Pest Megyei Hírlap, 1984. november (28. évfolyam, 257-281. szám)
1984-11-21 / 273. szám
A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXVIII. ÉVFOLYAM, 213. SZÁM 1984. NOVEMBER 21., SZERDA A népgazdaság igényeihez igazodva Minden szénás székén beszél Nagy körültekintést igénylő, felelősségteljes feladat előtt állnak a pártszervezetek. Az MSZMP XIII. kongresszusa küszöbén öt esztendő munkájáról kell számvetést adniuk. Ekkora távlatban már sokkal reálisabban feltárulnak az értékrendek, képet kapunk a legfontosabbakról, a helyi sajátosságokra adaptált feladtok teljesítésének nagyságáról, minőségéről. Annyi bizonyos, hogy általános érvényű tényezők, azok hatásai is szóba kerülnek majd mindenhol. A világpolitikai és gazdasági helyzet teremtette nehéz körülmények körültekintőbb munkát vártak el az eltelt időszakban mindenkitől, de elsősorban a párttagoktól. A nyársapáti Haladás Termelőszövetkezet a napokban hívta össze tagjait. A szövetkezet központjában rendezett gyűlésen részt vett Gotzián Lászlóné dr., az MSZMP Nagykőrös városi Bizottságának titkára, Hegedűs József, a községi pártbizottság titkára, Labancz Árpád, a községi tanács elnöke. A beszámoló, amelyet Faragó Ferenc titkár terjesztett elő az előzetes konzultációk nyomán sok hasznos javaslattal bővülve, tartalmas értékelője lett a szövetkezeti pártmunkának. Mielőtt sorra vennénk az elhangzottakat, részint a tájékozódás kedvéért szólni kell egy nem éppen előnyös sajátosságról. A termelőszövetkezet aktív dolgozóinak 10 százalékát képviselik a párttagok, de ennél is szembetűnőbb, hogy magas, csaknem 50 esztendő az átlagos életkoruk.. Innen akár egyenes boncolgathatjuk folytatásként a kérdést, mégpedig amit az előadó is fájó pontként emlegetett: a pártépítést. Bár egyetértenek... Azt ma már senkinek sem kell bizonygatni, hogy a szövetkezeti tagok nagy többsége egyetért a párt politikájával, a fiatalok érzik a gondoskodást, mégis kevesen vannak azok, akik aktívan kiveszik részüket a társadalmi-politikai feladatokból. Ebből logikusan következhet — sajnos úgy is van —, hogy az ifjúsági mozgalom vonalán is hasonló a helyzet. A fiatalok gyér számmal vannak jelen fórumaikon, ahol nem születnek érdemi döntések. Szemléletükre az anyagiasság nyomja rá bélyegét. Ugyanakkor a szocialista brigádmozgalomban meg az élen járnak... Régi gond volt az is, hogy a szocialista demokrácia lehetőségeit úgy általában sem használták ki az emberek. A passzivitás, visszahúzódás hátráltatta a döntéseket. De mint látjuk, ez sem megoldhatatlan probléma. Helyes lépés volt, amikor a szűkebb munkahelyi közösségek, fórumok létrehozásával oldották fel az emberi gátlásokat. Az itteni megbeszélések haszna olykor nagyobb, mint egy közgyűlésé. De vajon szabad-e valakinek is emiatt elmarasztalni azt a dolgozói gárdát, amely nem annyira a szavak, de annál inkább a tetteknek ad nagyobb nyomatékot? Értékes javaslatok Amikor a szorító gazdasági kényszer, az időjárás viszontagságai közepette is éveken át 5—6 millió forint nyereséget sikerült elérniük, az idei csaknem 7 millió forint is duplája a számítottnak. gazdaság egészét a népgazdaság igényeihez igazodva alakították ki az 5 év folyamán. A racionális földhasználat érvényesült mindenhol. A gyümölcs- és szőlőtelepítések, az árunövények felfuttatása, a zöldségtermesztés integrálása rengeteg pénzbe, de főleg fáradságba került, de megérte. Az elavult gépparkot ez idő alatt mintegy 70 százalék használhatósági fokig fejlesztették fel. Hogy milyen erőfeszítéssel járt, bizonyítja, még az utóbbi évben is 4,5 millió forintot emésztett fel a gépi beruházás. A pártnak és tagjainak nem kevés szerepük volt abban, hogy a változó gazdasági viszonyok közepette tett kedvező vagy kedvezőtlen intézkedések miértjét meg tudták értetni az emberekkel. Pedig éppen az anyagi helyzet az, ami nagymértékben