol Selley Zoltán előadó­­művész működik közre, majd Krima János, a társai pártbi­zottság első titkára mond megemlékező beszédet. A Fé­szekben is megemlékezést tar­tanak, s kitüntetéseket nyúj­tanak át a munkában élenjá­róknak. Az emlékműveket megkoszorúzzák. Ezután a já­rás amatőr művészegyüttesei adnak kulturális műsort, majd a Duna-parton báb­­bemutatóra kerül sor. A gö­di Fészek-napok eseményso­rozatát gazdag sportprogram is színesíti. N. P. J. Vác a hazai lapokban A Heti Világgazdaság június végi száma a pazarlással kap­csolatban arról írt, hogy az Abigél című magyar film külső felvételeit Vácott forgatták. Megvárták az utolsó hó leesé­sét, utána drága műhóban vet­ték fel a jeleneteket. Az Esti Hírlap szerkesztősé­gét megkereste Karaba Zoltán­ná, a Vácott működő rehabi­litációs üzem bizalmija és se­gítséget kért: az üzemek ad­janak folyamatos, nem nehéz munkát számukra, szívesen se­gítenének a gyáraknak. Az Izzó című üzemi újság fényképes riportban számolt be arról, hogy Méhes Lajos ipari miniszter ellátogatott a váci Fényforrás- és Alkatrész­­gyárba és a Vello-sort látva el­ismeréssel nyilatkozott a világ­­színvonalú gépekről. A Szövetkezet című hetilap legutóbbi száma arról tájé­koztatta olvasóit, hogy a Váci Áfész patronálásával iskolaszö­vetkezet létesült a Fóti Gyer­mekvárosban. A kis bolt nagy népszerűségnek örvend, s bősé­ges az árukészlete. A Magyar Hírlap arról írt, hogy a Magyar Selyemipar Vállalat váci bélésszövőgyá­ra kiváló minőségű árut ter­mel, s annak zöme — méter­áruként vagy a konfekcióipar­ban feldolgozva — exportter­mékként kerül a határon túlra. P. R. Brigádnapló Változik az Konténer konténer hátán a Hajógyár udvarán. Két soron folyik a gyártás. Az egyesen az alapkeret összeállí­tását végzik. A műhely mel­letti étkezőhelyiségbe lépve az ajtóval szemközti falon Komócsin Zoltán fényképét veheti észre a belépő. Ez „Nyári” brigád helyisége. Nyá­­­ri Ferencről nevezték el a kol­lektívák. Valójában azonban ők Komócsin Zoltán szocialis­ta brigád. Nyári Ferenc mond­ja: A megalakuláskor KISZ Ifjúsági Brigád voltunk, s mi­után Komócsin Zoltán egykor a KISZ Központi Bizottságá­nak első titkára volt, az ő ne­vét vettük fel. Amikor Vácott felavatták a Komócsin Zoltán Középiskolai Kollégiumot, azonnal felvettük a kapcsolatot a kollégium fia­taljaival, s azóta is tartjuk ve­lük. Kölcsönösen látogatjuk egymás rendezvényeit, s igen gyakran közösen veszünk részt országjáró kirándulásokon is. A brigád hőskorában, a konténergyártás 1970-ben alakult. Akkoriban csak egy sor dolgo­zott, a napi kibocsátási ütem 1Vs—2 darab konténer A brigádlétszám átlagosan volt, 10 fő körül mozgott. Nyáriék fel­adata az alapkeret gyártása és összeállítása volt, ami igen kemény fizikai munkával jár. Az eltelt 12 év során körülbe­lül 7—8 fő típusú konténer, mint például a box, open-top, nehéz flact, tartály, s lakókon­téner, valamint 25—30 altípusú konténer gyártásában vettek részt. Eleinte 50, 100 darabos szériák kerültek ki a műhely­ből, később pedig már 500— 800—1000, sőt 2000 darabos szé­riákat bocsátottak ki. — Sokat fejlődött-e az múlt évek során a