Pest Megyei Hírlap, 1984. november (28. évfolyam, 257-281. szám)

1984-11-22 / 274. szám

Il ABONYI KRÓNIKA! Jó munkakörülményeket Beszámoló taggyűlés a Mechanikában Működésük egyik lényeges állomásához jutottak el ismét a pártalapszervezetek. Néhány nappal ezelőtt megkezdődtek a beszámoló taggyűlések, ame­lyeken ezúttal az eltelt öt évet, a XII. kongresszus óta végzett munkát értékelik. Abonyban a tanácskozások sorát a Mecha­nikai Művek helyi gyáregysé­gének 2. számú alapszerveze­te nyitotta meg. A fórumon részt vett Fehér József, az MSZMP Központi Bizottsága munkatársa és Berta Ferenc, a párt városi bizottságának tit­kára. Szebb telefonok Az alapszervezet a gyáregy­ségi tmk, a szerszámüzem, a fizikai kisegítő állomány, va­lamint a minőségi ellenőrök és az alkalmazottak kommu­nistáit tömöríti, jórészt mind olyan embereket, akik a gaz­dasági munka szervezői, irá­nyítói. Ezt tükrözte a Bucsi Lajosné titkár által előterjesz­tett vezetőségi beszámoló, amelyből egyebek között ki­derült, hogy a gyáregység terv­­számai évről évre emelkedtek, amit megalapozott előkészítés­sel és folyamatos, előrelátó irányítással sikerült teljesíte­ni. Az eltelt fél évtized alatt például 15 millió kondenzá­tort, félmilliónál több CB-te­­lefonkészüléket gyártottak, ter­melési értékük, ami négy esz­tendeje 313 millió forint volt, az idén 400—408 millió lesz. Az utóbbi években általáno­san megváltozott gazdasági körülmények a gyáregységet is több tekintetben érzéke­nyen érintették. Megfontolás tárgyává kellett tenniük, mit gyártanak, melyik terméknek lesz hosszabb távon piaca. Az elkövetkező időszak fel­adata • az exportlehetőségek feltárása, illetve fokozása, va­lamint az importált alkatré­szek hazaival történő helyet­tesítése leét." A kommunista közösség munkáját értékelve, részlete­sen elemezték az ideológiai eszmei, politikai nevelőmun­kát, az alapszervezet belső életét, a tömegszervezetek irányítását. Mindenki arányosan A felszólalóknak legalább fele a gazdasági munkával foglalkozott. Tóth György, gyáregység igazgatója egyebek a között elmondta, hogy korábbi gondjaikat sikerült megoldani, az új vezetők ellátják felada­taikat, és így már bátran fog­nak neki a jövő évi tervek el­készítésének. Munkájuk van, és ezután is lesz bőven. Bene László, a pártvezetőség titká­ra az alapszervezet minősíté­se közben két dolgot emelt ki, amelyen majd a vezetőségnek változtatni kell. A­z egyik, hogy a vezetőség minden tagja ará­nyosan vegyen részt az irá­nyító munkában, másrészt ar­ra kell törekedni, hogy az ed­diginél több 26 éven aluli fia­tal kerüljön a tagság soraiba. Komáromi Péter technoló­gus csoportvezető szerint azo­kon a taggyűléseken bontako­zott ki élénk vita és mondták­ el véleményüket az emberek, amelyeken helyi vonatkozású tám­ákról tárgyaltak. Javasol­ta, hogy a jövőben a központi­lag kiadott anyagban legyen néhány nyitott kérdés, így bizonyosra vehető, hogy a tagság aktívabb lesz. Fabula Andrásné anyag- és áruforgalmi osztályvezető a pártépítéssel foglalkozott. Sze­rinte több megbízást kell ad­­­­ni a fiataloknak, de számon kell kérni, a végrehajtást. Né­meth­ Zoltán szerszámkészítő az ifjúság gondjait vázolta. Fehér József, a Központi Bi­zottság munkatársa megfele­lőnek találta az értékelést, és a hallottak alapján az alap­szervezet működését. Hiányos­ságként említette, hogy a ve­zetőség összefoglaló jelentésé­ben többet kellett volna fog­lakozni a pártcsoport munká­jával, és azzal, hogy a taggyű­­­­lést megelőző beszélgetések során milyen tapasztalatokat gyűjtöttek. Ezután a hosszú távú népgazdasági terv lénye­géről és szükségességéről, va­lamint a KB áprilisi ülésén a gazdaságirányítás továbbfej­lesztéséről hozott határozat lényegéről beszélt Egyebek között a következőket mond­ta: Kell-e különmunka? — A magyar nép dolgos, ám ugyanakkor gyakran el­hangzik