Pest Megyei Hírlap, 1983. augusztus (27. évfolyam, 181-205. szám)
1983-08-04 / 183. szám
Abonyi KRÓNIKÁI Együttműködési szerződések A hasznát a település látja A tanácsok településfejlesztő, gazdaságszervező munkája területük egészét átfogja. Saját szerveik irányítása mellett igyekeznek jó kapcsolatokat kiépíteni a területükön működő, nem tanácsi gazdasági szervekkel, vállalatokkal, szövetkezetekkel, intézményekkel. Az abonyi nagyközségi tanács együttműködési tevékenysége három csoportra osztható. Egyikhez tartoznak azok az elvi megállapodások, amelyeket különféle társadalmi szervezetekkel kötnek. Ide tartozik a Hazafias Népfront helyi és járási bizottsága, a szakmaközi bizottság, az úttörőszervezet, a Vöröskereszt helyi szervezete. A másikba azok az intézmények sorolhatók, amelyekkel megállapodást óvodák, iskolák fejlesztésével kapcsolatban kötöttek, harmadikba azok gazdálkodó szervek, amelyekkel közös beruházást valósítanak meg. Legfrissebb példa erre a Dél-Pest megyei Áfész-, szel és a Nagykőrös és Vidéke Takarékszövetkezettel együttműködés. Közösen való készítik azt az emeletes épületet, amelyben tíz lakás, áruház és a takarékszövetkezet irodája kap helyet. Az érvényben lévő, harminckét együttműködési megállapodás alapján 11,7 millió forintot utaltak át ebből a tanács fejlesztési arányának összegét növeli közel 8,7 millió forint. A kooperációban készülő épülethez az érintett szervek 10 millióval járultak hozzá. A település fejlesztésének támogatására szép példa, hogy a három helybeli termelőszövetkezet közös fenntartás címén közel 5 millió forintot juttat a művelődési háznak, a sportkörnek, a tűzoltó-egyesületnek, a falumúzeumnak és a salgóbányai ifjúsági tábornak. Mint Szűcs László tanácselnök említette, az ötödik és hatodik ötéves terv idejére tervezett vállalásukat — a hatodikét természetesen napjainkig — teljesítették a nem tanácsi együttműködők. Nélkülük Abony nem vinné sokra, hiszen a lakosság fejlesztési alap címén befizetett pénzösszege mindössze egymillió forintot tesz ki. A fejlődés alaposan lelassulna. A nagyközségi tanács a jövőben is keresi az együttműködésre hajló partnereket. Fontos is lesz ez, hiszen két oly nagy fejlesztés előtt állna a település, mint a gázvezeték építése és nyolc iskolai tanterem elkészítése. Gondozott kiskertek Abony nemcsak a nótában szereplő két tornyáról, hanem sok másról is híres lehetne — például gondozott, szép portáiról, a gondosan művelt kertjeiről A kertekben pompás virágok serege nyílik, a nagyközség laikói szeretik a szépet. Hetivásárkor a piacon választékos a kiskertekből kikerülő zöldség, gyümölcs. Sokan gondozzák szeretettel az utcai, ház előtti kiskertet. Szokás utcán is gyümölcsfát ültetni, így hát nem egy háznál meggy, kajszibarack, szilva fája borít árnyékot a járdára. A PEST MEGYEI HÍRLAP CEGLÉDI JÁRÁSI ÉS CEGLÉD VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXVII. ÉVFOLYAM, 183. SZÁM 1983. AUGUSZTUS 4., CSÜTÖRTÖK Nyereséget hozó termékek Változott az utóbbi időben az ipari szövetkezetek dolga. Alkalmazkodniuk kell a bel- és külpiac kívánalmaihoz mindenképpen, ha meg akarnak élni. Termékeik minőségét, választékát úgy kellett alakítaniuk, javítaniuk, hogy azok keresettek legyenek. Ilyen cél vezérli a Vasipari Elektromos és Műszerész Szövetkezetet is. Mondhatni, jó lóra tettek, amikor a piackutatás után kialakították a fotokémiai és vegyi laboratóriumi berendezések, konzervgyári tartósítók — sterilezők — szükséges tartozékainak gyártásmenetét, megkeresték piacát. Az abonyi telepen összegezhető tapasztalatok erre utalnak. A nagyközségben lévő üzemrésznek ebben az évben 47 millió forint értékben kell laborsort elkészítenie. Az említett konzervgyári láncok iránt kül -és belföldön nagy az érdeklődés. Az export legjava a szocialista országokba, Szovjetunióba, Bulgáriába, Csehszlovákiába, Romániába indul. Gönczöl Ferenc üzemvezető az eltelt és a következő