Pest Megyei Hírlap, 1984. május (28. évfolyam, 102-126. szám)
1984-05-15 / 112. szám
4 Testvér-megyék reflektorfényben Englerék a Napospartra mennek — Milyen hetilapot szerkesztett Omszkban Ligeti Károly? — A Forradalom címűt. — Hol írta Goethe 1779-ben egyetlen nap alatt az Iphigeneia negyedik felvonását? — Schwalbesteinben. — Pest megye egyik városának testvérvárosa Szófia megyében van. Melyik ez a két település ? — Szentendre — Koprivstica. Ötszáz brigád Gyors kérdések, gyors feleletek. Ki jól, ki rosszul válaszol. Minden attól függ, hogyan forog a szerencse kereke, de a legfontosabb mégiscsak a tudás, a felkészültség. Szeretünk vetélkedni, a játék, a szellemi torna, saját értékeink felmutatása és nem utolsósorban a főnyeremény reményében. A fenti párbeszéd azon szombati vetélkedőn hangzott el, ahol szocialista brigádok adtak számot testvérmegyéinkről. Omszk, Suhl, Szófia megyéknek a történelmével, gazdasági, kulturális életével ismerkedhettünk a délutánba nyúló mérkőzésen Dunakeszin, a József Attila művelődési központban. A Szakszervezetek Pest megyei Tanácsa, a Pest megyei Művelődési Központ és Könyvtár, a TIT Pest megyei Szervezete, valamint a Pest megyei Hírlap kezdeményezésére egy esztendeje indított rendezvénysorozat záróakkordjához érkezett Az elődöntőkön legjobb eredményt elért brigádok — az ikladd Ipari Műszergyár, a nagykátai Villanyszerelő Vállalat, a százhalombattai Dunai Kőolajipari Vállalat, a szigetszentmiklósi Csepel Autógyár, a váci Cementes Mészművek, a budaörsi PVCSV, a dunakeszi MÁV Járműjavító, a ceglédi Dél- Pest megyei Áfész dolgozói — adták a válaszokat a pergő néha-néha döccenő vetélkedőn. — Bizonyára maguk a pályázatkiírók sem gondolták, hogy szinte az egész megyét megmozgatja a felhívás — mondotta Jakab Béla, a Pest megyei Tanács művelődési osztályvezető-helyettese, a zsűri elnöke. — Egy év alatt ötszázharminc brigád csapata — mintegy kétezer taggal — vállalta, hogy szabad idejében a könyvtárakat bújja, előadásokat hallgasson, tanuljon. A nagy érdeklődés is bizonyítja, hogy nem öncélú kiírásról volt szó. Mindvégig éreztem; a lexikális tudásgyarapításon túl valamennyi résztvevő érzelmileg is közelebb került a testvérmegyékhez. Tanultunk... A játék izgalma átragadt a drukkoló közönségre. A csapatokat elkísérték a többi brigádtagok, a családok. A művelődési központ nagytermében csaknem ugyanannyi volt a néző, mint a résztvevő. Jelezve, hogy a kiválasztott csapatokon kívül a lemaradók is kíváncsiak voltak a kérdésekre. — Alig néhány pont választott el bennünket a győzelemtől a dunakeszi területi döntőn — magyarázta Oravecz Sándor, a Járműjavító Szárnyaskerék II. brigád vezetője. — Figyeltem a kérdéseket, meglehetősen nehezek voltak. Valamennyi, számomra érdekes kulturális eseményen itt vagyok, pedig Rádról járok be. — Valamennyi vetélkedőre benevezek — vette át a szót Körösi István, a Járműjavító 1-es gyáregységének lakatosa. — Jóleső érzés a győzelem, de az is nyer, aki lemarad. Számomra az a legfontosabb, hogy a többiekkel együtt vagyok ilyenkor. Szeretem a felkészülés izgalmát. Bár most a járműjavítások elég nehezen jutottak hozzá az anyaghoz. A ritkaságszámba menő kiadványokat nemigen értük el, pedig bőven akadt belőlük kérdés. Szellmi totó, kakukktojás, összerakó ®, zsetonos játék, előre elkészített tablókból kiállítás