Pest Megyei Hírlap, 1984. június (28. évfolyam, 127-152. szám)

1984-06-22 / 145. szám

Kereskedelmi őrjárat Mérséklődő piaci árak Mi újság a játéktermekben Még a télen történt, hogy benyitottam egy vendéglőbe. A két ajtó közötti térben a já­tékautomatát körülvevő gyere­kekre lettem figyelmes. Volt köztük olyan is, aki iskolatás­káján állva érte csak fel a bű­vös szerkezetet. Az érdekeltek­kel elbeszélgettem tapasztala­taimról, és nem titkoltam ros­­­szallásomat. Pár nappal később egy anya panaszolta, hogy középiskolás fia, ahogy meg­kapja az ösztöndíját, már viszi is a haverokkal eljátszani. Odahaza pedig ingerült, ideges, már fiatal fejjel szenvedélyes játékossá vált. Többen kérdezték már tő­lem, vajon mi lesz ebből. Ma már rendelet szabályozza a já­téktermek működésének felté­teleit, ez előírja, milyen gé­peket, automatákat lehet ben­nük tartani. A kár­os automa­tákat kivonják a forgalomból. Gödöllőn három játékterem van: a Kossuth utcai, az Állo­más utcai és legújabban az­­ Ady sétányon nyitottak egyet Az utóbbiban jártam a minap ahol a tulajdonos, Gyarmati Károly készséggel adott választ kérdéseimre, bemutatta a ter­met. Összesen kilenc gépe van Több típus között van képer­nyős is. Ezt nagyon kedvelik, ő négyet tart. Van asztali auto­mata, amelyet egyszerre négy személy használhat, négy ön­álló programmal. Bizonyos szám elérése esetén ingyenes játékot ad. Ezek a masinák nem rabolnak, kimondottan szórakoztatnak. A használók logikai és kézügyességi képes­ségét növelik. Az egész napos játékkal még száz forintot sem költ az ember. Ittas embert nem engednek a géphez, italkiszolgálás itt nincs. A játékteremből a piactérre indulunk, de közben betértünk volna a Gödöllő Étterem bo­rozójába. Az ajtó zárva, a kulcslyuk leragasztva. Érdek­lődésünkre a presszóban el­mondják, hogy a borkóstoló délben nyit. Szétnéztünk az étterem környékén is. Azt lát­hattuk, hogy az idén már gaz­ban áll a tavaly milliós költ­séggel rendbehozott Szenthá­romság-szobor. Jó lenne meg­tisztítani a környékét. A piacon nagy volt a nyüzs­gés. Az árak mérséklődtek, ke­vesebbe kerül már a zöldbor­só. Először a virágárusoknál érdeklődtünk. A gödöllői Guba néni búzavirágcsokrad már messziről felhívják magukra a figyelmet. Érkeztek eladók a Galga távolabbi vidékeiről is, azután Zsa­rabokról, Cinkotá­­ról. A cin­kotai férfi paprika-, paradicsom-, zeller- és spren­­dihave-palántát kínált. Egy zsámboki asszony paprikát uborkát és borsót hozott. A zöldborsó kilója 10 forint, a zöldség és a hagyma csomója 5 forint, a paprika darabja 1— 3 forint, a burgonya kilója 15— 20, az uborkáé 22—26 forint. A karfiol a kereskedőnél 20—22 forint. Csiba József Agrártudományi Egyetem Szerződés a tanszékkel A hallgatók idegennyelv­tudásának fejlesztésére beve­zetett anyagi ösztönzési rend­szer tapasztalatairól tárgyalt legutóbbi ülésén a Gödöllői Agrártudományi Egyetem rektori tanácsa. Megállapítot­ták, hogy a MÉM 1983. júniu­si intézkedése, mely szerint az egy-egy tanszék (vagy más egység) munkájában