Pest Megyei Hírlap, 1984. május (28. évfolyam, 102-126. szám)

1984-05-17 / 114. szám

■ Abonyi krónikám Kedvezmény a kismamáknak A legjobb megoldás A Budapesti Egyesült Ruhá­zati Szövetkezet abonyi telepe azon ipari üzemeik közé tarto­zik a nagyközségben, ame­lyeknél gyakori a termékvál­tás. Ebben az esztendőben is legalább fél tucat különböző ruházati cikket gyártanak. Az év első néhány hónapjában el­készült 5000 darab úgyneve­zett féldzseki, a BKV részé­re 1500 darab tájfunkabát, postai megrendelésre három és fél ezer női, illetve férfi nyári egyenruha, valamint a nagykereskedelem számára kamasz ballonkabátok. A to­vábbi hónapokban különféle téli holmikat, főleg divatos, utcai kabátokat, majd ugyan­csak postás egyenruhákat ké­szítenek. Munka és feladat tehát volt és lesz bőven. Műszakmínusz Néhány évvel ezelőtt beszá­moltunk arról, hogy milyen gyakori a termékváltás, és ez mennyi gondot jelent az üzemnek. Ez ma már szinte természetes. Egyrészt azért, mert gyarapodott a szakmun­kások létszáma, másrészt betanított munkásnők többsé­­­ge nagyobb gyakorlati tapasz­talattal rendelkezik, mint ko­rábban. Ha számításba ves­­­szük, hogy napjainkban az anyagellátásra nincs panasz, úgy összegezhetnénk: kiderült az égbolt a BÉR abonyi üzeme felett. Alapjában véve ez így igaz, de a napsütésben árnyak jelentek meg. Például ebben az esztendőben a korábbi két műszak helyett egy műszak­ban dolgoznak. Az indokokat és az intézkedés hátrányát Győri Józsefné így foglalta össze:üzemvezető . Az intézkedésre emberi és gazdaságossági okokból ke­rült sor. Nálunk csak nők dol­goznak, és többségük fiatal, következésképp sok a kisma­ma. Ezek egy része vagy rö­videsen igénybe veszi a gyer­mekgondozási szabadságot,­­vagy nemrégen tért vissza. Szövetkezetünknek az utób­biakkal kapcsolatban van egy humánus intézkedése, mely szerint a gyesről visszatért anyukáktól gyermeke 7—8­ éves koráig nem kívánhatjuk meg, hogy két műszakban dol­gozzon. Ezt figyelembe véve, a második műszakban mind­össze 10—12 emberre számít­hatnánk. Így viszont gazdasá­gossági okokból nem célszerű, hiszen a fűtés, a villamosener­­gia-felhasználás költsége ma­gasabb lenne a megtermelt értéknél. Nem lényegtelen, hogy az utóbbi időben több dolgozónkat leszázalékolták, és arra is van példa, hogy a gyesre távozott kismama kü­lönböző okok miatt vissza sem tért. Felmondtak — Nem kísérelték meg a hiányzó létszámot pótolni? — De még mennyire. Saj­nos, az eredmény nem volt valami megnyerő. Volt és most is van jelentkező, ám eddig többnyire olyanok jöt­tek, akiket a kéthónapos be­tanítási idő után sem tudtunk használni. Például olyanok kerestek itt munkalehetősé­get, aki korábban betonelem­­gyárban dolgoztak, egyik sem tudott varrni és kétszer har­minc nap alatt sem tanult meg. Felmondták munkaviszo­nyukat. Ezért most az az állás­pontunk, hogy legyünk in­kább kevesebben, de azok ért­sék a dolgukat. Igényesek va­gyunk és leszünk az új mun­kavállalókkal szemben. — Mi lett a műszakcsökken­tés hátránya? — Zsúfoltság. Újabb gépe­ket hozattunk, és most, hogy mindenki egy műszakban dol­gozik, bizony kicsi lett a dol­gozók mozgásterülete. Ez