Pest Megyei Hírlap, 1984. augusztus (28. évfolyam, 179-204. szám)

1984-08-01 / 179. szám

­yári színpadokon Komédia és rockopera Szentendre főterén már vár­­­ják őket. Mire a commedia dell’ arte három figura megjelenik a téren, már szép­számú nézősereg gyűlik ősz­ibe, hogy a rövid közönség­csalogató előjáték végére még többen legyenek. A bábként mozgó három figura a Capek testvérek A végzetes szerelem játéka című komédiára hívo­gatja a közönséget. Nevetést, tapsot fakasztanak pantomim­szerű mozgással előadott né­­majátékukkal. A derültség, az érdeklődés fokozódik, amint a komédiázáshoz a né­zők közül választanak a­ part­nereket, hogy végül kézen­fogva az igazi színjáték hely­színére vezessék őket. Remek erőpróba A városi­tanács udvarán előadásról előadásra megtel­nek a széksorok, a közönség még itt is részese a játéknak: a szereplők kísérik őket a helyükre, mielőtt leporolják széküket.leülnének A főiskolásokból álló kis társulat előadásai üde szín­foltjai voltak Szentendre nyá­ri programjának, őszintén, felszabadultan komédiáznak, minden mozdulatukon látszik, hogy élvezettel, saját boldog­ságukra is játszanak. Emögött azonban szívós, kemény mun­ka húzódik meg. Az alaphelyzet közismert: két férfi rajong egy nőért, az intrikus kijátsza őket egymás ellen, majd győztesként tá­vozik a csodált hölggyel. En­nek ellenére a végzetes sze­relem játéka nem tipikus co­­media dell’ arte, mégha an­nak jellegzetes figuráit vo­nultatja is föl. A szerzők egy korukbeli színtársulat életé­ből villantanak föl jelenete­ket. A feladat így hát kettős: az ősi komédia szereplőit kell m­­­egeleveníteni egy általános emberi szituációban. Remek erőpróba ez a szí­ninövendékeknek, bátran, sza­badon próbálgathatják orosz­lánkörmeiket. Olyan statikus jellemeket, közismert karak­tereket formálnak meg, mint Trivalin, a hősszerelmes, Brig­­iyella, az intrikus vagy a Pierrot lelkületű Gilles. ezek lényegre törő egyszerű­­­séggel való megjelenítésén túl jól érzékeltetik, hogy e gurák a köznapi életben is­megtalálhatók, köztünk élnek­ is A társulat játéka egységes, senki nem lóg ki az előadás­ból. Mégis talán a Gilles-t alakító Nagy József Brighellát játszó Kocsó és a Gá­bor oldotta meg legjobban feladatát, bár Zubornyák Zol­tán is szerencsésen formál­ta meg Trivallint. Az ugyancsak főiskolás Gal­­góczy Judit remekül pergő ötletes és nem utolsósorban szórakoztató előadást rende­zett. Megoszló vélemények Lépten-nyomon hallani: már a vasalóból is az István, a király szól. Tény, hogy miután tízezrek látták egy esztendővel ezelőtt a király­dombi előadásokat, nem várt példányszámban keltek el a hanglemezek és a kazetták, talán soha annyian magyar filmhez nem váltottak je­gyet, mint a rockoperából ké­szült produkcióhoz. S most a szegedi szabadtéri játékok előadásain szökött csillagásza­ti magasságokba a feketén árult jegyek ára. (Nem mint­ha a pénztáraknál túlságosan olcsón lehetett volna hozzá­jutni.) A tömeges érdeklődés elle­nére a vélemények megoszla­nak. Akik az eredeti előadást látták, többnyire csalódottak a film láttán. A szegedi be­mutató újabb lehetőség az összehasonlításra. Noha sok­kal célszerűbb mindhárom produkciót némiképp önálló alkotásként fölfogni, mégha az előadott darab ugyanaz is Mások voltak ugyanis a ki­rálydomb­ bemutató lei, megint mások a fek­ete­filmes eszközök és eltérőek a Dóm tér adottságai is. Szegeden — bármily tágas is a