Pest Megyei Hírlap, 1983. január (27. évfolyam, 1-25. szám)
1983-01-30 / 25. szám
A HÉT VILÁGPOLITIKAI KÉRDÉSCI mMSTmSh Az új genfi nyitány után Washington és az eurorakéták — Reagan önbizonyítványa A dél-afrikai rendszer zavarkeltése szomszédai ellen Szinte egy időben történt, hogy Reagan félidős mérleget adott elnökségéről az Egyesült Államok törvényhozásának és Genfben újrakezdődött a közép-hatótávolságú rakéta-nukleáris fegyverek csökkentéséről a szovjet—amerikai tanácskozás. Nagy figyelmet keltett a héten a pretoriai rendszer manőverezése is. A világsajtó első oldalas hírekben számolt be arról, hogy a Dél-afrikai Köztársaság kormánykörei mint igyekeznek aláaknázni a szomszéd országok — elsősorban Zimbabwe *— belső rendjét, s felforgató akciókat szerveznek. MI A GENFI ÚJRAKEZDÉS ELSŐ VISSZHANGJA? A szovjet—amerikai tárgyalások ezúttal is teljes titoktartás mellett kezdődtek el. Nizze amerikai és Kvicinszkij szovjet küldöttségvezető több órás megbeszéléséről az előzetes megállapodás szerint semmi sem szivárgott ki. Ismertek azonban az illetékes kormányok előzetes nyilatkozatai, amelyek a nyilvánosság előtt hangzottak el. Szovjet részről ismételten világossá tették: csakis a kölcsönösség és az egyenlő biztonság elve alapján érhető el megegyezés az új genfi fordulóban. A genfi tárgyalóasztalon van ennek megfelelően az a szovjet javaslat, amelyet Jurij Andropov, az SZKP KB főtitkára fogalmazott meg a Szovjetunió fennállásának hatvanesztendős moszkvai jubileumi ünnepségein elmondott beszédében. Mi ennek lényege? Az, hogy a Szovjetunió kész arra, hogy saját rendszerbe állított középhatótávolságú rakétáit a hasonló brit és francia nukleáris rakéták számával egyenlő szintre csökkentse. Ez mintegy 162 rakéta volna. Cserébe viszont az Egyesült Államok, illetve a NATO lemond arról, hogy 1983 végétől kezdve újabb 572 Pershing–2 rakétát, illetve manővereztethető robotrepülőgépet telepít Nyugat-Európába, elsősorban az NSZK-ba. Az amerikai álláspont korántsem ilyen egyértelmű. Reagan, a genfi nyitányt megelőző megnyilatkozásaiban újra síkra szállt az úgynevezett nullamegoldás mellett. Ez annyit jelentene, hogy a Szovjetunió megsemmisítené Valamennyi Európában rendszerbe állított közép-hatótávolságú nukleáris robbanófejjel ellátott rakétáját. Cserébe az Egyesült Államok lemondana arról, hogy az 572 rakétafegyvert elhelyezze Nyugat- Európában. Szovjet részről már korábban nemegyszer rámutattak, hogy ez a nulla megoldás valójában egyáltalán nem jelentené Európa mentessé tételét a közép-hatótávolságú rakéta-nukleáris fegyverektől. Hiszen továbbra is megmaradna kontinensünkön mintegy 162 angol, illetve francia ilyen rendszerű fegyver. Ezáltal a Szovjetunió hátrányos helyzetbe kerülne, hiszen a jelenlegi megközelítő egyensúlyi helyzet a NATO javára egyoldalúan eltolódna, s a Szovjetuniónak és vele együtt a szocialista közösség államainak biztonsági érdekei súlyosan károsodnának. Nyugat-európai körökben is éppen ezért mind szélesebb rétegek ismerik fel ezt az igazságot, s vetik Washington szemére, hogy merev álláspontja mennyire támadható. Ez késztette arra a Reagankormányzatot, hogy a nulla változathoz való ragaszkodása mellett kijelentse: kész megvizsgálni minden ésszerű, más javaslatot. De hogyan lehetséges ez — vetik fel nyugati kommentátorok — ha Nitzének az az utasítása, hogy továbbra is a nulla változatot képviselje hivatalos amerikai álláspontként? Ezek után nem