Pest Megyei Hírlap, 1983. január (27. évfolyam, 1-25. szám)
1983-01-16 / 13. szám
1983. JANUÁR 16. VASÁRNAP Elkezdődött a hírközlési év. Tartalma és mondanivalója tulajdonképpen röviden összefoglalható: legyen minél jobb, gyorsabb, szorosabb az emberek közti kapcsolat, tudjanak érintkezni és értekezni egymással a földkerekség lakói. Beletartozik ebbe a programba a rádió, a telex és a telefon, amely a XX. század utolsó negyedében a mindennapi élet, a kultúra, a gazdasági fejlődés szerves része. Köztudomású, hogy a Magyar Népköztársaság a gazdaságilag közepesen fejlett országok közé tartozik, de a távközlés — vegyük szűkebben: a telefon — tekintetében messze elmaradt ettől a színvonaltól. Pedig — hogy a számoknál maradjunk — az elmúlt évben Budapesten 4056, a vidéki városokban 12 100 új telefont szereltek fel, s ezek túlnyomó többsége lakásokba, magánelőfizetőkhöz került. Erősen lehangoló viszont, hogy ugyanakkor 300 ezerről 325 ezerre emelkedett a telefonra várakozók száma országosan, s nagyon is lehetséges, hogy ez év végére a 350 ezret is eléri. Ami — feltételezve a lehetetlent, vagyis azt, hogy közben nem emelkedik tovább a várakozók száma — azt jelentené, hogy a mai ütemben körülbelül 22 év alatt lehetne kielégíteni az igényeket. Akkor hát, mekkora jelenleg a telefonforgalmunk és mit várhatunk a hírközlés évétől, meg a további esztendőktől a telefonfejlesztés ügyében ? Tavaly egymilliárd egyszázkilencvennégy millió telefonbeszélgetést bonyolítottunk le, ezenkívül 94,6 millió darab volt belföldi helyközi és 5,12 millió nemzetközi beszélgetés. Az viszont ismét az elmaradás bizonyítéka, hogy a belföldi helyközi hívások közül 41,5 millió, a nemzetköziekből pedig 900 000 még kézi kapcsolással jött létre. A tervek szerint idén összesen 19 ezer főállomást kapcsolnak be országosan. Javítják a főváros és a többi, távhívással elérhető helység kapcsolatát azzal is, hogy befejezik a budapesti távhívó központ bővítését. Dunakeszin olyan telefonközpontot helyeznek üzem ELŐTÉRBEN AZ AGGLOMERÁCIÓ be, amely távhívásra is alkalmas lesz. Bizonyára van köze az idegenforgalomnak is ahhoz, hogy a legnagyobb fejlesztések Pest környékén, az agglomerációban és a Balaton vidékén lesznek. Pest megyében folytatják az úgynevezett Plural-hálózat (közismert elnevezésén: falusi rendszerű, kézi kapcsolású telefonközpontok) korszerűre, crossbarra cserélését. Tavaly a Duna-kanyarban történt meg a csere, az idén Bicske és környéke kerül sorra. Ugyancsak jelentősen növekszik a nyilvános telefonok hálózata. 1983 és 1985 között összesen 1507, távhívásra is alkalmas nyilvános telefont szerelnek fel, s ezek közül 203-at telefonnal teljesen ellátatlan területeken. Idegenforgalmi centrumokban, üdülőhelyeken, határátkelőknél lesznek ilyen nyilvános telefonok, ahonnan — természetesen megfelelő érmék, többnyire fém tízforintosok bedobásával — belföldi, némelyik fülkéből nemzetközi távhívásokat is le lehet bonyolítani. Készülnek a távlati tervek is. Annyi már biztosnak látszik, hogy az ezredfordulóig — — elérjük a száz lakosra jutó 28—30 telefon-beszélőhelyet. Legyen ez a vigasztalásunk azért, hogy ez év — a hírközlési év, (amelynek emblémáját fent közöljük) — végén még csak 12,74-nél fogunk tartani... Várkonyi Endre ti programot a hálózatbővítés adja A lépéshátrány csökkentése Pest megye kereskedelmi hálózata — köztudottan — rosszabb az országos átlagnál. Így volt régen, s az utóbbi két évtized rohamos fejlesztései ellenére így van most is. Okai közismertek. A megye, főleg az agglomeráció népességének rohamos növekedése miatt a hátrányokat legfeljebb csökkenteni tudta. Jelenleg is csak