Pest Megyei Hírlap, 1983. február (27. évfolyam, 26-49. szám)

1983-02-04 / 29. szám

Állami gazdaság Ösztöndíjasok Pályázat után A Monori Állami Gazdaság­ban a párt- és gazdasági ve­zetők mindig segítették a fia­tal tehetséges szakemberek minél előbbi beilleszkedését. Gondolván a jövő szakem­­b­­er-utánpótlására, a pályázat kiírása után hat fiatallal kötöt­tek szerződést társadalmi ösz­töndíjra. Valamennyi érintett tavaly szeptember 1-én állt munkába a gazdaságban. A rendőrségen Korszerűsítés Ajtó, ablak A Monori Építők Ipari Szö­vetkezetének dolgozói a téli hónapokban is jó ütemben folytatják a járási rendőrka­pitányság épületének felújítá­sát. Az új szárnyat már átad­ták rendeltetésének, a régiben is zajlik a korszerűsítés. Töb­bek között kicserélik az ajtó­kat, ablakokat, s az irodák padlózatát. Fiataloknak Utazás Lvovba Jelentkezni még lehet A KISZ monori járási bi­zottsága utazást szervez szovjetunióbeli Lvov városá­n­ba április 1. és április 5. kö­zött. Az utat az Express If­júsági és Diák Utazási Irodán keresztül bonyolítják le, s a szép város nevezetességeivel ismerkedhetnek meg a részt­vevők. Jelentkezni lehet február 15-ig a KISZ monori járási bizottságán Pomázi Csaba tit­kárnál, vagy a Monor 156-os telefonszámon. Portálkeret a kirakatban A sülysápi Tápióvölgye Tsz mendei lakatosüzemében évente 6 millió forint értékű lemezszekrényeket és nyílászárókat ké­szítenek. Képünkön: Klement István hegesztő egy portálkeret végső kialakításán fáradozik. Hancsovszki János felvétele Társadalmi segítséggel Több mint ötszáz óvodás A 13 ezer lélekszámú nagy­községben Gyomron négy óvoda működik, a teljes lét­szám 522. Három évvel ezelőtt épült újjá az Arany János utcai dedó, ahol tornaszoba is a gyerekek rendelkezésére áll. Megfelelőnek mondható az in­tézmény felszereltsége. Ugyanez áll a Kossuth Fe­renc és Pázmány utcai gyer­mekintézményre is. Ez utób­biban az új szárnyat tavaly adták át. Minden adva van a korszerű oktató-nevelő munka megvalósításához, sőt, óvó­női szolgálati lakások is meg­találhatók az épületbe­n. A legmostohább körülmé­ny között a falusi óvoda mű­ködik. A több évtizedes épület falai vizesek, kicsik a helyisé­gek, kopott a padlózat. Nem kétséges, az épület felújítása már nem késhet soká. Az utóbbi esztendőkben ko­moly erőfeszítések történtek az óvodai helyzet javításában Gyomron. Ebből nagy részt vállaltak a helyi üzemek, amelyek az vállalatok, anyagi támogatásokon túl társadalmi munkával is elősegítették a számottevő gyarapodást. Éljenek a bizalommal Változtatni a szemléleten Országszerte városán, falun hívta párbeszédre a Hazafias Népfront, a tanács a település lakóit, ahol a megüresedett tanácstagi körzetekben új ta­nácstagok választására került sor. Iskolák, művelődési házak esti ablakfényei jelezték, hogy bent fontos ügyben tanácsko­zik a kis közösség. A fórum, ahol eldönthetik kit küldenek szószólónak a plénum elé, a tanácsba. Nehezebb Az aktivitás a jelölő gyűlésen kezdődik, az állampolgár jo­gaival, hogy maga válasszon. Hogy azután ne hibáztathassa azt a nagy együttest, ahová maga küldött egy „rossz fogas­kereket”! Az csak a választó­­polgáron múlik, alkotmányos jog. Kötelesség pedig annak, akit a megtiszteltetés ér. Ha súlyát nem érzi át, vajon miért vállalja? Nagy luxus lenne rangnak osztogatni e tisztsé­get. Visszanézve: sok szép eredmény igazolja a „szolgá­lattevő” tanácstagot. A köz­hangulat is aszerint alakul a nagy egészben, milyenek az eredmények a tanácstag tény­kedése nyomán. Van