Pest Megyei Hírlap, 1983. június (27. évfolyam, 128-153. szám)
1983-06-18 / 143. szám
Jegyzet Együtt Az első szabad szombat eljöttével azt mondta mesterre— Kimenőt adok. a Szétnézhették a faluban. Istállót építettünk az állami gazdaságnak. A majorból legalább négy kilométert kellett gyalogolnunk a faluig. Fodrászüzletet láttam a falu szélén. Így hát betértem, mert itt volt már az ideje a hajvágásnak. Iskolás koromban tanultam a németet, mégsem értettem meg, mit beszélnek a fejem fölött. Az ajtó ismétlődő nyitásakor felhangzó „Guten Tag”-ot is olyan akcentussal mondták, hogy nem ismertem rá a szó alakjára. Az ötvenes évek elejét írták akkor, alig pár hete kerültünk Pest megyébe a Tiszántúl keleti csücskéből, s mi otthon sem a családban, sem az iskolában nem hallottunk arról, hogy akár a történelmi, akár a mai Magyarországon a magyarokon kívül mások is laktak vagy laknak. A szakácsnő magyarázta meg másnap, ebédosztás közben, hogy németek által lakott település mellett dolgozunk. Később már összekeveredtünk a vidéki és a budapesti munkahelyeken. Attól az időtől kezdve tudom, hogy a legjobb kőmívesek mindig is a soltvadkertiek, a nagymarosiak, s általában a német települések lakosai közül kerültek ki. Megtanultuk őket tisztelni a munkájukon keresztül. A szaktársi barátság révén ismerkedtem meg Békéscsaba külvárosával, Jaminával, azaz Erzsébetvárossal is, ahonnét szlovák származású, de a magyart is kitűnően beszélő kollégám járt el minden héten Pestre dolgozni, s egyszer meginvitált hozzájuk. csabai, valóban csípős szalámit ott kóstolgattuk, ahol készítik, vagyis a házukban. Egymás becsületét, tekintélyét közöttünk soha nem szabhatta meg más, mint- az:-ki-hogyan kezeli a szerszámot. V Az ország eddig ismeretlen arcvonásának felfedezése után vált világossá az iskolában nem annyira tanult, mint inkább betanult versek értelme. Az, hogy írunának, Oltnak egy a hangja, s hogy miről beszélt József Attila, a raiskodópárt alsó kövén ülve. Engem azóta is bámulatba ejt a csoda, hogy bár értem, az ember fejlődésének egy magasabb szakaszán kialakult a közös jelrendszer, a beszéd, s ha túl népessé is vált a föld, az árnyalati különbségekből érthetetlen különbségek alakultak is, a forrás, a bölcső közös. Másként hogy ismernék a világ minda egyik sarkán, ugyanazokat, használati tárgyakat, amiket mi is használunk, s tudnák ugyanannak dolgokat, fogalmakat, amik nek mi tudjuk? Sajnos, a világ minden táján egyformán ismerték a fegyvereket és a harcot is. Az erősebb uralmat a gyengébb felett, a leggyakrabban azon az alapon formálva erre jogot, hogy az elnyomottak más nyelvet beszélnek. Az emberiség nehezen gyógyul ebből a középkorinál is rékigebbi eredetű felfogásból, s történelmi mércével mérve tőlünk sincs még messze az előítéletek szülte ellentétek kora. Ám annak, hogy ezt minél hamarabb elfelejtsük, legjobb módszere a közös dolgok rendezése ott, ahol a dolgok keletkeznek. Rendezői is azok lehetnek, akik együtt élnek a faluban. Magyarok, szlovákok vagy németek. A járás nemzetiségi településein zajló küldöttválasztó gyűléseken most nem ellentétekről, hanem közös gondokról és eredményekről esik szó. A feladatok is azonosak, akár magyarul, akár más nyelven fogalmazódnak is meg. Azért is együtt vagnunk felelősek, hogy az ősök nyelve, kultúrája élő, friss virágként pompázzék, mindannyiunk örömére. Kovács T. István A PEST MEGYEI HÍRLAP VÁCI JÁRÁS ÉS VÁC VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXVII. ÉVFOLYAM, 143. SZÁM 1983. JÚNIUS 18., SZOMBAT Mindig a sírok élén Tudatosan és felelősséggel Tanácskozások a községekben A sorsát tudatosan alakító ember időnként számvetést készít magának. Ezerszer nagyobb azoknak a felelőssége, akik valamely időben nem csupán önmaguknak, hanem a körülöttük élő közösségeknek is számadással tartoznak. A kommunisták taggyűléseiken most teszik mérlegre a munkát. Minél kisebb közösségek, csoportok választott képviselőit hallgatja az ember, annál konkrétabb az ilyen, vagy amolyan