erre van mód, sőt inkább a már elért színvonal tartására, mivel a fejlesztési lehetőségek az ismert okok miatt kisebbek lettek. A kereskedelmi vállalatoknak, a fogyasztási szövetkezeteknek ráadásul elsősorban a saját erejükre kell támaszkodniuk. Azaz központi támogatást (de azt sem ajándékként természetesen) a legrosszabbul ellátott területek fejlesztésére kapnak. Hogy miért, az egyértelmű: így is ösztönözni akarják a vállalatokat, szövetkezeteket az aránytalanságok megszüntetésére- Érden például égetően szükség volt egy általános áruházra. (Illetve többre is szükség van.) Ilyet több szakvállalat közösen vagy az általános profilú áfész építhet. Érden az utóbbi megoldást választották, s tavaly november 4-én átadhatták a vásárlóközönségnek az Érd Skála-Coop áruházat. Célrészjegyek Csaknem 130 millió forintba került, amiből 45 millió 700 ezer forint volt a közvetett állami támogatás, 30 millió a beruházási és forgóeszköz-hitel, 52 millió 68 ezer forint a SZÖVOSZ támogatás, MÉSZÖV kölcsön és a Budai járási Áfész saját fejlesztési pénzforrása. Az áfész tagsága az építkezéshez 650 ezer forint célrészjeggyel járult hozzá. Az áruház különben — ahogy arról írtunk már — 3884 négyzetméter alapterületű. Az eladótér nagysága 1551 négyzetméter. Érden és Pest megyében tavaly az Érd szövetkezeti árvaház építésének befejezése volt legnagyobb kereskedelmi beruházás. Az idén a monori bevásárlóközpont és az ugyancsak érdi Fészek-áruház lesz a legszámottevőbb. A monori bevásárlóközpont a dunakeszihez hasonló, és a Cegléd és Környéke Élelmiszer-, a Pest megyei Iparcikk- és a Pest megyei Ruházati Kiskereskedelmi Vállalat építteti. Az összesen 2800 négyzetméter üzletegyüttesből 633 négyzetméter az alapellátást szolgálja majd. Az érdi Fészek-áruház a Budapest környéki Tüzép és több kereskedelmi vállalat, valamint az érdi Benta völgye Tsz közös vállalkozásában készül. Elsősorban a lakás- és üdülőépítőknek, a háztáji gazdaságoknak és a kiskerttulajdonosoknak szánják. 2500 négyzetméter alapterületű lesz. Estnél Érd 1984-ben ismét Érd, valamint Szigetszentmiklós kerül előtérbe. Érden a városközpontban átadják a Pest megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat 1500 négyzetméteres, bútorforgalmazással is foglalkozó lakásberendezési áruházát, Szigetszentmiklóson pedig a Taksony és vidéke Áfész 3010 négyzetméteres áruházát. Ezek lennének a három év — 1982—1984 — jelentősebb kereskedelmi beruházásai. A nagy és közepes nagyságú áruházak mellett természetesen kisebb egységek, ABC-k, szaküzletek és vendéglátóhelyek is épültek és épülnek. 1982-ben összesen 9 ezer négyzetméter alapterületű kereskedelmi beruházást fejeztek be és adtak át. Ebből 8 négyzetmétert tesznek ki ezer boltok és 1 ezret a vendéglátó- a helyek. A 8 ezer bolti alapterületből 4428 négyzetméter kifejezetten az alapellátást hivatott biztosítani. A boltok közül a nagyobbak: a fót-kisalagi ABC 527, a budakeszi 530, a nagykőrösi 665, a ceglédi 800 négyzetméteres. Dányon és Nagykovácsiban kisvendéglő, Zsámbékon tó épült. Az év végén falatokerült sor Dunakeszin a lakótelepen a Pestvidéki Vendéglátó Vállalat 370 négyzetméteres ételbárjának a műszaki átadására. Régiből új Már tavaly is építették és az idén adják át a monori bevásárló központon és az érdi Fészek áruházon kívül Túrán a 900 négyzetméteres éttermet, s Csemőn, Ráckevén és Fóton egy-egy ABC-t. S az idén kezdenek Budaörs központjában egy 600 négyzetméteres ABC-áruház készítésébe. A fejlesztési lehetőségek csökkenése miatt a figyelem a régi, elavult, de újjáépítéssel esetleg helyrehozható létesítményekre tevődött. A bővítésekben is nagy lehetőség