Pest Megyei Hírlap, 1983. augusztus (27. évfolyam, 181-205. szám)
1983-08-03 / 182. szám
^NAGYKŐRÖSI Júrin A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXVII. ÉVFOLYAM, 183. SZÁM 1983. AUGUSZTUS 3., SZERDA Szemle a szervizben Vizsgára viszik a járgányokat Hazánkban több, mint egymillió-kétszázezer autó közlekedik, s ez a szám nap mint nap emelkedik. Az autósok a megmondhatói, családtagként óvják, babusgatják-e kedvenceiket, vagy csak rendeltetésszerűen használják. Akár így van, akár úgy, minden autóra vonatkozó szabály, hogy a gépkocsit, korától függően, „műszakira” kell vinni. Erről a procedúráról tájékozódtunk Gépgyártó és Szolgáltató Ipari Szövetkezet Ceglédi úti a autószervizében. Barkó Ambrus szervizvezető-helyettest kérdeztük: — Mennyi autót tudnak vizsgáztatni? — Havonta negyven-ötvenet, attól függően, mennyi a más irányú tevékenységünk. Kötelező terminusok — Elsőként a kocsi három-, majd hatéves korában. Ezután kétszer kétévenként, majd, ha a kocsi betöltötte a tizedik évét, évente kell vizsgáztatni. — Tulajdonképpen mit jelent a „műszakiztatás”? — A gépjármű átvizsgálását, megfelel-e a mindenkor érvényes forgalombiztonsági követelményeknek. Ez minden közlekedő érdekét szolgálja. — Az öreg kocsik tehát csak egy évre kapnak engedélyt. Hogy lehet ezt meghosszabbítani? — Ha valaki ilyen gépjárművére új alvázat vagy karosszériát szereltet, akkor három évig érvényes engedélyt szerez. De ennek letelte után újra egyéveseket kaphat csak. — Milyen kocsikkal foglalkoznak? — A városban fellelhető fontosabb típusokat mind elvállaljuk. A nyugati gyártmányokat, meg egyes régebbi évjáratokat, például a Skoda 1000 MB-t, más helyre kell vinni. — Milyen határidővel vállalják a munkát? — Ez változó, egy-másfél hónapra vállalunk előre. Maga a munka a kocsi állapotától függően természetesen ennél jóval rövidebb lehet, van mikor csak néhány nap. — Nem túl hosszú ez a határidő? — Nézze, minden autós tudja, mikor jár le a forgalmija. Tervezni kell ezt is, akkor nincs baj. Nem a kortól függ — Milyen problémát tud említeni? ! — Legnagyobb gond a biztosítás igazolása. Két éve — az akkori benzináremelések ellensúlyozásaként — megszűnt a kötelező biztosítási díj fizetése. Igen ám, de a legutolsó csekkeknek, meg díjigazoló lapoknak még meg kellene lenniük, ezek hiányában nem vállalhatjuk a munkát. (Kár, hogy ez a megőrzés annak idején nem kapott nagyobb hangsúlyt. A szerk.) — Nézzük a vizsgáztatást. Ez hogyan történik? — Autószervizünkben úgynevezett zárt technológiás rendszer van érvényben. A technológiai folyamatok elvégzése után gyakorlatilag azt bizonyítjuk, hogy a gépjármű a közlekedésbiztonsági és környezetvédelmi követelményeknek megfelel. A zártság pedig olyasfélét jelent, hogy minden vizsgálatot, illetve mérést elvégzünk. Természetesen a legfontosabbak a futómű, a fékek, a világítás, vagy ahogy másként nevezhetjük, biztonsági berendezések állapota. — Melyik évjárattal van a legtöbb gond? — Éppen ez az, hogy nem évjárattól függ. A rendszeresen szervizelt, karbantartott kocsin van, mikor szinte semmit sem kell csinálnunk, legyen az akár tíz-tizenkét