sem jó, de legalább gazdaságosabb a termelés. Előnyös? A körülmények ismeretében nem egyszerű állást foglalni: melyik az előnyös és melyik nem. Mindenesetre az kétség­telen erény, hogy az üzemnél nehézségek ellenére újra és újra a legjobb megoldást ke­resik. Gy. F. Tíz életmentő Mélték a megbecsülésre A ceglédi vértranszfúziós állomás vezetője a múltkori­ban azzal a kéréssel fordult a Vöröskereszt abonyi csúcs­ve­zetőségéhez, hogy Kovács Gá­bor abonyi héthónapos csecse­mő szívműtétjéhez ritka vér­csoportú donorokra van szük­ség. A később történtekről Pető Istvánná vöröskeresztes titkár a következőket mond­ta: “ Egy ilyen műtéthez nem minden véradó felel meg, ezért általános felhívást nem tehettünk közzé. Így a rendel­kezésünkre álló kartonokat egyenként átnéztük, kik le­hetnek azok a személyek, akik számításba jöhetnek. Tizen­kettőt találtunk, közülük tí­zen vállalkoztak, hogy a mű­tét időpontjában a főváros 1-es számú gyermekklinikáját fel­keresik. A kimaradó kettő be­tegség miatt nem mehetett.­­ A segítségnyújtás felté­tele volt, hogy a véradásnak közvetlenül az operáció előtt kell történni. A műtét azért igényelt nagy elővigyázatossá­got, mert ritka esetről volt szó, ráadásul a mellkas fel­nyitása után újabb kompliká­cióval találták szembe magu­kat az orvosok. Az életmentő közbeavatkozás sikerült, a tíz abonyi donor, köztük az anya két munkatársa is, egyenként 4—4 deciliter vért adott. A gyermek megmentéséhez ös­­­szesen 8 literre volt szükség. A hiányzó mennyiséget fővá­rosi önkéntesek adták. —­ Bár az orvosok nem­­ igé­nyelték az abonyi segítőkész emberektől, hogy az operáció végét megvárják, de ők nem mozdultak, a szülőkkel együtt aggódtak, és tudni akarták, eredményes volt-e a nagy mű­tét? Sikerült, a kisfiú már otthon van, láthatóan jól ér­zi magát. A nagyközség önkéntes véradói nem az első esetben vettek részt hasonló életmen­tésben. Ezt megelőzően egy nagykőrösi fiatalasszony szív­műtétéhez hívták be tízüket. Úgy gondoljuk, ők és sok-sok társuk méltóak a társadalom megbecsülésére. Gy. Van miből költeni Az abonyi Ságvári Endre Termelőszövetkezet sikeres gazdálkodásával megteremti a termelés továbbfejlesztésének lehetőségeit. Az idén 24 mil­lió forintot használhatnak fel beruházásra. Ebből 10 millió forintért gépeket vesznek, 5 millióval a folyékony műtrá­gyát előállító gazdasági társu­lás költségeihez járulnak hoz­zá. A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXVIII. ÉVFOLYAM, 114. SZÁM 1984. MÁJUS 17., CSÜTÖRTÖK Rövidebb a munka­idő Egymást érte a sok szép modell A negyvenórás két tapasztalatai Hatszor nyolc, ötször nyolc és még valamennyi, azután ötször nyolc, vagyis negyven óra: számos munkahelyen így változott a heti munkaidő az esztendők során. A PEVDI ceglédi gyáregységénél, a Kos­suth Ferenc utcai két műsza­kos szalagon és Abonyban a konfekciórészleg két műsza­kos részénél is áttértek ebben az esztendőben a negyven­órás munkahétre. Az első félév derekán túl már meg lehet kérdezni — például az abonyiakat —, hogyan vált be az új szokás? Győzik-e a napokat, a tervet, a minősé­get, a határidőket? Helyi igény szerint Éves szinten