Pest Megyei Hírlap, 1983. június (27. évfolyam, 128-153. szám)
1983-06-22 / 146. szám
LUO! A PEST MEGYEI HÍRLAP GÖDÖLLŐI JÁRÁSI ÉS GÖDÖLLŐ VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA X. ÉVFOLYAM, 146. SZÁM 1983. JÚNIUS 22., SZERDA Pályaorientáló előadások A mezőgazdaság vonzásában Nem könnyű ma TIT-et, vagyis tudományos ismeretterjesztést csinálni, csak azért, mert mint nemmindenre, erre is kevesebb pénz jut arányosan, mint korábban S nem is csak azért, mert az életmód sajátos formálódása, a második gazdaság munkaerőigénye nagy általánosságban felszívja a szabad időnket, s mind kevesebb erőt, időt szentelünk a közösségi, szórakoztató és ismeretszerző foglalatosságoknak. Hanem mert éppen a fentiek következtében részben megmarad, részben viszont átalakul az a közeg, amely befogadója a tudományos ismeretterjesztésnek. Kertészek, állattartók Ha szűkebb hazánk, a város és a járás területén maradunk, méginkább összetett a kép. Hiszen igaz, hogy a politikai s általános témák iránt megcsappant az érdeklődés, s hogy kevesebb előadást kérnek a megrendelők csak úgy, hogy majd meglátjuk, s ez nem is baj, hiszen tény, hogy a kis közösségekre, a meglevő érdeklődési körökre építve gyümölcsöztethető a TIT-aktivisták, előadók felkészültsége is. De a másik oldalon az is igaz, hogy éppen a szakmai, s kiváltképp a mezőgazdasági, kertészeti szakismeretek iránt növekvőben van az érdeklődés. Gondoljunk csak arra, hogy a háztáji és kisegítő gazdaságok megerősödésével párhuzamosan, az utóbbi években a városban s a községekben mindenütt kertészkedő, kistermelő, kistenyésztő körök, szakcsoportok alakultak, legyen szó akár gyümölcsről, zöldségről, nyúlról vagy sertésről. Mind több a kisvállalkozás is ezen a területen, s szakmai tanácsadásra, az tudományos eredmények isismertetésére, felhasználhatóságuk, alkalmazhatóságuk gyakorlati útmutatásaira mind többen tartanak igényt a régi és az új gazdák közül is. S a nagy körforgásba, a bonyolult működésbe ezen a ponton léphet be s lép is be a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat. A városi-járási szervezet pedig ebben a tekintetben igazán nem panaszkodhat, tán az országban nincs még egy ilyen hely, mint Gödöllő, ahol a szakemberek, előadók ilyen bősége áll készenlétben a legkülönfélébb szaktémákban, mint éppen itt. Hiszen az Agrárcentrum valamennyi intézetében, szervezetében kiváló, szakmájukat felső fokon értő gazdászok, mérnökök, vegyészek, nemesítők, s gazdasági szakemberek dolgoznak. Tanítva tanulnak Az egyik legbőségesebb forrás az Agrártudományi Egyetem, ahol a jelenre s a jövőre is gondolva, néhány éve megalakították a hallgatói TIT- csoportot, arra számítva, hogy az egyetemi hallgatók is bekapcsolódnak majd a tudományos ismeretterjesztésbe, aminek több oldalú a haszna. Az első nyilvánvaló: a leendő gazdászok, mérnökök tanítva tanulhatnak, vagy tanulva taníthatnak s emellett természetesen felkészülhetnek a hivatásukkal járó egyéb feladatokra, a szakmán kívül a falu társadalmában rájuk háruló közéleti, társadalmi, népművelői szerepre is. De a többi jót sem kell különösebben részletezni, a fiatal szakemberek tudásuk átadásával, mozgékonyságukkal, az új iránti nagyobb fogékonyságukkal új színt, lelkesedést vihetnek az ismeretterjesztő mozgalomba. A hallgatói TIT-csoport működése mind ez ideig nem is okozott csalódást. S hogy a továbbiakban is így legyen, idei munkatervükben elsősorban az előadóként működő hallgatók TIT-es továbbképzését tartották szem előtt. Magyarán arról van szó, hogy a szakmai alapok mellé alapos jártasságot kell szerezniük