Pest Megyei Hírlap, 1982. július (26. évfolyam, 152-178. szám)
1982-07-01 / 152. szám
Közvélemény és piac Fogyasztók Tanácsa Június 25-én a városi tanács vb-termében megalakult a váci Fogyasztók Tanácsa. Az alakuló ülésen megjelent Lippai József, a Fogyasztók Pest megyei Tanácsának elnöke. A megjelenteket István Kálmán, a Hazafias Népfront városi bizottságának titkára üdvözölte, majd ismertette az új társadalmi szervezet célját. A Fogyasztók Tanácsának elnöke Mészáros Gyula nyugdíjas, titkára Zemplényi Zsuzsanna tanárnő lett. A tanács huszonhárom tagja közül ötvenen az állami és társadalmi szerveket, hatan a város ellátásáért felelős vállalatokat, szövetkezeteket, tizenketten a fogyasztókat képviselik. A vásárlók a Fogyasztók Tanácsához a Hazafias Népfront városi bizottsága címére (Vác, Sztáron Sándor utca 18.) küldve juttathatják el észrevételeiket. Az első ülésen kidolgozták az 1982. évi munkatervet. Ezek szerint a tanács minden negyedévben egyszer tart teljes ülést. A két ülés között szakcsoportok végzik a munkát. Elhatározták, hogy szeptemberben megrendezik a fogyasztók fórumát, melynek célja, hogy ott bárki elmondhassa igényét, panaszát a termelő és ellátó vállalatok, szövetkezetek vezetőinek, az ellenőrző szerveknek, egyben A Fogyasztók Fóruma a piac- és közvéleménykutatás szerepét is betölti. Szeptemberben rendezik meg a fogyasztási cikkekről tárgyaló fórumot, mert ekkor még elég idő lesz arra, hogy a boltok az igényeket figyelembe véve a karácsonyi csúcsforgalomra is felkészülhessenek. búéi Mozink Kultúr Filmszínház (Lenin út 58.); július 1-én és 2-án Szenzáció című színes, ameriakai filmvígjáték van a műsoron. Július 3-án és 4-én a Cha-cha-cha című új magyar filmet vetítik, 14 éven felüli nézőknek. Irta és rendezte: Kovácss János. Főszereplők: Rudolf Péter, Tallós Rita, Hollósi Frigyes és Géczy Dorottya. Zene: Hungária együttes. Madách Filmszínház (Lenin út 63.): július 2-án a Szabadlábon Velencében című francia—olasz bűnügyi filmvígjátékot játsszák, III-as helyáron. — Július 3-án a kétrészes Ruszlán és Ludmilla című színes, szinkronizált szovjet filmet vetítik, dupla helyárral. 17%iía A PEST MEGYEI HÍRLAP VÁCI JÁRÁSI ÉS VÁC VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXVI. ÉVFOLYAM, 152. SZÁM 1982. JÚLIUS 1., CSÜTÖRTÖK A régmúlt hét szerzett adósságok Modern házak közt régi telepesek Nemcsak a tanács feladata Mint tudjuk, egyetlen társadalom fejlődése sem mentes az ellentmondásoktól, csupán azok mélysége és feloldhatósága különböző. A szocialista társadalomban az anyagi és szellemi téren keletkező ellentmondások feloldhatók. Az is igaz, hogy az adott körülmények gyorsíthatják, átmenetileg késleltethetik vagy a megoldást. Hol tartanak? A váci járás területén ilyen anyagi ellentmondásnak tűnik az elegáns, új házak, a megváltozott falukép mellett néhol még megmaradt korszerűtlen öreg házak, telepek alkotta kép. A hivatalos elnevezés szerint a szociális követelményeknek meg nem felelő telepekről van szó, melyek felszámolásáról, lakóinak korszerű lakáshoz juttatásáról már az V. ötéves terv időszakára is programot dolgoztak ki. Mint arról dr. Török Antal, váci járási hivatal elnöke legutóbb beszámolt az MSZMP váci járási végrehajtó bizottságának tanácskozásán, az első tervezet 1965-ben készült el. Akkor a járás 27 telepén 285 család élt a korszerű követelményeknek meg nem felelő körülmények között. A legtöbben Ácson, Fóton, Szobon és Sződligeten, valamint Verőcemaroson. Hamarosan széles körű társadalmi összefogás szerveződött, aminek