meglepő, ha a tizennegyedik hónapja folyó, a héten újrakezdődött tárgyalás 55-ik ülése után a kommentátorok hosszú és nehéz megbeszélésekre számítanak. Minden attól függ, hogy Washington hajlandó lesz-e feladni tarthatatlan nullamegoldását — vetik fel eléggé általános módon. Arra pedig végképp nem számítanak, hogy a március 6-ra kitűzött nyugat-német parlamenti választások előtt a washingtoni hivatalos álláspont valamelyest is változna. Ezért a Reagan-kormányzat időhúzása legtöbb kommentátor előrejelzése a genfi tárgyalásokat illetően. MIT MUTATOTT MEG REAGAN BESZÁMOLÓJA AZ UNIÓ HELYZETÉRŐL? A mindenkori amerikai elnöknek kötelessége az alkotmány szerint, hogy januárban a törvényhozás két háza előtt átfogó képet adjon az Egyesült Államok bel- és külpolitikai helyzetéről. A héten 196-odszor hangzott el ilyen beszéd az amerikai kongresszus előtt azóta, hogy George Washington 1790-ben először élt ezzel az alkotmányos kötelezettségével. Reagan beszédének külpolitikai része tükrözte az amerikai álláspontnak mindazokat az ellentmondásait, amelyek a genfi javaslatban megmutatkoznak. Washingtonban a hivatalos körök maguk is érzik, hogy mily nehéz elfogadtatni ezeket a logikával ellenkező javaslataikat a nyugat-európai közvéleménnyel. Ezért küldi Reagan alelnökét a NATO-államokba, hogy a helyszínen igyekezzen — mint mondják — „megértetni” Washington nézeteit. Bush alelnök azonban — mint ezt világossá tették — „üres tarsollyal” érkezik a nyugat-európai fővárosokba, semmiféle új amerikai javaslatot nem visz magával. Ezt azért látta jónak az amerikai kormányzat jó előre nyilvánosságra hozni, hogy lecsillapítsa a körút iránti várakozásokat. Vagyis: Bushnak csupán „ékesszólására” kell majd hagyatkoznia ... A belpolitikai helyzetkép, amelyet Reagan adott kongresszusi beszédében, minden szémítgetés ellenére is lehangoló volt. Az Egyesült Államokban jelenleg 12 millió a munkanélküliek száma, s ez a szám — ezt Reagan sem titkolhatta — márciusra még tovább növekszik. Az iskolapadokat elhagyó néger fiatalok mintegy fele hiába keres majd munkát. Reagan mindössze annyit tudott ígérni, hogy 1983 végére, a jelenlegi 11 százalékos munkanélküliség 10,2 százalékosra mérséklődik. Áldozatok vállalására szólította fel az amerikai népet. Edward Kennedy demokrata párti szenátor — mint sok hírmagyarázó megjegyzi — joggal válaszolt erre úgy, hogy Reagannek nem a szociális költségek, hanem a nukleáris fegyverzetek befagyasztását kellett volna meghirdetnie, ahhoz, hogy az Egyesült Államok kifelé lábalhasson a jelenlegi válságból... MIÉRT KERÜLT ELŐTÉRBE PRETORIA ZAVARKELTÉSE? A dél-afrikai rendszer aknamunkája a szomszédos államok ellen nem újkeletű. Közismert, hogy zsoldosokat, terroristákat dobnak át Angolába, Mozambikba és Zimbabwébe, sőt nemegyszer agressziós cselekményeket is elkövetnek ellenük. Jelenleg a pretoriai rendszer a legnagyobb nyomást Zimbabwéra igyekszik kifejteni, s erről a héten adatok egész sora látott napvilágot. A támadás jelenlegi formája elsősorban gazdasági aknamunka. A zimbabwei gazdaság szinte a tönk szélére jutott amiatt, hogy nincs olaja a pretoriai szabotázs miatt. A hararei kormányzat a mozambiki Beira kikötőjéből kiinduló olajvezetéken kapja a szükséges szállítmányokat, mivel Zimbabwének nincs tengerpartja. Az olajszállító hajók rakományát a beirai óriástartályokban tárolják, majd szivattyúzzák az olajvezetéken át Zimbabwébe. Dél-afrikai pénzen kitartott terroristák