Pest Megyei Hírlap, 1983. június (27. évfolyam, 128-153. szám)

1983-06-19 / 144. szám

VÁRJUK LEVELEIKET, CÍMÜNK* PEST MEGYEI HÍRLAP BUDAPEST, P­F: 311 - 1446 mi mr.ért. Sűrűbben Dunakeszi új lakótelepén, az 55. számú élelmiszerbolt előtt áll egy üveggyűjtő kon­téner. Nagyon jó találmány ez, mert a vásárlóknak nem kell hazacipelniük azokat az üres üvegeket, amelyeket nem vál­tanak vissza az üzletben, ha­nem bedobhatják az egyik lyukon át a fehér, a másikon pedig a színes üvegeket. Jó lenne azonban, ha váci MÉH mindig figyelem­­­mel kísérné, mennyi üveg van a konténerben, s ha szüksé­gesnek tartják, sűrűbben kel­lene üríteni, mert legtöbb­ször jóval előbb megtelik a tartó, mint ahogy elérkezik az ürítés ideje. Körülötte le­teszik az emberek az üvege­ket, de sajnos, mindig akad­nak olyan jóakarók, akik összetörik azokat. A környék ezért nagyon balesetveszélyes, különösen, ha azt is figyelem­be vesszük, hogy az­­ iskola is itt van, és nagyon sok gyerek közlekedik erre. Solymosi László Dunakeszi Elismerés Május végén összehívták Tápiógyörgye tanácstagjait. Ünnepélyes esemény színhe­lye volt a tanácsterem: Varró István tanácselnök a járás képviselői, a meghívott ven­dégek és a tanácstagok előtt beszámolt a múlt év költség­­vetési és fejlesztési feladatai­nak végrehajtásáról. Tavaly a tápiógyörgyei lakosság csak­nem 15 millió forint értékű társadalmi munkát végzett — ez nemcsak a pénzben kife­jezhető gazdagodás miatt je­lentős, hanem a közösségi tu­dat fejlődését is érzékelteti. A nap fénypontja az volt, amikor Berényi György, Hazafias Népfront járási tit­­­kára átadta a HNF Országos Tanácsának dicsérő oklevelét és a vele járó 300 ezer forin­tot, amelyet a településfej­lesztési társadalmi akció or­szágos versenyében elért ered­ményéért kapott Tápiógyör­gye. Az elismerés nagyságát növeli az a tény, hogy mind­össze húsz település kapott most ilyen oklevelet. Mizsei Tamás, a járási párt­­bizottság nevében gratulált a szép kitüntetéshez. Települé­sünk lakossága büszke az el­ért eredményre, s az sem mellékes, hogy a megyei el­ismerésekkel együtt most már 2 millió 100 ezer forintot for­díthatnak Tápiógyörgye fej­lesztésére. Molnár József Tápiógyörgye Huszonkettő Ebben az évben január óta 22 esetben hívtam fel telefo­non a DÉMÁSZ monori ki­­rendeltségét, hogy sem: Nyáregyházán a bejelent­Dózsa György utca 35. szám előtti autóbusz-megállót és a közeli útkereszteződést megvilágítani hivatott ostornyeles higanygőz­­lámpa nem ég. Az azóta eltelt időszakban két ízben is járt kint az áram­­szolgáltató vállalat létrás mű­helykocsija, ennek ellenére a lámpa még mindig nem vilá­gít. Nem tudjuk, mi lehet en­nek az oka. Talán megjavítot­ták, de azonnal elromlott? Vagy olyan súlyos a baj, hogy nem is lehet­­ kijavítani a hi­bát? Levelemet aláírhatta vol­na háromszáz ember, ezen a környéken laknak, akik s valamennyiünket kellemetle­nül érint, hogy a megállóban sötét van. Krizsán Pál Nyáregyháza ★ Fél éve várnak az emberek a ja­­vításra. Vajon mi akadályozza meg az illetékeseket abban, hogy vilá­gosságot