példa rá, hogy hegyeket lehet megmoz­gatni, ha példaadók az elöl­járók, akiket érdemes követni. Az ellenkezője is igaz. A nagyközségek helyzete Vecsé­­sen, különösen az agglomerá­ció szorításában , mérhetet­lenül több nehézséget rejt, mint a kis, de főleg régi tele­pülésű falvaké. Ahol mindenki mindenkit ismerve tudja, kire voksol, kinek van a választott számára nélkülözhetetlen te­kintélye. Része mindennapi életünk­nek, ha számon kérik időn­ként, mit végeztek, mivel, ho­gyan gyarapodott a körzet, a község, ahol van, kiknek el­mondani, miként sáfárkodtak a rájuk bízott feladatokra jutó pénzzel. Bátran szóba kerül­het, mihez volt kevés az ere­jük, mi az, amit el kell halasz­tani. Kis- és nagyközségek, városok és falvak tapasztal­hatják, odafigyelés nélkül csak botladozás az eredmény. Éppen ezért fontos, hogy az állampolgár éljen a közügyek gyakorlására biztosított jogá­val. Közérzet Ahol eluralkodott, meg kell változtatni a társadalmi szem­léletnek azt a kitételét, misze­rint — megy az nélküle is. Így sekélyesedik a társadalmi közérzet, melynek kárát még az utánunk következő generá­ció is érezni fogja. F. G. Asztalitenisz, sakk, lövészet Téli spartakiád Mondén Búslakodnak a téli sportágak szerelmesei, eddig ugyanis nem kényeztette el őket az időjárás, egész télen hiányzott a hó. A teremsportok kedvelői azonban zavartalanul gyako­rolhattak, s készülhettek a ta­vaszi feladatokra. Az egyik jelentős erőpróba lesz járásunkban a február 6-án, vasárnap reggel fél 9-kor kezdődő téli spartakiáddöntő, amelynek a mendei Petőfi Sándor művelődési ház ad ott­hont. A résztvevők három sportágban — asztalitenisz, sakk és lövészet — vetélked­hetnek egyéni és csapatver­senyben a győzelemért, illetve­­ a helyezésekért. Lövészetben­­ lesz légpuska és légpisztoly­­­ verseny is. A járási hivatal művelődési,­­ testnevelési és sportosztálya­i ezúton is felhívja az érdekel­tek figyelmét, hogy a mendei versenyeken csak azok indul­hatnak, akiket a községi taná­csok sport albizottságai írás­ban előzetesen beneveztek. A helyszínen már nem fogadnak el jelentkezéseket. A győzte­sek egyébként jogot nyernek a megyei területi döntőben való indulásra. \ A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXV. ÉVFOLYAM, 29. SZÁM 1983. FEBRUÁR 4., PÉNTEK Szépen felelnek a vetések Figyelő szolgálat a földeken A mostani tél minden vo­natkozásban meglepetésekkel rukkolt ki, illik ez a mezőgaz­daságra is. Nem borítja fehér hópaplan az őszi vetéseket, s fagypont alá is csak ritkán süllyedt a hőmérséklet az el­múlt három hónapban. Mind­ez kedvezően befolyásolta az őszi vetésű növények áttelelé­­sét, intenzív fejlődését. Amint Hadanich Pétertől, a Monori Állami Gazdaság nö­vénytermesztési főmérnökétől megtudtuk, a vetések állapo­ta jobb a korábbi évekénél. Fagykár csak néhány helyen pusztította ki a földeken a nö­vényeket, a fejlettségi fokuk két-három héttel előbbre to­lódott. Most már abban re­ménykednek, hogy a hátralevő néhány hét sem hoz különö­sebb változásokat, ez kedvező alapot teremthet a jó átlag­termésekhez. A viszonylag enyhe idő ked­vez az ilyenkor szokásos me­zőgazdasági munkáknak. Je­lenlegi legfontosabb teendőjük a régi és új telepítésű szőlők metszése, összesen félezer hek­tár szőlőterületük van, Szá­razhegyen és Sülysápon, ebből a termőfajta 283 hektár. Ez utóbbi metszését éppen a hét elején fejezték be, az újakét a jövő hónap közepéig végzik el. Ugyancsak jelentős kéziérői munkát igényel tőlük a 11,1 hektár almáskertben a