Pest Megyei Hírlap, 1984. július (28. évfolyam, 153-178. szám)

1984-07-22 / 171. szám

Várják a jelentkezőket Pusztavacsra autóbusszal A Képes­ Újság augusztus 4-én és 5-én zajló nagy, pusz­­tavacsi fesztiváljára, „az or­szág közepére” Ceglédről a 20-as Volán különjáratokat indít. A Pusztavacsra vivő bu­szok a Szabadság téri végállo­másról indulnak mind a két napon reggel 8 órakor, Pusz­­tavacsról vissza pedig dél­után 17 órakor. Csoportok utaztatására is indulhat járat, a csoportos igényt a 11-672-es telefonszámon lehet bejelente­ni, és bővebb felvilágosítást is ott kaphatnak az érdeklődők. Úszás Bajnokságon győztes a Fáklya-világversenye Az Egyesült Államokban, New Yorkban lezajlott a moz­gássérültek 1984. évi Fáklya sport világversenye, amelyen hazai sportolók is részt vettek. A magyar válogatott tagjainak sorában szerepelt, nagy sikert aratva Pálinkás László, a Ceg­lédi Vasutas SE vízilabdázója. Két számban is indult, az úszók 4-szer 50 méteres vegyes váltójában és a 4-szer 50 mé­teres gyorsváltóban is. Mind­két számban bajnokságot nyert. A szerény, de rendkívül tehetséges ceglédi­nak gratulálni lehet sportoló­pompás eredményéért! , A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXVIIII. ÉVFOLYAM, 171. SZÁM 1984. JÚLIUS 22., VASÁRNAP Kíd­ólni is tudni kell / Jó üzlethez jó csomagolást Reklám­szakemfasi­ a kisgépnyárban llket Hajós Gábor nem is­meretlenül került az ÉVIG Kisgépgyárába. Édesapja egyik alapító tagja volt a gyárnak, onnan ment nyugdíjba, 1974- ben, mint termelési osztály­­vezető. Ő maga 1978 óta dol­gozik a gyárban, melyet éppen édesapja által szeretett Korábban a GELKA-nál meg­ volt rádió-tévéműszerész. Katona­ság után került az ÉVIG Kis­gépgyárba anyagbeszerzőnek, gazdálkodónak. Három évig végezte ezt a könnyűnek nem mondható munkát. Harmadik éve a reklámmal foglalkozik. Az áruk bemu­ta­tóinak szervezője, a csomago­lástechnika — mely rendkívül jelentős szerepet játszik a pia­con — egyik irányítója. Új munkakörében a pécsi vásá­ron debütált 1931-ben.­ Azóta nagy rutinra, tapasztalatra tett szert. Vallja, kevés és nem eléggé átütő a propaganda, sokkal célratörőbb hírverésre lenne szükség. Azt is vallja, hogy termékeik, bár formater­vezettek — iparművészek mű­ködnek közre a célszerűbb és tetszetősebb külső kialakításá­ban —, mégis, a tekintetben is állandó megújhodásra lenne szükség. vevőt részletesen tájékoztatni kell arról, mit tud a gép, a mo­tor. Az sem utolsó szempont, milyen köntösben, csomagolás­ban jelenik meg a gyártmány. A jó propagandistának ismer­nie kell a világpiaci „csoma­golástechnikát”, az eljárásokat, az újabb és újabb ötleteket, hogy — amennyiben erre mód és alkalom kínálkozik — még újabbal rukkolhasson ki. Ezért is kell a propagandistának ál­landó készenlétben, szolgálat­ban lennie. Elég egy-két hóna­pos lemaradás, és a termék észrevétlenül devalválódik szüntelen változó külsőt-belsőt a illetően. Ma már a jó csoma­golás — amint szakemberek fogalmazzák — segít eladni az árut, a rossz viszont megnehe­zíti azt. Vízkorlátozás Vízkorlátozást rendelt el Cegléden is a városi tanács. A rendelkezés szerint július 21-től a rendelkezés vissza­vonásáig, reggel 6 órától este 22 óráig tilos locsolni közhá­lózatról vett vízzel a kertek­ben, parkokban, utakon. Házasság, földön köttetve Nemzedékek egy asztalnál Az unoka is frigyre lépett A NAGYSZÜLŐK: — Kezdetben, akkor volt a legnehezebb — mondja idősb Nagy Imre. 1934-ben kötöt­tünk házasságot, bizony na­gyon rossz idők jártak a ma­gunkfajta nincstelenekre. Hogy szigorúan fogtam-e a gyereke­ket? Csak éppen annyira, hogy emberré legyenek. Ma