Pest Megyei Hírlap, 1983. június (27. évfolyam, 128-153. szám)

1983-06-22 / 146. szám

vtlíi­a A PEST MEGYEI HÍRLAP VÁCI JÁRÁSI É­S VÁC VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXVII. ÉVFOLYAM, 146. SZÁM 1983. JÚNIUS 22., SZERDA Politika a m­unnkapad mellett Mindenütt nyíltan, őszintén Befejeződtek a tanácskozások Vác város valamennyi pártalapszervezetében le­zajlottak a közelmúltban megtartott taggyűlések. Mint ismeretes, ezek napirendjén most az MSZMP XII. kongresszusa határozataiból adódó helyi feladatok vég­rehajtása szerepelt. A titkárok beszámolói szerkezeti­leg a gazdasági, ideológiai munkára, a pártélet kér­déseire tagolódtak. A tanácskozásokat az MSZMP városi bizottságának vezetői is értékelték. Erről beszélgettünk Kiss László osztályvezetővel. — Mily­ennek ítélik meg eb­ből a szempontból az el­múlt két és fél évet a vá­ros kommunistái? Milyen útmutatást adtak a tag­gyűlések a kommunista vezetőknek? A beszámolók vitájában természetesen a gazdasági kérdések, a helyi gazdasági feladatok kerültek a legtöbb­ször szóba. Ez a mai hely­zetben teljesen érthető. Pél­dák egész sorát mondhat­nánk, idézhetnénk. A Fonógyár 11. pártalap­­szervezete év közben többször is foglalkozott a munkaerő­gondokkal. Most örömmel ál­lapították meg, hogy sikerült szakmunkás osztályt szervez­niük, s a tanulók toborzásá­ban segített az, hogy a gyár saját kollégiumában tudták elhelyezni őket. Az utánpótlás megoldásának örömét csak az a gond felhőzi, hogy itt más gyárakhoz viszonyítva ala­csonyabb a bérszínvonal, mert erről nem Vácott, hanem budapesti központban dönte­n nek. A Kötöttárugyár V. párt­­alapszervezete arra hívta fel a figyelmet, hogy az eddiginél is nagyobb gondot kell fordí­tani a versenyképességre, s ennek kulcsa a fokozott gyártmányfejlesztés. Ezt a figyelmeztetést olvas­hattuk ki a Forte II. és Taurus Gumigyár pártalap­ a szervezete beszámolójából is. A vállalat gazdasági tenni­valóira hívták fel a figyel­met, s keresték a kiutat, más­hol, például a DCM-ben, a Volán 20-as vállalatnál is, ahol a közlekedési árak eme­lése óta csökkent az utaslét­szám. Úgy vélik, hogy a je­lenlegi utazóközönséget is csak magasabb tudják megtartani színvonallal . Milyen megállapításo­kat tettek a társadalmi tudat, az ideológiai kér­désekkel kapcsolatban? Ez ugyanis szintén fontos napjainkban,nagyon . A párttagok figyelmét ez sem kerülte el. A beszámolók egy része az agitáció- és pro­pagandamunka fogyatékossá­gait vette számba. A Kötöttárugyár III. alap­szervezetének beszámolója azt állapítja meg, hogy a pro­pagandisták a megnövekedett gazdasági feladatok miatt gyengébb eredményt értek el a politikai oktatásban, mint egy évvel korábban. Meg kell találni a módját, hogy a hely­­zet javuljon. Több helyen szóltak az eszmei, politikai cselekvési egység erősítéséről. Ha ezt nem csak a párttagok­ra értjük, hanem a közös ér­dek szerint minden dolgozó emberre, a kiindulási alap akkor is a kommunisták pél­dás fegyelme. Ezt a véleményt hallhattuk a pártélet kérdé­seivel kapcsolatban. — Milyen más, aktuális kérdések kerültek még szóba? — Például a káder és sze­mélyzeti munka, a gazdasági vezetők mellett felnövő után­pótlás biztosítása. A fonó­gyárban kritikusan szóltak arról, hogy a vezető-utánpót­lás kívánnivalót hagy maga után. Több alapszervezetnél foglalkoztak a vezetőkkel szemben támasztott követel­ményekkel. — Milyen volt a párttag­ság aktivitása? A taggyűléseken megjelen­tek 17,5 százaléka szólalt fel. Ezt mi közepes aktivitásnak értékeljük. A hozzászólók el­sősorban helyi, gazdasági kér­désekkel foglalkoztak. A sok konkrét javaslat közül több olyat lehetne említeni, mint amilyen a HAGY I. alapszer­vezet vitájában hangzott el. Itt a tőkés piachoz való ru­galmasabb alkalmazkodás ér­dekében szükségesnek tart­ják, hogy a termékek gyár­tásának megkezdéséről, fel­tételeiről gyorsítsák a dön­téseket. Több exportáló vál­lalatnál kritizálták