met­szés, ezzel is végeznek a hó­nap végéig. Az elmúlt héten — kihasz­nálva az enyhe időt — hoz­záfogtak a lucernatáblákon a tavaszi fejtrágyázáshoz, d­e azután kénytelenek voltak ab­bahagyni. Ha az időjárás ismét még enyhébbre fordul (s erre a jövő héten ismét számítha­tunk), akkor folytatják ezt a munkát. Ugyancsak a jövő héten fog­nak hozzá a gabona fejtrágyá­zásához, a ceglédi Lenin Tsz­­től bérelt helikopterrel. A bevezetőben említett ked­vező tél meggyorsította az ősziek fejlődését. Ugyanakkor az egyik szemük sír, a másik meg nevet a szakembereknek, mert a földben tanyázó férgek és egyéb kórokozók nem pusz­tultak el, várják az adandó alkalmat, hogy a felszínre tör­jenek, s pusztítást végezzenek az őszi vetésű, illetve az ez­után földbe kerülő növények­ben. Ezért az állami gazdaságban is fokozottan kívánják meg­szervezni a növényvédelmi szolgálatot, a szakemberek na­ponta többször is végigjárják a területeket. Szükség van er­re, mert nagyobb mennyiségű műtrágyát nem áll módunk­ban felhasználni ebben az esz­tendőben sem. Gér József Jegyzet Olcsóbb az olajnál... A kormányprogram értel­mében a tervidőszak végéig valamennyi gazdasá­gi egységben, közintézmény­ben fel kell számolni az olajtüzelést. Amikor meg­született ez a döntés, sokan csak fejcsóválva mondogat­ták, és ráérünk arra még. Most már szorít a cipő, akarom mondani az idő, hiszen túl vagyunk a fél­időn, az illetékes vezetők­nek nem sok idejük van a változtatások elrendelésére, illetve a hathatós intézke­dések megtételére. Néhány helyen már já­rásunkban is cserélgetik a kazánokat, egyéb fűtőbe­rendezéseket, de igencsak lassan halad a váltás. Akad olyan üzem, ahol a gázfű­tésre kívánnak rátérni, ami ugyan olcsóbb az olajnál, de még mindig elég drága. Az újjal, az olcsóval va­ló kísérletezés jó példáját mutatja a Nagykunsági Er­dő- és Fafeldolgozó Gaz­daság. Pusztavacsi erdé­szetükben egy gallyakat, aprítékot és tuskókat fel­daraboló üzemet létesítet­tek, amely tömöríti az ed­dig kárba vesző tűzrevalót. Jó partnerre találtak el­képzelésük magvalósításá­ban az albertirsai Micsu­rin Tsz-ben, amely már az ilyen hulladékfát használja több helyisége fűtésére. Amint hallottuk két kiló ilyen apríték ára és kaló­riája egy liter olajéval ér fel, s jóval olcsóbb. A mo­nori erdészeti üzem szí­vesen berendezne Csévha­­raszton egy ilyen apríték­­üzemet, de egyelőre kilá­tástalan a helyzetük. Az ilyen tüzelő elégetésére al­kalmas kazánok ugyanis egyelőre hiányoznak a kör­nyék boltjaiból. Pedig ér­demes volna megpróbálni. Az újjal való próbálkozás a legtöbbször sikerrel jár. Bizonyára így lenne ez az aprítékfa tömeges felhasz­nálásával is. C­sak bizakodunk abban, hogy nemsokára arról számolhatunk be, hogy já­rásunk mezőgazdasági nagyüzemei is felismerik a tüzelés eme olcsóbb válto­zatának szükségességét a saját érdekükben. A NE­­FAG monori erdészeti üze­me kész vállalni a megbíz­ható partner szerepét. G. J. Mezőgazdasági könyvek hónapja Előadások, kiállítások Hosszú évek hagyománya, hogy február a mezőgazdasági könyvek hónapja. Ebből az al­kalomból járásunk könyvtá­raiban is kiállítják a közel­múltban megjelent mezőgaz­dasági témájú alkotásokat, s árusítják is azokat. Február 7-én Ecseren Házi­állatok betegségének megelő­zése címmel dr. Laczkó Pál tart előadást. Ugyanezen a na­pon, Sülysápon, 15 órakor Az állatbetegségek gyógymódjai a címe annak a felvilágosító előadásnak, amelyet dr. Popo­­vics Sándor tart. Gyomron február 10-én A tavasz első munkái a kertekben címmel