színpad — egy behatá­rolt térhez kellett igazítani az eredetileg nagy távlatokra és óriási tömegek mozgatására épített előadást. Koltay Gá­bor rendezőnek anélkül sike­rült elszakadnia eredeti képzelésétől, hogy bármit el­föl kellett volna adnia kon­n­­cepciójából. Kétségtelen, hogy a játéktér fölé fenségesen magasodó Dóm ideális hátte­rül szolgált Szörényi—Bródy rockoperájához. A kicsit el­nyújtott és némiképp fölösle­gesnek érzett előjáték után csodálatosan szólalt meg filmből ismert nyitány, majd a a Te kit választanál című dal az Illés együttes előadásában. A szép hangzást végig garan­tálta a play-back technika. A rockopera kiállta a szín­padi bemutatás próbáját is Látványban képes volt azt nyújtani, amit egy ilyen elő­adástól várunk. A táncosok Novák Ferenc koreográfiájára remekül betöltötték a teret, biztosították az állandó hul­lámzást, mozgalmasságot, pontosan jelezték a tömeg, a­­ nép pillanatnyi lelkiállapo­tát, hovatartozását. Itt derült ki igazán, mennyire sikerült a szerzőknek a rockzene rit­musát és a népitánc elemeit egységbe ötvözniük. Telitalálat A már-már puritánságig egyszerű színpadot akkor sem éreztük üresnek, amikor mindössze egy vagy két sze­replő volt a színen, ezek a jelenetek soha nem váltak unalmassá. A cselekmény frissen, feszesen perget két órán keresztül. A zenéről, az énekesek tel­jesítményéről újat mondani nemigen lehet. Mindezt már jól ismerjük a lemezről. Csak megerősíthetjük az eddigie­ket. Hogy micsoda telitalálat Koppány szerepében Vikidál Gyula, akinek érces hangja, dinamikus mozgása robbaná­sig feszíti a légkört, vagy a Tordát, a táltost alakító Deák Bill Gyula. De említhetjük Victor Mátét is Asztrik főpap szerepében. Nem éreztük za­varónak azt sem, Pelsőczy László (István) hogy és Pap Vera (Réka) csak „né­ma” résztvevők, s az általuk megjelenített szerepeket Varga Miklós és Sebestyén Mária énekli. Szörényi—Bródy műve, az első magyar rock­opera viha­ros gyorsasággal hódította meg a közönséget, de aligha­nem Szegeden nyert végleges csatát, bizonyítva, hogy helye van a zenés műfajok között. M. Nagy Péter KIÁLLÍTÓTERMEKBŐL Tiszta, erős színek drámája Bartl József festőművész a szentendrei Műhely Galériá­ban mutatkozott be. Sváby La­jos Munkácsy-díjas festőmű­vész és E. Szabó István fotó­művész tárlata az Ernst Mú­zeumban gusztus 12-ig­ tekinthető meg au­kódolt üzenet — ez a címe Bartl József egyik képének. Szellemében többi alkotása is megegyezik emblémákba ezzel a művel: tartalmaznak sűrített híreket világunkról. A művész érzékeny színkultúrá­járól nevezetes. Képein min­den összhangban van, megej­­tően szép felületeinek festői fogalmazása. Vitára késztet Bart­ belső látomásai sze­met gyönyörködtetőek, érzel­meinket derűre, mosolyra han­golják és bölcs gondolkodásra késztetnek. Szellemes és egy­ben fegyelmezett a képek partitúrája, egy-egy apró vi­zuális csíra kezd hevesen él­ni, hogy végül megtalálja kör­nyezetét. Megtalálja, mert a művész kialakítja azt csöndes belső szenvedéllyel, kimagasló formakultúrával Sváby Lajos más alkat. Két­ségtelenül egyéniség. Fantá­ziájának viharát, fergeteges iramát, színes sikolyait mara­déktalanul megörökítik képei. Horrorisztikus megrendülései­vel még hasonlít is századunk­ra. Dráma ez, mégha a tiszta, erős színek el is rejtik a lélek belső csapkodásait, vergődé­sét. Bartl Józsefhez hason­lóan Sváby fő erénye is elsöp­rő kolorizmusában