éves is. De hoztak már be olyan hároméves járgányt, hogy az ember csak elszörnyedt, mit csináltak vele. — S ilyenkor jó magas a számla is. — Ilyenkor magasabb, bár nem azért vizsgáztatunk, hogy a raktárkészletet csökkentsük. Bennünket, a mi munkánkat is ellenőrzi az Autófelügyelet, s rákérdez, miért kellett ezt vagy azt cserélni. Ilyenkor elő kell venni a csomagtartóból a régi, kopott, megbízhatatlan alkatrészt, s bizonyítani vele, szükséges volt a pótlása. Az ügyfél ott lehet a hibafelvételnél, ellenőrizheti ezt. Bár az a tapasztalatunk, hogy megbíznak •bennünk, • behozzák a kocsit, örülnek, hogy nem kell bajlódniuk vele. Divat az utánfutó — Hasznos divat lett az utánfutó. — Elterjedőben van. Az első alkalommal történő vizsgáztatást nem mi végezzük, hanem vagy az, aki felszerelte ezt, vagy a kocsi gazdája. A szokásos újravizsgáztatást már ezeknél a kocsiknál is vállaljuk, B. O. Anyakönyvi hírek Született: Botocska Ernő és Bárándi Irén: Ernő; Horváth Gábor és Kovács Sarolta: Sarolta; Dobozi Péter és Ugi Rácz Eszter: Péter; Gödény István és Nagy Mária: István; Végh László és Horváth Rózsa: Szilvia; Kelemen Csongor és Káló Klára: Orsolya; Pál Zoltán és Balogh Zsuzsanna: Zsuzsanna nevű gyermeke. Névadót tartott: Kovács Antal és Kaszap Márta: Adrienn; Palásti Ferenc és Agg Erika: Viktor; Varga Tibor és Palásti Edit: Edit; Pozsár György és Balázs Mária: Mariann; Nagy-Gombai István és Kis Erzsébet: István; Barna Benő és Sztanyik Ilona: Benő nevű gyermekének. Házasságot kötött: Holló Ambrus és Farkas Márta; Kovács László és Száraz Julianna; Szakállas László Pataki Éva. ■ Meghalt: Kustár Dénesné Tóth B. Ilona (Ságvári E. u. 38.); Hatvani Józsefné Gödény Ilona (Végi I. btp., VIII. ép. II/8.); Kenyeres Ambrus (Salamon F. u. 47.); Nagy Antal (Hóvirág u. 2.); Hegedűs László (Mintakert u. II.). Kanáriból ingruha Bundát varrnak nyáron is Bevált a szakaszos leállás Ebben a kánikulában nemigen gondolunk a hűvös időre, s főként nem a télre. Szerencsére a Nívó Ruházati Szövetkezetben nem így vannak ezzel, s szorgalmasan gyártják a hidegben meleget adó bundákat. Sós Józsefné, a nagykőrösi üzem vezetője ottjártunkkor elmondotta, hogy az elmúlt félévben műrrha kabátokat készítettek, kamasz-, férfi- és bakfiskivitelben. A műírha bundákat, mintegy 2 ezer darabot, teljes egészében Szolnokra küldték, a Meteor Nagykereskedelmi Vállalatnak. Az üzemben készítettek még női és bakfis kivitelű pliszírozott esőkabátokat, a szivárvány minden színében, valamint kanári vászonból ingruhákat. A bedolgozók nadrágokat és szoknyákat varrtak. — Jelenleg mit gyártanak? — Mindkét szalagon női és bakfis méretű műszőrme bundákat készítünk, melyek többféle változatban, elérhető áron kerülnek a vásárlók elé. A gyártott műszőrme bundák szépek, tetszetősek, s biztosan megnyerik a vevők érdeklődését. —A bedolgozóknak mi a feladatuk? — Ők, heten kanári vászonból bakfisnadrágokat varrnak. A feladatuk a kiszabott részek összeállítása. A munka befejezése: szegecselés, gomblyukkötés, gombozás az üzem dolga. — A termelést akadályozta-e valamilyen gátló tényező az elmúlt időszakban? — Semmilyen