Pest Megyei Hírlap, 1984. június (28. évfolyam, 127-152. szám)
1984-06-26 / 148. szám
A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXVI. ÉVFOLYAM, 148. SZÁM 1884. JÚNIUS 26., KEDD A scpf felvétel is a gisa kevés Az inVdlságok az idén sm másak Közel 36 millió forinttal gazdálkodhatott az elmúlt évben Üllőn a nagyközségi igaz ebből a nagynak tanács, látszó összegből a saját bevétel alig haladja meg a 9 és fél milliót. Annak is majdnem a fele az intézmény üzemeltetéséből származik. Ott számolják el az együttesen kezelt adókat, lakossági befizetéseket is. A vállalatok, szövetkezetek befizetései és az áfész hozzájárulása összesen nem éri el a hárommillió forintot. Az egyenleg A lakosság által végzett társadalmi munka értéke viszont meghaladja a 6 millió forintot. Nincs kibúvó, fáradtságra való hivatkozás, ha a tanács értelmes feladatok elvégzésére hív. Ezen a területen különösen a szocialista brigádok tevékenysége bír nagy jelentőséggel. Az állami és felsőbb tanácsi szervek több mint 17 millióval támogatták, segítették a községet. Persze, vannak kötött kiadások, ilyen a béralap, majd 10 millió, az oktatás, egészségügy és gyermekintézmények mérsékelt fejlesztése, az igény szerinti szintentartása viszi a milliókat, mint ahogy milliókba kerül a köztisztasági szolgáltatás és a közvilágítás is. A működési költségvetés terhére megtörtént a Széchenyi utca egy szakaszának felújítása és néhány utca gépi elegyengetése, ugyancsak itt számolták el a Bimbó utcai híd átalakítását is. A község év végi zárszámadásán bizony a működési bevételek és kiadások egyenlege 33 ezer forint. Ennyi készpénzzel kezdte az új évet a község. A tanács fejlesztési alapjának 9 milliót meghaladó bevételéből 5 milliót tett ki a vízműhozzájárulás esedékes évi törlesztése. A közvilágítás bővítése is százezrekbe került és a fejlesztésekkel kapcsolatos tervezések is nagy összegeket emésztettek fel. Vízjog A bölcsőde tervezése a régi bővítésének „harangozóház” irányába, a Malom utcai iskola napközi otthonának bővítése, ugyanennek az iskolának a szennyvíz elvezetéséhez az utólagos vízjogi engedély tervdokumentációjának elkészítése, vízhálózat bővítésének tervezése a László utca és a Sport tér felé, mindez ugyancsak sokba került A fejlesztési alapon az év végi pénzmaradvány alig haladja meg a félmilliót, ebből az összegből azonban 325 ezer forint a körzeti megbízott lakáskérdésének megoldását szolgálja. Fürdtesz Fáfsz Ennyire telt az elmúlt évben a közel 38 millióból, pedig a fejlesztési alap 9 milliójában bent foglaltatik a megyei tanács több mint két és fél milliós támogatása is, hiszen 700 ezer forintos községfejlesztési hozzájárulás mellett a saját bevételt a majd fázmilliós földhasználati díj emelte meg, amely az Erdősor utcai 28 házhely tartós használatba adásából származott. A költségvetés tervezésénél a mértéktartó realitást tartotta szem előtt a végrehajtó bizottság, a lehetőségekkel számolni kell, szembe kell nézni a valósággal, mert az adottságok ebben az évben sem változnak meg. Kiss Sándor Minden é, te a vége jé Az iskolai tanév befejezésével bizony véget ért a kosárlabda idény is. Az utolsó mérkőzések, amelyekről adhatunk, nemrégen számot zajlottak le. A lányok ificsapata Zsámbékra látogatott, hogy összemérje erejét a főiskola együttesével. A mérkőzést mindkét csapat nagy iramban kezdte, a félidőt majdnem az ellenfél nyerte, mivel szinte minden dobásuk bement. A térfélcsere után a mieink összeszedték magukat, sok lepattanós labdát megszereztek a palánk alatt, és a védekezésben bátran kitámadtak. Így a végis eredmény 59-33 (félidei 30-23 után) a javunkra. Jók: Búzás Ildikó, Zelik Andrej, Paraszka Han Julianna, Somodi Katalin. A fiú serdülő csapat Szegedre utazott a Radnóti Kupa rendezvényére. Az Eötvös gimnáziumot 93-89-re megverték egy nagyon