teremtsenek a nyáregyhá­zi Dózsa György utcában? A kér­désre Horváth Ferenc, a DÉMÁSZ monori kirendeltségének vezetője adott választ: valóban bejelentet­ték a hibát, igyekeztek is kijavíta­ni. Égőt cseréltek, de mert a lám­pa ezt követően sem világított, egyéb munkákra is szükség van, vezetéket kell cserélniük. A lét­rás műhelykocsi nem áll állandóan a kirendeltség rendelkezésére, leg­közelebb a jövő hét közepén kap­ják meg, s akkor a nyáregyházi lámpát is megjavítják, kicserélik a vezetéket. Reméljük, így lesz, s nem kell olvasónknak még hu­szonkét bejelentést tennie. Telepítenénk A Pest megyei Hírlap 1983. május­ elsejei számában olvas­tunk arról, hogy hazánkban kikísérleteztek egy új málna­­fajtát, amely sokkal bővebben terem, mint a hagyományo­sak. Sajnos, nem írták le rész­letesen, mik jellemzik még ezt az új fajtát, s hol lehet besze­rezni, pedig szívesen telepíte­nénk — egyelőre természete­sen csak kisebb mennyiséget belőle. Tóth Imréné ★ Verőcemaros Megkerestük a fertőd! Gyümölcs­ös Dísznövénytermesztő Fejlesztő Vállalatnál a nemesítőt, dr. Kol­­lányi Lászlót. Megtudtuk tőle, hogy az új fajta neve Fertődi bőtermő, amelyet csak vállalatuk forgalmaz, egyelőre korlátozott mennyiség­ben. Évente néhány ezer tövet kül­denek el a megrendelőknek, jelen­leg mintegy kétezer darabbal áll­nak az érdeklődők rendelkezésére. A szedermálna sokban különbö­zik a hagyományostól: hosszú ves­­­szőket növeszt, ezért csak kordo­non lehet nevelni. Ajánlatos a tö­veket egymástól másfél-két méternyire elültetni, a sorok között pedig két, két és fél méte­res­ területet szabadon hagyni. A szedermálna gondozása ,nem kön­­­nyű, részben a hosszú vesszők miatt, másrészt pedig mert a szá­lak sokkal tüskésebbek, mint az eddig ismert málnáé. A Fertődi bőtermőt levélben is meg lehet rendelni, egy tő ára 27 forint. A megrendelésben azt is fel kell tün­tetni, őszi vagy inkább tavaszi szál­lítást kérnek-e. Nem okoz gondot, ha megnövekszik a kereslet a sze­dermálna iránt, mert az igények­nek megfelelően nagyobb men­­­nyiségű szaporítóanyagot állíthat­nak elő. A cím: Gyümölcs- és Dísznövénytermesztő Fejlesztő Vál­lalat, Fertőd. POSTABONTÁS Duna menti mozaik Gödön 173 tanácsi lakás van. A jelenlegi tervidőszak­ban 74 lakás teljes felújítását s 31 részleges rendbehozatalát irányozták elő. Az ehhez szük­séges 13 millió forintot álla­mi támogatásból fordítják munkára. Nehezíti a terv vég­­­rehajtását, hogy a települé­sen nincs átmeneti lakás, pe­dig szükség lenne néhányra ahhoz, hogy a felújítási mun­kát zavartalanul végezhessék. Sződligeten ★ néhány évvel ezelőtt avatták fel az erdei tornapályát. Az tekben sok úttörő elmúlt de­dolgozott ott. Tanáraik vezetésével ki­javították a régi sportszereket, újakat szereltek fel, kialakí­tottak egy kispályás labdarú­gásra alkalmas területet,­­ megtisztították az erdőt a hulladéktól. Az újjá vará­zsolt telepet a gyermeknapon vették birtokukba a gyerekek. ★ Századik születésnapját ün­nepelte Sződön Szalachy Bé­­láné. Az idős asszonynak sződi általános iskolások mű­a sorral kedveskedtek, majd a tanács elnöke és a helyi vö­röskeresztes aktivisták kö­szöntötték.