Pest Megyei Hírlap, 1983. június (27. évfolyam, 128-153. szám)

1983-06-08 / 134. szám

Arafat szerint a PFSZ ura a helyzetnek Izraeli letartóztatások Libanonban A megszállt libanoni terüle­ten élő palesztin menekülte­ket sújtó erőszak megfékezé­sére szólította fel­ kedden Iz­raelt az ENSZ illetékes szako­sított szervezete. Az UNRWA — az ENSZ Se­gélyező és Munkaközvetítő Hivatal a Palesztin Menekül­tek Számára­­ közölte, hogy az év eleje óta harminc me­nekültet gyilkoltak meg isme­retlen tettesek, s mindenna­pos a menekülttáborok lakói­nak zaklatása. . A szervezet jelentését iga­zolja, hogy tegnap az izraeli megszálló erők lezárták Szi­­dón dél-libanoni város útjait és kikötőjét, és letartóztatáso­kat kezdtek a kiskereskedők körében, akik üzleteik bezá­rásával emlékeztek meg a Li­banon elleni izraeli támadás hétfői évfordulójáról. Ugyanakkor tizenegy arab kommunista párt közös nyilat­kozatban ítélte el, és új Camp David-i egyezményként bé­lyegezte meg a május 17-én aláírt izraeli—libanoni meg­állapodást. Álláspontjuk sze­rint az egyezmény a Közel- Kelet fölötti amerikai katonai egyeduralom­ megszilárdításá­ra irányul. A nyilatkozatot kibocsátó találkozón a szíriai, a libano­ni, a jordániai, az iraki, az egyiptomi, a tunéziai, a szu­­dáni, a szaúd-arábiai, a Pa­lesztinai Kommunista Párt, valamint az Algériai Szocia­lista É­csapat Párt és a Bah­­­­reini Nemzeti Felszabadítási Front képviselői vettek részt. A nyilatkozatban támogatá­sukról biztosították az izraeli agresszió által fenyegetett Szí­riát, és sürgetik az arab töme­geket, hogy sorakozzanak fel Szíria mellett, amelynek harca közös arab érdekeket szolgál. A tizenegy párt állást foglalt amellett, hogy a Palesztinai Felszabadítási Szervezet fordítsa meg belső egységét.szi­Ezzel függ össze az a hír, hogy Jasszer Arafat, a PFSZ VB elnöke a közel-keleti fej­leményekről és az el nem kö­telezettek csúcstalálkozója óta még bonyolultabbá vált liba­noni helyzetről tájékoztatta Indira Gandhi indiai kor­mányfőt kedden Új-Delhiben tartott megbeszélésükön. Az indiai kormányszóvivő ismer­tetése szerint a PFSZ vezető­­j­e a megbeszélésen „túlzott­nak’’ minősítette a nyugati sajtójelentéseket az El Fatah libanoni fegyveres erőin belül kitört lázadással kapcsolatban. A palesztin szabadságharco­soknak sikerült meghiúsíta­niuk a zendülést és urai helyzetnek — tette hozzá re­­­dülőtéri nyilatkozatában Ara­fat. A palesztin egységtörekvé­seket jelzi az is, hogy kedden Moszkvában megtartott sajtó­­értekezletén Szalah (Abu íjad), a Palesztin Halal Fel­­szabadítási Szervezet Közpon­ti Tanácsának, az El Fatah Központi Bizottságának tagja kijelentette, hogy Jasszer Arafat a palesztin népnek, s e nép harcának kiemelkedő vezetője és mindig az is ma­rad. Szalah Halaf hangsúlyoz­ta: a béke csak az olyan, a palesztinok nemzeti jogait is tiszteletben tartó rendezési terveknek a megvalósítása út­ján érhető el, mint amilyet a Szovjetunió terjesztett elő, il­letve a fezi arab csúcsértekez­let fogadott el. Gazdasági és társadalomfejlesztési terv A kínai parlament ülésszaka . Főleg gazdasági témájú be­számolókkal kedd délelőtt Pe­­kingben folytatódott a kínai parlament, az országos népi gyűlés ülésszaka. Jao Ji-lin r.miniszterelnök-helyettes, ■ az • állami, tervbizottság .m­ím­isíté­s­re ismeretté az idei gazdaság- és társadalomfejlesztési tervet. Jao Ji-lin bejelentette, hogy