Pest Megyei Hírlap, 1984. július (28. évfolyam, 153-178. szám)

1984-07-15 / 165. szám

l/ Automata telefonrögzítő Az idén — az ötvendarabos nullsorozatot követően — ezer Tech—40 típusú ,automatikus telefonregisztrálót készítenek el a péceli Tri­ Ton Háziipari Szövetkezetben. Képünkön: Deákné Lovass Gabriella a berendezés szerelése közben. Hancsovszki János felvétele Mennyezetig nyúló polcok Ezen a héten nagy ívben kö­zelítettük meg a piacod Lát­nivaló akadt bőven. A Szabad­ság téren a Gödöllő Étterem körül emberek és gépek dol­goztak, takarítottak, termőföl­det szállítottak. Mi történik itt? — kérdeztük Jeney Lászlót, a Városgazdálkodási Vállalat kommunális osztályának veze­tőjét . Parkosítunk,­kulturált ál­lapotokat teremtünk, a mun­kában nemzetközi építőtábo­­rosok is részt vesznek. Továbbhaladva benéztünk a HÉV-állomás mellett levő kerthelyiségbe. A tavasszal az emeletes épületet tatarozták, csinosították, de a kiskert to­vábbra is szemetes, elhanya­golt."­ Örömmel látuk, hogy hos­­­szú szünet után ismét kinyitott az Utasellátó Vállalat 773-as számú pavilonja. Vezetője, Szénási Zoltánná elmondta, hogy férjével együtt vágtak bele a vállalkozásba. Sok még a tennivaló, de ha minden úgy sikerül, ahogy tervezik, akkor ismét jó hírű lesz ez a kis üz­let. " Betértünk a Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat Móricz Zsigmondról elnevezett köny­vesboltjába is. A kánikulai hő­ség után jólesett a kellemesen hűvös levegő. A mennyezetig nyúló polcok előtt most is töb­ben keresték a nekik megfele­lő könyvet. Válogatni van mi­ből. Több ezer kötet, hangle­mezek és kazetták kínálják magukat. — Öt éve, hogy ezen a he­lyen vagyunk — mondta Pol­gár Józsefné boltvezető. — Nyolcan árusítunk, hét nő és a nyugdíjas Plachy Pista bácsi. Részletünk eléri a 3,9 millió forintot. Bizományosi hálóza­tunk 45 helyen árusít. Ezek közül az egyik legjobb a gép­gyári, ahol Sára János Jenő, és az árammérőgyári, ahol Gy­ügyei Józsefné árusít. Az utóbbi már 24 éve.­­ Hetente háromszor ér­keznek új könyvek, a vállala­ti kocsi egy alkalommal szál­lít a bizományosoknak. Ám hogyha a munkahelyek külde­nek járművet, nincs akadálya a kiszolgálásnak. Havonta 50 ezer forint értékű újdonság jut el hozzánk. A könyvek iránt továbbra is nagy az érdeklő­dés. Igen népszerű a planétás kártya sorozat. A legutóbbi szállítmányt is valósággal szét­kapkodták. Akik akkor hoppon maradtak, most érdeklődhet­nek, mert új csomagok érkez­tek. De nemcsak kártyák érkez­tek, amikor ott jártunk Könyvek is szép számmal, ép­pen akkor töltötték fel a rak­tárt, és az üzlet polcait. A könyvesbolt kollektívája nem­csak az üzleten belül törek­szik a jó kiszolgálásra, hanem azon kívül is. Az utóbbi he­tekben többször láthattuk őket a Szabadság téren, az áruház előtt árusítottak. A könyvesbolttól már a piac­ra vezetett utunk. Áru is volt, vevő is. Már a bejáratnál ész­revehettük, hogy ezúttal sok a virág. Találkoztunk a tanács két emberével...Simon István­nal és Dóczi Istvánnéval, akik elmondták, hogy minden rend­ben, az árakat is a szabályok szerint feltüntették. A kereske­dők portékái olcsóbbak, mint a termelőké. Az árak egyéb­ként, mint az a