Pest Megyei Hírlap, 1984. június (28. évfolyam, 127-152. szám)

1984-06-17 / 141. szám

OROSI A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXVIII. ÉVFOLYAM, 141. SZÁM 1984. JÚNIUS 17., VASÁRNAP Aicpslv: Kiha­sznélni az erdőt A nyár örömét a közösségben Az iskolával szembeni elvárások egyre növekednek, egyre több nő vállal munkát, fokozódik az urbanizáció, megváltozik az életmód, így a nyári tanítási szünetben jelentős közoktatáspolitikai, de szociálpolitikai feladata is az általános iskolának az arra rászoruló tanulók szün­idei elhelyezése és foglalkoztatása. A nyári napközi fontos nevelési és szociális tényezővé vált. Ezzel összhangban Nagykő­rösön is évekre visszamenő­leg gondoskodtunk a gyerme­kek foglalkoztatásáról, 1977- ig ez iskolánként külön-kü­­lön történt meg. A napközis tábor ötletének a felmerülésé­től kezdve a megvalósulásig központi ellátást biztosítot­tunk. Ez feltétlenül előrelépést je­lentett, mert koncentrálni le­hetett a rendelkezésre álló anyagi eszközöket, személyi, tárgyi feltételeket, nőtt a köz­ponti irányítás szerepe, mely lehetővé tette a közművelődé­si és más intézmények koordi­­náltabb közreműködését a tá­bor programjában. Erősödött a tábor mozgalmi jellege is, s a gazdagabb, vonzóbb program létszámnövekedést is hozott. Konferencia A nyári napközis ellátás ta­pasztalatai, az elméleti adatok vizsgálata a városban is elve­zettek egy zöldövezeti, tábor­szerű keretek között történő napközis foglalkoztatás kiala­kításának igényéig. A megte­remtéséhez pedig jó alkalmat biztosított a nemzetközi gyer­mekév, így a városi úttörőve­zetői konferencia 1979-ben fel­ajánlásként fogadta el a tábor felépítését. A munkát a tanács művelődési osztálya, valamint a tervcsoport szervezte meg. Koordinációval A csaknem egymillió forint­ra tervezett anyagárú építke­zés 800 000 forint értékben társadalmi munkában történt, több, mint húsz üzem, intéz­mény járult hozzá különböző formában a tábor létesítésé­hez. Nagy létszámban sikerült mozgósítani a szülői munka­­közösségeket, a tanulókat, pe­dagógusokat is, így 1980 május elsején átadták a tábort. Hivatalosan a művelődési osztály üzemelteti időszakosan, fenntartását, üzemeltetését, gazdálkodási feladatainak ellá­tását a GAMESZ végzi, sze­mélyzetet a művelődési osztály biztosít. A tábor pedagógiai, tartalmi munkájának megha­tározása a napközis munkakö­zösségvezetők és a táborveze­tőségek feladata. A koordiná­ciós tevékenységre utal, hogy közművelődési intézmények programját az osztály bekéri, majd ajánlja a tábori prog­ramba. A tábor igen jelentős neve­lési és szociális funkciókat vállal át a szülői háztól. Hoz­zájárul az arra rászoruló gyer­mekek testi-szellemi felüdülé­séhez oly módon, hogy köz­ben biztosítja számukra a tár­sas együttlét, a játék, a nyár örömeit is. A programok sajá­tos formában folytatják, elmé­lyítik, kiegészítik az iskolák szabad időre irányuló nevelő­­munkáját, és az úttörőszerve­zet sokirányú, mozgalmi ha­tását is. Az idei nyárra már több, mint kétszáz tanuló jelentke­zett, közülük mintegy 30 szá­zalék hátrányos helyzetű, s