jó iramú, szoros meccsen. Kuriózumnak számított, hogy a szegedi Radnóti gimnázium csapatát — amely kiverte őket az országos selejtezőből egy ponttal — a saját termükben, két szegedi bíró játékvezetésével — 65-61 arányban legyőzték. Végül még egy mérkőzést játszottak a SZEOL serdülőkkel, akik fölött nagyarányú diadalt arattak (88-44), így megtörtént tulajdonképpen a visszavágás: e versenyen elhozták a rangos hazai csapat elől a hatalmas kupát, amely most iskolájuk gyűjteményét díszíti. Nagy dicséretet érdemel kezdő ötös, amelynek tagjai: a Marosi György, Békési Attila, Gábor Attila, Mátyás Ferenc, Sahin-Tóth Zoltán, de remekül szerepeltek a cserék is: Mátyás Zsolt, Veress Gábor és Borsai József. Nagy Mária Wőmag Kupa Hdyten maradt a serleg Megrendezték Monoron Vetőmag Kupa egyéni leánya asztalitenisz-versenyt. A küzdelmekben összesen hat sportegyesület — a Monon SE, a Szentendrei Petőfi, a Nagykőrösi Kinizsi, a Váci Izzó, a Gödöllői SE és a Vecsési SE — sportolói vettek részt. A különböző kategóriákban népes mezőny gyűlt össze. Az újonc lányok között: 1. Füri Szilvia (Monori SE), Tóth Krisztina (Gödöllői SE),2. 3. Sallai Tünde (Szentendrei Petőfi) és Nedolai Edit (vecsési). A serdülő lányok mezőnyében: 1. Bara Éva (Monori SE), 2. Csatlós Andrea (Monori SE), 3. Czeglédi Andrea (Monori SE) és Tóth Gabriella (Szentendrei Petőfi). A serdülő lányok páros versenyében: 1. Csatlós Andrea— Szemák Tímea, 2. Czeglédi Andrea—Horváth Andrea, 3. Kuti Andrea—Péter Anita (mind Monori SE) és Szalai Zita—Tóth Gabriella (Szentendrei Petőfi). Az ifjúsági leányok között: 1. Kecskés Mária (Szentendrei Petőfi), 2. Bara Éva, 3. Horváth Andrea (mindkettő Monori SE) és Kürtös Krisztina (Szentendrei Petőfi). Az ifjúsági leány párosok mezőnyében: 1. Kecskés Mária—Kürtös Krisztina, 2. Bori Andrea—Szalai Zita, (mindkettő Szentendrei Petőfi), 3. Horváth Andrea—Czeglédi Andrea és Csatlós Andrea— Szemők Tímea (mindkettő Monori SE). A pontversenyt végül is a fenti eredmények alapján a Monori Sportegyesület versenyzői nyerték, fölényesen. Második a Szentendrei Petőfi, 3. a Nagykőrösi Kinizsi, őket pedig sorrendben a Vecsési SE, a Gödöllői SE és a Váci Izzó sportolói követték. A díjakat Vámos Géza, a Vetőmag Vállalat monori területi központjának igazgatója adta át. A kupa negy évre a Monori SE asztalitenisz-szakosztályának birtokába került. ha refinálná!, kárpátdiák A szabályok és a lehetőségek Senki sem örül annak, ha a boltban vásárolt termékről otthon kiderül, hogy vagy használhatatlan, a hibás, hazaszállított szénről, hogy poros, szemetes. A nyugdíjasok — érthetően — még érzékenyebben reagálnak a hasonló esetekre. Amelyek mintha szaporodnának. Pontos számítás Rádi Sándor (Monor, Bajcsy- Zsilinszky utcai lakos) szintén túl van már aktív munkásévein. Panasza amivel szerkesztőségünkben kopogtatott nem egyedi, ő maga is erősítgette: mások figyelmét szeretné inkább felhívni, mintsem a saját kárát felnagyítani. Ennek ellenére pontos számítást végzett. A napokban 15 mázsa szenet vásárolt a monori tüzelőanyag telepen 47 forintért mázsáját. A fuvarköltség 100 kilónként 15 forinttal növelte a kiadásait. A tüzelő behordása közben azonban kiderült, meglehetősen sok — körülbelül három mázsányi — benne az idegen, éghetetlen anyag. Ezt a veszteséget még növeli, hogy x kiválogatott szemét elszállítására is fuvarost kell fogadnia. — Sok nyugdíjas váltja be mostanában az utalványát, gondolom senki sem ellensége a pénzének. Figyeljenek oda jobban, mint én — tanácsolta Rádi Sándor. Bár olvasónk hozzátette, hogy a tapasztalt szennyeződés miatt nyilván nem a helyi telep dolgozói hibáztathatók, mégis megkérdeztük Fűzfa Gézáné telepvezetőt, előfordulhatnak-e ilyen esetek? Szabványos por — Attól függ milyen szénről van szó? — kérdezett vissza. — Berenteiről. — Igen, sajnos