★ A megyei sportversenyeken évek óta sikeresen szerepel­­nek a sződligeti sakkozók. Az utánpótlással sincs gond, erre bizonyíték a megyei úttörő­­bajnokság eredménye. A csa­patversenyeken a sződligeti általános iskola csapata a leg­jobbak között végzett, Rács­­kay Gábor pedig az egyéni versenyen második helyezett lett.★ Jó érzés azt látni, hogy az idősebb emberek is részt­ vál­lalnak lakóhelyük szépítésé­ben. Rendben tartják portá­jukat, a házuk előtti járdát, fákat és virágokat ültetnek. Sajnos, néhányan — érthetet­len okból — abban lelik örö­müket, hogy tönkretegyék mások munkáját. Tettüket súlyosbítja, hogy ezek a ron­gálók gyermekeiket is bevon­ják akcióikba. Nem gondolnak arra, hogy milyen felnőtt vá­lik abból a gyermekből, akit arra nevelnek, hogy ne be­csülje sokra se a mások mun­káját, se az idősebbeket. Szabó László Sződliget Másodszorra sikerült Felvételünk Bagón, a Vörös Hadsereg és a László ut­ca kereszteződésében készült. Azért bontották fel a né­hány éve készült aszfaltburkolatot, mert annak idején el­mulasztották lefektetni a vízelvezető csöveket. Most, má­sodszorra sikerült a kérdés persze, nem lennének-e el­kerülhetőek ezek az utólagos, feleslegesnek tűnő kiadá­sok, ha az illetékesek időben eldöntenék, mi szükséges egy építkezéshez. 1983. JÚNIU­S 19., VASÁRNAP Vedelt növény Aki letépi, megbüntetik Lapunk 1983. június 5-i számának Postabontásában Fidel Lajos váci olvasónk kér­désére válaszoltunk. Az iránt érdeklődött, hol szerezhetne árvalányhaj-magot, mert sze­retne a kertjébe telepíteni. Se­gíteni nem tudtunk, csak ta­nácsot adtunk: keressen va­don termő árvalányhajat, s ültesse el a kertjében. Most kiderült, hogy tanácsunk nem volt hasznos, mert ezzel sza­bálysértésre buzdítottuk olva­sónkat. Cserny Gábor váci olvasónk arról világosított fel bennünket levelében, hogy a Magyar Közlöny 1982/14. szá­mában megjelent a 8/1982. számú MT rendelet, amely az árvalányhaj nyolc faját vé­detté nyilvánítja, ezért mind­azok, akik kiszakítják a ter­mészetből, szálanként ezer forint pénzbírsággal sújtha­tók. A Társadalmi Erdei Szol­gálat tagjai rendszeresen és szigorúan ellenőrzik az árva­­lányhaj-lelőhelyeket, s akit tetten érnek, az bizony pórul jár. Reméljük, Fidel Lajos még nem hallgatott ránk, s eddig nem szakított ki egyetlen szál árvalányhajat sem a természe­tes környezetéből. Ezek után adnunk kell egy másik, az előzővel ellentétes tanácsot: mondjon le arról, hogy ár­­valányhajak fognak lengeni a kertjében. Nem hisszük persze, hogy olvasónk nagy kárt tett vol­na a természetben, ha egyet­len tövet áttelepít a saját­­ kertjébe, s esetleg nem jár sikerrel az átültetés. Sok­kal nagyobb pusztítást végez­nek azok, akik üzleti szán­dékkal keresik fel e növény lelőhelyeit, s nem tudni, hány nyalábnyit szednek egy alkalommal. Nemrég Buda­pesten, a Blaha Lujza téri aluljáróban volt alkalmunk látni egy urat, aki árvalány­hajat árusított, kis­ba kötve, amelyeket csokrok­külön­féle, éktelenebbnél