Pest Megyei Hírlap, 1983. augusztus (27. évfolyam, 181-205. szám)

1983-08-03 / 182. szám

^NAGYKŐRÖSI Júrin A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXVII. ÉVFOLYAM, 183. SZÁM 1983. AUGUSZTUS 3., SZERDA Szemle a szervizben Vizsgára viszik a járgányokat Hazánkban több, mint egymillió-kétszázezer autó köz­lekedik, s ez a szám nap mint nap emelkedik. Az autó­sok a megmondhatói, családtagként óvják, babusgat­ják-e kedvenceiket, vagy csak rendeltetésszerűen hasz­nálják. Akár így van, akár úgy, minden autóra vonatko­zó szabály, hogy a gépkocsit, korától függően, „műszaki­ra” kell vinni. Erről a procedúráról tájékozódtunk Gépgyártó és Szolgáltató Ipari Szövetkezet Ceglédi úti a autószervizében. Barkó Ambrus szervizveze­­tő-helyettest kérdeztük: — Mennyi autót tudnak vizsgáztatni? — Havonta negyven-ötve­­net, attól függően, mennyi a más irányú tevékenységünk. Kötelező terminusok — Elsőként a kocsi három-, majd hatéves korában. Ezután kétszer kétévenként, majd, ha a kocsi betöltötte a tizedik évét, évente kell vizsgáztatni. — Tulajdonképpen mit je­lent a „műszakiztatás”? — A gépjármű átvizsgálá­sát, megfelel-e a mindenkor érvényes forgalombiztonsági követelményeknek. Ez minden közlekedő érdekét szolgálja. — Az öreg kocsik tehát csak egy évre kapnak enge­délyt. Hogy lehet ezt meghos­­­szabbítani? — Ha valaki ilyen gépjár­művére új alvázat vagy ka­rosszériát szereltet, akkor há­rom évig érvényes engedélyt szerez. De ennek letelte után új­ra egyéveseket kaphat csak. — Milyen kocsikkal foglal­koznak? — A városban fellelhető fontosabb típusokat mind elvállaljuk. A nyugati gyárt­mányokat, meg egyes régebbi évjáratokat, például a Skoda 1000 MB-t, más helyre kell vinni. — Milyen határidővel vál­lalják a munkát? — Ez változó, egy-másfél hónapra vállalunk előre. Ma­ga a munka a kocsi állapotától függően természetesen ennél jóval rövidebb lehet, van mi­kor csak néhány nap. — Nem túl hosszú ez a ha­táridő? — Nézze, minden autós tud­ja, mikor jár le a forgalmija. Tervezni kell ezt is, akkor nincs baj. Nem a kortól fü­gg — Milyen problémát tud említeni? ! — Legnagyobb gond a biz­tosítás igazolása. Két éve — az akkori benzináremelések ellensúlyozásaként — meg­szűnt a kötelező biztosítási díj fizetése. Igen ám, de a leg­utolsó csekkeknek, meg díj­igazoló lapoknak még meg kellene lenniük, ezek hiányá­ban nem vállalhatjuk a mun­kát. (Kár, hogy ez a megőrzés anna­k idején nem kapott na­gyobb hangsúlyt. A szerk.) — Nézzük a vizsgáztatást. Ez hogyan történik? — Autószervizünkben úgy­nevezett zárt technológiás­ rendszer van érvényben. A technológiai folyamatok el­végzése után gyakorlatilag azt bizonyítjuk, hogy a gépjármű a közlekedésbiztonsági és kör­nyezetvédelmi követelmények­nek megfelel. A zártság pedig olyasfélét jelent, hogy minden vizsgálatot, illetve mérést el­­végzünk. Természetesen a leg­fontosabbak a futómű, a fé­kek, a világítás, vagy ahogy másként nevezhetjük, bizton­sági berendezések állapota. — Melyik évjárattal van a legtöbb gond? — Éppen ez az, hogy nem évjárattól függ. A rendszere­sen szervizelt, karbantartott kocsin van, mikor szinte sem­mit sem kell csinálnunk, le­gyen az akár tíz-tizenkét