Pest Megyei Hírlap, 1983. augusztus (27. évfolyam, 181-205. szám)
1983-08-07 / 186. szám
Körzeti postahivatal Régi vágytnk teljesül Évek óta nagy gondot jelentett, hogy Verőcemaros kismarosi részén nem volt postahivatal, így az embereknek a régi Verőcére kellett menni küldeményeikért. Többször is a elhangzott: de jó lenne egy új postát építeni. A kérést tett követe, s megkezdődött tavaly az új létesítmény építése. A munkálatokkal a Kemencei Vegyesipari K. T. Sz. építőbrigádját bízták meg, amelynek jó munkája nyomán emelkedni kezdtek a falak. Jelenleg már csak az utolsó simítások vannak hátra, s a község lakossága augusztus 20-án veheti birtokába az új intézményt. A budapest Vidéki Postaigazgatóság és a helyi tanács járult hozzá anyagilag az épület mielőbbi befejezéséhez. A posta a Mátyás és Liget utcák kereszteződésében áll, s várhatóan már az első napon nagy forgalmat fog lebonyolítani. N. P. J. Halál az utakon Szomorú statisztika A váci járási-városi rendőrkapitányság közlése szerint 1983 első félévében 15 halálos közlekedési baleset történt a járásban. Súlyosan 41 személy, könnyebben 63 személy sérült meg. Ittas vezetőkkel szemben 60 esetben indult eljárás. Sajnos, minden hatodik közlekedési baleset oka az ittasság volt. ÜHÜGYELET» Augusztus 8-tól hétfőtől az alábbi orvosok tartanak ügyeletet éjszaka a városban: Hétfőn Dr. Áfra , Tamás. Kedden Dr. Péter Éva. Szerdán dr. Kiss Péter. Csütörtökön dr. Vajta Gábor. Pénteken dr. Bucsek Tibor. Szombaton és vasárnap dr. Hajmer Viktória. Az ügyelet a régi kórház épületében található. Vác, Március 15. tér 9. Telefon: 11— 525. A beosztás hét közben megváltozhat. A PEST MEGYEI HÍRLAP VÁCI JÁRÁSI ÉS VÁC VÁROS! KÜLÖNKIADÁSA XXVII. ÉVFOLYAM, 186. SZÁM 1983. AUGUSZTUS 7., VASÁRNAP • • Összefogtak értik a szervezetek Hét boldog kap Törökmezőn Intézet helyett a szabadban A Magyar Vöröskereszt váci városi és járási szervezetének kezdeményezésére három éve tekinthető megoldottnak a járásban élő mozgássérült gyerekek nyári táborozása. Korábban Szobon, Királyréten, ebben az évben pedig a törökmezői turistaházban tölthetett hét boldog napot ötvenkét általános iskolás korú gyerek. Olyan mozgáskorlátozott, epilepsziás, siketnéma lányokról és fiúkról van szó, akik fiatal életüket jórészt kórházban, intézetekben vagy jobb esetben a családi környezet zárt világában élik. Gondolom, szükségtelen hangoztatni azt az életre szóló élményt, amelyet a táborozás egyik foglalkozása alatt a gyerekek arcáról leolvashattam. Megértés, szeretet Szemük fénye elárulta, hogy sokáig emlékeznek majd arcokra, nevekre, azokra, akiket a táborban megismertek, megszerettek. Dr. Kampós Katalin táborvezető gyermekorvosra, Ottó Györgyné, Bartos Katalin, Kovács Béláné, Fogarasi Kálmánná ápolónőkre, Németh Erzsébet járási vezető védőnőre, Halmai Lászlóné, Varga Zoltánná, a Siketnéma Intézet, Pálinkás Jenőné, Sándor Gézáné, Markovicsné Béres Judit, a kisegítő iskola nevelői, akikre ugyanolyan szeretettel gondolnak majd vissza, mint Paulicsek Imréné és Remzső Zoltánná városi, illetve járási Vöröskereszt-szervezeti titkárokra. Többségük a szabadsága terhére vállalta a gyerekek felügyeletét, és nagy részük volt abban, hogy a tábor kis lakói jól érezzék magukat. Ez alatt az egy hét alatt ledőlt minden akadály amelyek a mindennapi életben elkülönítik őket a testiekben ép embertársaiktól. Itt kiderült, hogy ezek a fiatalok is, mint minden ember, őszinte, igaz szeretetre, megértésre vágynak. Igaz, ők egyedül nem képesek megállni a lábukon. Segítségre vannak utalva, de csak olyan mértékben, olyan akadályok elhárításában, melyet saját erejükből legyőzni nem képesek. — A táborozás során a különböző betegségű gyerekek között olyan csodálatos harmónia alakult ki, amelyre egyébként, úgy gondolom, nincs lehetőség — mondja táborvezető. — A szabad környezetben is kipróbálhatják teljesítményüket. Bizonyítás kölcsönös segítség, egymás