cselekedeteket, minősítő szó, kritikus, vagy önkritikus beszéd. Szűkszavú, nyílt és lényegre koncentráló volt az a tanácskozás is a minap, amelyen az MSZMP Rád, Penc és Kösd községek alapszervezeteinek titkárai számoltak be a területi pártvezetőség előtt. Többek között arról a munkáról, mellyel elősegítették a községpolitikai célok megvalósítását. A tanácskozáson Pápai László, a körzeti pártvezetőség titkára elnökölt. Az részt vett Juhász János, ülésen az MSZMP Vác járási Bizottságának;. gazdaságpolitikai reszortvezetője. ——Távlati feladattervében alapszervezetünk sokoldalúan képzett, a társadalmi kész ifjúság nevelését tettre iskoláinkban a tartalmi munka hatékonyságának növelését,a személyi és a tárgyi feltételek tervszerű és fokozott továbbfejlesztését jelölte meg — mondta Zechner Ernőné, a kosdi pedagógus alapszervezet titkára. Közös lépések A beszámolóból kitűnt, hogy az elmúlt években tárgyi feltételek korszerűsítésével Kosdon sokat javult az oktató-nevelő munka, mely példák egész sorával bizonyítható. Többek között az óvoda három foglalkoztatóteremmel bővült. Új, korszerű konyhát is kapott az intézmény. Társadalmi munkában az úttörőknek csapatotthont építettek. Ebben tanévben modern, négytanterames iskolában tanulhatnak a felsőtagozatos gyerekek. Az idén megkezdték az alsótagozatos iskola belső felújítását is.Minden tanteremben audiovizuális berendezések segítik az ismeretek továbbítását, bár ezek kihasználtsága lehetne jobb is. A pedagógus -szakos ellátottság elérte a kilencvenegy százalékot. Ez azonban nem minden tantárgyból alakult így. Évek óta gond az ének és a rajz tanítása, csapatvezetői poszt betöltése. Eredményesen dolgoztak a szakmai munkaközösségek. Többször tartottak nyílt napot, bemutató foglalkozásokat. A tanárok nagy gondot fordítanak a hátrányos helyzetű tanulók korrepetálására és a tehetséggondozásra. A tartalmi munka fejlesztésében még van tennivaló, de a feladatok többségét teljesítették a kosdi kommunisták. A településen az óvoda, az iskola és a napközi otthon a gyerekek második otthona lett. . . . Vonzóbb, kulturáltabb A penci községi pártalapszervezet titkárának, Laczkovics Ádámnénak a beszámolójából az tűnt ki, hogy a tanácstagi munka irrégiiátározója - a ‘község“ fejlődésének?.4*'' A párttagok' közül hat''s tanácstag. A község fejlesztésében nagy szerepet kapott a társadalmi munka. A jó tömegkapcsolatnak hogy a társközségi köszönhető. Viszonyból adódó feszültségeket sikerült feloldani. A település legnagyobb gondja jelenleg az iskolai napközi otthon ellátás. Szeptember 1-től egy csoport ugyan beindul, de huszonöt-harminc tanuló elhelyezése még nem elégíti ki az igényeket. Kritikusan fogalmazódott meg a beszámolóban az eszmei, politikai nevelőmunka fontossága, hiszen tájékozott és művelt emberekre van szükség. A falu fejlesztésében még nagyobb szerepet kell vállalniuk a párttagoknak, legyen még vonzóbb, kulturáltabb a környezet, jobb az ellátás. Radon az elmúlt hasonlóan továbbra is évekhez gond az iskolai testnevelés helyzete — mondta Kövesdi János titkár. A tornaszoba jelenleg épül, de a berendezése nagy gondot fog jelenteni a község vezetőinek. A korábbi évekhez viszonyítva a községi KISZ-alapszervezet munkájában a gyakori vezetőváltás miatt visszaesés tapasztalható. A párttagok a pedagógus KISZ alapszervezeten keresztül segítik a fiatalokat a mozgalmi munka fellendítésében. A községfejlesztési és költségvetési tervet gyakran megtárgyalja az alapszervezet is. A jövő útja Rendszeresen szervezik a helyi pedagógusok komplex ideológiai-szakmai továbbképzését. A társadalmi és tömegszervezetekben több párttag dolgozik eredményesen. Pápai László végül leszögezte: az elmúlt években a községi pártalapszervezetek bebizonyították, hogy képesek feladataik végrehajtására. Sokat fejlődtek és nagy szerepük van abban, hogy a települések arculata és az itt élők életmódja jelentősen megváltozott. A jövőben is nagy munka vár rájuk. Még" aktívabb"is együttműködésre kell buzdítálni