éves is. De hoztak már be olyan hároméves járgányt, hogy az ember csak elszörnyedt, mit csináltak vele. — S ilyenkor jó magas a számla is. — Ilyenkor magasabb, bár nem azért vizsgáztatunk, hogy a raktárkészletet csökkentsük. Bennünket, a mi munkánkat is ellenőrzi az Autófelügyelet, s rákérdez, miért kellett ezt vagy azt cserélni. Ilyenkor elő kell venni a csomagtartóból a régi, kopott, megbízhatatlan alkatrészt, s bizonyítani vele, szükséges volt a pótlása. Az ügyfél ott lehet a hibafelvétel­nél, ellenőrizheti ezt. Bár az a tapasztalatunk, hogy meg­bíznak •bennünk, • behozzák a kocsit, örülnek, hogy nem kell bajlódniuk vele. Divat az utánfutó — Hasznos divat lett az utánfutó. — Elterjedőben van. Az el­­­ső alkalommal történő vizs­gáztatást nem mi végezzük, hanem vagy az, aki felszerel­te ezt, vagy a kocsi gazdája. A szokásos újravizsgáztatást már ezeknél a kocsiknál is vállaljuk, B. O. Anyakönyvi hírek Született: Botocska Ernő és Bárándi Irén: Ernő; Horváth Gábor és Kovács Sarolta: Sa­rolta; Dobozi Péter és Ugi Rácz Eszter: Péter; Gödény István és Nagy Mária: István; Végh László és Horváth Ró­zsa: Szilvia; Kelemen Csongor és Káló Klára: Orsolya; Pál Zoltán és Balogh Zsuzsanna: Zsuzsanna nevű gyermeke. Névadót tartott: Kovács An­tal és Kaszap Márta: Adrienn; Palásti Ferenc és Agg Erika: Viktor; Varga Tibor és Palás­ti Edit: Edit; Pozsár György és Balázs Mária: Mariann; Nagy-Gombai István és Kis Erzsébet: István; Barna Benő és Sztanyik Ilona: Benő nevű gyermekének. Házasságot kötött: Holló Ambrus és Farkas Márta; Ko­vács László és Száraz Juli­anna; Szakállas László Pataki Éva. ■ Meghalt: Kustár Dénesné Tóth B. Ilona (Ságvári E. u. 38.); Hatvani Józsefné Gö­dény Ilona (Végi I. btp., VIII. ép. II/8.); Kenyeres Ambrus (Salamon F. u. 47.); Nagy An­tal (Hóvirág u. 2.); Hegedűs László (Mintakert u. II.). Kanáriból ingruha Bundát varrnak nyáron is Bevált a szakaszos leállás Ebben a kánikulában nem­igen gondolunk a hűvös idő­re, s főként nem a télre. Sze­rencsére a Nívó Ruházati Szövetkezetben nem így van­nak ezzel, s szorgalmasan gyártják a hidegben meleget adó bundákat. Sós Józsefné, a nagykőrösi üzem vezetője ottjártunkkor elmondotta, hogy az elmúlt félévben műrrha kabátokat készítettek, kamasz-, férfi- és bakfiskivitelben. A műírha bundákat, mintegy 2 ezer da­rabot, teljes egészében Szol­nokra küldték, a Meteor Nagykereskedelmi Vállalat­nak. Az üzemben készítettek még női és bakfis kivitelű pliszírozott esőkabátokat, a szivárvány minden színében, valamint kanári vászonból ingruhákat. A bedolgozók nadrágokat és szoknyákat varrtak. — Jelenleg mit gyártanak? — Mindkét szalagon női és bakfis méretű műszőrme bun­dákat készítünk, melyek többféle változatban, elérhető áron kerülnek a vásárlók elé. A gyártott műszőrme bundák szépek, tetszetősek, s biztosan megnyerik a vevők érdeklő­dését. —A bedolgozóknak mi a feladatuk? — Ők, heten kanári vá­szonból bakfisnadrágokat varrnak. A feladatuk a kisza­bott részek összeállítása. A munka befejezése: szegecselés, gomblyukkötés, gombozás az üzem dolga. — A termelést akadályozta-e valamilyen gátló tényező az elmúlt időszakban? — Semmilyen gondunk nem merült