piacon lenni szokott, ingadoznak. Az egyik nap olcsóbban vásárolhatunk, a másikon drágábban. A bur­gonya kilója 8-10, az édes zöld­paprikáé 24-30, az erősé 40 fo­rint. A tök 8 forint, a karalábé darabja 3. Az uborka 14-16, a paradicsom 40, a gomba 88 fo­rint. A tojás nem olcsó: 2,20-2,40 darabja. A meggy 28, a körte 18-24, a ribizli 20, a mál­na 40-50 forint. A margaréta csokra 8-10 szálra 1 forint, a szegfűért 4-6-8 forintot kérnek. A rózsa 3, a gladiólusz 5 forint. Csiba József LUCI A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XI. ÉVFOLYAM, 165. SZÁM 1984 JÚLIUS 15., VASÁRNAP Összefogtak a brigádok Meg kell becsülni a piacot A korábbi években kiváló vállalat kitüntetést, illetve el­ismerő oklevelet kapott Ganz Árammérőgyár kollektívája az idén komoly gondokkal küzd, így az április negyediké köze­ledő negyvenedik évfordulója, valamint az MSZMP XIII. kongresszusa tiszteletére ki­bontakozó országos versenyhez csatlakozva munka­első­sorban azért küzdenek, hogy ne essen csorba a nagymúltú gyár hírnevén. Gondosabban A brigádfelajánlásokat szó­ban is ismertető munkásgyűlé­sen Zöld Józsefné gazdasági igazgatóhelyettes elmondta, hogy az­ első félévben az idő­arányos tervhez képest het­­venmillió forintos a lemara­dás. A hazai és a szocialista piacra szánt termékeikből töb­bet állítanak elő, mint ahogy tervezték, a tőkés exportban viszont súlyosak a hiányossá­gok. A munkafelajánlások két módon javíthatják a Ganz Árammérőgyár esélyeit. Nö­velni kell a termékek mennyi­ségét, s ehhez társadalmi mun­ka is szükséges. A minőség ja­vítása a másik feladat. Ahhoz gondosabb munka kell. Ideje tudomásul venni, amíg van piac, kötelesség jól dol­gozni. Sajnos, ahelyett, hogy elfogadnánk, elcsépeljük azt az állítást, hogy minden ve­vőért meg kell küzdeni. A munkásgyűlés előtt né­hány nappal a Tóth Árpád szocialista brigád fordult fel­hívással a gyár valamennyi dolgozó közösségéhez, hogy csatlakozzanak a munkaver­senyhez. Maguk 200 társadal­mi munkaórával segítenek a vállalat termelési céljainak el­érésében. Közvetlenül A kezdeményezőkhöz sokan felsorakoztak. A Martos Fló­ra nevű, próbateremben dolgo­zó szocialista brigád felaján­lotta, hogy a tőkés exportban mutatkozó nagyarányú lema­radások pótlására ha szüksé­ges, lemond a szombatokról és a vasárnapokról, és a hét minden napján a gyárban dol­gozva teljesíteni fogja egész évre szóló feladatait. Persze ennek csak úgy tehetnek ele­get, ha lesz mit vizsgálni a próbateremben. A Széchenyi István komplex­brigád tagjai alkalmazotti te­rületen dolgoznak. Ám, ha szükségessé válik­, akkor a ter­melésben közvetlenül is részt vesznek, a brigád minden tag­ja 16 óra munkát vállal a kí­vánt területen. A Ganz ’82 brigád 50 óra társadalmi mun­kát végez a felmerült igények szerint, s a gyártás«­őkészíté­­si bizonylatok számítógépes feldolgozását időre, pontosan, ha szükséges, túlórában is el­készítik. A Ganz Ábrahám if­júsági szocialista brigád 500 óra társadalmi munkát aján­lott fel. A Marx Károly szo­cialista brigád többek között vállalta, hogy az exportra gyártott mérők alkatrészeit — mint alapgyártó műhely­t az eddiginél is nagyobb figye­lemmel készítik, hogy