minden tizedik veszélyeztetett is. Valamennyi tanulót a tábor fogadja. Már kialakult a tábor állan­dó jellegű keretprogramja is naponta átlagosan egy-két óra időtartammal, a művelődési osztály koordinálásával. Ta­nulságos bepillantani a „mű­sorétlapba”. Hétfőn délelőtt filmvetítést ad az Arany Já­nos filmszínház. Kedden sport­napközi van a Kinizsi szak­osztályainak bevonásával, dél­után pedig kötelező és ingye­nes úszásoktatás. A tábor egész időtartamára — június 18—augusztus 10. — alapvetően érvényes alapelv, a környezetadta lehetőség, az er­dő kihasználása. Kívánság szerint A keretprogramokon túl a táborvezető a gyermekek igé­nyeit, kívánságait, a fakulta­­tivitást is figyelembe véve ké­szíti el a tábor tervét. Dr. Makai Katalin Kutyakaparó, júniusban Nagykőrösnek elég kevés történelmi nevezetességű ob­­jektuma van, éppen ezért elis­merést érdemel a Nagykőrös és Vidéke Áfész, amiért felszabadulást követően a ko­­n­cséri határban fekvő Kutya­kaparó csárdát megvásárolta és kezelésbe vette. Ezáltal a városhoz csatolta a régi pusz­tai csárdát, melyet a magyar szabadság nagy költője éne­kelt halhatatlanná. A szövetkezet vigyázott és jelenleg is vigyáz arra, hogy a csárdában megmaradjon a történelmi levegő, Petőfi Sán­dor emlékezete. Ezt a célt nagyon eredményesen szolgál­ta és szolgálja most is, az az emléktábla, amelyet először az Arany János Társaság javas­latára a csárda falán felállí­tottak. Újdonságok Dr. Törös Lászlónak, az ak­kori Arany János Emlékmú­zeum igazgatójának tervei szerint, városunk kiváló gim­náziumi tanára és már jelen­tős sikereket aratott festő­művésze, Rácz József rajzolt meg és állított össze táb­lát a csárda emlékeiből és Petőfi Sándor életéből, bemu­tatva rajta a költő Kutyaka­paró című versét is. A csárda akkor a nagykő­rösiek kedvelt kirándulóhe­lye lett, az iskolák is számos ünnepélyt tartottak falai kö­zött. De lassan kezdett el­halványulni jelentősége, népszerűsége is megcsappant.­­ Volt amikor nem volt megfe­lelő vezetője, pedig, mint költő énekli, a jó öreg kocs­­a máros szelleme teszi a korcs­mát igazi vendégfogadóvá. .Most, úgy tűnik, az Áfész fel kívánja támasztani a régi népszerűséget. Ígéretesen in­dult el ezen az úton, mint ezt a napokban tett látogatásom alkalmából is észrevehettem. Elsősorban is, szépen kitata­­roztatta, festette, az öreg csár­da bejárata fölé messze látszó cégtáblát rakott. A falra meg szép nagy „bodri” kutyát raj­zolt Aranyos Dezső, a szövet­kezet dekoratőrje. Az udvar felőli részre fél­­tetejű tágas gangot építettek, mely elősegíti majd a nyári — feltehetően nagyobb — ven­déglátást. Hozzá még kényel­mes, új berendezést is kap a csárda. A Kutyakaparó törté­nelmi múltját tekintve, a SZÖVOSZ is hozzájárult a felújítás költségeihez. Sokan dicsérik Az építészmunkákat nagy buzgalommal Eszes József irá­nyította. A régi betyárvilág emléké­re a falon most is ott van az ősi mordály, s ifjabb történel­mi emlékképpen Cudlás Sán­dor vendéglátóipari szakem­ber, megszerezte a Nemzeti Újság 1848. március 16. pél­dányát újranyomtatva, melyet bekeretezve szintén a falra