a külön tudományból, a beszédtechnikától, a retorikai szabályokon nyelvtani, át, szónoki pszichológiáig. Ezek s a még több izgalmas téma szerepelt s szerepel azon az előadóképző tanfolyamon, amely már harmadik a sorban. A tapasztalatok szerint a legnépszerűbb hallgatói előadásoknak azok bizonyultak, melyeket a középiskolákban, pályaorientációs céllal tartottak. S ez sem véletlen, hiszen a mezőgazdasági pályák iránt nem csökkent az érdeklődés, viszont szerencsére mind tudatosabb a pályaválasztási munka. A középiskolások szívesen veszik, ha az életből meríthetnek jövendő foglalkozásuk előzetes megítélésénél. Felkészült kedvcsinálók , hogy az egyetemisták is híven tolmácsolhassák saját tapasztalataikon kívül az általánosabb tudnivalókat is, a hallgatói TIT-csoport felkészül az ismeretterjesztés e speciális válfajára, összegyűjtik az egyetemi oktató-kutató munka dokumentumait, a városról, a hallgatók életéről beszámoló munkákat. Bővítik a szemléltetőeszközök tárházát, erre szolgált a dia- és fényképpályázat is. G. Z. Már van hazai körte Jó minőségű, nagy mennyiségű árutól roskadoznak a piaci standok és a bolti polcok. Nagy a felhozatal paprikából, paradicsomból. Az előbbi 32—40, az utóbbi 38— 44 forintért fogy kilónként. A kovászolnivaló uborka kilója 16—18 forint, a salátának való 10—12. Egy kiló főzőtök 8 forint. Az újburgonya mérettől függően 10—18, a karalábé darabja 5—6 forint. A kelkáposzta kilója 20, a fejes káposztáé 10 forint. A fejes saláta darabja 3,50, igaz, már megviselt, nem annyira szép. A spenótot 20 forintért kínálják kilónként, míg a sóskát 12—16-ért. A vegyes zöldség csomója 10—12 forint. Egy fej új fokhagyma 5—6, főzőhagyma csomója 4—5 forint. Gyümölcsből is jó az ellátás. Még kapható cseresznye 20—24-ért, az őszibarack kilója viszont 32—36 forint. A ribizli 20 forintért fogy, míg a málna kilója 30—40, a földieperé 30— 35 forint. A meggy 28—30, az apróbb már 16 forintért is kapható. Újdonság ezen a héten is megjelent, kapható már a korai körte, kilónként 20 forint az ára. A gombát 80—86 forintért árusítják. A tojás darabja 1,80—2 forint. A szegfű szálja 13—15, a vegyes csokrokat 10—12 forintért kínálják. M. M. Pályázat külföldi ösztöndíj Négyen jutottak külföldi ösztöndíjhoz pályázat útján az Állattenyésztési és Takarmányozási Kutatóközpontból. Az Országos Ösztöndíjtanács elfogadta Gere Tibor kéthetes angliai, Kövessy Marianna tíznapos franciaországi, Szelényi Elekné egyhónapos NSZK-beli és Szöllősi Erzsébet tízhónapos svédországi tanulmányútját. Gyalogosok keservei örvendetes hírekkel szolgáltunk nemrégiben a Hegy utcai buszjáratot illetően, amikor arról tájékoztathattunk, hogy két megállót áthelyeztek, s hogy még kettőt létesítettek, megkönnyítve ezzel a környék lakóinak közlekedését. Legalábbis, ami az utazást illeti. Bezzeg a gyaloglás! Az most talán nehezebb, mint bármikor korábban. A forgalmas úton, a Radnóti Miklós utcától a Gaflamb utcáig több száz méteren keresztül nincs járda. Évekkel ezelőtt gondos kezek jóindulattal, de mégis előrelátás nélkül fákat ültettek az út két oldalára, sajnos rossz helyre. Merthogy az azóta megerősödött törzsek éppen a lehetséges gyalogjárda közepén ágaskodnak. A környékbeliek, s akik ritkábban fordulnak meg errefelé, ennek ellenére azon a véleményen vannak, hogy egy keskeny kis járda, legalább egy betonkőcsik azonban elférne itt. Amíg ez sem lesz, csak az árkokat átugrálva, esős időben nyakig sárosan, az autók, buszok által felvert piszkos léc elől ugrálva vagy éppenséggel a nagy forgalmú úttest még nagyobb veszélyeit vállalva