Kína 1983-ban a mezőgazda­­sági termelést 4 százalékkal, az ipari termelést ugyanen­­­nyivel, ezen belül­ a könnyű­iparét 4,1 százalékkal, a nehéz­iparét pedig 3,9 százalékkal kívánja növelni. A miniszter­elnök-helyettes elismerte, hogy ez kis növekedésnek számít Kínában, de az előző év kiug­ró eredményeire épülve a szá­mok mégsem alacsonyak. A kínai lapok részleteket ismertettek Csao Ce-jang hét­fői beszédéből, amely kevés újdonsággal szolgált. A koráb­biakhoz képest részletesebben szólt Kína és a kelet-európai szocialista országok kapcsola­tairól. Csao Ce-jang kijelen­tette, hogy Kína Románián és Jugoszlávián kívül fejleszteni kívánja viszonyát más kelet­európai államokkal­­ is. Kína érdeklődik vívmányaik és a szocialista építésben, elért ta­pasztalataik iránt.: Belgrád Áremelések Újabb jelentős áremelések történtek Jugoszláviában. 15— 40 százalékkal drágult meg számos vas-, acél-, alumí­nium- és más fémkohászati cikk, valamint a tej- és tej­termékek és az édességek. Emelkedett továbbá a cement, a különféle üvegek, járműgu­mi ára. 24,6 százalékkal lett drágább az arany és 34,5 szá­zalékkal az ezüst. Néhány konkrét áremelés: cement 30, vasipari termékek 35, alumí­niumból készült cikkek 39,4, tejipari termékek 15, kakaó­­készítmények 34, bonbonok 23, keksz 21 százalék, gépjár­műabroncsok 34, csomagoló­papír 15 százalék. WCsAKl­özlDIN...A GENFBEIN kedden teljes ülést tartott a Szovjetunió és az Egyesült Államok küldöttsége az európai nukleáris fegyver­zet korlátozásáról folyó tár­gyalásokon. A SZOVJETUNIÓBAN ked­den útnak indították a Vé­nusz—16 jelzésű automatikus bolygóközi állomást, így ismét két szovjet űrlaboratórium tart egy időben a naprendszernek a földünkhöz legközelebb eső bolygójává. Életfogytiglani szabadságvesztés a Barth-perben A berlini városi bíróság ked­den életfogytig tartó­ szabad­ságvesztésre ítélte Heinz Barth volt SS-századost, aki a má­sodik világháború idején há­borús bűncselekmények elkö­vetésében — tömeggyilkossá­gokban — vett részt. Barthot ugyanakkor megfosztották ál­lampolgári jogaitól is. Az ítélet indoklásában rá­mutattak arra, hogy egyértel­vűd­zár­műen bebizonyosodott lett bűnössége. Barth gyaláson maga is beismerte, hogy 1942 nyarán Csehszlová­kiában közreműködött túszok kivégzésében, és 1944 június 10-én egyik tevékeny résztve­vője volt az oradouri véreng­zésnek. Alakulata — amelyben Barth szolgált — 642 franciát, köztük 202 gyermeket gyil­kolt meg. AESZ-csúcs Még tart a vita Szerdán délután — kétnapos késéssel — várhatóan megnyí­lik az etióp fővárosban az Af­rikai Egységszervezet csúcsér­tekezlete, annak ellenére, hogy Nyugat-Szahara képviseletének ügyében két, szinte egyenlő lét­számú táborra szakadtak a tagállamok. Így a megnyitás el­lenére bizonytalan, hogy szava­­zóképes lesz-e az állam- és kor­mányfők konferenciája, ugyan­is az 50 tagállamból azon leg­kevesebb 34-nek részt kell ven­nie. Kedden este sajtóértekezle­ten bejelentették: egy kilenc tagállamból álló összekötő cso­portot állítottak fel azzal a cél­lal, hogy rávegyék a marakodó államokat a csúcstalálkozón va­ló részvételre. A Nyugat-európai Unió közgyűlése Rogers szilárd egységre szólít Claude Cheysson francia külügyminiszter a Nyugat­európai Unió most folyó köz­gyűlésén, amelyen az Unió hét tagállamának parlamenti de­legációi vesznek részt, kedden megismételte az eddigi fran­cia álláspontot