fel. Anyaggal és mun­kával jól el vagyunk látva. Zökkenőmentes volt az elké­szült termékek kiszállítása is, melyet jórészt saját járművel végeztünk. — Az üzemben az a szokás, hogy­ nyáron egy időre leáll­nak a termeléssel. — Ezen az idén sem változ­tattunk, mert jól bevált ez a gyakorlat. Június 27-től július 22-ig úgy álltunk le, hogy közben az egyik vagy másik üzemrész termelt. A szakaszos leállás előnye, hogy a gyár­tás nem szűnik meg teljesen, s a dolgozók nem egymástól eltérő időpontokban veszik ki az évi fizetett szabadságukat. Az üzemben a szalagszerű termelésnél ez csöppet sem elhanyagolható szempont. Másrészt olyankor szoktuk el­végezni az üzem nagytakarí­tását is. — A teendők ellátására van-e elegendő munkáskéz? — Ilyen gondunk Az üzemben dolgozók nincs, vala­mennyien szakmunkások, s elegen is vannak. Mostaná­ban a létszámunk szaporo­dott. A Május 1. Ruhagyárban felszabadult három lány ná­lunk vállalt munkát. A gyer­mekgondozási szabadságról is többen visszatértek. K. K. Közelebb jutva a közönséghez Nem maradt kulturális szen­záció nélkül a nyáron Nagy­kőrös. Néhány napja a suhli filharmonikusok adtak kon­certet, a minap meg egy körö­si illetőségű fiatal grafikus­­művész kiállításának megnyi­tójára csalogatták a kirakott plakátok az Arany János Mű­velődési Központ kiállítóter­mébe az érdeklődőket, Kos Péter tárlatára. Lipták György grafikusmű­vész, Kos Péter barátja és al­kotótársa , a gyermekkor meghatározó szerepéről, a cél­talan biciklizések közben fel­fedezett vadalma gyönyörűsé­géről, a kora reggel tisztaságá­ról, a hajnal felejthetetlensé­­géről szólt, a homolytáji isko­lában tanuló kisdiák szinte ve­leszületett rajzkészségéről. Er­ről a majd népmesei tisztasá­gú korszakról a népművészet­sorozatban kiállított alkotások vallanak, itt lehet őket nyo­mon követni. Egészen más — szinte az előzőket ellenpontozó — a mesterségek-sorozat. A meste­rek, ingben-gatyában, ragyá­sak, letolt nadrágúak, még­sem visszataszítóak. A gro­teszk, az ironikus megfogalma­zás Kos Péternél nem lesz az olcsó gégék sorozata, ezt elkerüli, megkerüli, túllépi. Különösen tanulságos a Kő­­míves Kelemen nyugdíjas cí­mű alkotása. Forma­nyelvére az expresszi­­vitás a jellemző, de azt teljes egészében emberközpontú megközelítésbe oltva, illetve oldva. A kiállítás megnyitása után a közönségnek alkalma nyílt megszemlélni, hogyan lesz a rézlemezből egy öreg, kivén­­hedt Geittner- és Raunsch-féle mángorló segítségével rézkarc­­mélynyomat. Volt olyan fiatal­­asszony, aki régi iskolásévei­­ből őriz KÖPE aláírású, kon­zervgyári munkát megörökítő rajzot, most a Huncsut Ferkó kedvesen szálkás rajzát vásá­rolta meg a művésztől. Köz­ben alkalom nyílt beszélgetés­re is. Ezek során pontosítani lehetett, hogy és miként kap­csolódik a budapesti születésű grafikus városunkhoz. Az alsó tagozatot Budaörsön végezte el, már akkor vonzódott a rajz, a festészet által nyújtott ön­ kifejezési eszközhöz. Aztán a család Nagykőrösre költözött, s Kos Péter a ho­­molytáji iskolában végezte to­vább tanulmányait. Itt Valkai Imre segítette, és emberséget tanult Kendre Erzsébet tanár­nőtől is. Majd egy évre a gim­názium következett, Rácz Józsi