hónapokat méregeti. a — Ezeknek a termékeknek gyártása köti le erőnket, minden kapacitásunkat. Az első féléves szerződéseket mind teljesítettük, a termelési érték 8 millió forint volt. Igaz, ez kevesebb, mint az éves terv fele, de a szállítási szerződések legjavát szeptemberes november között kell teljesíteni. Ez előregyártás nélkül aligha képzelhető el. Sok elemet, berendezést sikerült előre legyártanunk, így az első félévi terv lényegében teljesült. Nem maradtunk azért munka híján, bőszen az előre hozott szállítási határidő — a november végi — az első és a második félévben is fokozottabb munkaintenzitást igényel, szükség lesz túlmunkára. A szocialista brigádok ennek a megszervezéséhez, végrehajtásához sok segítséget megadnak. Mind vállalták, hogy a határidőket szigorúan tartják és a minőség ellen sem lehet majd kifogás. Az említett védnökség annál is inkább figyelemre méltó, mert most az abonyi üzemben hattal kevesebben dolgoznak. — Igen. Van, aki katonai szolgálati idejét tölti, más kollégánk külföldön dolgozik cégünk kiküldetésében, — említi az üzemvezető. Ketten például Jemenben vannak. Jemen a szövetkezetünktől egy baromfinevelő kombinátot rendelt, s mivel az egyesztendős jótállási idő lejárt, a végleges átadás előtt most el kell végezni néhány karbantartási munkálatot odakinn. Ránk vár a sterilező gépek, zsírozók felszerelése, a labonsorok üzembehelyezése, karbantartása. Emiatt negyedévenként kéthárom emberünk általában tizenöt-húsz napot külföldön tartózkodik. Természetesen a szövetkezetiek azért „haza is” dolgoznak, különféle szolgáltatásokkal segítik a települést. Javítottak kismotorokat, kerékpárokat, esetenként személygépkocsit is. Mint Gönczöl Ferenc mondta, újabban előtérbe került az autók vizsgája előkészítése, műszaki szakmunkás csoportjuk. Ehhez berendezésük van. Szeptembertől például autómosást vállalnak, megteremtik a feltételét. A kocsimosó elkészült és miután a víz eljutott a telepre, saját kútjuk vizével fürdethetik az autókat. Tóth János Skoda autót javította és fényképezte Gyuráki Ferenc Nyitó napok tanulsága Gyulladt a tarló, égett a kazal Az utóbbi tíz napban, rekkenő hőségben Cegléden a a járókelők és azok is, akik a házak hűvösebb zugaiban tették-vették napi munkájukat, felkapták a fejüket a figyelemkeltő, jellegzetes hangra, a tűzoltóautó figyelmeztető, szabad utat kérő jelzőhangjára. Villogott a kék lámpa a piros autóóriás tetején, száguldott, hol a város egy pontja, hol a járás valamely községe, hol pedig a járás határán kívüli terület felé, hívó szóra. Mintha átok forgott volna a vidéken — pedig nem is átok, csak felelőtlenségek sorának következménye volt. A madzag miatt Az elmúlt négy-öt napról Józsa János tűzoltó alhadnagy készített gyors, tanulságos összefoglalót. Száguldaniuk kellett Albertirsára. A Szabadság Terrmelőszövetkezet területén negyven hektár tarló égett, együtt a bálázott szalmával. Nem a nap perzselő sugara lobbantotta lángra az értékeket. Két fiatalkorú srác barangolt a tarlón, szedegették műanyag zacskóba az elhullott búzaszemeket. Mivel a zacskó megtelt, utánanéztek, mivel lehetne bekötni a száját. Találtak is egy darab műanyag zsinórt, ám az hosszúnak bizonyult. Tűziszerszámuk volt, meggyújtották madzagot, hogy a kötözéshez a kellő darabot így kiszabják belőle. Eközben gyulladt meg a tarló is. A tűz gyorsan terjedt, nagy területen szétterült, nem kímélte a bálás szalmát sem. A kár még nagyobb is lehetett volna, ha a ceglédi tűzoltók egyik csapata nem lett volna épp kinn egy monori tűzesetnél fecskendőstül. A monori oltással épp végeztek, az URH-s riasztás után hat perccel már az albertirsai határban segítettek. Ha nem érnek ily gyorsan a színhelyre, akár négyszeres is lehetett volna. Tény és vaklárma A Vasipari Elektromos és Műszerész Szövetkezetnél a üzemi jellegű tűzeset történt ceglédi ipartelepen. Az elektromos főkapcsolójuk romlott el, riasztották a