meghatározhatja szemléletüket, különösen olyan helyen, ahol meglehetősen alacsony a bérszínvonal. Az említett anyagias szemlélet sem lehet más, mint törekvés, hogy életszínvonalukat legalább az átlagoshoz igazítsák. A termelőszövetkezet igyekszik dolgozói életkörülményein javítani. Támogatja az idős embereket,, építési kölcsönöket, szállítási kedvezményeket ad. Segíti a háztájikat, megteremti azok terményeinek értékesítési lehetőségeit. Azt azonban mindenki tudja, hogy a bérszínvonal emelése kell legyen a közeljövő legfontosabb feladata, hogy a dolgozók anyagi helyzete rendeződjön. A beszámoló a továbbiakban foglalkozott a szakszervezeti bizottság munkájával is, amely igen jól betölti szerepét, valós fóruma a dolgozói érdekvédelemnek. Több olyan téma is szóba került még, amelyek élénken foglalkoztatták a megjelenteket. A hozzászólók — többek között Gotzián Lászlóné dr.. Deli István, Tóth Sándor, Hegedűs József, Bálint János — a gazdasági és a politikai munkában a javítás érdekében tettek értékes javaslatokat. Kit fogadnak ? Bármiről legyen is szó, pártszervezet tagjainak előbb a saját területükön kell a feltételeket megteremteniük, hogy általános gyakorlattá váljon minden törekvés. Többen foglalkoztak újólag a tagnevelés kérdésével, hiszen itt valóban sok tennivaló maradt. Hathatósabb eszközöket kell alkalmazni a fiatalok politikai összefogására, nevelésére. A községben is lehet találni értelmes, szórakoztató, embert formáló programokat. De mindenekelőtt az alkalmasság döntse el, kit fogadnak a párt tagjai sorába. Legyen meg a helyes arány a munkában betöltött státus szerint. A feladatokat minden esetben konkretizálják, Összességében megállapítható, hogy a pártszervezet helyes ítéletet alkotott önmagáról. Az eltelt időszak pozitív eredménye mellett kritikusan feltárta azon gondokat, melyeknek a megoldása az elkövetkező időszakra vár. Labanc Árpád a községi pártbizottság nevében elvégzett értékelése tulajdonképpen csak megerősítette az elhangzottakat, kiemelve a pártcsoportmunka és a kádernevelés javítását, a kezdeményezőkészség fokozását, mint az elkövetkező időszak fontos tennivalóit. Miklay Jenő Érdekes játék könyvért A rádió könyvről könyvért című irodalmi rejtvényműsorát november 23-án Nagykőrösről közvetíti. A tízperces játékra az Áfész könyvesboltban kerül sor, 15 óra 25 perces kezdettel a zenedélután műsorában hangzik el. Bárki jelentkezhet rá, benevezni az adás napján perccel a kezdés előtt lehet.35 A könyvesbolt várja játékos kedvű olvasóit, a közülük kikerülő nyertesnek 500 forintos könyvutalvány lesz a jutalma. Jim Craig: Színes, szinkronizált ausztrál kalandfilm. Előadás 5 és 7 órakor. A stúdiómoziban Négy bandita, tíz áldozat. Színes, szinkronizált francia zenés rajz-játékfilm, fél 6-kor. Tanácstagi beszámoló Hegedűs Klára a 11., Ladár Lajos a 12. és Pavolek Ilona a 13-as választókerületek tanácstagjai 1984. november 23-án, pénteken 17 órakor a TRAKISZ ebédlőjében (Kossuth L. út 79.) tanácstagi beszámolót tartanak. I A „várossmkf" irt’íertfélea Szerződéskötés, jó vetőmag A napokban a Baracsi utcában jártam, s belátogattam Szűcs Lajos házába, aki a felszabadulás előtt „városembere” volt. úgynevezett A régi öregek még emlékeznek rá, hogy a felszabadító szovjet csapatok bevonulásakor nyugtatta meg a sok félelmet és nyomorúságot átélt várost. Jól sikerült A szovjet parancsnokság és a városi tanács megbízásából alig fél órával a felszabadulás után, nyakába vette a város akkoriban használt hirdető dobját, s minden utcasarkon megállva megverte a dobot és érces hangon hirdette: Körösiek! Felszabadultunk. Vége a rettegésnek. Mindenki nyugodtan folytassa eddigi munkáját. A boltosok nyissák ki a boltot, az iparosok a műhelyt. — Azóta hogy teltek az évei? — kérdeztem a nyolcvan-egynéhány éves Szűcs Lajostól. — Nyugdíjba mentem, feleségemmel együtt