Pretoria utasítására először a beirai olajkikötőt próbálták használhatatlanná tenni. Amikor az ottani károkat kijavították, akkor a diverzánsok célpontjai a hatalmas olajtartályok lettek. Miután ezek megkerülésével sikerült a hajókról közvetlenül a vezetékbe szivattyúzni a Zimbabwe számára oly értékes olajat, a terroristák magukat a csöveket robbantották fel sok helyütt. Van ugyan még egy vasútvonal is, amely Beirát összeköti Hararéval, s tartálykocsikban lehetett volna szállítani az olajat. De a „pretoriai rendezők” ezt sem hagyták persze számításon kívül: több helyütt felrobbantották hosszú kilométereken át a síneket, így Zimbabwe csak a Dél-afrikai Köztársaságon át kaphat olajszállítmányokat. Ezeket pedig Pretoria természetesen hátráltatja, mert arra törekszik, hogy a zimbabwei kormányzat olyan politikát folytasson, amely megfelel déli szomszédja érdekeinek. Zimbabwében ugyanis az afrikai őslakosság kormánya kialakította az együttműködést a fehér kisebbséggel. Pretoriában attól tartanak, hogy ez a példa ösztönző lehet a Dél-afrikai Köztársaság túlnyomó többségben levő, jelenleg jogfosztott fekete bőrű lakosaira, s megnöveli országukban a faji megkülönböztetés elleni küzdelmet, annak a kiváltságos kisebbségre való veszélyes következményeivel együtt. Ezért szeretnék térdre kényszeríteni a zimbabwei kormányt ... Árkus István ai Csak röviden... m A PROPAGANDAMUNKA további fejlesztésének kérdéseiről volt szó azon a tanácskozáson, amelyet az SZKP Központi Bizottságában rendeztek tegnap a sajtó, a hírügynökségek, a rádió, a tv, valamint a központi szervezetek számára.ideológiai A REAGAN-KORMÁNY 217 milliárd dolláros költségvetési hiányra számít az idén, s 180 milliárd dollárt „tervez” jövőre. Az 1934. évi amerikai költségvetést csak hétfőn teszik közzé, de miután Martin Feldstein, Reagan gazdasági főtanácsadója pénteken egy rövid kivonatot már ismertetett a törvényhozásban, a költségvetés „sikamlósabb” részletei már aznap este eljutottak a nagy amerikai televíziós állomásokhoz. A BRIT vízügyi sztrájk első hetének végén az ország vízellátása nem romlott drámaian , viszont az egész ügy új dimenziót kapott azzal, hogy felmerült a vízhiánnyal küszködő iparvállalatok bezárásának lehetősége. Kormányátalakítás Indiában Indira Gandhi részben átszervezett kormánya tegnap letette a hivatali esküt a köztársasági elnök előtt. Egy nappal korábban a kormánynak mind az 54 minisztere, államminisztere és miniszterhelyettese lemondott, hogy — a hivatalos bejelentés szerint — megkönnyítse a kabinet átszervezését. Hírügynökségek emlékeztetnek, hogy a kormányzó Kongresszus Párt (I) a közelmúltban vereséget szenvedett három szövetségi államban. Az új indiai kormányba — amely Gandhi kormányai közül a harmadik a kormányfő 1930-as második hatalomra kerülése óta — három új minisztert és kilenc új államminisztert neveztek ki. Hermann Axen varsói látogatása Kétnapos látogatást tett Varsóban Hermann Axen, az NSZEP Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára. őt Wojciech Jaruzelski fogadta hadseregtábornok, a LEMP Központi Bizottságának első titkára. Axen tolmácsolta Erich Honeckernek, az NSZEP KB főtitkárának, az NDK Államtanácsa elnökének üdvözletét. Találkozott Józef Czyrekkel, a LEMP KB PB tagjával, a KB titkárával is. 1983. JANUÁR 30., VASÁRNAP Kohl a márciusi választás esélyeiről Bonn a folytonosság mellett A márciusi nyugatnémet választás esélyeiről, a választás utáni