tűzoltókat, de szerencsére a segítségre nem lett szükség. Már csak azért is szerencsére, mert hívásuk után nem sokkal újból felcsengett a segélykérő telefon a tűzoltóságon. Jászkarajenőre szólt a hívás, ahol szalmakazal kukoricaszár égett. Oda vágóstathatott a tűzoltóautó legénységestül meg egy vízszállító tartálykocsi. A lángok egy gazdasági épületet veszélyeztettek. Negyed óra sem telt el, amikor újabb hívás érkezett, a ceglédi Hársfa utcából jeleztek esetet. Mivel a ceglédi egység nem tartózkodott az állomáshelyén érthető okokból, így riasztották a szolnokiak egyik egységét és a nagykőrösi önkéntes tűzoltókat. Ceglédről a helyszínre sietett azért a habbal oltó gépjárművel a parancsnokhelyette is, a tűzmegelőzési előadó és két beosztott. Ám ezzel a napi megpróbáltatás még nem ért véget. A Hársfa utca után a Vécsei utcába is riasztották őket, oda már a Jászkarajenőről épp visszafelé tartó vízszállítót tudták küldeni és ment a tűzoltóparacsnok is, porral oltó gépjárművel. Az időpontokat és a felszereléseket összefoglaló tudósításában azért sorolta ily részletességgel Józsa alhadnagy, hogy egy kis ismeretterjesztő felvilágosítást is adjon. A habbal, illetve porral oltó gépjárműveiken oltóvíz nincsen. Ezek speciális eszközök, speciális tűzesetek megfékezésére készültek, közvetlenül nem alkalmazhatják ott ezeket, ahol a vízre van szükség. A Hársfa utcai tűzesetnél a tűzcsapot úgy kellett keresniük. Három értékes perc eltelt, mire az oltást az állami tűzoltók elkezdhették. A tűz terjedését ekkorra két, épp szabadnapos, ám a helyszínre sietett tűzoltó, Vígh László és Gács István — észlelvén a füstöt — megakadályozták. A Vécsei úti jelzés viszont vaklárma, fölösleges riasztás volt, ott nem történt tűzeset. Értetlenek Néhány nap summázásából kitűnik: ha a tűzoltóságnak egyszerre több helyszínre kell kivonulni, akkor igen nagy szükség van a lakosság megértő segítségére. A segítségnyújtást egyébként is mindenki számára kötelezővé teszi az 1973/13-as tűzvédelmi rendelet: „A tűzvédelmi feladatokat a tűzoltóság, továbbá a feladatkörükben a költségvetési szervek, az állami vállalatok, a szövetkezetek, az egyéb gazdálkodó szervek, társadalmi szervezetek és más jogi személyek az állampolgárok közreműködésével látja el”. Épp ezért érthetetlen az emberek — egyesek — viselkedése. A Hársfa utcai esetnél összegyűlt tömegben akadtak olyan hangadók, akik viselkedésükkel, értetlenségükkel és nem különben szóözönükkel hátráltatták a tűzoltók munkáját. A törvényerejű rendelet mindenkit kötelez, egyformán. Aki a tűzoltást vezető utasításaival szembeszegül, a rendeletet súlyosan megsérti, aminek érthető következménye lehet, a tűzoltóság feljelentést tehet. A habbal oltót például Hársfa utcában értetlenül fogadták, holott azt a parancsnokokkal küldte oda. Ha kivárják, míg a távol levő, riasztott egységek visszaérnek, eltelik értékes harminc perc, így viszont időt nyertek, be is bizonyosodott: a habbal oltó megerősített személyzete tűzcsapra szerelt sugárral eloltotta a tüzet. Jelezték azt is: sajnos, az esetekben az többségének alapvóemberek nemtörődömsége, felelőtlensége az előidéző oka. Tetteik következményével nem számolnak. Jó lenne megfontolni tanulságul a megtörtént tűzeseteket. Jó lenne, ha mindenki éreznézettségét állampolgári köteleés adott esetben tényleg első dolga az lenne, hogy tevékenyen segítse a tűzoltók munkáját. A tanyasiak boltja Szeretik a kávét Tábor miatt borszünet A Nagykőrös és Vidéke Áfész-nek a nagykőrösi, kocséri és nyársapáti tanyavilágban 11 kis boltja van. Ezek egyikébe, a Ceglédi Állami Tangazdaság nagykőrösi kerületének feketei területén levő kis áfészboltba a napokban ellátogattunk. A bolt vezetője ügyes, fiatal kocséri asszony, Kovács Ferencné, aki a kocséri áfeszpresszóban dolgozott, de a tavasszal eljött ebbe a kis boltba vezetőnek. — Itt többet tudok nyújtani a lakosságnak. Már reggel, a nyitás előtt