gyár, el­könnyebbedett-e a nehéz fizi­s­kai munka? — Természetesen sokat, hi­szen a konténer betört a tőkés piacra. Bár igaz, hogy volt olyan év, hogy a konténereket nehezen lehetett A piackutatások értékesíteni­ eredménye­ként ma már a most készülő 3—4 típusból az ez évre terve­zett mennyiség 4 ezer 150 da­rab. Daruk, emelőszerkezetek, targoncák bevezetésével a fi­zikai munka is sokat könnyeb­bedett — mondta Nyári Fe­renc. — Jelenleg milyen konténe­reken dolgoznak? — Most Angliának készülő ponyvás OC-típusú konténe­reket készítünk. Májusban át kellett szervezni a brigádot, mivel gyáregységünkben meg­szűnt az alapkeret gyártása, s azt most kooperációban Zala­egerszegről és Szódról kapjuk. Mi most az alapkeretet tevét­­lenítjük, valamint az Oerlikon hegesztőgépen történő munká­kat végezzük. érem színe — Hogyan értékeli a féléves brigádmunkát? — Több nehéz feladatot kel­lett megoldanunk. Többek kö­zött növeltük a napi darab­számot az elmúlt év hasonló időszakához képest. A tavalyi 6,5 darab/nappal szemben, most 7,7 darab/nap az átlagos kibocsátási ütem. A brigád társadalmi munkában végzett óraszáma: 246 óra volt. Nor­maóra-megtakarításunk is igen szépen alakult, féléves szinten körülbelül 800 normaóra, melynek forintértéke közel 290 ezer forint. Bízom abban, hogy a II. félévben szintén sikerül szép eredményeket elérni, ez­zel is hozzájárulva az éves terv teljesítéséhez. Remélem, hogy az év végi értékelésnél az idén elért brigádérem színe számunkra kedvezőbb színűre változik. Ez a nyolcszoros aranykoszorús brigádérem el­nyerését jelentené — fejezte be Nyári Ferenc brigádvezető. Csányi Ferenc Hát ez mi? Csak belső használatra, közlésre nem adható ki! — Figyelmeztet a komor mondat. De ha az, hogy került ide? Még a végén rám fogják, hogy amit már szétsugdostak a jólértesül­tek szerepében tetszelgők, azt én kotyogtam ki. De mi is ez a titok, amit ve­lem szigorúan bizalmas­ként közöl a sokszorosított MOKÉP-sillabusz? Meg­­­tudhatom­, hogy miről szól Csárdáskirálynő című színes magyar—NSZK ze­nés film, kik a szereplők, az operatőr és a rendező. Hasonlóan bizalmas in­formációt közöl még velem legalább 10 filmről, s silla­busz jobb felső sarkán a felirattal. Csak belső hasz­nálatra. Vajon ki lehetett az a felelőtlen, vigyázat­lan propagandista, aki hozzám is eljuttatta? Ha az információ bizalmas, természetesen, nem közöl­hetjük. Nehogy a végén az olvasók közül valaki meg­nézze ezeket a filmeket. Pénteken temetik Ságén Józsefet 61. életévében, rövid, súlyos betegség után elhunyt Gagán József, a Duna menti Regio­nális Vízmű- és Vízgazdálko­dási Vállalat üzemigazgatója. Kiváló szakember volt, több­ször kapott elismerést, kitün­tetést. Temetése július máso­dikén, pénteken 14 órakor lesz a rákospalotai köztemetőben. ■ ISSN 0133—2759 (Váci Hírlap) Pontos, hiteles helytörténet­i múzeum újabb kiadványa Igazán nem mondhatjuk, hogy intézményünk elkényez­tette — legalábbis az utóbbi évtizedekben — önálló kiad­ványaival a városunkba láto­gatókat és a helytörténet ügye iránt érdeklődőket. Hiánypótló tehát ez a kötet — amit kezé­be vehet az tekintetben is.olvasó — több