gondunk nem merült fel. Anyaggal és munkával jól el vagyunk látva. Zökkenőmentes volt az elkészült termékek kiszállítása is, melyet jórészt saját járművel végeztünk. — Az üzemben az a szokás, hogy nyáron egy időre leállnak a termeléssel. — Ezen az idén sem változtattunk, mert jól bevált ez a gyakorlat. Június 27-től július 22-ig úgy álltunk le, hogy közben az egyik vagy másik üzemrész termelt. A szakaszos leállás előnye, hogy a gyártás nem szűnik meg teljesen, s a dolgozók nem egymástól eltérő időpontokban veszik ki az évi fizetett szabadságukat. Az üzemben a szalagszerű termelésnél ez csöppet sem elhanyagolható szempont. Másrészt olyankor szoktuk elvégezni az üzem nagytakarítását is. — A teendők ellátására van-e elegendő munkáskéz? — Ilyen gondunk Az üzemben dolgozók nincs, valamennyien szakmunkások, s elegen is vannak. Mostanában a létszámunk szaporodott. A Május 1. Ruhagyárban felszabadult három lány nálunk vállalt munkát. A gyermekgondozási szabadságról is többen visszatértek. K. K. Közelebb jutva a közönséghez Nem maradt kulturális szenzáció nélkül a nyáron Nagykőrös. Néhány napja a suhli filharmonikusok adtak koncertet, a minap meg egy körösi illetőségű fiatal grafikusművész kiállításának megnyitójára csalogatták a kirakott plakátok az Arany János Művelődési Központ kiállítótermébe az érdeklődőket, Kos Péter tárlatára. Lipták György grafikusművész, Kos Péter barátja és alkotótársa , a gyermekkor meghatározó szerepéről, a céltalan biciklizések közben felfedezett vadalma gyönyörűségéről, a kora reggel tisztaságáról, a hajnal felejthetetlenségéről szólt, a homolytáji iskolában tanuló kisdiák szinte veleszületett rajzkészségéről. Erről a majd népmesei tisztaságú korszakról a népművészetsorozatban kiállított alkotások vallanak, itt lehet őket nyomon követni. Egészen más — szinte az előzőket ellenpontozó — a mesterségek-sorozat. A mesterek, ingben-gatyában, ragyásak, letolt nadrágúak, mégsem visszataszítóak. A groteszk, az ironikus megfogalmazás Kos Péternél nem lesz az olcsó gégék sorozata, ezt elkerüli, megkerüli, túllépi. Különösen tanulságos a Kőmíves Kelemen nyugdíjas című alkotása. Formanyelvére az expresszivitás a jellemző, de azt teljes egészében emberközpontú megközelítésbe oltva, illetve oldva. A kiállítás megnyitása után a közönségnek alkalma nyílt megszemlélni, hogyan lesz a rézlemezből egy öreg, kivénhedt Geittner- és Raunsch-féle mángorló segítségével rézkarcmélynyomat. Volt olyan fiatalasszony, aki régi iskoláséveiből őriz KÖPE aláírású, konzervgyári munkát megörökítő rajzot, most a Huncsut Ferkó kedvesen szálkás rajzát vásárolta meg a művésztől. Közben alkalom nyílt beszélgetésre is. Ezek során pontosítani lehetett, hogy és miként kapcsolódik a budapesti születésű grafikus városunkhoz. Az alsó tagozatot Budaörsön végezte el, már akkor vonzódott a rajz, a festészet által nyújtott ön kifejezési eszközhöz. Aztán a család Nagykőrösre költözött, s Kos Péter a homolytáji iskolában végezte tovább tanulmányait. Itt Valkai Imre segítette, és emberséget tanult Kendre Erzsébet tanárnőtől is. Majd egy évre a gimnázium következett, Rácz