Pest Megyei Hírlap, 1983. június (27. évfolyam, 128-153. szám)

1983-06-23 / 147. szám

Már a második félidőben közös munkájuk gyümölcsei X ^ Az elmúlt hetekben a­­ különböző­­ pártfórumokon­­ befejeződött a XII. k­ong­­­­resszus óta eltelt időszak ^ munkájának értékelése. ^ Mérlegre kerültek a gazda­­̋­ságpolitikai, a községfej­­­­lesztési feladatok, a lakos­­­­ság ellátásának helyzete,­­ életszínvonala, a pártirá­­ni nyitás hatékonysága, az­­ alapszervezetek belső élete. A helyi­­ körülmények, adott­ságok mindenütt döntően be­folyásolják a célok megfogal­mazását és az elért eredmé­nyeket. Üllőn ez bizonyos ket­tősséget jelent, hiszen nagy gondjuk, mindössze két önálló gazdasági egység , a Monor­­vidéki Áfész és a volt OTÁF- telep működik a területükön. Ugyanakkor a közös munka fontos lendítőereje a lakosság egyre nagyobb érdeklődése a közügyek iránt, beleszólási igénye, a társadalmi munka­vállalások. Épp ezért nőtt meg különösen az utóbbi években a lakóterületi politi­kai munka jelentősége. Élve a lehets­éggel A nagyközségi tanács gaz­daságpolitikai programjában meghatározott célkitűzések és feladatok végrehajtása idő­arányosan történik — állapí­totta meg az üllői pártbizott­ság értékelése. Annak ellenére, hogy a VI. ötéves tervüket módosítaniuk kellett, a lakosság életszínvo­nalának folyamatos szinten­­tartása, emelése biztosított. Községi feladatokra 105 millió forint áll rendelkezésükre ös­­­szesen. A beszámolási időszak­ban máris felhasználtak 60,6 milliót. Az már bizonyos, hogy az eredeti tervektől eltérően központi orvosi rendelő kiala­­­kításával pár évet — a nehéz gazdasági körülmények miatt — várni kell, de a bölcsőde bővítéséről­ nem mondtak le. Eddig is megnagyobbították már a 3. számú helyi óvodát, javították az orvosi rendelő műszerezettségét. Korszerűsí­tették a művelődési házat. A lakosság az elmúlt két évben — az „első félidőben” — 3 ezer négyzetméter járdát és 400 méternyi szilárd bur­kolatú közutat épített meg társadalmi munkában. Nagy esemény volt az ivóvízhálózat üzembe helyezése. Ma már a lakóépületek 40 százalékában erről kapják az ott élők az egészséges ivóvizet. A tanács kettő — úgyneve­zett célcsoportos — lakást épí­tett egymillió forintért. Ma­gánerőből nyolcvan családi ház épült meg. Ehhez állami telkeket az utóbbi években a tanács nem tudott parcellázni. Az idén elkészült viszont a település általános rendezési terve, amely az ezredfordulóig meghatározza Üllő majdani képét, fejlődését. Egy-két éven belül körülbelül 180 építési telek parcellázására kerülhet sor. Az üllői nagyközségi pártbi­zottság eszmei, politikai ne­velő munkája, irányító szere­pe a helyi tanács községpoli­tikai tevékenységének segíté­sében, koordinálásában érvé­nyesül a legmarkánsabban. Sokféle fórumot­, eszközt igyekeznek igénybe venni, hogy a lakosságot, párttagot és pártonkívülieket — minél reá­lisabban, meggyőzőbben tájé­koztassák a párt politikájáról. Erre nemcsak a szabad párt­napot, a falugyűlést és a tö­megpropaganda-tanfolyamo­­kat, hanem a magas szintű kül-, bel- és gazdaságpolitikai TIT-előadásokat is felhasz­nálják. Nyolcmilliós érték Az elméleti igényesség, a tervszerűbb káderképzés köz­vetve, de közvetlenül is hasz­nosan szolgálja a helyi üze­mek, intézmények igényeit. A különböző oktatási fórumok­ban folyamatosan egyre több fiatal fizikai dolgozó és új párttag vesz részt. Tovább javult az utóbbi években az iskolai, óvodai el­látás is. A nevelőtestület az új tantervek szellemében egy­re inkább a nevelésközpontú iskola megvalósítására törek­szik. A járásban a legnagyobb napközis létszám Üllőn talál­ható. Két év múlva el is k­ell kezdeni a több csoportnak helyet adó új szárny építését, hogy az ellátottság és a nap­köziben folyó munka színvo­nala is tovább javulhasson. Az óvodáknál bevált a veze­tés centralizálása. Megnőtt az ötéves óvodás