a külke­reskedelmi szerveket — Milyen visszhangja volt az MSZMP KB-nak XII. kongresszus óta el­­­telt időszak munkáját elemző, további munkának irányt szabó határozatok­ról? — Szinte valamennyi alap­szervezet tagjai egyetértésüket. A kifejezték határozat itt most még mélyebben vált ismertté. A tagság helyesli és nagyra becsüli a KB tagjai­nak, vezetőinek realitás­érzé­két. Különösen azt, hogy az országos és helyi gondokról az utóbbi időben egyre nyíl­tabban, szépítés nélkül be­szélünk. Ez szerintem ter­mészetes és hozzátartozik pár­tunk munkastílusához. Kovács T. István Dunakeszin, a Rima-parti lakótelepen (az ABC-áruházzal szemben) m­egnyitottuk női, férfifodrász és kozmetikarészlegünket Nyitva: hétfőn 6-tól 18 óráig, keddtől péntekig 6-tól 21 óráig, szombaton 6-tól 14 óráig. A legmodernebb anyagokkal a legdivatosabb szolgáltatást nyújtjuk. Duna­kanyar Szolgáltató és Vegyesipari Szövetkezet Szokolya színpadán A felvételi Szokolyán a Mányoki Ádám művelődési házban július án a Kaucsuk Színpad bemu­­­­tatja Berkesi András: Felvéte­li vizsga című egyfelvonásosát. A csend megjelenítője Az örök múzsa Nagymaros Raszler Károly grafikai kiállítása­­ Felemelő pillanat, midőn egy település elszármazott, ne­vet szerzett fia találkozik az őt útnak indító közösséggel, a szülőhely lakóival. Egy ilyen esemény szem- és fültanúi voltunk a minap a nagymarosi művelődési házban, ahol a község szülötte, Raszler Ká­roly grafikusművész állította ki szebbnél szebb, fekete-fehér és színes grafikai lapjait. Már a tágas terembe lépve szembe tűnt, hogy itt és most többről van szó egy szokásos tárlatnál. Látástól a látomásig A minden talpalatnyi helyet elfoglaló közönség, a perc emelkedettsége azt jelezte, hogy a jelenlevőket szoros szá­lak fűzik össze a kiállító mű­vésszel, akinek pályafutását féltő szeretettel és nem kis büszkeséggel kísérik immár három évtizede. Raszler műveinek jelenléte — kimondatlanul bár — na­gyobb hangsúlyt kapott egy szokványos nagymarosi tárlat­nál. A kontinuitást húzta alá, azt a fajta folyamatosságot erősítette, amely jelzi a nagy­község szándékát: a művészte­lep megszűnte után sem veszi le programjáról a nyári galé­ria hagyományos megrendezé­sét, s az ügy sikeréért szövet­kezik mindazokkal, akik ezt a tisztes törekvést magukévá te­szik. Niedermüller Ferenc, nagyközségi pártbizottság tit­­­kára megnyitó szavaiban kü­lön köszöntötte Somogyi Jó­zsef szobrászművészt, a Kép­zőművészeti Főiskola rektorát, aki ugyancsak eljött főiskolai tanártársa hazai bemutatkozá­sára. B. Supka Magdolna mű­vészettörténész megnyitó sza­vai élmény­számba mentek, és kulcsot adtak a hallgatóság­nak a látvány minél elmélyül­tebb befogadásához. A szakember szerint a gra­fikusművész örök múzsájául választotta Nagymarost, mint ezt a megsebzett fák, a felpat­tanó burkú gesztenyék, az őszi erdők rőt színei mutatják. Bár bejárta mind a négy égtájat, mindmáig hűséges maradt a szülőhely éltető forrásához. A csend megjelenítője a termé­szettel való meghitt együttlé­­tében korunk emberének gyó­gyulását keresi. Az utóbbi években Raszler művészetében perdöntővé váltak a színek, ma már nem elégszik meg a fekete-fehér kifejezési móddal. A képek mély csendjei mel­lett a szavak közhellyé válnak, így végezetül a művészettörté­nész azzal zárta beszédét, hogy a tárlatlátogatók a némaság meghódításának élményével gazdagodnak, hiszen a művész a látástól eljutott a látomásig. Celesztin Quintett volt egy másik örömteli mozzanata is ennek a megnyi­tónak. A helyi szellem kitelje­sedésére vall, hogy a község­ben megtelepedett üdülők egy része ma már nem csupán passzív élvezője mindannak, amit a település nyújthat, ha­nem cselekvő közreműködője is. A Celesztin Quintett első fellépésének tanúja lehetett a népes közönség. Azok a magas képzettségű, főhivatású zené­szek verbuválódtak e néven együttessé, akik a fővárosba, a Pálya Celesztin utcában le­vő nyaralóikba