képességeinek a megismerése, vonzalmak, kapcsolatok, barátságok születtek. Természetesen mindezek kialakítását elősegítették a tábor aktivistái által kialakított programok. Kirándulások, melyek során bebizonyosodott, mennyire képesek a résztvevők a kilométereket legyőzni. Az eredmény: az önbizalom növekedése. Ami ellentmond annak a téves és kényelmes pedagógusi szemléletnek is, miszerint a mozgásukban korlátozott gyerekek az osztálykirándulásokon nem szívesen vesznek részt. Sajnos, ezt sokszor a téves szülői magatartás is elősegíti. Jövőre is az egy hét alatt lehetőség nyílt különböző labdajátékokra, rajzversenyre, Berhidai Margit vezetésével agyagformázásra, változatos esti szórakozásokra, discoprogramokra. Élményszámba ment, amint a zene ritmusára mozogtak a gyerekek. Nem számított hátránynak az, ha valaki nem tanult táncolni. Végül az álarcosbállal elérkezett a búcsú pillanata. Kigördültek a könnycseppek, sűrűn hangzottak a fogadkozások: „Jövőre találkozunk, ugyanitt.” — Van erre esélyük a gyerekeknek? — Igen. Szeretnénk az elkövetkező években is megszervezni ezeknek a gyerekeknek a táboroztatását. Ugyanis ők más közösségekben nem üdültethetők. A város és a járás gazdasági egységei ehhez jelentős anyagi és egyéb társadalmi segítséget adtak már eddig is. Az idei táborozásunk költségeit is az üzemek, termelőszövetkezetek adták össze, ami közel nyolcvanezer forint volt. sződi termelőszövetkezet autósbusza szállította a gyerekeket. Surányi János Módosított szerződések Az anyagösztönzés eredményei Előnyben a törzsgárda Minden vállalatnak van olyan sajátos, egyéni szabályzata, amely országos határozatokon, rendelkezéseken alapszik, s mégis úgy említik: üzemünk alkotmánya. Ilyenek: a kollektív szerződések, törzsgárda szabályozások. Nem örökérvényűek, időnként módosításra szoruló szabályzatok, de az abban rögzített jogok és kötelezettségek tovább erősítik a dolgozók vállalathoz történő ragaszkodását, és egyben a további fejlődés mozgató erejét jelentik. A Váci Kötöttárugyár igazgatósága és vállalati szakszervezeti bizottsága a közelmúltban felülvizsgálta az 1981— 1985. évre szóló törzsgárda szabályzatot és — a VI. ötéves terv félidejében — a párt-, szakszervezeti, KISZ- és gazdasági vezetés egyetértésével elvégezte a szükséges módosításokat Többen ragaszkodnak A Sállai utcai textilüzemben a vállalat alapításának 75. évfordulóján, 1960-ban határozták el a vállalati törzsgárda megszervezését. Az azóta eltelt két évtized alatt a törzsgárda erősödött. Mind népesebb lett azok tábora, akik munkahelyükhöz hűséggel ragaszkodnak, megbecsülik és szeretik szakmájukat, példát mutatnak munkatársaiknak az üzemben csakúgy, mint az emberi helytállásban. A módosítás a törzsgárdához való tartozásnál beszámítja azok munkaidejét akik a Vác Kötöttárugyárral gazdasági társaságot létesítő gazdálkodó egységek állományából a Vári Kötöttárugyár állományába kerülnek. A 25 évet meghaladó törzsgárdatagsággal rendelkező dolgozó — amennyiben nyugdíjba vonulását követően munkaviszonyát megszakítás nélkül fenntartja, vagy ha megszakítás után újból a vállalatnál helyezkedik el, egy évi munkaviszony után törzsgárdatagsága folyamatosnak számít. Felvehetők a törzsgárdába, akik hosszú idő óta a vállalatnál tevékenykednek anélkül, hogy állományilag odatartoznának (üzemi orvos, üzemi nővér, társadalmi szervek tisztségviselői stb.). Ki is zárható A törzsgárdába tartozók 5 éves munkaviszony után megkapják az I. fokozatú, 10 év után a II. fokozatú és 15 éves munkaviszony utáni a III. fokozatú jelvényt. Az átadás évenként, november hetedikén történik. Pénzjutalmat a 15. évet elérő kap — kétezer forintot — ez ötévenként növekszik úgy, hogy a 35. évben eléri az ötezret. A törzsgárdához tartozók az év végi részesedésből többletjuttatást kapnak. A tagok az erkölcsi megbecsülés mellett előnyben részesülnek a káderutánpótlásnál, béremelésnél, üdültetésnél, rendkívüli