lehet gyalogosan közlekedni. A környék lakói természetesen társadalmi munkával is hozzájárulnának az annyira vágyott járdaszakasz elkészítéséhez, de a felajánlkozás, úgy látszik, önmagában kevés, ahogy az volt éveken keresztül. Most, hogy a Dózsa György utat lezárták, az elterelt forgalom miatt megsokszorozódtak a veszélyek és a kellemetlenségek. Szóval mihamarabb kellene ide. Mint ahogy járdabuszhoz visszatérve, a megállókat jelző táblák mellé ugyancsak elkelnének az esőtől, széltől, védő várók is, hiszen elég huzatos a környék. Ősszel újabb párharc A Barátság az első A túrás kispályás labdarúgó-bajnokságot őszi-tavaszi rendszerben bonyolítják le. Miután a tíz csapat az elmúlt napokban lejátszotta a 8. és a 9. forduló mérkőzéseit is, befejeződött a tavaszi idény, amelyben a Barátság szerezte meg az elsőséget. Nyomában ott van az öregfiúk, így aztán várható, hogy ősszel azonnal kettejük párharcával lendül neki a gépezet. Eredmények: 8. forduló: Amatőr—Diófa 1-1. Gól: Meleg, illetve Tóth J. Sütőüzem—Vasútújtelep 3-1. Gól: Lukaj (2), Kovács, illetve Kuti Z. Barátság—Havanna 3-0. (A havannások kevesen mentek vendégségbe!) öregfiúk—Egyetértés 6-0. Gól: Kuti L. (3), Kuti J. (2), Pásztor G. Alsókert—Akácfa 4-0. Gól: Maczkó (3), Tóth. 9. forduló: Diófa—Egyetértés 6-1. Gól: Tóth J. (2), Tóth M., Szilányi, Széles, Vilhelm, illetve Tóth M. (öngól). öregfiúk—Akácfa 4-1. Gól: Pásztor G. (2), Kuti J., Kuti L., illetve Mogyorósi. Barátság—Alsókert 4-0. Gól: Maczkó (2), Köles, Benkó. Amatőr—Sütőüzem 8-1. Gól: Szép (3), Duna (2), Seres, Tellér, illetve Csorna (öngól), Kovács. Havanna—Vasút újtelep 6-2. Gól: Szabó (3), Széplaki (2), Szilágyi, illetve Mészáros, Dolányi. A góllövőlistát Tóth József (Diófa) vezeti 14 találattal, a második Szabó Imre (Havanna), illetve Kuti László (öregfiúk) 13-13 góllal, őket Pásztor Gábor (öregfiúk) és Maczkó Mihály (Barátság) követi 11-11 góllal. A bajnokság tavaszi vég 1 — — 1 1 52- 9 16 1 42-16 15 1 33-26 12 3 34-28 11 4 24-34 9 4 33-23 9 4 29-29 8 5 31-36 6 8 19-60 2 8 12-48 Egyszeri ki nem állás miatt 1 1 büntetőpont levonva. Megjegyzés: azonos pontszám esetén az egymás elleni eredmény dönt. Lajkó István 1. Barátság eredménye: 2. öregfiúk 3. Diófa 4. Alsókert 5. Egyetértés 6. Amatőr 7. Akácfa 8. Havanna* 9. Sütőüzem 10. Vasűtújtelep 8 — 7 1 HA A GÖDÖLLŐI öreghegyről széttekintünk, nagyon szép panoráma tárul elénk. Lakóhelyünket erdők övezik. Városunk akkor lehet jellegzetes, ha ezzel a természetes környezettel összhangban formáljuk. Mindennapi találkozásunk városunkkal lehet örömteli, de lehangoló is. Ha arculata vonzó, akkor megnyugtató, marasztaló lakóinak, barátságosan hívogató az idegennek. Bizonyos nagyság felett szinte minden települést az elszürkülés veszélye fenyeget. Elillan a csend, a nyugalom, az emberekben kevesebb a tapintat és a türelem, a település elveszti közvetlenségét és hangulatát. A kisváros,jobban megőrzi sajátos jellegét. A kisebb lakóhelyeken kedvezőbbek a körülmények a közösségi szellem kialakulására,ami az egyik legjobb ellenszere az elidegenedésnek. A városkép milyenségét természetes és az épített elemek közötti arány és összhang határozza meg. A természetes elem nem lehet kisebb az építettnél. Az örökölt parkok eddig megakadályozták, hogy városunk — az egyébként indokolt tömeges lakásépítés következtében — jellegtelenné váljon, mint számos más település. A Stromfeld sétányi lakótelep jó példa arra, hogy a természet közvetlen közelében nemcsak lakás-, de otthonteremtésre is kedvező lehetőség kínálkozott. A lakótelep zártabb és tömörebb