korúak száma, akiket az iskolára való minél jobb felkészítés érdekében igyekeznek maradéktalanul felvenni az intézményekbe. A közművelődési intézmé­nyek objektív és személyi fel­tételei is javultak az utóbbi években Üllőn, így egyre láto­­gatottabbak a rendezvényeik, egyre több az olvasó. A nagyközség sajátosságából adódóan az irányító munká­ban kiemelt figyelmet kap a tanács pártirányítása, amely a kommunista tanácstagokon és vezetőkön keresztül valósul meg. Az apparátus munkáját járásszerte elismerik, szakmai, politikai­­ képzettségük egyfor­mán jó. A Tamás Áron nevét viselő közösségük a megyé­ben elsők között érdemelte ki a Pest megyei Tanács Kiváló Szocialista Kollektívája kitün­tető címet. A tanácsi munkában erősö­dött a területek meghatározó szerepe, kezdeményező kész­sége. Növekedett a tanácsi bizottságok önállósága és fe­lelőssége. A gazdasági egysé­gek az együttműködési megál­lapodások szellemében segítő­kész partnereknek bizonyul­nak. Az üllői nagyközségi párt­­bizottság fontos feladatának tekinti a tömegszervezeti munka összehangolását, ter­mészetesen az önállóság szigo­rú tiszteletben tartásával. A HNF, a KISZ helyi bizottsá­ga, a Vöröskereszt vezetősége mindenkor megfelelő partner­nek bizonyul a lakóterületi munkában. Nyilván ennek is tulajdonítható, hogy az utób­bi két évben 8 millió forint értékű társadalmi munkát vé­geztek a helybeliek. Kilencen érdemelték ki a kiváló, hu­­szonhatan az érdemes társa­dalmi munkás címet az elmúlt három évben. A fiatalok mozgósítására, tudatos politikai nevelésére a KISZ-szel együtt nagy gondot fordít az üllői pártbizottság. Az alapszervezetek ezért köz­vetlenül segítik a KISZ-esek munkáját, a párttaggá neve­lést. Az eredmények — bár jelentősek — még nem elégí­tik ki az elvárásokat. A to­vábbiakban sem lehet tehát lemondaniuk e tevékenységük javításáról. Az üllői pártbizottság érté­kelő taggyűlésén hangsúlyt kapott az a tény: az elért si­kerek a közös munka gyümöl­csei, a lakosság támogatásá­nak, összefogásának köszönhe­tők. A következő kongresszu­sig hátralevő évek sora, a má­sodik félidő sem lesz kön­­­nyebb. Tartósan jót A cselekvőkészség, az ön­ként vállalt társadalmi mun­ka azonban tartósan jó ered­ményeket hozhat Üllőn to­vábbra is. V. J. Pillanatkép Harmonika A monori papírbolt egy­ben játékbolt is. Kicsi, szűk, kirakata sem éppen álomország, de mindig áll­dogálnak előtte. Most ép­pen egy feketébe öltözött nagymama meg matróztri­­kós, hatéves forma unoká­ja. — Mami, látod a har­monikát? — Látom. Szép. Szép az ára is. — Tudnál nekem venni ilyet? — Most nem, kisfiam. Tudod, hogy a nyugdíjból ilyesmire nemigen telik. Hallgatnak. Nézik, még a harmonikát, aztán a gye­rek kotorni kezd a zsebé­ben. — Nem baj, mama. Gye­re, veszek neked egy fagy­laltot. Te csak spórolj nyu­godtan karácsonyig... Csatornamedret markol a gép Rövidesen elkészül Monoron, a Pozsonyi utcában a Finommechanikai Vállalat üzemének szenny­vízátemelő berendezéséig vezető 246 méter hosszú csatorna. Régi gondot oldanak meg a MÉMÉP gazdasági munkaközösség dolgozói. A markológéppel a 35 centiméteres átmérőjű cső árkának medrét kotorják ki. Hancsovszki János felvétele A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXV. ÉVFOLYAM, 147. SZÁM 1983. JÚNIUS 23., CSÜTÖRTÖK Borjúk egyedi ketrecekben Á változtatás ernyőkkel jár A nagyüzemi szarvasmarha­tenyésztés talán leglényegesebb pontja a borjúnevelés. A sza­kosított tehenészeti telepeken ezen a ponton időről időre újabb problémák merülnek fel, amelyekre azonban rea­gálni kell, gyakran a techno­lógia módosításával. A válto­zások mértékét azonban a he­lyi adottságok szabják meg. A Rákosmezeje Tsz Utunk című üzemi lapjának legutób­bi számában dr. Sárkány Pé­ter állatorvos közöl figyelem­re méltó cikket erről a témá­ról. Elavult épületek Megírja, hogy a folyamatos és bő tejtermelés