éktelenebb színekre festett. Sokkal in­kább őt kellene megbüntetni, vagy legalább figyelmeztetni, nem pedig azt az embert, akik nem sárga, kék, lila és más színű árvalányhajat akar a mások kalapja mellé tűzni, csupán azt szeretné, ha lenne néhány szál a közelében, a maga természetes színében. Elmentünk Örömmel hallottuk a rádió­ból, hogy több alkalommal megismétlik a Gyertek játsza­ni Visegrádra elnevezésű ren­dezvényt. Mi, az őrbottyáni művelődési ház különböző szakköreinek tagjai ez év má­­jus elején jártunk Visegrádon, s részt vettünk ezen a progra­mon. Azóta is emlegetjük, mennyire jól éreztük magun­kat: minden gyerek talált olyan műsort, amely őt érde­kelte. Láthattunk bábjátékot, színjátszók és más együttesek szórakoztattak bennünket, so­kat játszottunk magunk is, s közben megismerkedhettünk Visegrád nevezetességeivel. Nekem a táncház tetszett legjobban, ahol beállhattunk a felnőttek közé népi táncot ta­nulni. Örülünk, hogy újra al­kalmunk lesz részt venni egy ilyen rendezvényen. Július 3- án ismét ott leszünk! Varga Tibor őrbottyán Folt hátán folt A tisztaság csak fél egészség Ha megbetegszünk és kór­házba kerülünk, legfontosabb gondunk természetesen az, hogy minél előbb szeretnénk meggyógyulni és hazatérni ott­honunkba. Emellett a figyel­münk másra is kiterjed: meg­ismerkedünk betegtársaink­kal, s alkalmazkodunk a kór­házi életformához, ideiglene­sen felhagyunk még legalap­vetőbb szokásainkkal is, hiszen ott-tartózkodásunk nem az üdülés, hanem a mielőbbi gyó­gyulás célját szolgálja. Védőruha Bármennyire megadja ma­gát sorsának a beteg, véle­ményt mindenféleképpen al­kot a vele való bánásmódról, a kórházi környezetről. Tar­­nóczy Jánosné ceglédi olva­sónk levelében a következő­ket írja: Nemrég két hetet töltöttem a ceglédi kórházban, az 1-es belosztályon. Megdöb­bentett az, milyen viseltes, foltozott köpenyekben járnak az orvosok, ápolók és takarí­tók egyaránt. Az egyik dok­tornő köpenyének hátulján ab­laknyi folt vonzotta magára a tekintetet, s úgy tűnt­, a dok­tornő vagy nem tudja, milyen állapotban van a formaruhám, vagy tudja, de nem törődik vele.­ Miért nem ad a kórház tisztességes ruhát a dolgozói­nak? Kovács János, a ceglédi kór­ház gazdasági igazgatója: — A kórház dolgozói nem munkaruhát, hanem védőru­hát kapnak, amelynek nincs kihordási ideje. A selejtező bizottság dönti el, meddig használható egy köpeny, mikor nem javítható többé. A­­ panaszbejelentést követően utánanéztem a dolognak az 1-es belosztályon, s valóban találtunk két­ köpenyt, ame­lyet már semmiképp sem le­het tovább hordani. — Kinek a kötelessége fel­figyelni arra, ha valamelyik védőruha már használhatat­lan? — A mosatást is a főnővér irányítja, így neki kell intéz­kednie a szükséges csere ügyében. Ezen az osztályon új a főnővér, de másutt is az a szokás, hogy a dolgozó maga jelzi, ha a köpenye tönkre­ment. A mosoda is figyeli a ruhákat, s ha észreveszik, hogy valamelyik védőruha már nem javítható, ők is ki­selejtezhetik. .. Roncsolnak — Feltétlenül szükséges ja­vítani, foltozni