rejlik, hiszen ez mindig olcsóbb az új beruházásoknál. Nagykátán például 1100 négyzetméterrel összesen mintegy 53 millió forintért bővítik az áfész áruházat. (Előreláthatóan 1984-ben lesznek készen vele.) A ceglédi szövetkezeti áruház rekonstrukciója 5,2, a gödöllőié 3,^ millió forintba kerül. A Cegléd és Környéke Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat is jelentős újjáépítési programot hajt végre az 1983-as esztendőben. Cegléden a Pesti és a Felszegi út sarkán lévő élelmiszerboltból, Vecyés kertekaljai iparcikk üzletből ABC-t csináltatnak. Az utóbbit 200 négyzetméterrel bővítik is. A monori-erdei ABC-t átalakítják és az alapterületét szintén 200 négyzetméterrel megnagyobbítják. Szente Pál 1 HÉT HÍRESSM*’ LEKAPCSOLVA ® Megkezdődtek a termelőszövetkezetek zárszámadó közgyűlései. @ A Textilipari Műszaki és Tudományos Egyesületben a számítástechnikának a vezetésben való felhasználását vitatták meg. ® A Magyar Pszichiátriai Társaság megtartotta I. kongresszusát. ® A hét híre az is, hogy a Magyar Elektrotechnikai Egyesületben a háztartási villamosenergia-fogyasztás főbb irányzatait tekintették át. Elrendelte az angol kormány a napokban: az erőművek az olcsóbb import szén helyett a drágább hazait használják fel villamosenergia termelésére. Az ok: ne kelljen fizetni a behozatalért. Aprócska tény ez abból a halmazból, amely a világ minden táján az energiafelhasználás és még előtte az energiahordozók előállításának, megvásárlásának, megtakarításának növekvő súlyát állítja elénk figyelmeztető jelként. Az összes energiafelhasználáson belül megkülönböztetett szerepe van a villamos áramnak, hiszen ennek előállításában viszonylag legnagyobb a választási lehetőség, mi legyen a kiindulópont, szén, fa, vízienergia avagy — újabban kísérletként — a szél, a napsugárzás, esetleg az urán megfelelő izotópja. A választási lehetőségek gazdagsága azonban nem azonosítható azzal, mintha a villamos áram korlátlanul rendelkezésünkre állna, mintha azzal nem kellene takarékoskodni. E takarékosság szükségességét egyébként világszerte a villamosenergia felhasználásának korlátozása, illetve tarifadíjainak emelése is bizonyítja. Előbbiről szerencsére nincsenek, utóbbiról azonban már vannak saját tapasztalataink ... Vannak saját tapasztalataink, ám ennek ellenére a megyében 1975 és 1982 között több, mint a kétszeresére növekedet a háztartásoknak átadott kilowattórák mennyisége, ami szemléletesen mutatja, milyen iramban bővül a lakossági felhasználás a legkorszerűbb, legtisztább energiaforrásból. A megyében az országos átlagnál magasabb a családok részesedése az összes fogyasztásból — teljes mennyiségnek az egy a harmada jut ide, míg országosan a negyedét sem éri el —, ami egyrészt fényt vet a termelőágazatok fejlettségének viszonylagosan elmaradott színvonalára, másrészt ugyanakkor igazolja, a megyebeli háztartások az országos átlagnál jobban gépesítettek, eszközeiket — ez vonzata például az ingázók életmódjának — többet használják. Napjainkban, amikor a megyén belül a lakossági villamos energia felhasználása növekszik a leggyorsabb mértékben, talán nem árt fölidézni a közelmúltat: alig több, mint két évtizede a megyében még voltak olyan települések, ahová nem ért el a magasfeszültségű távvezeték, azaz nem létezett Rendkívül áramszolgáltatás ... meredek emelkedőn haladt és halad most is az igények, s azok kielégítésének menete, de ez a menet roppant sok pénzt követelt és követel. Egy-egy új fogyasztó bekapcsolása a hálózatba hetven-, kilencvenezer forint közötti népgazdasági beruházást követel — az erőművet ellátó bányától az elosztó hálózatig —, s bár nem