idegen­­nyelv-tudásukat hasznosító hallgatók a nyelvvizsga foká­tól függő anyagi juttatásban részesíthetők, lényegében elér­te célját. A tudományi karon mezőgazdaság­42 nyelv­vizsgás hallgató közül 34-nek van fordítási, tolmácsolási feladatokra megkötött mun­kaszerződése, a gépészmérnö­ki karon 15-ből 11-nek. Akik még nem kötöttek szerződést, valamennyien az 1983 84-es tanévben tettek nyelvvizsgát. A tapasztalatok mind a tan­székek, mind a hallgatók ré­széről általában kedvezőek. A jövőben azonban nagyobb fi­gyelmet kell fordítani a kü­lönböző tanszékeken dolgozók egységesebb leterheltségének biztosítására, néhány hallga­tótól ugyanis jelzés érkezett, hogy másokhoz viszonyítva aránytalanul nehéz szakmai szövegeiket kell­­ fordítani­k­k­, igen rövid határidőkkel. A tanszékekkel kötött mun­kaszerződés alapján a közép­fokú nyelv­vizsgásoknak járó havi 400 és a felsőfokú nyelv­vizsgásoknak járó havi 600 forinton túl az állami nyelv­vizsga letételére ösztönöz a 100—150 forintos ösztöndíj­többlet és az ösztöndíj-meg­takarításból év végén adható 500 forintos jutalom. Nem is gesztus volt a MÉM részéről, hogy az elmúlt év decemberé­ben, pótelőirányzat alapján 28-an részesültek nyelvvizsgá­­juk elismeréseként 3000, illet­ve­ 4000 forintos jutalomban. ILOr in: A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XI. ÉVFOLYAM, 145. SZÁM 1984 JÚNIU­S 22., PÉNTEK Aranyat érő eső árán Határszemle négy községben Április elején kérdeztem Ko­vács Lászlótól, a kartali Petőfi Termelőszövetkezet elnökétől, hogy milyenek az idei termés­­kilátások. Az elnök gondter­helten nézett rám, s csak en­­­nyit mondott­­: Mi mindent megtettünk, amit ember és gép, szorgalom és technológia együttesen megtehet, de az időjárás aggodalomra ad okot. Borsó, gshona A napokban határszemlére indultak a szövetkezet vezetői és vendégeik, hogy a be­»Kari­tás előtt képet kapjanak a vár­ható eredményekről. Nem kel­lett különösebben kíváncsis­kodnom. Már a gyülekezés hangulatán érződött, hogy meglepetésben lesz részünk. És valóban. A hat évvel ez­előtt történt egyesülés óta so­­h­a ennyire ígéretes, gazdag­­ hozamokkal biztató nem volt a bagi, hévízgyörki, kartali, vér­ségi h­atár, mint most. A gazdaság 5600 hektárnyi területéből 4392 hektár a szán­tó, amelynek táblái — elsősor­ban a borsó- és gabonatáblák — olyan termést ígérnek, amelyre régen volt példa. Kupi Károly elnökhelyettes elmondta, hogy szövetkezetük hossza — Kisbagtól szinte Kál­lóig — mintegy negyven kilo­méter, s ez a nagy távolság növeli az üzemeltetés költsé­geit. Érdekes és elgondolkodtató adatokat tudtunk meg a föld minőségével kapcsolatban is. Ahány község, annyiféle arany­korona érték. A bagi 11, a hé­­vízgyörlki 21, a kartali 34, a vérségi 24 aranykoronás terü­let, de a fejlett agrotechniká­nak, a gondos talajművelésnek köszönhetően ezek az értékkü­lönbözetek mára szinte ki­egyenlítődtek. Az 1670 hektár búza, a 267 hektár őszi árpa, vagy a 297 hektár zöldborsó ugyanolyan gazdag termést ígér a kartali, a vers­égi, mint a hévízgyörki és