a köpenyeket? Nem lehetne újra cserélni a szakadtakat? — Anyagi okok miatt nem engedheti meg magának kórház, hogy kidobja a még a használható ruhákat. Taka­rékoskodnunk kell, ugyanis fontosabbnak tartjuk, hogy gyógyszerből, kötszerből, gyó­gyászati felszerelésekből meg­felelő mennyiség álljon ren­delkezésünkre. A ruhák tisz­ták, s ez a legfontosabb... A KÖJÁL rendelkezése ér­telmében a kórházi dolgozók védőruháit egészségügyi okok miatt a kórházi mosodában kell tisztítani, itt ugyanis speciális feltételek között mossák, fertőtlenítik a ruhá­kat. Ehhez olyan mosógépet használnak, amely nagy mennyiség befogadására al­kalmas, és nem ugyanazon a nyíláson veszik ki a tiszta ru­hát, amelyiken a szennyest betették. Kovács János gazda­sági igazgató elmondása sze­rint hetente mintegy ötezer köpenyt mosnak és vasalnak a mosodában, ezen kívül még a beteg ruházatot is kell tenniük. A nagy rendbe mosó­gépek, amelyek ugyan a higiéniai megfelelnek előírások­nak, n­agyon roncsolják a ru­hákat, a köpenyek többnyi­re nem akkor szakadnak el, amikor hordják azokat, hanem a mosás alkalmával. Külö­nösen a műtősök védőruhái károsodnak, mert azokat fo­kozottabban kell fertőtleníte­ni, ráadásul rendszeresen le­szakadnak a megkötők, ame­lyekkel ezek a ruhák záród­nak. • Van-e arra lehetőség, hogy a dolgozók saját maguk kezeljék a védőruháikat? Így a mosásra, vasalásra nagyobb gondot fordítanának, s a ru­hák élettartama megnöveked­ne. — A KÖJÁL nem ad erre lehetőséget. A rendelkezés ér­telmében a kórház személy­zete csak a kórház által bizto­sított, a kórház által tisztított ruhában dolgozhat. Nagyon nehéz lenne ki­mondani, mi a megoldás. Természetes az, ha egy kór­házban igyekeznek kiküszö­bölni a fertőzésveszélyt, s nem nyugtatna meg bennünket, ha azt hallanánk, hogy ezentúl a műtőkben mindenki a sa­­­ját kezűleg, jól vagy éppen rosszul kimosott­ vasait védő­ruhában fog serénykedni. Nagyszerű lenne, ha egyszer használatos védőruhákat kap­hatnának az egészségügyi­­ dolgozók, de erre még évekig, sőt évtizedekig nem lesz mód. Elképzelhető azonban, hogy a mosás technológiáján lehetne változtatni, olyan gépek al­kalmazásával, amelyek kímé­lik a ruhákat. (Bár bizonyára ez a megoldás sem felelő.) Szépek is Minden kórházban látni olyan orvosokat vagy ápoló­kat, akik szemmel láthatóan nem a formaruhát hordják, hanem egyedi fazonú és anya­gú, észrevehetően házilag ke­zelt köpenyekben járnak, ők is tiszták, ráadásul sokkal gondozottabbaknak látszanak, s nem tartjuk valószínűnek, hogy fertőzést okoznak ezzel — a baktériumokat utcai ru­hájukkal is bevihetik a dol­gozók, a látogatókról nem is szólva. Ez persze szabályel­lenes, de úgy tűnik, a kórhá­zak vezetői szemet hunynak a jelenség fölött. Fontos a tisztaság, nősen egy kórházban az, küla­mint a mondás is tartja, fél s egészség. Jó lenne, ha a védő­ruhák nemcsak tiszták, de szépek is lennének. Pável Melinda Szerkesztői üzenetek G. F., Kiskunlacháza: Érdeklő­dik, hol kell kérelmeznie, ha szo­ciális segélyt igényel? Leírja, hogy csak az egyik szemével lát, ez a szeme is nagyon rossz, idős kora miatt nem tud már dolgozni, nyugdíja nagyon alacsony, s mert feleségének nincs önnyugdíja, ket­tőjüknek 1B00 forintból, kell meg­élniük. Javasoljuk, menjen be a helyi tanácshoz, s ott kérelmezze, hogy folyósítsanak önnek szociá­lis segélyt. Kérését minden bi­zonnyal teljesítik. K. P.