olyan vélemény, hogy munkánkat nem a kötelezően előírt munkaidőben végezzük, hanem az úgynevezett mellé­kesben. Tudjuk, ez nem álta­lános, de lehet példát találni. Legyen feladat, hogy olyan munkahelyi körülményeket teremtsünk, melyben jóktól a végrehajtókig irányt­min­denkibő­­ kikényszeríthetjük a tehetsége, ereje és képessége legjavát, hogy felhasználhas­suk az egész népgazdaság technikai, technológiai fejlesz­téséhez és fejlődésünk meg­gyorsításához. A válasz ter­mészetesen erre az lenne: köz­gazdaságilag kell a feltétele­ket biztosítani, de hiba lenne az emberi, morális, helyi té­nyezőket figyelmen kívül hagyni.­­ A kérdést úgy kell fel­tenni: az állami és szövetke­zeti szektorban nyilvánvalóvá tudják-e tenni az összefüggést az egyén teljesítménye és bol­dogulása között,­ és mennyire kimutatható ez a különböző munkáknál. Arra van szükség, hogy a tényleges munkahe­lyünkön nyújtsuk a maximu­mot, a minisztériumi irányító­tól a középvezetőn át a gépek mellett dolgozókig. Ekkor is­merhetnénk meg pontosan, hol vannak a valós hiányok, gondok. Hol nélkülözhetetlen, és milyen mértékben a külön­munka, a gazdasági munkakö­zösség és minden privát vál­lalkozás. Ha vissza tudjuk állítani a főállásban végzett munka presztízsét, az ott végzett munka nagyobb, teljesítmény­arányos anyagi elism­erését, ak­kor­ lenne igazán tekintélye még a melléktevékenységnek is, hiszen akkor válna nyilván­valóvá népgazdasági­­ szüksé­gessége. Így érhetnénk el, hogy a privát munka ne le­hessen a pénzhaj nászoknak a vadászterülete, hanem a nép­gazdaság fontos, nélkülözhe­tetlen kiegészítője — fejezte be felszólalását Fehér József. Gyuráki Ferenc A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXVIII. ÉVFOLYAM, 274. SZÁM 1984. NOVEMBER 22., CSÜTÖRTÖK Ceglédbercel, b­eír/e&dési ház ! ! Új műveket tanult az énekkar Régen hallatott magáról a ceglédberceli művelődési ház vegye­skara. Az előző évek mozgalmassága, sok fellépéssel, utazással tarkított programja kifárasztotta a dalosokat és ki­merítette repertoárjukat. Éve­kig ugyanazokkal a dalokkal fellépni — levon a szereplés rangjából, minőségéből, vallják maguk a dalosok is. Ezért erre a — lassan véget érő — évre alig terveztek szereplést. A felkészülés, a megújulás hó­napjai után novemberben két jelentős fellépésre vállalkoz­tak. Ceglédbercel felszabadulásá­nak 40. évfordulójára az egész község az eseményhez illő ko­molysággal készült. Ekkor ad­ták át a falu két új létesítmé­nyét, az új orvosi rendelőt, és az öregek napközi otthonát. Ekkor hallhattuk az énekkar legújabb dalait. A csípős no­vemberi délután ellenére is népes közönség hallgatta a kó­rus szabadtéri koncertjét. A községi ünnepség résztvevőit is megörvendeztették egy színvo­nalas, új összeállítással. Az igazi meglepetés mégsem a ha­zaiak fellépése volt. Vendégül hívták a Szolnoki Járműjavító férfikarát és a DÉMÁS­Z sze­gedi Erkel Ferenc munkáskó­rusát. A dalolás öröme A szolnoki kórust és a ven­déglátókat kipróbált, több év­tizedes barátság köti össze! A kórusok életében is adódnak ünnepnapok, s mint ilyenkor szokás, meghívják a barátokat együtt ünnepelni. Budai Pé­ter, a szolnokiak karnagya el­mondta, hogy igen sokra tartja a bércestek barátságát. — Szükség van a dalostalál­­kozókra, mert csak így őrizhe­tő,­ ápolható a kapcsolat. Olyan emberek találkozhatnak ilyen alkalmakkor, akiket az éneklés öröme köt össze. Elsősorban az ügy fontos, amelyet vala­mennyien szolgálunk, s nem az, hogy melyik énekkar a jobb, ki tud többet. Az egész kórusmozgalomnak lendületet adnak ezek a tét nélküli, ba­ráti találkozók. A szolnoki énekkar 1935-ben ünnepli megalakulásának 110 éves évfordulóját. Erre a na­gyon jelentős eseményre ter­mészetesen a bercelieket is meghívták. Fiatalokat várnak A szegedi kórus tagjaival most találkoztak másodízben a házigazdák. Az első