helyeztek. Az ivópult melletti állványon ott van a vendég­könyv, melybe érdekes sorokat írnak a betérők. A sok bejegyzésből kiérzik, hogy a Kutyakaparóba beté­rők hódolnak Petőfi Sándor szellemének. Vannak beírók Budapestről, Pécsről, Érdről, Abonyból, Né­metországból, de legtöbben Nagykőrösről, Kocsérról. Sokan dicsérik Halasi Ist­­vánnét, aki február óta veze­ti a csárdát. Udvariasabb, kedvesebb kiszolgálást sehol sem kaptam — szól az egyik balmazújvárosi vendég véle­ménye. Úgy látszik, hogy a csárdavezetőben megtalálták a régi jó kocsmárost. Alagutat talált Azt mondta nekem a kör­nyék legrégibb lakója, Bognár László, hogy jelen volt 1926- ban a csárda pincéjében már beomlott alagútbejárat a feltárásánál, melyen a betyár­világban elmenekültek a búj­­dosók, ha jöttek a pandúrok. Már csak az hiányzik, hogy eme fontos objektumunkat megfelelően meg is lehessen közelíteni. Buszjárat ugyanis éppen a csárdázgatni való időben­­ nincs. Kopa László Elegendő zöldség A hét végén jó, közepes piac volt, kevés kisebb baromfipiaccal. tyúkot és sok csirkét árultak. A zöldségféléket na­gyon vették. A tyúktojást pesti kereskedők 1,80 forintért a vásárolták. A szemestermény-piacon az árak nem változtak. A búza és az árpa literjét 6, a mor­zsolt kukoricát 6,50—7, a nap­raforgómagot 15—20 forintért árulták. A gyümölcs- és zöldségpia­con már csak egy asszony árult teliz almát és 20 forintért adta. A szamóca 30—50, cseresznye 15—20, a korai meggy 18—20, a héjas dió 30—32, a piszke 8 —9, a zöldborsó 10—20, az új­­burgonya 20, a kes és fehér káposzta 15—20, a paradicsom 50—60, az uborka 36—40, a re­tek csomója 5—6, a hagyma 7—8, a vegyes zöldség 8—10, a karalábé darabja 5, a saláta 4—5, a zöldpaprika 1,50—6 fo­rintért kelt. A baromfipiacon a tyúk pár­ja 180—210, a vágócsirke 100— 160, a kacsa 200—220, a pulyka darabja 350, kéthetes liba da­rabja 80—100, a kéthetes csir­ke 25, a napos csirke 10 forint volt. ___________ Gombák! Az utóbbi egy hónlapban há­rom esetben is szedte áldoza­tát a gomba: a mérgezetteket a budapesti Korányi kórházba szállították, s a gondos ápolás­nak köszönhetően ezúttal nem kell halálesetről tudósítanunk. Ugyanakkor nyomatékosan felhívjuk mindenki figyelmét arra, hogy ne fogyasszon olyan gombát, amelyet nem vizsgál­tatott meg, legyen az akár ajándék, akár saját szedésű. Erre ragyogó lehetőség van, hiszen az Örkényi utcában, a 32. szám alatt Sáfár Balázs ok­leveles gombaszakértő is át­nézi a zsákmányt, de a piaci napokon is kinn van és mű­ködik — ekkor természetesen a piacon. Csak elővigyázatos­sággal előzhetők meg a továb­bi mérgezések! Buszmenetrend Már írtunk a vasútnál életbe lépett új menetrendről, most a buszállomáson érdeklőd­tünk, van-e lényeges változás a tavalyihoz képest. Elmondták, egy-két hétvégi, városközi járatot csak meg, ezek sem szüntettek voltak kihasználva. A városon belül jóformán változatlan maradt a közlekedés, a többi járatban is lényegtelen, egy-két perces eltérések vannak. Megtudtuk azt is, hogy kocsériak hiányolta tiszakécs­­­­kei, közvetlen budapesti já­ratot szintén kihasználatlan­ság