az euroraké­­ták kérdésében s kijelentette: szó sem lehet arról, hogy Genfben a francia nukleáris fegyverzetről is tárgyaljanak. A miniszter szólt a madridi tanácskozásról is és kijelen­tette: Franciaország azt kí­vánja, hogy a konferencia eredményeként még az év vé­gén összeülhessen az európai leszerelési értekezlet. A sem­leges­­ és el nem kötelezett or­szágok a kompromisszum olyan elemeit terjesztették elő, amelyek francia vélemény szerint „némi módosítással” lehetővé teszik a megegyezést. A külügyminiszter hangsú­lyozta: a helsinki folyamat­nak az a jelentősége, hogy ma ez az egyetlen fórum, ahol globális módon lehet párbe­szédet folytatni Kelet és Nyu­gat között. Bernard Rogers tábornok NATO-főparancsnok beszédé­ben arra szólította fel az Egye­sült Államok szövetségeseit, hogy vállaljanak fokozott ter­heket a hagyományos fegyver­zet korszerűsítése érdekében, tanúsítsanak szilárd egységet az amerikai rakétatelepítés megvalósításában, s ne haboz­zanak annak megkezdésével, ha a genfi tárgyalások nem haladnak előre. « I '•­­-.*•.• f I'*"'-. T -A tábornok — teljesen fi­gyelmen kívül hagyva az ész­szerű kompromisszum elérésé­re irányuló szovjet javaslato­kat — félreérthetetlenül kife­jezésre juttatta: a washingtoni kormány mindenáron meg akarja kezdeni a rakétatelepí­tést Nyugat-Európában, s azt igyekszik úgy feltüntetni a közvélemény előtt, mintha az lenne a záloga annak, hogy később megkezdődhessenek a „komoly tárgyalások”. Közeleg a pápa lengyelországi látogatása Jerzy Urban sajtóértekezlete Az ország belső helyzetével, és II. János Pál pápa közelgő lengyelországi látogatásával foglalkozó kérdésekre vála­szolt szokásos keddi varsói nemzetközi sajtóértekezletén Jerzy Urban, a lengyel kor­mány szóvivője. Mint közölte, a szükségálla­pot végleges megszüntetése és egy esetleges amnesztia ki­hirdetése nem tárgyalási té­ma az állam és a lengyel ka­tolikus egyház között. A dön­tés az államra tartozik, s azt kellő időben meg is hozza. Nem lehet kategorikusan ál­lítani — mondotta a szóvivő —, hogy II. János Pál június 16-án kezdődő látogatását kö­vetően rögtön sor kerülne a teljes diplomáciai kapcsola­tok felvételére Lengyelország és a Vatikán között, az vi­szont elmondható, hogy a két fél viszonyának alakulása az ilyen szintű kapcsolatok meg­teremtése felé mutat. A szóvivő hivatalosan meg­erősítette, hogy június 17-én Wojciech Jaruzelski hadsereg­tábornok, miniszterelnök és Henryk Jablonski, az állam­tanács elnöke találkozik a pá­pával és Józef Glemp bíboros­sal, Lengyelország prímásával- Nem zárta ki négyszemközti találkozó lehetőségét sem Ja­ruzelski és a pápa között. A megbeszélésen lengyel állami részről nagy jelentőséget kí­vánnak tulajdonítani nemzet­közi kérdéseknek. A szóvivő ugyanakkor ismételten hang­súlyozta a pápa látogatásának elsősorban vallási-lelkipászto­­ri jellegét Egy gazdasági kérdésre vá­laszolva Urban közölte, hogy folynak a tárgyalások a nyu­gati magánbankokkal az idei és a jövő évi lengyel adósság­­szolgálat sorsáról. A májusban mindeddig tisz­tázatlan körülmények között elhunyt 19 éves varsói gim­nazista, Grzegorz Przemyk ügyében folytatódik a vizsgá­lat — mondotta Urban. Fegyverzetkorlátozási tárgyalások Bizonytalan USA-álláspont Reagan amerikai elnök még kedden is két tanácskozást szentelt a genfi hadászati fegy­verkorlátozási tárgyalásokon képviselendő amerikai