az eredményeként 75 központi keret felhasználásával, 73 pótkeret kiutalásával 148 család részére sikerült új otthont teremteni. Ezzel egy időben zajlott az üresen álló, magántulajdonban lévő házak megvásárlása is, ami által 26 családon sikerült segíteni. Mint az adatokból kitűnik, maradt még tennivaló a következő öt évre is, noha már az előző tervidőszakban szerettek volna a közigazgatás vezetői a dolog végére járni. Ehhez azonban nem elég a szándék, sokszor úgy tűnik, a pontos terv és következetes végrehajtás, az előzetes felmérések alapján tervezett anyagi keret sem. Kell és sokszor hiányzik az érdekelteik aktív közreműködése és áldozatvállalása is. Úgy látszik azonban, hogy itt némi gondok mutatkoztak. Az említett lakásokban ugyanis az átlagosnál magasabb a természetes szaporulat, gyakori a gyermekek házassága, felgyorsul az korai új családok kialakulásának folyamata, s a kiutalt új lakásba már nem egy, hanem több család költözik, újabb feszültségeket teremtve, vagy a régi, lebontásra ítélt épületben maradva. Különösen az agglomerációs övezetben konzerválódnak így az állapotok. Az adott körülmények miatt így mindössze 7, a szociális követelményeknek valóban nem megfelelő telepet sikerült felszámolni. Hogyan tovább? A VI. ötéves terv első évében széles körű felmérést folytattak a járási hivatal munkatársai a még megmaradt 21 telepen. Az itt élő 183 család közül most 84 igényelt kedvezményes lakásépítési kölcsönt, s közülük 63-an rendelkeznek is az előírt feltételekkel. A tervidőszakra szóló megyei kölcsönfelosztás ismeretében ma már biztosnak látszik, hogy az igénylők többsége hozzáláthat az új otthon felépítéséhez, vagy építtetéséhez, s hogy 1985-ig megszűnhet a Göd—Kincsem, Nagybörzsöny Csanád-puszta, Ácsa Dankótelep, a fóti Sallai utcai és a nagybörzsönyi korszerűtlen lakóépületekből álló telep is. Ahhoz, hogy ez sikerüljön, a helyi és a járási vezetők, nem utolsósorban a telepek laskóinak szoros együttműködése, a központi szervek támogatása szükséges. Meg kell küzdeni azokkal a gondokkal is, melyeket a kivitelező vállalatok hiánya okoz, vagy például, mint Nagymaroson és Nagybörzsönyben tapasztalható, ma még kevés a beépítésre alkalmas telek, azaz beépíthető házhelyek magán a tulajdonban vannak. Aki ma építkezni akar, jogszabályok szerint 180 ezer forintot kaphat családi ház építésére, vásárlására pedig 100 ezret. A szülőkkel együtt költözők plusz 30 ezer forint kölcsönhöz juthatnak, egy többletszoba építése esetén. Ezt különösen a fiatal házasok lakásgondjainak megoldásánál fontos mérlegelni, s körükben jelenti a legtöbb gondot, mert előtakarékossággal még nem rendelkeznek, s ezért közülük a lehető legkevesebben tudnak építkezni vagy vásárolni. Így aztán, miközben a járási hivatal vezetői például figyelemmel kísérik és támogatják az Alagi Állami Tangazdaság elavult cselédlakásainak felszámolását, a gazdaság Szobon szervezett lakásépítési akcióit, azzal a veszéllyel is számolniuk kell, hogy újabb, a szociális követelményeknek szintén meg nem fellelő telepek alakulhatnak ki helyenként. Erre számítanak Vámosmikolán és Nagybörzsönyben is. — Mindent meg kell hát tenni, hogy ez ne következzék be — hangsúlyozza a több példányban elkészült jelentés, mely konkrét intézkedésként javasolja, hogy a lehető legnagyobb körültekintéssel kell felhasználni a rendelkezésre álló anyagi forrásokat, a tanácsi szerveknek a telepek felszámolására tett erőfeszítései mellett hangsúlyozza a munkaadók felelősségét is, akiknek a jövőben még többet