rendezése — és sorolhatnánk, mi minden tette változatossá a rendezvényt. Csupán a népművelők réme, a technika tréfálta meg ismét a rendezőket. Az epidiaszkóp meglehetősen elmosódottan vetítette ki a tájegységeket bemutató képeket, így aztán a játékosok kézbe kapták a képeslapokat, ezúttal a közönség várakozott, netán kíváncsiskodott. — Jártunk már mindannyian Bulgáriában, az NDK-ban — vette számba az utazásokat Juhász Miklós, a PVCSV telepvezetője. — A Lenin brigád tagjaként jöttem. Igaz, nem győztünk, de sokat tanultunk. Játékosan Az anyaggyűjtéshez sokat segítettek az egyes országok kulturális központjai. A szakmai helyességért szavatolt Kovalenko Anatolij, A Szovjet Tudomány és Kultúra Háza osztályvezetője, Heidimarie Englert, az NDK Kulturális Centrum igazgatóhelyettese, Alexander Gjurov, a Bolgár Kulturális Központ főmunkatársa. — A nehéz akadályokat jól vették a versenyzők — mondotta Kovalenko Anatolij. — Számomra a játékosság, az ismerkedés jeleneteit sokat. Különösen a testvérmegyei kapcsolatokról kaphattunk áttekintést. Nem vérre ment a játék, hanem naposparti üdülésért. A százhalombattai Engler brigád nagy ujjongással vitte el a pálmát. — A Dunai Kőolajipari Vállalatnál harminchárom brigád pályázott — fejtegette Percsi Tibor, közművelődési előadó. — A bonyolult munkát végzők igénylik, hogy más területeken is megmérettessenek. — Gyöngy Márton, Kiss László, Kurucz Jánosné, Kondek Jánosné — a győztesek rengeteget tanultak, hogy elnyerjék a fődíjat. Minden irodalmat felkutattak, elolvastak. Most boldogan borultak egymás nyakába. Jó hangulatban távoztak, miként a közönség részesei voltak egy ismereteket adó, szórakoztató játéknak. Erdősi Katalin Készül a szellemi fotó A kultúrák képviselői szavatolják a szakmai pontosságot Erdösi Ágnes felvételei 1984. MÁJUS 15., KEDD A I i j ^j .. Az ország középiskoláiban ma reggel fem 3(TVÍ! YVA ) kezdődött szülten figyelték a tételek kihirdetését a magyar írásbeli érettségire összegyűlt fiatalok. Miután elhangzottak a címei lehetett gondolkodni, melyik fekszik leginkább: Berzsenyi Dániel elégiáinak, Petőfi Sándor A puszta télen című költeményének vagy éppen Krúdy Gyula Éjjeli utazás című novellájának elemzése? Ezzel megkezdődött a gimnáziumok és szakközépiskolák utolsóéves hallgatóinak végső erőpróbája: az érettségi. Pest megye 29 középfokú iskolájában ültek be ma a padokba a negyedikesek, hogy számot adjanak az évek során szerzett ismereteikről, összesen 2021 fiú és lány hajolt tegnap kicsit lámpalázasan a papírok fölé, s igyekezett összeszedni gondolatait a választott témáról. Fotóriporterünk a gödöllői Török Ignác Gimnázium és Óvónői Szakközépiskolában járt, ahol 51 gimnazista és 38 leendő óvónő érettségizik. A negyedik A osztályban már javában folyt a munka. Volt, akinek a tolla sebesen szántotta a papírt, mások eltöprengtek, s szinte minden szót megrágtak, mielőtt leírták volna. Varga Ildikó (képünkön) és társai úgy tűnik, jól választottak, lapjukon gyorsan sokasodtak az egymás alá rótt sorok. A vizsgák ma a matematika írásbelivel folytatódnak, holnap a gimnáziumokban orosz nyelv, a szakközépiskolákban pedig szakmai tárgyak kerülnek sorra. Erdősi Ágnes felvétele Tv-FICtYKLQ Földi paradicsom. Egymástól jól elszakítva — kedden, illetve pénteken késő este — vetítették ifj. Schiffer Pál Földi paradicsom