keresendő. Erőteljes tónusai és a látvány olykori lehangoltsága között tudatos ellentét feszül. Ezt rejtik a színek, az expresszív iramlás. A szín ellenpontozza és enyhíti az agresszív tombo­­lást, az idő és tér szakadékait, sérült krátereit. Ez a sebeket rejtő foszlányszerűség ingerli tudatunkat, vitára késztet, de a színhatás ugyanakkor meg­békéltet; bár kiált, ordít oly­kor a pontosan kiválasztott kék, piros, sárga, fehér háló­zat. Pompás portrék Korunk zaklatott lelkiálla­pota tükröződik e kavargás­ban, az indulatos tónusok azonban áthangolnak bennün­ket arra a hullámhosszra, amely egyszerre láttatja szépséget és annak deformáló­ a­dását. meggyőző Mindezt esztétikusam, képi megoldások­kal tárja elénk. Csak a ben­nem élő remény vitázik e szí­nekké transzponált filozófiá­val. Szeretném a földet nyu­­godtabbnak látni, az embert pedig jobbnak, holnapunkat biztatóbbnak. Pompásak portréi is. Az ar­cokból egyszerre szól felénk az egyén és a világ. Nem csöndben, nem suttogva. Mű­vészete színekre bízott sikoly, színes kiáltás, színes robbanás, amely nem töri össze a neve­tést, a mosolyt. Csak megron­csolja. Nem derűs, de nem is nyomasztó Sváby Lajos kép­írása. Küzdelmet sugároz és küzdelemre biztat. Hol érzek mégis problémát? Ez a festői mondanivaló két-háromszáz műre korlátozott, ennek szürrealisztikus expresszív h­­­a­bogásnak lassan szükséges megkeresnie az új eszközöket, ha el akarja kerülni önnön manierizmusát. A festő szemével E. Szabó István nem fény­képező fotós. Nem a világot és annak külső alakzatait másol­ja ragyogó technikával. Az értelmével szerkesztett valósá­got képezi. Egy festő szemével komponál, mindössze a tech­nikája a fotó. A közege. Ettől különösen meggyőző és szim­patikus, amit és ahogyan csi­nál. Miközben művei előtt ál­lok, ezért nem eszközeire gon­dolok elsősorban, hanem tartalomra, amely mély és fi­a nem a maga nemében. Érzé­keny alapossága az a megszü­letett érték, amely élménnyé alakul a néző tudatában. Losonci Miklós Sváby Lajos: összefonódva Költözik új otthonába Bezár a Széchényi Augusztus 1-től egy hóna­pon keresztül zárva lesz az Országos Széchényi Könyvtár valamennyi helyisége a kö­zönség és a kutatók előtt. Nem látogatható a színház­­történeti, valamint­­ a zene­műtár sem. Szeptember 1-én a színház­­történeti gyűjtemény kivéte­lével a régi helyen nyitják meg a könyvtárat. A színház­történeti anyagot ugyanis ok­tóbertől már az új, várbeli helyiségbe viszik át. A zene­műtár ez év szeptemberében csak egyhónapi időtartamra nyit ki, mert itt is csomagol­ni kell a kottákat, a lexiko­nokat, s a zenei könyveket. A tervek szerint a jövőben a két gyűjtemény a Várban kö­zös olvasóteremben fogadja majd az olvasókat. Rádiófigyelő CSANÁDI IMRE. A hétköz­napi irodalmunk egyik leg­utóbbi adása nyomán írtam arról, hogy nemcsak távolab­bi korok, hanem napjaink je­lentős költőinek neve is oly­kor mennyire idegenül csöng még az irodalommal rendsze­resen barátkozó olvasók fülé­ben is. Ennek számos oka kö­zül az egyik, hogy a frissen megjelenő kötetek — sokszor kisebb fajsúlyú értékei — ho­mályba borítják korábbi mű­vek alkotóit, azok művészi ér­tékét. Ugyanakkor vajmi ke­vés írás jelenik meg, mely éb­ren tartaná a figyelmet, pél­dát és mértéket mutatva kez­dő tollforgatóknak, kevésbé gyakorlott olvasóknak egy­aránt. Pedig ezek közül nem egy, a mindenkori magyar költészet élvonalába tartozik, helyét irodalomtörténetünk