dolgozgattunk. A lányunk orvos lett. Amikor osztották a zárt- és hétvégi kerteket, mi is kaptunk. Olyan jól sikerült a beosztása, hogy amikor a kertgazdasági pályázaton vettem, megdicsértek érte részt Az utak mellé — Milyen a zártkertje, bevált telepítése, vetésforgója a és hasznosítása? — A 600 négyszögölön, a jól elkészített helyre a következő telepítést végeztem: 60 kajszibarackfa, 8 meggy, 3 körte, 3 szilva, 3 alma, 1 cseresznye, 1 dió, 5 őszibarack, 5 ribiszkebokor, 20 tő málna, 5 egres, 40 tőke szőlő és 200 szamóca. — A fák metszésénél arra törekedtem, hogy azok félmagasak legyenek. A területen a fák közét jól hasznosítottam. Anya- és apanyulakat szereztem be, s évente 500 nyúl nevelésére szerzőtem. A táplálásukhoz a fák közé 60 öl her rét és 200 öl árpát vetettem.1 Az árpát, fél lábszár magasságban levágtam és a lucernával együtt nagy részben megszárítottam, téli takarmánynak. — Augusztus 20-án elvetettem az áttelelő salátamagot s a nevelt palántából 2 ezer tövet ültettünk. Tavasszal magról vetettünk gyökeret, sárgarépát és borsót, a fagyok után pedig elvetettük a nagyszemű futóbabot, karó mellé. A burgonyavetés után jött a paprika, paradicsom, karalábé, kelés fehér káposzta és a zeller ültetése. A palántáknak árkokat húztunk, melybe nyúltrágyát és vékony földréteget teszünk. Az utak mellé virágot ültetünk. Ajánlott példa — A lekaszált árpa helyére rövid tenyészidejű kukoricát vetünk, melyet részben zölden etetünk, részben beérlelünk. A szükséges permetezéseket pontosan végezzük. A termelést szerződéskötés mellett végezzük. Sok függ a föld minőségétől, a ráfordított munkától, a jó vetőmagtól, az öntözéstől és az időjárástól. Szűcs Lajos azzal fejezte be tanácsait, hogy példáját főleg a nyugdíjasoknak ajánlja. Kopa László A kecskeméti Katona József Színházban este 7 órakor, Faustus doktor boldogságos pokoljárása. A szolnoki Szigligeti Színházban délután 3-kor, Homburg hercege. Színház hb A pályázatok előnyei Kezdjük felismeri a pályázatok hasznát. Hogy minek köszönhető ez a változás: az egyre nehezedő gazdasági helyzetnek, a tehetségkutatás fellendülésének, az alkotókedv serkentésének? Is — is. Az újságokban egyre több olyan állást hirdetnek, amely pályázattal nyerhető el, egymást érik a képzőművészeti, az irodalmi, a fotópályázatok, sőt az iskolákban már sokallják a vetélkedésnek ezt a módját, mert a tetemes tananyag elsajátítása, számon kérése mellett a pályázati kiírások újabb terheket rónak diákra egyaránt.pedagógusra. Most, amikor minden öt lakásból négy magánerőből épül, s 1976—1990 között egymillió 200 ezer lakás készül el, nem hagyható figyelmen kívül az építészeti kultúra fejlesztése, terjesztése. Ebben a pályázatok is lényegesen közrejátszanak. Nem volna sok értelme annak, hogy a múlt maradandó mulasztásai felett tépelődjünk az egyhangú lakónegyedek, a sátortetős házsorok, a környezetbe nem illő, funkciójukban is alkalmatlan középületek láttán, amelyek még sokáig állni fognak és rontják a városok, a falvak képét. Most az a fontos, hogy ezután ne kövessünk el lépéshibát, meggondoltabban kell felkészülni, kiválasztani a tervek közül a legjobbakat. Valahogy úgy, mint amikor az üzletben válogatunk, kritizálunk, s ha nem megfelelő a kínálat, inkább várunk vagy máshol keressük a kívánt árut. Egyes beruházók a pályázatokat felesleges időhúzó és költségnövelő tényezőnek tartják. Pedig éppen abban van a tervpályázatok haszna, hogy a beruházás csekély költséggel — a beruházási összegnek talán csak az ezredrészét teszi ki a helyezési és a megvételi díj —, a beérkező 30—40 pályaműből legalább 6—8 olyan tervhez juthat a beruházó, amelyek közül kiválaszthatja a legjobbat. A jó döntés csak összehasonlítás alapján születhet, az építkezőnek ehhez nagy biztonságot nyújt a bíráló bizottság véleménye, azaz a szakemberek állásfoglalása. Az okos