tarthatjuk pénztárcánk szemszögéből nézve olcsónak az áram díjszabását, tény, a megemelt ár ellenére is tetemes az állami dotáció, illetve tetemes még mindig a fölös felhasználás. A szükségtelenül működtetett elektromos eszközök, illetve világító testek lekapcsolásával, a szakemberek számításai szerint, egyegy háztartás jelenlegi fogyasztásnak tíz, tizenkét százalékát tudná megtakarítani! Futólépések gyorsaságával bővül a megyében a villamos energiát igénybe vevő háztartások száma, évenként több, mint tízezerrel! Érzékelteti ennek jelentőségét, hogy az egy esztendő alatt tető alá hozott 6821 új otthonból mindössze kettő, igen, két olyan akadt, ahol beköltözéskor nem nyúlhattak a kapcsolóhoz, legyen világosság, az összes többi lakásban természetes volt e közmű — ahogy a hivatalos szóhasználat az áramszolgáltatást is elkönyveli — jelenléte, hasznosíthatósága. Amihez természetesen sok más mellett az is elengedhetetlen, hogy a tanácsok évente — a legutóbbi esztendők átlagát nézve — legalább száz kilométer hosszúságú kisfeszültségű hálózatot építtessenek meg. A háztartások tagjai ritkán vesznek magukra népgazdasági gondokat, ám energia ügyekben nem árt ha, közös a gondolat a gondokat illetően. Az időben lekapcsolt eszköz, a célszerűen visszakapcsolt fogyasztásnövekedés ugyanis elősegítheti az eddigi zavartalan áramszolgáltatás fenntartását, a váratlan országrésznyi lekapcsolások elkerülését. Mészáros Ottó Fegyverrel az apa útján !Ha nem tartanék a jelző elkoptatásától, feledhetetlennek nevezném a ceglédi járás munkásőreinek tegnap Nagykőrösön megtartott egységgyűlését. A Mészáros János zászlóalj munkásőrei számára feledhetetlenné teszi ezt az ünnepi eseményt már maga az a tény is, hogy tizenhét év múltán most másodszor vehették át Fehér Béla megyei parancsnoktól a Pest megye legjobb önálló egysége címért folytatott szocialista verseny győztesének járó vándorserleget. Kása Sándor egységparancsnok éppen arról a munkáról szólott ünnepi beszámolójában, amely e szép sikert eredményezte, s azokat a feladatokat vázolta fel, amelyeknek a megoldásával ismét elnyerhetik ezt a szép trófeát és akkor az véglegesen az ő birtokukban marad. Ugyancsak nem lenne könnyű elfelejteni a nagykőrösi Petőfi Sándor általános iskola munkásőr úttörőinek az egységgyűlést köszöntő tisztelgését és szavait sem. A jelenlevők előtt teljesen érthető volt, hogy a gyerekeknek még az ünnepség elnöki tisztét ellátó Gorzián Lászlóné, a nagykőrösi pártbizottság titkára is meghatott szavakkal mondott köszönetet Ám ami a munkásőröknek munkásőröknek és nem egyaránt a szemére vonta meghatódottság fátyolét, az az előképzősök eskütételét követő fegyverátadás jelenete volt. És nem azért, mintha ilyet a jelenlévők még nem láttak volna, hiszen ez az esemény hagyományosan része az ünnepi zászlóalj-gyűléseknek. A leszerelő munkásőr átadja fegyverét az új munkásőrnek: mély emberi érzelmeket kiváltó szimbóluma ez annak a politikai tartalomnak, hogy az új generáció folytatója akar lenni az előtte járók legértékesebb örökségének. Tegnap azonban a fegyverét átadó munkásőr édes fiam megszólítással kezdhette szavait, s a fegyvert átvevő édesapám megszólítással mondhatta el fogadalmát. Czeróczki Mihály, a ceglédi Parképítő Vállalat dolgozója ifjú Czeróczki Mihálynak, a ceglédi Közgép dolgozójának adta át a géppisztolyát. Azért fogtam fegyvert, hogy megvédjem a munkáshatalmat — mondta az apa. Esküszöm előképzős társaim nevében is, hogy azt az utat járjuk, amelyen édesapámék a legnehezebb időszakban elindultak — válaszolta a fiú. Akik e jelenetnek tanúi lehettek, meggyőződésem, sohasem felejtik el. Cseri Sándor