elkerül­jék a selejtet. A tőkés kivitel teljesítéséhez egy szabad szombaton dolgoznak. Az ajánlás A Luis Corvalan brigád pótfelajánlásai közé tartozik, hogy gyorsítva a külpiaci ár­ajánlásokat, mielőbb megálla­pítja az új termékek önkölt­ségét és termelői árát. Az Asz­talos János brigád 600 társadalmi munkát vállal, óra a Zrínyi Ilona aranykoszorús szocialista brigád 136-ot. Az Arany János szocialista brigád tagonként egy-egy műszakot dolgozik társadalmi munká­ban. A vállalatvezetés ügyel ar­ra, hogy ne maradjanak ma­gukra vállalásaikkal a mun­kacsoportok. Ezért a Tóth Ár­pád szocialista brigád felhívá­sához mellékelte azokat a gaz­dasági feladatokat, amelyek megvalósításához az Árammé­rőgyár dolgozóinak áldozatvál­lalását kéri. B. G. Holnaptól Veresegyházon • Dramatikus nevelés tábora A dramatikus nevelés mód­szereit felhasználó, bemutató olvasó- és közművelődési tá­bor kezdődik holnap, hétfőn Veresegyházon. A gödöllői Pe­tőfi Sándor Művelődési Köz­pont és a városi úttörőelnök­ség által szervezett tábor prog­ramja sok játékos kis csoportos foglalkozásra épül. Arra tö­rekszenek, hogy a résztvevők jobban megismerjék egymást és önmagukat, illetve elsajátít­sák a színjátszás mesterségbeli alapjait. A csoportvezető rendezőkön kívül ezt a célt szolgálják a tábor tevékenységében részt vevő pantomimes, beszéd- és énektanárok is. A kis csoportos programok, a munka mellett sok olyan mű­sor lesz, amely kikapcsol és szórakoztat, de azért kötődik az alapeszméhez. Bemutatko­zik például a már sok sikert aratott bagi Fapihe együttes, fellép a nemrégen Kazincbar­cikán az amatőr színjátszók fesztiválján járt Boleró pan­tomimegyüttes. Lesz továbbá filmvetítés, gyermekjátékok tanulása, görög táhb­Sfe, rend­hagyó színházi óra, bohócmű­sor, szerepjátszó akadályver­seny. A veresegyházi tábor július 25-én zárul. Gödöllő VízS­orlátozás ka Azonnali hatállyal második­vízkorlátozást léptettek életbe Gödöllőn. Ez azt jelen­ti, hogy a szokásosnál huszon­öt százalékkal kevesebb vizet kap a város, éppen ezért, hogy az alapellátásban ne legyen fennakadás, ivóvízzel tilos gépkocsit mosni, utakat, jár­dákat, kerteket locsolni. Ki­vétel: este 11 és hajnali 4 óra között szabad a kerteket ön­tözni. A korlátozás mind az üzemekre, intézményekre, mind a lakosságra vonatkozik. Az üzemeket külön is értesítik a korlátozásról. Még talán ar­ról valamit, mi tartozik az alapellátáshoz. Az iváson kí­vül a mosáshoz, főzéshez, az állatoknak szükséges víz. ★ A vízkorlátozás arra való, hogy az okvetlenül szükséges mennyiséghez mindenki hoz­zájuthasson. Jó volna, ha a rendelkezést mindenki betar­taná, függetlenül az ellenőr­zéstől, az attól való félelemtől. A kedvezőbb helyen lakók gondoljanak arra, hogy a ma­gasabban levő házakba ilyen­kor különben is nehezebben jut el a víz, s ha a fentiek esetleg megszegik a tilalm­at, a fentiek inni, mosakodni sem tudnak. SÍRKÖVEK. A sírkövesek műhelye mellett elhaladva mindig furcsa érzéseim tá­madnak. Elnézve a serényen dolgozó munkásokat, ahogy formázzák, faragják, csiszol­ják a nagy beton- és márvány­­tömböket, súlyos fedlapokat, arra gondolok mindannyiszor: mennyi fáradozás, hány izzad­­ságcsepp, micsoda