a lakosságot a települések fejlesztése érdekében. Surányi János A fiatalok háza^ • Folytatódik a lakásépítés Fóton 734-en KISZ-tagok. Fehér Sándor KISZ-titkárral arról beszélünk, amire a legbüszkébbek. . — Hogy kezdődött? — A KISZ ifjúsági lakásépítő akciót 1979 novemberében indítottuk. Azzal a céllal, hogy segítsünk a fiatalokon. Maradjanak köztünk szívesen, jó életérzéssel. A tsz adta a területet a tanácsnak. A telkeket kedvezményes áron, négyszögölenként 20 forintért adtuk el. Az üzemben 12 lakás épült. első Az építész tervező Pektor József tanácstag volt. — A jó példa ragadós? ’ — Igen — mosolyog a titkár. Rövid idő múltán beindult a második ütem, melyben nyolc- és négylakásos épületek készültek el. Az első ütem lakói 1981 májusában alapoztak és tavaly tavasszal költöztek be. Az építési kedv nőttön-nőtt. Ez év májusában kétszer tízlakásos épület alapozását kezdték el. Az otthont teremtők azt szeretnék, hogy őszre tető alá kerüljenek a házak. A munka nagy részét önerőből végzik a fiatalok. — Milyen segítséget kapnak? — Az OTP, az Elektromos Művek, és a tanács sokat segít, de a DCM, az őrbottyáni az erdőkertesi téglagyár soronkívüliséget biztosít a fiataloknak. Harmincnégy lakás készül el, 84 négyzetméter alapterületű otthonok épülnek Építik a csatornát és a gázvezetéket, hamarosan eléri a fiatalok házát. — Újabb lehetőség is lesz, folytatódik az építkezés? — Mi nagyon szeretnénk. A tanács ígérete szerint van rá lehetőség. Újabb területet kaphatunk és akkor folytatódik a KISZ-lakásépítő akció. Solymosi László i Baranyai fára A sződligeti utazók klubja június 26-án Pécs körzetébe szervez kirándulást. A várossal való ismerkedést Harkányi strandolással és siklósi várlátogatással folytatják. Tálalás az üzemi konyhán A Pestvidéki Vendéglátóipari Vállalat egyesült izzóbeli éttermében a Petőfi Sándor szocialista brigád naponta 1100 előfizető részére főz s kínál többféle választékot. Brigádjuk a vállalati szocialista munkaversenyben harmadik helyezést ért el. Horváth Józsefné, az étterem vezetője a közelmúltban kapta meg a Munka Érdemrend bronz fokozata kitüntetést. Papp László felvétele Brigádnapló / Elismerés a jó munkáért Sok társadalmi feladatot vállalnak Negyedszer is a vállalat kiváló brigádja. Ezt a megtisztelő címet a DCM villamos üzemi Kandó Kálmán szocialista brigád tudhatja magáénak. Villanyszerelő munkások. Feladatuk a szakcementmalom, tranzitüzem, kazánház, vagonbuktató, gipsztörő villamos berendezéseinek karbantartása, műszaki állapotának felügyelete és nagyjavítása. Az importanyag-felhasználást hazaival pótolva a minimálisra csökkentették. Munkaterületükön lévő motormeghibásodások száma lényegesen kisebb lett, mivel modernebb DIL-kapcsolók felszerelését a brigád tagjai kommunista műszakban, valamint társadalmi munkában is végezték. A salakszárítóban a gáztüzelésre való áttérés miatt Új’ reteszelésű rendszer 'kiépítése vált szükség és Sér amit’a 'kollektíva készített elő és kivitelezett. A berendezés üzembe helyezése óta folyamatosan működik. A kompresszorházban a jelzőrendszer üzembiztonságát növelték úgy, hogy jelzőszekrényeket készítettek. Felelősségteljes munkájuk mellett szép eredményeket értek el a szocialista munkaversenyben. Oklevél, brigádzászló, bronzérem, az ezüstérem ötszöri, az aranyérem háromszori, a Vállalat Kiváló Brigádja megtisztelő cím négyszeri elnyerése jelezte eredményes munkájukat. Szakszervezeti főbizalmi, szakszervezeti bizalmi, munkavédelmi őr. KISZ-vezetőségi tag, önkéntes tűzoltó, alapszervezeti KISZ-titkár, műv. biz. tag, népi ülnök, sokféle funkció viselői a brigádtagok. Aktívan részt vesznek rendszeresen politikai, gazdasági és társadalmi rendezvényeken és segítséget nyújtanak annak megrendezésében. Az elmúlt évi munkájuk a vállalattól elnyert Vállalat Kiváló Brigádja kitüntetést az építők napján Pintér Sándor gyárigazgató adta át. Tóth Gézáné k A vetélkedő tárgya Sí járás története . A KISZ városi és járási bizottsága, valamint a Vak Bottyán Múzeum