már jóval engedékenyebbek a szülők. De akkoriban, kemény körülmények között, nem is le­hetett másként, csak szigorral. Imre bácsi 1948-ban alapító tagja volt a gyomaendrődi Pe­tőfi Tsz-nek, 1973-ban ment nyugdíjba. Feleségével, Margit nénivel való aranylakodalmuk 1984. július 14-re esett. A KÖZÉPNEMZEDÉK: 35 éve annak, hogy Nagy Imre, öccsével együtt, elhagy­ta a szülői házat. Endrődtől száz kilométernyire állapodott meg. Itt, Cegléden. Most a Dél-Pest megyei Áfész elnök-­ helyettese. A távolságról így beszél: — Nem hogy elszakadtak, de szorosabbá váltak a szálak. Ma már csak vendégként járok haza a szülőkhöz, de épp ezért ünnepibbek, fontosabbak és maradandóbbak a találkozá­sok. — Apám rendkívül kemé­nyen nevelt, s ezzel irányt is szabott a sorsomnak. Ma is há­lás vagyok, mert néha épp ide­jében legyintett meg. Én már apaként közel sem tudtam ilyen szigorú lenni. Nagyék 1959-ben kötöttek házasságot. Ezüstlakodalmuk 1984. július 14-re esett. AZ UNOKÁK: Andrea fél év múlva fejezi­ be az iskolát, Szegeden, a jo­­­gi karon. — Apu könnyen haragra lobban, de aztán ugyanolyan gyorsan meg is enyhül — mondja. — Segítőkész, lelki­­ismeretes, és amit kitervel, azt tűzön-vízen keresztülviszi. Anyu nagyon rendszerető, ő óvja meg a ház körül a tiszta­ságot. Itthon liberális a lég­kör. Hárman vagyunk lány­testvérek, s tőlem mint legidő­sebbtől követelték meg apuék a legtöbbet. — Nehéz lenne most meg­mondani, hogy mi az, amit a szüleim házasságából példa­ként meg fogunk tartani mi is. Még jóformán el sem indul­tunk itthonról. Nagy Andreát jogtanácsosi állás várja a jászkarajenői Ár­pád Tsz-ben, Mester Gyula pedig a nádudvari Vörös Csil­lag Tsz budapesti ipari szolgál­­­tató gt-jében dolgozik. 1984. július 14-én léptek frigyre. V. S. Látni nem elég Ma már nem elég, ha egy árut kiteszünk közszemlére. A Újabb fogások tiket Hajós Gábor nem elé­gedett azzal, amit idáig meg­tanult a szakmából. Az idén végzi a kereskedelmi reklám­­propaganda piackutató tanfo­lyamot. A megnehezült piaci körülmények között különösen nagy szerepe van a jó propa­gandának, a jó reklámnak, így annak a személynek is, aki ezekkel a kérdésekkel foglal­kozik. Képzettnek, napra­kész­nek kell lennie a propagandis­tának, hogy minden termék­nek, minden helyzetben, a le­hető legelőnyösebb reklámmal tudjon szolgálni. Újakkal, a hagyományos fogásokon kívül. Adottsága van/ Az sem mindegy, milyen ter­mékkel, hol jelenik meg eladó. Ehhez ismerni kell az a piacok befogadóképességét, igényét. Egyszóval nem kön­­­nyű ma jó propagandistának, reklámszakembernek lenni. Legalábbis nagy felelősség. E felelősségnek tudatában van sikei Hajós Gábor is, akinek elve, hogy fokozni kell a reklá­mot, mégpedig a jó reklámot. Az is munkamódszeréhez tar­tozik, miszerint jó kapcsolatot kell tartani a partnerekkel. Ám ehhez a jó személyi adott­ságok elengedhetetlenek. A nagykereskedelmi vállalatok­kal kiváló kapcsolata van a kisgépgyárnak. Ebből követ­kezik, hogy ilkei Hajós Gábor rendelkezik azokkal a szemé­lyi adottságokkal, amelyek nél­külözhetetlenek a szakmában. Tervei hosszú távúak. Öröme az, ha „jól megy a bolt”. Kö­vetkezésképpen terveit eszerint szövi. A viszonylag nehezebb időszakokban is. W. T. Kaísoriüatha úszó udvaron A kapor a savanyúságok nélkülözhetetlen, kellemes aromájú ízesítője. A Nagykőrösi Konzervgyár ceglédi gyárában — a képen — Gergelyfi György és Rapi Lajos szecskázza a frissen érkezett kaporhegyeket. A kaprot további feldolgozásra majd Nagykőrösre szállítják. Ösztönzött a mozgóbér Szabadság forgatókönyvre A PEVDI ceglédi konfekció gyáregységénél az éves terv teljesítésének