lapjaira művei már kijelölték. Csanádi Imre jutott az eszembe legutóbb, amikor az A hét költője című rádiósoro­zatban remek verseivel talál­koztam kitűnő előadók remek tolmácsolásában. Régen talál­koztam magam is új költemé­nyeivel, s amikor az első adás után leemeltem a polcról majd tíz esztendővel ezelőtt megjelentetett összegyűjtött verseit, szinte észre sem vet­­­­tem, hogy órákat töltök nemes veretű, korunk hangulatait, emberi érzelmeit a régi ma­gyar költészet formavilágába öltöztetett versei társaságá­ban. Kétségtelen, világéletében kivételes tehetsége körül nem csapkodtak tarajos hullámok. Hosszú ideje nem hallottam róla, de szent meggyőződésem, hogy most is csönden teszi a maga dolgát, búvárkodva az annyira szeretett régi magyar irodalomban, tovább gazda­gítva új verseinek kifejezés­beli gazdagságát, a tőle meg­szokott konok hittel és párat­lan nyelvi leleménnyel. Mert egész eddigi munkás­sága során makacs szigorú­sággal építette magasba lendü­lő pályájának ívét. Minden ol­csóság, henye kifejezés távol állt tőle. A régi könyvek ke­reskedéseiben többek közt — bujdokolva — Bornemissza Péter, Kazinczy Ferenc, Vér­ségi Ferenc, a magyar nép­­költészet gyűjtőinek könyveit kereste. Csalhatatlan szeme kincseket talált, mindig gaz­dag zsákmánnyal tért haza. Mint könyvkiadói szerkesz­tőt sem hagyta igényessége so­ha cserben. Nem is tudom számba venni, hogy hány fia­tal­­ tehetséget röppentett szárnyra új meg új köteteiket rendezve sajtó alá. Senkire nem erőszakolta rá a maga ars poeticáját, ám mindenki hasz­nos útravalókkal távozott iro­dalmi műhelyéből. KÖNYVRŐL KÖNYVÉRT. A rádiónak állandó, hétről hétre megismétlődő műsor­száma, hogy sorra fölkeresi az ország különféle tájain fekvő könyvesboltokat, hol az olva­sók apraja-nagyja körében amolyan vetélkedőt rendez­nek. Könyvrészletek hangza­nak el és az alkalmi jelentke­zők a művek szerzőinek ne­vét és az alkotások címét fej­tik meg. A legutóbbi alkalom­mal Kulcsár Katalin mikro­fonja a szentendrei Felszaba­dulás­­ lakótelep boltjába láto­gatott el. Külön időszerű­séget az adásnak nagyszerű színésznőnk, Tolnay Klári szü­letésnapja — aki maga is részt vett az eseményen — kölcsön­zött. Azokból az írásokból hallhattunk, melyekben a mű­vésznő a film- és színpadi fel­dolgozások során szerepelt. Jóleső érzéssel lehettünk fültanúk, hogy mennyi értő válasz hangzott el ezúttal is. Öröm volt hallani a válaszo­kat, minden nyelvbotlások, ki­segítő közbeszólások ellenére is. Sz. E. \ um. augusztus 1., Szerda Szentendrei nyár Fejér megye bemutatkozik A Dunakanyar nyári prog­ramjának szervezői a helyi kul­turális értékek felmutatásán túl más tájegységek művészeti éle­tének megismertetését is terve­zik. Ennek jegyében rendezik meg augusztus 3. és 19-e kö­zött a Fejér megyei kulturális napokat Szentendrén. A sorozat első eseményeként képző- és iparművészeti kiál­­lítás nyílik augusztus 3-án, pénteken a szentendrei műve­lődési házban. Egy nappal ké­sőbb, szombat délelőtt 10 óra­kor az Etyeki Fúvósok és Puszta­várai Német Nemzetisé­­­gi Együttes lép fel a Templom téren, ahol ezúttal is népmű­vészeti vásár várja a kíván­csiskodókat. Érdekes program­nak ígérkezik a távcsöves csillagászati bemutató, amelyre augusztus 4-én, 11-én, 18-án este 9 órakor kerül sor a Templom téren. Ugyanez helyszíne a dunaújvárosi Pont­a Színház előadásának, a Taba­­rin — Vásári Komédiák című produkciót