-né: Részletesen leírja, mi a panasza, alá is írta a levelet, csak éppen azt mulasztotta el kö­zölni velünk, melyik településen lakik. A postabélyegzőt sem sike­rült elolvasnunk, így segíteni szá­mára lehetetlen. Abból nem tu­dunk kiindulni, hogy önök jelen­leg vidéken laknak, egy szőlőben levő kis házban, olyan helyen, ahol nincs utca, se házszám, mind­ebből ugyanis nem derül ki, me­lyik településen van az a .,helyi h­entesbolti", ahol a kérdéses csir­keaprólékot vette. N. A., Érd: Az iránt érdeklődik, hogy a permetezési kötelezettség alól mentesül-e a MÁV, ugyanis úgy vette észre, hogy a vasúti sí­nek mentén az amerikai szövő­lepke háborítatlanul él és szapo­rodik. Egyetértünk önnel, magunk is tapasztaltuk, hogy a sínek mel­lett — amely vasúti terület — per­metezésnek nyoma sincs. Remél­jük, az illetékesek mielőbb sort kerítenek erre, még mielőtt a kár­tevők mindent felfalva újabb táp­lálék után néznének a környező t­el­kokon. A vasút egyébként — tudomásunk szerint — ugyan­úgy köteles rendben tartani a sa­ját területét, mint a kiskerttulaj­donosok. Z. F., Vác: Kérdezi, nem hal­lottunk-e arról, hogy ebben az év­ben újfajta szúnyogok tűntek fel hazánkban, ugyanis míg a korábbi években nagyon kedvelték önt ezek az élősdiek, az idén még egy szúnyog sem csípte meg, pedig nem használ semmiféle riasztó­­szert. Nincs értesülésünk arról, hogy a szúnyogok tulajdonságai vagy ízlésük megváltozott volna. Ha korábban csípték és most nem csípik, ezt esetleg a szúnyogirtás korábbinál nagyobb sikere vagy az ön változása okozza — ez utób­biról orvos tudna részletes választ adni. N. M., Százhalombatta: Azt pa­­naszolja, hogy vásárolt egy cseh­szlovák csaptelepet a mosdókagy­lóhoz, egy­­ óvárosi áfészboltban, s csak amikor fel akarták szerelni, akkor derült ki, hogy néhány fon­tos tartozék hiányzik a csomagból. Megértjük felháborodását, de saj­nos, segíteni nem tudunk, hiszen utólag, napokkal a vásárlás után lehetetlen bizonyítani, hogy a kér­déses tartozékok benne voltak csomagban vagy hiányoztak belő­­­le. Ilyen esetekben azt szoktuk ta­nácsolni, hogy a jövőben legye­nek óvatosabbak, s alaposan néz­zék meg, amit vesznek, mielőtt el­vinnék az üzletből. Tudjuk ugyan­akkor azt is, hogy aki nem szak­ember, hiába vizsgálgatja a bonyo­lultabb berendezéseket, úgysem tudja megállapítani, megkapott-e mindent. Jó lenne, ha felbontatlan gyári csomagolásban árusítanák a műszaki cikkeket, illetve minden termékhez mellékelnének részletes leírást, amelynek alapján leltár szerint át lehetne venni a vásárolt cikket. (Ettől függetlenül, ha meg­van a blokkja, felkeresheti annak a bizonyos hottnak a vezetőjét. Veszteni valóm­ nincs. Ha megér­tésre, segítőkészségre talál, tiszta szerencse.)

Next