izomerő nyugszik ezekben az emlék­művekben. Lehet, hogy érzéki csalódás, de mintha e darabo­kat nagyobb gondossággal ké­szítenék, mint más, az életben használatos holmikat. Mennyi beton, sóder, mész meg egyéb anyag emésztődik fel a síremlékek készítésekor. A sírköveseknek mindig van munkájuk. Újabbak állnak csatasorba, mint most Kere­­pestarcsa környékén, a 30-as út mentén. A régiek nem győ­zik teljesíteni a rendeléseket. Valamit magára adó hátrama­­­radott betonból készíttet sír­emléket. Az sem ritka, ha a megboldogult még életében gondoskodik erről is. Gyűjti rá a pénzt, ne okozzon fejtörést ezzel se az itt maradóknak. De hát mire való ez? Aki el­távozik, az már úgysem tud semmit arról, ami földi ma­radványaival történik. Mi meg? önmagunknak csinál­juk? Másoknak? Lássák, hogy mi nem sajnáljuk a pénzt drá­ga halottunktól? A napokban elkísértem egyik gödöllői ismerősömet horgászni. A szákkal foglala­toskodva mondta: ezt az apámtól örököltem. Jó kis szerszám. A kezembe fogva mindig eszembe jut az apám, sok-sok közös élmény a vizek mentén. Tudod, fejtegette to­vább, én nem nagyon járok a temetőbe. Nem hiszem azon­ban, hogy kevesebbet gondol­nék apámra. Hallgattunk, ő a zsinórt fi­gyelte, én­ a szél fodrozta vi­zet. Apámra gondoltam, akitől sok szerszámot örököltem ma­gam is. Ha azokkal dolgozom, velem van ő is. A díszes sír­kövek meg kint meredeznek a temetőkben. PETŐFI: A ház falán tábla. Aranyozott betűk hirdetik. Ebben a házban élt Petőfi Sán­dor 1843 évben. Ha látná! Nem láthatja, hiszen ő is ha­lott. Akik a táblát elhelyezték a falon, föltehetően úgy gon­dolják, hogy méltóképpen ápolják a költő emlékét. Mi­csoda tévhit. Két sort kellett volna csak helyesen leírni. Nem sikerült. A költő bolyong a túlvilági tereken, s arról áb­rándozik, hogy a szellem nap­világa egyszer majd minden­kire egyformán ragyog. Még mindig azt hiszi. CSATORNA. — Csináljak képet a Barátság-ligetről? — kérdezi fotósunk. — Miért csi­nálnál? — Ássák az árkot, ott vannak már a lefektetésre vá­ró csövek is. Akkor csináltat­tál, amikor ment a planérozás, a füvesítés, meg a társadalmi munka. De azért megírod. Nincs m­ese, azt meg kell ír­nod. Nincs mese, ezt tényleg meg kell írni.­Nagy munka volt pár hónapja, de megérte. A sokáig sorsára hagyott terület a füve­sítés, sétányok kialakítása, fák, bokrok ültetése, után valóban kezdett ligetre emlékeztetni. No egy kis képzelet még kellett hozzá. Mindenesetre remény­keltő volt, hogy a fű kizöldült, a fák, bokrok megeredtek. Hanem a víz is dolgozott, az Ady sétány felőli oldalról zú­dult a park belseje felé, széles árkokat mosva magának. Ha gúnyolódni volna kedvünk, azt mondhatnánk, a szakemberek megvárták, merre folyik a víz s oda fektetik a csatornát. Ám nincs kedvünk gúnyolódni. A parkosítás, a társadalmi mun­kával együtt is, súlyos százez­rekbe került, ha jók az érte­süléseink.