bagi határban. — Számunkra a növény­ter­mesztési ágazat a legfontosabb mert egész gazdálkodásunk 80 százalékát ez adja — mondja Kovács László. —, ezért tart­juk nagyon fontosnak a beta­karítás gondos előkészítését és lebonyolítását. — Úgy tűnik — folytatta az elnök szavait Je­­ney László növénytermesztési főágazatvezető —, hogy búza­termésünk eléri a kilencezer tonnát. Az aszódi felvásárlóte­lep hétezer tonnát tud fogad­ni, a fennmaradó mennyiség elhelyezését nekünk kell meg­oldanunk. Csak annyit takarít­hatunk be egy-egy nap, amennyit el tudunk raktároz­ni. Fertőzés Gondot jelent a munkacsú­csok torlódása. A múlt eszten­dőben június 3-án kezdődött a zöldborsó betakarítása, az idén pedig június 19-re tolódott, s minden bizonnyal ez a munka találkozik majd a gabonabeta­karítás által követelt feszített munkaritmussal. — Az emberi helytállás nagy próbája lesz ez a nyár — kapcsolódik a beszélgetésbe az elnök —, de az elmúlt évek eredményei alapján optimisták lehetünk­­ Gépjavítók, kombáj­­nosok, gépkocsivezetők, szállí­tók, s az őket kiszolgálók tud­ják, hogy a tisztességes­ munka képes a tornyosuló nehézségek leküzdésére. A szövetkezet autóbusza megáll egy-egy táblánál, hogy határjáró utasai közelebbről is szemügyre vehessék a termést. — Májusban robbanássze­rűen fertőződtek a növényi kul­túrák — magyarázza Jeney László. — A meg-megújuló, de valóban aranyat érő májusi esőzések miatt mintegy húsz munkanap kiesett a termelés­ből, s ez akadályozta a mun­kagépeknek a talajra történő küldését. Ez az oka annak, hogy itt-ott akad gyom. De valóban csak elvétve lát­hattunk gazt. A bő termést ígérő búza- és borsótáblák tisztán várják a közeli ara­tást. A kukorica és a naprafor­gó növekedési üteme kissé el­maradt a szokásostól, ám ezek­nek a fejlődéséhez is kedve­zően járul hozzá az elmúlt he­tekben lehullott csapadék, s mivel a tőszám optimális, a gyomtalanítást is elvégezték, ha az időjárás továbbra is ilyen kedvező lesz, akkor a bő termés ezeknél a növényi kul­túráknál sem marad el. Lehet főbb A távolban sárgán hullám­zott a mustár. — Új növény a területünkön — világosított fel Jeney László —, s ha a várt eredményt hozza, szívesen meghonosítjuk, hisz aránylag igénytelen, s művelése, beta­karítása teljesen gépesíthető. Régen elharangozták a delet, amikor a szemle résztvevői el­búcsúztak a zöldellő határtól A szövetkezet vezetősége az el­nök szavait vitte magával. — Elmúlt évi alaptevékenységünk eredményei arra voltak elégsé­gesek, hogy Pest megye szövet­kezetei között az előkelő és rangos ötödik helyen végez­zünk. Ha a termés betakarítá­sát jól szervezzük, a szemvesz­­teség minimális lesz, minden bizonnyal előbbre rukkolunk. Csalit tőlünk függ.­­ .................