elképzeléseiről nyilatkozott a Süddeutsche Zeitung tegnapi számában Helmut Kohl, az NSZK kancellárja. Kohl kijelentette: ellenzem, hogy a keresztény uniópártok szavazatokat kölcsönözzenek, a szabaddemokrata pártnak. A keresztényliberális koalíciót viszont folytatni akarom, meggyőződésem, hogy az FDP s a mi segítségünk nélkül is eléri a parlamentbe való bejutáshoz szükséges öt százalékot. Kohl ismételten folytonosságot és kiszámíthatóságot ígért a kül- és belbiztonság területén. Ennek jegyében változatlanul érvényesnek nevezte az Erich Honeckernek szóló NSZK-beli meghívást és jelezte, hogy megfelelő meghívás esetén kész ellátogatni a Szovjetunióba. A nyugatnémet kancellár sürgette Ronald Reagan és Jurij Andropov csúcstalálkozójának ,mihamarabbi megtartását is a két nagyhatalom bölcsösen jobb megértése és a fegyverkezés csökkentése érdekében. Ugyanakkor Kohl ezúttal is a Szovjetuniót vádolta fegyverkezési verseny erőltetésével. A kancellár azt állította, hogy kormányának álláspontja az európai közép-hatótávolságú fegyverek csökkentéséről folyó genfi tárgyalásokkal kapcsolatban nem ellentmondásos, nem kialakulatlan, hanem teljesen világos. A nulla megoldást tartjuk a „legkívánatosabb” tárgyalási eredménynek, de ez nem jelenti, hogy mereven ragaszkodnánk a „mindent vagy semmit” politikájához — hangoztatta Helmut Kohl. Mubarak amerikai tárgyalásai Keim több segélyre számíthat Egyiptomi sajtójelentések szerint Hoszni Mubarak elnök az amerikai kormány irányítóival folytatott tárgyalásain ígéretet kapott arra, hogy törvényhozási jóváhagyástól függően jövőre Washington háromszázmillió dollárral növeli a szövetségesének nyújtott támogatást, s rokonszenvvel fogadták Egyiptomnak azt a kérését is, hogy a segélyek felhasználásába Kairónak nagyobb beleszólási joga legyen. Az egyiptomi sajtó tegnap azt emelte ki Mubarak előző nap elhangzott New York-i beszédéből, hogy ha sikerül Izraelt rávenni a ciszjordániai és gázai gyarmatosítás megszüntetésére és mindenekelőtt csapatainak Libanonból való kivonására, akkor „itt a nagy lehetőség” arra, hogy kibontakozzék egy közel-keleti békefolyamat. Ettől függ — jelentették az egyiptomi orgánumok — Camp David, azaz az egyiptomi—izraeli viszony további alakulása is. Legkevesebb 30 halottja van a szaurai robbanásnak Bombamerényletek Libanonban Nem végleges adatok szerint legkevesebb harminc libanoni, palesztin és szíriai halottja és igen sok sebesültje van a kelet-libanoni Szaura városban elkövetett pénteki bombamerényletnek. Még késő esti órákban is folytak a a mentési munkálatok a merénylet színhelyén. Egy háromemeletes épületet teljesen romba döntött a személygépkocsiban elhelyezett, száz kilóra becsült robbanóanyag detonációja. Az épület az El-Fatah palesztin gerillaszervezet és a Khatib hadnagy vezette „libanoni arab hadsereg” — a libanoni kormányhadsereg 1976-os feloszlásakor mohamedán-baloldali katonák alakította szervezet — székháza volt. Mindössze néhány méterre állt a Libanonban állomásozó arab (szíriai) békefenntartó erők parancsnokságától. től A Libanonnak a „külföldiekvaló megszabadítására” alakult terrorista szervezet vállalta magára mind a szaurai robbantást, mind a Független Nasszeristák Mozgalma ellen Nyugat-Bejrútban elkövetett pénteki bombamerényletet. Péntek éjjel Nyugat-Bejrút üzleti központjában, a Hamza utcán robbant a harmadik bomba, innen öt szállítottak kórházba.sebesültet A hét elején a nasszerista irányzatú Arab Szocialista Unió két vezetőjét próbálták meggyilkolni a nyugat-bejrúti lakóházukba becsempészett pokolgéppel. A libanoni haladó pártok a kormányzat ellenőrzése alatt álló Nyugat-Bejrútba beszivárgó falangista bandákat teszik felelőssé a sokasodó merényletekért.