összegezve ceglédi gyáregység két műsza­­­kos üzemeinél 12 ezer óra munkával kevesebbet jelent a mostani munkarend annál, mint amennyit az előző esz­tendőben kellett dolgozni. (A a túlórák nem esnek bele ebbe számításba.) munkaszervezéssel. Csak jobb termelé­kenységnöveléssel lehet az időmódosulást pótolni. Ezt a feladatot a helyi igény szerint oldották meg a két műszakos üzemrészekben. Tóth Ferencné, az abonyi varroda vezetője az optimis­ták hangján szólt az eltelt hó­napokról. Az itt dolgozók és az egész üzem szempontjából a módosítás pozitívan érté­kelhető. A két műszakosok legtöbbje családos. Az otthoni feladatokat jobban tudják rendszerezni, a családdal töb­bet tudnak törődni, hiszen az, hogy sok kicsi sokra megy, az időnyereségre is érthető. A negyvenórás munkahét nap­jait nagyobb munkafegyelem­mel, intenzitással töltik. Az el­ső negyedévben a varrni való elegendő volt, folyamatos el­látásban volt részük és a ha­táridő bizony többször is szo­rosnak bizonyult. Felmérőlapok Az abonyi szalagról többfé­le termék került le. Varrtak külföldi rendelésre kismama­ruhákat, több mint 8 ezret, sokféle modell szerint. Volt olyan fazon, amiből 130 dara­bot kért a rendelő, s olyan is, amiből 800-at niuk. Szoknyák, kellett varr­­szinten egy cég igénye­iszerint tíz modell szerint kerültek le az abonyi szalagról. Márciusban egy új cég is belépett a megrende­lők sorába. Számukra több mint 3900 ruhát készítettek, devizahiteleseket. Ahhoz, hogy a feladatokat időre és jól teljesíthessék, el­engedhetetlen a megfelelő összmunka, vagyis az, hogy ki-ki tudása legjavát adja a szalagon, gondoljon a többiek­re, le ne maradjon, vagy ros­­­szul varrt munkadarabbal ne keserítse kollégái dolgát. Egy ideje felmérőlapokat vezet­nek, személyre szólókat. A minőség javítását segíti a sza­lagon a gyártás közbeni mi­nőségi ellenőrzés. Ösztönző a minőségi prémium — ám ezt a csak akkor lehet kifizetni, ha teljesítményszázalék is megfelelő hozzá. A szükséges mércét egységesen szabták meg, senki előtt nem titok. Időnyereség legyen Abonyban a munkaidő-mó­dosítás talán kicsit egyszerűbb volt, mint Cegléden, Monoron vagy a nagykátai részlegben. Itt a varrodaiak fő közlekedé­si eszköze a kerékpár, lévén főként helybeliek. Itt nem kell autóbusz vagy vonat in­dulási, érkezési rendjéhez iga­zodni, hogy dolgozóik részére a napi tíz-tíz perc valóban időnyereség lehessen. Ugyan­is erre is gondolni kell. A rö­­videbb munkaidőt intenzíven kell kihasználni, lehessen ügyesen gazdálkodni tehát a nap többi részével is. E. K. A győzelmet vették célba Az MHSZ abonyi alapszervezetei lövészklubjainak tagjai a versenyek előtt rendszeresen gyakorolnak. Rossz időben kiváló gyakorlóhely a József Attila Nevelőotthon e célra átalakított pincéje. Felvételünk ott készült. A fegyverek mögött Dirner János, Balogh László és Lakatos Csaba Gyuráki Ferenc felvétele Bolt lett 37 osztály Akciók, árleszállítások Bolt lett a Dél-Pest megyei Áfész 40. számú ceglédi áru­házának műszaki osztálya a múlt év júniusában. Igaz, hogy csak átmenetileg, amíg az eredeti épületük rekonst­rukciója nem teszi lehetővé a visszaköltözést. Tolnay János