kell tenniük a közös gond megoldása érdekében. Mert ha ez nem történik meg, ha a fokozott segítségnyújtás elmarad, ez a hátrányos helyzetben élő emberek, családok életét nehezítő ellentmondás tartós lesz, még sokáig nem lehet feloldani. Gyorsabb megoldást Az anyag szerint változtatni kellene a kölcsönnyújtás feltételein is. Gondolom, nyugodtan hozzátehetjük: az érintettek közreműködése, az utak-módok keresése, a megoldás gyorsítása, változó nyeikkel arányban, szintén igen tennivalók sorába tartozik. K. T. I. Göd Az idei Fészek-napok Az idén is megrendezik Gödön a Fészek-napok gazdag eseménysorozatát, július 26. és augusztus 2. között. Ulrich Zsigmond festőművész mutatkozik be munkáival a közönségnek 26-án 17 órakor, a gödi tanácsteremben. Másnap az Ady-klubban fiatal amatőr képzőművészek tárlata, 28-án a művelődési házban „A munkásmozgalom alakjai és eseményei” címmel bélyegkiállítás nyílik, 31-én pedig úttörő -veterán találkozóra kerül sor az úttörőtáborban, ahol gödi, dunakeszi és kalocsai pajtások hallgatják meg az idős emberek emlékezéseit. Este a Fészekben a Zrínyi Miklós Katonai Akadémia zenekara lép fel, majd Kincses Veronika, Palócz László, Rózsa Sándor operaénekesek adnak műsort. (Rossz idő esetén ezt a rendezvényt a Dunakeszi Művelődési Központban tartják meg.). Augusztus 1-én megkoszorúzzák az országút melletti munkásmozgalmi emlékművet, ahol Selley Zoltán előadóművész működik közre, majd Krima János, a társai pártbizottság első titkára mond megemlékező beszédet. A Fészekben is megemlékezést tartanak, s kitüntetéseket nyújtanak át a munkában élenjáróknak. Az emlékműveket megkoszorúzzák. Ezután a járás amatőr művészegyüttesei adnak kulturális műsort, majd a Duna-parton bábbemutatóra kerül sor. A gödi Fészek-napok eseménysorozatát gazdag sportprogram is színesíti. N. P. J. Vác a hazai lapokban A Heti Világgazdaság június végi száma a pazarlással kapcsolatban arról írt, hogy az Abigél című magyar film külső felvételeit Vácott forgatták. Megvárták az utolsó hó leesését, utána drága műhóban vették fel a jeleneteket. Az Esti Hírlap szerkesztőségét megkereste Karaba Zoltánná, a Vácott működő rehabilitációs üzem bizalmija és segítséget kért: az üzemek adjanak folyamatos, nem nehéz munkát számukra, szívesen segítenének a gyáraknak. Az Izzó című üzemi újság fényképes riportban számolt be arról, hogy Méhes Lajos ipari miniszter ellátogatott a váci Fényforrás- és Alkatrészgyárba és a Vello-sort látva elismeréssel nyilatkozott a világszínvonalú gépekről. A Szövetkezet című hetilap legutóbbi száma arról tájékoztatta olvasóit, hogy a Váci Áfész patronálásával iskolaszövetkezet létesült a Fóti Gyermekvárosban. A kis bolt nagy népszerűségnek örvend, s bőséges az árukészlete. A Magyar Hírlap arról írt, hogy a Magyar Selyemipar Vállalat váci bélésszövőgyára kiváló minőségű árut termel, s annak zöme — méteráruként vagy a konfekcióiparban feldolgozva — exporttermékként kerül a határon túlra. P. R. Brigádnapló Változik az Konténer konténer hátán a Hajógyár udvarán. Két soron folyik a gyártás. Az egyesen az alapkeret összeállítását végzik. A műhely melletti étkezőhelyiségbe lépve az ajtóval szemközti falon Komócsin Zoltán fényképét veheti észre a belépő. Ez „Nyári” brigád helyisége. Nyári Ferencről nevezték el a kollektívák. Valójában azonban ők Komócsin Zoltán szocialista brigád. Nyári Ferenc mondja: A megalakuláskor KISZ Ifjúsági Brigád voltunk, s miután Komócsin Zoltán egykor a KISZ Központi Bizottságának első titkára volt, az ő nevét vettük