bácsi, ezután a képzőművé­szeti gimnázium, utána rövid díszletfestői kitérő után a fő­iskola, ahol mint könyvilluszt­rátor végzett. Régebben a Rakéta Regény­újságban publikált, s megje­lent már két könyv is mun­káival. Az egyik Nagy Fran­ciska: A zöld ördög című kö­tete, a másik Gianni Rodani: Zongora Bili és a madárijesz­­tők című műve. Jelenleg egy alkotóház lét­rehozásán fáradozik, a közel­jövőben várossá alakuló lakó­helyén, Szigetszentmiklóson. Meggyőződése, hogy a művé­szetet közel kell vinni a po­tenciális közönséghez, azaz a mindenkihez, de legfőképpen munkásokhoz. Lakótelepi dolgok izgatják, a zártság kö­zösségben való feloldása, legfőképpen az, hogy grafikái­k magyar nyelven, a magyar formakincs felhasználásával szóljanak a valóságról, min­denkinek. A kiállítás augusztus 7-ig, hétfő kivételével 10—19 óráig tekinthető meg. Ballai Ottó Ha saját a termés­árusítóhelyek A városi tanács termelés-el­látásfelügyeleti osztálya érte­síti a lakosságot, hogy Belkereskedelmi Minisztérium a rendelete alapján a város terü­letén a háztáji és kiskert-tu­lajdonosok saját termelésű zöldséget, gyümölcsöt és vá­gott virágot a piaci napoktól eltekintve az alábbi kijelölt te­rületen bármikor árusíthatják: A játékbolttal szemben levő park sarkán — jelenleg autó­parkoló, a Ceglédi úti ABC- áruház Kőrösér felőli oldalán a patak feletti és az ABC kö­zötti részen. (Nem az áruház előtt) az áruház mellett, a Cif­racsárda előtt, a Tabán utcai ház mellett, a transzformátor előtti szilárd burkolatú beve­zető úton Kossuth Lajos úti ABC után 100 m), a Tormási bisztró előtt és minden ter­melő a saját lakása előtti ka­punál vagy kapualjban. Az árusításért közterület­foglalási díjat fizetni nem kell. Az értesítés csak nagy­kőrösi lakosokra vonatkozik, más településen lakók csak a piacon árusíthatnak. Enyhítik a szárazságot A mostanihoz hasonló nagy szárazság, ahogy emlékezem, legutóbb 1918-ban volt. termés megmentéséért a nagy­­­üzemi gazdaságok és a kister­melők egyaránt küzdelmet folytatnak. Amint hallom, homokos részeken sokan már a a szenvedni kezdő szőlőt is öntözik. Az uborka- és zöldségter­mesztés eddigi elég szép ered­ményei nagy részben a fárad­hatatlan öntözést dicsérik és elismerés illeti azokat is, akik az öntözés lehetőségeit előse­gítették. A napokban elmen­tem az áfész nagykőrösi vas­boltjába, hogy megkérdez­zem: az első félévben Nagykő­rös és környéke kertészeti és mezőgazdasági termelését mi­lyen és mennyi termelőeszköz és anyag eladásával segítet­ték? Szőke József boltvezetőt nehezen találtam, mert majd mindig árubeszerzési úton van, hogy a lakosság szükség­letének ellátását boltja bizto­sítani tudja. — A villamos árammal ren­delkező termelők — mondotta a boltvezető — az öntözéshez 400 darab villanymotort és szivattyút vásároltak. A kút­fúrásokhoz 1500 méter külön­böző méretű csövet vettek. Kútfej 110 darab kelt el. Több ezer méter gumi és műanyag öntözőcsövet vittek ki a föl­dekre. — Duna I. és Babetta ben­zines motort, az első félévben keveset tudtunk szerezni, csak 20 darabot adtunk el. De az öntözéshez való szórófejekkel és sugárcső és egyéb alkatré­szekkel szükség szerint ellát­tuk a termelőket. — Kertészeti