című dokumentumfilmjének két részét. Nagy kár, hogy így elbántak ezzel a képes-hangos helyzetjelentéssel, mert bátran állíthatjuk: az utóbbi esztendők legkiválóbb ilyen alkotása futott tova a képernyőn. Telitalálatod a kiválasztott téma, és szintén telitalálat, ahogyan a műruhát, fazont kapott. Ebben a forintok után futkosó világban, kit ne érdekelne ugyanis az az ember — neve szerint Kerekes János szentesi parasztgazda —, aki öt óriási fóliasátor tulajdonosaként milliókat fektet be, és milliókat keres, ám aki mindeddig még egyszer sem tudta kifizetni többször százezernyi adósságait. Óriási pénzek futnak át agyondolgozott kezei között, ám ezek a summák ahogyan jönnek, úgy röppennek tova. Mert egyszer palánta kell, másszor fűtőolaj kell a fenyegető fagyok ellen, harmadszor meg a lányokat kell valahogyan kiházasítani. Úgy van ez, ahogyan többen mondták is, írták is ezzel a különben már díjjal — a legutóbbi Filmszemle díjával — megjutalmazott képsorral kapcsolatban : egy Sziszüphosz görgeti fölfelé a maga terhét, hogy aztán visszahullva mindent újrakezdjen. S ráadásul ez a körünkben legendahős jellegzetes típus is. Első számú férfi tagja egy máig fönnmaradt úgynevezett nagycsaládnak, ahol az ő édesanyja az úr, és ahol felesége, Ila csak egy olyan megtűrt, félig befogadott valaki, aki egy fillért sem kap a közös vagyonból. A gyerekek pedig ... Nos, ami a két kerekes lányt illeti, azok, nyilván apjuk példájára, szintén nekivágtak a meggazdagodás, a tollasodás göröngyös útjának — természetesen ők is a családfő kölcsöneiből építkeznek —, a fiú pedig ugyancsak álmokat kerget: mint jövendő biológus be akarja kalandozni az ehhez szerez majd világot, pénzt, sok pénzt, s úgy, ahogyan tud. Ifj. Schiffer Pál éppen azzal igazította szinte tökéletesre ezt a munkáját, hogy nemcsak a fóliás birodalmat örökítette meg, hanem a Kerekes-had minden egyes tagjáról is karakteres portrékat festett. Sőt, velük kapcsolatban álló szentesiekről is, akik — mint például az a szakállas gondnok — egy-egy ház árát adták már kölcsönbe ennek a megszállott hitelgyűjtőnek. ítéletet nem hirdetett a film a földi paradicsom, azaz eme földi pokol megteremtésének perében, így aztán ki rábólinthatott Kerekes János hadakozására: igen, ez aztán a bátorság, s szintén ez a példa. Mások meg éppen fejcsóválva tiltakozhattak: micsoda felelőtlenség egy egész családot a nyilván elkövetkező csődbe taszítani. Egyesegyedül az keltett hiányérzetet a nézőben, hogy a második traktus legvégén nem derült ki, miszerint elfagyott-e az elegendő fűtőolaj híján, fagyásra ítélt termés, avagy nem. És egyáltalán: a forgatás befejezése óta mi történt ezzel a fóliás rabszolga-királlyal? Az érdeklődést ugyanis olyannyira fölkavarta különös létezése, hogy folytonosan tudni kéne róla, hol tart, győz-e, illetőleg elbukik. Egy utószót mindenképpen elvárnánk még • e remek dokumentarista ifj. Schiffer Páltól. Salamon Béla. Egy ével a századik születésnapja előtt emlékműsort sugárzott a televízió Salamon Béláról, az 1965-ben elhunyt nagy nevettetőről. Hogy miért éppen most kerítettek sort az Akiről nem készült portréfilm című összeállítás műsorra tűzésére, azt nem tudni. Az ellen viszont nyilván senki nem tiltakozott, hogy a kabaréművészet jeles alakját újból láthattuk. Láthattuk is, mindamellett hallhattunk is róla soksok