közös Vetélkedőjére június 20-ig küldik be a csapatok az első 6 forduló tesztlapjait. A harmadik forduló hat csapata 1984-ben a forradalmi ifjúsági napok alkalmával vívja meg a döntő csatát. . ISSN 0131- 27S» (Váci Hírlap) A nevelő koncepciója Örömmel és aggodalommal Megálltunk a Konstantin - terzium sárga sarkánál, a gimnaépület tömbjével szemben. Ismerősöm megfogta a karomat, hogy most ne beszéljek. A hallgatás az emlékek tiszteletének szólt. Kollégista volt. A csend után ezt mondta: — A váci kollégium teljesen megváltoztatta az életemet. Pár hét után, amikor " hazamentem, édesanyám " összecsapta a kezét: „Mi történt veled fiam? összehajtottad a nadrágodat!” Ma is megbecsülöm a rendet, az időt, a pénzt, a tekintélyt, és sohasem voltam barát nélkül. Megtanultam a közösség törvényeit. Különös tisztelettel gondolok vissza, éppen szigorúsága miatt. Molnár Sándor kollégiumi igazgatóra. Pár nap múlva olvastam, hogy a váci Komócsin Zoltán kollégium igazgatójának, Molnár Sándornak átadták a kivváló pedagógus kitüntetést. A fenti történettel kopogtam be hozzá és megkérdeztem: — Milyen életútja lehet annak, akire ilyen szépen emlékeznek? — 1923-ban, Arad megyében születtem — tűnődött el egy pillanatra. — Már gyermekkoromban belém ivódott a tanító aggodalma, öröme. Apám, nagyapám iskolaigazgató volt, családomnak ma is három pedagógus tagja van, feleségem 29 évig a váci gimnáziumban a matematikát tanította. Gyermekeim? Két fiam, az egyik a műszaki, a másik a mezőgazdasági pályát választotta. Debrecenben vettem át a diplomámat és nagyhírű, református gimnáziumba, Györkre helyeztek. Jó szokás volt ott, hogy minden kezdő tanár egyben ternátusi nevelő is legyen.ma harmincegy évvel ezelőtt megbíztak azzal, hogy szervezzek egy diákotthont Vácott, az államosított, volt papnevelő intézet épületében. Az 1952-ben alakult mai kollégium elődje többszöri átszervezést élt meg. Ezek között a legfontosabb volt az, hogy 1968-ban a koedukált kollégium elméleti és gyakorlati kísérletét kellett végrehajtanunk. A tapasztalatokról 1972- ben az Országos Pedagógiai Intézetben számoltam be, ahol mint külső munkatárs a bentlakásos intézetek problémáival is foglalkoztam. 1958-tól huszonhárom évig a Pest megyei kollégium igazgatói részére szervezett továbbképzést is vezettem. — A koedukáció kialakulása után, a váci középiskolai igényeknek megfelelően, az intézeten belül fokozatosan emelkedett a lánytanulók aránya. Részükre felépítették és átadták a szép épületet. A fiúk a gépipari technikum kollégiumába költöztek, helyükön a gimnázium régi bővült. — Hallom lépést, most vált, nyugdíjba életretkészülődik. Számadása napján milyen tanáccsal látja el utódját — kérdeztem — önmagában alakítson ki az ember egy pedagógiai koncepciót és ehhez következetesen ragaszkodjon. Ezt úgy fogadtassa el munkatársaival, hogy azok lelkesedjenek érte és szorosan együttműködve a gyerekekkel tervét valósítsa meg. Féltékenyen vigyázzon arra, hogy a diákönkormányzás ne csak néveleges legyen, de a hatáskörük is addig terjedjen, amilyen mértékben kialakult bennük a felelősségtudat. Hirdesse, milyen fontos a családi élet becsülete, mert ha a társadalomnak eme atomjai szétesnek, ledőlnek a korlátok és a kötetlen életformában a gyermekeket negatív hatások érik. — Átadja helyét. Mit hagy itt és mit visz magával? — Egy intézetet hagyot itt, ahol minden évben átvehettük az arany oklevelet és egy kemény diót, amit nem tudtam feltörni. A múlt évben az ötnapos tanítási hét bevezetésével újabb országos kísérlet helye volt ez az intézet. Úgy érzem, nem sikerült a feladatot megoldanunk. Ugyanazt az anyagot rövidebb idő alatt csak a közösségi munka terhére lehet elsajátítani. — Terveim? Évekkel ezelőtt írtam egy könyvet az 1952— 1962 időszak diákotthonairól, kollégiumairól. Most megírom ennek második kötetét. Visszajövök-e látogatóba, nyugdíjas? Nem hiszem,mint Ha senki másnak, de egy helyét nevelőnek tudnia kell a szépen, nyugodtan, véglegesen átadni. Mészáros Gyula