Józsi bácsi, ezután a képzőművészeti gimnázium, utána rövid díszletfestői kitérő után a főiskola, ahol mint könyvillusztrátor végzett. Régebben a Rakéta Regényújságban publikált, s megjelent már két könyv is munkáival. Az egyik Nagy Franciska: A zöld ördög című kötete, a másik Gianni Rodani: Zongora Bili és a madárijesztők című műve. Jelenleg egy alkotóház létrehozásán fáradozik, a közeljövőben várossá alakuló lakóhelyén, Szigetszentmiklóson. Meggyőződése, hogy a művészetet közel kell vinni a potenciális közönséghez, azaz a mindenkihez, de legfőképpen munkásokhoz. Lakótelepi dolgok izgatják, a zártság közösségben való feloldása, legfőképpen az, hogy grafikáik magyar nyelven, a magyar formakincs felhasználásával szóljanak a valóságról, mindenkinek. A kiállítás augusztus 7-ig, hétfő kivételével 10—19 óráig tekinthető meg. Ballai Ottó Ha saját a termésárusítóhelyek A városi tanács termelés-ellátásfelügyeleti osztálya értesíti a lakosságot, hogy Belkereskedelmi Minisztérium a rendelete alapján a város területén a háztáji és kiskert-tulajdonosok saját termelésű zöldséget, gyümölcsöt és vágott virágot a piaci napoktól eltekintve az alábbi kijelölt területen bármikor árusíthatják: A játékbolttal szemben levő park sarkán — jelenleg autóparkoló, a Ceglédi úti ABC- áruház Kőrösér felőli oldalán a patak feletti és az ABC közötti részen. (Nem az áruház előtt) az áruház mellett, a Cifracsárda előtt, a Tabán utcai ház mellett, a transzformátor előtti szilárd burkolatú bevezető úton Kossuth Lajos úti ABC után 100 m), a Tormási bisztró előtt és minden termelő a saját lakása előtti kapunál vagy kapualjban. Az árusításért közterületfoglalási díjat fizetni nem kell. Az értesítés csak nagykőrösi lakosokra vonatkozik, más településen lakók csak a piacon árusíthatnak. Enyhítik a szárazságot A mostanihoz hasonló nagy szárazság, ahogy emlékezem, legutóbb 1918-ban volt. termés megmentéséért a nagyüzemi gazdaságok és a kistermelők egyaránt küzdelmet folytatnak. Amint hallom, homokos részeken sokan már a a szenvedni kezdő szőlőt is öntözik. Az uborka- és zöldségtermesztés eddigi elég szép eredményei nagy részben a fáradhatatlan öntözést dicsérik és elismerés illeti azokat is, akik az öntözés lehetőségeit elősegítették. A napokban elmentem az áfész nagykőrösi vasboltjába, hogy megkérdezzem: az első félévben Nagykőrös és környéke kertészeti és mezőgazdasági termelését milyen és mennyi termelőeszköz és anyag eladásával segítették? Szőke József boltvezetőt nehezen találtam, mert majd mindig árubeszerzési úton van, hogy a lakosság szükségletének ellátását boltja biztosítani tudja. — A villamos árammal rendelkező termelők — mondotta a boltvezető — az öntözéshez 400 darab villanymotort és szivattyút vásároltak. A kútfúrásokhoz 1500 méter különböző méretű csövet vettek. Kútfej 110 darab kelt el. Több ezer méter gumi és műanyag öntözőcsövet vittek ki a földekre. — Duna I. és Babetta benzines motort, az első félévben keveset tudtunk szerezni, csak 20 darabot adtunk el. De az öntözéshez való szórófejekkel és sugárcső és egyéb alkatrészekkel szükség szerint elláttuk a termelőket. — Kertészeti