alkalom­ra néhány hónapja Szegeden került sor. Karnagyukat, dr. Mihálka Györgyöt és a kórus elnökét, Bárkányi Mártont a búcsúzás előtti pillanatban si­került kiszabadítani a dalosok gyűrűjéből. — Örülünk ennek az új ba­rátságnak. Reméljük, hogy kapcsolatunk tartós és folya­matos lesz. Számunkra elsősor­ban a személyes, baráti össze­tartozás a fontos — s ez telje­sítménytől, minősítéstől füg­getlen. Nagyszerű, forró han­gulatú este volt, reméljük, ha­­m­arosan viszonozhatjuk a ber­­celiek kedvességét — Szege­den! Hidasi Istvánnal, a vendég­látó kórus elnökével a sike­res találkozóról s az énekkar terveiről beszélgettünk. Élménnyel telt — Énekkarunk 65 éves fenn­állása során már több ízben jutott nehéz helyzetbe. Régen történelmi események, most a­­ mind magasabb átlagéletkor akadályozza működésünket. Új, fiatal hangokra van szük­ségünk. Bennünk, régiekben határtalan a lelkesedés, de egyre kevesebben vagyunk. A­­ mostani fiatalok közül kevesen vállalkoznak arra, hogy pén­tek estéiket több órás próbával töltsék. Az új tagok többnyire régi dalosaink leszármazottjai­ból verbuválódnak. Énekkarunkban hagyomány a baráti kapcsolatok keresése, és ápolása. Egy-egy fellépés, dalostalálkozó után feltöltődve az együttlét élményétől, min­denki szívesebben és többet jár próbára, jobban figyel a karnagy utasításaira. Így lesz ez most is. Készülünk a nyári, szolnoki fellépésre, ahol, re­méljük, az egyéves hallgatás és kemény munka eredménye­ként jó formában szerepelhe­tünk. S. E. liláhn libben a szoknya Líbiai exportra női szoknyákat varrnak a PEYDI arconyi konfekciórészlegében. A H-es szalagon, mely képünkön lát­ható, naponta 140 darabot gyártanak a könnyű, zsorzsett alap­anyagú holmikból Apáti-Tóth Sándor felvétele A szakmunkásképzőben Politikai könyvhét nyílt A ceglédi 203. számú Bem József Ipari Szakmunkásképző Intézetben élő hagyománya van a könyvnapoknak. A tanulók a könyvtári vitrinben is lát­hatják az új kiadványokat, to­vábbá könyvhetet is tartanak. Külön megemlékeztek a mű­szaki mezőgazdasági könyvna­pokról és most legutóbb az is­kolában tartották az ifjúsági politikai könyvhét városi meg­nyitóját. A tanulók rövid ünnepség keretében köszönthették a megnyitón megjelent vendé­geket: Mucsányi József­né­t és Nagy Istvánt, a városi pártbi­zottság politikai munkatársait, Torma Pált, a Kossuth Könyv­kiadó Pest megyei kirendeltsé­gének nőst és vezetőjét, Czigány Já­Kovácsné Szatkári Évát, a városi KISZ-bizottság politikai munkatársait, dr. Paulus Alajos filmrendezőt és Jutasi Dezső gyártásvezetőt, a MAFILM munkatársait és Czi­­nege Imre iskolaigazgatót. Az ünnepségen a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakmunkás­­képző Iskola tanulóküldöttsé­ge is részt vett. Az összejövetelt Bodó Ágnes tanuló szavalata nyitotta meg, Babits Mihály Ritmus könyvről című versét mondta a el. Mucsányi Józsefné beszéde u­tán három dokumentumjelle­­gű filmet vetítettek, amelyek előtt dr. Paulus Alajos film­rendező mondott bevezetőt. A filmekből a tanulók távol-ke­leti tájakat ismerhettek meg azokról az országokról, ame­lyekben annak idején Losonczi Pál hivatalos küldöttség élén járt. A rendezvényt az iskola emeleti folyosóján levő kiállí­tás megtekintése, politikai könyvek vásárlása és dediká­lás zárta. Demeter Éva /­­ tanuló k Egy nappal később Czeizel-előadás Egy nappal később. Dr. Czeizel Endre Genetika és családtervezés címmel meg­hirdetett előadása, egy nap­pal később, november 23-án, pénteken este hét órakor lesz a városi tanács nagytermé­ben. Filmbemutató A ceglédi Szabadság Film­színház kamaratermében no­vember 26-án, hétfőn délután k­ét órakor politikai filmbemu­tatót tartanak. A Ki veszélyez­­­teti a békét? című filmet vetí­tik. Sci-fi klub. A tudományos­­fantasztikus irodalom ceglédi kedvelői ebben az évadban először találkoznak klubszerű forma