Kuzsel Antal az előadó. Feb­ruár 14-én, 18 órakor Magló­don a zöldségtermesztés lehe­tőségeiről lesz szó a kertba­rátkor szervezésében megtar­tandó Pilisen nyilvános előadáson. a háztáji gazdaságok fejlődéséről számol be Gál László, a helyi Aranykalász Tsz főmezőgazdásza. Lesz ezen kívül még isme­retterjesztő előadás a nyár­egyházi klubkönyvtárban (feb­ruár 21-én), Vecsésen (24-én) és Pilisen ismét (25-én, 17 óra­kor). Halasztás Elnökségi ülés Keddi lapunkban hírül ad­tuk, hogy szerdán, kibővített elnökségi ülést tart a Tudomá­nyos Ismeretterjesztő Társulat vecsési szervezete. Különböző problémák miatt az elnökségi ülést február 9-re, szerdára halasztották. Ezen a napon, változatlan napirendek­kel délután 3 órakor kezdődik e fontos fórum a Jókai klub­ban. Tízéves gazing ji­Ssiienan Tűzoltózenekar a kultúráért Meghívót kaptam a vecsési önkéntes tűzoltóegyesület hangversenyére. Sokat hallot­tam már az ötventagú zene­kar eddigi sikereiről, amely­nek 11 éves a legfiatalabb és 70 éves a legidősebb tagja, Fazekas József karnagyról, ön­kéntes tűzoltó századosról, aki immár tíz éve határtalan oda­adással, áldozattal vezeti a ze­nekart. Az autodidakta zenész­ből a maga szorgalmából, kép­zéséből — a járáson túl is hírnevet szerző — komponista, karnagy lett, akinek ez hangverseny jubileum is volt a egyben, szép sikerekben gaz­dag évforduló. A József Attila művelődési házban megrendezett hangver­seny osztatlan sikert aratott. A terem, amely szűknek bizo­nyult egy ilyen nagy és ha­talmas hangerővel rendelkező zenekar részére , szinte ze­neáradattal telt meg. A tűzoltózenekarban apák, fiúk, unokák játszanak, dinasz­tikus örökségként kapták és vették át szüleiktől a zene sze­­retetét és a hétköznapok moz­galmas elfoglaltságaiban mű­velték és művelik egyre maga­sabb színvonalon. Hetente hétfőn és csütörtö­kön délután munka után 5 órától késő estébe nyúlóan gyakorolnak, tartják zenekari próbájukat, amelyről alig-alig hiányzanak, repertoárjukban a klasszikusok, a könnyűzene és hangszerszólók szerepelnek. Fúvószenekartól csak ritkán lehet hallani Liszt-mű átiratát: duettet szárnykürtre, amely­ben a két szólistának igen ne­héz kadenciákat kell előadnia. De hadd ne soroljuk a mű­veket, inkább azokat, akik a szólókat játszották: Fazekas József, Brunner József, Liebe Mátyás, Jankovics László, Jan­kovics Miklós, Polyóka József, Pfeffer Antal, Csendesi János, Pető Péter, Szarka Béla, Faze­kas Márton, Fazekas Gábor, Béky Ferenc, Papp László, Ka­ri János, Gombár János, Nyu­­lász János, Horváth János, Pál István, Szál István, Varga Mik­lós, Kovács József, Krizinger László, Greszka Tibor, ifj. Fa­zekas József, Újvári Zoltán. Ők és a zenekar többi tagja igazi élményt adtak ezzel a jubiláns hangversennyel, mindazoknak, akik a szűk te­remben helyet foglaltak. Hallani és látni kellett azt a sok gratulációt, amelyet Fa­zekas József karnagy, Brun­ner Antal forgatókönyv­író, műsorvezető és Kellényi Ti­bor zenetörténész és zeneta­nár — aki foglalkozik a fia­tal zenészekkel — kapott, de kijutott az elismerés Csányi János, Vác nagyközség tanács­elnökének, Bánföldi György önkéntes tűzoltó főhadnagy­nak, Németh Józsefnek, az ön­kéntes tűzoltóegyesület elnöké­nek és parancsnokának is. Valójában nagyon sokat tet­tek és tesznek azért, hogy ez az 50 tagú tűzoltó fúvószene­kar — hagyományaihoz mél­tóan képviselje Vecsés nagy­község zenekultúráját. Hörömpő Jenő ISSN 0133—2651 (Monori Hírlap) A nagy múltú zenekar előadás közben Haluszka Mihály felvétele

Next