­­Most feldúlták a gyepet, le­­feletetik a csatornát, újra fü­vesítenek, miközben mindenki siránkozik, milyen kevés pénz jut parkosításra. S mindenki figyelmeztet, azt a kevés pénzt nagyon gondosan kell felhasz­nálni. . LÓSZERSZÁM. Nagyapámnak volt egy lova, meg másfél ló­szerszámja. Ez úgy értendő, hogy az egyiknek a felét fel­használta az éppen használa­tos tönkrement részeinek pót­lására. És volt neki egy fonott gyeplője, amit ünnepi alka­lommal használt. A szerszám a lehető legegyszerűbb volt, nem voltak rajta, mint a gaz­dagoknál, ezüstözött, aranyo­zott díszek, s hiányoztak a sallangok is. Gyermekkoromban mindig arról álmodoztam, ha nagy le­szek, lesz két szép lovam amelyek csak úgy röpítik majd a szekeret. Hogy milyen lesz a lószerszám, arról nem gondol­kodtam. Úgy fordult a világ hogy sosem volt, s nyilván nem is lesz lovam. Valószínű­leg lószerszámot sem fogok vá­sárolni, de ez nem olyan biz­tos. Amikor a napokban a Szi­­lasmenti Termelőszövetkezet irodaházában megnéztem Be­­sendorfer Ferenc remek ló­szerszámainak kiállítását, ar­ra gondoltam, hogy ezek la­kásdísznek is megtennék. Ha nem is a teljes szerszám, a sallangok mindenképpen. Kör Pál Mindennapi apróságok Pétei Áramszünet A Budapesti Elektromos Művek Észak-pesti Üzemigaz­gatóság kerepestarcsai kiren­deltségétől kapott tájékoztatás szerint Bécelnek a vasúton túli részén, Újtelep kivételével, há­lózati munkák­­ miatt július 17- én, kedden reggel 8-tól délután 4-ig, 18-án, szerdán ugyancsak ezekben az órákban szünetel az áramszolgáltatás. BHEi Mozim Vészjelzés a tenger alól. Szí­nes szovjet film. Csak 4 óra­kor! Roncspalota. Új-zélandi film. 16 éven felülieknek! Csak 6 és 8 órakor! ISSN 0133—1957 (Gödöllöl Hírlap) Ganz Árammérőgyár ; Elsők a műszerészek só előtti fordulóban dőlt el amikor az addig két veretlen csapat, a Műszerész és az Iro­da csapott össze. A minden sportágban favorit Műszerész ezen a találkozón méltó ellen­felet kapott és csak az utolsó percekben tudta a maga javá­ra fordítani a mérkőzést. Ez­zel ismét ők szerezték meg az első helyet, bár a végén ku­darcot vallottak: az esélytelen­nek számító Szerszám a leg­utolsó meccsen két góllal megverte a műszerészeket. Ám az utóbbiak gólkülönbsége annyira jó volt, hogy nem ke­rültek le az élről. A szerszámos győzelem vi­szont azt jelentette, hogy a hármas holtversenyben az Iro­da leszorult a másodikról a harmadik helyre. Tehát az él­csoport végső sorrendje: Műszerész 8 pont. 2. Szerszám 1­8 pont. 3. Iroda 8 pont. A ne­gyedik helyet a Tink szerezte meg, ötödik lett a Garázs. A torna rosszízű meglepeté­sét a Raktár csapata szolgál­tatta: sorozatos sportszerűtlen­ségek után az utolsó két for­dulóra ki sem álltak, ezért e versenybizottság megsemmisí­tette az addigi eredményeit Csapatvezetőjük, Gyimesi Csa­ba sajnos élen járt a renitens­kedésekben! Az eredményhirdetés során Vágó Csaba, a gólkirály és a leg­jobb játékos, valamint Csa­tári Lajos a legjobb kapus cí­men külön jutalmat kapott ide kapcsolódó hír, hogy el­kezdődött a női kézilabda- és kispályás labdarúgó-bajnok­­ság és ezzel párhuzamosan zsilik a férfi nagypályás foci bajnokság. M. G. Az 1984. évi üzemi férfi ké­zilabda-bajnokság az előző évekhez képest lényegesen küzdelmesebb, kiélezettebb volt a Ganz Árammérőgyár­ban. Hat csapat nevezett be az idei versenysorozatba, a Mű­szerész, az Iroda, a Szerszám, a Tmk, a Garázs és a Raktár. A három héten át tartó ver­sengés végkimenetele az utol­ I

Next