beruházó nem mulasztja el ezt a lehetőséget. A pályázat — mondhatni a tervezők munkaversenye. Az építésznek szüksége van a szakmai versengésre, ez országos kitekintést ad neki és megóvja az intézeti bezártságtól. Egy-egy pályaművön 15—20 tagú csoport dolgozik hónapokon át, éjszakákat is szánva rá, tehát nemcsak a pénz, a díj sarkallja őket, hanem az alkotás szépsége, a siker elérése. Ilyenkor munka közben az építészek, statikusok, technikusok, szerkesztők, műszaki rajzolók egyszemélyben várospolitikusok, közgazdászok, szociológusok is, vigyáznak arra, hogy a szakmai szemlélet mellett ne szoruljon háttérbe a humán jelleg, a városok, falvak, épületek hagyományai, esztétikája, összhangja. S vigyáznak arra is, hogy ami a jövőben épül, jobb lehessen, még az adott gazdasági körülmények között is. H. A. Már az ötödik szint Wf.. W 1. A Zsemberi utcai úgynevezett Z-házaknál igen jól haladnak az építők. Már az ötödik szint födémelemeit szerelik. Hancsovszki János felvétele ISBN 0133—2708 (Nagykőrösi Hitler Ésbb birkózési kerük Kétnapos volt Cegléden az úttörő kötöttfogású Kozma István-emlékverseny, amely egyben a korosztály országos bajnoksága színvonalas is volt. A rendkívül összecsapásokon 275 birkózó mérte össze tudását, 3 szőnyegen a tavaly avatott városi tornacsarnokban, jó rendezésben. A Nk. Kinizsi fiataljai értékes helyezéseket értek el. A 45 kg-os súlycsoportban (35 induló volt): 3. Törőcsik Zoltán (nagyon jól birkózott, 6 győzelem után egy balszerencsés, 2-2-es veresége volt); 5. Szűcs Attila (betegsége után derekasan helytállt). 68 kg (22), 2. Paros György (remek birkózással, ORV-győztes ellenfelét is legyőzte.) Mindhárom körösi fiú kis szerencsével előbb is végezhetett volna. A csapatversenyben 40 egyesület közül a Kinizsi a hetedik helyen végzett. Hét egyesület 32 birkózója vett részt a Monoron megrendezett serdülő kötöttfogású megyei egyéni bajnokságon. A kilenc körösi fiatalból nyolcan továbbjutottak a területi viadalra, a következők: 42 kg: 2. Takács János. 53 kg: 1. Török Béla, 2. Farkas Zoltán. 57 kg: Petrik József. 62 kg: 1. B. Deák Csaba, 2. Farkas Tamás. 72 kg: 1. Kása Ambrus. + 78 kg: 1. Fehér Tibor. A csapatversenyt a 20 pontot elért Nk. Kinizsi nyerte. Asztaliteniszezők Felnőtt asztaliteniszezőink a Sportotthonban, a serdülők pedig Cegléden mérkőztek a csapatbajnoki pontokért. NB III-as férfiak: Nk. Kinizsi—Orosházi MTK 8-8. Nagykőrösiek: Erdey (3), Varga (2), Szakács (2), Szily (1). A három férfiszámban megrendezett Zsámbéki-medence kupaviadalon a névadó nagyközségben igen népes mezőny gyűlt össze. Csapatversenyben 8, egyenként 3 fős együttes vetélkedett. A későbbi végső második helyezett Zsámbéki Tsz SK II. meglepetésre az fordulóban 2-1-re kiverte első a körösieket. A Pörge Gy.—S. Tóth kettős a végső győztestől szoros meccsen a döntő játszmában 20-20 után vesztett. Egyéniben (32): Pörge György jó játékkal sorra legyőzte vendéglátókat is és első lett, a dr. Domokos szintén jó szerepléssel harmadik lett. A kupaviadalon 6 egyesület közül a Kinizsi a harmadik helyen végzett. A ceglédi serdülő csapatbajnoki fordulón tíz csapat 4 asztalon közel 9 órán át vetélkedett, ami igencsak megterhelő volt a résztvevőknek. A két körösi gárdának összesen 11 mérkőzésen kellett asztalhoz lépnie. Eredmények: Nk. Kinizsi I.—Szentendrei Petőfi I. 0:5, —Sz. Petőfi II. 0:5, —Sz. Petőfi III. 1:4, Váci Izzó MTE I. 2:3, —Váci IMTE II. 4:1, —Nk. Kinizsi II. 3:2. összgyőztesek: Varga (6), Gulyás (1), Czifra (1) és Gulyás— Tóth (1), Czifra—Tóth (1). Nk. Kinizsi II. négyszer 5:0- ra vesztett, a Váci SMTE ellen pedig 4:1-re. Tóth szerzett egyéni győzelmet. ★ Lapzártakor érkezett a hír: a Nagykőrösi Kinizsi NB II-ben játszó férfi kosárlabdacsapata bravúros győzelmet aratott Egerben, az Egri Tanárképző ellen. Erről következő számainkban részletesen tudósítunk. s. Z.