állás­pontnak, amely az utolsó pil­lanatig bizonytalan maradt. Kedd reggel az amerikai elnök a nemzetbiztonsági tanács ülé­sén legközelebbi tanácsadóival vitatta meg ezt a kérdést, dél­utánra pedig a kongresszus il­letékes vezetőivel tervezett ha­sonló témájú megbeszélést. A rendkívüli bizonytalanság oka washingtoni politikai megfigyelők szerint az, hogy a Fehér Házra ezúttal több irá­nyú nyomás nehezedik egyfe­lől „kemény” fegyverkezési vonalának megőrzése, másfelől álláspontjának rugalmas mó­dosítása érdekében. Az ameri­­k­ai hadügyminisztérium és a nemzetbiztonsági tanács radi­kálisan konfrontációpárti ve­zetői tiltakoznak az ellen, hogy a kormányzat feladja eddigi genfi taktikáját, a kül­ügyminisztérium, a kongres­­­szus egy része, s a nyugat­­európai szövetségesek viszont változtatást követelnek az amerikai tárgyalási taktiká­ban, méghozzá a nagyobb ru­galmasság irányába. Az SPD amerikai kezdeményezéseket vár Egon Bahr nyilatkozata Az Egyesült Államoknak új kezdeményezést kellene tennie az európai közép-hatótávolságú fegyverek korlátozásáról folyó genfi tárgyalásokon — állapí­totta meg Egon Bahr, az ellen­zéki Német Szociáldemokrata Párt elnökségének tagja a Vor­wärts legújabb számában. Bahr egyúttal megfogalma­zott két olyan javaslatot is, amelyek célja az, hogy — leg­alábbis egyelőre — ne kerüljön sor az amerikai fegyverek NSZK-beli telepítésére. A szo­ciáldemokrata politikus java­solta, hogy vonják össze a kö­zép-hatótávolságú és a hadá­szati fegyverekről folyó genfi tárgyalásokat. Bahr továbbá szorgalmazta, hogy az amerikai robotrepülőgépeket kizárólag tengerre telepítsék. SÉTÁK UISGORÓDON. A KERTEK VÁROSÁBAN (1.) SZÁMŰZÖTT ISTEN HOZTA A városban bomba nemigen robbant, de háromszor is gaz­dát cserélt a világháború alatt — s ez alaposan meglátszott rajta akkor. Romba dőlt ház­sorainak ma már nyoma sincs, sebeit kiheverte, mint a többi európai nagyváros. Sokat szen­vedett lakossága a jövőnek él. A várhegyről közvetlenül a történelmi városmagot látni, ám ha az ember kissé mes­­­szebbre, a látóhatár széle felé emeli a tekintetét, kibontako­zik előtte egyik oldalon az új lakótelepek képe a maga sajátos stílusával, a másik ol­dalon pedig ott nyújtóznak szeme előtt a gyáróriások, amelyeket az utóbbi két­­három évtizedben építettek, vagy éppen most építenek. Uzsgorodon, azaz Ungváron vagyunk, a szovjet Kárpáton­­túli Terület igazgatási, gazda­sági és kulturális központjá­ban. A területnek — illetve számunkra érthetőbben: me­gyének­­ összesen egymillió­háromszázezer lakosa van. Né­pességének legnagyobb többsé­ge ukrán, tizennégy százaléka magyar, a többi orosz, német, horvát, cseh, szlovák, lengyel nemzetiségű. A megyeszékhe­lyen több mint százezren él­nek, köztük tízezernyi diák, akik az egyetem tizenkét fa­kultásán tanulnak. Számukra — és az egyetemhez kapcso­lódó tudományos kutató mun­ka zavartalan továbbfejlődése érdekében — most épül az új egyetemi városrész. Az uzsgo­­rodiak szeretik, diákjaikat. Fölépítették nekik a megye legnagyobb könyvtárát, szá­mos klubot nyitottak, hogy a lehető legtöbb feltétel megle­gyen a tanuláshoz és a szóra­kozáshoz. Az egyetemisták ott­hon is érzik magukat ebben a környezetben. Részt vesznek a város életében, feladatokat kérnek a közéletben és a mű­velődéspolitika végrehajtásá­ban, mindenben, ahol hasznu­kat vehetik. Ami a legszembetűnőbb eb­ben a