az ilyen. Már évek óta gyakoriak emiatt a panaszok. Csak azt nem értem — tette hozzá rezignáltan — miért a szerkesztőséget, s miért nem minket keresnek meg ilyenkor. Gondolom önök nem tudnak szenet adni. — S önök mit tehetnek? — Adunk egy-két mázsa pótlást, ha valakinek valóban ennyire szennyezett szén jut. Ennyit kibírunk. — Tudnak erről a vásárlók? — Ha bárki visszajön reklamálni, kárpótoljuk. Meg kell mondanom, egyébként elég kevés panaszos fordul hozzánk. Azt is tudniuk kell azonban vásárlóinknak, hogy a magyar szabvány szerint például a hazai brikettnél 12 százalék portartalom még megengedett. — S mi lesz az utalványok sorsa? — Ezek beváltásának határideje a jövő héten lejár. A meghosszabbításra sajnos nincs módunk. Aki eddig nem használta fel, mert nem volt olyan szén, amit keresett, az legjobb, ha odaadja egy fuvarosnak. Az visz érte mondjuk német brikettet és annak az árát félreteszi. Azután, ha megérkezik az utalványtulajdonos által kívánt szén megveszi neki. Ez egy elég régi gyakorlat. Bizonytalan Meglehet, a telepvezetőnek igaza van: régi gyakorlat. De, hogy üdvös-e, és szabályos-e azt nem tudom. A fentiek szerint ez épp annyira talán, mint az, hogy a bizonypénzükért milyen minőségű szénét visznek haza a vásárlók. Vereszki János Megmosdatják a Ladát Évente körülbelül 11 millió forint értékű szolgáltatást végeznek el a Monori Állami Gazdaság autós szervizében. Poros nyári napokon az egyik legkeresettebb tevékenység a kocsimosás. Az Emánuel típusú „mosdató berendezést” Vasadi Gézáné kezeli, s ez a Lada is megszépülve távozott a szervizből. Hancsovszki János felvétele Hetente kéremizar Szabadtéri filmvetítések Lapunkban is megírtuk már, hogy a volt gyömrői mozi épülete omladozik a Táncsics Mihály és Petőfi Sándor utcai telken. Azóta nyilatkozott a Pest megyei Moziüzemi Vállalat főkönyvelője is, amely szerint új mozi építésére nincs lehetősége a vállalatnak. Egymilliót tudnának adni az építkezéshez, de ez édeskevés. Az épület felújítása olyan sokba kerülne, hogy szintén nem érdemes belefogni. Néhány éve a filmvetítéseket a helyi Petőfi Sándor művelődési házban tartják. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a látogatottság nem éri el a régi szintet. Ezért most a nyári szezonban szabadtéri filmvetítéseket rendeznek strandkertben. Az elképzelések szerint, minden•kedden, csütörtökön és pénteken este 9 órakor kezdődnek a vetítések a szabadtéri színpadon. Első alkalommal június 26- án, kedden este a Kicsi kocsi újra száguld című nagy sikerű filmet vetítik. Ezt követően is sikeres filmek kerülnek a közönség elé, szeptemberig tartó szabadtéri a vetítéssorozatban. G. J. Gyömrő Eméktábortűz Rákóczi emléktábortűz gyullad ki június 30-án este hét órakor a gyömrői , Mánya-réten. A helyi kulturális napok keretében tartandó rendezvény után, halászlékóstoló is lesz a tájházban. t Tájékozottság ulli állampolgárok gyakran kérjük számon a tanácson, hogy megfelelő módon tájékoztat-e bennünket a közérdeklődésre számottartó tervekről, döntésekről. S ha úgy érezzük, hogy nem — joggal — háborgunk. Akad azonban ellenkező példa is. A közigazgatás átszervezésének az előkészítése hosszú hónapokon át a nyilvánosság előtt zajlott. Amikor éppen fél éve a volt járási hivatal épületébe költözött az új felállású városi jogúnagyközségi tanács, a legkülönbözőbb fórumokon tájékoztatták erről a lakosságot. A régi épület zárt ajtaján ma is tábla hirdeti a változást. Mégis nap mint nap akad egy-két ügyfél, aki a hátsó bejáraton keresztül próbál célbaérni, s meglepődik ha egy munkaterületre jut. S háborog. Mert az jól megy. A tájékozódás kevésbé. V. J. Fájó szívvel megköszönjük a rokonoknak, szomszédoknak és minden kedves ismerősnek, hogy férjem, Haraszti András temetésén Monoron megjelentek. Külön köszönetet mondunk a munkahelyi