augusztus 5-én, va­sárnap fél ötkor viszik színre. Este hétkor a székesfehérvári HMO fúvósötöse koncertezik a Barcsay-udvarban. Augusztus 19-én, vasárnap alkotmánynapi bokréta szórakoztatja az begyűlteket a művelődési egy­ház előtti parkolóban, az Ünnepi műsorban a Fejér megyei Nép Együttes is fellép. Horsensi gárda Dán fúvószenekar Dániából érkezik vendég­­szereplésre Budapestre és Pest megyébe a Horsens­gar­den (Horsensi gárda) fúvós­­zenekar. Augusztus elsején szerdán a Halászbástyán kato­nai pompával vonulnak végig 18 órakor tamburmajorjuk vezényletével, ezt követően fúvóskoncertet adnak az építményben. A ma már többnyire kadét­korú zenészekből álló rezes­dobos gárda augusztus máso­dikén Szentendrén, a Temp­lom téren, másnap Veresegy­házon, a vízi színpadon kon­certezik. MOZIMŰSOR AUGUSZTUS 2-TÓL 8-IG ABONY 2­—3: A hét mesterlövész 4—3: Hófehér* 6—7: Zugügyvéd zavarban* BUDAÖRS 2—3: Gyónás gyilkosság után** 4—5: Elveszett egy kékszemű (du.) 6—7: A két rodeós 8: Jobb ma egy nő, mint tegnap három** CEGLÉD, Szabadság 2— 5: A pagoda csapdája (du.) Volt egyszer egy vadnyugat I—II.* (este) 3— (éjjel)4: A Birodalom visszavág 6—8: Élve vagy halva? (du.) Három fivér* (este) CEGLÉD, Kamaraterem 2—8: Keresztapa I—II.** 4— 5: Csodabogyó (du.) DA3A5, Kossuth 2—3: Eszkimó asszony fázik** 4—5: Negyedik fázis* 6: Boszorkányszombat DA8AS, Autós kertmozi 2—8: Halálcsapda** DUNAHARASZTI 2—7: King Kong* DUNAKESZI, Vörös Csillag 2—5: Ké­inö Kaliforniába készül** 6—7: Eszkimó asszony fázik** DUNAKESZI, József Attila 2: Üldözők** 5: Két fiú gitárral 6—7: A macska rejtélyes halála* ÉRD8: A fej nélküli lovas 2—3: Languszta reggelire* 5: Halál a felszálló ágban 6—7: Gyónás gyilkosság után** FÓT 2—3: Üzenet az űrből 4—5: A kicsi kocsi újra száguld 5: Tizenkét hónán ídu.) 6—7: K*1 nő Kaliforniába készül** GÖDÖLLŐ 2—5: Csillagok háborúja I—II. 6—8: Baűaszás ídu.) GYÁIHoldtölte Texasban* (este) 2—5: Házasság szabadnappal* 6—7: A hét mesterlövész KEREPESTARCSA 2—3: A két rodeós 4—5: Gallipoli 6—7: Vámpír négy keréken* SEAWVFAIU Kertmozi 2—3: Eltűntnek nyilvánítva* 4—5: Sok pénznél jobb a több** 6—7: Napló gyermekeimnek* MONOR 2—8: A piszkos tizenkettő I—II.* 4—5: János vitéz (du.) MONOR, Kertmozi 2—3: Üldözők 4—5: Szóljon a rock 6—7: A Jó, a Rossz és a Csúf !—II.** NAGYKATA 2—5: 101 kiskutya 6—7: Apokalipszis, most I—II.** NAGYKŐRÖS, Arany János 2—3: A tó szelleme 4—5: A 3. számú űrbázis** 6—8: Hófehér* NAGYKŐRÖS, Stúdiómozi 2—5: Egy zsaru bőréért* 4—5: Kutyalagzi (du.) 6—8: A pagoda csapdája PILISVOROSVAR 2—3 és 5: István, a király 6: Szerelmi gondok 7: Kaliforniai lakosztály* POMAZ 2—3: A pogány Madonna 4—5: Languszta reggelire* 6: Halál a felszálló ágban RÁCKEVE 2—3: Piedone Egyiptomban 4—5: Szuperzsaru 6—7: Ez igen!* SZENTENDRE 2—8: King Kong* 5: Nuki majom kalandjai (du.) SZENTENDRE, Autós kertmozi 2—8: King Kong* SZIGETSZENTMIKLÓS 2—3: A nagy álom** 4—5: Csalogány (du.) Ez igen!* (este) 6—7: Piedone Egyiptomban TAPIÓSZEIE 2—6: Kincs, ami nincs VÁC, Kultúr 2—5: Repülés az űrhajóssal (du.) Excalibur I—II.•• (este) 6—8: A holdlakók (itka (du.) Kémek a lokálban** (este) VÁC, Madách Imre 3: Ellopták Jupiter fenekét 8: A 3. számú űrbázis** VÁC, Kertmozi 2—5: Seriff az égből 6—8: Britannia Gyógyintézet** VECSÉS 2—7: Kelly hősei 1—II. VECSÉS, Kertmozi 2—7: Kelly hősei I—n. • 14 éven aluliaknak nem ajánlott. •• Csak 16 éven felülieknek.

Next