várnak az asszonyok, azzal, hogy elfogyott a lisztjük, a sójuk, az ecetjük, a cukruk meg a kávéjuk. Mert már a tanyavilágban is szeretik a feketekávét. Egy hónap alatt vagy eladok vagy húsz kilót, keletje van a töltelékárunak, melyet a húsüzemből küld az áfész. Régebben ipari cikkeket, biciklit is árultak itt, de ilyesmiért már bemennek az emberek a városba. Ám néhány iparcikk azért még itt is van. Ha kilyukad a fazék vagy eltörik a bögre, még tudok adni jót helyette. — Olyan szükség van erre a boltra — szólt bele a beszélgetésbe Hajós Gergely, egy környékbeli öreg nyugdíjas tsz-tag —, mint a kenyérhez a szalonnára. Csak az a panaszunk, míg itt táborozik és dolgozik a gazdaságban 160 KISZ-és diák, a bolt addig nem árulhat szeszes italt. Én is bort akartam vinni, de kólát viszek. Ha ló nincs, szamár is jó. — Már megismerem a környék népét — folytatta boltvezető. Az asszonyokkal a megbeszélem gondjaikat, bajaikat. Az itteni építőtábor lakói sok üdítő italt, süteményt és cukorkát fogyasztanak. A havi forgalom százötvenezer forint körül jár, s nagyobb áruválasztékkal igyekszem növelni. K. L. Diszkós szombat esteke tart nyár eleje óta Ceglédet a Kossuth étterem. A műsor fiatalokat zenés-táncos csalogató, hiszen szórakozása nyáridőben sokaknak van kedvük. Pusztavacsi nyertesek Munka után jön az edzés Országos bajnokság előtt Pusztavacson tizenkét csapat részvételével rendezték meg a tartalékos honvédelmi versenyt, melyen a megye legjobbjai vehettek részt. Városunkat a KÖZGÉP HKL négy tagja: Czombos István, Benyus Mihály, Nagy Imre, Varga János és a tartalék Jurászik Attila képviselte. Az egyik esélyesként indultak, hiszen előzőleg megnyerték a megyei tartalékos lövészversenyt, s az országos viadalon is helyezést szereztek. Előnyükre vált az is, hogy három éve hasonló összeállításban versenyeznek, ugyanakkor vetélytársaiknál gyakori a személycsere. Ezt, valamint jó felkészültségüket dicséri, hogy az elmúlt évi második helyet most elsőre váltották át. Az elméleti kérdések után — melyekben tisztában kellett lenni a csapat jelzésekkel, térkép olvasásával és a rajzolással — következett a gyakorlati vizsga, melyen sokrétű feladatokat oldottak meg az indulók. Az elkészített térkép alapján ötezerhétszáz métert kellett megtenniük, lehetőleg a nyolcvanperces szintidőn belül. Az útközben felállított állomásokon hol géppisztoly vagy pisztoly szétszedése, hol polgári védelmi gyakorlatként szennyezett terület leküzdése volt feladat. Ez utóbbinál értékes a pontokat lehetett szerezni, illetve elveszteni, a vegyvédelmi ruha helyes felöltésével, elcsomagolásával. A résztvevőknek a rádiózással is tisztában kellett lenniük. A csapatokat ötperces időközönként indították el a rajtnál. A ceglédi négyesfogatnak két előtte induló gárdát sikerült megelőznie, s az állomásokon eltöltött idővel együtt hatvanhét perc alatt teljesítették a távot. Mint végül kiderült — ezt ők nem tudhatták — már az elméletiben 16 pontos előnyt szereztek. Akár nem is kellett volna végig, s olyan gyorsan futniuk a terepen, így előnyüket tovább növelték, s végérvényben a második helyezettet tizenkilenc ponttal előzték meg, biztos győzelmet arattak. Az országos bajnokságra Pápán kerül majd sor szeptemberben, a fegyveres erők napja tiszteletére. A ceglédiek hetente két alkalommal, a munkaidő után edzést tartanak, a hétvégeken pedig egy-két órát az elmélet felelevenítésére fordítanak. Pápán is szeretnének jól szerepelni. U. L. ISSN 0133—MOO (Ceglédi Hírlapp Nősök bálja Ne csak a fiatalok szórakozzanak nyáridőben! Nem csak a húszéveseké a világ — mondták ki a történek, úgy hogy a helybeli Déryné Művelődési Ház is értett a szóból. Augusztus 6-án, esti nyolc órától éjfélig megrendezik a nősök nosztalgiabálját, s ház termeiben. Lesz táncverseny és tombola, a zenét Fajka István és zenekara szolgáltatja, az ételt-italt sem kel majd hiányolni, kínál harapnivalót az áfész büféje.