beépítésének feszültségét jótékonyan enyhíti majd a szomszédos park. AZ ÚJABB lakónegyedek a parkoktól egyre távolabb emelkednek. Létrejöheti-e itt is a Stromfeld sétányhoz hasonló harmónia? Teljesíthetők-e az igények, a tagoltabb, változatosabb, játékosabb épületelhelyezésre? Szerencsénk, hogy a várostervezőt nem köti a falusias település megtartásának kényszere, szabadon szárnyalhat, képzelete kevés megőrzésre érdemes műemlék vagy ilyen jellegű épület található nálunk. A hagyománytisztelet persze amellett szól, hogy minden olyan épületet beillesszünk a városképbe, amely ugyan nem építészeti érték, de hozzá például városunk jeles szülöttének emlékei kötődnek. Ma már elfogadott igény, hogy a lakótelepen belül legalább 5 négyzetméternyi szabad közösségi területet kell hagyni, s ezen minél nagyobb legyen a biológiailag folyton megújuló burkolat nélküli felület. Újabb zöldterületek létesítését a felhasznált parkrészek pótlása is sürgeti. Megvalósítható-e még a János, a Kör, majd a Szilhát utcai tömbök beépítésekor a a húsz évvel ezelőtti terv patak menti sétány kialakítására, a 30-as úttól a Blaháig? A VÁROSLAKÓ otthonon kívül eltöltött ideje közterületeken zajlik. Naponta fordulunk meg bizonyos körzetekben. Vajon itt milyen hatások érik közérzetünket? Mi más lehetne kívánságunk, mint az, hogy lakóhelyünk célszerű és esztétikus legyen. Ezúttal ne szóljunk közterületeink inkább csalódást, mint vonzalmat keltő részeiről. Inkább arról beszéljünk, hogy milyennek szeretnénk látni. Olyannak, mint a művelődési központ környezete jelenleg. Rendezett és tiszta tereket, utcákat, járdákat, parkolókat, minél több zöld folttal, pázsitszalaggal, virágmezővel, árnyas pihenősarokkal, kisebb játszóhelyekkel, csobogókkal, köztéri szoborral, ritmust adó fasorokkal, színes pavilonokkal, buszvárókkal, szép utcabútorokkal, tájékoztató, eligazító táblákkal. Parkjaink mai állapota lelkiismereti kérdéssé vált. Kívánatos volna mielőbbi szakszerű gondozásba vételük, üzemi, intézményi, vállalati vagy szerződéses fenntartás alapján, majd közcélú hasznosításuk. Városunkban szegényes a virágkultusz, az erkélyek és ablakok túlnyomó részben üresen merednek a járókelőkre. A hangulatos városkép nem nélkülözheti a tavasztól őszig szemet-lelket gyönyörködtető virágos ablakokat, de a lakóépületeket szegélyező pázsit- és virágszőnyegeket sem. A mai sablonos játéktér utolsó szótagja rávilágít annak sivárságára. A játszóhelyeket a természetbe kellene helyezni, a növényvilággal párosítani. A játékparkokban a képzelet is játszótársul szegődne a gyermek lelkivilágához. A VÁROSÉPÍTÉS aligha tekinthető csak a vezetők és a szaktervezők dolgának. A lakóhely otthonná alakításában tágítani kellene a közreműködők körét. Meg kellene kérdezni a lakóktól, hol és hogyan szeretnének élni. Kívánatos elkerülni azt, hogy a városlakó egy napon arra ébred, hogy valami megváltozott, valami hiányzik, amit megszokott, szeretett. Ha a tervek helyességéről meggyőznék, a tanács forintjai megsokszorozódnának. Talán éppen egy városszépítő egyesület lehetne az a társadalmi szervezet, amely a vezetők és a vezetettek között hasznos együttműködést valósíthatna meg, és csökkenthetné a városodás és a városiasodás közötti feszültséget. Szakonyi Dezső ÖregHegyi panoráma Lakó, arány, összhang Gödöllői Galéria Hábrús emlékek A Gödöllői Galéria rövidesen új kiállítást rendez, amelyhez, mint már korábban többször, a lakosság segítségét kérik. Várják az olyan első világháborús emlékeket, amelyeket bemutathatnak. Olyan tárgyakra gondolnak, amelyeket a katonák a frontokon és a