­ • F. M. Gyerekek között Szisdúsi Szivacsból készül a csiga Bábvilág. Ez a címe annak a kiállításnak, amely több alko­tó közös bemutatkozása a gö­döllői művelődési központban. A véletlen úgy hozta, hogy mi Nagy Ágnes bábkészítővel ta­lálkoztunk a minap, amint ép­pen a fővárosból ide, Gödöl­lőre, azután Szadára igyeke­zett. — Már nem tudnám meg­mondani, hogyan is kezdődött. Az biztos, hogy én is egész kicsiny koromban érdeklőd­tem, miképpen lehet egy-egy figurát elkészíteni — mondja a fiatal bábkészítő, aki tilta­kozik ellene, hogy a pálya művészének tituláljuk. — Ar­ra emlékszem, hogy néhány kis alkotásom láttán Lévay Sándor, a televízió bábterve­­zője azt mondta, lehet belőlem jó bábkészítő. Ez ösztönzött. A gödöllőiek — értők és ér­deklődők — no, persze, a gye­rekek láthatták, s láthatják még, hogy Nagy Ágnes milyen kedves figurákat alkotott egy­­egy történethez, ismert és ke­vésbé ismert meséhez. A maga története is olyan, mint azt gyakran hallani sikeres alko­tókról. Annak idején nem vet­ték fel a főiskolára, de mára már bizonyította tehetségét, s úgy látszik, Lévay Sándornak lett igaza. Természetesen megnéztük Nagy Ágnes kiállítását, s amint betértünk, hamar odatalált néhány gyerek is. Megtudták, hogy a bábok készítőjével ér­keztünk. — Hogyan készítette el ezt a csigát? — faggatta Nagy Ág­nest Kecskés Judit, a Petőfi Sándor iskola VIII. c osztályá­ba járó tanulója, aki Csorba Zoltán, Paulinusz Péter és Zimonyi Csaba társaságában nézte végig a bábtárlatot. — És miből van a csiga? — Egyszerű, nézzétek csak — magyarázta —, kellett egy hosszúra vágott szivacs, ami, ugye, hajlékony. Mielőtt ezt csigavonalba összehajtottam egy közönséges, csíkos frottír­törölközőbe öltöztettem. A töb­bi már tényleg játék ... Még azon a délelőttön át­mentünk Nagy Ágnessel Sza­­dára. — A Székely Bertalan-em­lékháznál várnak — mondta. — Jaj, de jó, hogy éppen arra tartanak, az autóbuszról alig­hanem lekéstem. A gödöllői kisegítő iskola tanulói, taná­rai várnak, a gyerekekkel, ha­bozni fogunk.­­ A megérkezésünkkor derült ki, Nagy Ágnest nem délelőtt­re, délutánra várták, így hát sehogy sem késhetett a fog­lalkozásról. Így is jó hangulat mutatko­zott a gyerekek között, s amint Bielek Zsuzsanna gyógypeda­gógus elmondotta: a hét elejé­től egész napos foglalkozáson volt ott tizenhét gyerekkel. Hétfőtől szombatig tartott a programjuk. Jó idő lévén, a színes faházakban helyezked­tek el. A kertben, a gyep köze­pén, kondér alatt ropogott az akác. Paprikáskrumplit főztek a gyerekek, ebédre. S persze, tanultak és sokat játszottak. F. I. Nagy Ágnes bábkészítő az egyik kedvenc figurájával, a sündisznóval A nyolcadikos gyerekek a János vitézhez készített bábokat szemlélik. Hancsovszki János­­ elvételei Füst Süt a nap. Tiszta fény. Autók mennek, veve­jön­nek a harmincas főúton. Egyszercsak feltűnik egy halvány kék Ikarus, az Erzsébet-park bejáratával szembeni szakaszon. Ben­ne nagy csomag ruhák, rendezetten, szép sorban. Lehet köztük tiszta, és szennyes is. Igen, oldalán ott a felirat, a kocsi a Pa­tyolaté. Ám amikor elhúz HÉV-megálló mellett, s fel­a gyorsít a városszéli emel­kedőnek iramodva, frisscsóvát húz maga olyan után, hogy attól sok ruha bekor­­mosodna. Szerencse, épek a busz ablakai, hogy A környék? Még az is. F. 1. Pécel Órarend Alig ért véget a tanítás az iskolákban, már