alapfeltéte­le, hogy a tehenek idejében vemhesüljenek és hozzák vi­lágra utódaikat. A gondosan végzett szaporodásbiológiai munka „eredménye” a sok borjú, amelyeket fel is kell ne­velni, lehetőleg steril környe­zetben. Az erre a célra rendelkezés­re álló borjúnevelő épületek legtöbbje ma már vagy elavult, vagy egyszerűen nem felel meg az előírásoknak. Mindez nem véletlen, ha 100 férőhelyen 150, vagy még ennél is több állatot tartanak huzamosabb időn keresztül. Elegendő egyetlen beteg ál­lat, s rövid idő alatt megfer­tőzi még az egészséges társa­kat is. Egy váratlanul fellépő járvány — különösen a téli hó­napokban — beláthatatlan kö­vetkezményekkel járhat. Az Egyesült Államokban — újraélesztve Stejman szovjet­unióbeli tapasztalatait — gyor­san elterjesztették az egyedi borjúketreces tartást és neve­lést. Ma már egyetlen szako­sított tehenészet sem nélkülöz­heti a kaliforniai mintájú bor­júketrecnek nevezett, „kutya­ház” néven meghonosodott technológiát, amellyel egyszer­re több problémát is meg le­het oldani. Saját házában Minden tartási mód, mely a természeteshez közel áll, az ál­latok számára elviselhetőbb. A hőingadozás, a szabad leve­gő a borjúk anyagcseréjére élénkítőleg hat Minden borjút külön-külön saját házában, ki­futójában nevelnek. Az épít­mény olcsó fahulladékból ké­szülhet, tégla-, vagy kőépület nem szükséges. A borjú a fej­adagját nyugodt körülmények között fogyaszthatja el, a na­gyobbak nem bántják, többet pihenhet, nem zavarják egy­mást. Az ilyenkor szokásos beteg­ségek is ritkábbak, az állatok csupán saját mikroorganizmu­saikat veszik vissza környeze­tükből. Amennyiben a környe­zet elszennyeződött, az egész ketrectelep tetszőleges helyre áttelepíthető néhány óra lefor­gása alatt.­­ Nagy jelentőségű az is, hogy hagyományos borjúnevelő épület a ketrecekkel egymást kiegészítve szimultán rend­szerben üzemelhet, így lehető­ség van arra, hogy a borjú­nevelő épületet huzamosabb ideig üresen tartsák, pihen­tessék. Érdemes Az ecseri közös gazdaság­ban a tehenészeti telepen fo­­lyam­atosan helyezik üzembe az egyedi ketreceket, elsősor­­ban a borjúnevelő épületének tehermentesítése céljából. Az állatok négy-öt napos koruk­ban kerülnek az illetőből új helyükre és 3—4 hónapos ko­rukig tartózkodhatnak ott. Úgy tűnik, érdemes a bor­júnevelésnek ezt a módját vá­lasztani. Gér József Hét végi juniális Megrendelték a jó időt is A majális elmaradt, a ju­niális meglesz — ez a jelszava annak a rendezvénynek, ame­lyet a hét végén, június 25-én, 26-án rendez a KISZ monori járási bizottsága Monor és Monori-erdő között, a volt Ka­­talin-csárda mögötti területen. A szervezők azt szeretnék, ha minél többen részt­ venné­nek a kétnapos juniálison, amelyen gazdag program vár a megjelenőkre. Szombat déltől várják a fia­talokat, akik saját járműveik­kel (autóval, motorkerékpár­ral, biciklivel, vagy gyalog) érhetik el a helyszínt. A két nap folyamán lesznek sport-, ügyességi és társas vetél­kedők. Egy járási bűvész és fővárosi pol-beat-zenekar, vé- gül diszkó szórakoztatja majd a juniálison részt vevő lányo­kat és fiúkat. Az ebédet szom­baton és vasárnap is a hely­színen bográcsban főzik majd ínyesmesterek. Lesz egy közös nagy sátor, de kérik a fiatalokat, hogy vi­gyenek magukkal sátrakat, egyéni játékokat és sportfel­szereléseket, hogy mindenki aktívan tölthesse a szabadban a hét végét. Óvatos becslések szerint 150- 200 fiatal megjelenésére szá­mítanak a rendezők, akik állí­tólag már megrendelték a jó időt is, így nem elképzelhe­tetlen, hogy ennél többen is lesznek. Ügy legyen! Földmunkagép-javító és -gyártó üzemünk vecsési telephelyére felveszünk LAKATOSOKAT, GÉPSZERELŐKET, MOTORSZERELŐKET, betanított és segédmunkásokat, valamint gépipari szakképzettségű FEJLESZTŐMÉRNÖKÖT, GYÁRTÁSTECHNOLÓGUST, TECHNOLÓGIAI CSOPORTVEZETŐT, RAKTÁROST, GYORS- ÉS GÉPÍRÓT. Kereseti lehetőség: megegyezés szerint. Jelentkezni lehet személyesen a munkaügyi csoportnál: Vecsés, Dózsa György út 84., telefon: Vecsés 60 vagy 343-780, 46-os mellék: Vízügyi Építő Vállalat Idény végi sportjegyzet (1.) Csapataink a mérlegen A vecsési foci múlt több év­tizedes gazdag hagyományai máig is élnek az idősebb ra­jongókban. Az aranykor 60-as évek közepe volt, ami­­­kor az NB II-ben szerepelt a főváros menti település csapa­ta. Ezrek és ezrek jártak ak­kor a meccsekre, s idegenbe is több százan kísérték el a ked­venceket. A kiesés után jött a mély­pont, az NB III., a megyei I. osztály, a területi, majd a já­rási bajnokság. 1981-ben a já­rási bajnokságot megnyerve a csapat feljutott az újonnan alakult megyei II. osztályba. Egy évvel később ismét örül­hettek Vecsésen, hiszen a ma­gasabb osztályban sem adták alább az első helynél. Ismét megindultak felfelé, s végül a megyei I. osztályú bajnokság 1982/83-as idényében így vé­geztek a tabellán. 9. Ferihegy SE 30 11 4 15 54-61 26 Az eredménysor önmagáért beszél, a vecsési csapat telje­sítménye elmaradt az 50 szá­zalékostól, amelyet a szezon elején elvárt a szakvezetők és a szurkolótábor. Különösen szomorú vissza­emlékezni az őszi szezonra, amikor nagy gólarányú vere­ségek rémisztgették a szurko­lókat, hát ilyen is lehet. Egy­szerűen érthetetlen például, hogy a tőlük gyengébb csapat, a Ceglédi VSE otthonában ho­gyan kaphattak hét (!) gólt, amelyekre eggyel sem tudtak válaszolni. De sorolhatnánk más példákat is, amelyek már alkalmasak voltak a vészha­rang kongatására. Szerencsére tavasszal a já­tékosok is átérezték a ve­szélyt, s nagyszerű hajrával végül a középmezőnybe vere­­kedték magukat. Különösen emlékezetes marad — akik a gombai Fdy András Tsz FELVESZ — mezőgazdasági gépszerelő, — autóvillamossági szerelő, — tmk-lakatos­ok — villanyszerelő szakmunkásokat. Bérezés megegyezés szerint. Jelentkezés: Gomba, Bajcsy-Zs. út 1. Műszaki főág. vez.-nél, látták , a gödi meccs, ahol 5-2-re győztek. Ezen a 90 per­cen úgy látszott, mintha a vendégek küzdöttek volna a dobogós helyezésekért, s nem a hazaiak. A fináléban a 4-0- ás győzelem Dunavarsány el­len már csak ráadás volt. Azt szokták mondani, hogy minden jó, ha jó a vége. Nos, ez az igazság érvényes a Fe­rihegy SE labdarúgóira is. Az elért 9. hellyel elégedet­tek lehetnek a szurkolók és játékosok egyaránt, bár né­hány dolog nem megnyugtató. A Pest megyei Labdarúgó Szövetség évzáró ligaülésén is elhangzott, hogy a csapatok közül a vecsésiek kapták a legtöbb sárga és piros lapot, nem kevesebb, mint ötven (!) színes kártyát könyvelhettek el maguknak. Különösen az ifjúsági csapatbeliek „tettek ki magukért”, de a felnőttek sem maradtak el sokkal tőlük. Szentendrén például már az első 45 percben begyűjtötték a két piros lapot. Visszatérve a játékosokra, a legengyeletesebb teljesítményt Buronyi Tibor nyújtotta bajnokságban. Az NB I-et is a megjárt kiváló labdarúgó többször nőtt a mezőny fölé, irányítókészsége jól érvénye­sült, s az eredményességben is kulcsszerep jutott neki. Ha­sonlóan dicséretet érdemel Kiss András középhátvéd, aki néha egymaga hárította az el­lenfelek támadásait. A többiek általában válta­kozó teljesítményt nyújtottak. Amint hallottuk, az őszi sze­zonig több változást tervez­nek végrehajtani a vecsési csapatnál. Néhány focistától megválnak, több újat viszont szeretnének leigazolni. Az elég eredményesen dol­gozó szakosztályvezetés célja az, hogy a következő idényben ne legyenek kiesési gondjai a Ferihegy SE-nek. Természete­sen, ehhez elengedhetetlenül szükséges az edzések intenzi­tásának növelése, a még na­gyobb egyetértés, s a jobb szakosztályi munka. Ha így lesz, akkor sikerül­het a magasabb célok elérése, amely megegyezik a népes szurkolótábor óhajával is. (Legközelebb a sülysápi lab­darúgók teljesítményét érté­keljük.) G. J. ISSN 0133—2651 (Monori Hírlap)

Next