hadifogságban készítettek: türelemüvegek, dísztárgyak, rajzok, kiszínezett, ragasztott képeslapok, üzenetkendők, játékok, képeskönyvek, frontújságok. Kérik, hogy előzetesen tárgylistát küldjenek a magánszemélyek vagy a műgyűjtők. Cím: Petőfi Sándor Művelődési Központ, 2100 Gödöllő, Szabadság út. 6. Tangazdaság Búza itt és ott Nem véletlen, hogy hamarosan a kenyérnek való búza aratása felé fordul a figyelmünk. Így vannak ezzel az egész világon. A kenyér valamiképpen a boldogulás jelképe is. Ha kenyér, só és víz van, az az élet minimumát jelenti. De térjünk vissza a búzára. A Gödöllői Tangazdaságban tartott fajtabemutatón hattuk egyebek közt azt halldr. Szabó Miklóstól, az Országos Növénytermesztési és Minősítő Intézet tudományos főmunkatársától, hogy az elmúlt években nemcsak nálunk, világviszonylatban is emelkedett búzatermelés, méghozzá mintegy öt százalékkal nőtt az összes termés. Igaz ugyan, hogy Európában jelentős csökkenés következett be. Afrikában viszont mintegy húsz-huszonöt százalékkal nőtt. Kézilabda Vereség és szép siker Öröm és bánat, e két véglet volt a tavaszi idény utolsó fordulójában az ikladi labdázóknál. A felnőttek kézzelszenvedték első hazai vereségüket, míg az ifjúságiak szép győzelemmel örvendeztették meg a szurkolóikat. A budakalásziak vendégeskedtek ebben a fordulóban Ikladon. Budakalász—IM Vasas 19-16 (11-5) Vasas: Hévíz — Majoros (1), Boldis (2), Sima (1), Raffai (1), Gaál (8), Basa (1). Csere: Liszkai (2), Péter. A végig szemerkélő esőben a vendégek jobban alkalmazkodtak a pályához és a labdához. A mérkőzés elején még az ikladiak vezettek 3-2-re, annak ellenére, hogy két büntetőt elhibáztak. A 12. perctől kezdve azonban góliszonyban szenvedtek. Biztos helyzeteket hagytak ki, vagy a csúszós labda éppen akkor került az ellenfélhez, amikor indítási lehetőségük lett volna. Ebben a tíz percben a vendégek 9-3- ra elhúztak. A félidő végéig tartották előnyüket. A második játékrészben mindent megpróbált a hazai csapat, de az előny tetemes volt, hogy 30 annyira perc nem volt elegendő az egyenlítéshez. A budakalásziak fegyelmezett, higgadt játékukkal mindenképpen megérdemelték a két pontot. A bírók végig kitűnően vezették a sportszerű találkozót. Csapatunkból Hévíz, Gaál és Liszkai nyújtott elfogadható teljesítményt. Ifjúsági együttesünk nagy fegyvertényt hajtott végre, hiszen a második helyen álló budakalászi fiatalokat győzték le végig szoros, izgalmas mérkőzésen. IM Vasas ifi 14-12 (8-7)ifi—Budakalász Vasas: Varga — Detre (3), Katona (3), Nagy (5), Mayer (2), Gyímesi, Kinka (1). Csere: Poros, Furák K., Blaubacher, Valkó. Az első félidőben 5-1-re elhúzott a csapatunk, de a vendégek szívós védekezéssel, az eladott labdák gyors indításával a félidő végéig 8-7-re felzárkóztak. A második játékrészben a vendégek hatalmas lendülettel kezdtek. Csapatunk kapusa, Varga három büntetőt is hárított, ennek ellenére mégis a kalásziak húztak el 10-8-ra. A nézők közül sokan attól tartottak, hogy ez a hatalmas lendület a mérkőzés végéig tart. Együttesünk azonban megtörte. Ekkor is Varga volt a játék hőse, még gólt is dobott saját kapujából. Ebben a játékrészben az ikladiak dobtak zsinórban négy gólt. 12-10. A kétgólos előnyüket sikerült megtartaniuk. Az egész csapat elismerést érdemel lelkes, jó játékáért, Varga a mezőny legjobbjának bizonyult. S. G. ISSN «33—1937 (Gödöllőő Hírlap) A karatézó cobra visszatér. Színes, szinkronizált japán bűnügyi film. Csak este 6,és 8 órakor. III-as helyáron. A hatodik halálraítélt. Színes, szinkronizált szovjet háborús film. Csak délután 4 órakor. Mozi