menetrendje szerint a szabadságolásnak is forgatókönyve van. Tavaly is így volt, az idén is július kö­zepétől augusztus 10-ig állnak le sorra az üzemrészek. Mi­vel a ceglédi szabászat mun­kájára mindenképp szükség van, ők „felesben” szabadsá­golnak, hogy a dolgozó rész­legeknél ne legyen­ miattuk fennakadás A konfekciósoknál az éves terv szerint 130 millió forint árbevételt jegyeztek elő, ők pedig vállalták, hogy ezt öt­hét millióval megtoldják, vállalásnak mindenképp sze­­­retnének eleget tenni. Elein­te úgy látszott, hogy megle­hetősen nehéz lesz. Nem szá­mítottak arra, hogy régi, bér­munkát adó külföldi partne­reik egyikét-másikát is vá­laszút elé állítja a világgaz­daság alakulása. A tőkés ex­portot 23 millió forintra ter­vezték, valamivel kevesebb lett, régi partnerük visszalé­pése miatt. A kieső szabad kapacitást, ami nem kevés, több módon igyekeznek fel­tölteni. Előre hozzák a lekö­tött tőkés tételek szállítási ha­táridejét azoknál a cégeknél, akik ezt a lehetőséget elfo­gadják. Újabb külföldi part­nereket szereznek, vállalnak többletgyártást és a második félévben a belkereskedelem­nek szánt tételeket is előbbre hozzák. A téli kabátok, öltö­zékek — részükről — akár szeptember közepétől már boltokba kerülhetnek, így ol­a­dották meg, hogy ne legyen termeléskiesés, foglalkoztathassanak mindenkit kel­lően. Az esztendőre tervezett prémium felét annak rendje s módja szerint kifizették a gyáregységben július végéig. Az időarányos mozgóbér mel­lett a második félévre a gyár­egység újabb jelentős pré­miumlehetőséget kapott, a ja­vát a harmadik negyedévi programok végrehajtásáért akarják majd lelkiismerete­sen, érdem szerint felosztani. Oka, hogy a belföldi piac tényleg a harmadik negyedév végéig várja a szállításokat. Tavaly ősszel brigádvezetői nagy tanácskozást tartott a PEVDI ceglédi gyáregysége Cegléden, a technika házá­ban. A brigádvezetők már ak­kor előre jelezték: számíta­nak az újabb munkaverseny­­alkalomra, 1985-re a felszaba­dulás évfordulójára és a párt­kongresszus tiszteletére. Ezek­ben a hetekben újra fogalma­zódnak, konkrétumokká vál­nak a vállalások. A megszo­kottak mellett újak is napi­rendre kerülnek, olyanok, amelyek, ha kell, gördüléke­nyen beilleszthetők a terme­lést segítő akcióba. Még job­ban összefogják a kollektívá­kat, még jobban segítik a PEVDI egészének boldogulá­sát. Lombsátor rejtekén A játszótér, itt, a Kossuth Ferenc utcában alig né­hány évet ért meg, de amíg volt, nagy szolgálatot tett. Munkahelyek és a közeli emeletes ház lakói közül többen segítették elkészülését társa­dalmi összefogás­sal, alakítgatták, bekerítették, javí­tották ha kellett. Mindenki tudta, hogy a városren­dezési távlati terv szerint egyszer majd mind ennek a­ munkának hűlt helye lesz. Hűlt helye lett. A háttérben ott magasodik a há­rom, lakóház, tízemeletes eltűntek mellőle a kidőlt­­bedőlt hátsó kerí­­tésű kis családi házak. Elvándorol­­tatták ezután a mászókákat, a hintákat, szél hordta a homoko­zó homokját, né­hai a pad, ame­lyen apró mászkáltak srácok és gyerekeket vigyá­­­zó, tereferélő szü­lők, csoportjukat idehozó napközis pedagógusok meg­pihentek. Csak nagy fa áll a sar­a­kon, az alacsony vaskerítésen be­lül. Lombkoroná­ja árnyat ad, le­vélsátra rejtekén madarak csivitel­­nek. Az ám, a lomb­korona! Néhány napja, hogy a nagy nyári vakáció ide­je beköszöntött, s néhány napja, hogy a lombkoro­na „fészket” rejt. De nem ám akár­milyen Vadászles fészket! volna? Vagy az ifjúsági regényen csepere­dő ceglédi kis Tom Sawyerek, Timu­rok valamelyike, netán Bőrharisnya épített magának tanyát? Deszka­palló az ágak talál­kozásánál