járnak üdülni Bach és Farkas Ferenc mű­veit interpretálta a fúvósötös a muzsika élvezetével tetézve a látvány nagyszerűségét. Tamasi Tamás \ Medencében és folyéimfon • Hűs vize már nem üdít fel A külföldiek évente visszatérnek­ Fürdők, uszodák, strandok. A korán érkezett nyár és a gyakori meleg hamar felkeltet­te az érdeklődésünket. A váci városi strandon épp olyan za­vartalan a fürdőzés, mint az előző nyarak bármelyikén. Pe­dig a medencék tőszomszédsá­gában folynak a bővítés so­ron levő munkálatai. Az más kérdés, hogy a felvételi és évzáró vizsgák idején, amikor a nyári szabadságok is csak ezután kezdődnek, kora dél­után kényelmesen úszkálha­tunk a medencékben. Tilos A sződligeti kempingtábor strandja előtt meglepő tábla fogad bennünket. Hiába a Duna hullámai már nem hű­­­sítenek bennünket. Piszkos a víz, régi szabadstrandjai elha­nyagoltak. Ám úgy látszik, az itt munkálkodók mégis opti­misták. A gödi Duna menti Termelő­­szövetkezet éttermében ízletes menüvel várják a vendégeket. A gyümölcsárus újságok eladá­sát is vállalta, mert mindig erre téved olyasvalaki, aki a betűre is éhes. Jönnek azok az évek óta visszatérő külföl­diek is, akik már ismerik ezt a helyet, s megpihennek, mert a táj szép, a lombos fák hűs árnyékot tartanak. Jönnek a faluból a szabadtéri mozi elő­adására, s olykor egy-egy mű­sorra, ünnepségre is sor kerül itt. A környék ma még elha­nyagolt. Az öltözőknek épített fabódék látványa nem valami szívderítő. Változik Molnár István gondnok sze­rint hamarosan javulni fog­nak az állapotok. A községi tanács némi anyagi támogatás­hoz jutva kikotortatja a folyó­­nak azt a­­ részét, ahol a régi strand volt. Ismét lehet majd fürödni, s lesz csónakkikötő is. Jöhetnek, s indulhatnak is in­nét a vízi túrázók. És persze jöhetnek a kempingezők, akik a fűmaggal bevetett területen üthetik fel a sátrukat, napon­ta 30 forint helypénz ellené­ben. Várható, hogy nemzetközi sportesemény színhelye is lesz majd augusztus 15—20. között a sződligeti kemping. Ide vár­ják egy nemzetközi vízimoto­­ros-találkozó 2-3 ezer résztve­vőjét, a versenyzőket és a né­zőket. A vendégek sátorban al­hatnak majd, s remélik, bíz­nak benne, hogy sikerül kielé­gíteni az igényeket, megolda­ni az ellátásukat. A szabad­téri színpad nézőterét minden­esetre bővítik, mert gondos­kodni kell a vendégek esti szórakoztatásáról is. Egyébként is sokfelől jönnek ide estén­ként a környező települések­ről, s érdeklődnek a filmek, műsorok iránt a külföldiek is. Érdemes — Van benne fantázia — állítja Molnár István, akitől elköszönve mégegyszer körül­tekintünk a rábízott táborra. A partra vezető fasor árnyas fái, a túloldalon, szinte a víz fölött lebegő hegyek kékje, a környezet valóban szép, de még nem vonzó. Iszapos, a fo­lyópart, gondozatlan s kirí a képből az idejét múlt, fából tákolt kabinsor. Lehet, hogy augusztusban­ más lesz itt a kép? Jó len­ne. K. T. I. Meglepő tábla Sződligeten 4 ^ sláx* : Kora délután a váci strandon . t­­­«k­­v Erdélyi Mihály és Mikó Sándor készíti a szabadtéri mozi né­zőterének új padjait Hancsovszki János felvételei IK 47-47 A szerencsére bízta A KRESZ-szabályok durva megsértése sokszor követel emberéletet. Néha csak a sze­rencse segít. Mint annak Trabantnak a vezetőjét is az a segítette, aki június 11-én 1S órakor Szód irányából közle­kedve a vasúti sorompó tilos jelzése ellenére áthajtott a sí­neken és Sződligeten megállt. A gépkocsiban utazott kiskorú gyermeke és felesége. A rend­száma IK 47-47. Vajon nem gondolt arra, hogy jöhet bár­melyik percben a vonat? Vagy nem érdekli mi történhet csa­ládjával. Miért bízik a vak­szerencsében? Netán nem tudja, hogy még a megkülönböztető jelzést hasz­náló járművek sem hagyhat­ják figyelmen kívül a tilos jelzést? A helyszínen nem tar­tózkodott rendőr, ám a sza­bályokat nemcsak azért kell betartani, hogy felelősségre ne vonják az embert. N. P. J. , ISSN 0133—2739 (Váci Hírla:

Next