szabadságjuttatásnál. Végül: aki a törzsgárdához fűződő követelményeknek nem felel meg, az a tagok sorából kizárható. A kizárást kezdeményezheti a brigád, a termelési tanácskozás vagy a területileg illetékes gazdasági vezető. Anyagi ösztönzés volt A Híradástechnikai Anya Gyárában a kollektív szerződést módosították a közelmúltban. Rendezték az 1983 évi karácsony és újév közötti munkaidőt. A közvetlen anyagi ösztönzés céljára (prémium, jutalom, újítási díj) egymillió 930 ezer forintot biztosítanak. Jelentős összeg jut a jóléti és a kulturális kiadásokra is. P. R. Korszerű gödi fonógépek szerelik a fonalbontó állványzatát a Pannónia Finomkötöttáru Szövetkezet gödi részlegében. A közelmúltban négy korszerű csehszlovák gyártmányú METIN típusú körkötőgépekkel gazdagodott a részleg gépparkja. Az új gépek segítségével naponta 1800 kilogrammal több fonalat tudnak majd feldolgozni a gödiek. A képen Kiss Ernő és Kormos József gépszerelők munka közben Hancsovszki János felvétele A fóti Gárdonyi Géza két éve távozott az élők sorából, miután egész életében Fót községért dolgozott. A felszabadulás után néhány barátjával ő alakította meg a kommunisa párt helyi szervezetét A földosztó bizottság titkára, s a község első vezető jegyzője volt. A fóti sportegyesület az ő elnökségének időszakában élte fénykorát. Számos egyéb társadalmi megbiztatást is teljesített, nem véletlen hát, hogy elhunytakor a községi pártbizottság és tanács saját halottjának tekintette Gárdonyi Gézát és úgy is adta meg számára a végtisztességet. Mindezt azért tartjuk szükségesnek felidézni, mert e hasábokon hónapokkal ezelőtt megjelent egy híradás az új fóti sportkombiház átadásáról, s a cikk szerzője a sportkör múltjának felvázolása közben azt írta, hogy a felszabadulás után „egy Gárdonyi Géza nevű sportkör elnöke,ember" lett a A cikk szerzője egy fiatalember volt, külső munkatársunk, aki úgy látszik, a 19 millió forintos beruházással létrehozott sportkombinát nagyszerűsége feletti örömében nem tájékozódott kellőképpen annak az embernek az életútjáról, akinek példája az újabb nemzedék számára is követésre méltó lehet. Cs. S. A liget volt a tanítója A lakatos és a barna kánya csa — A kertünk végéből furmadárhang hallatszik. Mintha csikó nyerítene. — Van a közelben valami sásos, vizenyős terület? — Talán a forrás környéke. — A vöcsök. Az nyerít úgy, mint a ló. Dénes János lakásán folyik a párbeszéd a madarakról, meg a szerző életútjáról, Földváry téri házak valahá anyadik emeletén. Az ablakon át a törökhegyi dombvonulat halvány kontúrja látszik, közelebbről a Rádi úti nyárfasor. Ám a házak kívül, belül mind olyan egyformák, hogy nehéz lenne oda még egyszer visszatalálni. Ez az urbánus környezet ellentmond a Házunk, kertünk madarairól című könyv szerzője érdeklődésének. Hiszen a Mit érdeklődésének? téma szerelmese, akinek szerkesztőségünkben is gyakran el kell magyarázni, hogy mi csak módjával közölhetjük, egyébként nagy hozzáértést tanúsító cikkeit, melyek inkább szaklapokba valók. Az említett könyv nemrég jelent meg a Mezőgazdasági Kiadó gondozásában Kapocsy György kitűnő fotóival. Ismeretterjesztő munkának tekinthetjük, melyet haszonnal forgathat felnőtt és gyermek egyaránt. Kiváltképp szükséges ez egyre urbanizálódó világunkban, amikor is távolabb kerülünk a bennünket körülvevő természettől. Dénes János ornitológiai írásai rendszeresen megjelennek a Búvár című folyóiratban, az Élet és Tudományban, a napilapok tudományos rovataiban. Számít a véleménye. Mint íráshoz értő ember egyébként más témákkal is gyakran szerepelnek cikkei lapunk hasábjain is. Kozása géplakatos, az FoglalMHD Váci Gyáregységében dolgozik. — Hogy kezdődött és mikor — kérdezem a 25 éves fiatalembertől. — Talán tíz éve és nem a madarakkal. Fogtam egy pannon gyíkot és felhívtam Schmidt Egont, az Állatvilág jelenlegi ragaszkodott ornitológusát, aki hozzá, hogy menjek