keretében. Az összejö­vetel november 23-án 18 óra­kor lesz a művelődési központ­ban. Címe és témája: a sci-fi nagy alakjai. Köszönet a szervezőknek Mifjenslékszések sorozata Azoknak a részvételével tar­tottak összejövetelt a minap a városi pártszékházban, akik te­vékeny szervezői, közreműkö­dői és lebonyolítói voltak az utóbbi hónapok rendezvényei­nek, politikai ünnepségeinek. Podmaniczki István, a párt városi bizottságának titkára értékelte a végzett munkát, és méltatta az abban részt vevők áldozatos tevékenységét. A te­remben természetesen aligha férhettek volna el mindan­­­nyian, ezért csak képviselőik, munkahelyi vezetőik, munka­év tanulótársaik jelenhettek meg. A társadalmi és a tömeg­­szervezetek, a népfront, KISZ­ és az úttörőelnökség, a a szakszervezetek egyaránt ki­vették a részüket az ünnepi alkalmak körültekintő előké­szítéséből, színvonalas lebo­nyolításából. Így sok-sok tár­sadalmi aktíva összefogása ré­vén valósulnak meg az átgon­dolt, igényes elképzelések. Külön elismerést érdemeltek a jászkarajenőiek, akik emlé­kezetes ünnepséggel készültek október 31-re, a negyven éve elsőként felszabadult Pest me­gyei település évfordulójára. A megye párt-, állami, tö­megszervezeti irányítói, mun­kahelyeinek küldöttei vala­mennyien kedvezően nyilat­koztak a házigazdák lelkes és figyelmes közreműködéséről. Cegléden hasonló tapasztala­tokra tettek szert a november 5-i megyei ünnepség alkalmá­val, amely mögött — a köz­­tisztasági alkalmazottaiktól a dekoratőrökig, a tornacsarnok munkatársaiig, a zenekarig, a látványos kendőgyakorlattal szereplő diáklányokig, ének­­karosokig és ifjú fúvósokig — sok-sok ember összehangolt, sikeres tevékenysége húzódott meg. Több más esemény is figyel­met érdemelt az őszi hónapok­ban, mint például a nyilvános katonai eskütétel, a kórház névadó ünnepsége, a helyőrsé­gi művelődési központ kiemel­kedő kiállítássorozata és Tóth István Balázs Béla-díjas fotó­művész gyűjteményes kiállítá­sa, amely még látható a Kos­suth Múzeumban. Podmaniczki István, a párt városi bizottsága nevében mondott köszönetet valamen­­­nyi közreműködőnek, s azt kérte, hogy a jövőben is igé­nyesen, alaposan, tervszerűen és még szorosabban együttmű­ködve munkálkodjanak a ha­sonló rendezvények sikerén. A tanácskozást követően Tóth István fotóművész Virág­­variációk című — színes dia­képekből összeállított — dia­­poráma fotósorozatát vetítette le az egybegyűlteknek. Való­ságos virágvarázslat volt ez, amely méltán váltotta ki a né­zők tetszését és tapsát. ISSN 0133—2600 (Ceglédi EMKO) Ülést tartott a TIT Megkezdődött az évad Forrásuk a tudomány munkatervét. Az előadások a tudomány valamennyi fonto­sabb területét érintik, és a hazánk felszabadulásával kap­csolatos témák állnak a kö­­zéppontban. A városbeli köz­művelődési intézményekkel, munkahelyekkel és közössé­gekkel több mint ezerhárom­száz előadásra kötöttek szerző­dést. Ebben a szezonban eddig 195 ismeretterjesztő előadás hang­zott el, s főleg a nyugdíjasok klubjában magas a hallgatók száma, ahol esetenként ötve­­nen-hatvanan is összejönnek. Dr. Lakatos József, a városi­ szervezet elnöke adott tájékoz­tatást a TIT-tago­k foglalkoz­tatásáról. A 250 előadó nyolc­van százalékát foglalkoztatják és olyan szakembereket is fel­kérnek, akik nem tagjai a tár­sulatnak. A gárda továbbkép­zésére előadói konferenciákat rendeznek. Az összejövetelen dr. Laka­tos József a TIT, Nagy István politikai munkatárs a párt városi bizottsága. Szabó Alfréd osztályvezető a városi tanács, Fodorné Mészáros Piroska ki­­rendeltségvezető az IBUSZ ne­vében köszöntötte Földes Ist­vánt, a TIT Szolt megyei titká­rát nyugalomba vonulása al­kalmából. A Tudományos Ismeretter­jesztő Társulat városi szerve­zete a napokban elnökségi ülést tartott, amelyen Mészá­ros István titkár részletesen ismertette az 1984/85-ös évad

Next