Sokan emlékeznek vagy tudják, ismerik, esetleg házi­könyvtárukban becses kincsek a „Váci Múzeum Egyesület” és az azt megelőző „Váci mú­zeum és régészeti bizottság” tevékenységét (1887—1949) tükröző kiadványok. Utóbbiak közül talán a legpatinásabb a „Váci könyvek” sorozatcím alatt megjelent munkák soka­sága. Néhány ezek közül máig a helytörténeti kutatás alap­pillére, sőt nem egy országos jellegű történeti műben szin­tén előkelő hangsúlyt kapnak ma is. Talán a legismertebb Tragor Ignác (ügyvéd, taka­rékpénztári igazgató, lett elnök) munkássága. egyesü­lés, ettől az évtől folyamatosan, újra jelentkezik a „Váci köny­vek" (Új sorozat), melynek el­ső kötete Asztalos István aszó­di múzeumigazgató tanulmá­nyával (Régészeti, történelmi és múzeumi egyesületek Pest megyében 1875—1949), vala­mint Mátyus Ottilia és Ráduly Emil (A Váci Múzeum Egye­sület kiadványainak bibiiográ­­fiája 1897—1948) című hiány­pótló munkájával. Az utóbbi összeállítást szerzői névmuta­tó, tárgy- és névmutató teszi teljessé, igazán használhatóvá. Asztalos István dolgozata — mint ahogy a címe is jelzi — nem a rosszértelmű lokálpat­­riotizmus jegyében íródott. Nemcsak váci érdekeltségű. Haszonnal forgathatják a Gö­döllő környékiek, nagykőrö­siek, Pest megye kutatói és pedagógusai, de minden ér­deklődő. Most elsősorban mégis Váci Múzeum Egyesület tanul­a­mányrészletre térnék ki, mely új szemlélettel és teljességében először vizsgálja az egyesület történetét, illetve annak váro­sunkkal, megyénkkel, orszá­gunkkal összefüggő momentu­mait. Felhívja a figyelmet a vezetőség és a tagság társa­dalmi és földrajzi összetételé­re, amelyekből érdekes követ­keztetésekre juthatunk. Első­ként teszi a nagyközönség szá­mára hozzáférhetővé a „Váczi Muzeumi Egyesület Alapsza­­bályai”-t. Csak egy — nap­jainkban is helytálló kivétel, 4. paragrafus 6. „a gyűjteménye­ket nyitva tartja nemcsak a közművelődés iránt érdeklődő közönség, de különben a helyi és közel vidéki iskolák előtt is”. Több, évtizedek óta meg­kövesedett és elterjedt téve­dést korrigál. Például mú­zeumunk jelenlegi épületébe 1919-ben költözött, nem 1930- ban, ahogy azt múzeumunk nyomtatott vezetője közli. Az országos politikai viszonyla­tokba történő elhelyezés sem hiányzik írásából. Olyan nem­zetközi hírű személyiségek ne­veit hozza vissza a köztudat­ba — reméljük —, akik mél­tatlanul hullottak ki az idő rostáján. Csak kettőt említe­nék: Argenti Döme homeo­­patha orvos (ápoltjai például: Kossuth Lajos, Deák Ferenc), illetve Katona Lajos néprajz­­kutató. A közölt dokumentu­mok, fotók szemléletesebbé te­szik közérthető nyelvezetű munkáját. Jegyzetapparátusa és térképmellékletei elmélyült kutatásról vallanak. Úgy gondolom, a legfonto­sabb e kiadványunkat kézbe venni és részleteiben tanulmá­nyozni. Nem lesz hiábavaló foglalatosság, várjuk az ezzel természetesen kapcsolatos észrevételeket. A borítón egy XIX. századi V­ác-látképben gyönyörködhetünk. Külön kö­szönetet érdemel a Pest me­gyei Nyomda váci üzeme, ki­tűnő munkát végeztek. Bízunk abban, hogy e 108 oldalas könyvecske sok könyvespolcon fog méltó helyre kerülni. Ilon Gábor muzeológus

Next