anekdotát, emlékezést. Jó kikapcsolódás volt ez az ötvenöt perc ezen az esős májusi délutánon. Akácz László Tizenhárom csapat a megyéből Könyves vetélkedő Szentendrén Mi volt a neve a „török alattvaló fiának” a Tizenkét szék című műben? Mivel aratta első sikereit Bulat Okudzsava? Mi volt Csehov eredeti foglalkozása? Jártasság és elemzés A villámkérdések — amolyan vezetőként — Szentendrén hangoztak el szombaton, a Kell a jó könyv olvasóvetélkedő megyei döntőjén. A területi versenyek legjobb tizenhárom csapata találkozott, hogy számot adjon az MSZBT, a Hazafias Népfront és más szervek által hazánk felszabadulásának negyvenedik évfordulója tiszteletére meghirdetett vetélkedőn jártasságából a klasszikus és kortárs szovjet irodalomban. A játékot Endrei Judit, a Magyar Televízió népszerű bemondója vezette. Az irodalmi szemelvényeket Havas Judit előadóművész tolmácsolta. Pergett is a játék, a villámkérdésekre rögvest érkeztek a válaszok: Osztap Bender neve, Okudzsava sanzonjai saját gitárkísérettel, s Csehov eredeti foglalkozásaként az orvos is megjelöltetett. A játékosoknak öt kötetből kellett felkészülniök. A világhírű szovjet—kirgiz író, Csingiz Ajtmatov Az évszázadnál hosszabb ez a nap, Csehov Szakadékban című válogatott elbeszéléskötete, Okudzsava A szegény Avroszimov című műve, Trifonov Hely és idő, valamint Ilf—Petrov Tizenkét szék című műve jelentette a kiindulópontot. Miként? Nos, a vetélkedő lebonyolítói — a Pest megyei Művelődési Központ és Könyvtár munkatársai — ötletesen színesítették a programot. Mindenekelőtt arra törekedtek, hogy elemezzék és feldolgozzák a felsorolt műveket, azaz az alapos felkészülés diadalmaskodjék a felületes olvasás fölött. Kedvet kapni az olvasáshoz Ezért aztán egymást követte a megszemélyesítés, az inkognitójáték, a villámkérdés, a kakukktojás, az információjáték, így az érdeklődők is megtudhatták, hogy a tevetejből erjesztett kumiszt, amely „hűvös, habos, enyhén mámorító”, subatnak nevezik a kirgizek, s ha Havas Judit elkezdett egy Csehov-elbeszélést, tanúi lehettek, hogyan folytatták azt — mintegy megidézve az írót — a játékosok. Szükség is volt erre, hiszen csakis átéléssel, legalábbis nagyfokú empátiával lehetett választ adni a kérdésekre. Amikor például az hangzott fel, hogy „Jól megtermett, pirospozsgás arcú, rőthajú fiatal nemes, akinek egymástól távol ülő kék szemében mindig ámulat, sőt rajongás tükröződött. Micsoda óriás! — mondta rá nyelvével csettintve Tatyiscsev” — egymás után emelkedtek fel a kezek, mert villámgyorsan felismerték Avroszimovot Bulat Okudzsava művéből. Idézhetnénk a hasonló jeleneteket. A közönség színvonalas, izgalmakban bővelkedő, hangulatos vetélkedő tanúja lehetett. Nemcsak bepillanthattak egy-egy írásba, hanem kedvet is kaphattak az olvasására, amennyiben azt még nem ismerték. Megmérettek és továbbjutottak Ahogy telt az idő, egyre inkább megnyugodtak a kedélyek, egyben élesedett is küzdelem. A legjobbak mega méretéséből végül is két csapat jutott az országos vetélkedő elődöntőjébe. A gödöllői városi könyvtár Bag községi csapata lett az első, másodiknak a nagykőrösi konzervgyár kollektívája futott be. Ugyancsak gödöllői csapat lett a harmadik, negyedik egy abonyi együttes lett. Százhalombattaiak kerültek az ötödik helyre. A résztvevők könyvutalványt, illetve könyvajándékot kaptak.