vezetőségnek és munkatársaknak. A gyászoló család. A példa (rossz és) ragadás Vandálokból is van utánpótlás Nemrégiben — hogy pontos legyek, a monori városi jogú nagyközségi közös tanács legutóbbi végrehajtó bizottsági ülésén — a gyermekegészségügy témájával kapcsolatban szóba került a szipózás ügye is. Riasztó adatok hangzottak el, s mintegy végső megállapításként az a joghézag is, mely lehetetlenné teszi a komolyabb intézkedést. Merthogy országos gond, s országosan nem tudunk kellő eréllyel beavatkozni. Se utólag. Se előtte. Mert a monori Deák Ferenc utcában például — ahol én egy tántorgó, ragasztótól részeg kis gyerekcsoporttal találkoztam, a lépcsőházak pvcborítását ragasztották újra, s a kannák ott hevertek napokig a szeméttárolók mellett. Aztán eltűntek — s akkor kerültek elő a nylonzacskók és a félig elkábult gyerekek. S magam is csak utólag fogalmaztam meg a kérdést: mi mindenről tehetünk mi, felnőttek? Sokkal kevésbé „súlyos” téma, de ide tartozik: egy tanácstag, aki történetesen a Deák Ferenc utca egyik kertes családi házában él, minden tavasszal felhívja a figyelmet rá, hogy virágzó meggyfasorával ez az utca a legszebb Monoron. De ilyentájt, gyümölcséréskor már nem az. Vandál pusztítás zajlik a fákon, ágakat törnek le, jövő évi rügyeket taposnak szét a „szüretelők”, akik gyerekek, de még soha, egy felnőtt sem szólt rájuk ezért. Nem a gyümölcsöt sajnálva, hiszen nem valószínű, hogy a DÁV vagy a tüdőgondozó munkatársai az épületeik előtt álló fákról óhajtanák téli befőttjeiket eltenni — hanem a fák védelmében. Dehát ki is szólna nyugodt lelkiismerettel, ha tudja, látja, hogy a felnőttek — esetenként egész csoportok is — tépik a gallyakat, s egyikük egy szelíd figyelmeztetésre imígy fakadt ki, természetesen ott lévő fia füle hallatára . Mit szól bele, magáé ez a meggy? Ez az utcán van, tehát mindenki szedhet belőle! Szóval... mi mindenről is tehetünk mi, felnőttek? Megint csak más, de megint ugyanaz: olvasónk délután utazna a gyerekével Pestre, a lurkók természetesen a busz indulása előtt szeretnék elvégezni természetes szükségleteiket, ahelyett, hogy otthon szóltak volna — de a pályaudvar illemhelye, mely a költségvetési üzem „üzemeltetésében” működik, csak délután ötig van nyitva. Átrohanni a főtér valamelyik vendéglőjének WC-jére nincs idő. A pályaudvar dolgozóinak — mint a gyerekek feszengve tapasztalják — van az ajtóhoz saját kulcs, de nem mernek engedélyt kérni a táblán jelzett tól -ig időponton kívüli bevonulásra. Könnyű lenne most átkozni az üzemeltetőt, aki viszont abban a tényben, hogy az illemhely szabályos nyitva tartással működik, egyáltalán nem vétkes. Hanem azon érdemes eltöprengeni, mennyire „érett” és „felnőtt" a felnőtt lakosság, ha korlátlanul és felügyelet nélkül egy WC-t sem lehet rábízni? S hogy a példa ragadós, s hogy alighanem az utánpótlás is biztosítva lesz vandálokból, felelőtlenül pusztítókból, arra példa ugyancsak a vb-ülésen hangzott el: a Kossuth iskolában a kétmilliós költséggel épült vizesblokkot tették Köjál-jegyzőkönyvben megörökítésre méltóvá a tanulók. Persze, nem mind az ezer, amelyik az iskolába jár, hiszen akkor már kő kövön sem maradt volna. Hanem tíz-húsz, kilincsszaggató, csaptörő, lánctépő gyermek. Iilil Persze, nevelni nagyon nehéz, a rendre nevelni rendkívül fáradságos. De apróbb és nagyobb esetek, melyekbe naponta belebotlunk, azt bizonygatják: megérné! Tudok erre jó példát is. Ismerősöm, aki sosem tartózkodik otthon, amikor a postás keresi, emiatt legutóbb a tévészámla befizetésével is késett, egy reggel ijedten futott a pénzzel a postára. — Felszólítottak! — kiáltott rohantában. — Most találtam meg a cédulát! Hogy mi volt rajta? Mindössze ennyi: „TV-díjat behozni!" Bár igaz, az atyai szigor sincs mindenkire hatással... K. Zs. (ISSN 0133—2651 (Monori Hírlap)