osztályvezetőtől kérdeztük, hogy hol látogatták szíveseb­ben a vásárlók és mit tesznek ellátásukért? — Manapság az áruház szó­nak vonzása van! — mondta. — Aki bejött a főtéri áruház­ba, nézelődni vagy vásárolni tért be. Szinte természetes volt számára, hogy milyen osztályok áruit látja, s ha megtetszett valami, könnyeb­ben nyílt ki a pénztárca is. Csupán a tér másik oldalára költöztünk átmenetileg, a Kos­suth Ferenc utcába, a régi női fodrászat helyére. Elmondha­tom, hogy mindent megpró­bálunk a vásárlókért, csökkent a forgalmunk,mégis . Felhívó táblákat és egy­­egy figyelemfelkeltő árut tet­tünk a bolt elé, csak azok jön­nek be hozzánk, akik valamit konkrétan akarnak venni. Ke­vés a nézelődő, és nem tudjuk úgy kitenni áruféleségeinket sem, hogy valamennyi kínálja önmagát. Ezért például a kézi szerszámok eladása jelentősen visszaesett. Amit nem lát a vá­sárló, többnyire nem is kéri. Természetesen van olyan mű­szaki cikkünk is, amiből elto­lódott a választék, így példá­ul a belföldi hűtőszekrények­ből a nagyobbakat keresik. Nekünk a kisebbekből van je­lentősebb mennyiség, de kap­tunk 120 és 240 literes szov­jet hűtőszekrényt is. A Kodry típusút, ami 160 literes olcsóbban 3400 forintért még ad­tuk. Eddig mintegy 120 darab kelt el belőle. Akciókat rend­szeresen szervezünk, amelyek­ben egy-egy árunkat olcsób­ban adjuk. Mivel nálunk nincs meghatározott napja az árle­szállításnak, ezért érdemes rendszeresen bejönni hozzánk. Most például az Etamixer tur­mixgépet 980 forint helyett 600-ért árusítjuk. A közelmúlt­ban új termékkel ismertettük meg a lakosságot, képmagne­tofont szereztünk be és adtunk el. Szorgalmazzuk a­­ m­ezőgaz­­dasági kisgépek forgalmazását is. Cegléden és környékén ugyanis szinte minden család termel valamit, amihez a jó eszközök mind munkakönnyí­tők. Permetező gépek, kisker­­ti kapálógépek több fajtában is kaphatók.­­ Előfordul, hogy felvásár­lásunknál egy-egy cikkhez ol­csóbban jutunk hozzá. Ilyen­kor az árkülönbözetet a fo­gyasztónak mindenképpen visszaadjuk. Természetesen az is előfordul, hogy nem az álta­lunk vásárolt és eladott áru­nál, hanem más terméknél. A múlt évben 51 millió forint volt a forgalmunk. Ez sajnos közel 3 millióval marad el az áruházi tervünktől. Reméljük, hogy idén a II. félévben vis­­­szaköltözhetünk felújított épü­letrészünkbe, s törekvéseink a forgalomban is tükröződnek majd. U. G. Orvos a klubban Május 18-án, pénteken dél­után öt órakor a ceglédi Dózsa György ifjúsági klubban dr. Veres Pál szexológiai előadást tart a fiataloknak. Benedek Péter tárlata Benedek Péter Cegléden élő parasztfestő képeiből nyí­lik kiállítás Szolnokon a me­gyei művelődési és ifjúsági központban május 18-án, dél­­után öt órakor. A június 4- ig megtekinthető tárlatot Kocsis Gyula, a ceglédi Kos­suth Múzeum igazgatója nyitja meg. Avatásra készülnek A városbeli általános iskolák diákjai lázasan készülődnek a közelgő kisdobos- és úttörő­avatásra. Május 25-én a Föld­­váry, a Táncsics, a Gerje-tele­­pi, a Czárák dűlői, a Körösi úti, a Budai úti és a Mészáros Lőrinc iskolában, 26-án a Várkonyi iskolában köthetik a­­ fel a nyakkendőt a gyerekek. Túra­húrokkal