és szőlőpermetezéshez 250 darab permetezőgépet, 10 darab német telepes motoros permetezőt, és 20 darab házi motoros permetezőt vásároltak. ; Sporthírek• Eljutottak a fináléra Ismét több versenyen szerepeltek városunk atlétái. A testnevelés-tagozatos iskolások megyei atlétikai versenyét Cegléden rendezték. A nagykőrösi Kossuth Lajos Általános Iskola, jó szerepléssel, összesítésben az előkelő második helyen végzett. A fővárosban a Bp. Spartacus szervezésében magas színvonalú országos ifjúsági versenyre került sor. A Nagykőrösi Pedagógus SE csak gerelyhajításban ■ magát. Férfiaknál képviseltette (14 induló közül): 3. Parázs György 49,76; 8. Ványi Ferenc 41,96 méteres dobással. Nőknél (16-an voltak): 5. Szűcs Ágnes 37,30 méter (ifjúsági ezüstjelvényes szintű eredmény), Dénes Erika 28,30-at dobott. Gödöllő adott helyet megyénk 14 testnevelés-tagozatos iskolája futó csapatbajnokságának. A pajtások 60, 100, 200, 300 és 600 (leányok 400) métert futottak. A III. korcsoportban 6 intézmény képviselői vetélkedtek a fiúknál. Az Nk. Kossuth iskolások igen jól szerepeltek és a KSI-s utánpótlást biztosító budaörsiekkel 22—22 helyezési számmal holtversenyben az 1—2. helyen végeztek. Az előbb felsorolt sorrendben Karsai Zsolt, Balázs Zoltán, Tóth Szabolcs, Szemenyei István és Nánásd Tibor voltak a siker kivívói. Egyénileg mind az 1—3. helyen végeztek a körösiek. A leányoknál az Nk. Kossuth iskola az ötödik helyen végzett. Nem a tervezett budapesti országos kétnapos felnőttversenyre, hanem a költségkímélés miatt — az azzal egy időben rendezett kecskeméti viadalra mentek el az Nk. Pedagógus SE sportolói. Férfi gerelyhajításban: 2. Palotai László 64,96 (felnőtt II. osztályú szintű eredmény), 3. Szűcs Ambrus 58,10 méter. Bács-Kiskun megye székhelyén újabb, hétközi felmérő versenyen is találkoztak az atléták. Közöttük ott voltak az Nk. Pedagógus SE-beliek is. Férfi gerelyhajításban a felnőttek és az ifjúságiak együtt indultak. Palotai László 65 és Parázs György 51 méter felett dobott. A XIX. nyári úttörő-olimpia országos döntőjét Debrecenben rendezték. A szakemberek szerint tornában és fiú kézilabdában voltak a legszínvonalasabbak a versenyek. Fiú tornában a 19 megye legjobbjai és Budapest 1—3. helyezett csapatai vetélkedtek, három szeren (talaj, gyűrű, ugrás) kötelező gyakorlatokat mutattak be. Nagyon szoros volt a mezőny, az első 8 helyezett közel egyforma tudású volt. A nagykőrösi Petőfi Sándor Általános Iskola gárdája az úttörő-olimpia történetében mindig, így most 19- edszer is eljutott a fináléra. A fiatal, 12 éves átlagéletkorú körösi gárda(Kiss Rezső, Sebestyén András, Bari Béla, Podhorszki Róbert, Ajtai Attila, Pozsár Zsolt) az egyik legfiatalabb csapat volt a mezőnyben és 132,15 összponttal a nyolcadik helyen végzett. Mai sportműsorS. Z. Kinizsi Labdarúgás sporttelep, 16.30: Nagykőrösi Kinizsi—Csepel SC ifi, előkészületi mérkőzés. ISSN 0133—2708 (Nagykőrösi Hírlap) Mozi Az Ezüst-tó kincse. Színes, szinkronizált NSZK—olasz kalandfilm. Előadás 6 és 8 órakor. A stúdiómoziban Csak semmi pánik... Színes magyar filmvígjáték, fél 6-kor és fél 8-kor.