ügye­sen elhelyezve: jól lehet kuksolni raj­ta. Fölötte az ág­ra dobva, sátor­lapként fólia. Kar­nyújtásnyira min­denféle „fontos kellék” raktára, úgymint spárga, textilmaradék, zsákdarab, drót, ez-az, kupacban. Az ágról — váro­si lián — hintá­záshoz jó erős textilcsíkot lenget a szél. Utóéletét éli a játszóhely, sztori szövődik a sátor alatt, lomb­ágbo­­gak közt, levélsá­tor rejtekén csu­da virág. Aki ki­alakította magá­nak, aszfalton, házrengetegben cseperedő ember­ke, biztosan na­gyon boldogan töl­ti a nyári szün­időt. (e.) ISSN 0133—2M0 (Ceglédi Hírlep Didergő sárgabarackok Jmm ott érik, ahol várnák Talán csak a kökény, a be­­tyárkóró és a tarackbúza fej­lődése tartja a szokásos cik­lusát 1984-ben. Szinte minden kultúrnövény lustán fejlődik és rosszul érik be a termés. Főként az olyan fajoké, melyek­nek fogyasztott része a bioló­giai értelemben vett termés, mert a vegetatív szervek, így a szár, a levél vagy a gyökér alig sínyli meg a m­­ostani időt is. De hát a paradicsom, pap­rika helyett nem lehet enni mindig sárgarépát vagy éppen sóskát. Különösen nagy gond ez a melegigényes növények esetében, még a jónak talált Rol­fruch vagy Ethfel sem ké­pes csodákra, alig fokozza az érés ütemét a paradicsom, a paprika növényekben. A belső első A mimóza érzékenységű kajszifák szintén furcsán rea­gáltak a hűvös nyárra, nem mintha április vége barátságo­san járt volna a gyümölcsö­sökben. Az elmaradott gyü­mölcskezdeményeket mind el­vitte a fagy, pedig a kajszis gazdák hogy reménykedtek! Jött a pusztító hideg és bán­ta gok-sóik kajszibarack- és dió­fa termése. A múlt évi nagy szárazság miatt eltikkadt fák a tavaszi nagy esők hatására üdévé váltak, de a szeles idő az örömöt hamar le is lopta a termesztők arcáról. A forró napok pedig még a gutaütés gyanús fák pusztulását is siettették. Ahol nagy termés mutatkozott, a fák megsínylet­ték a túlterhelést. A barack első hajtásnöve­kedési szakasz­a kielégítő. A sok csapadék dacára, igen sok gyümölcs hullott le júniusban, részben a közepes-gyenge ter­méskilátásokat is tovább mér­­sékelte. Szegény kajszira min­denféle rossz környezeti té­nyező hatott, így nem csoda, hogy tisztességes árra lehet számítani. Általában jellemző a fákra, hogy a külső részeken érik be először a gyümölcsük. Fordult a kép. Mint ahogy egyes is­mertebb fajták érési sorrendje sem követi a sok éves tenden­ciát — a később érők előbbre rukkoltak és a fák belső ré­szén jelentek meg az első érett gyümölcsök... Gutaütöttek Változatlanul nagy gond a kajszifák korai pusztulása, s lassan ugyanaz lesz jellemző a sárgabarackra, mint az em­berre: csökken a kritikus kor alsó határa; nevezetesen egyre fiatalabb fák esnek a guta­ütésnek áldozatul. A metszés szokásos időpontja erőteljes fertőzési tényező, mert minden régi tapasztalattól eltérően, csak virágzás végén szabad a kajszifákat metszeni. Amelyik fát elkerülte a gu­taütés és jól terem, sokfelé széthasad a gyümölcs terhe alatt; amíg lehet, fel kell tá­mogatni a fákat, nehogy ös­­­szetörjenek. Ha nyílt seb talál­ható a fán, érdemes apróléko­san kinyesni a beteg és ron­csolt részeket, majd fémmen­tes festékkel lekenni. Magához tér és 2—3 év alatt mézgamen­­tesen bezárul a sebfelület. Megéri, hisz az oltványok ára egyre magasabb, a pótlék sem olcsó mulatság. Vizet neki A kajszi finom íze miatt is megérdemli a gondos ápolást, ezért a felsorolt néhány taná­csot jó megfogadni; valamint azt, hogy a gyümölcsérés dere­kán, ha kívánja a föld, kap­jon vizet, mert bőséges men­­­nyiségű virágot hoz majd lét­re. S minden szeszélye ellenére a hálás gyümölcs azért a kaj­szi! S. D.

Next