Levegőben a Kaláris A Kaláris elnyűhetetlen, ki nem kezdi az idő. Legfeljebb átalakítja. Most éppen a ma­gasba emelte. Két szál gitár­ral szálltak repülőbe Ferihe­gyen a ceglédi Kaláris együt­tes tagjai, Farkasházi István és Hajdú Gábor, majd alig egy óra múltán a berlini légi­kikötő betonján értek talajt, így kezdődött a négynapos NDK-beli túra. — Május 3-án este szétnéz­tünk Berlinben, majd más­nap a magyar nagykövetsé­gen várták csoportunkat ebéd­re — mondja Farkasházi Ist­ván. — Délután pedig elindul­tunk Neukirchbe. Ebben Drezdától ötven kilométerre a fekvő kisvárosban rendezték meg az NDK-ban tanuló ma­gyar ösztöndíjasok szokásos évi találkozóját. Főleg majda­ni közgazdászok, műszaki mérnökök és elvétve bölcsészek diákoskodnak odakinn jó né­hány esztendeig. Fontos, hogy kapcsolatuk a mai magyar valósággal friss, forrásból töltekezzen. közvetlen Ezt a találkozót ilyesfajta alkalom­nak szánták, melyre Magyar­­országról hívtak meg vendé­geket. ■ ■ *— — Hát így kerültünk mi is Neukirchbe. Alkalmi társaink között akadt végzős bánya­mérnök, aki a hazai felsőok­tatás ügyéről tartott előadást, ott volt Dénes Gábor rendező, akinek a KISZ-ről szóló, ke­ményen fogalmazó filmjét le is pergették. A Mesébe illő tájban, egy fenyveserdő közepén álló if­júsági turistaházban adott a Kaláris este egy negyvenper­ces műsort. Majd éjjel meg­ismételtük, de ekkor már egy­órásra nyújtva. Előadásunk is­mert politikai dalokból, nép­dalokból és megzenésített ver­sekből szövődött össze. Úgy vettem észre, hogy az ottani — egyébként igencsak igényes — közönség kedvezően fogad­ta szereplésünket. Másnap délután kinn a szabadban szó­laltattuk meg a húrokat. Hama­rosan körénk gyűltek a fiata­lok. Némelyik dalt kétszer is el kellett énekelni. V. S. Autótörténeti kiállítás. Má­jus 22-től 27-ig a ceglédi Kos­suth Művelődési Központ B- épületének 3-as termében autótörténeti kiállítás nyílik, amely naponta 10-től 18 óráig tekinthető meg. Hűek az iskolához Zenei pályát választottak A ceglédi Erkel Ferenc Ál­lami Zeneiskolában május 21-én, hétfőn este fél hat órai kezdettel ismét olyan hang­verseny lesz, amelyre igen so­kan kíváncsiak. Az iskola volt növendéke, Péntekné Bíró Edit gordonka szakos tartja diplomahangversenyét, együtt Szabados Tóth Gábor klarinét szakos tanárjelölttel. A hang­versenyen közreműködik Del­­ley József zongoraművész. A ceglédi zeneiskola számon tartja azokat a fiatalokat, akik muzsikus pályára készül­nek és középiskolai, főiskolai szinten tovább tanulnak. Né­pes a névsor: Budapest, Sze­ged, Debrecen, Kecskemét, Eger, Pécs és Nyíregyháza szakközépiskolái, tanárképző tagozatai a további állomások. Diplomahangversenye műsorát bemutatni ki-ki hazatér, ez is szokás. A most befejeződő tanévben a zeneművészeti szakközépiskolákban tizenkét olyan fiatal tanult, akik a ceglédi iskolában kezdtek is­merkedni a hangszerekkel. Fő­iskolára, tanárképzőbe, zene­ének szakra huszonketten jár­nak. A hangszer szeretete, a pá­lya választása egyben azok dicsérete is, akik valamen­­­nyiünket az alapismeretekhez hozzásegítették: ceglédi zene­tanáraiké. SSN 0133—260» (Ceglédi Hírlap

Next