miatt szüntették meg — nem most, hanem még előző évben — s ezt forgalomszám­lálás is indokolta. így készül a fagylalt Naponta az időjárástól függően mintegy 2-300 kilogramm fagy­laltot készítenek a Nagykőrös és Vidéke Áfész cukrászati üze­mében. A hagyományos, régi receptúra szerint készülő ízletes édesség készítése nagy tisztaságot, s a technológiai utasítások pontos betartását követeli meg az itt dolgozóktól. A képen: Urbán László, a részleg vezetője átméri az előhűtött félkész fi­nomságot. Hancsovszk­i János felvétele Nevelünk, nevelgetünk Erős szálak, ...de hová? Vannak-e születési gaink? Kolompár Mari elője­néni azt mondja, mindnyájan mez­telenül jövünk a világra, te­hát az első pillanattól egy­formák vagyunk. Vannak-e születési hátrá­nyaink? A pszichológusok sze­rint, aki nem kapaszkodhat erős szálakkal valakihez, aki­nek nincs fix pont az életé­ben, labilitás lesz az öröksé­ge, mert nincs mihez igazod-Vasárnap délelőtt van. Egy sovány kis­asszony csirkét kopaszt a tornácon. A soványabb férje zsebre még gott kézzel áll a falnak dá­tá­maszkodva. Mélyen a szemé­be húzott kalapja alól bámul a semmibe. Az asszony tollát tisztogatja a kezéről, l­­a dobja a kést. — Zsigu! — sivítja el ma­gát hirtelen, s hosszan előre nyújtott nyakkal az embernek ront. — Ez a gyerek holnap az iskolába megy, te meg állsz itt! Hívjad ide Pityut, foglal­kozzál vele! — Kisfiam, gyere csak ide — mozdul meg lomhán az ember. A gyerek ott áll néhány lé­pésre. — Nem megyek... — De ide jössz, ha mon­dom ... — Csak keményen! — biz­tatja az asszony. Ha szépen nem megy oda, majd oda­megy csúnyán. — Gyere ide, mert...! emeli fel a szavát az ember.— — Akkor se megyek ... — Mindjárt rád borítom ezt a lavór vizet, ha rögtön oda nem megy édesapádhoz, aki tanítani akar téged — kiabál az asszony. A gyerek megindul, lassan gondolkozva. Talán arra gon­dol, hogy nézne ki, ha leönte­nék, talán másra, nem lehet tudni. — Számoljunk fiam. Mond­jad utánam: egy... — Nem mondom... — Mondjad hát utánam: egy, kettő, három, négy, öt... Egyszerű ez, csak mondani kell... — Nem úgy kell azt te — kiabál az asszony. Végy a ke­zedbe valamit, azon muto­gasd ... — Na gyere ide fiam! Itt van öt krumpli, most megszá­moljuk, hogy az hány krump­li... — Nem akarom ... — Na nézd csak, ez itt egy krumpli, ez meg még egy, az kettő krumpli... — Én ilyet nem mondok ... — Hogy beszél ez a gyerek! — szörnyülködik az asszony. Az apád is tátja a száját, ahelyett, hogy odasózna egyet. Az ember úgy immel-ámmal, a békesség kedvéért, ütésre lendíti a karját de mivel nem igazándi haragból teszi, a gye­rek rá sem hederít. Ezért kénytelen egy-két nagyobbat is adni. Végre ordít már, az asszony is elégedett. — Na látod, így kell ezt. Ki kell verni belőle a rosszat! Az ember leül a küszöbre, a gyerek hüppögve melléje te­lepszik. — Apa! — szólal meg sírá­sán. — Meddig élünk? Min­dig élünk? Az ember nem válaszol. — Micsoda hülyeségeket tud ez kérdezni — szól hátra a feleségének. A gyerek, nem kap választ, feláll, mert el­ballag az udvar hátsó részé­be, ahol meglát valami bo­garat. Az eltűnt