és mutassam be. Ő aztán sokat segített nekem. No, meg az az igazság, hogy már az iskola helyett is többet csatangoltam a Városliget füzeseiben. Úgyhogy levelezőn fejeztem be az általános iskolát. Igaz, annak más oka is volt — jegyzi meg kitérőleg és kissé kesernyésen. A Mutter hét gyereket nevelt fel egyedül. Az ember nem szívesen hallgatja a tornatanár ismétlődő korholásait, hogy már megint nem hozott az órára tornaruhát. A megfigyelésekre az is ösztönzött, hogy a Váci Naplóba írhattam. Tíz év után már az ember nem mond le a szenvedélyeiről. Vannak további terveim is. Magyarország telelő madarainak négy fajtájáról én szeretnék tanulmányt írni. Egyik fő témám a parti fecskék megfigyelése. Kutatom, gyűrűzöm őket. Fő területük a sződi bányató, a Bükisziget, Tahitótfalu és Dunakeszi. Nagyon pusztulnak, az ember kegyetlenül bánik velük. A barna kánya is szomjas kíváncsiságom tárgya. Miattuk is sokat járok Börzsönybe, ahol a tudományunk szerint már csak kettő található belőlük. A Magyar Madártani Egyesület tagja és önzetlen munkatársa, a váci lakatos és autodidakta ornitológus. Pedig mint mondja, gyerekkorában is csak akkora kert volt a házuk előtt, hogy azt igazán annak sem lehetett nevezni. A tiget viszont jó tanítónak bizonyult. Kovács T. István j T . ISSN 0133—2759 (Váci Hírlap) A vizsgálatok még tartanak Szalma- és tarlótűz pusztított Baráth Sándor tűzoltó százados a váci járási-városi tűzoltóparancsnokság munkatársa gondterhelt arccal újságolta: — Július hónapban több helyen is felröppent a vörös kakas a járás területén és iszonyú pusztítást végzett. Tekintélyes értékű károk keletkeztek. Vácott a Haraszti Ernő utcában az Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat 73. számú boltjában gyulladt ki a göngyöleg. A kár szerencsére itt csupán 600 forint. Rádon az úgynevezett Drabkó dűlőben a fóti Vörösmarty Termelőszövetkezet gabonatáblája gyulladt meg. A kár meghaladja a 30 ezer forintot. Gödön leégett a Gödöllői Erdőgazdaság fenyvese. Az erdőtűz során 70 ezer forint kár keletkezett. Verőcemaroson a gödi tűz lucerna- és rétiszénakazja kapott lángra. A kár a gyors tűzoltás ellenére is megközelíti a 200 ezer forintot. Az ügyben tovább folyik a vizsgálat. Fóton az úgynevezett Sátorfa dűlőben Király István hétvégi házához riasztották a tűzoltókat. Itt a tetőszerkezet és a melléképület kapott lángra. A kár közel 50 ezer forint. Király Istvánt súlyos sérülésekkel szállították kórházba. Ezt az ügyet is vizsgálja még a tűzoltóság. Nagybörzsönyben a Petőfi Sándor utca 77. számú háznál a szalma és az állattartási épület gyulladt ki. Grósz Tibor gazdaságában 4 ezer forint érték vált a lángok martalékává. Kemencén a bamecebaráti Börzsöny Termelőszövetkezet területén szalma- és tarlótűz keletkezett. A kár közel 8 ezer forint. A fóti Tüzép-telepen német brikett, szén és faanyagok vesztek kárba a tűz következtében. Az ügyben itt is folyik a vizsgálat. A váci Alsópinyér dűlőben a fóti Vörösmarty Termelőszövetkezet rendre vágott búzaszalmája fogott tüzet. A 20 hektárnyi területen 10 ezer forint a kár. Galgagyörkön fenyves erdőt pusztított el a tűz. A püspökhatvani Galgavölgye Termelőszövetkezet erdején kívül az úgynevezett Salamon és Kelemen táblán is volt tűz. A két tűzeset 95 ezer forint kárt eredményezett. Vácdukán a sződi Virágzó Termelőszövetkezet úgynevezett Temető tábláján a fenyves erdő, a bozót és avartűz 28 ezer forint kárt okozott. A verőcemarosi Kavicsbánya dűlőben Németh Éva budapesti lakos faháza teljesen leégett A tűz keletkezése során Németh Évát súlyos égési sérülésekkel szállították kórházba. Az anyagi kár 35 ezer forint. — El kell mondanom, s figyelmeztetni az embereket, hogy a szárazság miatt a tarlóégetést csak engedéllyel végezzék. Az erdőkben csak az arra kijelölt helyen gyújtsanak tüzet. Fokozottan kísérjék figyelemmel az öngyulladó anyagok tárolási szabályainak megtartását. Nagy Péter János