fel. Amikor Vácott felavatták a Komócsin Zoltán Középiskolai Kollégiumot, azonnal felvettük a kapcsolatot a kollégium fiataljaival, s azóta is tartjuk velük. Kölcsönösen látogatjuk egymás rendezvényeit, s igen gyakran közösen veszünk részt országjáró kirándulásokon is. A brigád hőskorában, a konténergyártás 1970-ben alakult. Akkoriban csak egy sor dolgozott, a napi kibocsátási ütem 1Vs—2 darab konténer A brigádlétszám átlagosan volt, 10 fő körül mozgott. Nyáriék feladata az alapkeret gyártása és összeállítása volt, ami igen kemény fizikai munkával jár. Az eltelt 12 év során körülbelül 7—8 fő típusú konténer, mint például a box, open-top, nehéz flact, tartály, s lakókonténer, valamint 25—30 altípusú konténer gyártásában vettek részt. Eleinte 50, 100 darabos szériák kerültek ki a műhelyből, később pedig már 500— 800—1000, sőt 2000 darabos szériákat bocsátottak ki. — Sokat fejlődött-e az múlt évek során a gyár, elkönnyebbedett-e a nehéz fiziskai munka? — Természetesen sokat, hiszen a konténer betört a tőkés piacra. Bár igaz, hogy volt olyan év, hogy a konténereket nehezen lehetett A piackutatások értékesíteni eredményeként ma már a most készülő 3—4 típusból az ez évre tervezett mennyiség 4 ezer 150 darab. Daruk, emelőszerkezetek, targoncák bevezetésével a fizikai munka is sokat könnyebbedett — mondta Nyári Ferenc. — Jelenleg milyen konténereken dolgoznak? — Most Angliának készülő ponyvás OC-típusú konténereket készítünk. Májusban át kellett szervezni a brigádot, mivel gyáregységünkben megszűnt az alapkeret gyártása, s azt most kooperációban Zalaegerszegről és Szódról kapjuk. Mi most az alapkeretet tevétlenítjük, valamint az Oerlikon hegesztőgépen történő munkákat végezzük. érem színe — Hogyan értékeli a féléves brigádmunkát? — Több nehéz feladatot kellett megoldanunk. Többek között növeltük a napi darabszámot az elmúlt év hasonló időszakához képest. A tavalyi 6,5 darab/nappal szemben, most 7,7 darab/nap az átlagos kibocsátási ütem. A brigád társadalmi munkában végzett óraszáma: 246 óra volt. Normaóra-megtakarításunk is igen szépen alakult, féléves szinten körülbelül 800 normaóra, melynek forintértéke közel 290 ezer forint. Bízom abban, hogy a II. félévben szintén sikerül szép eredményeket elérni, ezzel is hozzájárulva az éves terv teljesítéséhez. Remélem, hogy az év végi értékelésnél az idén elért brigádérem színe számunkra kedvezőbb színűre változik. Ez a nyolcszoros aranykoszorús brigádérem elnyerését jelentené — fejezte be Nyári Ferenc brigádvezető. Csányi Ferenc Hát ez mi? Csak belső használatra, közlésre nem adható ki! — Figyelmeztet a komor mondat. De ha az, hogy került ide? Még a végén rám fogják, hogy amit már szétsugdostak a jólértesültek szerepében tetszelgők, azt én kotyogtam ki. De mi is ez a titok, amit velem szigorúan bizalmasként közöl a sokszorosított MOKÉP-sillabusz? Megtudhatom, hogy miről szól Csárdáskirálynő című színes magyar—NSZK zenés film, kik a szereplők, az operatőr és a rendező. Hasonlóan bizalmas információt közöl még velem legalább 10 filmről, s sillabusz jobb felső sarkán a felirattal. Csak belső használatra. Vajon ki lehetett az a felelőtlen, vigyázatlan propagandista, aki hozzám is eljuttatta? Ha az információ bizalmas, természetesen, nem közölhetjük. Nehogy a végén az olvasók közül valaki megnézze ezeket a filmeket. Pénteken temetik Ságén Józsefet 61. életévében, rövid, súlyos betegség után elhunyt Gagán József, a Duna menti Regionális Vízmű- és Vízgazdálkodási Vállalat üzemigazgatója. Kiváló szakember volt, többször