bogár után kaparászni kezd, egyre mé­lyebbre a földbe, majd kihúz egy krumplibokrot. — Ez a sok kicsi krumpli a fia ennek a nagy krumplinak? — kérdezi csodálkozva. Nem veszi észre a közelgő vesze­delmet. — Mi rosszat csinál ez már megint?! — rohan oda az as­­­szony. — Jaj, mennyi bajom van ezzel az átok kölyökkel — és püföli, ahol csak éri. Vasárnap délelőtt van. Nyíl­nak a virágok, illatoznak, darazsak dongnak. Csend van. a Csak a gyerek sírása hallat­szik ... Sz. A. Az élcsoport megugrott Góldús, változatos volt a városi kispályás labdarúgó­­bajnokság kilencedik forduló­ja. Néhány váratlan és megle­pő eredmény is született. A Kinizsi-sporttelepen: Kon­zervgyári KISZ I. — Konzerv­gyári KISZ II. 5-3, Mé­száros Tsz — Információtech­nika 7-0, Városgazdálkodás — Törteli Tsz 6-1. Az ifjúsági­sporttelepen: Amatőr MTE — Tormási Építőipari Kisszövet­kezet 4-2, TRAKIS — Pedagó­gusok 4-3, Arany Tsz — Gim­názium 5-2. A táblázat a következőket mutatja a tavaszi hajrá előtt: 1. Mészáros Tsz 9 8 — 1 60-10 16 2. Városhaza­ 8 7 — 1 29- 7 14 3. Pedagógusok 9 7 — 2 43-22 14 4. Inf.-technika 9 7 — 2 24-17 14 5. Konzervgy. I. 8 5 1 2 31-18 11 6. Konzervíív. II. 8 4 — 4 33-25 8 7. Amatőr MTE 9 4—5 16-32 8 8. Arany Tsz 9 3 1 5 18-27 7 9. Tormási KK 9 2 — 7 18-34 4 10. TRAKIS 9 2 — 7 14-33 4 11. Törteli Tsz »2 — 7 11-33 4 12. Gimnázium 8 — — 8 8-47 — Az élcsoport megugrott a mezőnytől. A városi ÖHV-n Négy csapat vett részt a tor­mási lőtéren rendezett váro­si összetett honvédelmi verse­nyen. Minden számban a tol­­disok bizonyultak a legjobb­nak, és továbbjutottak a me­gyei döntőbe. Az egyéni győztesek a kö­vetkezők voltak a nagy össz­pontosítást, erőkifejtést és sokoldalúságot követelő viada­lon. Nők: Varga Ibolya, fel­nőtt férfiak: Fehér Imre, if­júsági fiúk: Szüle Sándor. A csapatverseny legjobbjai: 1. Toldi Honvédelmi Klub, 2. Konzervgyári HK, 3. NEFAG HK. Kézilabda-mérkőzések Szigetszentmiklóson kettős megyei férfi I. osztályú baj­noki kézilabda-mérkőzésre ke­rült sor. Csepel Autó VSE — Nagy­kőrösi Kinizsi 26-25 (14-12). Nagykőrösiek: Szondy — Kerny (6), Tóth F. (1), Deák, Mátrai (6), Fülep (9), M. Szűcs (1); csere: Jónás (2). Szoros mérkőzésen sokáig jól ját­szottak a derekasan helytálló körösiek. A második játékrész 19. percében már 23:19-re ve­zetett a Kinizsi, de a hajrá a több cserelehetőséggel bíró pályaválasztó csapatnak sike­rült jobban. Csepel Autó VSE ifi — Nagykőrösi Kinizsi ifi 36-11 (16-3). Az erőteljesebb ellen­fél sokkal jobb volt a főleg serdülő korúakat szerepeltető körösieknél. Góldobók: Lázár (7), Csikós (1), Simon (1), Su­­rin (1) és Szűcs (1). S. Z. ISSN 0133—270* (Nagykőrösi Htr­ar Mozi Roncspalota. Színes, új-zé­­landi film. Előadás 4, 6 és 8 órakor. A stúdiómoziban Hófehérke és a hét törpe. Színes, amerikai rajzfilm, fél 4-kor. Seriff az égből. Színes, szink­ronizált olasz kalandfilm, fél 6-kor. Hétfői műsor Gyónás gyilkosság után. Szí­nes, szinkronizált, amerikai film. (Csak 16 éven felüliek­nek!) Előadás 6 és 8 órakor. A stúdiómoziban Vészjelzés a tenger alól. Szí­nes szovjet film, fél 4-kor.

Next