és szőlőper­metezéshez 250 darab perme­tezőgépet, 10 darab német te­lepes motoros permetezőt, és 20 darab házi motoros perme­tezőt vásároltak. ; Sporthírek• Eljutottak a fináléra Ismét több versenyen sze­repeltek városunk atlétái. A testnevelés-tagozatos iskolá­sok megyei atlétikai versenyét Cegléden rendezték. A nagy­kőrösi Kossuth Lajos Általá­nos Iskola, jó szerepléssel, összesítésben az előkelő má­sodik helyen végzett. A fővárosban a Bp. Spar­tacus szervezésében magas színvonalú országos ifjúsági versenyre került sor. A Nagy­kőrösi Pedagógus SE csak ge­relyhajításban ■ magát. Férfiaknál képviseltette (14 induló közül): 3. Parázs György 49,76; 8. Ványi Ferenc 41,96 méteres dobással. Nőknél (16-an voltak): 5. Szűcs Ágnes 37,30 méter (ifjúsági ezüst­jelvényes szintű eredmény), Dénes Erika 28,30-at dobott. Gödöllő adott helyet me­gyénk 14 testnevelés-tagozatos iskolája futó csapatbajnoksá­gának. A pajtások 60, 100, 200, 300 és 600 (leányok 400) mé­tert futottak. A III. korcso­portban 6 intézmény képvise­lői vetélkedtek a fiúknál. Az Nk. Kossuth iskolások igen jól szerepeltek és a KSI-s utánpótlást biztosító budaör­siekkel 22—22 helyezési szám­mal holtversenyben az 1—2. helyen végeztek. Az előbb fel­sorolt sorrendben Karsai Zsolt, Balázs Zoltán, Tóth Szabolcs, Szemenyei István és Nánásd Tibor voltak a siker kivívói. Egyénileg mind az 1—3. helyen végeztek a körö­siek. A leányoknál az Nk. Kossuth iskola az ötödik he­lyen végzett. Nem a tervezett budapesti országos kétnapos felnőtt­versenyre, hanem a költség­­kímélés miatt — az azzal egy időben rendezett kecskeméti viadalra mentek el az Nk. Pedagógus SE sportolói. Férfi gerelyhajításban: 2. Pa­lotai László 64,96 (felnőtt II. osztályú szintű eredmény), 3. Szűcs Ambrus 58,10 méter. Bács-Kiskun megye székhe­lyén újabb, hétközi felmérő versenyen is találkoztak az atléták. Közöttük ott voltak az Nk. Pedagógus SE-beliek is. Férfi gerelyhajításban a felnőttek és az ifjúságiak együtt indultak. Palotai László 65 és Parázs György 51 méter felett dobott. A XIX. nyári úttörő-olim­pia országos döntőjét Debre­cenben rendezték. A szakem­berek szerint tornában és fiú kézilabdában voltak a legszín­vonalasabbak a versenyek. Fiú tornában a 19 megye leg­jobbjai és Budapest 1—3. he­lyezett csapatai vetélkedtek, három szeren (talaj, gyűrű, ugrás) kötelező gyakorlatokat mutattak be. Nagyon szoros volt a mezőny, az első 8 he­lyezett közel egyforma tudá­sú volt. A nagykőrösi Petőfi Sándor Általános Iskola gár­dája az úttörő-olimpia törté­netében mindig, így most 19- edszer is eljutott a fináléra. A fiatal, 12 éves átlagéletkorú körösi gárda­­(Kiss Rezső, Se­bestyén András, Bari Béla, Podhorszki Róbert, Ajtai At­tila, Pozsár Zsolt) az egyik legfiatalabb csapat volt a me­zőnyben és 132,15 összponttal a nyolcadik helyen végzett. Mai sportműsorS. Z. Kinizsi Labdarúgás sporttelep, 16.30: Nagykőrösi Kinizsi—Csepel SC ifi, előkészületi mérkőzés. ISSN 0133—2708 (Nagykőrösi Hírlap) Mozi Az Ezüst-tó kincse. Színes, szinkronizált NSZK—olasz ka­landfilm. Előadás 6 és 8 óra­kor. A stúdiómoziban Csak semmi pánik... Szí­nes magyar filmvígjáték, fél 6-kor és fél 8-kor.

Next