kapott elismerést, kitüntetést. Temetése július másodikén, pénteken 14 órakor lesz a rákospalotai köztemetőben. ■ ISSN 0133—2759 (Váci Hírlap) Pontos, hiteles helytörténeti múzeum újabb kiadványa Igazán nem mondhatjuk, hogy intézményünk elkényeztette — legalábbis az utóbbi évtizedekben — önálló kiadványaival a városunkba látogatókat és a helytörténet ügye iránt érdeklődőket. Hiánypótló tehát ez a kötet — amit kezébe vehet az tekintetben is.olvasó — több Sokan emlékeznek vagy tudják, ismerik, esetleg házikönyvtárukban becses kincsek a „Váci Múzeum Egyesület” és az azt megelőző „Váci múzeum és régészeti bizottság” tevékenységét (1887—1949) tükröző kiadványok. Utóbbiak közül talán a legpatinásabb a „Váci könyvek” sorozatcím alatt megjelent munkák sokasága. Néhány ezek közül máig a helytörténeti kutatás alappillére, sőt nem egy országos jellegű történeti műben szintén előkelő hangsúlyt kapnak ma is. Talán a legismertebb Tragor Ignác (ügyvéd, takarékpénztári igazgató, lett elnök) munkássága. egyesülés, ettől az évtől folyamatosan, újra jelentkezik a „Váci könyvek" (Új sorozat), melynek első kötete Asztalos István aszódi múzeumigazgató tanulmányával (Régészeti, történelmi és múzeumi egyesületek Pest megyében 1875—1949), valamint Mátyus Ottilia és Ráduly Emil (A Váci Múzeum Egyesület kiadványainak bibiiográfiája 1897—1948) című hiánypótló munkájával. Az utóbbi összeállítást szerzői névmutató, tárgy- és névmutató teszi teljessé, igazán használhatóvá. Asztalos István dolgozata — mint ahogy a címe is jelzi — nem a rosszértelmű lokálpatriotizmus jegyében íródott. Nemcsak váci érdekeltségű. Haszonnal forgathatják a Gödöllő környékiek, nagykőrösiek, Pest megye kutatói és pedagógusai, de minden érdeklődő. Most elsősorban mégis Váci Múzeum Egyesület tanulamányrészletre térnék ki, mely új szemlélettel és teljességében először vizsgálja az egyesület történetét, illetve annak városunkkal, megyénkkel, országunkkal összefüggő momentumait. Felhívja a figyelmet a vezetőség és a tagság társadalmi és földrajzi összetételére, amelyekből érdekes következtetésekre juthatunk. Elsőként teszi a nagyközönség számára hozzáférhetővé a „Váczi Muzeumi Egyesület Alapszabályai”-t. Csak egy — napjainkban is helytálló kivétel, 4. paragrafus 6. „a gyűjteményeket nyitva tartja nemcsak a közművelődés iránt érdeklődő közönség, de különben a helyi és közel vidéki iskolák előtt is”. Több, évtizedek óta megkövesedett és elterjedt tévedést korrigál. Például múzeumunk jelenlegi épületébe 1919-ben költözött, nem 1930- ban, ahogy azt múzeumunk nyomtatott vezetője közli. Az országos politikai viszonylatokba történő elhelyezés sem hiányzik írásából. Olyan nemzetközi hírű személyiségek neveit hozza vissza a köztudatba — reméljük —, akik méltatlanul hullottak ki az idő rostáján. Csak kettőt említenék: Argenti Döme homeopatha orvos (ápoltjai például: Kossuth Lajos, Deák Ferenc), illetve Katona Lajos néprajzkutató. A közölt dokumentumok, fotók szemléletesebbé teszik közérthető nyelvezetű munkáját. Jegyzetapparátusa és térképmellékletei elmélyült kutatásról vallanak. Úgy gondolom, a legfontosabb e kiadványunkat kézbe venni és részleteiben tanulmányozni. Nem lesz hiábavaló foglalatosság, várjuk az ezzel természetesen kapcsolatos észrevételeket. A borítón egy XIX. századi Vác-látképben gyönyörködhetünk. Külön köszönetet érdemel a Pest megyei Nyomda váci üzeme, kitűnő munkát végeztek. Bízunk abban, hogy e 108 oldalas könyvecske sok könyvespolcon fog méltó helyre kerülni. Ilon Gábor muzeológus