- - -i3-ví>5b:.u.: A holtpontra jutott diplomáciai alkudozással párhuzamosan új regionális konfliktus körvonalai bontakoznak ki Libanonban. Sokasodnak az arra utaló jelek, hogy Izrael katonai erő alkalmazásával próbálja elérni a tavalyi agresszió politikai céljait, a csaknem nyolc hónapja tartó megszállás legalizálását. A libanoni kormány egyik tagja szerint Tel Aviv olyan egyezménnyel akarja helyettesíteni a palesztin ellenállási mozgalom és a szíriai békefenntartó erők libanoni jelenlétét szabályozó egyezményeket és megállapodásokat, amely izraeli protektorátussá, sőt izraeli gyarmattá fokozná le Libanont. Sorozatos bombamerényletek Libanonban. A kelet-libanoni Staura városban elkövetett pénteki bombamerényletnek legkevesebb 30 halottja van. Pénteken éjjel Nyugat-Bejrút üzleti központjában is bomba robbant, innen 3 sebesültet szállítottak kórházba Kelet-ázsiai körút Simlcsét Tokióba várják Négynapos hivatalos látogatásra vasárnap Tokióba várják George Shultz amerikai külügyminisztert. A washingtoni diplomácia vezetője — beiktatása óta — első ízben tesz látogatást a japán fővárosban, s egyben Kelet-Ázsiában. Tokióból ugyanis Pekingbe, majd Szöulba utazik tovább. Külügyminiszteri források szerint Schultz tárgyalásainak napirendjén mindenekelőtt kétoldalú kapcsolatokkal összefüggő problémák szerepelnek. Találkozik Nakaszone Jaszuhiro miniszterelnökkel, Abe Sintaro külügyminiszterrel, valamint, a japán kormány több más tagjával, s a szigetországi üzleti élet vezető képviselőivel. Ami a nemzetközi kérdéseket illeti: Tokió nagy várakozásokkal tekint a közép-hatótávolságú, nukleáris rakéták számának csökkentésével kapcsolatos tárgyalások szovjet—amerikai kimenetelére, ugyanakkor azt szorgalmazza Washingtonnál, hogy a Távol- Keletet is vonják be a megbeszélések során érintett övezetek közé. A Pravda az intenzív gazdaságfejlesztésről Növelni kell a A Szovjetunióban ma a figyelem középpontjában a termelés hatékonyságának növelése, az intenzív fejlesztésre való áttérés áll, de a gazdaság — mint erre az SZKP KB 1982. novemberi plénuma is rámutatott — túlságosan lassan áll át erre az irányvonalra. Továbbra sincs meg mindenütt a kellő összehangoltság a nyersanyagtermelés és a feldolgozóipar között; szinte nem csökken az anyagfelhasználás, megtűrnek óriási nyersanyagveszteségeket, kárba vész sok energia és munkaidő, a terveket sok helyütt nagy pazarlás és magas termelési költségek árán valósítják meg — ezeket a jelenségeket bírálta tegnap esti vezércikkében a Pravda. A lap rámutat: a problémák egyik fő oka a vezetési munka hiányosságaiban keresendő. A vezetési és igazgatási rendszerben javítani kell az információáramláson is. A tényleges helyzet alaposabb megismerése céljából pedig még szorosabbra kell fűzni a kapcsolatot a helyszínen levő emberekkel. A Pravda hangsúlyozza: a pártvezetőségek feladata odafigyelni arra, hogy a lenini munkastílus váljék egyeduralkodóvá a tanácsi, a szakszervezeti és Komszomol-vezetőségek, valamint a gazdasági vezetők munkájában. A vezetés stílusa és módszerei minden egyes pártszervezet és végső soron az egész nép számára az egyik legfontosabb kérdés — hangsúlyozza végül a Pravda vezércikke.