városban, egyben egyik legnagyobb értéke is: a fák, a kertek. Ha végigsétálunk a la­kótelep kétszer kétsávos fő­­útján, mindenütt zöldet lá­tunk. Az úttestet keskeny parkcsík választja kétfelé, fák­kal. A járdák szélén kétoldalt ugyancsak fák. Az épülettöm­bök közé bepillantva meggyő­ződhetünk arról, hogy minden talpalatnyi helyre virágot, bokrot, fát ültettek, körülöttük gyermekek kergetőznek, vagy éppen rögtönzött rajzversenyt rendeznek a járda cementlap­jain. (Az egyik rajzon felirat: Békét a gyermekeknek az egész planétán!) A városban nincs olyan családi ház, amelynek kertjében ne volna szőlő. Június első három nap­ján jártunk ott, azt hiszem, nem kell bizonygatnom, mi­lyen csodálatos illatot árasz­tottak a virágzó szőlőlugasok. (A város régi címerében sző­lőtőke !) A környező dombokon sző­lők, míg a szem ellát. Az IBUSZ és az Intourist jól be­vált együttműködése révén alaposabban megnézhettük ezeket az ültetvényeket, s a roppant jól fölkészült szovjet idegenvezetőtől még egy ked­ves legendát is hallottunk ar­ról, hogy miként került ide hajdanán ez a növény. Évez­redekkel ezelőtt — szól a le­genda — Zeusz, a görög főisten, az Olümposz ura száműzte ha­ragjában halandó kedvesétől lett természetes fiát, Dionü­­szoszt, aki rdé menekül, a Kár­pátok aljába —, s ide is ma­­gával hozta az őt jelképező repkényt, itt is elültette ne­mes ajándékát, a szőlővenyi­gét. A legendát századok óta an­nak tartja a nép, ami: mesé­nek. A szőlőnek viszont mes­­­sze földön ismert hírnevet szerzett a megye lakossága. Szerednye község határában — ahol könnyű asztali borokat termelnek — a még ma is meglevő borpincék nagy részét török rabok ásták ki a XVI. században — Dobó István egri várkapitány foglyaiként. Ma ebben a megyében összesen harminchárom fajta bort ter­melnek, ezeket a borokat is­meri egész Európa, vásárolja is szívesen. Az utóbbi időkben e lankák borai negyvenkilenc érmet nyertek a világban kü­lönböző bemutatókon, verse­nyeken. Azt mondtuk, a fa is értéke ennek a vidéknek. Mégpedig igen nagy értéke. Bútorgyár­tással mindig foglalkozott ez a nép, de a húszas, harmincas években szinte kizárólag kis műhelyekben, manufakturális módszerekkel. Jelenleg a vá­ros bútorgyára a legnagyobb Ukrajnában. Az alapanyagot a Kárpátalja erdőiből termelik ki, láttuk a belőle készült bú­torokat Uzsgorod egyik nagy áruházában, minden igényt a legmesszebbmenőkig kielégíte­nek, nemes anyagukkal, a mí­ves megmunkálással. A hagyományos bútorgyár­táson kívül exportjáról is ne­vezetes még számos ungvári üzem, köztük a mechanikai gépgyár, a háztartási tűzhely­gyár, az erdővegyészet és a könnyűipar egy-egy vállalata (a kecses cipők mestereik jó hírét viszik a világba). Most épül a KGST keretében Euró­pa legnagyobb villamosmotor­gyárainak egyike, csehszlovák —szovjet kivitelezők keze nyo­mán. Emelkedik a város ipari övezetében az új nyomdaipari központ is — a régit kezdik kinőni. Felépült egy gázveze­tékcsöveket beállító készülék­gyár, a maga nemében a leg­nagyobb az egész országban. Uzsgorod ma háromszor annyi ipari terméket állít elő, mint amennyit a harmincas évek­ben az egész megye gyártott összesen. A hatalmas ipari fejlődés, a mezőgazdaság korszerűsítése megfelelő szellemi bázist fel­tételez, s maradéktalan együtt­működést e soknemzetiségű la­kosság csoportjai között. Bálint Ibolya (Következik: A tudomány, a kultúra műhelyei)

Next