van ahol a jövő tanévre gondolnak. Az ÁPISZ például mintegy hat­millió forint értékű tanszert rendelt meg a péceli Vegyes­ipari Szövetkezettől. A péce­­liek coloritüzemében füzet­címkéket, órarendet és füzet­borítót készítenek a tanév kezdetéig. A nap programja Gödöllő, művelődési központ: Beszélgetések a szerelemről. Magyar film, Kertmozi, 21 óra­kor. Bábvilág, kiállítás, megte­kinthető 15—19 óráig. Kerepestarcsa, Szilasmenti Tsz: Besendorfer Ferenc szíjgyár­tó népi iparművész kiállítása, megtekinthető 9—16 óráig. Mozi 4s Piszkos tizenkettő. Kétrészes, színes­, 'szinkronizált amerikai kalandfilm, 4 és 7 órakor. Mogyoród Köszönet könyvárusításért Az ünnepi könyvhéten kö­szönőlevél érkezett a Veres­egyház és Vidéke Takarékszö­vetkezet mogyoródi kirendelt­ségébe. A levélben a Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat vezetője ismerte el azt a jó munkát, amelyet a kirendelt­ségiek a bizományosi könyv­árusításban teljesítettek. — Jólesett az elismerés — mondja Juhász Sándorné ki­rendeltségvezető. — Mint ahogy annak is örülnénk, ha még többen igényelnék a könyvet tőlünk, ha még töb­ben olvasnának a faluban. Az is lehet, persze, hogy kevesen tudják, hogy mi, a pénzügyek mellett könyveket is forgalma­zunk. Megmondhatom: néha olyan keresett könyveket is kapunk, amiken szinte meg­lepődünk. — S miért kaptak elisme­rést? — A tavalyi könyvhét óta mi harmincháromezer forint értékben adtunk el szépirodal­mi, szakmai, sport- és más könyveket. A minőség védelmében Szigorú anyagvizsgálat Nem könnyű manapság a ruhagyártók dolga. A saját, belső technológiai fegyelmük tartása napról napra pontos, fegyelmezett munkát követel a bent és a bedolgozóktól egy­aránt. A vevők igényét kielé­gíteni kifogástalan termékkel, a minőség legfontosabb jelző­je. Természetes, hogy erre tö­rekszenek Gödöllőn, a Diana Ruhaipari Szövetkezetben is, ahol az utóbbi időben fokozot­tabb figyelmet kell fordíta­niuk az alapanyagok ellenőr­zésére, hiszen — sajnálattal — tapasztalják, hogy több hibát lelnek az anyagokban, mint korábban. Gyakori a festési egyenetlenség. Hogy a késztermékbe ne ke­rüljön hibás anyag, szigorít­ják az átvett anyagok ellenőr­zését. Ezt megkönnyítendő, a Diana műszaki szakemberei hamarosan, saját tervezésű anyagbevizsgáló gépet készíte­nek, s állítanak üzembe. ÜGYELET Állatorvosi ügyelet: Csömö­rön, Erdőkertesen, Gödöllőn, Isaszegen, Kerepestarcsán, Mogyoródon, Nagytarcsán, Pé­­celen, Szadán, Veresegyházon, Vácegresen június 23-án, szombaton reggel 8 órától jú­nius 25-én, hétfőn reggel 8 óráig: dr. Szőke Ferenc, Gö­döllő, Stromfeld sétány 16. Te­lefon: 81—57. Aszódon, Bagon, Dányban, Domonyban, Galgahévízen, Galgamácsán, Hévízgyörkön, Ikladon, Kartalon, Túrán, Val­­kón, Váckisújfalun, Vácszent­­lászlón, Versegen, Zsámbokon június 23-án, szombat reggel 8 órától június 25-én, hétfőn reg­gel 8 óráig, dr Varró Imre, Túra, Ság­vári Endre u. 68. Az ügyeleti napokon végzen­dő exportszállításoknál mind­két állatorvos igénybe vehető. ISSN 0133—1957 (Gödölöl Hírlap»

Next